Adatok
k.dodó
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Elgondolkodtató, kiváló példákkal a HVG-ből. Ha ezt a cikked ismerteted maximális pontra számíthatsz a nyelvtan részből.Irodalmi szövegkölcsönzések: feljavított kiadás 2010. április 18., vasárnap • Utolsó frissítés: 2…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Tanácsok magyar írásbelire
Általános tanácsok:
• Használd ki az időt, ne gyere ki előbb a teremből.
• Sokszor és figyelmesen olvasd el a feladatokat mielőtt munkához látnál,
• Olvasd át mielőtt beadod,
• Írj nagyon szépen és olvashatóan, tagoltan és írj helyesen,
• Próbálj meg legalább 3 oldalt alkotni, 4 oldalnál ne írj sokkal többet.
• Vigyázz az idézetek jelölésére (nem csak teljes mondatokat, kifejezéseket is lehet…)
• Ne akarj nagyon fellengzősen írni, írj egyszerűen, irodalmian, szépen, ha lehet,
• Változatosan használj mondatfajtákat (rövid, hosszú, kérdő, kijelentő)
• Ügyelj a tagolásra (ne csak formailag) tartalmilag is: legyen felvezetés – tárgyalás, kifejtés – összefoglalás, zárás (ügyelj a bekezdések közötti átkötő mondatokra)
• Helyesíráshoz a szövegértésnél nem, de a szövegalkotásnál használhatsz Szabályzatot, ezt csak úgy tudod használni, ha ismered!
Durva hiba – 3 pont (magán és mássalhangzók hosszóságának jelölése, a hasonulás hibái, tulajdonnevek írása, igekötők írása….)
Súlyos hiba – 2 pont (összetett szavak, j-ly, egye- ill. különírás….)
Egyéb – 1 pont (pontatlanul jelöl ékezet, vesszőhiba, elírás, idegen szavak írása…)
I. Szövegértés: 60 perc (40 pont)
• Elsőként úgy olvasd el a szöveget, hogy próbáld megérteni, mi a fő témája, és melyek a rész- témái!
• Olvasd végig a feladatokat, azzal kezdd, amiben biztos vagy (illetve legyen időd a legnagyobb pontszámú feladatra, a szövegalkotásra)
• Minden esetben kövesd az utasításszöveget!
• Világosan, mondatokban fogalmazz
• Ügyelj a szövegalkotási feladat műfaji követelményeire: kérvény, szórólap, levél, hozzászólás, vitaindító, ismertetés, reklámszöveg, hirdetés….
• Hozzászólás (ez a leggyakoribb feladat, de ez a vázlat több érvelő szövegtípusra alkalmazható):
1. Megszólítás.
2. Problémafelvetés.
3. Vélemény megfogalmazása.
4. A vélemény bizonyítása többféle érvvel.
5. Összegzés.
6. Hatásos zárás.
• Nyelvtanból nézd át:
1. a stílus témakörből:
stílusrétegeket és azok fő jellemzőit: ( társalgási, publicisztikai, tudományos, szakmai, hivatalos, szépirodalmi stílusréteg )
nyelvváltozatok: (köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvjárás, szaknyelv,szleng, diáknyelv…
műfajok: (ismeretterjesztő cikk, tudományos cikk, hír, ismertetés, kritika, esszé…)
2. globális ill. lineáris kohézió eszközei (cím, kulcsszavak, ismétlések, tématartás…) (névmások, utalószavak, szinonimák…)
3. az írásjelek, kötőszavak szerepe
4. az alakzatok ill. képek elnevezését!!! (ismétlés, ellentét, anafora….hasonlat, metafora, metonímia)
5. alapvető grammatikai szintek ismerete: alárendelés – mellérendelés (kapcsolatos, ellentétes, magyarázó, következtető, választó)
6. idegen szavak, kifejezések magyarázata, szinonimák
(fantáziadús újságíró, színesen ábrázol, nemkívánatos következmény, népszerű könyv) (napvilágot látott, szitokszó, módi) (produktum, metropolis, komplex) (irdatlan, posztumusz, ominózus, serkent)
7. gyakorlatias szövegek formai követelményei
II. Szövegalkotás: 180 perc (60 pont – 20+20+20)
• (10-15 percig gondolkodj, hogy melyik témát választod, ne dönts elhamarkodottan)
• 40 percet szánj a tervezésre, átgondolásra
• 80-100 perc már a tisztázat lassú megfontolt írására fordítódjon
• A végére hagyj 15 percet legalább az átolvasásra!!!
1. Érvelő fogalmazás
• Értelmezd a felvezető szöveget!!!! Kulcsfogalmait idézheted a fogalmazásodban.
• Gondold végig, mivel értesz egyet, mit cáfolsz!
• Tervezd meg, hogy haladsz az érvelésben!
• Ha irodalomra is támaszkodhatsz, gyűjts össze legalább 5 művet, írd magadnak mellé miért választod, - tervezd meg a logikai sorrendet
• Ha nincs irodalmi hivatkozásra lehetőség, akkor is építs ismeretre pl. a kultúrtörténetből, ne csak össze-vissza rizsázás legyen.
• Az érvelő szöveg szerkezete:
• Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés, elővázlat (miről fogsz írni)
• Tárgyalás: a vélemény megfogalmazása; a tétel fontosabb fogalmainak értelmezése; a vélemény bizonyítása példával, a vélemény megerősítése
• Befejezés: összegzés, a téma továbbgondolása, kitekintés, érzelmi zárás.
2. Egy mű adott szempontú elemzése
• A dolgozat minden részét rendeld alá a mű elemzési szempontjának!
• Ne életrajzzal kezd!!!!
• Kezdés: a szerző elhelyezése az irodalmi kánonban, a mű elhelyezése a költő életművében, a megadott szempont értelmezése, körüljárás (ezek közül valamelyik, vagy mindegyik, de akkor a sorrendet át kell gondolni
• Tárgyalás:
a.) Novellánál:
• Az elbeszélő, leíró, párbeszédes részek aránya – az arányok által kiváltott gondolati, hangulati hatás
• Tér- és időkezelés
• Szereplők, jellemek, a főhős tetteinek mozgatója, lélekrajz; főhős és más szereplők viszonya
• Cselekmény (nem elmesélni még egyszer!!!!) rövid elemző összefoglalása
• Szerkezet (expozició, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás)
• Elbeszélői nézőpont, magatartás
• A műben lezajló folyamatok és a végkifejlet értelmezése
• Tárgyak, motívumok szerepe
b.) Lírai műnél:
• a hangulati hatást keltő és a gondolatot erősítő nyelvi eszközök (szóképek: metaforák, mentonímia, szinesztézia, hasonlat; alakzatok: ellentét, a párhuzam, felsorolás, halmozás, refrén, anaforás kezdés…; zenei eszközök (ritmus, rím, alliteráció, hangutánzó szavak) – vigyázat: ez nem leltár: ez is van benne meg az is… nem így, fontos az eszközök szerepe!
• Kerüld a lírai mű prózára fordítását
• Gondolatmenet, szerkezet, motívumok
Befejezés: összefoglalás, kitekintés, más szerzőkre gyakorolt hatás…egyéni
Általános szempontok: a tárgyalt alkotás műfaji sajátosságai, témája, ihlető élménye; az alkotó feltételezett célja, a mű üzenet, a cím szerepe a szöveg értelmezésében, az alkotás általános hangulati hatása, a mű szerkezeti felépítése,
A jó dolgozat tükrözi az írójának személyiségét.
3. Összehasonlító elemzés
• A két mű közös és eltérő vonásai – firkálj két oszlopba!!!!
• Derítsd ki mi lehet az eltérő és a közös vonások oka
• Lehet szempontok alapján párhuzamosan elemezni, lehet külön – külön, akkor a második versnél utalj vissza az elsőre, lehet az eltérő és közös vonásokat csoportosítva – fontos a szerkezet!!!
• A befejezésben ne felejtsd el tömören összegezni az összehasonlítás során szerzett tapasztalataidat. Itt kell jól körülhatárolt választ adnia a címben foglalt kérdésre is.
Feladatminták:
Érvelés
1. Feladat: Az Ön megítélése szerint véglegesen kiszoríthatják-e az elektronikus adathordozók a hagyományos könyveket? Vagy a kétféle médium kölcsönösen fel is erősítheti az olvasói érdeklődést. Érvelésében térjen ki a szövegek kétféle megjelentetésének előnyeire és hátrányaira is! Munkájának adjon címet!
Felvezető szöveg:
A tapasztalatok szerint a médiaváltás nem azt jelenti, hogy az újabb médium automatikusan eltörli a régit. Igen gyakran fellépnek váratlan kölcsönhatások, s olyan kapcsolatok jönnek létre, amelyek először világítanak rá a látszólag túlhaladott médiumban rejlő bizonyos lehetőségekre és értékekre. Például a posta nem kevesebb hasznát látta a telefonnak, mint a film a televíziónak vagy a könyv az újságnak (és megfordítva)…Bármelyik CD-ROM nemcsak a könyvek teljesítőképességének határait demonstrálja, hanem egyúttal azt is, hogy a könyvet mint olyat miben nem tudja felülmúlni egyetlen más új médium sem. (Mitől beteg a könyvforgalmazás?)
2. Feladat: A jövő kutatása, a jövő megismerésének vágya vélhetően egyidős az emberiséggel, a különféle jövőképek bemutatása műalkotásoknak is gyakori tárgya. Mutassa be két mű (regény, dráma, film, lírai alkotás) jövőről alkotott elképzeléseit! Szeretné, ha ezek beteljesednének? Fejtse ki miért igen, miért nem? Munkájának adjon címet!
Felvezető szöveg:
De ifjú kedvem forró vágya más:
Jövőmbe vetni egy tekintetet.
Hadd lássam, miért küzdök, mit szenvedek
(Madách Imre: Az ember tragédiája – 3. szín)
3. Feladat: Érvelő esszéjében irodalomolvasóként fogalmazza meg, miben ért egyet és miben cáfolja a regények címadásáról írottakat! Kifejtésében értelmezzen legalább három-négy magyar ill. világirodalmi példát a mű címe és az olvasó várakozása szempontjából! Írásának adjon címet!
Felvezető szöveg:
A szerző nem értelmezheti a saját művét, hiszen éppen azért írt regényt, hogy az maga gerjessze az értelmezéseket. Csakhogy a cím máris az értelmezéshez ad kulcsot. Nehéz ellenállni az olyan címek sugallatának, mint a Vörös és fekete vagy a Háború és béke. Leginkább a Robinson Crusoe-szerű címek vannak tekintettel az olvasóra, de azért a címszereplőre való utalás is jelenthet illetéktelen szerzői beavatkozást. Talán a Dumas-féle tisztességes tisztességtelenség a legjobb, hiszen nyilvánvaló, hogy A három testőr valójában a negyediknek a történetét beszéli el. ( Umberto Eco: A rózsa neve)
4. Feladat: Nagy hatású irodalmi művek gyakran szolgálnak alapjául mozgóképes alkotá- soknak. Fejtse ki véleményét: lehetséges-e sikeres és egyenrangú párbeszéd a különböző művészeti ágak között! Érvelő esszéjében hivatkozzon irodalmi alkotás adaptációján alapuló filmes élményére! Írásművének adjon címet!
Felvezető szöveg:
…minden remekmű megfilmesíthetetlen…A filmtörténet tanúsága szerint kanonizált irodalmi szövegeből egészen ritka esetben formálódott csak jó film – az eredetivel egyenértékű pedig, akár a fehér holló (Filmkritika)
5. Feladat: Milyen szerepet játszik a művészet az emberek életében? Fejtse ki véleményét van –e hatalma a művészetnek, éljen irodalmi példákkal! Írásművének adjon címet!
Felvezető szöveg
Nem minden művészet, amit alkottál. Hiába csinálsz valamit, az még nem lesz művészet. Nem teljes mindaddig, amíg valaki be nem fogadja. Mindegy hogy szeretik vagy gyűlölik, de csak akkor válik valamivé, ha valaki meghallgatja, látja, vagy bármely úton megtapasztalja azt, amit alkottál (Manson)
Érvelési gyakorlatok: Reflektáljon az idézetekre!Érveihez használjon irodalmi példákat is!
1. Miben látja Kundera a humor jelentőségét? Hogyan befolyásolja a humoros látásmód saját magunk és a világ megértését?
A humor isteni villámfény, amely a világot a maga erkölcsi többértelműségében mutatja meg, az embert pedig mélységes illetéktelenségében, hogy megítélje felebarátait. A humor az emberi dolgok viszonylagosságának mámora. A különös gyönyörűség mely abból a bizonyosságból fakad, hogy nincs bizonyosság. Elszorult szívvel gondolok arra a napra, amikor az emberek már nem fognak nevetni. (Kundera: Elárult testamentum)
2. Fejtse ki véleményét a szépirodalmi művek népszerűsítő kivonatairól! Milyen szerepet szán a kiadó a e műveknek? Egyetért-e az ilyen típusú kiadványok tömeges megjelentetésével és felhasználásával?
A regények cselekményét felidéző írások nemcsak az emlékezetet frissítik föl, hanem újraolvasásra, esetleg az első olvasás élményére is csábítanak, mivel olyan érzékletesen, élvezetesen kínálják az elemzett műveket. A kiadvány nem helyettesítheti a mélyebb elemzésköteteket, de nagyon jól segítheti az olvasásra nevelés folyamatát. (A 66 híres magyar regény fülszövegéből)
3. Szükséges-e és lehetséges-e egy-egy irodalmi alkotást más nyelvre átültetni. Fejtse ki véleményét a műfordítás problematikájáról! Érveléséhez használjon konkrét példákat is
Ha elismerjük a műfordítás jogosultságát, akkor nem lehet a műfordítótól betű szerinti hűséget követelni mert a betű szerinti hűség hűtlenség. Minden nyelv anyaga különböző. (Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek)
4. Értelmezze az alkotó – mű – befogadó viszonyát!
Az olvasás olyan piknik, ahová a szerző hozza a szavakat, az olvasó a jelentést (P.Ricoeur)
5. Fejtse ki álláspontját a következő jelenségről
A Júlia, Romana, Bianca, Tifany és társai napsütötte, rózsaszínű álomba ringató „remekművei” a rendszerváltással hódítottak tért hazánkban a Harlequin Kiadó jóvoltából. Sikerüket mi sem bizoyítja jobban, mint hogy havonta 800ezer példányt adnak ki. A húsz és negyven köötti hölgyek a legnagyobb fogyasztói a felmérések alapján ezeknek a kiadványoknak. Tartalmukat tekintve nem sokban különböznek egymástól. Az olvasó beléli magát a zsongító cselekménybe, aminek megemészése nem igényel különösebb agytornát.(SzabóM.King)
Összehasonlító műelemzés
1. Művek: - Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?
- Radnóti Miklós: Tétova óda
Szempont:
• A szerelem költői megvallásának két példáját hasonlítsa össze:
• vershelyzet, szerkezet,
• képalkotás,
• műfaji sajátosságok.
2. Művek: - Ady Endre: A Sion-hegy alatt
- József Attila: Bukj föl az árból
Szempont:
• Az örökre megválaszolatlanul maradó kérdés: segíthet-e az emberen Isten?
• A két költő isten-képe
3. Művek: - Ady Endre: Párisban járt az Ősz
- Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli
Szempont:
• Az elmúlás közelségének ábrázolása
• Stílus, műfaj, téma, költői eszközök, motívumok
4. Művek: -Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
- Tóth Árpád: Körúti hajnal
Szempont:
• A hajnal mint az újrakezdés, a remény, az élet szimbóluma
• Stílus, költői eszközök, valóság és látomás
5. Művek: -Ady Endre: A föl-földobott kő
-Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
Szempont:
• A haza szeretetének vallomása
• A versek keletkezésének ideje
• A lírai én helyzete
• Stílus, műfaj
Egy mű adott szempontú elemzése
1. Kosztolányi Dezső: Paulina
A novella értelmezésének kiemelt szempontja:
• Milyen erkölcsi kérdéseket vet fel?
• Hogyan jeleníti meg és hogyan jellemzi szereplőit a szerző?
• A mű szerkezeti felépítésének vizsgálata.
• Elbeszélői-szerzői nézőpont megvilágítása.
• Mennyiben tér el az alkotás a novella műfajától:
2. Móricz Zsigmond: Égi madár
A novella értelmezésének szempontja:
• Milyen jelentéstöbblettel gazdagodik a novellában a címben jelölt kifejezés
• A műben megjelenített egyedi életszituáció miként válik jelképes értelművé?
3. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke
A vers értelmezésének szempontjai:
• Bizonyítsa hogy a vers ars poética
• Miért szerepel a vers címében Esti Kornél? Ki volt ő?
• Tartalmi, formai jellegzetességek – (játék, szépség, fájdalom…)
4. József Attila: Óda
A vers értelmezésének szempontjai:
• Vallomás a szerelemről
• Táj és kedves
• Költői eszközök
• Szerkezet
• Műfajiság
6. Babits Mihály: Mint különös hírmondó
A vers értelmezésének szempontjai:
• Hogyan jelenik meg Babits individualizmusa egyszerre a társadalom iránt érzett aggodalommal ésfelelősséggel
• Mi a szerepe az őszi évszaknak