Regisztráció Blogot indítok
Adatok
oraculum_dixit

0 bejegyzést írt és 129 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Én 2010 május 19-én szültem meg kisfiamat a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, és sajnos szinte csak rossz élményeim vannak. A fogadott orvosom a szülésem alatt nem volt a helyzet magaslatán, belőlem is úgy akarták kinyomni a gyereket 10 óra vajúdás után, de nem…..
oraculum_dixit 2010.11.03 19:04:52
Akik itt ismernek egy kicsit, nyilván meg lesznek lepve, mert én általában ki szoktam állni a posztolók mellett, de valami azt súgja nekem, hogy ezúttal a posztoló orvosa nem véletlenül, nem merő rosszkedvében volt olyan a paciensével, amilyen volt.

Miért van ez a benyomásom?

Négy gyereket szültem, szóval mostanáig vagy féltucat szülész-nőgyógyásszal volt dolgom, de valószínűleg többel is, hiszen a négy terhességem alatt összesen vagy másfél hónapot töltöttem kórházban, mégpedig három különböző kórházban (az egyik kimondottan rosszhírűnek számít).
Mindenütt sokkal több pozitív élményem volt, mint kifejezetten negatív. Továbbá mind a négy szülésemen nagyon-nagyon rendesek, emberségesek voltak hozzám mind az orvosok, mind a szülésznők. (Sosem adtam és nem is ígértem előre pénzt!)

Az a helyzet, hogy a szülész-szakmáról nem mondható el, hogy nyomorognának a tagjai, éppenséggel ők az orvostársadalom pénzügyi elitje -- a sebészekkel együtt. Szóval arról hiába is beszélnek itt páran, hogy szegénykék mennyire nyomorognának, és azért lennének savanyúak. Nem nyomorognak.

Azokkal sem értek egyet, hogy a magyar orvosok ne lennének jók szakmailag. Számos barátom és ismerősöm dolgozik az egészségügyben itthon is, de méginkább nyugatabbra, nem ezt hallom és látom tőlük. A magyar orvosok alighanem teljesen rendben vannak szakmailag. Ez valószínűleg fokozottan igaz a szülészekre, hiszen a legjobbak mehetnek csak efféle sztárszakokra az orvosin.

Valaki kérdezte, van-e olyan, akinek inkább pozitív élményei vannak magyar orvosokkal. Sajnos nagyon sok dolgom van a magyar egészségüggyel, lévén hogy le vagyok százalékolva, mégpedig nem véletlenül, és természetesen vannak rémes élményeim is, de sok csodálatos és kitűnő orvossal is találkoztam már a magyar egészségügyben. Szerintem minimum a felét kiteszik a magyar orvostársadalomnak, és akkor nagyon óvatos becslést tettem -- természetesen nem állíthatnám, hogy reprezentatív a mintám, de abban biztos vagyok, hogy nem olyan nagyon ritka a nagyon jó orvos akár szakmailag, akár emberileg. (Inkább szakmailag, mint emberileg, az már igaz...)

Végül pedig éppen mert szültem négy gyereket, van némi fogalmam arról, hogy mekkora jelentősége van a szülés során az anya hozzáállásának. Az a szomorú gyanúm, hogy ha az orvos azt találta mondani a tisztelt posztolónak, amit mondott, akkor lehetett valami alapja rá. Valószínűleg a tisztelt posztoló viselkedése nem győzte meg őt arról, hogy a gyerek megszülésébe fektette az energiáit...
Tapasztalataim szerint manapság sok nő hiszi azt, hogy a szülészorvos arra való, hogy kiszedje belőle a gyereket. Ez egy fatális félreértés...
Továbbá a szülészorvosnak nem érdeke lehordani a szülő nőt a szülése alatt, hiszen a paraszolvenciából élnek, és nyilván elmarad a paraszolvencia, ha a legkritikusabb pillanatokban szidalmazzák a klienseiket.

Szóval nekem nem életszerű, hogy a szülészorvos veszekedjen a szülő nővel, végképp nem utólag...
Piszok kemény műfaj ez, de valakinek erről is írnia kell. Van az utcánkban egy hajléktalan. Hogy pontos legyek, sok hajléktalan él errefelé, egy azonban kitűnik a közülük, kitűnt. András februárban került utcára, a Ráday és a Kinizsi sarkán található Sparnál tavasz…..
oraculum_dixit 2010.10.28 17:08:19
Nem feltétlenül a kezdőség jele, ha egy hajléktalan rendezetten néz ki. Számomra is rejtély, hogyan csinálják, de ismerek egy-két hajléktalant, akik évek óta "csöveznek" és mégis tök rendezetten néznek ki majdnem mindig.

Azoknak mondom, akik nem mernek adni, mert "úgyis a maffiáé lesz", hogy ezeknek a rendezett külsejű hajléktalanoknak nyugodtan lehet adni, mert pont ez a tartás, ami jellemzi őket, egyben szinte csalhatatlan bizonyítéka annak is, hogy őket senki nem tartja rabszolga-sorban.

Ezzel persze nem azt mondom, hogy lepukkant hajléktalannak ne adjatok -- egyrészt nekik is lehet rosszabb napjuk, másrészt más ismérve is lehet annak, hogy "szabad" hajléktalanról van szó, és nem bérkoldusról. Pl. nyugodtan szóba lehet elegyedni velük -- gyakran jobban is vágynak néhány kedves szóra, egyenrangú légkörben folytatott társalgásra, mint a pénzadományra. Nagyon sok megaláztatás éri őket, azért is olyan nehéz megőrizniük az emberi méltóságukat (ez ördögi kör -- és egy idő után már munkát sem bírnak kapni, mert lepusztulnak teljesen). Szóval ha nincs is pénzed, de van egy kis időd, beszélgess el a hajléktalannal! Hálás lesz érte!

Nagyon örülök ennek a posztnak, és annak meg pláne, hogy kinn van a címlapon, mert én is azt érzékelem, hogy az emberek jelentős része tele van előítéletekkel a hajléktanok iránt, vagy minimum félnek tőlük, pedig ezek nem bűnözők!
Sok ember akkor érti csak meg igazán, hogy a siker, egészség és bőség nem csak érdem, hanem részben legalábbis szerencse dolga is, amikor maga kerül kiszolgáltatott helyzetbe... Persze vannak akik még ilyenkor is olyan "következetesek", hogy akkor még magukat is hibáztatják, de erre azt a régi közhelyt tudom idézni, hogy hibázni emberi dolog. -- Mindannyian hibázunk életünk során, de nem mindannyian ugyanolyan súlyos árat fizetünk érte...
 A Szociális Szakma petíciója  a szülészeti ellátórendszer reformjáért és Geréb Ágnesért A Szociális Szakma alábbi képviselői és a hozzájuk csatlakozók  - aláírásukkal is megerősítve - döbbenten fogadják és tiltakoznak az ellen,  ahogyan…..
oraculum_dixit 2010.10.26 22:39:08
Ennyit az otthonszülő családok általános karakteréről.

De mást is szeretnék neked mondani (és persze mindenki másnak, akit érdekel).

A szülés a szülőanya aktív közreműködésével történik normális esetben. Ő a kulcsfigura. Nem az orvos, nem bárki más, hanem a szülőanya.
Az orvosok viszont hajlamosak lenézni a nőket (tisztelet a kivételnek!), és úgy vélni, hogy ők jobban értenek a szüléshez, mert nekik ebből diplomájuk van, a szülő nő meg nem ért a szüléshez!
Ez nagyon előnytelen pszichológiai, sőt konkrét szituációk forrása.
De a legelőnytelenebb következménye mégis az, amikor a szülő nő elhiszi az orvosnak, hogy ő, a doktor a kompetens a gyerekszülésben, kompetensebb, mint ő, az anya.
Ne értsetek félre! Én nem vonom kétségbe, hogy az orvos nagyon sokat tud, és adott esetben a szülő nő nagyon is rászorulhat a segítségére!
De én most nem erről beszélek, hanem arról, hogy milyen az alapállás.
Igazából majdnem mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a szülés simán menjen, és a szülőanyának ne legyen szüksége semmiféle beavatkozásra. De ha nem érzi át, hogy ez az egész elsősorban rajta múlik, akkor elveszti a kontrollját az események felett, elhagyja magát, akkor ezzel rohamosan nő a valószínűsége annak, hogy valóban szüksége lesz orvosi beavatkozásra.
Négyet szültem, és szeretem a sportteljesítmény-párhuzammal szemléltetni ezt a dolgot. Mint tudjuk, nagyon sokminden elsősorban a fejben dől el. Ha egy atléta eldönti, hogy lefut 10 km-t, akkor van esélye, hogy végig is csinálja. De ha már az elején úgy érzi, hogy ő ehhez kevés, hogy nemhogy lefutni, de végigsétálni sem képes ekkora távot, akkor szinte semmi esélye nincsen rá, hogy végig tudja futni.

Természetesen lehet, hogy hiába döntötte el, mégsem lesz képes lefutni, akár szívrohamot is kaphat közben --, de ha az atlétákat arra kondicionáljuk már kisgyerek koruk óta, hogy igazából az csak isteni szerencse, ha sikerül végigfutniuk 10 km-t, és sokkal jobban tennék, ha a technika csodáira bíznák magukat, mert igazából istenkísértés, amit csinálnak, hiszen akár bele is halhatnak -- nos, ha így lenne, akkor asszem sokkal kevesebb ember vállalkozna arra, hogy nekiinduljon a 10 km-es távnak.

Más kérdés persze, hogy szívbeteg atlétánkat eltanácsoljuk a 10 km futástól! De én most fiatal, egészséges emberekről beszélek!

Az analógiámba nyilván bele lehet kötni, de mint tudjuk, az analógiák nem teljes egészükben fedik le a példázott esetet. Én csak annyit szeretnék ezzel megmutatni, hogy nem véletlen szerencse, hogy az otthonszülések általában meglepően jó statisztikával rendelkeznek, hanem arról van szó, hogy olyan emberek választják az otthonszülést, akik alapvetően bíznak magukban, és azt gondolják, hogy erősek, egészségesek, és képesek végigcsinálni, azaz képesek minden erejüket latba vetni azért, hogy a gyermeküket maguk szüljék meg.
Miért olyan fontos ez nekik? -- Mert tisztában vannak azzal, hogy a gyereküknek ez sokkal jobb indulás lesz az életben, mint egy kórházi születés. Mert tisztában vannak azzal, hogy bár a születés mindenképpen trauma, de egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora!!!

Tehát nem az anyuka kényelméért csinálják! Ez egy óriási félreértés! Néhány dinka és felelőtlen, de annál feltűnőbb emberen kívül -- dehát ilyenek mindehol vannak! -- a nagy többségük tehát, egyáltalán nem azért akar otthon szülni, mintha azt hinné, hogy ez anyának kényelmesebb lenne. Mint ahogy nem is az. Sokkal több előkészületet, költséget, tanulást, felelősségvállalást, takarítást igényel, mint egy kórházi szülés.
oraculum_dixit 2010.10.26 22:59:20
Még egy megjegyzés (elnézést, hogy ilyen sokat írok...)

@Straight meséjéhez.

Történetesen én ismerek egy a mesebeli Csengéhez hasonló kisfiút, aki nyaktól lefelé tökéletesen béna, még enni sem tud önállóan, nem tud beszélni, soha nem is fog, értelmileg súlyosan sérült, teljesen magatehetetlen.

Ezt a kisfiút Budapest egyik legjobb hírű szülészetén nyomorították meg. Utóbb bírói ítélet marasztalta el az orvost, aki nem csak a gyereket tette tönkre, de az anyát is, hibát hibára halmozott, nem akarom részletezni, mert amúgy sem a hatásvadászat kedvéért írom.

Mert bármilyen bombasztikusak az ilyen történetek, csupán arra jók, hogy figyelmeztessenek minket arra, hogy nincsen 100%-os biztonság. Sehol nincsen. A sétálóutcán, ragyogó, szélcsendes időben is a fejedre eshet egy stukkó.
A kórházban is meghalnak és megnyomorodnak egészséges emberek. Másutt is.

A kérdés csak az, szignifikánsan nagyobb-e a statisztikai esélyed itt vagy amott.
Már csak abból is, hogy Eu számos országában engedélyezett, sok helyen még támogatott is az otthonszülés, arra következtetek, hogy aligha van azoknak igazuk, akik azt állítják, hogy az otthonszülés szignifikánsan nagyobb kockázatot jelent. -- Miért engednék akkor?

De az általam tanulmányozott statisztikák is ezt támasztják alá.
Természetesen ehhez elég azokat a kivonatokat kell olvasgatni, amelyek a közvélemény tájékoztatására készülnek, hanem az egész statisztikát. Tény, hogy a számokkal lehet bűvészkedni. De tanultam statisztikát, meg tudom ítélni, hogy kábé milyen reális következtetéseket lehet levonni belőlük, és melyek a szándékos vagy ostoba csúsztatások.

Mégvalami (aztán ígérem, eldugulok):
egyszer meséltem valakinek, hogy az egyik gyerekem lovagolni jár. Rettentően szörnyülködött, hogy az milyen veszélyes sport, és hogy ő hallotta, hogy egy gyerek egyszer leesett a lóról és meghalt.
Igen, sajnos az élet olyan, hogy némi kockázatot is kell vállalni azért, hogy erősek és fittek maradjunk.
Az, aki a szobába zárja a gyerekét, hogy nehogy baja essen, ha kilép az utcára, annak sápadt és beteges lesz a gyereke, és képtelen lesz megállni a helyét az életben.

Az otthonszülők is mérlegelik a kockázatokat és mérlegelik a remélt nyereséget. Ők azt gondolják, nekik megéri bevállalni, hogy esetleg olyasmi történhet, amit otthon nem tudnak megoldani. Hisznek magukban. Hisznek abban, hogy a gyerekük így kap többet, jobbat, előnyösebbet.
és tisztában vannak azzal is, hogy a kórházban is történhet olyasmi, amit a kórházban sem tudnak elhárítani.
és hogy a két esély nagyjából egyensúlyban van.
Ők merik vállalni a felelősséget a saját döntésükért!
De ugyanolyan joguk van ehhez szakszerű segítséget kapni, mint az atlétának, aki úgy dönt, hogy lefutja a 10 km-t, de közben rosszul lesz.

Emlékeztek még a magyar olimpikon evezősre, ugye, aki szívproblémái dacára nem volt hajlandó feladni a versenysportot? Neki megérte bevállalni a kockázatot. Belehalt.
Érdekes módon őt nemigen merte senki lehülyézni, pedig biztos őt is nagyon nélkülözi a családja, talán gyerekei is vannak, nem tudom...
Hősként, mártírként ünnepelték!

Mérjetek azonos mértékkel, kérlek szépen!
„Miért van az, hogy ha egy pasival barátsággá redukálod a korábbi kapcsolatod, az stand by állapotban marad?” – tisztességtelen ajánlatot kap egy lány, és nem tud mit csinálni vele. Kicsit megmozgatja ugyan a fantáziáját a piszkos gondolat, egyszerre vonzza és…..
Praxis Dohányoznak a rendelőben 2010.10.23 06:00:00
Kedves Praxis! Közelebb vagyok már a negyvenhez, mint a harminchoz, de nagyon ritkán volt dolgom háziorvossal. Ha nagyon kellett, elmentem magánrendelőbe, vagy orvos ismerősöm által ajánlott szakrendelésre, stb. Betegállományban még életemben nem voltam - olyan munkahelyem van, ahol…..
oraculum_dixit 2010.10.23 17:50:24
@nexialista:
Persze, és az élelmiszerek is tele vannak vegyszermaradványokkal és adalékokkal, de azért nagyon csodálkoznál, nyilván, ha az étteremben mondjuk mosogatószerrel lelocsolt ételt kapnál (zaft gyanánt), és a reklamációdra közölnék, hogy ugyan már, amúgy is tele volt mindenféle vegyszerrel!
A napokban történt egy kis baleset, mégpedig kiszakadt a gumi. Rendes ember ilyenkor elmegy, és felírat egy 72 órás tablettát, hogy nehogy baj legyen. A veszprémi Cholnoky Ferenc kórház nőgyógyászatára érkeztünk, a hatvanadik óra tájékán, délután háromkor. Nyilván most…..
Mandiner blog Gerillaszülés 2010.10.06 11:31:00
  Geréb Ágnes nevét már az is ismeri ebben az országban, akinek köze nem volt még szüléshez, születéshez. A szülész-nőgyógyász emlegetése - számos botránya, legutóbbi felfüggesztése okán is - sokakat kihoz a béketűrésből. Kamikazékat megszégyenítő elszántsággal…..
oraculum_dixit 2010.10.06 21:27:05
@Archenemy: Hány szülést láttál már? Elárulod?
oraculum_dixit 2010.10.06 21:32:10
@Tehetetlen Dodó: Kedves Dodó! Én ezek szerint jobban értek hozzá, mert én nejednél lényegesen több gyermeket hoztam a világra, ugyancsak kórházban, és képzeld, mégis ellenkező véleményen vagyok, mint nagyrabecsült nejed!
oraculum_dixit 2010.10.06 21:34:46
@Alfőmérnök: És ahhoz mit szólsz, hogy kórházi környezetben nagyobb a komplikációk valószínűsége még komplikációmentesnek előjelzett szüléseknél is, és ezért végülis mégis az otthonszüléseknek jobbak egy picit a statisztikái (csak komplikációmentesnek előrejelzett eseteket hasonlítunk össze!) mint a kórházi statisztikák?!

Egyszerű matematika.
Jelentkeztem egy minőségellenőr állásra, valamelyik multihoz egy vidéki nagyvárosban. Behívtak, de első körben még nem interjút kellett adnom, hanem gagyi matek és pszichológia teszteket kellett kitölteni. A magyar nyelvi feladatokról meg már nem is beszélve, ahol hiányzó…..
oraculum_dixit 2010.10.03 14:48:38
@Birca Maxval: No és mi az, amihez konyítani kéne egy kicsit? :) A külsőre vonatkozó kritériumaidnak simán meg tudnék felelni, és éppen állást keresek! :)
A Fideszt burkoltan rasszizmussal vádolók zavartan hallgatnak, jobboldali hangadók köpni-nyelni nem tudnak, a Jobbik pedig Fidesz-Lungodrom kormányt emleget. Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a cigánysággal kapcsolatos bármilyen esemény vagy megszólalás azonnal óriási…..
oraculum_dixit 2010.09.30 10:16:50
Ugyan már!

Ezek szavak, és mint ilyenek, nem kerülnek semmibe! Viszont az önkormányzati választások előtt vagyunk, és világos, hogy minden mérsékeltebb politikai szereplő szeretné megnyerni a cigány népességet, hiszen -- bár jórészük passzív politikai szempontból -- jókora potenciális szavazótömegről van szó!

Azonban az sem véletlen, hogy ez a tömeg jórészt passzív. Hiszen ígérettel teli a padlás!
Ám hiába dühöng habzó szájjal a náci közvélemény, hogy így is túl sokat kapnak a cigányok -- segélyekben, pozitív diszkrimináció formájában... Aki kicsit is tájékozott, az tudja, hogy nyomorúságos alamizsna formájában kapják azt a sok pénzt, és egyes roma személyiségek előtérbe tolásától sem lesz jobb a nyomorgó cigányok tömegeinek.

Ahhoz viszont, hogy valóban hálót adjunk a kezükbe, és ne csak egy falat halat dobjunk elébük, ahhoz távlatos programok kellenének -- pl az oktatás távlatos fejlesztése, hiszen a roma gyerekek egyre nagyobb arányt tesznek ki a magyar gyermekpopulációban, miközben az iskolázottsági mutatóik alig javultak valamit az elmúlt 20 évben. Nemhogy diplomás romák alig vannak, de a szakma szerzésig is csak a töredékük jut el! Márpedig 8-10 osztályos végzettséggel manapság szinte biztosan a segélyezettek vagy a szociális bűnözők táborát lehet csak erősíteni...

Szóval akkor hiszem majd el, hogy a Fidesz tenni akar valamit a cigányságért, és nem csak demagóg papolásról van szó a helyhatósági választások előtti korteskedés keretében, ha majd azt látom, hogy tesznek is!

Nem mintha mások tettek volna -- azoknak is csak a szájuk járt, akik nemrégiben buktak ki a hatalomból. A Fidesz csak annyival rosszabb, hogy akár egy kis rasszista demagógiától sem riad vissza, ha éppen az tűnik hatékonyabbnak. -- Most éppen ellenkezőleg, hiszen a Jobbiktól szeretnék megkülönböztetni magukat! Ennyi a titok nyitja!

Szóval pénz beszél, kutya ugat! Majd ha a Fidesz-kormányzat jelentős pénzeket is áldoz a felzárkóztatásra (nem csak segélyekre, de persze azokat sem lehet egyelőre csökkenteni sajnos), ami azt is feltételezi persze, hogy lesz távlatos programjuk -- ami tudtommal nincsen! Akkor majd hiszek a tisztelt posztolónak!
Az én történetem 2007 tavaszán kezdődött. A megelőző hosszú időszakban folyamatos stresszben éltem, mind munkahelyi mind családi oldalról nagyon nagy nyomás nehezedett rám.   Egy nyilvános helyen voltam a feleségemmel, ahol minden komolyabb előjel nélkül hirtelen…..
oraculum_dixit 2010.09.27 23:40:56
Sajnos az a helyzet, hogy mindamellett, hogy az antidepresszánsokkal és az ezeket automatikusan felíró pszichiáterekkel kapcsolatos sok rossz vélemény nagy valószínűséggel nagyjából igaz, a libidó lecsökkenését önmagában a depresszió is simán tudja produkálni.

Én pl. sosem szedtem antidepresszánsokat (részben épp azért, mert ilyesmiket szedő ismerősöktől tudom, hogy teljesen romba tudják dönteni az ember érzelmi-érzéki életét) ennek ellenére mégsincs libidóm már több hónapja, és ennek az a legvalószínűbb oka, hogy éppen depressziós vagyok.

Elmondták már előttem páran: ilyenkor az az egyetlen hatékony és tartós megoldás, ha az ember elkezd dolgozni a saját problémáján. Természetesen ehhez érdemes segítőtársakat keresni...
A posztoló most megtanulta a saját bőrén, hogy az olyan "segítőtársakban" nem sok köszönet van, akik csak pirulákat írnak fel pszichés problémákra. Tehát olyat kell keresni, aki segíteni tudja a posztolót abban, hogy végigcsinálja azt az önismereti munkát, és sikerrel végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy végre jobban legyen.
(Szerintem is nagy segítség tud lenni ezen az úton egy jó kineziológus, vagy egy családállítás, egy valóban jó pszichológus, és/vagy egy mentális problémák kezelésében is járatos homeopata.)

DE hiába minden, amíg a posztoló nem tette túl magát a jelenlegi önsajnáltató attitűdjén, és azon a tévképzetén, hogy az ő élete már végkép tönkre van téve, ő már végleg zombivá változott. Először is hinnie kéne abban, hogy még lehet lényegesen jobban is!

Jobbulást kívánok
Közel négy évvel ezelőtt , a 38. héten jóslófájásokkal feküdtem be az Istvánba. Egész éjjel a kemény szülőágyon kellett aludnom, hogy a nővéreknek ne kelljen az egy emelettel lejjebb levő kórtermek közt ingázni, hogy megindul-e a szülésem vagy sem. Márciusban, nyitott ablak…..
oraculum_dixit 2010.09.22 17:08:44
@Lotyó Bridzsida:

Négy gyereket szültem két különböző kórházban, a legkisebb 10 éves.

Alapvetően egyetértek veled, DE!
Pl én nem mondom, hogy rémes élményeim vannak a szüléseimről, valószínűleg pont azért, mert nagyon jó hozzáállással mentem be mindegyikre. Mindegyik komplikációmentesen és viszonylag gyorsan lezajlott, és azt gondolom, kb ennyit tud az ember maga befolyásolni, már amennyire.
Ettől függetlenül a posztoló történetét teljesen életszerűnek találom.
Én is feküdtem nyitott ablaknál szinte semmiben vacogva, engem is hagytak egész éjjelre szülőágyon, hogy kéznél legyek, feküdtem együtt terhesen a terhespatológián abortuszosokkal (teljesen elterjedt gyakorlat, három kórházban is tapasztaltam), velem is beszéltek durván, vonták kétségbe, hogy igazat mondok a tüneteimről, gúnyolódtak velem, feküdtem én is napokig véres lepedőn, mert nem volt elég tiszta lepedő a szülészeten, engem is tágítottak kézzel -- pedig a WHO ajánlásaival már akkor is régen ellenkezett és igazából SEMMI nem indokolta, hacsak az nem, hogy az orvos szeretett volna még hamarabb hazamenni.

Ezektől a részletektől eltekintve, amelyeket még egyszer elmondom, négy szülés alatt két kórházból (az egyik akkoriban kiemelten jónak számított, a másik viszont ellenkezőleg, ennek ellenére mindkét helyen alapvetően elégedett voltam), három különböző fogadott orvos és nem fogadott bába által levezetett szülés alatt éltem meg (de miért ne jöhetett volna össze egyetlen szülés alatt alatt?) -- szóval ezektől a részletektől eltekintve mégis pozitív képem maradt a szüléseimről, mert a dokik mind korrektek voltak, és a kisebb inkorrektségeik bocsánatosan emberiek voltak, a szülésznők közül kettő szuper volt, és a harmadik is rendes volt, az első szülésnél csak sikerült találkoznom az egyetlen normális nővérrel, aki pillanatok alatt megtanított fejni, jó fejek voltak a szobatársaim, stb.

De azt teljesen más kérdés, hogy én most rinyálok-e, és belelovalom-e magam a hisztibe, vagy éppen konstruktív kritikával próbálok hozzájárulni a magyar egészségügyben uralkodó állapotok javításához!

Lehet persze, hogy a posztoló belelovalja magát, de ez az ő magánproblémája, amivel, tegyük hozzá, csak magának árt. ABBAN AMIT ÍR, SEMMI HIHETETLEN NINCS. Ez a lényeg. Akik azt hiszik, hogy kamuzik, azoknak nagyon kevés tapasztalatuk lehet a hazai kórházi állapotokról, vagy nagyon egyoldalúak.

És mégvalami: abban sincsen semmi hihetetlen, ha ez tényleg az Istvánban történt, ami valóban az EGYIK (nem az egyetlen!) nagyon jóhírű szülészet Budapesten. Bárhol történhetnek ilyenek. Az ilyesmi egész egyszerűen mindennapos a magyar szülészeti és kórházi gyakorlatban.
oraculum_dixit 2010.09.22 17:16:05
@Bélabácsi: én sem értek veled egyet

tiszta mázlisták vagytok, ha minden simán ment, de tévesen tulajdonítod ennek azt a magyarázatot, hogy a pénz volt az oka

lehetett volna úgy is probléma, hogy adtatok pénzt (ismerek ilyet, saját tapasztalataim is vannak jócskán)

és mehetett volna úgy is simán, hogy nem adtok (erre is tudok több példát is)

szerencse kérdése is ugyanis
Két diplomával, 23 évesen, felsőfokú nyelvtudással, munkatapasztalattal, de pályakezdőként nem találtam munkát. Kb. 100 céghez beadtam a jelentkezésemet, amiből 5-6 vagy jelzett vissza. Többségében asszisztens, titkárnő, Hr-asszisztens (volt benne gyakorlatom) pozíciókat…..
oraculum_dixit 2010.09.22 11:53:15
@Daihelyon:

Teljesen egyetértünk!

Na pont ezért nem szoktam én már jóideje hozzászólni ehhez a bloghoz. Ide a kommentelők 90%-a (vagy több) csak azért jön, hogy kitöltse a frusztrációját az aktuális posztolón. Ha van rajta sapka, az a baj, ha nincsen, az a baj. Az a lényeg, hogy együttérzést ne kapjon a szerencsétlen, hanem érezzen még lelkiismeretfurdalást is azért, mert szar helyzetben van. Itt mindenki maga tehet róla, ha nincsen munkája, vagy csak szar melója van, de bezzeg az okos hozzászólók mind csupa helikopter! Ők már 23 évesen mindent tudtak az életről stb, és most csak azért van idejük ide kommentelgetni, mert már úgy meggazdagodtak, hogy nem is kell dolgozniuk...

Az a verzió bezzeg egyiküknek sem jut eszébe, hogy a posztoló egy-két felszolgálással töltött év alatt még jobban megtanul németül, annyira, hogy aztán már sikerrel mérkőzhet az anyanyelvi németekkel a szakmájában is...

Meg az is nagyon jellegzetes, hogy amiatt mind hülyézik a szerencsétlent, hogy nem volt hajlandó kirúgni azt a húsz nyomorultat, de érdekes módon afelett mindenki átsiklik, hogy mellesleg rá is jött pár sötét dologra azon a munkahelyen, és a kirúgási utasítás csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Részemről csak sok szerencsét tudok kívánni a posztolónak, és hogy vissza se nézzen!
Német nyelvterületen többnyire lényegesen magasabb a munkamorál, és remélhetőleg jobban meg fogják becsülni az egyenes tartásáért, mint ebben az ügyeskedő, korrupt kis országban.
oraculum_dixit 2010.09.22 12:02:41
@Kulics: Nagyon tévedsz, az USA-ban ugyanúgy vannak olyan körök/ állások, főleg kisebb településeken, ahova esélyed sincsen bejutni első-generációs bevándorlóként, hacsak nem beszéled a nyelvet teljesen akcentus nélkül, ami nagyon ritka, mert vagy azt jelenti, hogy kisgyerekként kerültél ki, vagy amerikai valamelyik szülőd, vagy abszolút hallásod van és nyelvzseni vagy. London pl viszont egy igazi világváros, nagyon toleránsak, és lényegében bárki elérhet bármilyen karriert ha szorgalmas és tehetséges. Természetesen más egy brit kisvárosban...
oraculum_dixit 2010.09.22 16:26:43
Tudjátok, kétféle főnök attitűd van -- az egyik az, amit itt sokan olyannyira nagyra tartanak, hogy ti. hadd szopjon a kopasz, hiszen úgysem tud semmit friss diplomával a zsebében, jobb is, ha ezt tudatosítjuk benne, le kell törni a szarvait, kapjon csak éhbért, hisz rövid távon úgysem vesszük semmi hasznát, és jobb is ha megtanulja az élet farkastörvényeit. Velünk is ezt csinálták, meg is tanultuk a szánkat befogni, a gerincünket meggörbíteni, kiszimatolni, kinek kell benyalni, és aztán technikásan be is nyalni, és most már mi ugráltatjuk a kezdőket, és a mi munkaidőnk tart délig. -- Mit is jelent ez? Csak nem azt, hogy a munkakörbe beletanulással párhuzamosan romlik a munkamorál, és a beosztottak az effektív munkavégzés mellett (rosszabb esetben helyett) megtanulnak a lehető legszervilisebben viselkedni, ami persze egyet jelent azzal, hogy az ilyen munkahelyen innovációkra aligha lehet számítani!? Továbbá azt, hogy a szamárlétrán feljebb lévők nem együttműködnek, hanem rivalizálnak, fölényeskednek, és lealázzák az alattuk levőt.
Mi az alternatíva? -- Csak nem az, hogy a frissdiplomást, az ú munkaerőt befektetésnek tekintjük, reméljük, hogy ki fog bontakozni, ebben támogatjuk, olyan környezetet teremtünk számára, amelyben elő mer állni az ötleteivel!? Lehet, hogy először használhatatlan ötletekkel fog előállni, sőt, valószínű; de a kritikával nem megalázni kell, hanem csiszolgatni -- idővel ugyanúgy be fogja látni, hogy először nem volt meg a kellő tudása, de később is mer majd ötletelni, és a cég fejlődhet általa, ha nem földbedöngölő a kommunikációnk.

Meg lehet nézni, hol tart ez az ország az előbbi stratégiával.

A nyáron voltam egy nemzetközi továbbképzésen.
Amerikaiak voltak többségben, rengeteg fiatal, és néhány "nagy név". Volt jócskán ellenszenves vonásuk, de az biztos, hogy az ifjú titánok bátran ötleteltek, míg a kelet-európaiak kukán üldögéltek -- és magunk között is ez a jellemző, nem csak akkor, amikor nyelvi korlátok vannak!

És meg lehet nézni, hol tartanak a "hülye amerikaiak".

Szóval gratulálok mindenkinek, aki elhiszi azt a nyomorúságos ál-bölcsességet, hogy attól lesz valaki jó munkaerő, ha előbb alaposan megszívatjuk.
Amíg ilyen "alapelvek" adják a közvélemény "pedagógiai" meggyőződésének velejét, addig nem lesz ebből az országból semmi.
Sziasztok!   Én is elmesélek egy történetet, ami tavaly esett meg velem. Elmentem a háziorvoshoz, két éve nem voltam, és ez volt az első alkalom, mióta itt lakunk, tehát nem tudtam kihez megyek, aki éppen rendelt.Szép bemutatkozása sikeredett az orvosnak mondhatom: úgy egyórás…..
oraculum_dixit 2010.09.20 23:02:32
@radiologus.hu: igen, esketési és keresztelési szolgáltatás -- olyan is van

mellesleg szentségek, de ez más kérdés

tényleg nem értem, miért vagytok annyira érzékenyek erre a szerintem teljesen semleges kifejezésre?

akár úgy is felfoghatnánk, hogy a szolgáltatás tükrözi azt, hogy hivatástudatból, az emberiség és a tudomány szolgálata iránti elhivatottságból lesztek orvosok

hm?
oraculum_dixit 2010.09.20 23:12:39
@cochran: sajnos azt is elmondhatom, hogy saját tapasztalataim szerint a legtöbb orvos éppen ebből a szempontból nagyon rossz orvos is -- tapasztalataim szerint nagyon ritka az, hogy az orvos ne csak azt a szervcsoportot vegye figyelembe, amire maga specializálódott....

De nem egészen értem, miért jött ez ide.
Jópár szakma van, ahol igazán minőségi munkát csak akkor lehet végezni, ha az ember a tágabb szakterületén is up-to-date, pl a mérnöki tudományok mind ilyenek, de a pedagógusnak sem árt, ha tisztában van nagyjából a kollegák munkájának mibenlétével is, meg képben kell lennie kicsit a pszichológiában, családvédelmi kérdésekben, drog-problémákkal kapcsolatban, szociológiában, stb
Még a biztosítási alkuszról is elmondhatjuk, hogy akkor lesz igazán jó, ha tájékozott mindenféle típusú biztosításban és biztosítóval kapcsolatban, és a fodrásznak sem árt tudnia, hogy ha marékkal jön ki az ügyfél haja, annak milyen okai lehetnek; a gyógyszerészről meg a természetgyógyászati szaküzlet eladójáról már ne is beszéljünk :)

Ez nem érv a szolgáltatósággal kapcsolatban.
 Levélírónk a napokban bolti lopáson ért és azonnal rendőrségi fodgába került tinédzserekkel történtekből kiindulva elemzi a kialakult helyzetet. Elsősorban a sajtó hozzáállását nehezményezi, a bolti lopást, mint a tinédzserkor természetes velejáróját feltüntetni,…..
oraculum_dixit 2010.09.05 16:47:33
Azt gondolom, hogy a posztoló nagy (és jogos)erkölcsi felháborodásában nem volt képes megérteni, hogy mi ellen tiltakoznak a szülők és az ügyvédek, és a média.
Ha megértené, akkor rájöhetne, hogy nem állnak ellenkező oldalon.
Ugyanis a túlméretezett büntetés pont az ellenkező eredményt éri el, mint amit szeretnénk. Az a probléma tehát, hogy a magyar jogalkotók és különösen az V kerületi rendőrség mártírokat csináltak három idétlen kamaszlányból, akik nagy hülyeséget csináltak. Ugyanis a rendőrök még az újabb, szigorúbb jogszabályokat is a lehető legszigorúbban érvényesítették, holott ez indokolatlan volt, hiszen a lányokat tettenérték, a kár azonnal megtérült.

Pedagógiailag valószínűleg hatékonyabb lett volna a boltba hívni a szülőket, akik vélhetőleg jól lehordták volna a gyerekeiket, akiknek ez éppen elég nagy, és pont elég nagy megaláztatás lett volna.
Ezzel szemben a szülők most kénytelenek a gyerekeket legalább érzelmileg védelmezni az igazságszolgáltatással szemben, hiszen túl traumatikus volt számukra, amin átmentek.

Ezért van némi jelentősége annak, hogy ezek középosztálybeli családok. Hiszen nagy valószínűséggel a szülők nem bolti lopásból élnek, nem ezt a mintát mutatják, nem erre bátorítják a gyerekeiket.
Nem pedig azért, mintha úgy képzelnénk, hogy a jómódúbb gyerekeknek enyhébb eljárás járna.

(Persze tudjuk, milyen a közmorál, de még az adócsaló szülő is szégyenletesnek tartja valószínűleg, ha a gyereke bizsukat próbál elcsenni egy üzletből.)

Valójában semmilyen környezetből való 15 évest nem tartok indokoltnak bolti lopás miatt két napig fagyoskodtatni közpénzen, és bilincsbe verve szállítgatni éjnek idején.
Ne magyarázza nekem senki, hogy ez indokolt volt.

Már többen leírták: közmunka, jóvátétel, az tanulságos lett volna számukra!

Ez túllőtt a célon, és így rosszabb üzenete van, mintha megúszták volna.

Egyébként meg a legtöbb gyerek valóban próbálkozik kisebb-nagyobb lopással. Ez része a tulajdon fogalma elsajátításának, meg a szabályok elleni lázadásnak. Ez is kicsit túl van reagálva a posztban. Lehet, hogy a posztoló pont abba a 10%-ba esik, aki soha semmit nem emelt el próbaképpen, de az is lehet, csak nem emlékszik már, milyen volt a szomszéd szőlőjét megdézsmálni, vagy elcsenni egy tábla csokit a boltból, vagy az irigyelt padtárs bélyeggyűjteményéből eltenni a kihulló bélyeget...

üdv
„Én vagyok a feddhetetlen, jól nevelt grál lovag, aki sorra csupa prostit talál meg, annak ellenére, hogy nagyon megnézem, kivel bújok ágyba” – újra egy vitaindító poszt, melynek szerzője előrebocsátja, hogy nem minden nőre és férfira vonatkoznak a felsorolt…..
oraculum_dixit 2010.08.25 12:53:26
Miért van olyan érzése az embernek, hogy a posztoló egy szerencsétlen lúzer, és az is marad, mert képtelen arra, hogy őszintén belenézzen a tükörbe, és számba vegye lúzerségének azon összetevőit, amelyek nem külső körülményekből adódnak?

Másokat, a világ állapotát hibáztatni mindig is a lehető legkényelmesebb álláspont.
Csak éppen ettől még senki nem lett boldog és sikeres.

A kedves posztolónak elég lenne, ha egy rendes, tiszteséges lány lenne elérhető közelségben... Tényleg valószerű elképzelés, hogy egy sincsen? Hát hol él Ő?
Vagy tán csak nem az a helyzet, hogy vannak normális nők az ő környezetében is, csak

1. neki nem tetszenek, mert a lelke mélyén mégiscsak a számító szajhák jönnek be neki
(vannak ilyen pasik dögivel -- ahogy nők is, akik a rendes fiúk után sóhajtoznak, csak éppen "véletlenül" mindig felelőtlen stricikbe szeretnek bele)

2. Ő nem elég jó nekik, mert valójában nem egy vonzó ember, grállovagság ide vagy oda
(valljuk be őszintén, a grállovagok egyetlen korban sem túl népszerűek, az emberek nem szeretik, ha lépten-nyomon szembesítik őket saját tökéletlenségeikkel)

3. esetleg a fenti kettő együtt játszik

Bármelyik is a helyzet, a tisztelt posztolón kívül senki nem fog tudni változtatni rajta.

Ideje lenne talán azon tűnődni, hogyan lehet változtatni a posztoló hatalmában álló tényezőkön, ahelyett, hogy ezerrel sajnálja magát, miközben sommás ítéletet mond azokról az embertársairól, akiknek Ő nem volt elég jó. Ki tudja, miért.
Egy férfi megszólít egy nőt az utcán : - Mondja hölgyem lefeküdne velem egymillió dollárért ? - Egymillió dollárért? Le. - És húsz dollárért ? - Na de uram mit gondol mi vagyok én? - Hogy ön micsoda azt már megbeszéltük.Most már csak az áron vitatkozunk! Magyarok!…..
oraculum_dixit 2010.08.23 21:55:12
Nagy összegben mernék fogadni, hogy a posztot férfi írta.

Mi az hogy ronda, tessék mondani?

Értem én, hogy a férfiak úgy vannak kódolva genetikailag, hogy az esztétikum (avagy a fiatalság, vagy legalább a látszata) nekik fontos, de a nők nem így vannak ezzel.
Esetleg puszta lelkesedésből is lefekszenek egy öreg és ronda férfivel, aki elég vonzó.
Mondjuk John Malkovich-csal, aki a világ egyik legrondább mozicsillaga, de olyan charme-ja van, amit sok ifjú titán irigyelhet tőle.

De oké, értem én a kérdést. A valódi kérdés az, hogy mennyiért feküdnék le egy olyan emberrel, aki cseppet sem vonzó számomra.

Szerencsére három millával engem nem lehetne komoly kísértésbe hozni. Legalábbis forintban biztos nem.

De persze ettől még nem gondolom, hogy elveim lennének azzal kapcsolatban, hogy pénzért nem szexelek. Miért ne? Van az a pénz, nyilván...
Rendkívül kevés olyan ember lehet a világon, akit semmilyen pozitív ösztönzővel nem lehet kísértésbe hozni.

A tarifa pedig csak attól függ, hogy mennyire kiszolgáltatott az ember.
Nem azt jelzi, ha valaki fillérekért is hajlandó, hogy Ő nagyobb kurva, hanem csak azt, hogy nagyon nyomorult helyzetben van.

Magyarul Deflorator is csak kurva, legfeljebb nem olcsó kurva... :)

Ez nem erkölcsi kérdés, hanem üzleti érzék stb dolga.

Mostmár csak azt magyarázza már el nekem valaki, hogy tulajdonképpen mi is a kurvák bűne? Miért vetjük meg őket annyira? Miért szitokszó ez?
A magátólértetődőséggel meg ne jöjjön senki. Egyáltalán nem magától értetődő ugyanis.
Egy gyakorló nyelvtanár levélírónk posztja az iskolai nyelvoktatás problémáit tárja elénk. A hibákat nem elsősorban a diákok motiválatlanságában, hanem sokkal inkább a nyelvtanárok felkészületlenségében, illetve az alacsony óraszámban látja.Kedves Ellenőrző Blog,Gyakorló…..
oraculum_dixit 2010.08.18 13:53:43
@goex: Te mondod másra, hogy nem ért hozzá?

Könyörgöm, szerinted a gyerekek úgy tanulnak meg beszélni, hogy előbb megtanulják a nyelvtani szabályokat???????????

Oké, értem én, hogy a saját tanítási stílusodat véded, és még az is lehet, hogy hatékony nyelvtanár vagy, de azért ne képzeld már, hogy csak úgy lehet hatékonyan nyelvet tanítani, ahogy Te csinálod!
oraculum_dixit 2010.08.18 13:57:00
@franta: ezek szerint még mindig nem vagyunk elég kicsi nép ahhoz, hogy motiváltak legyünk nyelveket tanulni :)

nem baj, a legjobb úton haladunk afelé, hogy mégkisebb nép legyünk...
oraculum_dixit 2010.08.18 14:07:31
@ZF2:

Abszolút nem értesz ahhoz, amiről beszélsz.
1. diszlexiásból sok van, nagyon sok, és egyre több lesz, és ráadásul egy részük diagnosztizálatlan

2. a diszlexia NEM értelmi fogyatékosság -- erről próbáltam beszélni neked, hogy ti. a diszlexiások átlagos IQ-ja kicsit még magasabb is a nem-diszlexiásokénál, mindenesetre nagyon gyakori köztük a kiemelkedő IQ

ebből is látszik, hogy feleslegesen tépem neked a számat

szövegértésből megbuktál

úgyhogy hagyjuk is
Sziasztok! Én is csak egy vagyok az elkeseredett betegek közül.Engem az orvosi ügyelet küldött a fül-orr-gégészet sürgősségi osztályára, gégetályog gyanújával.A beutalóra ráírták többek között azt is,hogy tükrözzék meg a gégémet. A sürgősségi osztályon közel…..
oraculum_dixit 2010.07.26 22:22:08
@nextdoor: Egyik általánosítás sem állja meg a helyét -- sem az nem igaz, hogy egy beteg sem tudja kulturáltan képviselni az érdekeit, sem az, hogy minden orvos tapló.
Te nyilván szerencsés vagy, hogy még nem találkoztál olyan orvossal, aki annak ellenére sem volt képes normálisan kommunikálni veled, hogy Te civilizáltan próbáltál szót érteni vele. Sajnos velem már előfordult az utóbbi eset, sajnos nem is csak egyszer.
Ahogy találkoztam már jópár emberséges és kultúrált egészségügyi dolgozóval is. Tény, hogy én a kelleténél többet voltam a magyar közegészségügy "vendége"...
oraculum_dixit 2010.07.26 22:28:04
@Hirmondo Helen: azt nem értem, mi a francnak mész orvoshoz, és különösen miért pofátlankodsz be soron kívül, amikor még képes vagy vigyorogni?

Tudod, mikor az ember valóban rosszul van, akkor nem képes vigyorogni, és általában véve a saját érdekeit hatékonyan képviselni sem.
Kedves blog!   Történetem öt évvel ezelőtti, de azt gondolom ma is történnek hasonló esetek, ezért ha érdemesnek találjátok, közöljétek.   Édesanyám a születésemkor Hepatitis C-vel fertőzött vért kapott. A kórházat beperelni nem tudtuk, mivel azt mondták, hogy…..
Sziasztok! Én egy 21 éves ápoló hallgató vagyok, jövőre diplomázom. Dolgoztam már segédápolóként onkológián, intenzív osztályon, krónikus belgyógyászaton (értsd: elfekvő), sebészeteken. Az egyetemet nappali tagozaton végzem, emellett félállásban dolgozom, általában…..
oraculum_dixit 2010.07.18 17:00:29
@Parmezanidész: Geréb Ágnes nem jó példa. Egyrészt Őt eltiltották, tehát nincsen igazad, már rég nem praktizálhat legálisan, csak dúlaként (laikus segítőként) lehet jelen szüléseknél.
Másrészt Geréb Ágnes több mint 30 éve szülészorvos, és ennyi idő alatt ennyi fatális kimenetelű szülés nagyon is jó arány, csak éppen a nem alternatív gyakorlatot végző szülészek halálozási és nyomorodási statisztikáiról fogalmad sincsen, mert arról nem cikkezik a sajtó.
No és miért éppen Geréb Ágnesről cikkeznek?
Ennek érdemes utána-gondolnod!
Talán csak nem az óriási pénzügyi érdekeltség miatt, amit a hospitalizált terhes nők jelentenek a magyar szülész-szakmának?
Talán hallottál már arról, hogy van néhány nálunknál jóval fejlettebb ország, ahol kifejezetten ellenjavallt, hogy egészséges, kompilkációmentesnek ígérkező terhesek kórházi ellátást vegyenek igénybe a szüléskor. (Pl. Hollandia.)
A szülés persze valamelyest kockázatos, sehol -- sem kórházban, sem otthon -- nem tud 100%-os hatásfokkal dolgozni egy szülész sem.
De tudod, én ismerek néhány kórházi rémtörténetet is, köztük olyanokat is, ahol a szülészorvos nyilvánvaló mulasztást követett el, és belehaltak, vagy totálisan belerokkantak a gyerekek -- sőt előfordult, hogy az anya (is) -- és elmondom neked, hogy azokat az orvosokat viszont valóban nem titlották el, hanem megvédte őket a szakma, és eltussolták az ügyet, amennyire csak lehetett, és egyikből sem lett olyan botrány, mint Geréb Ágnes balvégzetű eseteiből.

Mindig az az első kérdés, hogy kinek az érdeke?
Geréb Ágnesnek nem volt érdeke megölni a babákat, ez biztos. Ahogy más orvosoknak sem érdekük megölni a pácienseiket. Ennek ellenére ez benne van a pakliban, ebben Adamantiummal teljesen egyetértek.
Az viszont nagyon jó kérdés, hogy kinek milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy egyes orvosokat boszorkányüldözésnek tegyenek ki baj esetén, míg másoknak még a kórházi jegyzőkönyveket is meghamisítják, ha kell. (Igen, volt olyan, hogy független szakértőt kellett hívni annak bizonyítására, hogy a gyereket újraálesztették, mert a kórházban elfelejtették ezt feljegyezni, sőt amúgy sem emlékeztek rá. Még jó, hogy külsősök is részt vettek benne...)

Na ennyit Geréb Ágnesről.
Sziasztok! 27 éves lány vagyok. Mérlegképes könyvelőként kezdtem a pályafutásomat természetesen könyvelő irodában. Napi 10-12 óra robottal. És még be sem voltam jelentve!!!! Egy könyvelő irodában, Budapesten a belvárosban. Ez Magyarország. Itt kb. 2 hétig bírtam cérnával…..
oraculum_dixit 2010.06.28 11:46:16
@órarugógerincű felpattanó: Neked alap és egyszerű -- másnak esetleg nem az,
és korántsem biztos, hogy egyedül/pont Ő tehet róla!
oraculum_dixit 2010.06.28 11:54:04
@_Molly: esetleg diszlexiás, vagy a putriból jön, ahol nem látott könyvet egy darabot sem...
Kedves Olvasók!  Olvasgatom már egy ideje a blogot és arra jutottam, hogy ideje megírni az én sztorimat is. Magamról annyit, hogy huszonéves lány vagyok, nem volt jelentősebb eü. problémám. A dolog úgy kezdődött, hogy hét éve szerettem volna fogamzásgátló tablettát…..
oraculum_dixit 2010.06.28 10:41:38
@Irise: Te olyan normálisakat szoktál hozzászólni. Most ezt miért kellett?
Tényleg nem értem.

Speciel Mo-n tényleg nem SZOKÁS efféle megelőző vizsgálatokra beutalni senkit. Nem tudom máshol hogy van, lehet, sőt valószínű, hogy a legtöbb helyen még rosszabb. (A Londonban élő barátnőm inkább arról számol be, hogy mindenféle megelőző-szűrőprogramokba jár -- mert felkérik, hogy vegyen részt bennük -- a fiatalon mellrákban meghalt anyukája miatt.)
Tudtommal távlatosan sokkal kevesebbe kerül bizonyos kockázatokat kezelni, mint a következményeket. Persze ehhez az is kéne, hogy nőjön az egészségtudatosság.
Jelen pillanatban ennek nem sok jele látszik -- egyiknek sem, elismerem. (Persze, az oktatásban is lenne mit tenni, stb, tudom, hogy csak a szűrőprogramok nem javítanak az egészségügyi statisztikákon.)

Történetesen a huszonéves fodrásznőm majdnem felfordult trombózisban, a tabletta mellékhatásaként... Nem tudom, hogy a vérvizsgálat nem kerülne-e lényegesen kevesebbe, mint a trombózisos betegek életének megmentése. Tudtommal egész sokakat érint ez a probléma...

És arra is jól emlékszem, hogy mikor kiderült, hogy a férjem családjában genetikai eredetű hipermagas koleszterin szokott lenni már fiatal kortól, súlyos érmeszesedést, trombózisveszélyt okozva, akkor hogyan nézett rám az orvos, mikor kértem, hogy nézzék meg a gyerekeimet, van-e jele náluk a hajlamnak. De azért Ő kiadta a beutalót. Egy vérvétel volt, nem genetikai vizsgálat, csak koleszterinszint mérés. Hány fiatalkori érrendszeri összeomlást lehetne megelőzni, ha erre odafigyelnének?
Tudtommal ez az egyik vezető halálok!

Megint más persze, ha azt mondja a doki, hogy nincsen pénz rá, mert sürgősebbre sincs -- és más mikor pofákat vág és azt bizonygatja, hogy felesleges a vizsgálat, amin történetesen az életed múlhat. Miért kell hülyének nézni az embert?

A posztoló története is végződhetett volna másként is, igenis tanulságos volt.

Már csak azért is, mert érdekes módon csak úgy lehetett megoldani a kérdést, hogy az egész családot megszúrják, bár apuka és anyuka valszeg nem akarnak (már) fogamzásgátlót szedni, és esetleg olyan egészségesen élnek, mint a makk -- vagy ellenkezőleg, eszük ágában sincsen életmódot változtatni, akármit is mutat a lelet. Magyarul a megoldás pazarló volt.

Erre volt pénz?
Az egyszem lány kivizsgálására nem?
És vajon az mennyi pénzbe került a TB-kasszának, hogy 3-4 orvost keresett fel ugyanazért, feltételezhetően rendelési időben, akik mind leadminisztrálták őt, minimum tanácsadás címszó alatt, és felvették utána a pénzt?

Nem ott tartunk, hogy a legolcsóbb megoldás mégiscsak az lett volna, ha az első doki kiadja a beutalót?
Olvasgattam ezt a a”Rendőrrel akartak kivezettetni” című blogot és mosolyogtam. Ez is valami? A fiamat egy életre elintézték. Az eset a következőképpen zajlott. Alhasi fájdalmak miatt beutalták az érettségi előtt álló fiamat a korházba, ahol vakbélgyulladást…..
oraculum_dixit 2010.06.26 12:56:21
@pgergely: Ez nem csak a kedvességről szól, mert a rossz kommunikációnak időnként szakmai-minőségi következményei lehetnek.

Pl. sokat idézett esetemben, ahol az orvos nem adott felvilágosítást az általa tervezett műtét lehetséges indokának mibenlétéről, ezért másik orvost kerestem, aki a műtétet nem tartotta indokoltnak.
Soha nem fogom megtudni, hogy az első orvos tudta-e a helyes diagnózist, vagy csak egy kis plusz pénzt akart a műtétért zsebbe, de ha megcsinálta volna, hát legkésőbb közben rájött volna, hogy nagy bajom van (ti. rák),
a másik orvos meg nem is gyanította, tehát nem operált, tehát később derült ki, tehát nagyobb lett és áttétes, tehát nagyobb műtét kellett, tehát nagyobb volt a műtéti szövődmények kockázata, és azok egy része be is következett, és ez tartósan (végleg?) súlyos életminőségrontó hatással lett az életemre.

Te engedelmesen a kés alá feküdnél, mikor egy orvos azt mondja, tulajdonképpen nincs semmi bajod, csak éppen javasolna egy kis rutinbeavatkozást? Majd mikor visszakérdezel, hogy akkor mégis miért, nyersen közli, hogy nincsen ideje neked elmagyarázni és különben sem értenéd!? Majd amikor megkérdezel másik két orvost, azok azt mondják, hogy a beavatkozás a tünetek és leletek alapján indokolatlan?

Én azonnal megoperáltattam volna magam, ha az első orvos kimondta volna, hogy nem biztos ugyan, de elképzelhető, hogy daganat okozza a pecsételő vérzésemet, és ez legegyszerűbben így deríthető ki.

Kb. egy percbe telik kimondani ezt a mondatot. Mosolyogni nem kell hozzá, azt nem várom el senkitől, aki olyan túlterhelt, mint a magyar orvosok általában.
oraculum_dixit 2010.06.26 13:01:35
@mothe: pszichológusként hivatkoztál rá, ami nem ugyanaz

Te nem az összes részletet nem mondtad el, hanem az egyik premisszát hallgattad el, ami alátámasztotta volna a konklúziódat, és ami nélkül az érvelésed semmit nem ér

azt nem én mondtam, hogy hülyeséget beszéltél

bocs
oraculum_dixit 2010.06.26 13:03:00
@mothe: semmi baj, értjük egymást, mással is előfordul, hogy felületesen fogalmaz, és azt hiszi, hogy mások is értik, ami neki magától értetődő --
még velem is :)
Praxis Tortúra 80 ezer forintért 2010.06.22 06:00:00
Tavasszal egy külföldi úton elestem, Mivel nem dagadt meg semmim, gondoltam nincs is eltörve. Óriási fájdalmakkal töltöttem a napokat, de ott nem mentem orvoshoz. Hazatérve még mindig pokolian fájt a karom, de gondoltam erős zúzódás, majd elmúlik. De nem! Elmentem egy…..
oraculum_dixit 2010.06.22 11:27:23
Kedves Mindannyian!

Nagyon egyetértek Gld-vel -- azzal a megszorítással, hogy sajnos ennek az általános társadalmi felelőtlenségnek és orvos-istenkultusznak az az egyik következménye, hogy az orvosok nagy része is hajlik általánosításokra, és akkor is a pácienst hibáztatja, amikor az nem volna indokolt, és ez bizony nagyon súlyos kommunikációs problémákhoz tud vezetni, mert megalázó a beteg számára és indokolatlan, és akár hátráltathatja is a gyógyítást. (Lásd kálváriámat, melynek során egy éven keresztül 3-havonta jártam rákszűrésre, de nem jöttek rá, hogy rákom van, hanem nyugtatgattak, hogy rémeket látok, a tüneteimet másra fogták, és amikor végül kiderült, hogy mégis, akkor többek által, több módon, válogatottan megalázó helyzetekben le lettem cseszve, mondván nem járok rendszeresen -- értsd évente -- rákszűrésre -- miközben ott állt előttük a lelet-kötegem, csak éppen lusták voltak belenézni, mielőtt lecsesztek volna.)

Káinnak meg azt tudom mondani, hogy sajnos csak a perspektívánkból adódó torzítások miatt képzeljük azt, hogy más országokban jól működik az egészségügy. Bizonyos országokban egyes szempontokból valóban jobban működik mint nálunk, más szempontokból viszont rosszabbul. És ez is csak a nálunk gazdagabb országokra vonatkozik. Vegyük figyelembe, hogy a Föld országainak többsége szegényebb és elmaradottabb nálunk, és bizony ez az egészségügyi ellátásukra is kihat.
Ezzel nem akarnám azt sugallni, hogy ez csak pénzkérdés. Ez nagyon nagy részben morális és mégnagyobb részben hatékonysági kérdés is. Nálunk a közpénzek felhasználása finoman szólva sem túl effektív, és az elosztásuk módjával kapcsolatban is súlyos problémák vannak; gondolom ezzel senkinek nem árultam el nagy titkot...