ugrifules 2007.10.09 20:08:20

Kedves jogász kollegák!

A magánindítvány és a magánvád fentiekben olvasható keveréséért a jogi szakvizsgán elvágják a delikvenst.

Magánindítvány: büntető anyagi jogi (Btk.) kategória.
Magánvád: büntető-eljárásjogi (Be.) kategória
(Közvád: úgyszintén büntető-eljárásjogi kategória)

Minden magánvádas bűncselekmény magánindítványra üldözendő, de nem minden magánindítványra üldözendő bcs. magánvádas (van ugyanis három közvádas magánindítványra üldözendő bcs is!). A magánindítványra üldözendő bcs-k közül a büntető-eljárásjog azokat teszi közvádassá, amelyeknél a sértett kímélete ezt indokolja (erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak és megrontás). Minden további magánindítványra üldözendő bcs. (könnyű testi sértés, magántitok és levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés stb.) magánvádas is egyben, hiszen ezeknél az előbbi szempont nem releváns.

ugrifules 2007.10.09 22:49:39

Derelye! Jogos az észrevételed, a hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményeket (Btk. 331. §) kihagytam a magánindítványra üldözendő közvádas esetek közül. Úgy látszik nálam is rezegne a léc:)

Egyébként, hogy kerek legyen a történet: a magánindítvány tényleg nem vonható vissza, a magánvád azonban korlátlanul ejthető vagy visszavonható az eljárás valamennyi szakaszában. Sőt, ha a magánvádló a bíróság előtti tárgyaláson nem jelenik meg, akkor az vádelejtésnek minősül.

ugrifules 2007.10.10 16:07:01

A mai órán beugrom helyetted, de csak a halaszthatatlan elfoglaltságaidra tekintettel:)
Az anyaggal azonban ma nem megyünk tovább, inkább csak ismétlünk, pontosítunk, mivel ahogy elnézem, mindkettőnkre ráfér:)

A büntetőjog (szemben a polgárival) nem differenciál hozzátartozó és közeli hozzátartozó között, hanem csak az előbbit ismeri, ami lényegében megegyezik a Ptk. szerinti hozzátartozó fogalmával. Egyetlen apró különbség, hogy a büntetőjog a hozzátartozók között nem említi a mostohaszülő-mostohagyermek kapcsolatot, a Ptk. viszont a nevelőszülő-neveltgyermek és az örökbefogadó szülő-örökbefogadott gyermek közötti kapcsolaton kívül ezt is hozzátartozói (sőt közeli hozzátartozói) kapcsolatnak tekinti.
A Btk. 331. § tehát a tágabb értelmű, hozzátartozói kapcsolatról beszél.

Ami pedig a magánindítványra üldözendő cselekmények körét illeti, összeszámoltam: pontosan 20 van belőle, 6 magánvádas, 14 pedig közvádas (utóbbi az említett három nemi erkölcs elleni és a 8 vagyon elleni bcs-n kívül a magánlaksértés, a magántitok jogosulatlan megismerése és az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése.

Szerintem így már mindketten átsunnyognánk a vizsgán (feltéve ha ezt a kérdést kapnánk:)

ugrifules 2007.07.04 14:00:20

Azért a kisbarnaki sem volt méltóbb a horngyulánál: index.hu/tech/tortenelem/kisbarnaki88/ néhány idézet a cikkből: Magyar katonákra adott ki tűzparancsot, mégis rehabilitálták (...) Kisbarnaki a hatodik hadtest parancsnokaként 1944 nyarán több olyan intézkedést hozott, amely a civil lakosságot is érintette. Parancsot adott arra, hogy a férfiakból szervezzenek munkásszázadot, és elrendelte a községen kívül mozgó civil személyek agyonlövését is. Mint mondta, ezek az intézkedések még a német vezetés számára is megdöbbentőnek tűntek, s ők végül leállították Kisbarnaki parancsainak végrehajtását. Kisbarnaki a szovjet offenzíva idején parancsot adott arra is, hogy lőjenek a visszavonuló magyar katonákra. Ezek a tevékenységei olyan népszerűvé tették a német vezérkar körében, hogy felmerült, ő legyen az első magyar hadsereg parancsnoka, és azt is felajánlották, hogy egy német vezérkari főnököt is delegálnak mellé. Horthy lemondatása után Szálasi országos elhelyezési kormánybiztosnak nevezte ki Kisbarnakit. Kovács Tamás ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Kisbarnakiban a nyilas adminisztrációnak is meg kellett bíznia, hiszen akkor nem került volna szóba vezérezredesi kinevezése. Elmondta, hogy Kisbarnaki részt vett a sopronkőhidai perben, ahol a hadbíróság elnöki tisztét töltötte be. Kisbarnaki később azzal magyarázta ezt a szerepvállalását, hogy kényszerítették. (Az Attac honlapján olvasható dokumentum szerint ebben a perben ítélték el a Horthy-féle sikertelen kiugrási kísérletben résztvevő katonákat, és Kisbarnaki írta alá Bajcsy-Zsilinszky Endre halálos ítéletét is.) Kisbarnaki 1945-ben hagyta el az országot, Magyarországon pedig felkerült a háborús bűnösök listájára. Emigráns politikai karrierbe kezdett, az NSZK-ban telepedett le, és bizonyíthatóan kapcsolatban állt több nyugati titkosszolgálattal.