Adatok
savanyújóska
213 bejegyzést írt és 1139 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Amikor belengettem, hogy a katonai témákat megszakítva időnként civil, „kedvtelési” hajósokról is írni fogok egy-egy posztot, megemlítettem azt is, hogy a sport iránti érdektelenségem okán nem teljesítménymániás sportvitorlázókról fogok írni, hanem olyanokról, akik csak a saját mulatságukra…..
savanyújóska
2025.01.04 08:37:55
@Macroglossa: Fene tudja, akárhogy olvasom, nekem nem az jön le a saját szövegemből, hogy ez egy szerencsétlen lúzer lett volna. Felelőtlen kalandor, néha, szenzációhajhász, talán. De mindig nagyon keményen dolgozott azért, hogy megcsinálja amit a fejébe vett, és a saját szakterületén mindig jó szakemberré képezte magát.
@Pájer Csaba: "ez annyira én!"
Ejnye.
@Pájer Csaba: "ez annyira én!"
Ejnye.
savanyújóska
2025.01.06 16:51:35
@molnibalage: A szigetlakók magukra voltak utalva, így sok mindenhez kellett érteniük, amihez jól felszerelt műhelyeik voltak. A gépet jó egy hónap alatt gyakorlatilag apró darabokra szedték szét, és aztán újra összerakták. Azt a néhány alkatrészt, amit helyben nem tudtak megjavítani, azt Ausztráliából rendelték meg.
Az Algerie-t 1932 május 21-én, délután háromnegyed négykor bocsátották vízre, a haditengerészet vezérkari főnöke, Georges Durand-Viel ellentengernagy jelenlétében. Egy ilyen horderejű eseményt általában nagyobb felhajtással szoktak megtartani, az adott időben azonban éppen nemzeti gyász volt…..
Annak idején, mikor ezt a blogot elkezdtem, eredeti szándékaim szerint általános tengerészeti témákkal foglalkozó cikkeket szerettem volna rajta megjelentetni. Ezért is kereszteltem a blogot a kevéssé harcias „Hét tenger” névre. Született is az első időkben néhány nem haditengerészeti témájú írás,…..
savanyújóska
2023.09.21 17:25:25
@SirHiggins: "kívül van az érdeklődéseden?"
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
savanyújóska
2023.09.29 12:24:27
@Carada: "2019 júliusában járt Tatabányán"
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
savanyújóska
2024.12.21 08:27:16
@Minyma: Kicsi a világ. Akkor most már van magyar szál is a történetben.
A Duguay-Trouin osztályú cirkálókon a franciák a világon először adaptálták a csatahajókon használt 4×2-es lövegtorony elrendezést cirkálókra is. A négy ikerlövegtorony tervezésénél is a csatahajók lövegtornyainak mintájából indultak ki, a tornyok többé-kevésbé ezek kicsinyített változatai voltak. A…..
savanyújóska
2024.12.17 15:48:30
@Pájer Csaba: Hatótávolság az egy feltöltéssel megtehető távolság, a visszaút beszámításával az hatósugár (akciórádiusz). A gazdaságos sebességre számítva adják meg, amelyiknél a legkisebb az üzemanyag-fogyasztás. Általában különböző sebességekre vonatkoztatva is megadják a hatótávolságot, ami annál kisebb, minél nagyobb a sebesség. Hogy útközben milyen manőverezésre lesz szükség, azt nem lehet előre kiszámítani, az alapelv az volt, minden lehetséges alkalommal tankolni kell, hogy mindig a lehető legtöbb üzemanyag legyen a tartályokban.
savanyújóska
2024.12.17 16:06:17
@bz249: "foglalkoztak vajon a hatotavolsagtartalekkal? "
Persze. Ha a Bismarck sötétedésig megússza nagyobb sérülés nélkül, Tovey is beintett volna Churchillnek, és visszavonult volna a hajóival. A biztonsági üzemanyagtartalék döntőbb tényező volt, mint egy idióta miniszterelnök idióta utasításai.
Persze. Ha a Bismarck sötétedésig megússza nagyobb sérülés nélkül, Tovey is beintett volna Churchillnek, és visszavonult volna a hajóival. A biztonsági üzemanyagtartalék döntőbb tényező volt, mint egy idióta miniszterelnök idióta utasításai.
savanyújóska
2024.12.20 08:08:46
@bz249: Az újfajta kazánokkal már nem volt probléma a gőztermelés, nagy sebességgel is tudtak menni, amíg ki nem fogyott az olaj. Egyetlen bevetése alatt a Bismarck is majdnem végig 25-30 csomós sebességgel haladt.
A korábbi nehézcirkálók alapvetően ugyanazzal a hajótesttel épültek, mint a sorozat első darabja, a Duquesne. Kisebb-nagyobb módosítások persze mindig történtek, az egyes osztályoknál, vagy akár azokon belül is, más volt a csavarok és a kormánylapátok elrendezése, a páncélzat felépítése, és a belső…..
savanyújóska
2024.12.01 09:15:50
@Macroglossa: Az édesvízkészletek minden hadihajón szűkösre voltak méretezve, általában csak a gépészek, fűtők, és a szakácsok zuhanyozhattak minden nap.
A sótalanítót illetően eléggé homályban vagyok, a vonatkozó forrás csak annyit ír, hogy a kapacitást a korábbi 20-ról 37 tonnára növelték, de hogy ez milyen időtartamra vonatkozik, arról nem történik említést. Végül azt írtam, hogy napi 37 tonna, de utólag belegondolva igazából ez is soknak tűnik. Feltételezem, az így nyert vizet nem ivóvízként, hanem ipari vízként használták.
A sótalanítót illetően eléggé homályban vagyok, a vonatkozó forrás csak annyit ír, hogy a kapacitást a korábbi 20-ról 37 tonnára növelték, de hogy ez milyen időtartamra vonatkozik, arról nem történik említést. Végül azt írtam, hogy napi 37 tonna, de utólag belegondolva igazából ez is soknak tűnik. Feltételezem, az így nyert vizet nem ivóvízként, hanem ipari vízként használták.
savanyújóska
2024.12.03 07:58:57
@valis47: Legfeljebb a fedélzeten nagy melegekben felállított zuhany működött tengervízzel, mosdásra édesvizet használtak.
@pernahajder Campbell: Napi egy liter víz, egy liter bor, plusz leves, kávé, meg amit a kantinban vásárol magának, szerintem fedezi az átlagos napi szükségletet, legfeljebb a trópusokon lehetett kevés.
@pernahajder Campbell: Napi egy liter víz, egy liter bor, plusz leves, kávé, meg amit a kantinban vásárol magának, szerintem fedezi az átlagos napi szükségletet, legfeljebb a trópusokon lehetett kevés.
savanyújóska
2024.12.03 18:06:07
@bz249: "mi lett volna a megcelzott mukodesi terulet?"
Alapvetően a Földközi-tenger. Erre is tervezték, az olasz nehézcirkálók ellen.
Alapvetően a Földközi-tenger. Erre is tervezték, az olasz nehézcirkálók ellen.
A győzteseket és veszteseket egyaránt megrendítő első világháborút követően széles körben elfogadottá vált a vélemény, a katasztrofális eseményeket elsősorban a nagyhatalmak közt kialakult flottaépítési verseny idézte elő, mindenekelőtt az egyre nagyobb dreadnoughtok eszetlen tempójú építése.…..
savanyújóska
2024.11.15 08:09:08
@Macroglossa: "a 15-20 km-es lőtávolság erőltetésnek mi értelme volt"
A páncélzatuk ezen a távolságon adott már védettséget a rombolók és könnyűcirkálók 120-150 mm-es ágyúival szemben. A koncepció egyébként is az volt, az van előnyben, aki előbb tud tüzet nyitni, és esetleg még néhány találatot is elérni.
"optikai távolságmérővel mit lehet bemérni rajta?"
Távolságot, meg célszöget. Ha csak a kémény füstjét látják, akkor is be lehet mérni.
"ez melyik csatában történt meg a gyakorlatban?"
Savo-sziget, Guadalcanal.
A páncélzatuk ezen a távolságon adott már védettséget a rombolók és könnyűcirkálók 120-150 mm-es ágyúival szemben. A koncepció egyébként is az volt, az van előnyben, aki előbb tud tüzet nyitni, és esetleg még néhány találatot is elérni.
"optikai távolságmérővel mit lehet bemérni rajta?"
Távolságot, meg célszöget. Ha csak a kémény füstjét látják, akkor is be lehet mérni.
"ez melyik csatában történt meg a gyakorlatban?"
Savo-sziget, Guadalcanal.
savanyújóska
2024.11.15 11:54:15
@Macroglossa: Savo helyett Jáva-tengert akartam írni, de igazából ez se rossz.
savanyújóska
2024.11.20 20:10:54
@gigabursch: "Mi a szakszerű neve?"
Pont az, kalapácsfejű daru, hammerhead crane. Régi típus, már nem nagyon használják. Ipari műemlékként még van néhány, a legismertebb a Titan, a régi Clydbank-i hajógyárban, már a Hood építésénél is használták.
en.wikipedia.org/wiki/Crane_(machine)#Hammerhead
Pont az, kalapácsfejű daru, hammerhead crane. Régi típus, már nem nagyon használják. Ipari műemlékként még van néhány, a legismertebb a Titan, a régi Clydbank-i hajógyárban, már a Hood építésénél is használták.
en.wikipedia.org/wiki/Crane_(machine)#Hammerhead
Hollandia tengeri hatalomként való hanyatlásával a XVIII. századra a tengereken a francia flotta vált az angol haditengerészet legfőbb ellenfelévé. Azonban míg korábban a hollandok egyenrangú ellenfelei voltak a briteknek, és gyakran felül is múlták őket, addig a franciák egy-egy ritka győzelmüktől…..
savanyújóska
2024.07.08 12:51:11
@bz249: "nem lesz akkor harmadik angol-holland haboru?"
Muszáj lesz megírnom, de idén már biztosan nem kerül rá sor.
Muszáj lesz megírnom, de idén már biztosan nem kerül rá sor.
savanyújóska
2024.07.09 18:49:46
@Galaric: Az angol hajóépítés a 18 század elején még nagyrészt ösztönös volt, a hajók nem tervrajzok alapján készültek, hanem inkább a mesterek tapasztalatai alapján, mondhatni szemmértékre. A franciák viszont már tudományos alapokra fektették a hajóépítést, matematikusok számolták ki az optimális hajótestformát, és a hajótest szerkezeti elemeinek a méretezését. A francia hajók gyorsabbak és jobban manőverezhetőek voltak, nehezebb fegyverzetet tudtak hordozni, és könnyebben lehetett őket kezelni. Az angol hajók ugyanekkor erősebb szerkezetűek voltak, és nagyobbak voltak a raktereik, ami hosszabb utakon előnyt jelentett.
savanyújóska
2024.10.27 11:17:01
@Oktán Pista: "angol haditengerészeti sikertörténet megalapozói, Popham, Blake, és Deane szintén a hadsereg tábornokai voltak"
De ők ténylegesen átkerültek a flottához, a hadsereget meg a polgárháború után feloszlatták. A francia tábornokok sosem szolgáltak a tengeren, egyszerűen csak nekik volt nagyobb befolyásuk a prioritások meghatározásakor, és ők a hadsereget tették az első helyre, francia szempontból akkor tulajdonképpen nem megalapozatlanul. A flotta szerepe a francia doktrínában másodlagos, feladata a védekezés, és az ellenséges erők lekötése fleet in beeing-ként.
De ők ténylegesen átkerültek a flottához, a hadsereget meg a polgárháború után feloszlatták. A francia tábornokok sosem szolgáltak a tengeren, egyszerűen csak nekik volt nagyobb befolyásuk a prioritások meghatározásakor, és ők a hadsereget tették az első helyre, francia szempontból akkor tulajdonképpen nem megalapozatlanul. A flotta szerepe a francia doktrínában másodlagos, feladata a védekezés, és az ellenséges erők lekötése fleet in beeing-ként.
A háborúban a francia flotta ha tengeri fölényt nem is vívott ki, de korábbi önmagához képest határozottan jó teljesítményt nyújtott, és ezúttal végig nyitva tartotta a tengeri kereskedelmi útvonalakat. A haditengerészet visszaszerezte tekintélyét, ami az ország siralmas gazdasági helyzete ellenére…..
savanyújóska
2024.10.27 10:51:59
@bz249: "Anglia az ahol a hadseregben penzert veszik a rangokat"
Bevett gyakorlat volt ez akkoriban mindenhol. Wallenstein is pénzért vette a rangját, és Cromwellnek se volt semmilyen katonai képzettsége.
Bevett gyakorlat volt ez akkoriban mindenhol. Wallenstein is pénzért vette a rangját, és Cromwellnek se volt semmilyen katonai képzettsége.
A francia hajóraj 15 sorhajóból állt, melyeket három fregatt kísért, a Cleopatre, a Bellone, és a közben újra felszerelt Coventry. A Franciaországból kapott utasítások között szerepelt, hogy Suffren-nek a továbbiakban semmilyen személyes kockázatot nem szabad vállalnia, így a várható ütközetet a…..
savanyújóska
2024.10.14 16:25:45
@Pájer Csaba: Nem tudom, ez mennyit segít, szerintem közel se olyan jó, mint az eredeti.
sketchfab.com/3d-models/pierre-andre-de-suffren-rijksmuseum-acbc73ef3bd44f9c81140e0492d677db
Napóleon érdeklődése a haditengerészet iránt olyan volt, mint később II. Vilmosé, inkább akadályozta, mint segítette a flottát.
sketchfab.com/3d-models/pierre-andre-de-suffren-rijksmuseum-acbc73ef3bd44f9c81140e0492d677db
Napóleon érdeklődése a haditengerészet iránt olyan volt, mint később II. Vilmosé, inkább akadályozta, mint segítette a flottát.
A Trincomalee elfoglalását ünneplő franciák 1782 szeptember másodikán nagy díszebédet tartottak a kormányzóság épületében, melyre meghívták az elfogott angol tiszteket is. Az asztal még meg volt terítve, és a résztvevők még javában folytatták az ebéd utáni csevegést, amikor délután háromkor a Héros…..
1782 július hatodikán hajnalban mindkét flotta felszedte a horgonyt, és megindultak egymás felé. Suffrent rögtön az indulásnál kellemetlen meglepetés érte, kiderült, hogy az Ajax javításával még mindig nem végeztek, így sérüléseire hivatkozva a hajó nem csatlakozott a flottához, bár Suffren erre…..
savanyújóska
2024.09.17 09:48:31
@Galaric: Hiányosak voltak a készletek, nem számítottak gyors felmentésre, és gondolom nem volt meg a kellő elszántság se. Egyébként amikor nyolc hónappal korábban az angolok foglalták el a kikötőt a hollandoktól, a Frederick erődöt egy váratlan támadással elsőre elfoglalták, a Fort Ostenburg pedig háromnapos ostrom után adta meg magát.
@SirHiggins: A személyes higiéniához nem volt sok érzéke, mint a legtöbb kortársának is. A francia haditengerészet átlagához képest viszont nagy gondot fordított a tengerészek életkörülményeinek javítására és a hajók tisztaságára, bár azok Hickey leírása szerint így is messze elmaradtak az angol normáktól.
@SirHiggins: A személyes higiéniához nem volt sok érzéke, mint a legtöbb kortársának is. A francia haditengerészet átlagához képest viszont nagy gondot fordított a tengerészek életkörülményeinek javítására és a hajók tisztaságára, bár azok Hickey leírása szerint így is messze elmaradtak az angol normáktól.
Az angol flotta főerői, kilenc sorhajóval, a kikötőben horgonyoztak, és Suffren erős kísértést érzett, hogy a meglepetés erejét kihasználva lerohanja őket. A Porto Praya-i kellemetlen tapasztalatok azonban óvatosságra késztették, ezenkívül tartott attól is, hogy belecsúsznak az éjszakába, márpedig…..
savanyújóska
2024.08.30 09:46:21
@bz249: Az Annapolisban januárban megkötött békeszerződés híre júniusban ért el Indiába, vagyis Európa és India között 5-6 hónap volt a hírek átfutási ideje, ha siettek. Ha Suffren júniusig döntő győzelmet arat, azt még idejében megtudták volna Franciaországban. (A szerződés végleges ratifikálására csak szeptemberben került sor.)
savanyújóska
2024.09.02 13:03:25
@Cymantrene: Akkoriban a szárazföldi és tengeri katonai egységeket és rangfokozatokat rendszerint ugyanolyan szavakkal jelölték, a squadron, franciául escadre, nagyjából századot jelent, és szárazföldi, tengeri, és később légi alakulatok jelölésére is használták. Magyarra értelemszerűen hajóraj vagy kötelék lenne a legjobb fordítása, de az idézetekben általában meghagytam a század szót, mert az olyan régiesen hangzik.
@bz249: Az angolok bevezették az ágyúikon a kovás-csappantyús elsütőszerkezetet, míg a franciák gyújtózsinórt használtak. Az angol tüzérek képzettebbek és sokkal gyakorlottabbak voltak, mint a franciák, és közelharcban az angol sorhajók erősebb szerkezete is komoly előnyt jelentett.
@bz249: Az angolok bevezették az ágyúikon a kovás-csappantyús elsütőszerkezetet, míg a franciák gyújtózsinórt használtak. Az angol tüzérek képzettebbek és sokkal gyakorlottabbak voltak, mint a franciák, és közelharcban az angol sorhajók erősebb szerkezete is komoly előnyt jelentett.
savanyújóska
2024.09.07 08:09:45
@bz249: Forrást nem tudok citálni, de valahol úgy olvastam, a francia ipar a bonyolult mechanikának számító csappantyús gyújtószerkezetet nem tudta olyan mennyiségben előállítani, amilyenben a haditengerészetnek szüksége lett volna rá. A francia stratégia később inkább a közelharc elkerülése volt, a hosszú csövű ágyúkkal még ez előtt meg akarták állítani a rohamozó ellenséget. Ami nem is lett volna rossz ötlet, csak jól kellett volna hozzá manőverezni és célba lőni, a franciáknak pedig egyik se ment jól.
A touloni flotta hazatérése után leadott jelentéseiben d’Estaing nem győzte dicsérni Suffrent. „Ez a kapitány valószínűleg a legjobb kötelékparancsnok, akit Őfelsége a szolgálatában tudhat!” A tengerészeti miniszterrel együtt a királynál kötelékparancsnoki – chef d’escadre, a francia terminológiában…..
savanyújóska
2024.08.14 14:23:14
@AkosJaccik: A retorika akkoriban még az egyik legfontosabb alapismeret volt, aminek az elsajátítására nagy gondot fordítottak. A korabeli írások, és ebből következően valószínűleg a korabeli emberek gondolkozása is, láthatóan sokkal összeszedettebb és pallérozottabb volt, mint a mai átlag.
@bz249: A hajóméretek folyamatosan nőttek, száz évvel korábban már egy 30-40 ágyús hajó is gyakran sorhajó minősítést kapott, ötven évvel később meg egy hatvanágyús is csak fregattnak számított. Egy 64 ágyús, ami egyébként egyáltalán nem volt esélytelen egy 74 ágyússal szemben, legnagyobb előnye az volt, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb volt üzemeltetni, rendszerint ezért küldték éppen ezeket a távolabbi területekre.
@bz249: A hajóméretek folyamatosan nőttek, száz évvel korábban már egy 30-40 ágyús hajó is gyakran sorhajó minősítést kapott, ötven évvel később meg egy hatvanágyús is csak fregattnak számított. Egy 64 ágyús, ami egyébként egyáltalán nem volt esélytelen egy 74 ágyússal szemben, legnagyobb előnye az volt, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb volt üzemeltetni, rendszerint ezért küldték éppen ezeket a távolabbi területekre.
savanyújóska
2024.08.16 16:49:13
@Pájer_ Csaba: Nyilván az írástudó rétegre gondoltam, de nem feltétlenül csak az arisztokratákra. Szerintem még egy száz évvel ezelőtt íródott kispolgári levél stílusa is választékosabb, és átfogóbb általános műveltségre utal, mint a mai köznyelv.
A nyugati társadalom lefejezésére meg szerintem nagyjából 1918 és 1948 között került sor, de ez nyilván más korszak és más téma.
@gigabursch: A holland háborúkhoz képest azért közben eltelt több mint száz év.
@bz249: Porto Praya tétje nem India volt, hanem Fokváros, ennek elfoglalásával az angol szinte elvágták volna az Indiába és a Távol-Keletre vezető útvonalat a hollandok és a franciák elől.
A nyugati társadalom lefejezésére meg szerintem nagyjából 1918 és 1948 között került sor, de ez nyilván más korszak és más téma.
@gigabursch: A holland háborúkhoz képest azért közben eltelt több mint száz év.
@bz249: Porto Praya tétje nem India volt, hanem Fokváros, ennek elfoglalásával az angol szinte elvágták volna az Indiába és a Távol-Keletre vezető útvonalat a hollandok és a franciák elől.
Suffren következő két évéről semmit sem lehet tudni, a legközelebbi feljegyzés róla 1769 októberéből származik, amikor ismét szabadságot kért a tengerészeti minisztertől, hogy harmadszor is visszatérjen Máltára. Valószínűsíthető, hogy a köztes időben Suffren nem kapott olyan beosztást a flottánál,…..
savanyújóska
2024.08.05 09:33:06
@bz249: A későbbi részekben nagyrészt arról lesz szó, hogy valóban így volt, a csatasort kialakítani és fenntartani képesek voltak, de itt nagyjából meg is állt a tudományuk.
savanyújóska
2024.08.06 18:21:46
@gigabursch: "tudtak-e valami mást, mint a britek."
Amennyire én tudom, nem tudtak. A modern navigáció eszközei és eljárásai nagyrészt angol találmányok és fejlesztések. Ebből az időből származó spanyol feljegyzések szerint a szövetséges franciák rá is csodálkoztak a spanyol barométerekre, azok ugyanis előbb, és pontosabban jelezték a légnyomás változásokat, mint a francia légnyomásmérők. Vagyis ezen a téren úgy tűnik, a franciáknak nem volt semmilyen technológia fölényük, sőt.
"ahol a kormányos egy árnyékoló (mai szóval: "napvitorla") alatt áll"
A kép eléggé zavarba ejtett, mert bár ahonnan letöltöttem, francia sorhajót írtak, de egyébként meg minden rajzon és modellen, amit láttam, a sorhajókon a tatfedélzet alatt van a kormánykerék. Most utánanéztem megint, és úgy tűnik, a kép valójában a Deal Castle nevű angol fregatt fedélzetén készült, 1775-ben. A képaláírást majd javítom is.
Amennyire én tudom, nem tudtak. A modern navigáció eszközei és eljárásai nagyrészt angol találmányok és fejlesztések. Ebből az időből származó spanyol feljegyzések szerint a szövetséges franciák rá is csodálkoztak a spanyol barométerekre, azok ugyanis előbb, és pontosabban jelezték a légnyomás változásokat, mint a francia légnyomásmérők. Vagyis ezen a téren úgy tűnik, a franciáknak nem volt semmilyen technológia fölényük, sőt.
"ahol a kormányos egy árnyékoló (mai szóval: "napvitorla") alatt áll"
A kép eléggé zavarba ejtett, mert bár ahonnan letöltöttem, francia sorhajót írtak, de egyébként meg minden rajzon és modellen, amit láttam, a sorhajókon a tatfedélzet alatt van a kormánykerék. Most utánanéztem megint, és úgy tűnik, a kép valójában a Deal Castle nevű angol fregatt fedélzetén készült, 1775-ben. A képaláírást majd javítom is.
savanyújóska
2024.08.09 18:31:28
@gigabursch: Az a modern hajókon van. A vitorlás sorhajókon mindenhol nagyjából úgy nézett ki a kormányállás, mint a Victoryn.
www.cnet.com/a/img/resize/0694e9bddae8b64bfea337a6366a0867a9d35549/hub/2015/11/02/934de4eb-d525-4b0a-840b-eb7c4722d419/victory-warrior-alliance-7.jpg?auto=webp&width=1200
www.cnet.com/a/img/resize/0694e9bddae8b64bfea337a6366a0867a9d35549/hub/2015/11/02/934de4eb-d525-4b0a-840b-eb7c4722d419/victory-warrior-alliance-7.jpg?auto=webp&width=1200
A francia haditengerészetet viszonylag jó állapotban érte az újabb háború kitörése. Az előző háborúban a konvojcsatákban és balesetekben 29 sorhajót és fregattot vesztettek, eddigre azonban nemcsak ezeket a veszteségeket sikerült pótolni, hanem még tovább is tudták növelni a flotta erejét. A király…..
savanyújóska
2024.07.23 16:24:02
@gigabursch: "Nem értettem a zárójelet."
A sziget mostani, és az akkori neve.
"Nem utána volt, hanem már alatta."
15 évvel a halála után tört ki a forradalom. Vagyis akármit csinált, az utódnak lett volna még ideje helyrehozni, ha nem olyan ő is, amilyen.
A sziget mostani, és az akkori neve.
"Nem utána volt, hanem már alatta."
15 évvel a halála után tört ki a forradalom. Vagyis akármit csinált, az utódnak lett volna még ideje helyrehozni, ha nem olyan ő is, amilyen.
savanyújóska
2024.07.25 14:03:36
@SirHiggins: "messze nem gyarmati jellegű függésben"
Portugália helyzetére történészek használják a félgyarmat, pszeudo-gyarmat, vagy nem hivatalos gyarmat (colónia informal) kifejezéseket. De attól függetlenül, milyen volt a portugál–angol viszony, a háborúban Portugália semleges volt, vagyis a felségvizein nem lehetett volna harci cselekményeket folytatni.
"nem olyan hűűűdegonooosz dolog, amit Boscawen csinált"
Közismert elfogulatlanságodat bizonyítandó, ezt majd ismételd meg a sorozat negyedik része után is.
@Pájer_ Csaba: "elkezdek gyűjtögetni a makettre"
Feltételezem a klasszikus darabra gondolsz.
www.super-hobby.hu/products/Le-Chebec.html
Már nem gyártják, de külföldről biztosan be lehet szerezni. A modell egyébként a Le Requin nevű chebec párizsi tengerészeti múzeumban látható modelljének másolata. A hajóról van egy könyvem, ha rászánod magad az építésre, PDFben el tudom küldeni.
Portugália helyzetére történészek használják a félgyarmat, pszeudo-gyarmat, vagy nem hivatalos gyarmat (colónia informal) kifejezéseket. De attól függetlenül, milyen volt a portugál–angol viszony, a háborúban Portugália semleges volt, vagyis a felségvizein nem lehetett volna harci cselekményeket folytatni.
"nem olyan hűűűdegonooosz dolog, amit Boscawen csinált"
Közismert elfogulatlanságodat bizonyítandó, ezt majd ismételd meg a sorozat negyedik része után is.
@Pájer_ Csaba: "elkezdek gyűjtögetni a makettre"
Feltételezem a klasszikus darabra gondolsz.
www.super-hobby.hu/products/Le-Chebec.html
Már nem gyártják, de külföldről biztosan be lehet szerezni. A modell egyébként a Le Requin nevű chebec párizsi tengerészeti múzeumban látható modelljének másolata. A hajóról van egy könyvem, ha rászánod magad az építésre, PDFben el tudom küldeni.
A Medway-i rajtaütés után a holland flotta szoros blokádot tartott fenn a Temze torkolatban és a Csatornán, s várták, hogy az angolok végre aláírják a békeszerződést. Erre azonban még mindig nem került sor, II. Károly makacsul tovább húzta az időt, talán még mindig abban bízva, a franciákat maga…..
savanyújóska
2024.02.20 17:23:06
@Oktán Pista: "lehet köze a "briganti"(rabló, gonosztevő) becsmérlő szóhoz?"
Ha jól tudom, a név középkori eredetű, és az olasz brigante szóból származik, amit eredetileg a Földközi-tengeri kalózhajókra ragasztottak rá.
"egy párhuzam a korabeli Anglia és Szovjetunió között"
Nem beszélnék párhuzamról, inkább némi felületes hasonlóságról. Cromwell és Sztálin azért nagyon nem hasonlít. Párhuzamot inkább az 1914-es eseményekkel állítanék, amikor az angolok megint jó ötletnek gondolták, hogy a bajaikat az Európa leggazdagabb országa elleni háborúval oldják meg.
@omron: Győrben a közelünkben volt az egyik orosz laktanya, hallottuk, ahogy szinte állandóan szólnak a szirénák, folyamatosan riadó volt náluk. Többen mesélték, mikor jöttek az orosz teherautók a laktanyájukba szánt szénért a telepre, az orosz katonák kézzel szórták fel a szenet a platóra, mert nem volt semmilyen szerszámuk.
Oroszország nem Bizánc örököse, hanem az Arany Hordáé.
Ha jól tudom, a név középkori eredetű, és az olasz brigante szóból származik, amit eredetileg a Földközi-tengeri kalózhajókra ragasztottak rá.
"egy párhuzam a korabeli Anglia és Szovjetunió között"
Nem beszélnék párhuzamról, inkább némi felületes hasonlóságról. Cromwell és Sztálin azért nagyon nem hasonlít. Párhuzamot inkább az 1914-es eseményekkel állítanék, amikor az angolok megint jó ötletnek gondolták, hogy a bajaikat az Európa leggazdagabb országa elleni háborúval oldják meg.
@omron: Győrben a közelünkben volt az egyik orosz laktanya, hallottuk, ahogy szinte állandóan szólnak a szirénák, folyamatosan riadó volt náluk. Többen mesélték, mikor jöttek az orosz teherautók a laktanyájukba szánt szénért a telepre, az orosz katonák kézzel szórták fel a szenet a platóra, mert nem volt semmilyen szerszámuk.
Oroszország nem Bizánc örököse, hanem az Arany Hordáé.
savanyújóska
2024.03.01 11:17:55
@Oktán Pista: "a Marjai-féle "A hajó történetét"
Gyakorlatilag mindenhol úgy emlegetik, mint "Marjai könyv", holott valójában a szöveg nagyjából kétharmadát Pataky Dénes írta.
@sponge: "mi lesz akövetkező téma? "
Új anyag nincs kész, egy régi cikket fogok megint újraközölni, az első rész néhány napon belül fent lesz.
@gigabursch: "most még csak összeveszés sem történt! "
Az általában a második világháborús témák kapcsán szokott történni, rendszerint ha csúnyákat merek írni az angolszász szabadságharcosokról. Egyébként mióta az Index NER kompatibilis lett, a legagresszívabb békeharcosok, aki ilyenkor legjobban tajtékzanak, bojkottálják az Indexet, és a blog-hu-t is. Ennek nem feltétlenül örülök, már csak azért sem, mert ez az olvasottságnak sem tett jót.
Gyakorlatilag mindenhol úgy emlegetik, mint "Marjai könyv", holott valójában a szöveg nagyjából kétharmadát Pataky Dénes írta.
@sponge: "mi lesz akövetkező téma? "
Új anyag nincs kész, egy régi cikket fogok megint újraközölni, az első rész néhány napon belül fent lesz.
@gigabursch: "most még csak összeveszés sem történt! "
Az általában a második világháborús témák kapcsán szokott történni, rendszerint ha csúnyákat merek írni az angolszász szabadságharcosokról. Egyébként mióta az Index NER kompatibilis lett, a legagresszívabb békeharcosok, aki ilyenkor legjobban tajtékzanak, bojkottálják az Indexet, és a blog-hu-t is. Ennek nem feltétlenül örülök, már csak azért sem, mert ez az olvasottságnak sem tett jót.
savanyújóska
2024.07.08 12:51:44
@Madarász Henrik: Lesz, de biztosan csak jövőre.
A támadás harmadik napján ragyogó reggelre ébredtek Dakarban. A köd teljesen felszállt, s a kristálytiszta időben a parti erődök megfigyelői már 40 kilométeres távolságról észrevették az angol hajók árbocait.
A nap mindkét oldalon a felderítő repülőgépek kiküldésével kezdődött. A menetrend szerint…..
savanyújóska
2024.06.23 07:26:56
@Pájer_ Csaba: És ne feledkezzünk meg a műfaj klasszikusáról se.
www.szekesfehervar.hu/_upload/images/news/46622/Miskahusz%C3%A1r%20avat%C3%A1sa-38.jpg
www.szekesfehervar.hu/_upload/images/news/46622/Miskahusz%C3%A1r%20avat%C3%A1sa-38.jpg
savanyújóska
2024.06.23 20:07:44
@Sigismundus: Az iszlám fanatizmus a lakosság körében volt számottevő, nem a kormány volt az. Én részben ennek tudom be azt a franciákkal szembeni dühödt ellenállást, ami Nyugat-Afrikában nem volt ennyire jellemző.
Az idegen elnyomásra való hivatkozás nem mindig meggyőző mentség, és a nagy pofa se jelenti azt, hogy mögötte tartalom is van. És ennek szemléltetésre nem kell afrikai országokra hivatkozni, hanem lehet mondjuk egy felső-balkáni országra is, ahol 35 éve majd mindenki meg volt győződve róla, hogy a megszállók távozása után érvényesül majd a bennszülöttek addig elnyomott csodálatos tehetsége, és 10-15 éven belül az ő országuk lesz majd Kelet-Európa Svájca.
Az idegen elnyomásra való hivatkozás nem mindig meggyőző mentség, és a nagy pofa se jelenti azt, hogy mögötte tartalom is van. És ennek szemléltetésre nem kell afrikai országokra hivatkozni, hanem lehet mondjuk egy felső-balkáni országra is, ahol 35 éve majd mindenki meg volt győződve róla, hogy a megszállók távozása után érvényesül majd a bennszülöttek addig elnyomott csodálatos tehetsége, és 10-15 éven belül az ő országuk lesz majd Kelet-Európa Svájca.
savanyújóska
2024.06.24 05:47:56
@molnibalage: Ha miskahuszárra gondolsz, az nem hivatalos állami emlékmű, magánszemély állította magánterületen. Engedélyeztetni gondolom így is kellett, és persze beállt mögéje a teljes állami apparátus is. Azt azért el kell ismerni, mint általában az ilyen emlékművek, ez is sokat elárul az országról.
A Dakar ellen vonuló inváziós flotta hajói szeptember 14 és 16 között mind összegyűltek Freetown kikötőjében, azonban sokáig nem tudták eldönteni, onnan hová is indulnak majd tovább. A Force Y megérkezése mindenkiben azt az érzést keltette, a franciák nyilván tudnak a terveikről, ezért küldtek…..
A XIX. század második felében az európai nagyhatalmak szinte egész Afrikát megszállták, és felosztották egymás között. A nemzetközi egyezményekkel kialakított határok már csak az első világháború után változtak nagyobb mértékben, amikor a győztes országok újraosztották a német gyarmatokat. Csak két…..
savanyújóska
2024.06.07 07:07:42
@Macroglossa: Az amerikaiak erőltették először a nagy lőtávolságokat, akik úgy gondolták, a rendszerint jó látási viszonyokkal rendelkező közép-atlanti térségben fognak majd csatázni, az angolok ellen. Az elképzelés szerint a tűzvezetést nagy távolságokon a csatahajók felderítő repülőgépei irányították volna.
A Mers el Kebir elleni támadással kapcsolatban alighanem mindenkiben felmerül a kérdés, mégis mi értelme volt ennek az egésznek? A már legyőzött, leszerelés előtt álló, a németektől biztos távolságban félreállított francia hadihajók miféle veszélyt jelenthettek volna Angliára? Maga a támadás is a…..
savanyújóska
2024.05.20 07:11:01
savanyújóska
2024.05.27 07:19:39
@Zs_: Brest mellett, Camaret-sur-Mer-ben, az Atlanti Csata Emlékmúzeumban, több más hajó horgonyával együtt. Ésszerű elhelyezésnek tűnik.
savanyújóska
2024.05.27 10:46:20
@Zs_: Aktív pályafutásuk nagyobb részét az Atlanti-óceánon töltötték, bár sok vizet tényleg nem zavartak, már csak a rendelkezésükre álló idő rövidsége miatt sem.
Somerville fél hatkor kapta meg a tárgyalások eredménytelenségéről szóló jelentést Holland-tól. Ezzel elszállt minden remény a megegyezésre, és Somerville-nek nem maradt más lehetősége, mint hogy engedelmeskedik az Admiralitás utasításainak, vagy pedig hazatér és hadbíróság elé áll. Hajóit a kikötő…..
savanyújóska
2024.04.20 07:55:29
@Oktán Pista: Húszévesen Svájcba disszidált a behívó elől – akkor még pacifista volt, ahogy Churchill is pacifista liberálisként kezdte a politikai pályafutását –, ahol többször is letartóztatták. A nem bizonyított legenda szerint a börtönben szervezte be a francia titkosszolgálat. A másik verzió szerint csak 1914-ben szervezték be, hogy az olasz hadbalépés mellett agitáljon, amiért állítólag tízmillió frankot kapott.
savanyújóska
2024.05.01 07:30:15
@valis47: És akkor megy a csodálkozás, azok az elvetemült, fanatikus nácik miért harcoltak a végsőkig a megadás helyett.
"ha nem is pont úgy, de megvalósult végül"
A németek kiherélése végül valóban megtörtént, ha nem is fizikailag.
"ha nem is pont úgy, de megvalósult végül"
A németek kiherélése végül valóban megtörtént, ha nem is fizikailag.
savanyújóska
2024.05.02 07:46:23
@Pájer Csaba: "marginálisak voltak az események alakulásában"
Végül. Egy ideig azért komolyan vették őket, és német oldalon indokolni látszott a meggyőződést, hogy a lenni vagy nem lenni a tét.
"Ezek ugyan azok a németek"
Nem vitatom, hogy nincsenek kiherélve, csak azt mondom, úgy viselkednek, mintha ki lennének. Elsősorban a politikai töketlenkedésükre gondolok, de lehetne említeni a katonait is. Az afganisztáni küldetésbe küldött német csapatok láttán nyilatkozott annak idején néhány amerikai tiszt valahogy úgy, talán túlságosan is jól sikerült a németek demilitarizálása. Úgyszintén régen olvastam valahol, németországi amerikai laktanyában mindig riadót rendeltek el, valahányszor a mellettük levő német laktanyában lőgyakorlatot tartottak, mert ilyenkor a golyók repkedtek összevissza mindenfelé.
Valahol nyilván ugyanazok. Művelt ismerőseim szerint alkoholtartalmú italok megfelelő mennyiségű fogyasztását követően a német bürger egy idő után hajlamos a kocsmapultnál magyar cimborája fülébe súgni, hogy Adolfnak azért egyben-másban talán mégis igaza volt.
"számunkra érthetetlen"
Talán annyira mégsem. Tudtommal nálunk sem volt ritka jelenség a néhány nap alatt nyilasból kommunistává átvedlő pártbuzgalmár. Avagy nézd meg a Kedves Vezető életútját, milyen széles és színes politikai palettát ölel át.
Végül. Egy ideig azért komolyan vették őket, és német oldalon indokolni látszott a meggyőződést, hogy a lenni vagy nem lenni a tét.
"Ezek ugyan azok a németek"
Nem vitatom, hogy nincsenek kiherélve, csak azt mondom, úgy viselkednek, mintha ki lennének. Elsősorban a politikai töketlenkedésükre gondolok, de lehetne említeni a katonait is. Az afganisztáni küldetésbe küldött német csapatok láttán nyilatkozott annak idején néhány amerikai tiszt valahogy úgy, talán túlságosan is jól sikerült a németek demilitarizálása. Úgyszintén régen olvastam valahol, németországi amerikai laktanyában mindig riadót rendeltek el, valahányszor a mellettük levő német laktanyában lőgyakorlatot tartottak, mert ilyenkor a golyók repkedtek összevissza mindenfelé.
Valahol nyilván ugyanazok. Művelt ismerőseim szerint alkoholtartalmú italok megfelelő mennyiségű fogyasztását követően a német bürger egy idő után hajlamos a kocsmapultnál magyar cimborája fülébe súgni, hogy Adolfnak azért egyben-másban talán mégis igaza volt.
"számunkra érthetetlen"
Talán annyira mégsem. Tudtommal nálunk sem volt ritka jelenség a néhány nap alatt nyilasból kommunistává átvedlő pártbuzgalmár. Avagy nézd meg a Kedves Vezető életútját, milyen széles és színes politikai palettát ölel át.
Gensoul még a támadás estéjén tájékoztatta az észak-afrikai francia tengerészeti erők Algírban tartózkodó főparancsnokát, Jean Pierre Estéva altengernagyot, hogy a Dunkerque sérülései nem súlyosak, és a hajó néhány nap múlva elhagyhatja a kikötőt. Estéva ezt rögtön szükségesnek látta…..
savanyújóska
2024.04.23 18:55:32
@Oktán Pista: "stabilizálni kéne a frontot"
Nem stabilizálták, vonultak vissza Tunéziába, ahol a helyi franciák készségesen együttműködtek velük. Rommel úgy is tervezte, hogy külön veri meg az Algéria felől érkező amerikaiakat és az Egyiptomból utána nyomuló angolokat, előbbieket sikerült is visszanyomnia, de mire áttörhetett volna, már a nyakán volt megint Montgomery.
"még voltak rojalisták?"
Voltak, de már csak marginális jelentőségük volt, bár egy ideig állítólag még De Gaulle is gondolkozott a monarchia visszaállításán.
Nem stabilizálták, vonultak vissza Tunéziába, ahol a helyi franciák készségesen együttműködtek velük. Rommel úgy is tervezte, hogy külön veri meg az Algéria felől érkező amerikaiakat és az Egyiptomból utána nyomuló angolokat, előbbieket sikerült is visszanyomnia, de mire áttörhetett volna, már a nyakán volt megint Montgomery.
"még voltak rojalisták?"
Voltak, de már csak marginális jelentőségük volt, bár egy ideig állítólag még De Gaulle is gondolkozott a monarchia visszaállításán.
savanyújóska
2024.04.25 08:23:43
@Oktán Pista: "hogy meg is veri, az egy kicsit hiú remény"
Gondolom csak csatát akart nyerni, nem háborút, mert tudta, hogy azt már nem lehet. Nagy reményei aligha lehettek, de katonaként nyilván úgy gondolta, az a dolga, minél nagyobb kárt okozzon az ellenségnek, amivel talán szépíthet valamit a végeredményen.
"békévé oldja az emlékezés"
De nem hagyják.
Gondolom csak csatát akart nyerni, nem háborút, mert tudta, hogy azt már nem lehet. Nagy reményei aligha lehettek, de katonaként nyilván úgy gondolta, az a dolga, minél nagyobb kárt okozzon az ellenségnek, amivel talán szépíthet valamit a végeredményen.
"békévé oldja az emlékezés"
De nem hagyják.
savanyújóska
2024.04.25 17:14:44
@Galaric: Gondolom úgy képzelték, ha lesz, a következő angol támadás is olyan lesz, mint az előző. Az angolok majd felvonulnak a csatahajóikkal a kikötő előtt, és átadnak egy ultimátumot többórás határidővel, ami elég időt ad a hajók kiürítésére. A légifelderítés elhanyagolására persze így sincs mentség.
Mire Cochrane végül megérkezett Görögországba, már befutottak oda leendő flottájának első hajói is. A Perseverance 1826 május végén készült el, de csak az év végére érte el a görög kikötőket, mert hajtóművei állandóan elromlottak, és Hastings többször is kénytelen volt hosszú ideig vesztegelni az…..
savanyújóska
2020.07.12 17:49:32
@Untermensch4: Azért ez még egy királyságban se úgy megy, hogy a királynő csak úgy ad a kedvencének egy flottát, hadd szórakozzon egyet. Az ellenlábasai meg inkább attól tarthattak, hogy a végén még megint sikert arat.
savanyújóska
2020.07.17 09:16:36
@Cymantrene: @Macroglossa: Nelson azért általában mindig tudta, kivel kell jóban lenni, és mikor hogyan kell viselkedni. Sokkal simulékonyabb volt, mint Cochrane, bár néha ő is egészen bunkó módon önfejű tudott lenni. A Lady Hamilton ügyre majdnem ráment a karrierje, és nem törődött vele. Ha túléli a háborút, szerintem hivatásos nemzeti hőst csináltak volna belőle, szépen csengő címekkel és rangokkal, de távol tartották volna a tényleges hatalomtól, és a flotta irányításától.
savanyújóska
2024.04.25 08:24:28
@kennimekkormikk: Üdvözlünk a klubban!
Az angol hadihajóknak nem kellett messze menniük, Mers el Kebir kikötője alig 440 km-re volt Gibraltártól, közvetlenül Oran mellett, melynek egyik külvárosa volt. A kikötő kiépítését a franciák még a XIX. század végén kezdték el, akkor még abból a megfontolásból, hogy innen a torpedónaszádok könnyen…..
savanyújóska
2024.04.05 16:09:57
@molnibalage: A franciáknak is megvan ebben a maguk sara. (Kezdve ott, hogy korábban valóban ígéretet tettek az angoloknak, ha fegyverszünetet kötnek a németekkel, angol kikötőkbe küldik a hajóikat.) A hajók demobilizálását és harcképtelenné tételét igazából gyorsan meg lehetett volna oldani. A turbinákat és az optikai távolságmérőket néhány jól célzott kalapácsütéssel tönkre lehetett volna tenni, az ágyúcsövek belsejében elhelyezett kis robbanótöltetekkel pedig tönkre lehetett volna tenni a csövek huzagolását. Hat óra talán nem lett volna elég minden hajóra, de az angolok szerintem megvárták volna amíg végeznek. A háború után a hazai kikötőkben aztán néhány hónap alatt helyre lehetett volna hozni a hajókat.
savanyújóska
2024.04.07 07:51:52
@lezlidzsi84: Nem a képekkel van a gond, a szöveget kezeli nehezen. Mióta ezt a sorozatot teszem fel azóta lassult le. Arra gondoltam, talán a formátummal van valami baja, próbálkoztam más betűtípussal, de az se használt.
savanyújóska
2024.04.09 07:59:00
@gigabursch: A szöveget nem a régi lapról másoltam ki, az eredeti, 12 éve íródott Word dokumentumot vettem elő. Próbáltam újraformázni, de a blog.hu akkor is akadozik tőle.
@Pájer_ Csaba: Időnként bosszant kissé, hogy a legélénkebb viták olyasmikről szoktak kibontakozni, amiknek érintőleges köze sincs a poszt témájához, de ezért még nem tiltottam le senkit.
@Pájer_ Csaba: Időnként bosszant kissé, hogy a legélénkebb viták olyasmikről szoktak kibontakozni, amiknek érintőleges köze sincs a poszt témájához, de ezért még nem tiltottam le senkit.
A Franciaország és a tengelyhatalmak között Campiegne-ben megkötött fegyverszünet hivatalosan 1940 június 25-én, éjfél után 35 perccel lépett életbe. René Émile Godfroy tengernagy, az Alexandriában álló francia kötelék parancsnoka, ugyanekkor engedélyt kért az angoloktól a kikötő elhagyására, hogy a…..
savanyújóska
2024.03.28 11:31:49
@bz249: "elonyos, hogy a lovegek a hajo kozepere kerultek"
Bár az előtervek között valóban volt olyan megoldás, hogy a két lövegtornyot a hajó közepére, a parancsnoki híd mögé tették, végül nem középen, hanem a hajó orrán építették be őket. A koncepció az volt, hogy a főtüzérség két lövegtoronyba való összpontosításával súlyt spórolnak meg – amit én vitatnék –, és csökkenteni lehet az övpáncél hosszát is, amivel szintén súlyt takarítanak meg. A haditengerészet papíron a támadó taktikát favorizálta, úgy gondolták, ők fogják lerohanni az ellenséget, vagyis az orrban elhelyezett lövegtornyok nem jelentenek hátrányt. A német zsebcsatahajók és az olasz nehézcirkálók ellen tervezett Dunkerque osztálynál ez még érthető elgondolás volt, de a nagy csatahajók esetében már kérdéseket vetett fel. A franciák is így gondolhatták, mert már a hattagúra tervezett Richelieu osztály utolsó három egységénél visszatértek volna a klasszikus elrendezéshez, elöl és hátul beépítve egy-egy négyágyús tornyot.
@Pájer_ Csaba: "viszont nem merült fel a Yamato-effektus"
Annak idején sokszor hivatkoztam a Jean Bartra, aminek Casablancánál egyetlen 454 kilós bomba szétverte az egész orr részét.
@sponge: "Ez még létező honlap"
Nem. Molni lementette az anyag nagy részét, egy ideig fent is volt a link a lapon, de levettem róla, mert előbb-utóbb ide is felkerül róla minden, ami ott volt. Ez a cikk is onnan származó utánközlés, kis módosításokkal. Ha mindenki elolvashatná az eredetit, senki se olvasná most végig a sorozatot.
Bár az előtervek között valóban volt olyan megoldás, hogy a két lövegtornyot a hajó közepére, a parancsnoki híd mögé tették, végül nem középen, hanem a hajó orrán építették be őket. A koncepció az volt, hogy a főtüzérség két lövegtoronyba való összpontosításával súlyt spórolnak meg – amit én vitatnék –, és csökkenteni lehet az övpáncél hosszát is, amivel szintén súlyt takarítanak meg. A haditengerészet papíron a támadó taktikát favorizálta, úgy gondolták, ők fogják lerohanni az ellenséget, vagyis az orrban elhelyezett lövegtornyok nem jelentenek hátrányt. A német zsebcsatahajók és az olasz nehézcirkálók ellen tervezett Dunkerque osztálynál ez még érthető elgondolás volt, de a nagy csatahajók esetében már kérdéseket vetett fel. A franciák is így gondolhatták, mert már a hattagúra tervezett Richelieu osztály utolsó három egységénél visszatértek volna a klasszikus elrendezéshez, elöl és hátul beépítve egy-egy négyágyús tornyot.
@Pájer_ Csaba: "viszont nem merült fel a Yamato-effektus"
Annak idején sokszor hivatkoztam a Jean Bartra, aminek Casablancánál egyetlen 454 kilós bomba szétverte az egész orr részét.
@sponge: "Ez még létező honlap"
Nem. Molni lementette az anyag nagy részét, egy ideig fent is volt a link a lapon, de levettem róla, mert előbb-utóbb ide is felkerül róla minden, ami ott volt. Ez a cikk is onnan származó utánközlés, kis módosításokkal. Ha mindenki elolvashatná az eredetit, senki se olvasná most végig a sorozatot.
savanyújóska
2024.03.28 11:41:41
@Pájer_ Csaba: Szerintem ezúttal is kár az erőlködésért.
"semmi okát nem látták annak, hogy szuverén államkent csak úgy puszira átadják a hajóikat más államoknak"
Hozzá kell tenni, az angolok azzal a feltétellel egyeztek bele a fegyverszüneti tárgyalásokba, hogy a franciák ígéretet tettek, a flottájuk áthajózik angol kikötőkbe, vagy elsüllyeszti önmagát. A szövegben ezt meg is említettem.
"akár csak rápislantanak a hajókra, azonnal elsüllyesztik őket"
És aztán ezt meg is tették, amikor így alakult a helyzet.
"semmi okát nem látták annak, hogy szuverén államkent csak úgy puszira átadják a hajóikat más államoknak"
Hozzá kell tenni, az angolok azzal a feltétellel egyeztek bele a fegyverszüneti tárgyalásokba, hogy a franciák ígéretet tettek, a flottájuk áthajózik angol kikötőkbe, vagy elsüllyeszti önmagát. A szövegben ezt meg is említettem.
"akár csak rápislantanak a hajókra, azonnal elsüllyesztik őket"
És aztán ezt meg is tették, amikor így alakult a helyzet.
savanyújóska
2024.03.28 13:31:43
@Pájer_ Csaba: "egyszerre akart politikus és haditengerész is lenni"
Igazából tipikus foteltengerész volt, az első világháborút végig a szárazföldön töltötte, a tüzérségnél és a tengerészgyalogságnál, utána meg néhány kis járőrhajót irányított, a repülőiskolát vezette, egyébként végig vezérkari és minisztériumi beosztásokban dogozott, nagy hadihajót vagy köteléket soha nem irányított. Gyors karrierjét főleg befolyásos családjának köszönhette. Politikusnak viszont nem volt rossz, arra is időben ráérzett, mikor kell a németek mellől lelépni. Ha tovább él, valószínűleg a háttérbe szorította volna De Gaulle-t.
"nem értem a hypeot körülötte"
A hype arról szól, hogy a Texas az egyetlen megmaradt első világháborús csatahajó.
Egyébként te vagy az első, aki szépnek találja az Ersatz Monarchot.
"nem értem"
Arra céloztam, valószínűleg ezúttal is felesleges erőfeszítés mások meggyőzésén erőlködni.
Igazából tipikus foteltengerész volt, az első világháborút végig a szárazföldön töltötte, a tüzérségnél és a tengerészgyalogságnál, utána meg néhány kis járőrhajót irányított, a repülőiskolát vezette, egyébként végig vezérkari és minisztériumi beosztásokban dogozott, nagy hadihajót vagy köteléket soha nem irányított. Gyors karrierjét főleg befolyásos családjának köszönhette. Politikusnak viszont nem volt rossz, arra is időben ráérzett, mikor kell a németek mellől lelépni. Ha tovább él, valószínűleg a háttérbe szorította volna De Gaulle-t.
"nem értem a hypeot körülötte"
A hype arról szól, hogy a Texas az egyetlen megmaradt első világháborús csatahajó.
Egyébként te vagy az első, aki szépnek találja az Ersatz Monarchot.
"nem értem"
Arra céloztam, valószínűleg ezúttal is felesleges erőfeszítés mások meggyőzésén erőlködni.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nyilván ezért ütötték lovaggá.