gyapjas molylepke 2010.05.11 01:41:12

@Patrick Bateman: szivecske tudod a múltkor volt itt szó a szigorú buckalakó familia igája alatt elszenvedett kínokról, ami számomra csodás érthetetlen és megofghatatlan gyönyör lenne a neolibertaliánus neurotikus minden lehetsz amit csak elképzelsz background kényszeres zónavegetáninus dadogós lila ködje mellett.. valószínűnek tartom hogy a drámaira tervezett bejelentésemet családom (ahol az egy főre jutó homoszexuálisok száma kettőre jönne ki átlagolva)egy ősi gutemalai beavatószertartással, alkohollal, könnyűdrogokkal és popcorndobálós estével ünnepelné meg, amikor a mindent anyámrólt néznénk meg ötvenedjére almodóvártól, és én ötvenedjére is boldog lennék hogy nem azt a fikaevőset, vagy a kokainozós apácákat. mert amikor felvittem az első palimat a lakásba, aki persze úgy nézett ki mint csubakka egy átmulatott éjszaka után, az első az volt hogy oksi nézzünk meg egy jó kis filmet, vagy beszélgessünk a vaginkáról, hiszen nálunk mindenki vagy filmekkel vagy vaginákkal foglalkozik behatóan. és ha szeretnénk most szexuális örömöket okozni egymásnak akkor van óvszer a fiókban. és amikor átjött a meleg nagybátyám még aznap este és két narancsos martini után hesszelni kezdte a faszimat csak azt kívántam hogy isteneeeem el innen. ki is kötöttem los angelesben, ahol az egy főre eső meleg-zsidó-neurótikus libsik száma jóval magasabb volt mint a családomban így ott sem volt maradásom. azóta is tébolyult fejjel bolyongok körbe a világban de pechemre nem szabadulhatok a családi átkoktól. 4 félbehagyott egyetem, céltalan destruktív kapcsolatrendszer, rendetlen életmód, és szkeptikus, ám halvány érdeklődés az asztrológia iránt,két tönkretett autó, köztük egy furgon és halk önirónia kísér szellemként további utamon.
jusson ez a szörnyű sors eszébe mindazoknak akik félnek bármit bevallani. százor jobban jártak.

gyapjas molylepke 2010.05.11 01:59:00

@Patrick Bateman: hát múltkor volt itt szó a buckalakó szigorú intellektüellék rabigája alatt sorvadozó elkényeztetett úri ficsúrokról, akiknél a vallomás nehézkes lehetne. csak egy pillanatig belecsöppenni ebbe, számomra könnyes boldogságot jelentene tekintve a libertariánus neurotikus szerencsétlenkedő backgroundomat.ahol az egy főre eső homoszexuálisok száma átlagolva kettőre jönne ki, ahol a drámaira tervezett bejelntésemet könnyűdrogokkal, és egy guatemalai beavatási szertartással, illetve popcorndobálós almodóvar esttel tennék emlékezetessé. a mindent anyámról néznénk meg ötvenedjére, és én boldog lennék hogy nem egy egészen korai alkotást választanának mint akkor mikor felvittem életem első szerelmét. mert akkor a kokszos apácákat, és a takonyevős filmet néztük, azzal a felhanggal hogy vagy filmet nézünk vagy pedig a vaginámról beszélgetünk, mert nálunk vagy filmekkel vagy pedig vaginákkal foglalkoznak behatóan. valamint található óvszer, ha közösülni szerenénk. nem került rá sor, mert átjött a tűzforró nagybátyám aki 4 appletini után komolyan rámozdult a csubakkát megszégyenítő férfias szőrzettel bíró jelöltemre. ekkor kezdődött a kálváriám, aminek következő állomása egy perverz távoli rokon LA-ban, ahol a neurózisos- nyomorul-libsi zsidók száma jóval meghaladta az én családomban találhatók számát. érthető módon azóta is ordítom spiccesen hogy eeel a pokolbóól. szigort és fegyelmet. persze 4 félbehagyott egyetem, két totálkáros autó, köztük egy furgon és sok önirónia kísér utamon, és irigykedve bámulom azokat akiknek mindez másképp alakult.