Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Spekulans

0 bejegyzést írt és 237 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
"We don't know what the rest of the elephant looks like at all. We should be ready for some surprises." Érdekes kis videó a jelenről. De akkor miért bántják a közgazdászokat, amiért a jövőt nem látják!?..
Az Economist is, mi is írtunk már azokról a próbálkozásokról, hogy a GDP-n túli mércékkel hitelesebben-pontosabban mérjük egyes országságok jól-létét. Most egy német szerzőpáros, Frau Kassenboehmer és Herr Schmidt megbízható adatokon elvégezte, amit ilyenkor kell: a…..
Aki hagyományos (LM görbével leírt pénzpiacot tartalmazó) modellt tanult makroökonómiai bevezetőként, az ismeri a fogalmat. Fontos szerepet kap a monetáris politika működési mechanizmusának illusztrálásában. A kereskedelmi bankok pénzteremtési (rövidtávú hitelteremtési)…..
Spekulans 2011.05.11 21:24:18
Tudjuk, ez tartja lázban az amerikai gazdaságpolitikát.Javaslatok jönnek is jobbról, középről, balról, az elnöktől.Most a the Onion is beszáll: lehet, hogy a megoldás... Mrs Scott?..
Emlékeztek? 2009 elején, amikor sokan a világkapitalizmus összeomlását viziönálták, mások vádló ujjal mutattak a modellépítő közgazdászokra: mit értek, ha még ezt sem láttátok előre? Jórészt erről szólt a "Válság és makroökonómia" című sorozatunk.A válság…..
Spekulans 2011.03.18 11:05:24
Még valami: én a lélektani tömegekről beszélek.

Az utcán lehet egyszerre 10 000 ember és ezt is ugyan tömegnek nevezzük, de ez nem lélektani tömeg. Az utcán lévő 10 000 ember ugyanis csak számában tömeg, véletlenül van együtt és továbbra is mind egyén funkcionál. Elmennek egymás mellett, nem hatja át őket semmiféle viszony lelki értelemben stb.. Mivel nem állnak össze lélektani tömeggé nem is hatnak egymásra lelki értelemben.

Ahoz hogy egy embertömeg lélektani tömeg legyen szükséges egypár feltétel teljesülése: az első az, hogy egy izgalomnak kell átjárnia az egyéneket. Ha például az utcán egy autó a járókelők közé hajtana, abban a pillanatban az addig nem homogén embertömeg hasonlókép kezdene el viselkedni. Az egyén/személyiség tudata eltűnik s az összes egyedek érzelmei és gondolatai egyugyanazon irányt vesznek. Egy kollektív lélek formálódik, átmeneti módon ugyan, de jól megkülönböztethető jellemvonásokkal. Bizonyos együttesség jön létre, amit jobb híjján organizált tömegnek vagy lélektani tömegnek nevezünk.

A tudatos szemelyiseg megszűnese, az erzelmeknek es gondolatoknak bizonyos hatarozott iranya, ezek a főbb jellemvonasai a szerveződő tömegnek, nincs mindig szükseg arra, hogy sok egyen egy időben egy helyen együtt legyen.Szamtalan egymastol elkulonitett egyen felveheti a tomeglelektani jellemvonasokat bizonyos eros izgalomnak, pl. egy nagy nemzeti esemenynek hatasa kovetkezteben. Ilyenkor eleg egy veletlen, hogy egyesuljenek es tetteik felvegyek a tomegek tetteinek kulonos sajatsagait. Egy egesz nep, anelkul, hogy csoportosulast lehetne latni, tomegge valhatik bizonyos befolyasok kozremukodese reven (a legfrissebb peldakat talan a mostani Japan esemenyek szolgaltatjak).

Bar a lelektani tömegek sokfelek lehetnek, pontosan leirni őket azert is nehez, mert szervezetük valtozik nemcsak a faj es osszetetel szerint, hanem a csoportot hatalmaban tarto izgalom termeszete es merteke szerint is.

A tömegek lelki sajatsagai közt vannak olyanok is, amelyek az izolalt egyennel is megvannak, viszont ellenkezőleg vannak teljesen specifikus es csak az együttessegben föllelhetőek.A lelektani tömegnel az a legfeltünőbb: barmilyenek az alkoto egyenek, barmennyire hasonlok vagy nem hasonlok eletmodjukban, fogalkozasukat, jellemüket es ertelmesegüket tekintve, azaltal hogy tömegge szerveződtek, egy bizonyos kollektiv léleknek jutnak birtokaba es ez masnemu erzesre, gondolkodasra es cselekvesre keszteti őket, mint ahogy elkülönitve ereztek, gondokodtak es cselekedtek. Vannak olyan gondolatok es erzelmek, amelyek csak a tömegben levő egyennel keletkeznek es valnak tette.
Spekulans 2011.03.23 18:27:55
Egy mai cikk egy újabb szép példa arra, hogy mennyire hajlamos a média mindig valamiféle materialista okoskodást használni és keresni, míg a kézenfekvő magyarázatot az emberi érzelmek hatásáról figyelmen kívül hagyja:
www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/beindult_az_uj_europai_penzugyi_felugyeleti_rendszer.147012.html

Ez olvasható benne: " A 2008-ban kezdődött gazdasági válsághoz a pénzügyi intézmények túlzott, a felügyelők számára átláthatatlan kockázatvállalása is jelentősen hozzájárult. Ugyan a kockázatok felépülésére korábban számos elemző is felhívta a figyelmet, de a kedvező makrogazdasági és befektetői környezetben ezek a figyelmeztetések süket fülekre találtak. Az azóta eltelt időszakban a válság elemzésével foglalkozó nemzetközi és hazai szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a pénzügyi rendszer egészét érintő (makroprudenciális) kockázatokat a felügyelő intézmények nemhogy kezelni, de valójában azonosítani sem tudták."

Akkor néhány észrevétel a részemről. Mi okoz túlzott kockázatvállalást? A mohóság, nyereségvágy stb. Ezek érzelmek.
Mit takar a kedvező befektetői környezet kifejezés, a süketté teszi a többséget? Túlhajtott optimizmust. Ez érzelem.
Van a felügyelő intézményeknek eszközük a társadalmat átjáró érzelmek mérérsére? Nincs, ők csak olyan dolgokat mérnek, amik könnyen kvantifikálhatóak és amik valamiféle formában materializálódnak.
Mivel nincs eszközük a társadalom érzelmi állapotának mérésére miért meglepő, hogy nem voltak képesek mégcsak azonosítani a kockázatokat? Azoknak meglepő, akik váltig hiszik az emberi társadalmak azok racionális elvek mentén müködnek , illetve érvényesül bennük a akció-reakció elve.

Az új rendszer ezekt a hibákat orvosolja majd? Nem.
Képes lesz azonosítani és ezzel elkerülni a további válságoklat? A válasz: nem.
Kidobott pénz az erre elköltött minden egyes eurocent? Teljes mértékben.
[Az osztrák iskola cikluselmélete]Részlet Murray Rothbard 1969-es Economic Depressions: Their Cause and Cure című esszéjébőlA ricardói és az osztrák közgazdasági iskola hagyományaira építve dolgozta ki Mises az üzleti ciklusok alábbi elméletét:Banki hitelexpanzió nélkül nem…..
Spekulans 2011.01.06 23:10:33
@kronstadt:
Mindig csak kulcsszavakban beszélsz meg egyenlőségjelekkel. Fejtsd ki kicsit bővebben, hogy meglássam, mit is kell néznem a grafikonon, ha arra a monetáris inflációra volnék kiváncsi.
Spekulans 2011.03.15 07:42:09
@eMeL: " Hihető hogy a válságok kialakulását az állami beavatkozás képes aktiválni, de ettől lehetséges számos más ok, ami ciklusokat gerjeszt." Természetesen senkinél nincs a Bölcsek köve, így az amiről én írkodom is csak egy elmélet.

Az igazi különbség a kiindulási pontokban vannak. Míg a többség úgy látja a képletet, hogy a társadalom csak reagál a külső hatásokra (állam, politika stb.), addig az én kiindulási pontom maga a társadalom. Mivel a politika és az állam is a társadalom része ezért minimum oda-vissza viszonyt kell feltételezni, tehát nem csak úgy működik a képlet szerintem, hogy az állam lép és a társadalom követi, hanem bizony úgy is működik a képlet, hogy a társadalom elvár valamit és olyan politikai elitet választ, aki ezen elvárásokat teljesíti.

Tehát az én eméletem szerint a társadalom is olyan mint az egyén: 90%-át döntéseinek a tudatallati hozza meg és csak 10% tehető a tudat számlájára. Ebből az következik, amit már Petőfi is leírt: "Habár felül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr", vagyis az esetek döntő többségében a politika csak reagál a társadalomban lejátszódó folyamatokra, nem irányíta azt.
Spekulans 2011.03.17 10:43:49
@eMeL: Ez nagyon nehéz kérdés, amiket feszegetsz.

Az én véleményem a következő:
Amennyiben igaz az, hogy a társadalom termeli ki a vezetőit és társadalmi berendezkedését, akkor azt kell mondanom, hogy minden ami történik az logikus és a tömeg szempontjából észerű is. Nem biztos, hogy az egyén szempontjából annak tűnik, de a társadalom logikája szempontjából az.

Két dolgot kell megemlítenem ezzel kapcsolatban:
1. A rendszerváltás révén M.O. független lett, ami hosszú évszázadok óta nem volt. Ez a függetlenség jogokkal, de kötelességgekkel is jár. A társadalom csak lassan kezd rádöbbeni arra, hogy ez így van. A függőség ugyanis azt is jelentette, hogy valaki mindig más volt a felelős a történésekért és ehez nagyon hozzászokott a társadalom. Ma a helyzet az, hogy nincs lehetőség másokat hibáztatni a vétkeinkért és a meg nem oldott problémákért.
2. A társadalom érzi, sőt sokszor jobban is, mint az egyén (mert kolektív tudata van), hogy mi is a valós helyzet. Minnél extrémebb a valós társadalmi helyzet, annál extrémebb a társadalom lappangó izgalmi állapota és ennek függvényében annál radikálisabb megoldásokat is fog választani.

A két fenti pontot figyelemben véve a helyzet a következő:
A magyar társadalom kénytelen szembesülni vele, hogy nem kezdett semmit azzal, hogy függetlenné vált. 20 évig tartott,hogy lassan mindenki felfogja, hogy a problémákat nem fogja senki más megoldani és a felelősséget sem fogja más el- és átvállalni a társadalom sorsáért. M.O. mai "szabadságharca" ennek az ébredésnek az egyik állomása. Viszont ez a lassú ébredési folyamat okozta azt a határozatlanságot, ami azt eredményezte, hogy egy sor probléma nem volt megoldva, ami természetesen ahoz vezetett, hogy az állam működésének a feltételei annyira leromlottak, hogy mindenki számára kezd egyértelművé vállni, hogy baj van. A társadalom izgalmi állapota (önvédelmi mechanizmus) ennek függvényében alakult és az elmúlt időszak történései is így érthetőek meg. A nagy izgalmi állapotot tükrözi az, hogy sarkalatos jogokat adtak egy párt számára, mert a társadalom radikális megoldásokat akar, mert úgy érzi olyan mértékű a baj, hogy csakis gyors és határozott lépések szükségesek. Tehát ilyen szempontból azt kell mondanom, hogy a mai politika csakis a társadalmi elvárások manifesztálódása, nem pedig egy személy önkénye. Amennyiben a mai komány által megtett lépések elégségessek lesznek a helyzet kezelésére és a társadalom izgalmi állapota mérséklődik, mérséklődik majd a következő politikai elit politikája is. Amennyiben a lépések nem lesznek elégségesek és a társadalom izgalmi állapota növekedni fog még radikálisabb vezetőket fog kitermelni, akik még radikálisabb eszközökhöz fognak nyúlni (akár vérontáshoz is).

Maga ez a mechanizmus logikus, mert a társadalom számára a társadalom folytonossága a fontossabb és csak utánna jön az egyéné. Ezért van az, hogyha a társadalom úgy itéli meg, hogy olyan lépések szükségesek a társadalom megmaradása számára, amik közben sok egyént igen kellemetlenül fognak érinteni azt minden fentartás nélkül akceptálni fogja. Tehát bizony a társadalom az, ami akceptálja a békés demokratikus allámformát, de az elnyomó diktatúrát is.

Ami a jeleket illeti: nincs igazán jó eszközünk a társadalom izgalmi állapotának a mérésére. Sokan azt mondják, hogy talán érdemes figyelni a piacok viselkedését, mert a piacokon jelenik meg olyan nagyságú embertömeg, ami már reprezentatív lehet és az árak változása pedig jó indikátora lehet a tömeg pozitív, illetve negatív érzelmeinek. Ebben azért lehet valami, mert a piaci krachoh megelözik a gazdasági és társadalmi bajokat, így szolgálhatnak barométeréül annak, hogy miként alakul a társadalom izgalmi állapota.
Mindenki tudja, hogy a szegények morálisan felsőbbrendűek a gazdagokhoz képest. Leszámítva persze a gazdagokat, de miután a gazdagok legtöbbje saját magát nem tekinti gazdagnak, ezért ők is beleszámítanak a mindenkibe. A tétel annyira nyilvánvaló, hogy bizonyítást,…..
Spekulans 2011.02.10 00:25:46
@austrian: " A tortenet leagazo szakaszaban pedig nem arrol volt szo, hogy az emberek hirtelen kifoytak a H&B-bol, hanem arrol, hogy a bankok felemeltek a kamatokat, PEDIG AZ EUFORIA A CSUCSPONTJAN VOLT!" Hol van ez és melyik történetben?

" az eufórikus inflációs boom-ot törvényszerűen követi a depresszió." A kérdés az, hogy miért érezted szükségesnek az eufórikus jelzőt odabiggyeszteni, ha szerinted az érzelemnek semmi hatása nincs csak a FEDnek? A az inflációs boom-ot törvényszerűen követi a depresszió mondatnak is van értelme jelzők nélkül is.

"· A pénz mennyiségét a jegybank határozza meg." Amennyiben a szakadatlan pénznyomtatást valamiféle meghatározásnak lehet nevezni. Kétségtelen, hogy virágot úgy is lehet szedni, hogy lekaszálom az egész rétet.

" A politika a hatalomról szól. " Márcsak azt volna jó tudni, hogy milyen hatalomról?

" Ha a FED megszűnik, akkor az aktív állam is megszűnik." Mondtam én, hogy azt állítod, hogy 1913 előtt nem is volt élet.

" A dollár értéke a FED-től függ. " Már csak azt kéne tudni, hogy erős vagy gyenge dollárt akar a FED, hogy le tudjam ellenőrizni a fenti állítást. Ha azt mondod, hogy erős dollárt, akkor tudom, hogy mától fogva a dollár erősödni fog, ha meg gyengét , akkor pedig gyengülni. Írd le a linket, ahol el lehet olvasni, hogy konkrétan milyen értéket állapított meg a FED a dollárnak.

" · Torres-re licitáltak…
· A Mona Lisara szintén licitálnak… " És? Eddig semmi új a nap alatt ahoz képest, amit írtam.

"· Az autó és a ház ára is a piacon alakul ki… ha sok ember érkezik zsetonnal (semmiből teremtett bankhitellel a piacra, akkor jóval nagyobb lesz a kereslet, különösen azért mivel az ilyen vásárlók sokkal felelőtlenebbek) " És? Eddig semmi új a nap alatt ahoz képest, amit írtam.

"· A társadalom nem szuverén… " No ez megint érdekes. Kétlem, hogy ki tudnád fejteni.

" · A papírpénz rendszer a XV. századra eltűnt Kínában…" Vajon miért?

"· Deflációs forgatókönyv – fiat money rendszer mellett ilyen nincs… " Amennyiben a defláció árcsökkenést jelent, akkor például az USA ingatlanpiacán 2005 óta ez folyik.
Spekulans 2011.02.10 00:26:40
@kronstadt: Idézetek helyett jó lenne röviden elmondani, hogy mire gondolsz, mert most is 5 féle dolog jutott eszembe.
Spekulans 2011.02.10 00:39:28
@austrian: Milyen tények? Velem szemben csak idézeteket hoztál. Kettőnk közül én hoztam adatokat és tényeket.

Ha nem a Prechteri történetre gondoltál, akkor melyikre?
A FED 600 milliárd dolláros kötvényvásárlási akciója (QE2) csak az utolsó lépés a gyenge kereslettől szenvedő amerikai gazdaság élénkítésére. Érdemi hatása azonban csak akkor lehet, ha a dollár gyengül, ezzel csábítván a külföldieket arra, hogy több amerikai jószágot…..
Spekulans 2011.01.02 20:57:17
@kronstadt:
" és miért hagynák abba? mindenki úszik az adósságban"
Hát ép ezért. Van egy pont, mikor már a társadalom nem fogja akceptálni a több adósságot.

"a stagfláció a legjobb megoldás" Már miért volna az? A helyes megoldás az erkölcsös megoldás. A jövő felélése nem egy erkölcsös megoldás.
Spekulans 2011.01.03 08:44:33
@kronstadt:
"a stagfláció a logikus megoldás" Igen, logikusnak tűnik azt feltételezni, hogy a Nap forog a Föld körül. Mikor Kopernikusz felhívta rá a figyelmet, hogy lehet máskép, azok akik megelégednek a logikus magyarázatokkal, ugyanezt az érvet szajkozták és egy sem volt közülük, aki vette volna a fáradságot, hogy belenézzen a távcsőbe. :-)

Logikus megoldás volt hitelből finanszírozni a nyugdíjakat, de ettől még igaz, hogy a helyes megoldás az erkölcsös megoldás.

" újabb csődhullám a pénzügyi rendszerben, ezt minden áron el akarja kerülni " Kár, hogy az emlékezet olyan rövid.
Every time there is a recession, observers grumble about economists’ methods. The deeper the recession carries, the louder the grumbling. The reason that widespread complaints occur only in recessions is that economic forecasters as a group never, ever anticipate macroeconomic changes. Their tools don’t work, but consumers of their commentary do not notice it until recessions occur, because that is the only time when everyone can see that the methods failed. The rest of the time, when expansion is the norm, no one notices or cares.
Ironically, in the long run, the complaints never stick. Once the economy begins expanding again, everyone forgets about their old complaints. The media resume quoting economists, despite their flawed methods, and they are once again satisfied that their commentaries make perfect sense. There is a good reason for this recurring behavior. The rebound in the economy since July [2009] has brought a collective sigh of relief from the economics profession.
Economists are back to normal, which is to say unanimously optimistic, for at least a full year ahead. When these optimistic forecasts fail yet again and the bear market and depression deepen, economists will find themselves even more on the defensive. Critics’ complaints will become even louder. By the bottom, everyone will agree that economic theory is worthless. Then, in the recovery, everyone will go back to using it again.

Ez az ok, miért nem törődsz azzal, amit felhoztam: A piac/társadalom döntésés múlik, hogy ezt a pénzt forgalomba hozza -e. "olyan nincs önmagában, hogy „piac, vagy táradalom”, piaci és társadalmi szereplők vannak, akik azonnal akarnak vmit " nem mond ennek ellen. A piaci és társadalmi szereplők is tömeget alkotnak, így érvényes rájuk mindaz, amit tömegléletanról írtam. Azt, hogy a mennyiségi pénzelmélethez optimista környezet is kell egy fontos kritérium, amit persze lehet ignorálni, de azután csak mellébeszélésre van lehetőség, mikor 20 éven keresztül nem hozza azt, amit állít. Lehet erre mondani, hogy az "akkor egy idő után nőni fog" nem jelent azonnali hatást, de hát erre én is azt mondhatom, hogy hosszútávon mind meghalunk. Japánnak kb. 30 éve nem sikerült a 0% körüli kamatlábbal és pénzinekciókkal inflációt gerjesztenie, de úgy látom az a fontos, hogy valami logikus legyen, a használhatóság soha nem fontos.
Spekulans 2011.01.03 09:27:34
@kronstadt:
Olvastam Ricardo fordítását
" Ám a jegybanki források bővítésével a kormány növeli a kereskedelmi bankok pénztartalékait, ami hitelexpanzióra ösztönzi a bankokat. A hitelexpanzió pedig, növekvő folyószámla betétek formájában, növeli a pénzkínálatot." Ugyanaz az érvelés, amit Te is írtál. Én nem szálok ezzel vitába: ha a pénz eljut a piacra és a társadalomba, akkor a pénzmennyiség arányának a növekedése a diszponibilis javak és szolgáltatások mennyiségéhez képest árnövekedést okozhat. Én csak azt mondtam, hogy a pénznek az eljutása nem automatikus folyamat és végkép nem a pénzkibocsátótol függ. Nem is olyan régen volt rá példa, hogy bár halomban állt a pénz a bankokban, azok nem voltak hajlandók azt kihelyezni és a hitelfelvevők döntő része is sokkal óvatosabb volt a pénzfelvételnél. A válság okozta bizonytalanság (érzelem) azt okozta, hogy a jegybank és kormány szakadatlan pénzkibocsátása ellenére a csatornák, melyeken a pénznek a piacra és a társadalomba kéne áramolniuk azok eldugultak. Az érzelmi gátot nem sikerült letörnie sem a 0% körüli kamatnak, sem a masszív propagandának sem (emlékezzünk csak a reklámokra amik a fogyasztásra és a bizalomépítésre szolgáltak). Csak mikor a társadalom lelki beállítottságában változás állt be, akkor kezdett a csatornák dugulása eltűnni és a pénz elkezdett áramolni újra a piac és gazdaság felé. Bár ez a folyamat még nem érte el a válság előtti szinteket, de kétségetlen, hogy az optimizmus vissztértének számos jelét látjuk.

" Csak amikor a hitelexpanzió végleg abba marad, vagy mert a bankok kezdenek meginogni, vagy mert az emberek kezdenek megijedni a folyamatos inflációtól, jön a feketeleves. " mondat azt hiszem eléggé színesen támasztja alá, amiről beszélek, hogy a társadalmi folyamatok igazi mozgatórugói az emberek és az embert pedig, mint egy érző-gondolkodó lényként kell felfognunk, aki nem mindig dönt racionálisan és döntései sokkal inkább annak a függvénye, hogy hogy érzi magát, mit súg a "hatodik érzéke", milyen lábbal kelt fel vagy milyen napja volt.

" Mindenek előtt, amint lehet, a kormánynak fel kell hagynia az inflációs politikával. Igaz, ezáltal hirtelen megszakad az inflációs boom, és elkerülhetetlenül kezdetét veszi a depresszió vagy a recesszió. Ámde mennél tovább vár a kormány, csak annál fájdalmasabb lesz a szükséges kiigazítási folyamat. Mennél előbb elkezdődik tehát a recessziós kiigazítás, annál jobb. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kormánynak nem szabad megtámogatnia a kialakult egészségtelen gazdasági helyzetet, nem szabad kimentenie vagy pénzt kölcsönöznie a bajba jutott üzleti vállalkozásoknak. ... Mindemellett a kormánynak nem szabad újra inflációs politikát alkalmaznia, hogy a gazdaságot kijuttassa a válságból. Mert még ha sikerrel járna is a kormány re-inflációs politikája, ezzel csak egy későbbi, még nagyobb bajnak vetné el a magvait." Más szóval a logikus megoldások helyett a helyes (erkölcsös) megoldásokat kell választani.
1918. november 11.? Ahogy vesszük. Lehet 2010. október 3. is.  Ekkor fizette ki ugyanis Németország annak a kölcsönnek az utolsó kamatát, amelyet még a Weimari Köztársaság kormánya vett fel a háborús jóvátételi kötelezettségek teljesítésére. Nagy hírt nem kavart az ügy,…..
Spekulans 2010.12.30 10:12:22
@tollaszerge:
Szóval szerinted nem kell emlékezni a történelemre? OK, kérlek írj a Holocaust-bizottságnak, hogy véleményed szerint abba kéne hagyni az efféle emléknapok és megemlékezéseket, hisz ez csak a keménymag számára fontos, és ugye a keménymag, az mindig gyanús.
Én azt az elvet követem, hogy a történelemre emlékezni kell. A jóra is, de a rosszra is.
Ez a legutóbbi? Ugyan már! Michael D. Bordo és John S. Landon-Lane áttekintik és kategorizálják az 1880 óta bekövetkezett pénzügyi válságokat és súlyos recessziókat. Úgy találják, hogy ilyen számos esetben volt már a múltban, a 2007-2008 évi krízis súlyosságát tekintve…..
Spekulans 2010.12.20 16:12:34
@greg_econ: "Biztos nem tudod, ezért elmondom, hogy az USA-ban nem az a recesszió, amikor bezuhan a tőzsde vagy Bernanke bal lábbal kel, hanem amikor az NBER kutatói recessziónak minősítenek egy időszakot." Pontosan tudom, csak mivel ez nem objektív, hanem szubjektív módszer, azért kérdeztem. De alapvetően nem akaratam leszűkíteni recesszióra a kérdést. A kérdés a válságokról szólt.

"Azt elmondod, hogy miért okoz életszínvonal-csökkenést, ha a technológia nem fejlődik olyan ütemben, mint az ipari forradalom idején?" Mivel a források mennyisége korlátozott, az hogy valami előbb - utóbb ne fogyjon el az kell, hogy a felhasználás módja állandóan megújuljon és hatékonyabb legyen, ergo létszükség a technológiai fejlődés. Mivel általában fennáll, ha valamiből kevés van annak az ára növekedik feltételezhető, hogy a hatékonyságban (stagnáció az új technológiákban) beálló megtorpanásnak jelentős gazdasági vetületei is vannak.

"Amúgy belegondoltál már abba, hogy neves makroközgazdászok miért nem a hullámelmélet irányában kutatnak? "
Persze.
Spekulans 2010.12.20 16:17:10
@tollaszerge:
"Itt van most ez a kommentelő a technikai elemzéssel mint válságelőrejelző módszerrel,"
Várom az ellenérveidet.
Spekulans 2010.12.20 16:20:43
@tollaszerge:
" ... képtelenek kurrens közgazdaságtant ..." Mi a kurrens közgazdaságtant definíciója?
A magyar közbeszéd, de legalábbis a késő esti közszolgálati beszélgetőműsorok egyik kedvenc toposza, hogy vajon miért sikeresebbek egyes volt szocialista országok, mint mások. A sikerkritériumok sokfélék lehetnek, a politikai intézményrendszer milyenségétől a gazdasági…..
Spekulans 2010.05.26 07:44:27
@valaki76:

"...hogy még vannak az aranystandard rendszernek elszánt hívei…"

A jo oreg Kosztolany Andre nagyon ellene volt az aranystandrard visszaallitasanak. Persze mivel o spekulans volt ertheto a reakcioja. Az aranystandard legnagyobb hibaja talan az, hogy kordaban tartja a likviditast. Ez nem feltetlenul rossz, viszont vannak pillanatok, mikor a gazdasag fekezoje is lehet a penzszuke (az arany keszletei megiscsak elegge limitaltak). Abban egyet ertek vele, hogy az, hogy nincs penz nem lehet a akadalya annak, hogy hatasosan kuzdjunk a szegenyseg es a betegsegek ellen, a kornyezetunk javitasaert es a pazaralas megszunteteseert. A masik oldalon viszont az elmult evtizedekben az allamok szamara a penznyomtatas drog lett, amik elvonasi tuneteket produkalnak, ha nem jutnak ehez a droghoz. Az aranystandard ugyan fekezne ezt a fuggosegi viszonyt, de tobb haboruval, jarvannyal es szegenyseggel jarna. Ugy gondolom, hogy az aranystandard rendszeretol sokkal hatekonyabb fekezo es kontroll ero az erkolcs. De ez egy hosszabb elmelkedest kivano dolog.

"Meglepően sokan előrelátták a válságot… Csak őket nem jegyzi a hivatalos közgazdaságtudomány, általában ún. heterodox iskola név alatt futnak…"
OK, en is irtam, hogy nem talaltam fel a spanyolviaszt. Persze, hogy sokan lattak. A baj az, hogy a mervado kozgazdaszok es intezmenyek voltak vakok es suketek.

"Én az április végi aranyár-emelkedéssel, dollár erősödéssel voltam így. Logikus volt, bejött."
Oh, man! Szoval kollega vagy?! Na errol valthatnank egypar szot, ha benne vagy.

"mindössze amellett érveltem, hogy ez egy manipulált piac, likviditással telenyomva. És a kulcsszereplők nem érdekeltek a piac leolvadásában, akár még egy inflációs robbanást is megkockáztathatnak alkalomadtán." Ugy latom, hogy amiben vita van koztunk, az a piac mukodesenek mechanizmusainak a magyarazataban van. Azt irod, hogy erveltel, de ha visszaemlekezeem, akkor azon kivul, hogy deklaralod, hogy a piacok manipulaltak erveket nem hoztal. kerlek tedd meg, en is majd megprobalom bovebben kifejteni, hogy miert gondolom azt, hogy a manipulacio nem annyira fontos szempont. Jo beszelgetes alakulhat ki belole.

" az osztrák üzleti cikus elmélettel is kivágnának… " hallottam mar errol az iskolarol, de bevallom nem sokat tudok roluk, bar amit hallottam a nezeteikbol az elegge szimpatikus volt. Koszonom, hogy felhivtad ra a figyelmet, utanna fogok olvasni.
Spekulans 2010.05.26 09:28:24
Most talaltam, igy feltszem. Egy tozsdei kereskedo, Gerald M. Loeb, meseli el, hogyan erte meg a 1929-1932 valsagot. Azt hiszem tanulsagos :

I lived in New York City in 1929. Hotels of all kinds were then going up on every side. They were in deep financial trouble almost overnight. I paid $12,000 a year rental for my two-bedroom-and-living-room suite in the Savoy Plaza. A year later I paid $4,000 a year, and this rate prevailed for about ten years.

During the 30s, occupancy rates in many cases dropped to under 50 percent. Hotel equities were wiped out . . . Commercial rentals also dropped severely. I know of cases where landlords practically waived the rent entirely just to keep the space occupied. The hope was that when times improved the building owner would have a rent-paying tenant again.

Wages and salaries decreased until about 1933. In 1931 my mother was in an accident and in a New Orleans hospital, I paid the going rate for a 24-hour registered nurse -- $8 a day.

Everything, including labor, was negotiable in those days. List prices were meaningless. During the 1933 bank holiday I paid $8 a day for a $40-a-day suite in an Atlantic City luxury hotel.

Cash was king. If you had cash you could buy tremendous bargains. There were equities in co-op luxury apartments that sold for six figures in 1929 going for just $1 in the 1930s. The owners could not pay their taxes, mortgage interest, and maintenance.

We had to cut everything in the security business to keep solvent. Employees who were kept on the payroll were put on "Scotch" weeks, i.e., they reported and were paid only every other week. Partners earned next to nothing or lost large amounts.

Prices of homes declined sharply. There was a mortgage moratorium.

A friend of mind who bought a diamond for "security" in 1929 paid $10,000. When he attempted to sell it in 1932 for the purpose of raising margin he could not get even $2,500.

The point of recalling these scattered incidents is that there is never any such thing as a one-way street when it comes to economic trends.

Es az utolso mondatot tartom nagyon fontosnak. A trend nemcsak felefele letezik, igy a short/long dilema inkabb attol fugg (marmint mennyire kockazatos ez vagy az a pozicio), hogy milyen a trend. Ha a trend csokkeno, akkor bizony a long a kockazatos pozicio, tehat a short nem feltetlenul kockazatosabb, barmit is mond Neked a matematikai logika.
Spekulans 2010.05.26 12:19:11
@valaki76:

Ezt a marketoraclet megnezem, meg a tobbi anyagot, amit kuldtel. Koszonet erte.

Most, ahoz amit irtal:

" ... manipuláció az alapvető trendet nem befolyásolja, ..."
Ez itt a kritikus pont !!!! Ha van trend, akkor azt jelenti, hogy a dolgok nem veletlenul tortenek! Mert ha a piac/tarsadalom/gazdasag stb. halad az A pontbol a B-be, akkor ha nem is tudom az utat (a konkret kereskedes/politikai dontesek/monetaris politika stb.), abban biztos lehetek, hogy hova fog a dolog kilyukadni. Es ez a tudas nagyon fontos lehet, mert tudom azt, hogy elobb-utobb a cel a B pont. Ennek a fuggvenyeben tudok donteni, megha az utat magat nem is ismerem, de ismerem a vegpontot.

A kerdes tehat az, hogy mi okozza a trendet? Ha erre valaszt kapunk, akkor tudom mit kell figyelnem, hogy meg tudjam hatarozni az A es B pontokat.

Mi okozza hat a trendet?
Sokszor soroltuk már a hasonlóságokat és a különbségeket a mostani és a harmincas évek világgazdasági válsága között. Most egy újabb szempontról lesz szó, és ez sem lesz vidám. A harmincas évek gazdasági bajaival együtt a politikai problémák is megszaporodtak, ez a…..
Spekulans 2010.05.22 17:35:05
@Sorge:
"Az rendben van, hogy te nem veszel sem kölcsönt, sem hitelt. De ha mindenki ezt csinálná, akkor a bankoknak nem kellene senki pénze. Gondolkozz el ezen . : )) "

Ez egyszeruen nem igaz. A fejlodes hajtoerejenek a tudomanyos felfedezeseknek es a munkanak kell lennie. Ezzel szemben, ahogy azt valaki76 abrai is mutatjak, az elmult evtizedekben a gazdasag hajtoereje az allamok/cegek es lakossag eladosodasa volt. A klaszikus fizikaban 100 eve nem tortent alapveto felfedezes. Az energetikai lobbi nem engedi, hogy az energiaban hatekonyabb technologiak ervenyesuljenek stb. . Mivel a fejlodes megallt a az eletszinvonalat eladosodassal probaltak megtartani. De a gazdasagi folyamatokat nem lehet becsapni. Erkolcstelenul jartak el, mert a penz gerjesztette fogyasztas nem lehet a gazdasag alapja, es erkocstelenul jartak el az emberek is, mert noha tudtak az arfolyamkockazat, kamatkockazat es az eladosodas veszelyeit, nem alltak ellen a csabitasnak.

Ha mindenki azt csinalna, mint en, akkor lehet, hogy a bankok is ra lennenek kenyszeritve, hogy ertelmes dolgokra adjanak kolcsont es nekik is kene egy kicsit csipkedni magukat a profitert. Igy semmi dolguk nem volt,csak ratukmalni a sok penzt az ostobakra. Sot, a bankok abszolut nem vizsgaljak, hogy a penz amit kiadnak, az vajon erteket teremt/ tarsadalmilag hasznos celra ment-e. A gazdasag sokszor azert nem jutott penzhez, mert masra kolcsonoztek a bankok. Hidd el, hogy a olcso hitelen gerjesztett fogyasztas nem erkolcsos es igy nem hasznos (a valsag azt hiszem elegg egyertelmu bizonyitek). Szoval nem kell felteni a vilagot attol, ha a tarsadalom erkolcsosebben viselkedne akar penzugyekben is.
Spekulans 2010.05.22 21:55:54
@Sorge:

Azt nem mondtam, hogy senki nem vesz fel. Mindig lesz valaki, akinek szuksege lesz penzre. Azt mondtam csak, hogy penzzel nem lehet erteket termelni, mert a penznek nem az a funkcioja.

Kutatassal es munkaval kell azt csinalni. Mindig lesz annyi jo otlet, amit erdemes lesz finanszirozni. A jo alatt azt ertem, hogy erteket termelo. Szoval a bank mindig fogja tudni hova tenni a penzt. Viszont csak bankokat nyomtatni azert, hogy lehessen 14. havi nyugdijat meg 100 honapos vegkielegitest fizetni?! Nos, az sem nem erkolcsos sem nem gazdasagos.

Ami az erkolcsi dumamat illeti, nem muszaly olvasnod. Kulonben Smith teved. En teljes joindulatbol irok le Neked tanacsokat, persze, hogy figyelsz-e ra, az mar mas teszta. Tanacsokat, amikkel nem tudsz mit kezdeni, mert talan meg senki sem beszelt neked az emberi szabadsagrol , a felelosegrol es kovetkezmenyekrol.

Az en tudasom nincs benne az altalad olvasott konyvekben, de nekem penzugyi fuggetlenseget hozott. A Te tudasodra buszke vagy, pedig ez a tudas nem tudta megvedeni az ismeroseidet a bajtol.

Mit tudsz hat valojaban es mire mesz vele? Ne nekem valaszolj, hanem "Gondolkozz el ezen . : )) ", ahogy irod.
Spekulans 2010.05.23 22:10:48
@valaki76:

O, felreertetted.
Sorge, azt irta, hogy olvassam el a fenti Smith idezetet, amiben ez all: " Az embernek ... állandóan szüksége van felebarátai segítségére, de ezt hiába várja pusztán a jóindulatuktól." Es erre mondtam Sorgenak, hogy Smith tevedett, mert en csupa joindulatbol mondtam neki, azt amit mondtam.

De latom, nagy drukkere vagy ennek a free bankingnak. Miert es mivel fogott meg ez a dolog, es miert gondolod, hogy ez a rendszer nem terjedt el, ha olyan jo volt, mint tartod rola?
A rossz hír az, hogy semmi igazán különleges nincs a görög válságban, sok ilyen volt már, és senki sincs beoltva ellene - állítják Reinharték, Carmen és Vincent. Mítoszrombolás öt pontban, a pénzügyi válságok hosszú és zajos története alapján. 1. Szuperszofisztikált…..
Spekulans 2010.05.17 00:57:04
" A különlegességünkbe vetett túlzott bizalom és a kiválasztottak kevélysége ellen pedig tanuljunk gazdaságtörténetet." szol a begfejezo mondat es azt hiszem meg kene fogadni ezt a tanacsot.

A problema, hogy felvetodhetett ramutat egy fontos dologra: Hogyhogy nem mukodtek a kontroll mechanizmusok? Miert engedtek, hogy az emberek es allamok ennyire eladosodjanak? - ezeket akerdeseket egyre tobben vetik fel. A kerdes viszont az, hogy kinek kellett volna szolni? A MNB-nek, PFASZ-nek, esetleg a politukusoknak vagy kozgazdaszoknak? Kinek kellett volna szolni? A problema szerintem erkolcsi jellegu (eladosodni lehetosegeink felett felelottlensegre vall, ami elsosorban erkolcsi kerdes). Na, de ki egy tarsadalomban a termeszetes tekintely? A baj ott van, hogy az allam lett az, pedig a rovid tavu haszonszerzes elve (GDP novekedes formajaban) es a hosszutavu erkolcsosseg (kiegyensulyozott vagy pluszos koltsegvetes) eros erdekellentetben all es rendre a rovidtavu tavozott gyoztesen. Azok a modellek, ahol sajat magam kontrollalom magamat egyebkent is gyanusak. Az allam tehat nem lehet erkolcsi tekintely is egyben. Vannak erre elhivatottabb intezmenyek is, de meglepo modon vegig csendben voltak, pedig a doktrinaikban benne van a szamtalan bizonyitek, hogy milyen ut a kivanatos az ember fia szamara, hogy hosszu es boldog elete legyen.

Talan ep ideje lenne, ha a valsag kapcsan vegre arrol is szo esne, hogy hogyan lesz javitva a tarsadalom erkolcsi allapota es a termeszetes tekintelyek hogy valnak az allam helyett ujra a erkolcsos vislekedes mertekeive.

Tavaly volt a nemzetkozi Kalvin ev. Ha csak azok az elvek lettek volna betartva es betartatva, amelyeket a kamat es hitel kapcsan Kalvin vallott, soha nem lett volna subrime valsag. De Kalvin egesz eleteben kuzdott is ellene, hogy az erkolcsi tekintely a vilagi hatalom legyen.

Talan itt lenne az ideje, hogy a tarsadalom hosszutavu erdekei is kepvisletetve legyenek mar valaki altal.
Spekulans 2010.05.20 21:54:10
@Rorgosh: Ket eszrevetel.
1. Az nem teljessen igaz, hogy senki sem kenyszerit senkit. A tarsadalomban tomeghatas alatt vagyunk (az osszes reklam is ezt hasznalja ki). Habar ma egyetlen birosag sem fogadja ezt el ervnek, de az igazsag az, hogy sokszor az szerint dontesz, hogy mi a kozvelemeny. Habar lehet, hogy nem vagy vallasos megis templomban akarsz hazasodni, mert a nagymama igy kivanja. Habar egy racionalis embernek tartod magad, de te is megveszed a draga cuccot a lanynak, aki nagyon bejon neked, mert a nyalzo helyi csavo most keszul lecsapni elotted ra. Habar a belso ertekeben hiszel, utoljara megis hitelt veszel fel, mikor azonosulsz vele, hogy az osszes szomszedod uj kocsit vett, pedig csak te vagy koztuk, aki elvegezte az egyetemet. Habar vegtelenul ellenzed, de nem tudsz mar a gyereked szemebe nezni, hogy mar csak nekik nincs menno iPhonjuk az osztalybol. Etc. Szoval nagyon nehez ellenallni a koznyomasnak. Felreertes ne essen, en elhiszem, hogy Te ellent tudsz allni barmifele lelki intervencionak, de hidd el, az emberek 99,99% erre nem eleg ontudatos. Szoval bizonyithatoan senki senkit nem kenyszerit eladosodasra. Csak az egesz 21. szazad a bunos.

2. O, en nem felelost keresek! En a megoldast nyujtom. A rendszerben senki sincs, aki ne lenne erdekelt. Muszaly tehat a rendszeren kivul keresni a megoldast. En egyetlen emberrol tudok, aki nem volt korrupt, megvesztegetheto, elvtelen, bitang, lekibeteg, aki a rendszeren kivul allt.. Az elmult 2000 evben elegge jelentossen meghatarozta a tajainkon elo emberek gondolkodasat es ertekrendjet. Es ha megnezzuk, hogy mi van ma, akkor arra jovunk ra, hogy egy kicsit elkanyarodtunk attol, ami szerinte lennie kene. Tehat a kiut a visszakanyarodas.