emőkedr 2010.05.11 07:50:23

@dylan73: :) Most olvastam el, gyanús is volt, hogy eddig nem láttam, de megnyugodtam, amikor olvastam a kommentedet.:) Ezek szerint ennyire nem vagyok hülye.:)

Kínánál Wu Zetian frankó, az egyetlen kínai császárnő, a középkori aranykorból.:)

Az a Songhai az vajon mi?

emőkedr 2010.05.10 13:12:44

@Tibike15: nyilván nem attól gyógyítom meg jobban a beteget, vagy mentem meg az életét, mert több fizetést kapok. De azt be kell látni, hogy ha nincsenek orvosok, akkor tömegesen kezdenek el hullani az emberek.
Nem azért kell több fizetés, mert ha nem kapunk, akkor majd hagyunk meghalni.

De amíg a buszosok többet keresnek, mint mi, addig azért el lehetne gondolkodni, hogy valami nem stimmel. S sajnos tényleg az lesz a vége, hogy előbb-utóbb bezárnak a vidéki osztályok, mert nem lesz munkaerő. A professzorok, docensek nyilván maradnak. A rang nélküli dokik közül aki tud, lelép. Leszámítva a néhány fanatikust.

emőkedr 2010.05.10 13:17:09

A hálapénzt meg persze, szüntessék meg. Kevés dolgot szeretnék jobban. Szerintetek nekünk jó, hogy így jutunk valamiféle anyagi kompenzációhoz? Ami ugye egyrészt nem igazán legális, másrészt megalázó betegnek és orvosnak egyaránt.
Nem kétlem, hogy számtalan korrupt orvos van, aki akkor is elfogadná, ha rendes fizetése lenne, ez a szakma sem kivétel, ez az ország betegsége.

emőkedr 2010.05.10 13:47:16

Nem tagadom, vannak olyan kollégák, akik istennek képzelik magukat. Magamat nem tartom annak.
Azt viszont kár tagadni, hogy a beteggyógyítás igen komoly felelősség. Nem mondom, hogy más szakmák képviselőinek nincs felelőssége, akár a buszsofőrnek is van.

Egyébként - bár itt most csak magamról beszélhetek - nem dolgozom kevésbé jól, mert ennyi a pénzem. Nem motiválna jobban, ha több fizetésem lenne. Ebből a szempontból legalábbis. Nyilván jobban megbecsültnek érezném magam, s biztosabbnak érezném a jövőmet, de ettől még nem tudnék több betegen segíteni, vagy jobban elvégezni egy szalagműtétet.
Tisztában vagyok vele, hogy nem a betegek tehetnek a helyzetünkről, s függetlenül attól, hogy lesz-e boríték a végén, ugyanúgy ellátom mindegyiket. Ez nem befolyásolja a hozzáállásomat, mindig igyekszem megtenni a lehetőségeimen belül mindent.