Regisztráció Blogot indítok
Adatok
qabar

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.04.16. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Önállóan Gondolkodó A cigányság helyzete Magyarországon 1. 2020.02.25 20:37:57
  Amit most Ön olvas, az egy több írásból álló sorozat első része. Nagyon régóta foglalkoztat a cigányság helyzete ma hazánkban, és az utóbbi időszak eseményei megadták a kezdőlökést, hogy elindítsam ezt a sorozatot. Jelesül az alábbi főbb gondolatok körül:  1. Értjük azt, ahogyan ők látják…..
qabar 2020.02.26 15:13:25
Dr.Szegedi László 2. Deja vu 2011.12.19 11:21:42
 Azt mondják, a történelem ismétli önmagát. 1848 tavasza, forradalom Pesten; 1848-49, szabadságharc; 1867, kiegyezés.Ezeket a számokat még a leggyengébb képességű tanulók is ismerik. A szabadságharc elbukása és a kiegyezés közötti nyomorúságos és apátiával teli…..
qabar 2012.01.08 00:25:32
Tisztelt dr. Szegedi László!

Blogbejegyzései láttán szívesen megismerkednék Önnel személyesen. Nem tudom, mi lenne ennek a módja, de itt most inkább nem osztanám meg személyes elérhetőségeimet a nagyérdeművel. Magamról most elég legyen, hogy a magyar közszférában dolgozom, az adott szakterület csúcsintézményében, voltam annak már középvezetője is. Eddigi bejegyzéseiből úgy ítélem, hogy sokban hasonló a gondolkodásunk. Úgy látom ugyanakkor, hogy a levelezőlistás véleménycserék, blogos értelmiségi szívküldik ideje lejárt, eljött a cselekvés órája. Erősen vágyom olyan szűkkörű, értelmes helyzetértékelő eszmecserékre, melyek keretében lehetőség nyílik az Ön által is előrevetített cselekvéstervek, programok megvitatására.

A történelmi párhuzamokhoz:

Barátaim körében évek óta terjesztem elméletemet, amely szerint ma Magyarországon a második kiegyezés korszakát éljük. Eszerint ami 1989-ben történt az nem rendszerváltás volt (azóta mindenki ugyanazt a posztfeudális rendszert működtette), hanem egy gyáva, gyomorforgató kiegyezés. Nem lehet nem észrevenni a két kiegyezés közötti párhuzamokat. 1867-ben a magyar elit jelképesen kezet nyújtott a (többek között) gr. Batthyány Lajos kivégzési parancsát aláíró Ferenc Józsefnek. 1989-ben a formálódó új magyar elit jelképesen kezet nyújtott a több száz 56-os felkelő kivégzési parancsát aláíró Kádár Jánosnak. (Hogy ezek az "aláírások" technikailag hogyan történtek, az most a kiegyezések lényeges társadalmi üzenetei szempontjából lényegtelen.) Erkölcsi szinten mindkét kiegyezés megsemmisítő csapást mért a magyar társadalom önbecsülésére. Az utóbbi két évtizedben az egész ország végignézte, hogyan koszorúznak Kádár legközelebbi munkatársai a 301-es parcellán. Egyéb ilyen jellegű példát is tudok említeni. A magyarság történelmének legnagyobb genocídiumát a török hódoltság 150 esztendeje során szenvedte el. Rég volt. Ideje megbékélni, igen. Mégis, keveseknek tűnt fel, mekkora arculcsapást szenvedett a magyar haza védelméért küzdő Zrínyik, Dobók, Balassik szellemi öröksége, amikor az ország egyik kultuszminisztere, egy bizonyos Fodor Gábor Szigetváron, a várhegy aljában ünnepélyes keretek között felavatta II. Szulejmán szobrát. Nem a magyar-török megbékélését, nem. II. Szulejmánét, a hadvezérét. A népirtás legfelsőbb szintű végrehajtójáét. (Khm, mennyi időnek kell eltelnie, hogy egy tehetséges német stratéga és hadúr, egy bizonyos Adolf Schickelgruber /Hitler/ szobrot kapjon mondjuk az Oswieczym /Auschwitz/ melletti koncentrációs tábor bejáratánál?)

Igen, el lehet mondani, hogy 1867 után egy fellendülő korszak következett, ugyanakkor az első nagyobb megrázkódtatás darabokra törte az országot. Most a tisztánlátás érdekében, a folyamatokat tudatosan leegyszerűsítve, csak a főáram történéseit tekintve úgy fogalmaznék, hogy az első kiegyezés árát a Petit Trianonban fizettük meg. (Khm,döntően ugyebár az önálló hadügy, pénzügy és külügy hiányának következtében.) A második kiegyezés árát ezzel szemben az ország maradék vagyonának szétrablásával, erőforrásainak elherdálásával, javainak idegen kézre juttatásával fizetjük. S mindez nagymértékben összefügg a tisztességes kárpótlást, a pártvagyon felszámolását, az államrendőrség névsorának nyilvánosságra hozatalát, a pártállam legfelsőbb vezetőinek a közügyektől való eltiltását, stb. magában foglaló rendszerváltás elmaradásával. A felsoroltak következtében a Magyar Állam (nevezzük akárhogy is) ugyanúgy lemondott szuverenitásának meghatározó eszközeiről, mint 1867-ben.

A helyzetelemzéseket még részletezhetjük, a "mi vezetett ide"-szemináriumokat még morzsolgathatjuk, az a tisztánlátáshoz szükséges, a jövő tervezéséhez elengedhetetlen. Az idő viszont most sürget. Menteni kell az országot az államtól.

A találkozás reményében

q.
törökgáborelemez 140. Hová mentek a szavazók? 2010.04.16 00:56:00
Többször beszéltem már arról, hogy a 2010-es választás egyik legfontosabb újdonságát a választói illékonyság radikális megnövekedése jelentette, ami különösen egy olyan időszak után lehet feltűnő, amikor szinte befagyott a magyar pártrendszer. Éppen itt az ideje tehát,…..
qabar 2010.04.16 21:15:46
Kedves Gábor!

Lehet, hogy már mások is megjegyezték, (nem tudtam átböngészni az összes hozzászólást), de az az érzésem, hogy a számításaidból (melyek mateknak tényleg nem rosszak!) kihagytál egy nagyon fontos elemet, t.i., hogy választóközönség az elmúlt 20 év alatt jelentős fluktuáción ment keresztül. Nem tudom, hogy az 1998 óta eltelt 12 esztendőben számszerűen mennyi választópolgár halt meg, illetve mennyi első szavazó fiatallal gyarapodott a magyar szavazók sokasága, de azt gyanítom, hogy ez a tömeg nem elenyésző, minek következtében feltehető, hogy az elszivárgás nem csupán ide-odapártolások révén történt. A változásokat, hangsúlyeltolódásokat szerintem nagyban befolyásolják az új szavazóknak a régiektől teljesen eltérő értékítéletei, világnézeti, illetve ideológiai szempontú elkötelezettségei (pontosabban el-nem kötelezettségei). Ne feledjük el, hogy a mai negyvenesektől fiatalabb nemzedék már egy egészen más társadalmi légkörben szocializálódott, a tradicionális kötések (népies-urbánus pozicionálás, pártállami nosztalgia, stb.) ezt a korosztályt, illetve annak döntő részét már alig kötik. Én egyébként nagyrészt azzal magyarázom a Jobbik előretörését a fiatalok körében, hogy ez az egyetlen párt, amely felismerte ezt az átrendeződést és rástartolt erre a csoportra.

Egyébként jó a blog, "rajongód" is vagyok. A társadalomlélektani, művelődés-, illetve mentalitástörténeti összetevőkre viszont szerintem általában is érdemes jobban odafigyelni. Ezek mentén sokminden könnyebben megérthető, ill. értelmezhető.

Drukkolok!

Q.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása