Adatok
savanyújóska
221 bejegyzést írt és 1165 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Európa északi területei amolyan félreeső peremvidékként szerepelnek a köztudatban, és gyakran a történelemkönyvekben is. Valójában azonban a Baltikum már az ókor óta kiemelt szerepet játszott a kontinens életében, és nemcsak gazdasági, hanem politikai és katonai szempontból is. A térség két domináns…..
A XIX. század végére nagyjából kialakult a csatahajóknak az a standard felépítése, mely egészen az első világháborúig, sőt, sok jellemzőjüket tekintve az után is jellemezte az ebbe a kategóriába tartozó hajókat. A csatahajók lényegében hasonló felépítésűek voltak, a világ összes haditengerészeténél.…..
Korfu hadművelet tehát kudarcot vallott, és utólag belegondolva ez alighanem tényleg elkerülhetetlen volt. Egy ilyen hosszú ideig tartó, és ilyen nagyszabású flottafelvonulást a háború negyedik évében észrevétlenül végrehajtani szinte lehetetlen volt. A hadművelet mindenképpen lelepleződött volna,…..
savanyújóska
2025.03.27 08:36:56
@SMS_Vakapád: Az elért eredményeket sokkal kisebb erőkkel is el lehetett volna érni, a flottafejlesztésébe az utolsó két évtizedben beleölt hatalmas pénzek ezekkel közelítőleg sem térültek meg. (Bár ezt minden más, korabeli haditengerészetről is el lehet mondani.) Csatahajókat építeni azért, hogy laktanyákat, vasútállomásokat, kikötői raktárat, és 10-15 centis parti ütegeket lőjenek velük – azokat is csak egy-két alkalommal –, értelmetlen pénzkidobás. A nagy hadihajókat is az aknák és a tengeralattjárók riasztották el az Adriától, nem a csatahajók, Cattarónál pedig a franciák egyrészt azért nem szálltak partra, mert ehhez nem voltak szabad erőik, másrészt meg azért, mert ez a terület érdektelen volt számukra. Hogy az olaszok harci morálját feldobta volna egy még nagyobb vereség, az nem tűnik nagyon valószínűnek, az antant propaganda meg már így is csúcsra volt járatva, a Velencében esett károk nem sokat tettek volna már hozzá. Az igazán érdekes kérdés szerintem az, lehetett e volna a csatahajóknak olyan feladatokat találni, amik igazolták volna a létjogosultságukat, és rentábilissá tették volna a rájuk alapozó haditengerészet fenntartását?
savanyújóska
2025.03.27 17:02:23
@bz249: "meg mindig csak egy nagyobb pocsolyaban ucsorog"
A kérdés nem az volt, hogy kijutnak e az óceánra, mert minek? Egy olyan pocsolyát kellett volna keresni, ahol tudnak valami hasznosat csinálni, és az Adria nem ilyen volt.
"volt vajon olyan haditerv"
Nem volt. Ha jól emlékszem, a caporettói haditerv is eredetileg csak azzal számolt, hogy talán a Tagliamentóig is vissza tudják nyomni az olaszokat. A siker a németeket és az osztrákokat is váratlanul érte. A flotta közvetlen beavatkozása semmilyen formában nem merült fel a tervekben.
Az o-m tengerészek egyébként fel voltak készítve a partraszálló hadműveletekre, a háború előtt hetente egyszer ezt gyakorolták.
A kérdés nem az volt, hogy kijutnak e az óceánra, mert minek? Egy olyan pocsolyát kellett volna keresni, ahol tudnak valami hasznosat csinálni, és az Adria nem ilyen volt.
"volt vajon olyan haditerv"
Nem volt. Ha jól emlékszem, a caporettói haditerv is eredetileg csak azzal számolt, hogy talán a Tagliamentóig is vissza tudják nyomni az olaszokat. A siker a németeket és az osztrákokat is váratlanul érte. A flotta közvetlen beavatkozása semmilyen formában nem merült fel a tervekben.
Az o-m tengerészek egyébként fel voltak készítve a partraszálló hadműveletekre, a háború előtt hetente egyszer ezt gyakorolták.
savanyújóska
2025.03.31 13:08:14
@bz249: "mit is nyert volna a Monarchia?"
Presztízst és morált növelő győzelmet, a balkáni befolyás erősödését, és talán néhány balkáni ország maguk mellé állítását. Háborút eldöntő jelentősége önmagában nyilván nem lett volna, az angol hajóknak csak kerülniük kellett volna egy nagyot Afrika körül.
Presztízst és morált növelő győzelmet, a balkáni befolyás erősödését, és talán néhány balkáni ország maguk mellé állítását. Háborút eldöntő jelentősége önmagában nyilván nem lett volna, az angol hajóknak csak kerülniük kellett volna egy nagyot Afrika körül.
A franciák május végére szedték össze flottájuk maradványait, és Vaudreuil parancsnoksága alatt végül 26 sorhajót gyűjtöttek össze a Francois-foknál, ahol csatlakozott hozzájuk a spanyol flotta 12 sorhajója is. Az erőviszonyok tehát nem változtak a csatát követően, sőt, az egyesült francia–spanyol…..
savanyújóska
2025.03.31 13:04:17
@bz249: "altalaban ongyilkossag lenne"
Csak meg kell nézni azt a vérfürdőt, amit Lissánál az angol tüzérség csinált az oszlopot vezető francia fregatton. Ahogy valahol olvastam is, egy jól képzett és gyakorlott flottával szemben Nelson taktikája az öngyilkosság biztos receptje lett volna.
"lasd Hipper rohama"
Hipper rohama szerintem annak volt köszönhető, hogy Scheer bepánikolt, és a biztos pusztulásba küldte a csatacirkálóit, hogy közben ő mentse a bőrét a csatahajókkal. Elég lett volna a cirkálókat és a rombolókat torpedótámadásra küldenie, a csatacirkálók odadobása az angoloknak szerintem nem arra vall, hogy a főparancsnok megőrizte a józan ítélőképességét.
@Galaric: "mi adta az alapját?"
Úgy tudom, alapvetően a cég termékeinek gyenge minősége, és a munkaerő még akkoriban is felháborító mértékű kizsákmányolása.
@SirHiggins: Ahogy azt hadtudományi értekezésekben gyakran megállapítják, egy csatát nem csak a győztesnek kell megnyernie, hanem a vesztesnek is el kell veszítenie. Vagyis a győztes jó döntései mellett a végeredményt ugyanennyire meghatározzák a vesztes hibái is.
Csak meg kell nézni azt a vérfürdőt, amit Lissánál az angol tüzérség csinált az oszlopot vezető francia fregatton. Ahogy valahol olvastam is, egy jól képzett és gyakorlott flottával szemben Nelson taktikája az öngyilkosság biztos receptje lett volna.
"lasd Hipper rohama"
Hipper rohama szerintem annak volt köszönhető, hogy Scheer bepánikolt, és a biztos pusztulásba küldte a csatacirkálóit, hogy közben ő mentse a bőrét a csatahajókkal. Elég lett volna a cirkálókat és a rombolókat torpedótámadásra küldenie, a csatacirkálók odadobása az angoloknak szerintem nem arra vall, hogy a főparancsnok megőrizte a józan ítélőképességét.
@Galaric: "mi adta az alapját?"
Úgy tudom, alapvetően a cég termékeinek gyenge minősége, és a munkaerő még akkoriban is felháborító mértékű kizsákmányolása.
@SirHiggins: Ahogy azt hadtudományi értekezésekben gyakran megállapítják, egy csatát nem csak a győztesnek kell megnyernie, hanem a vesztesnek is el kell veszítenie. Vagyis a győztes jó döntései mellett a végeredményt ugyanennyire meghatározzák a vesztes hibái is.
Az angol hadsereg Yorktown-i kapitulációjával a háború az amerikai kontinensen tulajdonképpen véget ért, nagyobb hadműveleteket a szárazföldön már egyik fél sem indított, és a háttérben megkezdődtek a békekötés előtti előzetes alkudozások. A háború most már ténylegesen is Anglia, valamint…..
savanyújóska
2025.03.09 15:51:24
@Pájer Csaba: A medwayi rajtaütésről szóló posztban van is rá utalás, hogy amikor a hollandok Chatham közelébe értek, a hajógyár igazgatójának egyik legnagyobb gondja az volt, hogy biztonságba helyezze a hajómodelljeit.
savanyújóska
2025.03.11 17:37:02
@gigabursch: A hajótestet a vízvonal felett többnyire fakátránnyal kezelték, ezzel impregnálták a kenderköteleket is. A vízvonal alatti részt bálnaolaj, gyanta, és kén keverékével vonták be.
Apám hajdan fáradtolaj és gázolaj keverékével kente be a szabadtéri faanyagot, például a kerítésoszlopokat.
Apám hajdan fáradtolaj és gázolaj keverékével kente be a szabadtéri faanyagot, például a kerítésoszlopokat.
savanyújóska
2025.03.17 14:42:14
@gigabursch: "azzal kenték, ami rendelkezésre állt"
Ha más nem volt, jött a kátrány és a szurok.
"gázolajszagú kertibútoron"
Használati tárgyak nem kaptak ilyen kezelést, csak a kerítésoszlopok, a tetőn az oromdeszka, meg hasonlók. Boldogult apám még a kerítésdrótot is bekente vele, szépen rászáradt, és elvette a vállalkozó szellemű fiatalemberek kedvét attól, hogy megpróbáljanak átmászni a kerítésen.
Ha más nem volt, jött a kátrány és a szurok.
"gázolajszagú kertibútoron"
Használati tárgyak nem kaptak ilyen kezelést, csak a kerítésoszlopok, a tetőn az oromdeszka, meg hasonlók. Boldogult apám még a kerítésdrótot is bekente vele, szépen rászáradt, és elvette a vállalkozó szellemű fiatalemberek kedvét attól, hogy megpróbáljanak átmászni a kerítésen.
Az április kilencedikei csatározásokat követő két nap történései elég homályosak, és az ezzel az időszakkal valahogy nem foglalkozó leírásokból is nehéz kisilabizálni, mi történt valójában. Úgy tűnik, valamiért mindkét flotta két napon át a Dominika és Guadeloupe közötti tengerszorosban keringett,…..
savanyújóska
2025.03.17 14:38:07
@bz249: Erről az előző részben volt szó. A franciák Santo Domingo mellett egyesültek volna a spanyol flottával, és ezután indították volna meg az offenzívát Jamaica ellen, ahol optimális esetben 40 ezer katonát és tengerészt tudtak volna partra tenni. A francia stratégiának megfelelően nem volt szó arról, hogy előzetes csapást mérjenek az angol flottára, csak akkor kellett velük felvenni a harcot, ha azok megpróbálták volna megakadályozni a partraszállást, amit persze biztosra lehetett venni.
Az amerikai függetlenségi háborúként ismert események a valóságban egyáltalán nem korlátozódtak Észak-Amerikára, a harcok kisebb-nagyobb mértékben szinte valamennyi kontinensre kiterjedtek, olyannyira, hogy többen ezt tartják a történelem első világháborújának. (Mások pedig a hétéves háborút.) Az…..
savanyújóska
2025.02.19 12:30:33
@valis47: @SirHiggins: Ha az amerikai tartományok a birodalmi kereteken belül maradnak, az Egyesült Államok a civilizált világ része marad, és bár később nyilván Kanadához hasonlóan függetlenedik az anyaországtól, mégis az angol kultúrkör része marad, és annak befolyását, dominanciáját erősíti. Franciaország elkerüli az államcsődöt, a forradalmat, és a napóleoni háborúkat, lassú reformokkal erősödik, és Oroszország helyet ő lesz/marad a kontinens vezető nagyhatalma.
De persze könnyen lehet, hogy minden egészen másként történt volna.
De persze könnyen lehet, hogy minden egészen másként történt volna.
savanyújóska
2025.02.19 14:23:21
@SirHiggins: Nyilván. De régebben kedvenc időtöltésem volt azon elmélkedni, ha a történet valamelyik pontján valamelyik tényezőn változtatunk egy kicsit, milyen más végeredményt kaphatnánk. Bár ahogy öregszem, úgy lesz egyre jobban úrrá rajtam a determinizmus, miszerint ami megtörtént, nem történhetett másként, mint ahogy megtörtént.
@valis47: "A nyugati kultúrkör nem a nyugat mínusz USA"
Nem, de ugyanolyan periferikusan csatlakozott hozzá, mint Oroszország, és jelenleg ugyanúgy távolodik is attól, mint az oroszok.
"bizonyos erőknek nagyon fontos volt a németeket lent tartani"
Ne hegyezzük ki a dolgot a németekre, az ellenség, vagy politikusan fogalmazva vetélytárs, Európa volt, már a két világháborúban is, főleg a másodikban. És most is az. Az oroszok pedig sakkban tudják tartani Európát, amíg az amerikaiak Kínával foglalkoznak.
@valis47: "A nyugati kultúrkör nem a nyugat mínusz USA"
Nem, de ugyanolyan periferikusan csatlakozott hozzá, mint Oroszország, és jelenleg ugyanúgy távolodik is attól, mint az oroszok.
"bizonyos erőknek nagyon fontos volt a németeket lent tartani"
Ne hegyezzük ki a dolgot a németekre, az ellenség, vagy politikusan fogalmazva vetélytárs, Európa volt, már a két világháborúban is, főleg a másodikban. És most is az. Az oroszok pedig sakkban tudják tartani Európát, amíg az amerikaiak Kínával foglalkoznak.
savanyújóska
2025.02.22 12:39:20
@Cymantrene: "az angolok eleve valahogy félszívvel álltak bele a függetlenségi háborúba"
Itt nem esik róla szó, mert nem tartozik ide, de erősen megosztotta és hátráltatta őket a whigek és a toryk közötti belpolitikai harc, ami kiterjedt a hadseregre és a haditengerészetre is.
Itt nem esik róla szó, mert nem tartozik ide, de erősen megosztotta és hátráltatta őket a whigek és a toryk közötti belpolitikai harc, ami kiterjedt a hadseregre és a haditengerészetre is.
Miután Ausztráliában befejezte az adománygyűjtést, Scott Új-Zélandon csatlakozott ismét a Terra Novához. Itt rakodták be a felszerelés zömét is, közte a 34 kutyát, 19 pónit, és a három motoros vontatót. Az út az Antarktisz felé egyáltalán nem volt zökkenőmentes. A Terra Nova igen erős viharba…..
savanyújóska
2018.01.03 11:33:13
@molnibalage: „hasonló mázlival akár már sokkal korábban is meghódítható lett volna a dél sark is? „
Sokkal korábban nem, Shackleton próbálkozott ezzel először 1908-ban, és sikerült is volna neki, ha nem rosszul számítja ki ő is az élelmiszeradagokat.
@Galaric: „hogy a fenébe tudták kiépíteni a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát? „
Jól választották meg az ellenségeiket, és mindig gondoskodtak megfelelő szövetségesekről, akik kikaparták nekik a gesztenyét.
@Lobo Marunga: Na ja, ez így tényleg hülyén néz ki, javítottam.
@Ambiorix: „a tragédia - minden hibás tervezés ellenére sem - Scott kapitány, hanem annak a néhány gazembernek a lelkén szárad „
Atkinson tökét tényleg meg lehetett volna csavargatni egy kicsit, ha időben elindult, és elmegy a tervezett pontig, a One Ton Depoton túlra, és ha nem is várja meg Scottékat, de legalább lerak néhány élelmiszer lerakatot, Evans kivételével mindenki kijuthatott volna. De az elsődleges felelősség akkor is Scotté, ha nem a pónikat félti, és a tervezett helyen rakja le a One Tone Depotot, akkor is túlélték volna. Meg akkor is, ha nem porciózza ki annyira a fejadagokat, ha jobban megbízik a kutyákban, ha nem akar mindenben újítani, és így tovább.
Atkinsont gazembernek nevezni meg tényleg vaskos túlzás. Legjobb tudása szerint járt el, csak ő sem valódi felfedező volt, hanem inkább szobatudós, mint Cherry-Garrard. Ennyi tellett tőlük. Egyébként mindkettejüket nagyon megviselte az expedíció, életük végéig szenvedtek az ott szerzett fizikai és lelki sérülésektől.
Sokkal korábban nem, Shackleton próbálkozott ezzel először 1908-ban, és sikerült is volna neki, ha nem rosszul számítja ki ő is az élelmiszeradagokat.
@Galaric: „hogy a fenébe tudták kiépíteni a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát? „
Jól választották meg az ellenségeiket, és mindig gondoskodtak megfelelő szövetségesekről, akik kikaparták nekik a gesztenyét.
@Lobo Marunga: Na ja, ez így tényleg hülyén néz ki, javítottam.
@Ambiorix: „a tragédia - minden hibás tervezés ellenére sem - Scott kapitány, hanem annak a néhány gazembernek a lelkén szárad „
Atkinson tökét tényleg meg lehetett volna csavargatni egy kicsit, ha időben elindult, és elmegy a tervezett pontig, a One Ton Depoton túlra, és ha nem is várja meg Scottékat, de legalább lerak néhány élelmiszer lerakatot, Evans kivételével mindenki kijuthatott volna. De az elsődleges felelősség akkor is Scotté, ha nem a pónikat félti, és a tervezett helyen rakja le a One Tone Depotot, akkor is túlélték volna. Meg akkor is, ha nem porciózza ki annyira a fejadagokat, ha jobban megbízik a kutyákban, ha nem akar mindenben újítani, és így tovább.
Atkinsont gazembernek nevezni meg tényleg vaskos túlzás. Legjobb tudása szerint járt el, csak ő sem valódi felfedező volt, hanem inkább szobatudós, mint Cherry-Garrard. Ennyi tellett tőlük. Egyébként mindkettejüket nagyon megviselte az expedíció, életük végéig szenvedtek az ott szerzett fizikai és lelki sérülésektől.
savanyújóska
2025.02.15 08:16:52
@molnibalage: @AkosJaccik: A Franklin expedíció néhány résztvevője másfélszáz év után: radiojamming.tumblr.com/post/612166196689780736/warning-in-depth-discussion-of-human-remains
A Szibériában időnként talált fagyott mammutokból a vadászok úgy tudom régebben néha ki is sütöttek egy-egy darab húst.
A Szibériában időnként talált fagyott mammutokból a vadászok úgy tudom régebben néha ki is sütöttek egy-egy darab húst.
Az első napokban a Gipsy Moth IV. kiváló tempóban haladt az erős, időnként viharos szélben. Chichester, mint indulás után majdnem mindig, a tengeribetegséggel küszködött, két napig nem is evett semmit, de néhány nap után most is felépült. Több gondja volt a sérült lábával, mely miatt még mindig alig…..
savanyújóska
2025.01.27 17:14:50
@molnibalage: Íróemberként volt stílusérzéke, lehet, hogy úgy érezte, így lesz szép kerek a történet, és ez jól fog mutatni majd az életrajzában is.
A Gipsy Moth terveinek és a tervezési folyamat fennmaradt dokumentumainak alapos szakértői vizsgálata talán fényt deríthetne rá, tulajdonképpen mit rontottak el a hajón, és kinek köszönhetően, de szerintem senki sem akarja bolygatni az ügyet. Illingworth is meg Chichester is nagy név a szakmában, senki sem akarhatja utólag bepiszkolni a hírnevüket, hajó meg így is célba ért, tehát végülis teljesítette, amit elvártak tőle.
A Gipsy Moth terveinek és a tervezési folyamat fennmaradt dokumentumainak alapos szakértői vizsgálata talán fényt deríthetne rá, tulajdonképpen mit rontottak el a hajón, és kinek köszönhetően, de szerintem senki sem akarja bolygatni az ügyet. Illingworth is meg Chichester is nagy név a szakmában, senki sem akarhatja utólag bepiszkolni a hírnevüket, hajó meg így is célba ért, tehát végülis teljesítette, amit elvártak tőle.
Az első transzatlanti verseny – a későbbi TRANSAT – indulására 1960 június 11-én került sor, esős, hűvös időben. A partot elhagyva a szél és a hullámzás is megerősödött, és Lewis hajójának árboca nem sokkal az indulás után kettétört. Motorral tért vissza Plymouthba, ahol kicserélték az árbocát, és…..
savanyújóska
2025.01.17 09:18:06
@Tudok én türelmes is lenni, ha írsz időnként: Köszi. Ezek lennének: 354-355; 358-359; 362-363.
savanyújóska
2025.01.17 16:14:57
savanyújóska
2025.01.18 15:32:35
@Macroglossa: Nem tudom, a versenyszabályzatban volt e erre valami kikötés. Amennyire a könyveiből kiolvasható, a motort Chichester nem sok mindenre használta, leginkább annyi jelentősége volt csak, hogy hajtotta a generátort.
Amikor belengettem, hogy a katonai témákat megszakítva időnként civil, „kedvtelési” hajósokról is írni fogok egy-egy posztot, megemlítettem azt is, hogy a sport iránti érdektelenségem okán nem teljesítménymániás sportvitorlázókról fogok írni, hanem olyanokról, akik csak a saját mulatságukra…..
savanyújóska
2025.01.02 16:44:06
@Hungarian Guy Fawkes: "Az ingatlan irodán kívül semmi nem sikerült életében."
Nyilván ezért ütötték lovaggá.
Nyilván ezért ütötték lovaggá.
savanyújóska
2025.01.04 08:37:55
@Macroglossa: Fene tudja, akárhogy olvasom, nekem nem az jön le a saját szövegemből, hogy ez egy szerencsétlen lúzer lett volna. Felelőtlen kalandor, néha, szenzációhajhász, talán. De mindig nagyon keményen dolgozott azért, hogy megcsinálja amit a fejébe vett, és a saját szakterületén mindig jó szakemberré képezte magát.
@Pájer Csaba: "ez annyira én!"
Ejnye.
@Pájer Csaba: "ez annyira én!"
Ejnye.
savanyújóska
2025.01.06 16:51:35
@molnibalage: A szigetlakók magukra voltak utalva, így sok mindenhez kellett érteniük, amihez jól felszerelt műhelyeik voltak. A gépet jó egy hónap alatt gyakorlatilag apró darabokra szedték szét, és aztán újra összerakták. Azt a néhány alkatrészt, amit helyben nem tudtak megjavítani, azt Ausztráliából rendelték meg.
Az Algerie-t 1932 május 21-én, délután háromnegyed négykor bocsátották vízre, a haditengerészet vezérkari főnöke, Georges Durand-Viel ellentengernagy jelenlétében. Egy ilyen horderejű eseményt általában nagyobb felhajtással szoktak megtartani, az adott időben azonban éppen nemzeti gyász volt…..
Annak idején, mikor ezt a blogot elkezdtem, eredeti szándékaim szerint általános tengerészeti témákkal foglalkozó cikkeket szerettem volna rajta megjelentetni. Ezért is kereszteltem a blogot a kevéssé harcias „Hét tenger” névre. Született is az első időkben néhány nem haditengerészeti témájú írás,…..
savanyújóska
2023.09.21 17:25:25
@SirHiggins: "kívül van az érdeklődéseden?"
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
Nincs, de sokkal egyszerűbb hadihajókról, főleg csatahajókról írni. Rengeteg könyvet lehet róluk találni, amik alapján könnyű összedobni róluk egy cikket. Az utasszállítókról már sokkal kevesebb anyag található, a teherhajókról meg szinte semmi. Ami van, az se valami részletes.
@Carada: "Angliában egy gyakorlatilag nincstelen házaspár gondolt egyet, és kvázi körbevitorlázta a földet"
A Szent Jupát útja tulajdonképpen egész hasonló volt. Persze a fiúk is beletették, amijük volt, de a szponzorok nélkül nem boldogultak volna.
"a néni Magyarországon is átfutott"
Ez akkor volt, amikor Nepálba akart elfutni, de a határlezárások miatt Törökországból vissza kellett fordulnia. Én úgy tudom, ez 2020-ban volt.
Egyébként lehet vele találkozni, úgy tudom még mindig rendszeresen tart motivációs tréningeket.
savanyújóska
2023.09.29 12:24:27
@Carada: "2019 júliusában járt Tatabányán"
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
Úgy tudom, 2019 júliusában indult, és következő év áprilisában fordult vissza Törökországból, a járvány miatt határzárak miatt. Tatabányán valahol a két időpont közt járhatott, lehet, hogy 2019-ben.
"A Szent Jupát útja azért 15 évvel később volt "
Voltak más próbálkozások is, nagyjából tíz évvel korábban egy B-24-essel indult útnak valaki, de úgy tudom, csak az Égei-tengerig jutott. Erről nem tudni sokat, az illető állítólag nagy hantás volt, nem lehet biztosan tudni, valójában mi is történt. Az persze nyilvánvaló, hogy a hazai és az angliai lehetőségek egészen mások voltak.
savanyújóska
2024.12.21 08:27:16
@Minyma: Kicsi a világ. Akkor most már van magyar szál is a történetben.
A Duguay-Trouin osztályú cirkálókon a franciák a világon először adaptálták a csatahajókon használt 4×2-es lövegtorony elrendezést cirkálókra is. A négy ikerlövegtorony tervezésénél is a csatahajók lövegtornyainak mintájából indultak ki, a tornyok többé-kevésbé ezek kicsinyített változatai voltak. A…..
savanyújóska
2024.12.17 15:48:30
@Pájer Csaba: Hatótávolság az egy feltöltéssel megtehető távolság, a visszaút beszámításával az hatósugár (akciórádiusz). A gazdaságos sebességre számítva adják meg, amelyiknél a legkisebb az üzemanyag-fogyasztás. Általában különböző sebességekre vonatkoztatva is megadják a hatótávolságot, ami annál kisebb, minél nagyobb a sebesség. Hogy útközben milyen manőverezésre lesz szükség, azt nem lehet előre kiszámítani, az alapelv az volt, minden lehetséges alkalommal tankolni kell, hogy mindig a lehető legtöbb üzemanyag legyen a tartályokban.
savanyújóska
2024.12.17 16:06:17
@bz249: "foglalkoztak vajon a hatotavolsagtartalekkal? "
Persze. Ha a Bismarck sötétedésig megússza nagyobb sérülés nélkül, Tovey is beintett volna Churchillnek, és visszavonult volna a hajóival. A biztonsági üzemanyagtartalék döntőbb tényező volt, mint egy idióta miniszterelnök idióta utasításai.
Persze. Ha a Bismarck sötétedésig megússza nagyobb sérülés nélkül, Tovey is beintett volna Churchillnek, és visszavonult volna a hajóival. A biztonsági üzemanyagtartalék döntőbb tényező volt, mint egy idióta miniszterelnök idióta utasításai.
savanyújóska
2024.12.20 08:08:46
@bz249: Az újfajta kazánokkal már nem volt probléma a gőztermelés, nagy sebességgel is tudtak menni, amíg ki nem fogyott az olaj. Egyetlen bevetése alatt a Bismarck is majdnem végig 25-30 csomós sebességgel haladt.
A korábbi nehézcirkálók alapvetően ugyanazzal a hajótesttel épültek, mint a sorozat első darabja, a Duquesne. Kisebb-nagyobb módosítások persze mindig történtek, az egyes osztályoknál, vagy akár azokon belül is, más volt a csavarok és a kormánylapátok elrendezése, a páncélzat felépítése, és a belső…..
savanyújóska
2024.12.01 09:15:50
@Macroglossa: Az édesvízkészletek minden hadihajón szűkösre voltak méretezve, általában csak a gépészek, fűtők, és a szakácsok zuhanyozhattak minden nap.
A sótalanítót illetően eléggé homályban vagyok, a vonatkozó forrás csak annyit ír, hogy a kapacitást a korábbi 20-ról 37 tonnára növelték, de hogy ez milyen időtartamra vonatkozik, arról nem történik említést. Végül azt írtam, hogy napi 37 tonna, de utólag belegondolva igazából ez is soknak tűnik. Feltételezem, az így nyert vizet nem ivóvízként, hanem ipari vízként használták.
A sótalanítót illetően eléggé homályban vagyok, a vonatkozó forrás csak annyit ír, hogy a kapacitást a korábbi 20-ról 37 tonnára növelték, de hogy ez milyen időtartamra vonatkozik, arról nem történik említést. Végül azt írtam, hogy napi 37 tonna, de utólag belegondolva igazából ez is soknak tűnik. Feltételezem, az így nyert vizet nem ivóvízként, hanem ipari vízként használták.
savanyújóska
2024.12.03 07:58:57
@valis47: Legfeljebb a fedélzeten nagy melegekben felállított zuhany működött tengervízzel, mosdásra édesvizet használtak.
@pernahajder Campbell: Napi egy liter víz, egy liter bor, plusz leves, kávé, meg amit a kantinban vásárol magának, szerintem fedezi az átlagos napi szükségletet, legfeljebb a trópusokon lehetett kevés.
@pernahajder Campbell: Napi egy liter víz, egy liter bor, plusz leves, kávé, meg amit a kantinban vásárol magának, szerintem fedezi az átlagos napi szükségletet, legfeljebb a trópusokon lehetett kevés.
savanyújóska
2024.12.03 18:06:07
@bz249: "mi lett volna a megcelzott mukodesi terulet?"
Alapvetően a Földközi-tenger. Erre is tervezték, az olasz nehézcirkálók ellen.
Alapvetően a Földközi-tenger. Erre is tervezték, az olasz nehézcirkálók ellen.
A győzteseket és veszteseket egyaránt megrendítő első világháborút követően széles körben elfogadottá vált a vélemény, a katasztrofális eseményeket elsősorban a nagyhatalmak közt kialakult flottaépítési verseny idézte elő, mindenekelőtt az egyre nagyobb dreadnoughtok eszetlen tempójú építése.…..
savanyújóska
2024.11.15 08:09:08
@Macroglossa: "a 15-20 km-es lőtávolság erőltetésnek mi értelme volt"
A páncélzatuk ezen a távolságon adott már védettséget a rombolók és könnyűcirkálók 120-150 mm-es ágyúival szemben. A koncepció egyébként is az volt, az van előnyben, aki előbb tud tüzet nyitni, és esetleg még néhány találatot is elérni.
"optikai távolságmérővel mit lehet bemérni rajta?"
Távolságot, meg célszöget. Ha csak a kémény füstjét látják, akkor is be lehet mérni.
"ez melyik csatában történt meg a gyakorlatban?"
Savo-sziget, Guadalcanal.
A páncélzatuk ezen a távolságon adott már védettséget a rombolók és könnyűcirkálók 120-150 mm-es ágyúival szemben. A koncepció egyébként is az volt, az van előnyben, aki előbb tud tüzet nyitni, és esetleg még néhány találatot is elérni.
"optikai távolságmérővel mit lehet bemérni rajta?"
Távolságot, meg célszöget. Ha csak a kémény füstjét látják, akkor is be lehet mérni.
"ez melyik csatában történt meg a gyakorlatban?"
Savo-sziget, Guadalcanal.
savanyújóska
2024.11.15 11:54:15
@Macroglossa: Savo helyett Jáva-tengert akartam írni, de igazából ez se rossz.
savanyújóska
2024.11.20 20:10:54
@gigabursch: "Mi a szakszerű neve?"
Pont az, kalapácsfejű daru, hammerhead crane. Régi típus, már nem nagyon használják. Ipari műemlékként még van néhány, a legismertebb a Titan, a régi Clydbank-i hajógyárban, már a Hood építésénél is használták.
en.wikipedia.org/wiki/Crane_(machine)#Hammerhead
Pont az, kalapácsfejű daru, hammerhead crane. Régi típus, már nem nagyon használják. Ipari műemlékként még van néhány, a legismertebb a Titan, a régi Clydbank-i hajógyárban, már a Hood építésénél is használták.
en.wikipedia.org/wiki/Crane_(machine)#Hammerhead
Hollandia tengeri hatalomként való hanyatlásával a XVIII. századra a tengereken a francia flotta vált az angol haditengerészet legfőbb ellenfelévé. Azonban míg korábban a hollandok egyenrangú ellenfelei voltak a briteknek, és gyakran felül is múlták őket, addig a franciák egy-egy ritka győzelmüktől…..
savanyújóska
2024.07.08 12:51:11
@bz249: "nem lesz akkor harmadik angol-holland haboru?"
Muszáj lesz megírnom, de idén már biztosan nem kerül rá sor.
Muszáj lesz megírnom, de idén már biztosan nem kerül rá sor.
savanyújóska
2024.07.09 18:49:46
@Galaric: Az angol hajóépítés a 18 század elején még nagyrészt ösztönös volt, a hajók nem tervrajzok alapján készültek, hanem inkább a mesterek tapasztalatai alapján, mondhatni szemmértékre. A franciák viszont már tudományos alapokra fektették a hajóépítést, matematikusok számolták ki az optimális hajótestformát, és a hajótest szerkezeti elemeinek a méretezését. A francia hajók gyorsabbak és jobban manőverezhetőek voltak, nehezebb fegyverzetet tudtak hordozni, és könnyebben lehetett őket kezelni. Az angol hajók ugyanekkor erősebb szerkezetűek voltak, és nagyobbak voltak a raktereik, ami hosszabb utakon előnyt jelentett.
savanyújóska
2024.10.27 11:17:01
@Oktán Pista: "angol haditengerészeti sikertörténet megalapozói, Popham, Blake, és Deane szintén a hadsereg tábornokai voltak"
De ők ténylegesen átkerültek a flottához, a hadsereget meg a polgárháború után feloszlatták. A francia tábornokok sosem szolgáltak a tengeren, egyszerűen csak nekik volt nagyobb befolyásuk a prioritások meghatározásakor, és ők a hadsereget tették az első helyre, francia szempontból akkor tulajdonképpen nem megalapozatlanul. A flotta szerepe a francia doktrínában másodlagos, feladata a védekezés, és az ellenséges erők lekötése fleet in beeing-ként.
De ők ténylegesen átkerültek a flottához, a hadsereget meg a polgárháború után feloszlatták. A francia tábornokok sosem szolgáltak a tengeren, egyszerűen csak nekik volt nagyobb befolyásuk a prioritások meghatározásakor, és ők a hadsereget tették az első helyre, francia szempontból akkor tulajdonképpen nem megalapozatlanul. A flotta szerepe a francia doktrínában másodlagos, feladata a védekezés, és az ellenséges erők lekötése fleet in beeing-ként.
A háborúban a francia flotta ha tengeri fölényt nem is vívott ki, de korábbi önmagához képest határozottan jó teljesítményt nyújtott, és ezúttal végig nyitva tartotta a tengeri kereskedelmi útvonalakat. A haditengerészet visszaszerezte tekintélyét, ami az ország siralmas gazdasági helyzete ellenére…..
savanyújóska
2024.10.27 10:51:59
@bz249: "Anglia az ahol a hadseregben penzert veszik a rangokat"
Bevett gyakorlat volt ez akkoriban mindenhol. Wallenstein is pénzért vette a rangját, és Cromwellnek se volt semmilyen katonai képzettsége.
Bevett gyakorlat volt ez akkoriban mindenhol. Wallenstein is pénzért vette a rangját, és Cromwellnek se volt semmilyen katonai képzettsége.
A francia hajóraj 15 sorhajóból állt, melyeket három fregatt kísért, a Cleopatre, a Bellone, és a közben újra felszerelt Coventry. A Franciaországból kapott utasítások között szerepelt, hogy Suffren-nek a továbbiakban semmilyen személyes kockázatot nem szabad vállalnia, így a várható ütközetet a…..
savanyújóska
2024.10.14 16:25:45
@Pájer Csaba: Nem tudom, ez mennyit segít, szerintem közel se olyan jó, mint az eredeti.
sketchfab.com/3d-models/pierre-andre-de-suffren-rijksmuseum-acbc73ef3bd44f9c81140e0492d677db
Napóleon érdeklődése a haditengerészet iránt olyan volt, mint később II. Vilmosé, inkább akadályozta, mint segítette a flottát.
sketchfab.com/3d-models/pierre-andre-de-suffren-rijksmuseum-acbc73ef3bd44f9c81140e0492d677db
Napóleon érdeklődése a haditengerészet iránt olyan volt, mint később II. Vilmosé, inkább akadályozta, mint segítette a flottát.
A Trincomalee elfoglalását ünneplő franciák 1782 szeptember másodikán nagy díszebédet tartottak a kormányzóság épületében, melyre meghívták az elfogott angol tiszteket is. Az asztal még meg volt terítve, és a résztvevők még javában folytatták az ebéd utáni csevegést, amikor délután háromkor a Héros…..
1782 július hatodikán hajnalban mindkét flotta felszedte a horgonyt, és megindultak egymás felé. Suffrent rögtön az indulásnál kellemetlen meglepetés érte, kiderült, hogy az Ajax javításával még mindig nem végeztek, így sérüléseire hivatkozva a hajó nem csatlakozott a flottához, bár Suffren erre…..
savanyújóska
2024.09.17 09:48:31
@Galaric: Hiányosak voltak a készletek, nem számítottak gyors felmentésre, és gondolom nem volt meg a kellő elszántság se. Egyébként amikor nyolc hónappal korábban az angolok foglalták el a kikötőt a hollandoktól, a Frederick erődöt egy váratlan támadással elsőre elfoglalták, a Fort Ostenburg pedig háromnapos ostrom után adta meg magát.
@SirHiggins: A személyes higiéniához nem volt sok érzéke, mint a legtöbb kortársának is. A francia haditengerészet átlagához képest viszont nagy gondot fordított a tengerészek életkörülményeinek javítására és a hajók tisztaságára, bár azok Hickey leírása szerint így is messze elmaradtak az angol normáktól.
@SirHiggins: A személyes higiéniához nem volt sok érzéke, mint a legtöbb kortársának is. A francia haditengerészet átlagához képest viszont nagy gondot fordított a tengerészek életkörülményeinek javítására és a hajók tisztaságára, bár azok Hickey leírása szerint így is messze elmaradtak az angol normáktól.
Az angol flotta főerői, kilenc sorhajóval, a kikötőben horgonyoztak, és Suffren erős kísértést érzett, hogy a meglepetés erejét kihasználva lerohanja őket. A Porto Praya-i kellemetlen tapasztalatok azonban óvatosságra késztették, ezenkívül tartott attól is, hogy belecsúsznak az éjszakába, márpedig…..
savanyújóska
2024.08.30 09:46:21
@bz249: Az Annapolisban januárban megkötött békeszerződés híre júniusban ért el Indiába, vagyis Európa és India között 5-6 hónap volt a hírek átfutási ideje, ha siettek. Ha Suffren júniusig döntő győzelmet arat, azt még idejében megtudták volna Franciaországban. (A szerződés végleges ratifikálására csak szeptemberben került sor.)
savanyújóska
2024.09.02 13:03:25
@Cymantrene: Akkoriban a szárazföldi és tengeri katonai egységeket és rangfokozatokat rendszerint ugyanolyan szavakkal jelölték, a squadron, franciául escadre, nagyjából századot jelent, és szárazföldi, tengeri, és később légi alakulatok jelölésére is használták. Magyarra értelemszerűen hajóraj vagy kötelék lenne a legjobb fordítása, de az idézetekben általában meghagytam a század szót, mert az olyan régiesen hangzik.
@bz249: Az angolok bevezették az ágyúikon a kovás-csappantyús elsütőszerkezetet, míg a franciák gyújtózsinórt használtak. Az angol tüzérek képzettebbek és sokkal gyakorlottabbak voltak, mint a franciák, és közelharcban az angol sorhajók erősebb szerkezete is komoly előnyt jelentett.
@bz249: Az angolok bevezették az ágyúikon a kovás-csappantyús elsütőszerkezetet, míg a franciák gyújtózsinórt használtak. Az angol tüzérek képzettebbek és sokkal gyakorlottabbak voltak, mint a franciák, és közelharcban az angol sorhajók erősebb szerkezete is komoly előnyt jelentett.
savanyújóska
2024.09.07 08:09:45
@bz249: Forrást nem tudok citálni, de valahol úgy olvastam, a francia ipar a bonyolult mechanikának számító csappantyús gyújtószerkezetet nem tudta olyan mennyiségben előállítani, amilyenben a haditengerészetnek szüksége lett volna rá. A francia stratégia később inkább a közelharc elkerülése volt, a hosszú csövű ágyúkkal még ez előtt meg akarták állítani a rohamozó ellenséget. Ami nem is lett volna rossz ötlet, csak jól kellett volna hozzá manőverezni és célba lőni, a franciáknak pedig egyik se ment jól.
A touloni flotta hazatérése után leadott jelentéseiben d’Estaing nem győzte dicsérni Suffrent. „Ez a kapitány valószínűleg a legjobb kötelékparancsnok, akit Őfelsége a szolgálatában tudhat!” A tengerészeti miniszterrel együtt a királynál kötelékparancsnoki – chef d’escadre, a francia terminológiában…..
savanyújóska
2024.08.14 14:23:14
@AkosJaccik: A retorika akkoriban még az egyik legfontosabb alapismeret volt, aminek az elsajátítására nagy gondot fordítottak. A korabeli írások, és ebből következően valószínűleg a korabeli emberek gondolkozása is, láthatóan sokkal összeszedettebb és pallérozottabb volt, mint a mai átlag.
@bz249: A hajóméretek folyamatosan nőttek, száz évvel korábban már egy 30-40 ágyús hajó is gyakran sorhajó minősítést kapott, ötven évvel később meg egy hatvanágyús is csak fregattnak számított. Egy 64 ágyús, ami egyébként egyáltalán nem volt esélytelen egy 74 ágyússal szemben, legnagyobb előnye az volt, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb volt üzemeltetni, rendszerint ezért küldték éppen ezeket a távolabbi területekre.
@bz249: A hajóméretek folyamatosan nőttek, száz évvel korábban már egy 30-40 ágyús hajó is gyakran sorhajó minősítést kapott, ötven évvel később meg egy hatvanágyús is csak fregattnak számított. Egy 64 ágyús, ami egyébként egyáltalán nem volt esélytelen egy 74 ágyússal szemben, legnagyobb előnye az volt, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb volt üzemeltetni, rendszerint ezért küldték éppen ezeket a távolabbi területekre.
savanyújóska
2024.08.16 16:49:13
@Pájer_ Csaba: Nyilván az írástudó rétegre gondoltam, de nem feltétlenül csak az arisztokratákra. Szerintem még egy száz évvel ezelőtt íródott kispolgári levél stílusa is választékosabb, és átfogóbb általános műveltségre utal, mint a mai köznyelv.
A nyugati társadalom lefejezésére meg szerintem nagyjából 1918 és 1948 között került sor, de ez nyilván más korszak és más téma.
@gigabursch: A holland háborúkhoz képest azért közben eltelt több mint száz év.
@bz249: Porto Praya tétje nem India volt, hanem Fokváros, ennek elfoglalásával az angol szinte elvágták volna az Indiába és a Távol-Keletre vezető útvonalat a hollandok és a franciák elől.
A nyugati társadalom lefejezésére meg szerintem nagyjából 1918 és 1948 között került sor, de ez nyilván más korszak és más téma.
@gigabursch: A holland háborúkhoz képest azért közben eltelt több mint száz év.
@bz249: Porto Praya tétje nem India volt, hanem Fokváros, ennek elfoglalásával az angol szinte elvágták volna az Indiába és a Távol-Keletre vezető útvonalat a hollandok és a franciák elől.
Suffren következő két évéről semmit sem lehet tudni, a legközelebbi feljegyzés róla 1769 októberéből származik, amikor ismét szabadságot kért a tengerészeti minisztertől, hogy harmadszor is visszatérjen Máltára. Valószínűsíthető, hogy a köztes időben Suffren nem kapott olyan beosztást a flottánál,…..
savanyújóska
2024.08.05 09:33:06
@bz249: A későbbi részekben nagyrészt arról lesz szó, hogy valóban így volt, a csatasort kialakítani és fenntartani képesek voltak, de itt nagyjából meg is állt a tudományuk.
savanyújóska
2024.08.06 18:21:46
@gigabursch: "tudtak-e valami mást, mint a britek."
Amennyire én tudom, nem tudtak. A modern navigáció eszközei és eljárásai nagyrészt angol találmányok és fejlesztések. Ebből az időből származó spanyol feljegyzések szerint a szövetséges franciák rá is csodálkoztak a spanyol barométerekre, azok ugyanis előbb, és pontosabban jelezték a légnyomás változásokat, mint a francia légnyomásmérők. Vagyis ezen a téren úgy tűnik, a franciáknak nem volt semmilyen technológia fölényük, sőt.
"ahol a kormányos egy árnyékoló (mai szóval: "napvitorla") alatt áll"
A kép eléggé zavarba ejtett, mert bár ahonnan letöltöttem, francia sorhajót írtak, de egyébként meg minden rajzon és modellen, amit láttam, a sorhajókon a tatfedélzet alatt van a kormánykerék. Most utánanéztem megint, és úgy tűnik, a kép valójában a Deal Castle nevű angol fregatt fedélzetén készült, 1775-ben. A képaláírást majd javítom is.
Amennyire én tudom, nem tudtak. A modern navigáció eszközei és eljárásai nagyrészt angol találmányok és fejlesztések. Ebből az időből származó spanyol feljegyzések szerint a szövetséges franciák rá is csodálkoztak a spanyol barométerekre, azok ugyanis előbb, és pontosabban jelezték a légnyomás változásokat, mint a francia légnyomásmérők. Vagyis ezen a téren úgy tűnik, a franciáknak nem volt semmilyen technológia fölényük, sőt.
"ahol a kormányos egy árnyékoló (mai szóval: "napvitorla") alatt áll"
A kép eléggé zavarba ejtett, mert bár ahonnan letöltöttem, francia sorhajót írtak, de egyébként meg minden rajzon és modellen, amit láttam, a sorhajókon a tatfedélzet alatt van a kormánykerék. Most utánanéztem megint, és úgy tűnik, a kép valójában a Deal Castle nevű angol fregatt fedélzetén készült, 1775-ben. A képaláírást majd javítom is.
savanyújóska
2024.08.09 18:31:28
@gigabursch: Az a modern hajókon van. A vitorlás sorhajókon mindenhol nagyjából úgy nézett ki a kormányállás, mint a Victoryn.
www.cnet.com/a/img/resize/0694e9bddae8b64bfea337a6366a0867a9d35549/hub/2015/11/02/934de4eb-d525-4b0a-840b-eb7c4722d419/victory-warrior-alliance-7.jpg?auto=webp&width=1200
www.cnet.com/a/img/resize/0694e9bddae8b64bfea337a6366a0867a9d35549/hub/2015/11/02/934de4eb-d525-4b0a-840b-eb7c4722d419/victory-warrior-alliance-7.jpg?auto=webp&width=1200
A francia haditengerészetet viszonylag jó állapotban érte az újabb háború kitörése. Az előző háborúban a konvojcsatákban és balesetekben 29 sorhajót és fregattot vesztettek, eddigre azonban nemcsak ezeket a veszteségeket sikerült pótolni, hanem még tovább is tudták növelni a flotta erejét. A király…..
savanyújóska
2024.07.23 16:24:02
@gigabursch: "Nem értettem a zárójelet."
A sziget mostani, és az akkori neve.
"Nem utána volt, hanem már alatta."
15 évvel a halála után tört ki a forradalom. Vagyis akármit csinált, az utódnak lett volna még ideje helyrehozni, ha nem olyan ő is, amilyen.
A sziget mostani, és az akkori neve.
"Nem utána volt, hanem már alatta."
15 évvel a halála után tört ki a forradalom. Vagyis akármit csinált, az utódnak lett volna még ideje helyrehozni, ha nem olyan ő is, amilyen.
savanyújóska
2024.07.25 14:03:36
@SirHiggins: "messze nem gyarmati jellegű függésben"
Portugália helyzetére történészek használják a félgyarmat, pszeudo-gyarmat, vagy nem hivatalos gyarmat (colónia informal) kifejezéseket. De attól függetlenül, milyen volt a portugál–angol viszony, a háborúban Portugália semleges volt, vagyis a felségvizein nem lehetett volna harci cselekményeket folytatni.
"nem olyan hűűűdegonooosz dolog, amit Boscawen csinált"
Közismert elfogulatlanságodat bizonyítandó, ezt majd ismételd meg a sorozat negyedik része után is.
@Pájer_ Csaba: "elkezdek gyűjtögetni a makettre"
Feltételezem a klasszikus darabra gondolsz.
www.super-hobby.hu/products/Le-Chebec.html
Már nem gyártják, de külföldről biztosan be lehet szerezni. A modell egyébként a Le Requin nevű chebec párizsi tengerészeti múzeumban látható modelljének másolata. A hajóról van egy könyvem, ha rászánod magad az építésre, PDFben el tudom küldeni.
Portugália helyzetére történészek használják a félgyarmat, pszeudo-gyarmat, vagy nem hivatalos gyarmat (colónia informal) kifejezéseket. De attól függetlenül, milyen volt a portugál–angol viszony, a háborúban Portugália semleges volt, vagyis a felségvizein nem lehetett volna harci cselekményeket folytatni.
"nem olyan hűűűdegonooosz dolog, amit Boscawen csinált"
Közismert elfogulatlanságodat bizonyítandó, ezt majd ismételd meg a sorozat negyedik része után is.
@Pájer_ Csaba: "elkezdek gyűjtögetni a makettre"
Feltételezem a klasszikus darabra gondolsz.
www.super-hobby.hu/products/Le-Chebec.html
Már nem gyártják, de külföldről biztosan be lehet szerezni. A modell egyébként a Le Requin nevű chebec párizsi tengerészeti múzeumban látható modelljének másolata. A hajóról van egy könyvem, ha rászánod magad az építésre, PDFben el tudom küldeni.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Bizonyos körökben volt olyan elvárás a csatahajókkal szemben, hogy legyenek mindenre alkalmasak. Legyen sok nagy ágyúja, sok közepes kaliberű ágyúja, és még több kis kaliberű ágyúja, legyenek rajta torpedóvető csövek, lehessen róla aknákat telepíteni, legyenek rajta repülőgépek, és az a jó, ha törpe-tengeralattjárókat is tud hordozni.
@gigabursch: "rövid időn belül süllyedjen el?"
Csataleírásokban néhol olvastam, hogy a győztes fél a győzelem után azért is igyekezett minél előbb elhagyni a csatateret, mert tartottak a sok kilőtt, és célt tévesztett torpedótól, amik szanaszét ott lebegtek a vízben. Egy idő után persze maguktól is elmerültek, de ezek szerint nem olyan rövid idő után.
@Maga Lenin: Mondjuk akkor úgy, hogy nem a repülőgépek voltak a kizárólagos fegyvereik, hanem a klasszikus fegyvereket is hordozták, akkor az ágyúkat, később a rakétákat.