EconMatters 2010.06.15 15:13:37

@Oszkó Péter: Megtisztelsz azzal, hogy megjelensz a blogomon. A következő bejegyzés éppen azoknak a lépéseknek az együttes hatásairól fog szólni, amelyek az alacsonyabb mértékű egykulcsos SZJA-hoz, az adójóváírás kivezetéséhez és minimálbér beállításához kötődnek. Előre bocsátom, hogy szerintem a minimálbér - adójóváírás hatás elemzésénél el kell különíteni a hatást azokra nézve akik tényleg alacsony produktivitásuk miatt vannak minimálbéren és azokra is akik lebukás veszélyének minimilizálása mellett rejtik el a jövedelmüket az adóhatóság elől minimálbér bevallásával.

Az immár kiderült, hogy egyikünk sem tekinti sem az egykulcsos SZJA-t, sem a járulékcsökkentést valami foglalkoztatási csodafegyvernek. A rövid táv vs. hosszú táv kérdésében fennmaradt némi véleményeltérés. Jó lenne a hazai reálbéralkalmazkodás időtávjáról egy jó empírikus tanulmányt látni, de korántsem gondolom, hogy ennek az alkalmazkodásnak az időtávja évtizedekben mérhető. Az infláció továbbra is van annyira magas az eurózónán kívüli Magyarországon, hogy az éves nominális bérbeállításokon keresztül "van hely" a reálbérkorrekciót hamar megvalósítani a munkaügyi szabályok megsértése nélkül. (Itt most nem az infláció leszorítása vagy az euró bevezetése ellen kívántam érvelni csak egy tényt közöltem.)

EconMatters 2010.06.15 15:24:55

@Mr Thompson: Kérlek legyél figyelmes arra, hogy ez az írás nem a költségvetési politika egészéről, hanem a munkára rakódó terhek csökkentésekor alternatívaként jelentkező SZJA csökkentés / egykulcsos SZJA vs. járulékcsökkentés dilemmájáról szólt. Figyelmedet a blogon megjelenő írások irányában továbbra is köszönöm, konstruktív észrevételeidet itt továbbra is szívesen látom.

EconMatters 2010.06.15 16:19:20

Az érdeklődők figyelmébe: az econmatters.blog.hu-n indult vita egykulcsos SZJA - járulékok - foglalkoztatás ügyben immár megjelenik Oszkó Péter blogján is:

oszkopeter.blog.vg.hu/2010/06/15/vegre-ertelmes-szakertoi-vitak/

EconMatters 2010.06.01 18:11:51

Köszönöm a hozzászólást és a hivatkozásokat. Az argentín mellett a lengyel a másik hivatkozott aktuális példa. A lengyel Kormány az alkotmányban rögzített államadósságplafontól megijedve igyekszik a fedezett pillérbe irányított 7.3%-os bérarányos járulékfizetést 3%-osra visszafogni, illetve azt az állami pillérbe irányítani. A lengyel terv a nyugdíjalapok által vásárolt államkötvényvásárlás állami centralizációját is kilátásba helyezi. Lást a cikket az alábbi linken.

www.ipe.com/news/poland-plans-cut-to-role-of-pension-funds_33196.php

EconMatters 2010.06.02 16:19:29

@Dr. Justice Egyetértek Veled. Az összetett költségstruktúra a torzszülött pénztári intézményi rendszer sajátja. A bejegyzésben azt írtam, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos egyik alapvető illúzió az, hogy a tagok pénztárváltó magatartása a költségek leszorulását eredményező versenyhez vezet a pénztárak között. A másik fontos illúzió az, hogy az elvileg önkormányzati irányítású pénztárakban a tagok ténylegesen a maguk kezébe veszik a pénztárak irányítását. Látjuk, hogy ez nincs és nem lehet így. Akkor persze az összetett költségszerkezetet magával hozó pénztári struktúra megtartásának sincs értelme. Az megér egy hosszabb vitát, hogy a kis tagsággal rendelkező pénztáraknak van-e létjogosultsága; nagyobb munkáltatókhoz kötődően talán igen. A baj az, hogy a magánnyugdíjpénztárak magánnyugdíjalapokká alakulásáról szóló vita és szabályozási javaslatok nem azt hozták a középpontba, hogy jelenleg hiányzó prudenciális és tőkemegfelelési követelmények bevezetése a tagok érdeke, hanem azt hogy a piac hogyan kerülhet újraosztásra, illetve hogy a jelenlegi pénztári közös vagyon kit gazdagíthat az átalakulás során.

EconMatters 2010.06.14 05:24:00

@Namir: Jogosan vagy elégedetlen a magánnyugdíjpénztári rendszer eddigi teljesítményével. A költségcsökkentés érdekében szükséges állami beavatkozásokról már írtam. Abban is igazad van, hogy a különösen eleinte állampapírtúlsúlyos porfólióknak nem szabadott volna létrejönniük; ezt a jelenséget az életkor specifikus alapértelmezett portfóliók korábbi bevezetésével el kellett volna kerülni. A reform átmenetének menedzsmentje sem volt tökéletes abban az értelemben, hogy mely korcsoportok léptek be a magánnyugdíjpénztári rendszerbe. Itt azt kell megjegyezni, hogy ezt az Alkotmánybíróság érthetetlen ítélete indukálta, amely szerint nem lett volna alkotmányos bizonyos életkori csoportok kizárása a "magasabb tőkepiaci hozamok előnyeit kiaknázó új nyugdíjrendszerből"... "Nézzetek a táblára!" kedves alkotmánybírók... Nekik köszönhetjük, hogy volt egyszer átlépési őrület, majd lett visszalépési őrület... Az újra és újra megnyitásra kerülő visszalépési lehetőség a rengeteg hiba által indukált álmegoldás. Igen, sok minden el lett rontva, de van abban érték, hogy a népesség növekvő részénél egy halmozódó megtakarításállomány fedezi majd az időskori jövedelmi igény egy részét.

EconMatters 2010.06.14 04:36:54

@Sandor Karacsony: Szerintem többről van szó, mint transzparenciáról a szó "átláthatóság" értelmében. Az állam pénzügyeket nem teljeskörűren jellemzi az explicit államadósságra és az államháztartási hiányra koncentráló ESG rendszer. A nyugdíjrendszer által nap mint nap keletkeztetett állami kötelezettségvállalások megjelenítését az állami kötelezettségvállálások és az állami pénzügyek feletti szabályozás teljeskörűségének igénye hozza elő. Ha az ESG szabályozás nem teljeskörű akkor az könnyen teremt perverz ösztönzőket.

Igazad van, hogy az elsődleges kérdés az, hogy az implicit adósság hogyan jelenhet meg az államháztartási statisztikákban. Erre több módszertan létezik, a lényeg az, hogy az ESG hatásköre alá tartozó országok implicit államadósságát ugyanazon szabályok alapján számolják és ennek kontrollálására egységes szabályrendszert alkalmazzon az ESG. A vonatkozó lényegi kérdéseket a következő Holzmann - Palacios - Zviniene tanulmány taglalja általánosan:

siteresources.worldbank.org/SOCIALPROTECTION/Resources/SP-Discussion-papers/Pensions-DP/0403.pdf

EconMatters 2010.06.14 04:56:20

@Zatty: A PAYGO pillér nem feltétlenül olcsó, de a magánnyugdíjpénztári pillér jelen körülmények között mindenképpen drága. Az egyének nyugdíjvagyonát a magas költségek sokféleképpen erodálják: (1) magas vagyonkezelési költségek útján a vagyonfelhalmozódási időszakban, (2) az annuitásra váltás potenciálisan magas költésgei útján, illetve (3) az egyidejű annuitásra váltási kötelezettségen keresztül. Az utóbbi azért fontos, mert a nyugdíjmegtakarítások értéke erősen kitett a a hosszútávú tőkepiaci ciklusoknak még az életkor specifikus portfóliók rendszerében is. Arra már sok a nemzetközi tapasztalat, hogy a pénztárak / nyugdíjalapok közötti verseny nem áralapon, hanem a marketing költségek felsrófolása útján történik; itt az állami szabályozási beavatkozásnak komoly szerepe van a költségek leszorítása érdekében. Az annuitásra váltás költségeit Magyarországon még nem láthatjuk jól. A piaci verseny e téren pl. jól működően szorítja le a költségeket Chile-ben, de magasan tartja azokat pl. az Egyesült Királyságban. Valami az sugallja, hogy Magyarországon nagyon oda kell figyelni, hogy ez jól sikerüljön. Ami kötelező annuitásra váltás időzítésének a rugalmatlanságát illeti az pusztán egy olyan szabályozási "tökéletlenség", amely azt mutatja, hogy a szabályozási folyamatban nem erős szempont a tagok vagyonának a védelme.

EconMatters 2010.06.14 05:06:04

@Merillincs: Érdekes dolgot feszegetsz. Az érvelésed indirekte azt feltételezi, hogy csak az explicit államadósság csökkentése hat az államadósság kockázati felárát csökkentő irányba. Erre a témára fogok egy külön bejegyzést nyitni. Most csak annyit, hogy ellentmondó elemzések léteznek ezen a téren. Szerintem bizonyítható, hogy a piaci szereplők az árazási mechanizmusaikban olyan tényezőket is figyelembe vesznek, amelyek erősen korrelálnak az implicit nyugdíjadóssággal. Ez az érvelés két vélelemnek is támaszt ad: (1) ugyan az ESG nem veszi figyelembe az implicit adósság dinamikáját, de a piacok igen, (2) a fedezett pillérek bevezetése nyomán csökkenő implicit adósság felhalmozódási dinamika is az államadósság kockázati kamatfelárának csökkenése irányában hat.