Adatok
piefke
295 bejegyzést írt és 926 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az etnicizmus egy etnikum felruházása olyan -- túlnyomórészt dicsérő, sőt a kivételességet sugalló -- jelzőkkel és tulajdonságokkal, amelyeknek semmi definitív közük nincs -- esetünkben -- az elképzelt magyar etnikumhoz: egy, mert a magyar etnikum elhatárolása eleve…..
piefke
2015.11.08 18:40:39
piefke
2015.11.08 18:46:02
@borzimorzi: "Beilleszkedni"? Mibe - abba a sunyiság- és potyavárás-kultuszba, amit ma a "magyarnak lenni" jelent?:-)
Csak szólok: ha a szírek többsége ilyen lenne, mint amilyen a magyarok többsége, akkor nem lenne migráció és simán megalkudnának akár Aszaddal, akár az ISIS-sel, attól függően, hogy épp kié a "kétharmad".
...Tudom, hogy te összefosod a bokádat "az iszlámtól", de elárulom: sokkal nagyobb veszélyt jelent egy népre/kultúrára/országra az, ha azt többségükben olyan mentalitású emberek alkotják, mint amilyenek magyarok!:-)
Csak szólok: ha a szírek többsége ilyen lenne, mint amilyen a magyarok többsége, akkor nem lenne migráció és simán megalkudnának akár Aszaddal, akár az ISIS-sel, attól függően, hogy épp kié a "kétharmad".
...Tudom, hogy te összefosod a bokádat "az iszlámtól", de elárulom: sokkal nagyobb veszélyt jelent egy népre/kultúrára/országra az, ha azt többségükben olyan mentalitású emberek alkotják, mint amilyenek magyarok!:-)
Joggal várhatnánk el, hogy Magyarországon a bírák és legfőképpen az Országos Bírósági Hivatal elnöke független és pártatlan legyen. Sajnos, ez azonban nincs így. Íme 10 dolog, ami megkérdőjelezi Handó Tünde pártatlanságát ...és még 7 tulajdonság, ami vezető…..
piefke
2015.07.13 18:38:01
Nemzeti mezekben feszítő szurkolók, a nemzeti himnuszok éneklése és annak értékelése, egy-egy elvesztett mérkőzés oka kapcsán a nemzeti jelleg firtatása, vagy a különböző csapatokban a fehér és a fekete játékosok számának megszámlálása mindennapos élményünkké vált a…..
Két hét alatt két német állami tisztviselőről derült ki, hogy feltételezhetően az Egyesült Államok kezére játszottak át fontos nemzetbiztonsági információkat. Angela Merkel fokozatosan veszít türelméből, és egyre többen kíváncsiak, hogy a jelen helyzet milyen mértékben…..
Az Európai Unió csak azokat a határokat bontotta le, és azon különbségeket szüntette meg, amelyek a tőke útjában álltak - a többi, a tőkének kedvező nemzeti különbözőséget éppen hogy fenntartja.
Horváth András ügye nem csak arra mutatott rá, hogy a politikai elit és az…..
A Dezeen nevű - az egyik legismertebb és leglátogatottabb - építészeti és dizájn oldalon jelent meg újra egy magyar ingatlan. A Hideg-háznak keresztelt, skandináv minimál stílusú jegyeket hordozó, kőszegi hétvégi házat a Béres Építésziroda tervezte egy párnak.
Képek a…..
piefke
2014.01.13 13:54:13
@Szzzz:
Nem értem az „igazi teraszra” és teraszkapcsolatra vonathozó kifogásaidat, hiszen a tulajdonosi és a vendégszárny között van egy, az egész épület szélességét átfogó fedett terasz, amely ráadásul az épület összes nappali és közösségi lakóhelyiségéből megközelíthető szintén fedetten, az épület előtt húzódó hosszanti fedett teraszon át. Így a kapcsolat is tökéletesen megoldott. Az pedig éppen ellentétes a valósággal, hogy „a fedett terasz mennyire el van szeparálva a nappalitól konyhától étkezőtől” – hiszen a konyha mellett van a nagy terasz, mindössze egy ajtóval elválasztva attól, az étkező és a nappali pedig egy tér a konyhával. Ráadásul, mint írtam, a nappali és az étkező előtt is végigfut a hosszanti fedett terasz.
A teraszok fedettségére pedig jó indok a terület, Kőszeg klímája, amely köztudottan a legcsapadékosabb Magyarországon.
…Tényleg nem értem a problémáidat! Lehet, hogy nem tudsz az alaprajzon eligazodni?:-)
Nem értem az „igazi teraszra” és teraszkapcsolatra vonathozó kifogásaidat, hiszen a tulajdonosi és a vendégszárny között van egy, az egész épület szélességét átfogó fedett terasz, amely ráadásul az épület összes nappali és közösségi lakóhelyiségéből megközelíthető szintén fedetten, az épület előtt húzódó hosszanti fedett teraszon át. Így a kapcsolat is tökéletesen megoldott. Az pedig éppen ellentétes a valósággal, hogy „a fedett terasz mennyire el van szeparálva a nappalitól konyhától étkezőtől” – hiszen a konyha mellett van a nagy terasz, mindössze egy ajtóval elválasztva attól, az étkező és a nappali pedig egy tér a konyhával. Ráadásul, mint írtam, a nappali és az étkező előtt is végigfut a hosszanti fedett terasz.
A teraszok fedettségére pedig jó indok a terület, Kőszeg klímája, amely köztudottan a legcsapadékosabb Magyarországon.
…Tényleg nem értem a problémáidat! Lehet, hogy nem tudsz az alaprajzon eligazodni?:-)
piefke
2014.01.13 14:13:46
@Gera:
Az építészeti illeszkedés kérdése szerintem tipikus példája a rosszul megfogalmazott kérdéseknek. Ugyanis nem az a „feladat”, hogy „alkalmazkodjunk” a telek melletti épületek – akár silány, ronda – épületekhez, alkalmazva azok arányait, részletmegoldásait, színét, stb. A helyesen megfogalmazott kérdés és feladat az, hogy ad-e hozzá a környezetéhez a ház, esztétikai és/vagy funkcionális téren, mutat-e pozitív példát, vagy sem.
Ha a te gondolatmeneteden haladnánk végig, akkor Magyarország legtöbb pontján csak sátortetős kockaházakat építhetnénk, giccses dekorációkkal – ezt pedig te sem kívánhatod. De továbbmegyek: ha így fogná fel a mindenkori építészet az illeszkedés kérdését, akkor a kis, lekoszlott román-kori városok közepén sem épülhettek volna meg a ma csodált hatalmas és tiszta építészetet hordozó gótikus katedrálisok.
Konkrétan az általam tervezett házak:
Mind a három (pontosabban: 1+2) ház speciális telkeken épült fel. Az első egy fákkal igen sűrűn beültetett telken és olyan építészeti koncepcióval, amely a házat „elbújtatta a fák közé” (szó szerint!), ráadásul lapostetővel, így ki sem emelkedik a lombok-ágak közül. (A legtöbb fa örökzöld, így télen sem nagyobb a be- és rálátás. Ezt is tekintetbe vettem a tervezésnél.) A másik két ház pedig egy folyóparti „saroktelken” épült, az épületek több tíz méterre állnak a szomszédos házaktól – így „látványszigetet” alkotnak.
Az egyik illeszkedését itt láthatod: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Fogarasi+utca+16%2Fb&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.244429,20.181453&spn=0.000004,0.002886&sll=46.244503,20.181381&sspn=0.00128,0.002886&oq=szeged+fogarasi+%C3%BAt+16%2Fb&t=h&hnear=6726+Szeged,+Fogarasi+utca+16&z=19&layer=c&cbll=46.244393,20.181569&panoid=Qg7zynHj1GE4_63SKUPWBg&cbp=12,18.84,,0,3.35 – már amennyi az utcáról egyáltalán látható abból. Nem hiszem, hogy disszonáns lenne az adott környezetben. A másik kettő pedig itt van: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Fogarasi+utca+16%2Fb&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.242062,20.170126&spn=0.00003,0.023088&sll=46.244503,20.181381&sspn=0.00128,0.002886&oq=szeged+fogarasi+%C3%BAt+16%2Fb&t=h&hnear=6726+Szeged,+Fogarasi+utca+16&z=16&layer=c&cbll=46.242198,20.16997&panoid=HM2Wf8Q9Vra5QOz42rTmeg&cbp=12,51.61,,2,3.2 – sajnos jobb kép nincs róla. (Az épületek elhelyezése itt látható: maps.google.hu/maps?hl=hu&ll=46.242622,20.171242&spn=0.002575,0.005772&t=h&z=18 – nyilvánvaló, hogy a szomszédos házakkal „együttlátszás” nemigen van.)
Az építészeti illeszkedés kérdése szerintem tipikus példája a rosszul megfogalmazott kérdéseknek. Ugyanis nem az a „feladat”, hogy „alkalmazkodjunk” a telek melletti épületek – akár silány, ronda – épületekhez, alkalmazva azok arányait, részletmegoldásait, színét, stb. A helyesen megfogalmazott kérdés és feladat az, hogy ad-e hozzá a környezetéhez a ház, esztétikai és/vagy funkcionális téren, mutat-e pozitív példát, vagy sem.
Ha a te gondolatmeneteden haladnánk végig, akkor Magyarország legtöbb pontján csak sátortetős kockaházakat építhetnénk, giccses dekorációkkal – ezt pedig te sem kívánhatod. De továbbmegyek: ha így fogná fel a mindenkori építészet az illeszkedés kérdését, akkor a kis, lekoszlott román-kori városok közepén sem épülhettek volna meg a ma csodált hatalmas és tiszta építészetet hordozó gótikus katedrálisok.
Konkrétan az általam tervezett házak:
Mind a három (pontosabban: 1+2) ház speciális telkeken épült fel. Az első egy fákkal igen sűrűn beültetett telken és olyan építészeti koncepcióval, amely a házat „elbújtatta a fák közé” (szó szerint!), ráadásul lapostetővel, így ki sem emelkedik a lombok-ágak közül. (A legtöbb fa örökzöld, így télen sem nagyobb a be- és rálátás. Ezt is tekintetbe vettem a tervezésnél.) A másik két ház pedig egy folyóparti „saroktelken” épült, az épületek több tíz méterre állnak a szomszédos házaktól – így „látványszigetet” alkotnak.
Az egyik illeszkedését itt láthatod: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Fogarasi+utca+16%2Fb&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.244429,20.181453&spn=0.000004,0.002886&sll=46.244503,20.181381&sspn=0.00128,0.002886&oq=szeged+fogarasi+%C3%BAt+16%2Fb&t=h&hnear=6726+Szeged,+Fogarasi+utca+16&z=19&layer=c&cbll=46.244393,20.181569&panoid=Qg7zynHj1GE4_63SKUPWBg&cbp=12,18.84,,0,3.35 – már amennyi az utcáról egyáltalán látható abból. Nem hiszem, hogy disszonáns lenne az adott környezetben. A másik kettő pedig itt van: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Fogarasi+utca+16%2Fb&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.242062,20.170126&spn=0.00003,0.023088&sll=46.244503,20.181381&sspn=0.00128,0.002886&oq=szeged+fogarasi+%C3%BAt+16%2Fb&t=h&hnear=6726+Szeged,+Fogarasi+utca+16&z=16&layer=c&cbll=46.242198,20.16997&panoid=HM2Wf8Q9Vra5QOz42rTmeg&cbp=12,51.61,,2,3.2 – sajnos jobb kép nincs róla. (Az épületek elhelyezése itt látható: maps.google.hu/maps?hl=hu&ll=46.242622,20.171242&spn=0.002575,0.005772&t=h&z=18 – nyilvánvaló, hogy a szomszédos házakkal „együttlátszás” nemigen van.)
piefke
2014.01.13 14:20:57
...Amúgy nekem az itt olvasható kommentekből "áradó" szellemiségről valahogy ez jut eszembe:
444.hu/2014/01/06/audi/
Ne csodálkozzunk azon, hogy ott tart Magyarország, ahol - ha egyszer szellemiség és mentalitás terén is itt tart!:-(
444.hu/2014/01/06/audi/
Ne csodálkozzunk azon, hogy ott tart Magyarország, ahol - ha egyszer szellemiség és mentalitás terén is itt tart!:-(
Rogán Antal Fidesz frakcióvezető a devizahitelezés ügyében hozott jogegységi határozat után úgy vélekedett: a Kúria a bankok oldalára állt. Álságos nyilatkozat. Minta Rogán Antal nem tudná: a Kúriát ők állították oda. Már úgy értem ők, a rendszerváltó politikai…..
HOLNAPHÁZ - energia • tudatosság • építészet
Építészeti blöff vagy a jövő szerkezete?
2013.12.11 08:17:38
Üveg, ami szigetel, véd a nap ellen és még tárolja is hőt
A passzívházak az 'élő' példái annak, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem fordul az építési szerkezetek fejlesztése, alkalmazása során az energiahatékonyságra. Megint csak a passzívházak szolgáltatnak…..
piefke
2013.12.12 13:17:25
@Kovi90:
Kend hun tanult fizikát?:-)
„hőségriadós nap után nem érne semmit, hiába gátolja meg a prizma a fénysugár tényleges átjutást, a hővetés-hősugárzás egyszerűen átmelegíti az egészet” – A napsugárzás által felmelegített külső környezet (a talaj, a tárgyak és a felmelegedett levegő) infravörös sugárzás formájában „közvetíti” a felvett hőt az épület felé. E sugárzás hullámhossza olyan, hogy az nem jut át az üvegen, az üveg azt visszaveri – ez az „üvegház-hatás”. Így, azaz infravörös sugárzásként, nem jut át a hőenergia az üvegen, ezért nem is tudja átmelegíteni az épületet.
Az üvegen az infravörösnél jóval kisebb hullámhosszú sugárzások képesek csak áthatolni (a Nap sugárzása ilyen), ám ha az üveg külső oldalának prizmaszerű kialakítása eleve visszaveri (pontosabban: kétszeres fénytöréssel „visszafordítja” a külvilág felé) e sugárzást, akkor a síküveggel ellentétben az sem képes az épület belsejébe juttatni a felmelegedést okozó energiát.
Kend hun tanult fizikát?:-)
„hőségriadós nap után nem érne semmit, hiába gátolja meg a prizma a fénysugár tényleges átjutást, a hővetés-hősugárzás egyszerűen átmelegíti az egészet” – A napsugárzás által felmelegített külső környezet (a talaj, a tárgyak és a felmelegedett levegő) infravörös sugárzás formájában „közvetíti” a felvett hőt az épület felé. E sugárzás hullámhossza olyan, hogy az nem jut át az üvegen, az üveg azt visszaveri – ez az „üvegház-hatás”. Így, azaz infravörös sugárzásként, nem jut át a hőenergia az üvegen, ezért nem is tudja átmelegíteni az épületet.
Az üvegen az infravörösnél jóval kisebb hullámhosszú sugárzások képesek csak áthatolni (a Nap sugárzása ilyen), ám ha az üveg külső oldalának prizmaszerű kialakítása eleve visszaveri (pontosabban: kétszeres fénytöréssel „visszafordítja” a külvilág felé) e sugárzást, akkor a síküveggel ellentétben az sem képes az épület belsejébe juttatni a felmelegedést okozó energiát.
piefke
2013.12.12 14:41:01
@Kovi90:
Az üveg valóban felmelegedhet valamennyire, ám ebből a forrásból csak igen csekély mennyiségű hőenergia juthat be az épületbe – éspedig több okból is.
A prizmás kialakítású üveg külső síkjai úgy állnak, hogy magas napállásnál prizma felületét érő a napsugárzás beesési szöge olyan alacsony, hogy a fény „visszapattan” arról és nem (vagy csak kis mértékben) jut be az üveg(prizma) belsejébe. Így az üveg anyagára gyakorolt felmelegítő hatása is csekély lesz.
A felmelegítő hatás úgy működik, hogy a sugárzás energiája erősebb mozgásra készteti az anyag részecskéit – de ez, gondolom, megvan neked is. Mivel maga az üveg kis tömegű, ezért a belé jutó napsugárzás-energia csak kevés részecskét késztet intenzívebb mozgásra, ami azt jelenti, hogy kevés (hő)energia tárolódik az üvegben – ergo, abból az épület belseje felé is csak kevés energia távozhat.
Az üveg sugárzásáteresztő mivolta következtében a beléjutott energia nem „áll meg” az üvegben, nem raktározódik el abban. A sugárzás-áteresztő képesség ui. épp azt jelenti, hogy a sugárzás „kevéssé kontaktál” az adott anyag (az üveg) részecskéivel, hanem „elslisszol közöttük”. És mivel az üveg prizmás kialakítású, így a részecskék között „ársuhanó” fénysugárzás (és a benne „tárolt” energia) nem az épület belseje felé hagyja el az üveget, hanem kifelé, így ez sem fűtheti fel az épületet.
A prizmás kialakítás hátránya az, hogy magas, nyári napállásoknál az épület belseje némileg „sötétebb” lesz – épp a visszavert( visszafordított) fény miatt. Ám ha az épület kialakítása olyan, hogy a helyiségek nem csak egy frontra tájoltak, akkor az épp árnyékos oldalról a szórt (azaz: nem meredek beesési szögű, hanem diffúz) fény átjut a „prizmákon” és bevilágítja a helyiséget. (Természetesen a napos oldalon is van szórt fény is – ami a külső terepről verődik vissza – és az is bejut az üvegen át, ám a diffúz infravörös sugárzás nem hatol át az üvegen, ahogy előbb az infravörös sugárzásról már írtam.)
…A prizmás kialakítású üveg tkp. egy ötletes, az optika törvényeit kihasználó reluxa.:-)
Az üveg valóban felmelegedhet valamennyire, ám ebből a forrásból csak igen csekély mennyiségű hőenergia juthat be az épületbe – éspedig több okból is.
A prizmás kialakítású üveg külső síkjai úgy állnak, hogy magas napállásnál prizma felületét érő a napsugárzás beesési szöge olyan alacsony, hogy a fény „visszapattan” arról és nem (vagy csak kis mértékben) jut be az üveg(prizma) belsejébe. Így az üveg anyagára gyakorolt felmelegítő hatása is csekély lesz.
A felmelegítő hatás úgy működik, hogy a sugárzás energiája erősebb mozgásra készteti az anyag részecskéit – de ez, gondolom, megvan neked is. Mivel maga az üveg kis tömegű, ezért a belé jutó napsugárzás-energia csak kevés részecskét késztet intenzívebb mozgásra, ami azt jelenti, hogy kevés (hő)energia tárolódik az üvegben – ergo, abból az épület belseje felé is csak kevés energia távozhat.
Az üveg sugárzásáteresztő mivolta következtében a beléjutott energia nem „áll meg” az üvegben, nem raktározódik el abban. A sugárzás-áteresztő képesség ui. épp azt jelenti, hogy a sugárzás „kevéssé kontaktál” az adott anyag (az üveg) részecskéivel, hanem „elslisszol közöttük”. És mivel az üveg prizmás kialakítású, így a részecskék között „ársuhanó” fénysugárzás (és a benne „tárolt” energia) nem az épület belseje felé hagyja el az üveget, hanem kifelé, így ez sem fűtheti fel az épületet.
A prizmás kialakítás hátránya az, hogy magas, nyári napállásoknál az épület belseje némileg „sötétebb” lesz – épp a visszavert( visszafordított) fény miatt. Ám ha az épület kialakítása olyan, hogy a helyiségek nem csak egy frontra tájoltak, akkor az épp árnyékos oldalról a szórt (azaz: nem meredek beesési szögű, hanem diffúz) fény átjut a „prizmákon” és bevilágítja a helyiséget. (Természetesen a napos oldalon is van szórt fény is – ami a külső terepről verődik vissza – és az is bejut az üvegen át, ám a diffúz infravörös sugárzás nem hatol át az üvegen, ahogy előbb az infravörös sugárzásról már írtam.)
…A prizmás kialakítású üveg tkp. egy ötletes, az optika törvényeit kihasználó reluxa.:-)
1. ~ partizán 2. ~ nem 2014-re készül
Példamondat: „A partizán ellen partizánként kell harcolni”
Van itt a baloldalon egy politikus. Pontosabban, egy politikus van a baloldalon, úgy hívják, hogy Gyurcsány Ferenc.
Meggondolatlanság lenne…..
.
A Slade Architecture munkája ez a 300 m2-es loft a New York-i Greene Street egyik régi raktárépületében. Hogy minél több fényt kapjon a tér, az építészek az egylégtér mellett döntöttek, amit középtájt három, a funkciókat kijelölő, 2,5 m magas fix…..
Urbanista
Csodálatos videó Buda fénykoráról. 3D-ben járható be Mátyás király vára!
2013.12.04 09:03:56
Láthattuk egy elképesztő animgifen hogyan változott Buda vára az elmúlt néhány száz évben, de vajon milyen volt a Mátyás korában? Amikor ez volt az Itálián kívüli reneszánsz fellegvára? Néhány fiatal gondolt egyet és megrajzolta, majd filmre vitte. A trailer itt az Urbanistán…..
piefke
2013.12.04 14:49:03
@piefke: Helyesen a XIX. sz. végén épült a Schulek-féle torony!
piefke
2013.12.04 16:06:02
@kovi1970:
A várfalak vékonysága nem feltétlenül hiteltelen építészettörténeti szempontból, ui. a gótikus váraknál inkább a fal magassága volt a fontos, nem lévén még tűzfegyverek. A "klasszikus tüzérség" pedig - a különféle hajítógépek - kisebb átütőerővel rendelkeztek, így egy vékonyabb fal is jól ellenállt ezeknek.
Ostromtechnikai és ostromstratégiai szempontból a viszonylag kisebb csapatokban támadó ellenség gyors falmászása volt jellemző, ill. a kapuk betörésére tett rohamszerű kísérletek.
Lényeges változás éppen a Mátyás korát követő 50 évben történt: akkor jelentek meg az ún. "olasz" típusú erődítések, vastag és alacsony falakkal - hiszen az ellenség immár távolabbról, lövegekkel igyekezett megbontani a falakat, majd a keletkezett réseken gyors, "pontszerű" támadással pórbált benyomulni. Ill. ebben a korban jelentek meg a tömegesen alkalmazott lőporos aknák is: a falak alá vezetett alagutak. Emiatt néhány évtized alatt gyökeresen átalakultak a várak – mondhatni, „kevésbé romantikus” külsőt öltöttek.:-)
A várfalak vékonysága nem feltétlenül hiteltelen építészettörténeti szempontból, ui. a gótikus váraknál inkább a fal magassága volt a fontos, nem lévén még tűzfegyverek. A "klasszikus tüzérség" pedig - a különféle hajítógépek - kisebb átütőerővel rendelkeztek, így egy vékonyabb fal is jól ellenállt ezeknek.
Ostromtechnikai és ostromstratégiai szempontból a viszonylag kisebb csapatokban támadó ellenség gyors falmászása volt jellemző, ill. a kapuk betörésére tett rohamszerű kísérletek.
Lényeges változás éppen a Mátyás korát követő 50 évben történt: akkor jelentek meg az ún. "olasz" típusú erődítések, vastag és alacsony falakkal - hiszen az ellenség immár távolabbról, lövegekkel igyekezett megbontani a falakat, majd a keletkezett réseken gyors, "pontszerű" támadással pórbált benyomulni. Ill. ebben a korban jelentek meg a tömegesen alkalmazott lőporos aknák is: a falak alá vezetett alagutak. Emiatt néhány évtized alatt gyökeresen átalakultak a várak – mondhatni, „kevésbé romantikus” külsőt öltöttek.:-)
piefke
2013.12.04 16:14:00
@kovi1970:
...A XVI. században végbement változás okait jól szemlélteti ez a kis filmrészlet:
www.youtube.com/watch?v=I_7IkHe_3RI
25.41-től 26.33-ig
:-)))
...A XVI. században végbement változás okait jól szemlélteti ez a kis filmrészlet:
www.youtube.com/watch?v=I_7IkHe_3RI
25.41-től 26.33-ig
:-)))
Egy ipari loftra vágyó spanyol házaspár egy régi játékboltot alakíttatott otthonná a katalán Terrassában a barcelonai Egue y Seta építészeivel, akik egybenyitott terekkel és egy szinteltolásos trükkel ellensúlyozták a tisztességes lofthatás eléréséhez…..
piefke
2013.12.01 21:31:57
@háztáji:
Életben maradtak vokna (hiszen eleve olyan növényfajt választottunk, amely bent és kint is jól érzi magát) - de sajnos a barátom nem élte túl az etiópiai túrát, így a ház sajnos nem épült fel.:-(
(Igen: ő volt a 2012 elején éve meghalt szegedi orvos...)
Életben maradtak vokna (hiszen eleve olyan növényfajt választottunk, amely bent és kint is jól érzi magát) - de sajnos a barátom nem élte túl az etiópiai túrát, így a ház sajnos nem épült fel.:-(
(Igen: ő volt a 2012 elején éve meghalt szegedi orvos...)
Államkapitalizmus vagy kaszányaszocializmus? Nyomtalanul eltűnt? Vagy még mindig itt kísért?
Akárminek is nevezzük, történelmi távlatban szemlélve a szocialista projekt a kapitalizmus feltételeit teremti meg itt a félperiférián, és nem a szocializmust hozza…..
piefke
2013.11.29 21:14:21
@Counter:
Valóban - ám a poszt a XVII-XVIII. századdal foglalkozott.
Egyébként radikális eltérés van Németország, Ausztria és Oroszország kapitalizálódása között. Németországé ui. jelentős részben éppenhogy belős társadalmi és gazdasági hagyományrendszeréből indult ki.
Érdemes pl. a legkevésbé iparosult német területet, azaz Poroszországot megvizsgálni - és azt látjuk, hogy ott (az adottságok okán) éppen a mezőgazdaságot "iparosították", és pedig nem jobbágyi nyers erővel. Ajánlom ebből a szempontból a figyelmedbe Sebastian Haffner Poroszorszég egy porosz szemével c. könyvét, amely leírja, miként és miért szervezték "ősidők óta" Poroszországot és annak gazdaságát "végrtelenül racionálisan".
Valóban - ám a poszt a XVII-XVIII. századdal foglalkozott.
Egyébként radikális eltérés van Németország, Ausztria és Oroszország kapitalizálódása között. Németországé ui. jelentős részben éppenhogy belős társadalmi és gazdasági hagyományrendszeréből indult ki.
Érdemes pl. a legkevésbé iparosult német területet, azaz Poroszországot megvizsgálni - és azt látjuk, hogy ott (az adottságok okán) éppen a mezőgazdaságot "iparosították", és pedig nem jobbágyi nyers erővel. Ajánlom ebből a szempontból a figyelmedbe Sebastian Haffner Poroszorszég egy porosz szemével c. könyvét, amely leírja, miként és miért szervezték "ősidők óta" Poroszországot és annak gazdaságát "végrtelenül racionálisan".
piefke
2013.11.29 21:15:31
@Shenpen:
Elolvastam a két kommentedet és kérésedre reagálok is azokra – félő, hogy nem sok örömöd telik majd benne!:-)
„A nagytőkés kapitalizmus tehát nem a magántulajdon természetes formája, hanem annak betegsége.” – Ez bizony tévedés. Igaz, nagyon gyakori és nagyon népszerű tévedés.
Az egyes társadalmi/gazdasági jelenségeket – mint pl. a kapitalizmust és a tulajdonlást – nem az érzelmeink és a vágyaink és nem is valamiféle „erkölcs és igazságosság” szempontjai alapján kell vizsgálnunk és értelmeznünk, hanem alapvetően és mindenek előtt két szempontból: az emberi viselkedés és az egyes embercsoportok/kultúrák által használt technológiák alapján.
Az ember egy hierarchikus csoportokat alkotó emberszabású főemlős – ilyetén (génjeibe kódolt) egyéni és csoportos viselkedésmintái évmilliók alatt alakultak kis és évmilliók óta ezen viselkedések alapjai és alapvető sajátosságai mit sem változtak. (A régészeti leletek alapján kikövetkeztethetően legalábbis évszázezredek óta alapvetően ezek szabályozzák az emberek és emberközösségek viselkedését.) Ebből a szempontból a csoporton belüli törekvés, illetve az egyes csoportok közötti törekvés arra, hogy „domináns helyzetbe” kerüljenek az egyes egyének, ill. az egyes közösségek, természetes, mondhatni szükségszerű viselkedés – és szükségszerűek az ezen alapuló és ebből következő erőforrás-koncentráló törekvések is.
Ilyen a nagytőkés kapitalizmus is, amely lényegében szintén nem más, mint a hierarchia csúcsára, ill. az erőforrások megszerzésére és birtoklására való ösztönös törekvés.
A technológia felől is szükségszerű a nagytőke – pontosabban: a tőke koncentrál(ód)ása, hiszen ahogy egyre összetettebbé vált az ember által használt technológia és ahogy egyre több erőforrás (anyag és energia, de szellemi és emberi erőforrás is) szükséges e technológia létez(tet)éséhez, úgy kell ehhez szükségképpen egyre nagyon anyagi erőforrás-összevonás is.
Magántulajdonosi közegben ebből egyenesen következik a nagytőke megszületése és jelenléte. Persze, lehet ábrándozni egyéb, kollektív tulajdonlási formákról is – ehhez azonban két fontos dologról nem szabad elfeledkezni! Egyfelől a „kollektív tulajdon” létezik: erről szólnak a részvénytársaságok. Másfelől pedig a „kollektív társadalmakat” úgy szokás elképzelni, hogy azokban az emberek „egyenlő pozícióban” vannak egymáshoz képest, nem csupán állampolgári jogi, hanem a magtermelt anyagi javakból való részesedésük terén is. Azonban az nyilvánvaló, hogy az anyagi javak megtermeléséből még a munkaképes korú és állapotú egyének sem egyenlő súllyal veszik ki a részüket – hiszen más annak a hozzájárulása, aki „az egész koncepciót” dolgozza ki, találja fel – hiszen őt egyéni képességei „kvázi nem csereszabatossá” teszik – és egészen más azoknak a hozzájárulása a közös produktumhoz, akik rész-végrehajtókként vesznek abban részt – kvázi (bocsánat, de) bármikor bárkire lecserélhető „kis fogaskerekekként”. (Nyilván erősen sarkítottam, hiszen a két típus között számtalan átmenet létezik.)
Ha pedig ez így van – és így van! – akkor végtelenül igazságtalan lenne, hogy a „pótolhatatlan zsenit” ugyanannyival honorálja/ismerje el a közössége, mint azt, aki hozzáadott értékben sokkal kevesebbet és ráadásul nem csak olyasmit tett le az asztalra, amire rajta kívül senki, vagy csak kevesen lennének képesek. Egyszerűbben: szegény néhai Steve Jobs nyilván többet ér a piacon, mint Chang, aki valahol Belső-Mongóliában tokokat heftel az iPhone-hoz és már a szobatisztaságra szokás is saját képességei hatásait ostromolta annak idején…
…Igen: a természet igazsága nem azonos a filozófusok és széplelkek – no meg a naiv és/vagy frusztrált társadalomboldogítók – igazságaival!
Elolvastam a két kommentedet és kérésedre reagálok is azokra – félő, hogy nem sok örömöd telik majd benne!:-)
„A nagytőkés kapitalizmus tehát nem a magántulajdon természetes formája, hanem annak betegsége.” – Ez bizony tévedés. Igaz, nagyon gyakori és nagyon népszerű tévedés.
Az egyes társadalmi/gazdasági jelenségeket – mint pl. a kapitalizmust és a tulajdonlást – nem az érzelmeink és a vágyaink és nem is valamiféle „erkölcs és igazságosság” szempontjai alapján kell vizsgálnunk és értelmeznünk, hanem alapvetően és mindenek előtt két szempontból: az emberi viselkedés és az egyes embercsoportok/kultúrák által használt technológiák alapján.
Az ember egy hierarchikus csoportokat alkotó emberszabású főemlős – ilyetén (génjeibe kódolt) egyéni és csoportos viselkedésmintái évmilliók alatt alakultak kis és évmilliók óta ezen viselkedések alapjai és alapvető sajátosságai mit sem változtak. (A régészeti leletek alapján kikövetkeztethetően legalábbis évszázezredek óta alapvetően ezek szabályozzák az emberek és emberközösségek viselkedését.) Ebből a szempontból a csoporton belüli törekvés, illetve az egyes csoportok közötti törekvés arra, hogy „domináns helyzetbe” kerüljenek az egyes egyének, ill. az egyes közösségek, természetes, mondhatni szükségszerű viselkedés – és szükségszerűek az ezen alapuló és ebből következő erőforrás-koncentráló törekvések is.
Ilyen a nagytőkés kapitalizmus is, amely lényegében szintén nem más, mint a hierarchia csúcsára, ill. az erőforrások megszerzésére és birtoklására való ösztönös törekvés.
A technológia felől is szükségszerű a nagytőke – pontosabban: a tőke koncentrál(ód)ása, hiszen ahogy egyre összetettebbé vált az ember által használt technológia és ahogy egyre több erőforrás (anyag és energia, de szellemi és emberi erőforrás is) szükséges e technológia létez(tet)éséhez, úgy kell ehhez szükségképpen egyre nagyon anyagi erőforrás-összevonás is.
Magántulajdonosi közegben ebből egyenesen következik a nagytőke megszületése és jelenléte. Persze, lehet ábrándozni egyéb, kollektív tulajdonlási formákról is – ehhez azonban két fontos dologról nem szabad elfeledkezni! Egyfelől a „kollektív tulajdon” létezik: erről szólnak a részvénytársaságok. Másfelől pedig a „kollektív társadalmakat” úgy szokás elképzelni, hogy azokban az emberek „egyenlő pozícióban” vannak egymáshoz képest, nem csupán állampolgári jogi, hanem a magtermelt anyagi javakból való részesedésük terén is. Azonban az nyilvánvaló, hogy az anyagi javak megtermeléséből még a munkaképes korú és állapotú egyének sem egyenlő súllyal veszik ki a részüket – hiszen más annak a hozzájárulása, aki „az egész koncepciót” dolgozza ki, találja fel – hiszen őt egyéni képességei „kvázi nem csereszabatossá” teszik – és egészen más azoknak a hozzájárulása a közös produktumhoz, akik rész-végrehajtókként vesznek abban részt – kvázi (bocsánat, de) bármikor bárkire lecserélhető „kis fogaskerekekként”. (Nyilván erősen sarkítottam, hiszen a két típus között számtalan átmenet létezik.)
Ha pedig ez így van – és így van! – akkor végtelenül igazságtalan lenne, hogy a „pótolhatatlan zsenit” ugyanannyival honorálja/ismerje el a közössége, mint azt, aki hozzáadott értékben sokkal kevesebbet és ráadásul nem csak olyasmit tett le az asztalra, amire rajta kívül senki, vagy csak kevesen lennének képesek. Egyszerűbben: szegény néhai Steve Jobs nyilván többet ér a piacon, mint Chang, aki valahol Belső-Mongóliában tokokat heftel az iPhone-hoz és már a szobatisztaságra szokás is saját képességei hatásait ostromolta annak idején…
…Igen: a természet igazsága nem azonos a filozófusok és széplelkek – no meg a naiv és/vagy frusztrált társadalomboldogítók – igazságaival!
Egészen megdöbbentő módon reagált az ellenzék, s nem utolsó sorban az ellenzéki sajtó Kövér László minapi ötletére. A kormány rendeletalkotási jogának felvetése teljes elutasítással, sőt rosszul eljátszott, mondvacsinált felháborodással találkozott a baloldali, liberális…..
Pápán még akadozott a játékunk, mégis pontot szereztünk, az Újpest ellen már a kívánt tempóban futballoztunk, és Pakson is jól teljesítettünk, egészen a kiállításig. Itt tartunk most. Látni kell viszont, hogy szezon közben vagyunk kénytelenek csapatot építeni. Sorra dőlnek…..
Miniszterelnökökről lesz szó megint. Gyakran hallani azt a vélekedést, hogy Orbán és az Európai Unió között mekkora szakadék tátong. Ez ínyére van mindkét politikai oldalnak, lehet vele dicsérni is, bírálni is.
Kormányoldalról minden hétre jut valami az EU-ellenes…..
piefke
2013.08.14 12:29:08
@Kovács János 18: Pontosan erre az idézetre gondoltam!
Magyarország kampányüzemmódban is jobban teljesít. Ennek persze mi, firkászok és hírszerkesztők talán kevésbé örülünk a hosszú, forró nyár legmélyén. De legalább rálátásunk van egy alternatív univerzumra, amiben a felek teljes fegyverzetben lövik egymást…..
piefke
2013.08.13 12:29:04
@maroz: A "ballib vagy árfolyamesés" egy rosszul feltett kérdés.
piefke
2013.08.13 14:01:59
@maroz: Ez csak annyit jekent és nem többet, hogy a jobber bázis rendelkezik számára hiteles párttal, a ballerek és liberók meg nem.
Abban a pillanatban, hogy lesz ilyen hiteles nemjobber erő, a Fidesz szedheti a sátorfáját. (Meg persze a mai baloldali pár(ok) is.) A kérdés nem a folyamat, hanem a pillanat.
Abban a pillanatban, hogy lesz ilyen hiteles nemjobber erő, a Fidesz szedheti a sátorfáját. (Meg persze a mai baloldali pár(ok) is.) A kérdés nem a folyamat, hanem a pillanat.
Mintha meglennének a kellő adottságok a baloldalon – a Szocialista Párt szervezettsége, az Együtt 2014-nek pedig „egyszer már bevált” vezetője –, azonban a hiányzó részek nem egészítik ki egymást, és fejcsere nélkül kell a problémát megoldani. A 2010-es…..
piefke
2013.08.13 12:50:07
@doggfather: @Emiksz: Ha program alatt oylasmit értünk, ami a valóságon alapul, ésszerű célokat tűz ki és azok eléréséhez megfelelő eszközöket alkalmaz, valamint a szükséges szaktudással is rendelkezik a "programozó" párt, akkor sem az MSZP-nek, sem a Fidesznek nincs és már régóta nem is volt programja. (Mint ahogy nincs egyetlen magyar politikai erőnek sem - még Bokrosnak sem, hiszen a "program" azt is figyelembe veszi, hogy embereknek készül, akik egy bizonyos sajátos kultúrában élnek...)
.
.
Egy régi raktárépület falai közé épült ez a ház Melbourne North Fitzroy nevű külső kerületében. A telket csak részlegesen építették be: az új épület az egyik oldalon a régi téglafalhoz simul, a szemközti fal kerítésként funkcionál, a kettő…..
.
.
A formabontó otthonnak valót kereső egykori belga vadászpilóta, Philippe Tondeur meglepő helyen találta meg az igazit: a Francia Riviérán, egy Villefranche sur Mer nevű kisvárosban csapott le egy 1910-ben épült víztisztító telepre, még…..
Hol? Coeur D'Alene Lake, Észak Idaho, USA
Mi? Egy 280 nm-es, két generációs család számára tervezett nyaraló, kilátással a tóra, melyben szeparált terek és közös helyiségek egyaránt megtalálhatóak.
Tervező? Uptic Studios (2012)
Mi tetszik benne? A természetes fa meg a modern…..
piefke
2013.08.07 14:05:47
@design morzsa:
Nem nagyon vannak képeim - nem sztárolom magam és nem is építészként dolgozom - de itt: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Fogarasi+utca+16%2Fa&hl=hu&ll=46.244535,20.181638&spn=0.001209,0.002937&sll=46.24447,20.18152&sspn=0.002404,0.005874&t=h&hnear=6726+Szeged,+Fogarasi+utca+16&z=19
és itt: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Torock%C3%B3i+utca+19&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.242216,20.172497&spn=0.001209,0.002937&sll=46.244535,20.181638&sspn=0.001209,0.002937&oq=szeged,+torock%C3%B3i+utca+19&t=h&hnear=6726+Szeged,+Torock%C3%B3i+utca+19&z=19&layer=c&cbll=46.242064,20.172372&panoid=jRl8Vtd_V4rVNpxJpWkFnA&cbp=12,301.17,,3,-1.13
vannak. Az első az,amely anyaghasználatában nagyon hasonló a posztbelihez.
...És lett volna még egy, ami még inkább hasonló lett volna, de sajnos az építettőt 2012 elején lelőtték Etiópiában. Biztosan hallottál te is az esetről, ő volt az orvos.:-(
Nem nagyon vannak képeim - nem sztárolom magam és nem is építészként dolgozom - de itt: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Fogarasi+utca+16%2Fa&hl=hu&ll=46.244535,20.181638&spn=0.001209,0.002937&sll=46.24447,20.18152&sspn=0.002404,0.005874&t=h&hnear=6726+Szeged,+Fogarasi+utca+16&z=19
és itt: maps.google.hu/maps?q=Szeged,+Torock%C3%B3i+utca+19&hl=hu&ie=UTF8&ll=46.242216,20.172497&spn=0.001209,0.002937&sll=46.244535,20.181638&sspn=0.001209,0.002937&oq=szeged,+torock%C3%B3i+utca+19&t=h&hnear=6726+Szeged,+Torock%C3%B3i+utca+19&z=19&layer=c&cbll=46.242064,20.172372&panoid=jRl8Vtd_V4rVNpxJpWkFnA&cbp=12,301.17,,3,-1.13
vannak. Az első az,amely anyaghasználatában nagyon hasonló a posztbelihez.
...És lett volna még egy, ami még inkább hasonló lett volna, de sajnos az építettőt 2012 elején lelőtték Etiópiában. Biztosan hallottál te is az esetről, ő volt az orvos.:-(
Magánhadsereg
Az internet tanúsága szerint a közélet és a publicisztika bevett fogalma a „magánhadsereg” fogalma. (Betűszaporítás helyett bárki beírhatja e szót bármely internetes keresőbe.) A közéletben vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy nem tudják, hogy mit…..
piefke
2013.07.29 23:00:27
@Dr. Tóth Zoltán: Alig egy évet és egy hónapot váratott magára a válasz!:-)))
...De a lényeg, hogy egyetértünk! Elkel egy jó, felkészült választási-népszavazási szakértő nálunk - ha már egyszer a "nem parciális" megoldáson dolgozunk!
Akarsz velünk dolgozni?:-)
...De a lényeg, hogy egyetértünk! Elkel egy jó, felkészült választási-népszavazási szakértő nálunk - ha már egyszer a "nem parciális" megoldáson dolgozunk!
Akarsz velünk dolgozni?:-)
Milyen hely lesz Európa 2018-ban? Annyi biztos, hogy rosszabb mint most. Az egyetlen kérdés, hogy mennyivel.
A Bloomberg lehozott egy összeállítást az európai országok 2018-as kilátásaival kapcsolatban. Még nem késő csomagolni, és átcuccolni.
A rangsort az országok 5 éves GDP…..
piefke
2013.07.22 10:32:13
@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:
Simán!!! Épp te ne tudnád, hogy a középkorban is legyőzták a görögöket (Bizáncot) a bolgár cár seregei?:-) (A sztori végeredménye most indifferens...)
Simán!!! Épp te ne tudnád, hogy a középkorban is legyőzták a görögöket (Bizáncot) a bolgár cár seregei?:-) (A sztori végeredménye most indifferens...)
A két nagy ellenzéki tömb, az MSZP és az Együtt-PM szakpolitikai megállapodása értelemszerűen nem olyan részletes, mint az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért közötti. De a baloldali irány stimmel, és van azért sok fontos konkrétum is. Lássuk most az egészségügyet!…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Talán ez a kép találóbb: progressziv.blog.hu/2011/01/27/nemzeti_oldal