Regisztráció Blogot indítok
Adatok
savanyújóska

101 bejegyzést írt és 661 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Hét tenger A Tengeri Farkas 06. 2020.07.11 09:13:27
Mire Cochrane végül megérkezett Görögországba, már befutottak oda leendő flottájának első hajói is. A Perseverance 1826 május végén készült el, de csak az év végére érte el a görög kikötőket, mert hajtóművei állandóan elromlottak, és Hastings többször is kénytelen volt hosszú ideig vesztegelni az…..
savanyújóska 2020.07.12 08:33:52
@Untermensch4: A győzelem bizonyos, tehát nincs szükség holmi vakmerősködésre, ami veszélybe sodorná a mi szép hajóinkat. A Cochrane féléket általában csak akkor szokták elővenni, amikor kiderül, hogy a győzelem mégsem annyira bizonyos, és valahogy menteni kéne a helyzetet. Itt is csak akkor húzták volna elő a kalapból, amikor már aggódtak Szevasztopolnak a vártnál jobban elhúzódó ostroma miatt.
savanyújóska 2020.07.12 17:49:32
@Untermensch4: Azért ez még egy királyságban se úgy megy, hogy a királynő csak úgy ad a kedvencének egy flottát, hadd szórakozzon egyet. Az ellenlábasai meg inkább attól tarthattak, hogy a végén még megint sikert arat.
Hét tenger A Tengeri Farkas 05. 2020.06.25 10:26:00
A Cochrane-t és kíséretét szállító hajó 1823 március 13-án érkezett meg Rio de Janeiróba. A lakosság itt is nagy lelkesedéssel üdvözölte a híres embert, azonban a felső tízezer köreiben személye inkább gyanakvást ébresztett, és a brazil arisztokrácia lekezelően bánt vele. Brazíliában természetesen…..
Hét tenger A legnagyobb 2020.06.13 09:27:34
A Kriegsmarine harmincas évekbeli újjáépítése késve és lassan indult csak be, s a háború kitöréséig nem hozott igazán látványos eredményeket. Ennek oka részben Hitler kezdeti óvatossága volt, mellyel igyekezett elkerülni az angolok szükségtelen provokálását. Később, miután tapasztalta a nyugati…..
savanyújóska 2020.06.14 18:04:33
@Macroglossa: Általában nem volt az, de ezt nem lehetett biztosra venni. Az ötezer tonnás Clementre a Graf Spee 25 lövést adott le a 15 centis ágyúiból, de csak azt követően süllyedt el, hogy a 28 centis ágyúkból is belelőttek ötöt.
savanyújóska 2020.06.14 19:57:38
@Moin Moin: „Ismerte az USA gazdaségi kapacitásait és pontosan tudta, hogy japáné nem mérhető ahhoz.”

Annál nagyobb a felelőssége a Pearl Harbor-i támadásért. htenger.blog.hu/2017/12/06/a_szegyen_napja_909

„azzal még Fisher sem vet(het)ett számot”

Utolsó éveiben Fisher is a légierő felsőbbrendűségét hangoztatta, azt állítva, az új bombák bármilyen csatahajót képesek kirobbantani a vízből. Ami akkor éppen még nem volt igaz, de mondhatjuk, hogy a jövőbe látott.
savanyújóska 2020.06.17 10:10:04
@Hegge Balázs: „megfeledkezett a harcászat első és legfontosabb elvéről az erők koncentrálásáról”

Koncentrálták. Ennyi anyahajójuk volt. A Shokaku súlyosan megsérült a Korall-tengeren, és csak július közepére javították ki. A Zuikaku ugyanitt annyi gépet és pilótát vesztett, hogy az állományát már nem tudták idejében feltölteni, így ez sem vehetett részt a csatában. Ezen kívül csak néhány másodvonalbeli kísérő-anyahajójuk volt, többnyire másodvonalbeli gépekkel felszerelve, ezek az Aleut-szigetek elleni elterelő hadműveletben vettek részt, illetve a Hosho a csatahajókat biztosította. A jelenlétük sem jelentett volna alapvető változást az erőviszonyokban. Különösen hogy már úton volt Midway felé a Saratoga is, mely tizedikén már csatlakozni tudott volna az amerikai kötelékhez. A Midway-en állomásozó gépeket is beleszámítva a csatában valójában az amerikai légierő volt jelentős fölényben.

@/\ngel: „Ettől rettegett Churchill is, hisz a britek a Gibraltár- szoroson keresztül szállították közel-keleti olajukat”

Az olasz hadba lépéssel ezt az útvonalat amúgy is elvágták, Gibraltárnak innen már nem volt olyan nagy jelentősége. Az olajat és egyéb nyersanyagokat az angolok Afrika megkerülésével szállították, vagy amerikai importból szerezték be.
Bár voltak próbálkozások, de a németek igazából a spanyolokat sem igyekeztek olyan nagyon belépésre ösztökélni. A rosszul felszerelt spanyol hadsereg harcértékét nem tartották sokra, Gibraltár meg valójában olyan nagyon nem érdekelte őket. Attól viszont erősen tartottak, hogy az angolok megszállnák a Zöld-foki és a Kanári-szigeteket, és kiváló támaszpontokhoz jutnának, ahonnan a légierejük le tudná fedni az Atlanti-óceán középső részét is. Ahogy Hitler később mondta: „De mivel nekünk Spanyolország nem jelentett megfogható előnyt, közvetlen beavatkozása nekem nem tűnt kívánatosnak. Persze ez megadta volna a lehetőséget Gibraltár elfoglalására, de emiatt aztán az atlanti parton kilométerek százait kellett volna védeni, San Sebastiantól Cadizig.
És egy további következmény: brit ügynökök újra polgárháborúra uszítottak volna. Emellett elköteleztük volna magunkat egy rendszer mellett, mely nekem nem túl szimpatikus, a plutokrata kizsákmányolók rendszere, melyet papok egzecíroztatnak! … A legjobb szolgálatot, melyet Spanyolország ebben a háborúban nekünk nyújthatott, nyújtotta is. Azt, hogy az ibériai félsziget nem folyt bele a háborúba. Bármi is a spanyol katona előnye, a teljesen előkészítetlen és szegény Spanyolország inkább hátráltatott volna bennünket, mint használt volna nekünk.”

@pityókabort Vráncsábó ócsón: „Ha nem lépnek közbe, akkor puhapöcsök, ha pedig beavatkoznak, akkor imperialisták.”

Ha beavatkoznak, avatkozzanak bele akkor, amikor még könnyen megtehetik. Nagyjából 1938-ig Hitlert egy mozdulattal eltaposhatták volna, amihez asszisztált volna a német ellenzék is.
Hét tenger A Tengeri Farkas 04. 2020.05.24 16:13:04
A Valdivia elfoglalását követően Valparaisóba visszatérő hajók a következő hónapokat a Peru ellen tervezett hadjáratra való készülődéssel töltötték. Elvégezték a már régóta esedékes nagyjavításokat, feltöltötték a készleteket, és kiegészítették a hiányos legénységi állományt. A legnagyobb gondot…..
Hét tenger A Tengeri Farkas 03. 2020.04.25 12:58:24
1808-ban Napóleon megfosztotta trónjától, és gyakorlatilag letartóztatta a spanyol uralkodót, IV. Károlyt, s helyére saját bátyját, Joseph-et ültette. Ez volt a császár pályafutásának egyik legszerencsétlenebb döntése. Maga Joseph teljesen alkalmatlan volt uralkodónak, de lett volna bármilyen…..
savanyújóska 2020.04.27 14:07:28
@Galaric: Egy ideig a hadseregnél szolgált, aztán később politikai pályára lépett, skót főnemesként a Lordok Házának is a tagja volt. A legnagyobb katonai karriert a leszármazottak közül a harmadik fiú, Arthur Cochrane futotta be, aki a Royal Navy tengernagya lett, és apjához hasonlóan szintén megkapta a Bath Rend lovagi címét.
savanyújóska 2020.05.22 06:16:27
@ártéri: Semmi, csak mást csinálok, és tartottam egy kis szünetet. Jövő héten valszeg folytatjuk.
Hét tenger A Tengeri Farkas 02. 2020.04.05 11:02:26
Az angol Admiralitás természetesen igyekezett kihasználni, hogy egy ilyen erős francia kötelék koncentrálódott egy kicsi, és viszonylag gyengén védett helyre. Az Első Lord, Lord Mulgrave fejéből pattant ki az ötlet, hogy az Aix-szigetnél horgonyzó francia hajók ellen egy nagyszabású éjszakai…..
savanyújóska 2020.04.08 08:16:37
@szs.: A francia és a spanyol haditengerészet kvalitásairól már többször is írtam, de ebből a posztból is lehet következtetni rá. Mondhatni, ilyen ellenfelekkel szemben szinte passzió volt háborúzni.

@oranje2010: Bár mindenki utálta, Allemand valójában az egyik legsikeresebb francia tengernagy volt. Napóleont meg nem érdekelték az emberi tulajdonságai, csak az eredményessége. Allemand egyébként a restauráció után sem kapott állást a flottánál.
savanyújóska 2020.04.08 11:11:40
@bz249: A francia tengernagyok általános teljesítményét ismerve ezzel valóban nem mondtunk sokat. De úgy tűnik Allemand nagyobb kötelékeket is képes volt vezetni. Aztán hogy egy komoly ütközetben hogyan boldogult volna az irányítással, az persze eldönthetetlen kérdés.
savanyújóska 2020.04.09 07:45:10
@bz249: „az egyiket Foch marsallrol neveztek el”

A másikat meg Clemenceau-ról. A mostanit meg De Gaulle-ról.
1676 június 29-én 15 ezer dán katona szállt partra Helsingborgnál. A svéd hadsereg nagy része az északi német tartományokban rekedt, és mivel a vizeket a dán-holland flotta ellenőrizte, onnan visszaszállítani már nem lehetett őket. A szóban forgó három tartományban összesen mindössze ötezer svéd…..
savanyújóska 2019.09.27 11:38:04
@ártéri: Rajta van a listán. Már régóta írni akarok erről a hülyeségről, de nem hiszem, hogy idén sor kerül rá.

@Cymantrene: „csak szép dolog ez az európai pluralitás „

Az. Ezért se tetszik ez az EUra jellemző, mindent agyonszabályozó bürokrácia. Nemrég olvastam valahol a kísérleti fúziós reaktoron dolgozó magyar mérnökökről, egyikük mondta, hogy az ideje 80 százaléka a dokumentáció készítésére megy rá.
savanyújóska 2019.09.29 17:30:51
@Cymantrene: Ha jól vettem ki, dokumentáció alatt nem azt értette, hogy a létesítmény műszaki leírását készíti, hanem a mindennapi munkával együtt járó papírmunkát. Egész pontosan azt mondja: „ Sok olyan kollégám elment innen, aki egyszerűen belefáradt abba, hogy mérnök létére az idejének nyolcvan százalékát dokumentációkészítésre és látszólag értelmetlen anyagok átolvasására kell elfecsérelnie, ahelyett, hogy a saját rendszerében fejlesztéseket tudna létrehozni. Ők kiábrándulnak ebből a projektből, mert tényleg rettenetesen sok, feleslegesnek tűnő bürokrácia veszi körül, főleg egy vezető szempontjából. Én mérnökként egyáltalán nem vágyom például a főnököm pozíciójára, mert azzal olyan szinten távolodnék az igazi mérnöki tevékenységtől, amire szerintem egy mérnök egyszerűen nem vágyhat. Onnantól ez már csak szimpla karrierizmus lenne részemről, tömegével gyártani a pénzügyi kimutatásokat meg jelentéseket, végtelen sok formában, a legváltozatosabb szempontok alapján. „
savanyújóska 2020.04.05 11:17:43
@geegee: „a sör az alapvetés”

Akkoriban ugye lehetett választani, iszol vizet, és kapsz valami vérhast, tífuszt, kolerát, vagy pedig iszol bort vagy sört, és legfeljebb jól berúgsz. A víz egyébként sem állt el olyan sokáig, mint a hajók fedélzetén a víz mellett fogyasztott sör, bor, vagy grog. Egyébként az nézett volna ki igazán hülyén, ha arra panaszkodott volna, nincs elég víz a hajóin. Vizet bárhol bármennyit vehettek fel, sört nagyobb mennyiségben rendelni kellett.

„A zsákmánypénz tisztán a kapitányé lett?”

Nem, de a nagy részét a kapitány és a tisztek vágták zsebre. Az angoloknál rendszerint a kapitány kapott 3/8-ot, a közmatrózok összesen 2/8-ot.

„a politikai határok nagyjából a tengeri-szárazföldi vonalakat követik”

A víz sokkal inkább összeköt, mintsem elválaszt. Különben a nagyobb folyók mind államhatárok lennének.
Bár a közvélekedés, és egy időben a haditengerészeti stratégák is, hajlamos úgy gondolni, hogy a hadiflották szinte kizárólagos feladata az, hogy nagy tengeri csatákban döntsék el a háborúk kimenetelét, a hadihajók repertoárja valójában ennél sokkal összetettebb. A hajók feladata nem pusztán az,…..
savanyújóska 2019.02.21 18:19:34
@Fredddy: Nyilván én is félreérthetően fogalmaztam, „tömegháború” alatt nem az alkalmazott taktikák, hanem a háború egészének célját illető különbségeket értettem. Nagyjából a 30 éves háborútól a XIX. század végéig az volt a módi – nyugaton, a keletet, beleértve Oroszországot, ne keverjük bele -, hogy az államok korlátozott célok elérése végett viseltek hadat egymással. Kisebb-nagyobb területek, fontosabb erődök, megüresedett trónok megszerzéséért. A civil lakosságot, amennyire lehetett, kímélték, bár nyilván volt jó pár kivétel. A katonák gyilkolászták egymást, aztán ha valamelyik fél egyértelmű fölénybe került, kalapot emeltek, és aláírták a békeszerződést. Az újmódi háborúban viszont az ellenséget nem egyszerűen csak legyőzni akarják, hanem teljesen tönkretenni, és ha lehet, megsemmisíteni. A napóleoni háborúk lezárását követően, húszévnyi folyamatos háborúskodás urán, Európa térképe majdnem ugyanolyan maradt. Franciaország területe és nagyhatalmi státusza is érintetlen maradt. Ezzel szemben érdemes összehasonlítani Európa első világháború előtti, és utáni térképét.
savanyújóska 2020.04.03 09:10:10
@geegee: Nyilván nem úgy kell elképzelni, hogy a hegytetőről távcsövezik Gibraltárt. A sziget jó támaszpont lett volna a fregattoknak, hogy a gyarmatokról a spanyol partok felé tartó forgalmat ellenőrizni és blokkolni tudják.
A képet egy Jordi Bru nevű fickó csinálta, nem tudom, milyen eljárással. A lapján fotográfiaként hivatkozik a képeire. Akár vásárolhatsz is tőle: www.jordibrufotografo.com/como-comprar-2/
savanyújóska 2020.04.05 11:07:32
@geegee: „épp itt vágják a Nelsonnak a már elromlott, feleslegessé vált karját”

Én is erre gondoltam, de ha kinagyítod a képet, láthatod, hogy a fickó az asztalon egyáltalán nem hasonlít Nelsonra. Persze van művészi szabadság is.
A washingtoni tengerészeti konferencián, és a többi, utána következő konferencián a nagyhatalmak látszólag rendezték az addigi vitás kérdéseket, az egyes országok fegyveres erőinek erőviszonyait, és az államhatárok kérdését. A közvélekedés az volt, ismét boldog békeidők jönnek, és visszatér a XIX.…..
savanyújóska 2020.03.24 09:23:30
@Éhbérkommentelő: „Nehéz volna elképzelni a brit politikát, amint a világháború közepén oldalt vált”

Addigra már megette a fene az egészet. Merészebb történészek már fel merik vetni, hogy Anglia akkor járt volna el helyesen, ha 1914-ben nem avatkozik be az eseményekbe, hanem hagyja nyerni a németeket, és csak arra ügyel, hogy azok ne alázzák le nagyon a franciákat. Én azt mondanám, még az is jó lett volna, ha 1940-ben egyeznek ki a németekkel, visszaadják nekik Elzászt, és aztán hagyják, hogy harapják át egymás torkát az oroszokkal. Itt is csak arra kellett volna vigyázni, hogy egyikük se arasson teljes győzelmet. Onnantól viszont, hogy az amerikaiak beléptek a háborúba, a németeknek nem maradt esélyük a túlélésre, és az angoloknak se arra, hogy nagyhatalom maradjanak.
savanyújóska 2020.03.25 09:24:11
@Éhbérkommentelő: „Azért a németek is jócskán elqurták.”

Egyértelmű. A flottaverseny óriási hiba volt, és még nagyobb, hogy visszautasították az angolok szövetségi ajánlatait. A harmincas években az angolok szintén próbáltak közeledni a németekhez, de a prágai bevonulás után többé már senki nem bízott Hitlerben.
savanyújóska 2020.03.28 09:22:59
@bz249: @Éhbérkommentelő: A német offenzíva Alexandriától 100 kilométerre állt meg. Ha a németek átküldenek még egy hadosztályt Rommelnek, és az olasz flotta kicsit jobban odateszi magát, simán elfoglalhatták volna Egyiptomot. Az angolok erre számítottak, már meg is kezdték a kiürítést. Málta elfoglalását a németek azért nem erőltették, mert úgy gondolták, ha Alexandria meglesz, Görögországon át már könnyen biztosítani tudják az Afrika Korps ellátását.
Egyiptom után lett volna lehetőség tovább nyomulni Libanon és Szíria felé, az angoloknak nem voltak itt nagy erőik, és a lakosság is németbarát volt. Ha viszont Irakot és Perzsiát is el akarják foglalni, ahhoz már akkora erőket kellett volna elvonni Európából, amibe Hitler aligha egyezett volna bele. Persze más lett volna a helyzet, ha Törökország is csatlakozik a németekhez, de ez szerintem elég valószínűtlen.
Az észak-afrikai győzelem viszont nem lehetett volna döntő tényező. Churchill akkor sem kötött volna békét, ha a németek Angliát foglalják el. A Royal Navy-vel átment volna Kanadába, és ott várta volna ki, hogy az amerikaiak kihúzzák őket a szarból. A német siker akkor döntötte volna el a háborút, ha meggyőzik vele az amerikaiakat, hogy nem érdemes tovább támogatniuk az angolokat. Az amerikai támogatás nélkül Anglia nagyjából öt percen belül összeomlott volna. Viszont ha a németek elfoglalják a Közel-Keletet, vagy ellenkező irányba indulnak, és Marokkónál kijutnak az Atlanti-óceánra, az szerintem pont ellenkező hatással lett volna az amerikaiakra. Ez Németország olyan megerősödését jelentette volna, amit az Egyesült Államok – és a Szovjetunió – semmiképp nem tűrt volna el.
Hét tenger A Tengeri Farkas 01. 2020.03.27 11:06:32
Az idei év a blogon úgy tűnik, a sorozatok éve lesz. Az előző sorozat tíz része után most megint egy hosszabb írás következik, várhatóan hat, vagy hét részben. Hogy ne csak állandóan a két világháború, és a német haditengerészet körül keringjek, a zsebcsatahajók helyett most inkább egy régebbi írást…..
  A második világháború tengeri harcainak alighanem legismertebb fejezete az úgynevezett Atlanti Csata, a német tengeralattjárók többéves küzdelme az angolok tengeri utánpótlási vonalainak elvágásáért. Bár nem teljesen ismeretlen, de azért Európában sokkal kevésbé van bent a köztudatban, hogy…..
savanyújóska 2018.12.13 09:41:54
@Kallard: „Azért ennek volt egy ideológiai megágyazottsága is német oldalon.”

Mindkét oldal agyon volt ideologizálva, egyik úgy gondolta, ő a felsőbbrendű faj, a másik meg hogy ő a felsőbbrendű társadalom. Az ideológiák mögött végső soron persze itt is hatalmi és gazdasági érdekek dolgoztak.

„mi a véleményed a szovjet támadási szándékról?”

Hát a fene tudja. Szuvorov időnként nagyon meggyőző tud lenni, de a 41 júliusi időpontot nagyon korainak tartom, szerintem az oroszok nem voltak még felkészülve ilyesmire. Egy módon tudnám elképzelni a dolgot, ha az angolokkal egyeztetve támadtak volna, de ezt annak idején saját konteóként már kifejtettem a Matapan cikkben.
savanyújóska 2019.07.06 11:55:55
@Pepejoe: Nem nagyon értem ezt az indulatot, amit ebbe beleviszel. Ilyen az ember. Ebben, és pár korábbi - hasonló, csak ellenkező előjelű indulatokat kiváltó - posztban csak azt próbáltam szemléltetni, hogy az amerikaiak, angolok nem voltak semmivel sem jobb emberek, mint a németek, vagy a japánok. Szerintem alapvetően a kulturális környezet határozza meg, mit művel az ember, mit tart megengedhetőnek. A háború első felében az amerikaiak úgy vélték, a japánokkal szemben nem kell semmilyen civilizációs normákat tekintetbe venniük, és ilyesmik jöttek ki belőle. A németek ugyanígy vélekedtek az oroszokkal kapcsolatban, és vice versa. Ha nincs semmilyen kulturális/civilizációs fékező hatás, az ember szörnyeteg, fejformától és nemzetiségtől függetlenül.
savanyújóska 2020.03.07 08:06:20
@Guillam: Anyámnak van egy olyan szokása, hogy valahányszor valami kritikus megjegyzést teszek rá, rögtön visszatámad, rendszerint azzal kezdve, hogy: De mert te … És akkor már mindjárt nem róla van szó, hanem a másikról.

Egyébként remélem, az is megvan, hogy az angolok már 1940-től legális célpontnak nyilvánították a német hajótörötteket és pilótákat mentő, vöröskeresztes jelzéssel ellátott hidroplánokat? És az is, hogy a Laconia parancs keveset idézett negyedik pontja így szól: „Legyenek kemények, és tartsák szem előtt, hogy a német városok elleni bombatámadások során az ellenség nem veszi figyelembe sem a nőket, sem a gyerekeket.” (Ha már ott tartunk, hogy „de mert te”.)

„Ezek fegyvertelen hajók voltak, típusra általában komphajók a csatornáról.”

Hát ennek azért nézz még utána egy kicsit.
en.wikipedia.org/wiki/Convoy_rescue_ship
És különösen ajánlom figyelmedbe azt a mondatot: „The rescue ships were not hospital ships and so were legitimate targets as far as German submarines or bombers were concerned.”
A haditengerészeteknél a nagy leépítések valójában nem a washingtoni konferenciát követően kezdődtek, hanem jóval korábban. A háború lezárását követően azonnal nagy selejtezési hullám kezdődött szinte minden nagyobb haditengerészetnél. Elsősorban a régebbi építésű, elavult egységektől igyekeztek…..
savanyújóska 2020.03.03 10:06:44
@Head Honcho: „Valamit máshogy kellett volna csinálniuk a történelem során?”

Ezt is megvitattuk már párszor. Az angolok szinte predesztinálva voltak arra, hogy Európa vezető államaként a kontinens élére álljanak, fenntartsák az erőegyensúlyt, és valamilyen formában egyesítsék Európát. A lehetőségük és a képességük is megvolt erre. 1914-ig nagyjából ezt az irányvonalat is követték, és nem rajtuk, hanem a németeken múlott az európai szövetségi rendszer meghiúsulása. Az első világháborút arra kellett volna használniuk, hogy a németeket rákényszerítsék egy európai szövetségi rendszerbe való beilleszkedésre, és mihelyt ezt elérték, békét kellett volna kötni velük. A totális győzelemre való törekvés maga volt az elmebaj, még akkor is, ha valószínűleg nem az angolok, hanem a franciák találták ki. Valami itt tört el az angol politikában, a háború után behódoltak az amerikaiaknak, és dobták Európát.
Aztán ugyanezt megismételték 20 évvel később. A háború előtt minden európai ország, amely nem érezte vonzó alternatívának a sovén német militarizmust, védelmezőjeként és vezetőjeként tekintett Angliára, Portugáliától Lengyelországig, és Norvégiától Görögországig. Az angolok fel is heccelték őket a németek ellen, aztán mihelyt már nem volt rájuk szükség, úgy hajították el őket, mint a használt kapcarongyot. Ahogy szeretett hősötök mondta a lengyel Anders tábornoknak, amikor az tiltakozott a jaltai egyezmény miatt: „Most már van elég katonánk, nem szorulunk rá a segítségére. Elviheti a hadosztályait, már boldogulunk nélkülük is.”

@hátramozdító: „egy angol-japán szövetségnek lett volna értelme az USA ambícióira adott válaszként az angolok szerint is, de ebben az esetben az USA óhatatlanul a németekkel kezdett volna cimbizni”

Ezért kellett volna egy angol-német-japán szövetség, ahogy 1914 előtt az angolok tervezték is. Az amerikaiak egyébként nem a németeknek, hanem az oroszoknak udvaroltak volna, ahogy azt meg is tették, már a húszas évek végétől kezdve. Akárhogy is, Anglia csak a németekkel szövetségben maradhatott volna nagyhatalom.
savanyújóska 2020.03.04 17:32:18
@gigabursch: „inkább érdemes biztonságos távolságban maradni”

Az egyik legforgalmasabb európai hadi útvonalon, a Duna völgyében létrehozni egy svájci semlegességet igazán szép feladat.

@bz249: „ nemetek ugy nagyjabol 1918 elejeig nyeresben voltak”

Négy évig patthelyzet volt, és a végére az elszigetelt Németország minden tartalékát felélte. A hátország minden „tőrdöfés” nélkül összeomlott, és ha valami csoda még tovább tudnak vegetálni egy ideig, a frontokon morzsolták volna fel őket egy-két éven belül.

„1914 nyaran talan benyujthattak volna a "koveteleseiket"”

Nyilván ezt kellett volna tenniük, de nem tették. A szokásos protokoll szerint ha a diplomáciai fenyegetőzések nem vezetnek eredményre, akkor jönnek a gazdasági szankciók, diplomáciai kapcsolatok megszakítása, aztán a mozgósítás, tüntető flottafelvonulás, esetleg blokád. És a legvégén a hadüzenet. Az angol pont fordítva csinálták mindkét háborúban, a diplomáciai ejnye-bejnye után a hadüzenettel kezdték, ami mindkétszer teljes meglepetésként érte a németeket.

„A Sixtus-ugyre egyebkent”

Károly a németek háta mögött akart különbékét akart kötni, és egyáltalán semmiről nem tájékoztatta őket. Ami érthető, mert a franciáknak egyebek mellett az Elzász elcsatolásába történő belegyezést is felajánlotta. A németek érthető módon kissé nehezteltek rá emiatt.

@GépBalta: „elég kontraproduktív ilyen erős véleményeket mint a Churchill-Trump párhuzam, csak úgy beledobni”

Ezt még nem is kérdeztem meg senkitől, de tulajdonképpen most mi is a baj? Sértőnek találjátok, hogy az Egyesült Államok rendkívül népszerű és sikeres elnökéhez hasonlítom az ugyanilyen népszerű és sikeres Churchillt?

@csi szi: „az angolok sosem akartak a "kontinens" élére állni”

A századforduló körüli próbálkozások, amikor az angolok – az egyik verzióban a japánokkal együtt - megpróbáltak csatlakozni a Hármas Szövetséghez, szerintem valami ilyesféle szándékkal történtek, és azzal, hogy ezzel a szövetséggel ellensúlyozzák az amerikaiak és az oroszok túlzott megerősödését.

„Anglia (Britannia) és az USA egy civilizációt alkot”

Most már igen, de 120 éve Anglia még Európához tartozott. Ma már éppúgy nem, mint Oroszország.
savanyújóska 2020.03.05 17:23:36
@Wierosssz: „az angolok aug.25-én megkötötték az angol-lengyel kölcsönos segítségnyújtási egyezményt”

És mindezt úgy, hogy a hadseregüknek volt vagy négy normálisan felszerelt hadosztálya, a száz némettel szemben. Pontosan ugyanezt csinálták 1914-ben is, amikor Kitchener meg is jegyezte: „Senki sem mondhatja, hogy a kormányban ülő honfitársaim nem bátrak. Nincs hadseregük, és hadat üzennek a világ legerősebb katonai nemzetének.”

„A németek szept. elsején úgy indultak a lengyelek ellen, hogy 99% bizonyossággal erre angol hadüzenet lesz a válasz.”

Ezt kétlem. Hitler tolmácsa később így emlékezett vissza, hogyan érte a hadüzenet híre a főhadiszállást: „Teljes csend volt. Hitler mozdulatlanul ült, maga elé meredve. Nem jött zavarba, ahogy később állították, és nem is dühöngött, ahogy mások mondták. Csak ült csendben, mozdulatlanul. Egy idő után Ribbentrophoz fordult, és vad tekintettel az kérdezte: És most? … Göring hozzám fordult, és azt mondta: Az Isten irgalmazzon nekünk, ha elveszítjük ezt a háborút! Göbbels egy sarokban állt, leverten, és magába mélyedve. A szobában mindenhol szorongó tekinteteket láttam.” Az angolok mindkét esetben – sőt, más esetekben is - azt csinálták, hogy hezitáltak, mellébeszéltek, szemet hunytak az első német lépések felett, majd amikor ezen felbátorodva azok megindították a hadseregüket, és már javában zajlottak a harcok, akkor az angolok küldtek egy ultimátumot, hogy azonnal tessék visszacsinálni mindent. Erre 1914-ben 48, 1939-ben kettő (2) órát adtak a németeknek.
Az új, paramétereik alapján minden más létező vagy tervezett típussal szemben fölényben levő csatacirkálókkal és csatahajókkal a Royal Navy látszólag újra kezébe ragadta a kezdeményezést, és ismét rávert egy kört a riválisokra. Az ország tényleges helyzetével és képességeivel tisztában levő…..
savanyújóska 2020.02.21 08:46:17
@Tuvalu: „kulturálisan nem volt megvalósítható a briteknél, amit Dél-Korea és Japán megcsinált”

Miért?

„te abban látod az angolok hanyatlásának okát, hogy rossz flottaegyezményt kötöttek és rossz szövetségi politikát követtek.”

Rossz helyzetértékelésből adódó rossz politikát követtek, kívül-belül, ebből következik a rossz flottaegyezmény, és a rossz szövetségek.

„ha komolyan gondolod hogy az angolok tehettek az első világháborúról, akkor azt fejtsd ki kérlek bővebben”

Nem emlékszem rá, hogy valahol is ilyesmit írtam volna.
Ugyanakkor az idő előtti, elhamarkodott hadüzenetük tehet a háború egész kontinensre való kiterjedéséről, a totális győzelemre való ostoba és értelmetlen törekvésük pedig a háború elfajulásáról.

„ aztán meg megkérdezed hogy ugyan miről beszélek, hogy Angliát nem szállták meg és kaptak totális pusztulást a nyakukba”

Akkor ismét megkérdezem, ki fenyegette Angliát megszállással és totális pusztulással?

„ Mindig adott helyzetre adott válasz volt, nem pedig történelmi távlatban gondolkodás.”

Mindig adott helyzetre adnak választ, és aztán az így kialakult status quót igyekeznek addig fenntartani, amíg az érdekükben áll. Ez néha évtizedekig tart, néha néhány hétig.
savanyújóska 2020.02.24 07:19:28
@Othar: „A második világháború esetében egészen biztosan nem igaz, hogy az angolok és a franciák ELŐNYÖS békét tudtak volna elérni”

A francia vereség után a németek legalább tucatszor tettek békeajánlatot az angoloknak, hivatalosan és nagykövetségeken keresztül. Az angolokkal szemben nem voltak semmilyen követeléseik, az elvesztett gyarmataikat sem kérték volna vissza. Belementek volna egy az angolok számára előnyös flottaegyezménybe is. Nyugaton Luxemburgot és Elzászt csatolták volna a birodalomhoz, mást nem nagyon akartak. Az angolok még csak nem is válaszoltak egyik német próbálkozásra sem, Churchill egyenesen megtiltotta a nagykövetségeknek, hogy bármilyen formában is szóba álljanak a németekkel.

„ha jól tudom, a hivatalos német/porosz katonai doktrina az erőforrások zömét a keleti frontra szánta”

Rosszul tudod – mint már az előbb írták –, a németek csak a franciák elleni háborúra készültek, és a Schlieffen terven kívül egyáltalán semmilyen haditervük nem volt.
savanyújóska 2020.02.24 11:48:48
@Kallard: Nem volt kidolgozott haditerv egy keleti háborúra. Csak a Franciaország elleni Schlieffen terv megvalósítására készültek. Az oroszok elleni „haditerv” nagyjából annyi volt, hogy védekezés és visszavonulás, amíg a franciákat le nem győzik, aztán meg az oroszok úgysem fogják egyedül folytatni a háborút.
A felületes szemlélő – vagyis az átlag újságolvasó – számára az első világháború végén a brit birodalom látszólag ismét ereje teljében tündökölt, s a régi idők dicsősége újra felragyogni látszott. Nagy-Britannia legyőzte, és porrá zúzta legveszélyesebb, a propaganda folyamatos sulykolása szerint…..
savanyújóska 2020.02.02 20:16:06
@bz249: Ez megint egy utólagos legenda. Ha a csatacirkálók kifutottak, majdnem mindig kifutottak utánuk a csatahajók is. Nem voltak sokkal intenzívebben használva, mint a csatahajók, de mivel ők haladtak az elővédben, mindig rájuk hárult az összecsapás neheze.
savanyújóska 2020.02.09 11:55:01
@bz249: Ez is lett volna a csatacirkálók eredeti feladata, levadászni a portyázó cirkálókat.
savanyújóska 2020.02.17 11:33:57
@Pepejoe: Ezt már kérdezték korábban. A másik oldalon ellenárasztani kell, de csak akkor pont a túloldalon, ha középen éri a találat a hajót. Egyébként ha mondjuk balra hátul van a lék, akkor jobbra elöl kell ellenárasztani, a taton pedig valahol súlyt csökkenteni, kinyomatni az olajat, vagy átszivattyúzni valahová máshová. Erre minden hajón megvoltak a kész, kiszámított táblázatok, milyen sérülésnél milyen rekeszeket kell elárasztani, illetve kiüríteni.
Hét tenger Jenő herceg végnapjai 2020.02.02 15:18:11
A hadihajók iránt érdeklődők szűk hazai tábora számára kiemelt jelentősége van a Tegetthoff osztályú csatahajóknak, hiszen ha nem is töltöttek be említésre érdemes szerepet a haditengerészetek történetében, mégis ezek voltak az egyetlen dreadnoughtok, melyek kapcsolódnak a magyar történelemhez.…..
savanyújóska 2020.02.06 07:53:11
@Cymantrene: @Fredddy: A Monarchia megítélése az utóbbi évtizedekben igazából ismét pozitív, nálunk is, meg az osztrákoknál is. A háború elején valójában szó nem volt még arról, hogy szétverjék, még Benes is fenn akarta tartani.

Ancona ugyanolyan PR akció volt, mint a Doolittle támadás. Jó volt a propagandának, és a harci morál növelésére, de a háború menetére gyakorolt tényleges hatása úgyszólván a nullával volt egyenlő.
Az olaszok, szintén a torpedótámadásoktól tartva, eleve nem is akarták a saját dreadnoughtjaikat beküldeni az Adriára, nem is tették meg soha. A háború alatt végig Tarantóban álltak, és csak akkor vetették volna be őket, ha az o-m flotta megpróbált volna kitörni az Adriáról.
A kisebb hajók rendszeresen, a Wien és Habsburg osztályú páncélosok néhány alkalommal támadták a cortelazzói ütegeket, amiket persze nem semmisítettek meg. Ha néhány ágyút esetleg ki is lőttek, az olaszok órák alatt pótolni tudták őket.
savanyújóska 2020.02.06 20:16:50
@Cs: Itt megint el lehetett volna gondolkozni rajta, érdemes e olyan harceszközöket építeni, amik olyan értékesek, hogy az elvesztésük jelentette kár nagyobb annál, mint ami nyereséget a bevetésükkel el lehetne érni. A dreadnoughtokat mindenki a döntő ütközetre tartogatta, az összes klasszikus feladatot, konvojkíséretet, szárazföldi célpontok támadását, a régebbi, egyébként elavultnak tekintett csatahajókkal oldották meg. Ezek összességében véve nagyobb hasznot hajtottak, mint a féltve óvott dreadnoughtok.

@Wierosssz: Gyanítom, Törökországban az volt a vonzó, hogy a területeinek lenyúlásával az angolok nagyot kaszálhattak volna, ahogy az végül történt is.

Ferdinánd valójában nagyon radikális reformokat tervezett trónra jutása esetén. Teljesen átszervezte volna a birodalmat, a dualista Monarchia helyett létrehozva a Nagy-ausztriai Egyesült Államokat. en.wikipedia.org/wiki/United_States_of_Greater_Austria
Egy ilyen államreform nyilván azonnal a magyarok heves ellenállását váltotta volna ki, és valószínűleg polgárháborút eredményezett volna. Ferdinánd is erre készülhetett, mert trónra lépése után egyik első intézkedése az lett volna, hogy szükségállapotot hirdet, és katonai kormányzást vezet be a magyar területeken.
savanyújóska 2020.02.09 12:01:12
@David Bowman: Csak a legócskább, Monarch osztályú partvédő páncélosokat vetették be néhányszor, és ezeket is csak 1917 novembere után.

@Wierosssz: „lett-e volna értelme az agresszív flotta manővereknek az Adrián”

Miután a francia csatahajók és cirkálók 1914 végén végleg elhagyták az Adriát, nem volt mi ellen agresszív flottamanővereket folytatni.

„lehetett volna minden hónapban "Scarborough", de minek?”

Az, hogy nem arathattak volna a háború sorsát eldöntő győzelmet, még nem érv arra, hogy akkor ne is csináljanak semmit. Az olasz kikötők, Velencétől Brindisiig, ott voltak a szomszédban, Polától és Cattarótól úgy 200 kilométeren belül. Hajnalban indulva estig akár le is lehetett volna bonyolítani egy oda-vissza utat, amikor nappal az olasz rombolók és torpedónaszádok nem jelentettek volna kockázatot. Az aknamezők helyét fel lehetett volna deríteni, a tengeralattjárók jelentette kockázattal meg valahogy minden más flotta együtt tudott élni. Minden kis győzelmecske jól mutatott volna a sajtóban, és emelte volna a harci morált.

„nem lett volna ésszerűbb az Adrián inkább csatacirkálókban gondolkodni a dreadnought-ok helyett?”

Egyértelműen igen, de sajnos minket erről nem kérdeztek meg.
A másik háború után egy olasz tengernagy megjegyezte, hiba volt az olasz haditengerészetnek az a törekvése, hogy a nagy haditengerészetek között legyen az utolsó. Inkább az lett volna a cél, hogy a kis haditengerészetek között legyen az első. Ami úgy értendő, nem a csatahajók építésére kellett volna kihegyezni az egész flottafejlesztést. Ez szerintem igaz lenne a Monarchia haditengerészetére is.
Hét tenger Dicsőség Toulonban 2019.11.26 10:23:35
Franciaország 1940-es katonai összeomlása mindenkit meglepetésként ért, még a németeket is. Korábban senki nem gondolta volna, hogy a világ egyik legerősebb fegyveres erejének tartott francia hadsereg, melyet addig mindenki legalább egyenrangúnak tartott a német hadsereggel, néhány hét alatt képes…..
savanyújóska 2019.11.27 09:28:35
@Wierosssz: @Kullancs1983: 1940 nyarán és kora őszén szerintem alapvetően azért nem próbálták meg a franciákat maguk mellé állítani, mert úgy vélték, a győzelem már amúgy is biztos, és az angolok enélkül is békekötésre lesznek kényszerülve. Hitler tartott attól is, hogy francia hadüzenet esetén az angolok elfoglalhatják az észak-afrikai gyarmatokat is, ahonnan hátba támadhatták volna az olaszokat, és azokat megverve hadműveleti bázist szereztek volna egy balkáni partraszálláshoz, ami Churchill régi mániája volt. Ezenkívül persze az is bizonytalan volt, képviselnek e akkora harcértéket a francia fegyveres erők, ami megérné a csatlakozással járó hátrányokat. A franciák modern hadihajókkal és repülőgépekkel voltak felfegyverezve, a dunkerquei futás és a flotta elleni támadások után pedig nagyon nem kedvelték az angolokat, de az addig mutatott teljesítményük láttán nem meglepő, hogy a németek nem nagyon kapkodtak utánuk. Egyébként ugyanezért nem forszírozták a spanyolok csatlakozását, és Adolf az olaszokról is azt mondta, azzal tették volna a legnagyobb szolgálatot Németországnak, ha távol tartják magukat a háborútól.
Ezzel együtt is hajlamos vagyok azt gondolni, 1940 nyarán egy francia hadüzenet tényleg padlóra küldhette volna az angolokat. A gyarmatok elleni támadások során a franciák elszántabban harcoltak az angolok, mint korábban a németek ellen. Szíria megszállása több mint egy hónapig tartott, és az angolok közben ötezer embert vesztettek, pedig az itteni francia csapatok is rosszul voltak felszerelve, és nem volt utánpótlásuk. A fogságba esettek alig tíz százaléka állt át De Gaulle-hoz. Vagyis elképzelhető, hogy tényleg hajlandóak lettek volna harcolni az angolok ellen. Ha a flotta és a gyarmati csapatok csatlakoztak volna az olaszokhoz, meglett volna Málta és Egyiptom, a légierő pedig a németekkel együtt támadhatta volna Angliát. A francia csatlakozás politikai szempontból se lett volna hátrányos, talán valamivel szalonképesebbé tehette volna a németeket Amerikában. Persze mindez csak találgatás.
savanyújóska 2019.12.10 09:14:26
@rdos: A lengyelekkel próbálkozott, de azok nem álltak kötélnek. A németek meg mindig hajlamosak voltak azt képzelni, hogy ők egyedül is megállnak az egész világgal szemben. Láthatóan ezt most is így gondolják.

A hunokról meg az ősmagyarokról autentikus írott forrás alig van valami. Amit tudunk róluk, az nagyrészt a szórványos régészeti leleteken alapuló találgatás és következtetés. Mai értelemben vett történetírás a XIX. századig nem létezett. Anonymus, éppúgy, mint például Bonfini, inkább mesemondó, mint történetíró.
savanyújóska 2020.02.09 11:57:22
@Wierosssz: „Nem léptek, mert az angolok passzívak maradtak”

Mert úgy gondolták, a francia és az olasz flottaépítések, meg gyarmati terjeszkedések nagyobb veszélyt jelentenek rájuk, mint a németek. Akik ráadásul megértő és készséges tárgyalópartnernek látszottak, nagyjából 1939 márciusig.

@Cymantrene: „arra jutottak, hogy a legrosszabb béke is jobb, mint a háború”

És remélték, a mocskos munkát szokás szerint majd mások végzik el helyettük.
A csatahajók fejlődése során a XIX. század végére kialakult a páncélzatnak az az elrendezése, mely a későbbiek során is jellemző volt ezekre a hajókra, és amely a Dreadnought után sem változott meg gyökeresen. A hajótest páncélzatának fő elemét a hajó oldalának a vízvonalon való páncélozása, az…..
savanyújóska 2019.10.29 12:01:10
@RoGeR: Nem tudni. Erről azóta is tart a vita. Elképzelhető, bár nem valószínű, hogy a barbetták vagy a lövegtornyok páncélzatát ütötte át a német gránát, ugyanúgy, mint a Skagerraknál felrobbant csatacirkálók esetében, esetleg az oldalpáncél felső, vékonyabb lemezein keresztül jutott a hajó belsejébe. A szerintem legvalószínűbb feltételezés a vízvonal alatti találat, vagyis hogy a gránát az övpáncél alatt hatolt be a hajótestbe. Az ütközetben kapott ilyen találatot a Bismarck és a Prince of Wales is.
savanyújóska 2019.11.04 07:43:45
@backbencher:
Nem sok értelmét látom, hogy ezekre az alig értelmezhető szövegekre reagáljak, de érzek ilyen elvárást. Csak pár dolgot emelnék ki, a többire egyszerűen nem nagyon lehet érdemben reflektálni.

„a 3. resz 75%-a az alabbi 3 http://www.wikipedia.org oldal eredeti angol nyelvu szovegebol kiemelt reszek magyar forditasa”

A Wikipédiából gyakran veszek át adatokat, ezt a három oldalt speciel nem használtam. Egyébként gyakran megemlítem, hogy a blog nagyrészt a korábbi weblapomra épül. Ez az utóbbi poszt majdnem teljesen a korábbi írásokból kivett anyagokból van összeállítva, vagyis 8-13 éves szövegekből, amik előbb íródtak, mint az említett Wikipédia oldalak.

„fenti angol nyelvu wikipedia cikkek magyar forditasaba is itt-ott hiba csuszott, ill. tobb helyen is szandekosan mas ertelmezest probalt adni a magyar forditas az eredeti cikknek.”

A szövegekben nincs fordítás. Ahol mégis, ott van hozzá idézőjel. Semminek nem adok semmilyen értelmezést. A saját véleményemet fejtem ki, ha tudod, hogy ez mit jelent.

„A fenti 3. resz altalanos ervenyu megallapitast akar mindenaron tenni EGYETLEN TENYEZO (PANCELVASTAGSAG) ALAPJAN ANELKUL, hogy FIGYELEMBE VENNE A HAJOVEDETTSEGRE KIHATO TOBBI RELEVANS SZEMPONTOT, vagy akar irna roluk”

Az ilyen mondatok után – amikből van egy rakás a kommentekben - komoly kétségeim vannak afelől, hogy a tisztelt kommentelő olvasta e egyáltalán a posztot, amihez hozzászól, vagy ha igen, akkor megértett e valamit belőle?

„Pancelotvozet osszetetel, eloallitasi techn. 1890-1914”

Na most ez hogy jön a témához? És a kommentjeid 90 százalékáról ugyanezt lehetne kérdezni. Mi a franc köze van például a poszthoz, hogy a Kaiserliche Marine milyen lövedéket használt 1902 és 1910 között?

„RN-nek sem 1918 elott sem utana NEM VOLT TISZTA AP LOVEDEKE”

Mi van?

„a repulok az SMS Ostfriesland-ot MAR NEM TUDTAK ELSULLYESZTENI EGYBOL”

Konkrétan két nap, és hatszori bombázás után. Benne van az általad citált Wikipédiás cikkben, el is lehetett volna olvasni. Ledobtak rá 64 bombát, 18 tonna összsúlyban.

„Reszletes levezeteseket ld. az. 5.1, 5.2 alatti Nathan Okun muvekben”

Nem emlékszem, a korábbi posztokban kifejtettem e már valahol a Nathan Okunról alkotott véleményemet, ha nem, itt röviden összefoglalom: Túlértékelt kókler.
savanyújóska 2020.01.29 09:03:23
@Pepejoe: „a gyújtólövedékek miért voltak ennyire alulreprezentáltak”

Nem sok értelme lett volna speciális gyújtólövedéket használni, a hagyományos gránát robbanása majdnem ugyanúgy begyújtott a környéken minden éghetőt.

„Az amerikai hajó miért lőtte a Jean Bartot ami elméletileg francia, tehát szövetséges hajó volt?”

A Vichy fennhatóság alá tartozó hajók 42 novemberéig nem szövetségesek volt, hanem semlegesek. A semlegesség persze az angolokat egy kicsit sem zavarja, annak megsértése csak akkor égbekiáltó, elvetemült bűntett, ha a németek csinálják. A Toulonban önelsüllyesztett hajókon kívül minden elsüllyedt, vagy megsérült francia csatahajót az angolok/amerikaiak lőttek szét, saját állításuk szerint azért, hogy azok ne kerülhessenek német kézre. Aztán hogy a Casablancában vagy Dakarban álló hajók hogyan kerülhettek volna német kézre, azt még nem tudta elmagyarázni senki. Az említett casablancai eset az észak-afrikai partraszálláskor történt, amikor a francia hadihajók tüzet nyitottak a felszabadítókra.
Japán a XIX. század második felében hihetetlen tempóban kezdte meg a felzárkózást a fejlett nyugati országokhoz, s az egész világon bámulatot keltve alig egy emberöltőnyi idő alatt feudális agrárországból modern ipari nagyhatalom lett. 1905-ben, ismét csak bámulatba ejtve az egész világot, vereséget…..
savanyújóska 2020.01.15 17:09:36
@vasutas77: @Pájer Csaba: Nem pont Jeune Ecole, de valami hasonló. A századforduló körül volt divatos a francia Fournier tengernagy elmélete, mely szerint a jövő alapvető hadihajója a közepes, 15-20 centis kaliberű ágyúkkal felszerelt cirkáló. Ezek tűzgyorsasága legalább hatszorosa volt a korabeli standard 305 mm-es csatahajóágyúknak. Ez ugye a sűrű fillér, vagy ritka forint dilemma, és a többség akkoriban az első mellett szavazott volna. A közepes kaliberű ágyúknak végül alighanem a növekvő lőtávolságok tettek be, tízezer méteren egy 20 centis gránát már tízcentis páncélt se nagyon tudott átütni. A felépítményeket összekaszabolhatták, de akkoriban ennek nem sok jelentősége volt. Nagy távolságokon csak nagykaliberű gránátok tudtak nagy kárt csinálni egy erősen páncélozott hajóban.
savanyújóska 2020.01.19 15:53:39
@Pájer Csaba: Kis hajókra azért nem raktak nehéz páncélzatot, mert nem bírták volna el. Gyengén páncélozott hajó ellen meg éppen azért használtak becsapódásra azonnal robbanó HE gránátot, mert a páncéltörő gránát gyújtója valószínűleg nem aktiválódott volna, vagy ha igen, túl későn, amikor a gránát már átment a hajón. Ha mégis ilyen találta el a hajót, és robbanás nélkül keresztülment rajta, az okozott károk általában akkor is tetemesek voltak, főleg a repeszhatás miatt.
savanyújóska 2020.01.22 20:00:35
@backbencher:
Magam részéről pont ezt a posztot éreztem gyengébbnek. A japán haditengerészetről elég nehéz anyagot gyűjteni, úgyhogy ezt a részt kevesebb információból kellett felépíteni, mint a többit.

„Uj tipusu felszini hajo iranti igeny”
Az egyesített típus gondolata már jóval korábban, valamikor a századforduló körül felmerült, a megvalósítást nem a szándék, hanem a megfelelő technológia hiánya késleltette. A húszas évekre jöttek csak létre azok az új, a korábbinál kisebb hely és tömegigényű hajtóműrendszerek, amik már anélkül is biztosítani tudták a nagy sebesség eléréséhez szükséges teljesítményt, hogy ennek fejében le kelljen mondani a páncélzat vagy a tűzerő egy részéről.

„A RNAS a fenti cikkben irtakkal ellentetben NEM SZUNT MEG VEGLEG”
A „felszámolta” talán nem a megfelelő kifejezés volt, de rögtön utána írtam is, hogy „a flotta repülői visszakerültek a RAF kötelékébe”, vagyis nem arról volt szó, hogy megszűnt volna a haditengerészeti repülés. Hasonló volt a német rendszer is, ahol a haditengerészetnél szolgáló repülők és pilóták a Luftwaffe állományába tartoztak. A Royal Navy úgy tudom 1937-ben szerezte vissza a haditengerészeti légierő feletti ellenőrzést.
Hét tenger Az utolsó fiaskó 2019.12.31 07:57:08
1942 végére már mindenki számára nyilvánvaló lehetett, hogy Németország körül szorul a hurok, és helyzete kezd kilátástalanná válni. Csak az elvakult fanatikusok és az ostobák – és volt mindkettőből bőven – hittek rendületlenül a végső győzelemben. Hitler nem tartozott egyik kategóriába sem. Egyre…..
savanyújóska 2020.01.08 17:32:00
@Pájer Csaba: „a füstszűrőig szívja a szája sarkában fityegő cigit erre a mondatra”

Ezek szerint ezt megtette már párszor, ugyanis az 1906 utáni orosz választási rendszerről van szó.

„volna egy rakás kifogásom a munkaalapú cenzusodra”

Pedig ezt se én találtam ki. Összefoglalhattam volna úgy is: Tanácsköztársaságot!
savanyújóska 2020.01.09 07:49:51
@Kallard: „Eszemben sincs megváltástanokkal házalni”

Nem turnézom velük körbe a politikai blogokat én sem, de amúgy jó szórakozás ilyeneken agyalni. Egyik kedvenc időtöltésem a történelmi „mi lett volna ha...” kérdéseken való elmélkedések mellett.

@Untermensch4: @Pájer Csaba: @Sequoyah: Nem a cenzus a lényeg, lehetne kitalálni bármilyen másikat is. Választási szisztémám alapeleme a parlamenti képviselet megszüntetése, aminek fő célja éppen a mindenbe beleugató politika – vagyis az ilyen-olyan ideológiákkal takarózó hataloméhség – lehetőség szerinti kiküszöbölése. Ez egyféle közvetlen demokrácia lenne, amiben a választópolgár azon a területen hozna döntéseket, aminek a működését képes átlátni és megérteni, vagyis a saját szűkebb környezete, faluja/városa életében.
savanyújóska 2020.01.11 16:50:06
@Kallard: „nem tudja kiküszöbölni a felsőbb szinteket”

Nem is akarja. Csak kompetensebb emberek kezébe adja a felsőbb szintek képviselőinek megválasztását.

@gigabursch:
Az idézet nem a háborúmániás Churchilltől, hanem a pacifista Churchilltől származik. Volt ilyen is, olyan is, aszerint, hogy éppen mi felelt meg az érdekeinek. Az ugyanitt említett Gustav le Bon idézet egyébként szerintem még jobban rávilágít a lényegre.
Az Admiral Graf Spee az első világháború után újjá épülő Kriegsmarine egyik emblamatikus hajója volt. Nevét olyanok is ismerik, akik nagyon nem merültek el a kor, vagy a hajózás történetében. Az Admiral Graf Spee a Deutschland osztály 3. tagjaként 1936-ban készült el, a…..
Az első világháború végére az európai politikai életből szinte teljesen eltűnt a viktoriánus korszakra jellemző következetes, célirányos, érdek és értékalapú politizálás. Palmerstone, Gladstone, Bismarck korszaka elmúlt, a helyükre középszerű kishivatalnokok, majd hataloméhes szélhámosok és…..
savanyújóska 2019.10.17 17:09:50
@apro_marosan_petergabor: „a németek a radar tervrajzait megküldték a japánoknak”

A japánok valójában sok szempontból előbbre jártak a radartechnológiában, mint a németek, már a harmincas évek végén képesek voltak mikrohullámon működő radart készíteni, ami a németeknek csak a háború legvégére sikerült. Csak éppen az ő hadvezetésük sem ismerte fel ennek jelentőségét, mivel a radart a védelem eszközének tekintették, őket meg, mint rendes szamurájokat, csak a támadás érdekelte.

„a francia-olasz-angol csatahajók nemigen merészkedtek feljebb az otrantói szorosnál”

Mert nem volt értelmes cél, amiért érdemes lett volna kockáztatni a hajókat. Egy lett volna, Cattaro, a franciák a háború elején tervezték is ennek elfoglalását, csak aztán jobbnak találták az erre fordítható erőket inkább a Dardanelláknál elpocsékolni.

@AkosJaccik: „kis túlzással egyáltalán világos lett volna, mire is kéne használni őket”

Pedig világos lehetett volna. Az angolok már 1917 óta terveztek egy nagyszabású légitámadást a német kikötőkben horgonyzó csatahajók ellen, amit 100-120, torpedókkal felszerelt Cuckoo hajtott volna végre. Az akciót 1919-ben tervezték végrehajtani. Vagyis tudhatták, hogyan lehet a legjobban felhasználni a flotta légierejét, csak a háború után gyorsan megfeledkeztek róla.
savanyújóska 2019.10.21 08:36:19
@Cymantrene: Tulajdonképpen a Dunkerque és az Alaska is a zsebcsatahajók ellen készült, legalábbis a tervezésüknél az ezek elleni harcot vették figyelembe. A páncélzatukat is úgy méretezték, hogy a 28 centis gránátoknak ellent tudjon állni, vagyis jók lettek volna a Scharnhorst osztály ellen is. A francia hajók védettségben és tűzerőben is erősebbek voltak, ezeket hivatalosan gyors csatahajóként kategorizálták. Az Alaska osztály igazából a korábbi nehézcirkálók növelt változata volt. Van róluk magyarul is egy jó cikk itt: www.haborumuveszete.hu/minden-ami-uszik/az-alaska-osztaly-az-us-navy-feher-elefantjai
savanyújóska 2019.12.19 08:36:09
@ddt: „De változtatott volna háború menetén?”

Semmit. Az angoloknak ugyan csak egyetlen modern csatahajójuk maradt volna, a németeknek viszont egy sem. A Bismarck kijavítása hónapokat vett volna igénybe, a két csatacirkáló nyár végére került használható állapotba, a Tirpitz meg csak az év végére. Az amerikaiak júliusban megszállták Izlandot – a hivatalos megfogalmazás szerint „átvették a sziget védelmét” - ahol ettől kezdve rendszeresen állomásoztak amerikai csatahajók, és kísérték a konvojokat. Nagyjából május-június volt az az utolsó időszak, amikor a német felszíni flotta még elérhetett volna valami komoly eredményt. Az amerikai hadbalépés után meg már nagyjából mindegy volt, a németek mit csinálnak.

„Épültek/elkezdtek volna épülni volna újabb német csatahajók a siker hatására?”

A háború alatt kizárt. A megkezdett építéseket is leállították, csak a már majdnem kész Bismarckot és Tirpitzet fejezték be. A többi haditengerészetnél is ugyanez volt a helyzet. A Vanguard építése Churchill egyik mániája volt, ezért erőltették még a háború alatt is.
Az első világháborút követően a legtöbb kis és közepes haditengerészethez hasonlóan az olasz flotta sem engedhette meg magának nagy hadihajók építését. A súlyos gazdasági nehézségek közepette nem jutott pénz nagy flottafejlesztésekre, s az olaszok, a többiekhez hasonlóan, már csak kényszerből is…..
savanyújóska 2019.07.25 16:35:02
@hátramozdító: Igazából annyira azért nem nagy munka. Ha tudod mit keresel, és hogyan működik a Google fordító, viszonylag gyorsan össze lehet szedni egy posztra való anyagot.
savanyújóska 2019.08.02 07:57:04
@Buchhalter: Egy csatahajó elsüllyesztésével járó hatalmas anyagi és emberi veszteséget nem lehet sokáig eltitkolni. Az angolok ebben igazán nagyon profik voltak, de még ők is csak néhány hónapig tudták eltussolni a Barham elvesztését.
savanyújóska 2019.12.19 08:17:09
@Pepejoe: Nem hiszem, hogy az olaszok pont erre akarnának emlékezni.
Az Egyesült Államokkal kapcsolatban gyakran ismételt közhely, mely szerint az bezárkózó politikát folytatott, és csak az első világháború idején lépett a nemzetközi nagypolitika porondjára. Ez így persze nem igaz. Az Államok születése pillanatától kezdve folyamatosan terjeszkedett, csak éppen…..
savanyújóska 2019.12.15 17:47:59
@David Bowman: A G a hajó súlypontja, a B a hajó által kiszorított víz súlypontja. M a metacentrum, az úszástengely és a felhajtóerő irányvonalának a metszéspontja. A metacentrikus magasság (GM) a G és M közti távolság. A dőlés fokozódásával M egyre lejjebb kerül, és ha G alá süllyed, a hajó felborul.
savanyújóska 2019.12.17 17:15:44
@molnibalage:
„Olyan hajó épülhet, ahol a B a G felett legyen?”

Tőkesúlyos sportvitorlás. A magas GM egyébként jó stabilitást ad, vagyis a hajó nehezen borul, de gyorsan reagál a hullámzásra, vagyis hajlamos a dülöngélésre.
Ha valakinek, aki még soha semmit nem hallott Európa történelméről, és nem ismeri a kontinens földrajzát, kezébe nyomnánk egy történelemkönyvet, annak felületes átfutása után az illető bizonyára sehogyan sem értené, hogyan lehet az, hogy az európai államok közül egy olyan ország szerezte meg a…..
savanyújóska 2019.11.20 19:11:15
@Kallard: Persze, egyik fő hivatkozási forrásom.
savanyújóska 2019.12.02 09:16:12
@Pájer Csaba: @AkosJaccik: Molni hittérítői hevülete, amivel rögtön nekiront mindenkinek, aki valamiben más véleményen van, mint ő, engem is gyakran irritál. De azt érdemes figyelembe venni, hogy a vagdalkozása megmarad a szakmai területen. Amennyire emlékszem rá, még nem nagyon fordult elő, hogy átment volna személyeskedésbe, és magát a vitapartnert, nem pedig annak a véleményét kezdte volna el gyalázni. (Ugyanezt lehet mondani backbencherre is.)
A kommenteket meg érdemes olvasgatni. Itt is, és máshol is. Sokszor érdekesebbek, mint maga a poszt.
savanyújóska 2019.12.15 10:51:53
@rdos: @omron: Ahogy valamelyik hírportálon írták, az angolok szorgosan építgetik a saját Trinanonjukat. Önként és dalolva, senki által nem kényszerítve. Ahogy mi, ők se hibáztathatnak érte senkit, csak a saját hülyeségüket.
Hét tenger Az U-12 legendája 2017.03.05 09:58:13
Állítólag oly dicsőséges múltunk egyik kevéssé ismert, és a közelmúltig eléggé elfeledett eleme a magyarság tengereken való jelenléte, az első világháború előtti magyar kereskedelmi és haditengerészet története. Rögtön hozzá kell tennem, a „magyar” ebben az esetben azért erősen idézőjelben értendő,…..
savanyújóska 2017.03.17 07:10:26
@savaz: Persze ez sem játékfilm, csak egy dokumentumfilm féleség. „Halál hajnalban” címmel ment valamelyik magyar ismeretterjesztőn.
savanyújóska 2017.04.02 15:18:57
@David Bowman: A Dunán láttam úgy két éve, meg azt hiszem a Viasat Historyn ment.
savanyújóska 2019.10.15 18:57:29
@gigabursch: Annak idején rendszeresen olvastam az IPM-et, a legtöbb számot meg is vettem, néhány ma is megvan, de erre a cikkre nem emlékszem.