Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tmagnólia23 (törölt)

0 bejegyzést írt és 12 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.04.08. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Praxis Alkoholistának nevezték édesapámat 2010.05.11 06:00:00
A mai naptól kísérleti jelleggel Dr.Morcz nevű kedves olvasónk segíti a Praxis blog működését, természetesen amennyire ideje engedi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olvasói levelekhez hozzáfűzi véleményét, gondolatait. Segítségét köszönjük szépen, fogadjátok Őt…..
Tmagnólia23 (törölt) 2010.05.11 18:34:21
@Brekkancs: Igen, jól végződött mindkét eset. Az viszont hogy édesapámmal délelőtt fél 10 órától este 11 óráig várakoztam a bizonytalanságban, nagyon megviselt. Utólag az is kiderült, miért nézhették alkoholistának. Lázas, félig önkívületi állapotában azt hitte, az ő szavai szerint hogy a bolondokházába vittem bezáratni. Ezért nem volt elég együttműködő, azt hitték a viselkedése alapján, hogy ittas, vagy elvonási tünetei vannak. Ez még utólag nekem rátett egy lapáttal.
Tmagnólia23 (törölt) 2010.05.11 18:41:16
@pcr: Pajzsmirigyproblémával egyetemi klinikára kerülvén, ahol a műtét helyett a radiojodidos eljárást válaszhattam sor került a betegfelvételre. Egyébként kissé vagy nagyon elhízott vagyok, és eléggé fáradékony, a melegtől sokat szenvedő, magas vérnyomással. Az adataimat felvevő főnővér második kérdése az volt hogy iszik? Nem iszom, de szerintem nem is nézek ki úgy, és egyáltalán erre a kérdésre az igazat megmondja valaki ha iszik?
Tmagnólia23 (törölt) 2010.05.11 20:05:18
@pcr: A nálam kialakult forró göb elsődleges kezelési javallata az izotópos kezelés, nomeg eltávolított méhhel, és a korom is megfelel a kívánalmaknak, örültem, hogy a klinikán ezt a megoldást javasolták. A műtéttől rettegek, ezt egy majdnem halálos perforált vakbélműtét történései okozták nálam. Erről már írtam, csak nem önálló posztban, hanem kommentek között. Tudom, hogy átcsaphat pár hónap múltán alulműködésbe, ami gyógyszerrel kezelhető. Van olyan ismerősöm, akit már háromszor műtöttek pajzsmirigy problémával. A nőgyógyászati műtét előtt igen jó idegállapotban kerültem kórházba, nem tudtam, mit is jelent egy hasi műtét. Utána, és a vakbélműtét után megtudtam mi is a magyarok istene. Mostmár ha van más lehetőség, inkább kipróbálom. Most készülök visszamenni a klinikára, ahol megnézik mennyire volt eredményes, reménykedem.
Praxis Hagyják meghalni a betegeket a kórházakban 2010.04.18 07:52:00
Körülbelül négy éve történt az ominózus eset, minek következtében könnyedén meg is halhattam volna. A következő volt a forgatókönyv:Nem éreztem magam valami jól, nehezen kaptam levegőt, így meglátogattam háziorvosomat, aki egyébiránt legjobb barátom édesapja, nagyon jó…..
Tmagnólia23 (törölt) 2010.04.18 15:25:50
Ami velem történt, annak 9 éve, és életem legmegrázóbb élménye volt, és kis híján meg is történt velem amit a címben említ aki elszenvedte. Előrebocsátom, akkor nem volt internetelérésem sem a munkahelyemen, sem otthon, ahol számítógépem sem volt. Felsőfokú végzettségem van, de nem vagyok orvos. Egy péntek késő délután iszonyúan elkezdett fájni a hasam. Nem voltam lázas, nem hánytam, nem volt hasmenésem, csak a szörnyű fájdalom. Mivel régebben voltak panaszaim, epegörcsre tippeltem, elkerékpároztam a gyógyszertárba, görcsoldóért, bevettem, nem szűnt a fájdalom. Itt kezdődik a butaságom története, és az, hogy én legalább olyan hibás voltam, mint a kórház. Mivel nem szerettem /ma sem /orvoshoz járni, és nem bíztam a háziorvosomban sem, gondoltam majd elmúlik. Nem múlt el, hétfőn reggel telefon a háziorvosnak, mentő, vakbélgyulladás, illetve féregnyúlványgyulladás, sziréna, kórház.Déli egy fél kettőre bent voltam. A másik butaságom, hogy megkérdeztem a háziorvost, tud-e valakit ajánlani, ő ajánlott egy osztályvezető főorvost, aki a helyi sebészeti rendelésekre is kijárt. Ahelyett, hogy azt mondta volna, úgyis rögtön műteni kell, hagyja magát azzal, aki éppen ügyel. A kórházi betegfelvételnél több órát várakoztam, miután mondtam az orvos nevét, nem tudtam vele beszélni, délelőtt műtött, valószínűleg. A várakozás iszonyú fájdalmak között telt, és minden arrajáró kósza rezidens sebész erősen, alaposan megnyomkodott, tanulmányozva a vakbél izomválaszát. Nem sokat kérdeztek tőlem, a várakoztatás alatt én magamtól mondtam el, hogy ne nagy dózissal altassanak, mert már ezzel volt probléma, konkrétan majdnem örökre elaludtam. Az allergia kérdésre nem tudtam válaszolni hiszen életemben nem szedtem antibiotikumokat. Ezután végre a kórteremben elszenderedhettem. Este fél hétkor felköltött a műtőssegéd, semmi injekció, másszak fel, irány a műtő. Teljesen éber állapotban a lámpák alatt fekve a főorvos rámüvöltött,miért nem mondtem, hogy cukorbeteg vagyok, válaszoltam, mert nem vagyok az. Ordítás a műtősnővérrel, miért lakkos a beteg körme. Ezt valóban elfelejtettem otthon, a csekély maradékot leszedni. Lényeg a lényeg perforálódott a vakbél, lehet, már pénteken, tályog, vérmérgezés, a hasnyálmirigy kismértékű károsodása. A műtét utáni hajnalon kiráncigáltak az ágyból, fürödni. Olyan gyenge voltam, hogy támasztani kellett, hiába mondtam, hogy nem bírom, ordítottak hogy dehogy. A délelőtt folyamán elkezdtem keresni a törülközőimet, elég szépeket vittem, eltűntek. Az egyik szobatárs mutatta, hogy a mellettem fekvő, műtött, eszméletlen beteg ágyneműjébe gyömöszölték. Hozzáteszem még, hogy a fejem alól eltűnt a pénzem egy része, nem sok, kb 3 ezer forint. Teltek a napok. Az feltűnt, hogy viziteknél én voltam, akit sosem kérdeztek meg, hogy van, általában kerültek. A kötözésnél a főorvos elkezdte magyarázni, hogy az antibiotikumok már nem hatásosak, mert a kórokozók rezisztensekké váltak. Egyszer kérdezte meg egy idősebb orvos van-e panaszom, akkor fájdalomra panaszkodtam, erre elküldtek ultrahangra. Ott kiderült, semmi más jellegű probléma nincs. A vizsgáló főorvos csendben annyit jegyzett meg hogy magának már nem így kellene kinéznie. A lényeg és a történetnek is ez a lényege, 3 napig nem kaptam meg az életmentő antibiotikumot. Gondolom, a főovos arra várt, hogy meghaljak, ami ilyen esetekben gyakori. Ezt véletlenül tudtam meg, iszonyú botrány volt, mindenki tudta csak én nem, szerencsére. Valami óriásit kapott a főorvos miattam. Amit nekem kellett még 2 hétig elviselnem, az is elég volt. A vezető ápolónő naponta vegzált azzal, hogy ugye már hetekig fájt a hasam, csak nem mentem orvoshoz. Hiába tiltakoztam, gondolom, készültek arra, mit teszek, ha kiderül. Nem akartam én semmit, csak hazamenni, amire a műtét után 4 nappal rákérdeztem. A két hét alatt még csodálkoztak, hogy a fürdőbe kimenve hajat mostam, stb. Nem készültem meghalni, gyógyulgattam. Tűrtem, amit kellett, mert megmenetették az életemet. Hogy ebbe besegített az is, hogy jól reagáltam a gyógyszerre, lehet. Otthon a háziorvos az orra alatt célzott rá, hogy nem mindenki ordít. A kórházból gondolom elmondták a történteket. Nekem kellett volna üvöltenem, hogy elhiggyék a fájdalmat. Tanácsolom is mindenkinek, ha igazán fáj, úgy ordítson, mint kissé barnább honfitársaink, különben félretolják. Én még életmeben nem ordítottam most sem. Ami otthon ért, a kötözéskor, az megszégyenítő. A helyi sebészeti szakrendelést az illetékes kórház sebészei látják el, így oda kellett mennem. A kötöző egy félig nyitott helyiség, kint kb 150 várakozó ember. A főorvos úr üvöltve tájékoztatja az asszisztensnőt, hogy ő mentette meg az életemet, és szintén üvöltve elsorolja, 7 napon át napi háromszor az a bizonyos gyógyszer adagonként 36 ezer forintba került. A legközelebbi kötözéskor megemlítette, miért nem szóltam hogy rokonom dolgozik az egészségügyben. Történetesen gyógyszerész, aki a rendelőintézetben a gyógyszertár dolgozója, és csak az nem hallotta az üvöltözését, aki nem akarta. Ezután megkérdezem mennyit ér egy ember élete, és ki az akit érdemes kezelni? A média jóvoltából hallunk több milliós több tízmilliós kezelésekről, bizonytalan kimenettel. Vannak egyenlőbbek is? Egész életemben csak akkor mentem orvoshoz, ha muszáj volt, szerencsémre jó géneket örököltem, és 46 éves koromig nem költöttem az egészségügy pénzét. Most már okosabb vagyok, illetve tanultam az esetből. Amikor felmerült egy újabb esetleges műtét, elmentem az ország másik végébe, csak ne kerüljek mégegyszer ahhoz az orvoshoz, a kórházban ugyanis tájékoztattak a szokásról, hogy akit egyszer náluk műtöttek, másodszorra csak ahhoz az orvoshoz kerülhet. Más már a háziorvosom is, akiben bízom.Javaslatom mint betegnek az egészségügy átalakításához, a sok okos, tapasztalt ember találjon ki egy mindenki számára elérhető mellett egy részben térítéses rendszert, azoknak, akik meg tudják fizetni. Én fizettem de nem eleget, a rokonomra bíztam, aki szerintem direkt hozott kellemetlen helyzetbe. Az ingyenes ellátás színvonala ne legyen más, mint a fizetősé, ne legyen rosszabb. Az adó és támogatásrendszerből adódóan már most is eltérítik a jövedelmeket, és én inkább fizetnék ha nem is a teljes összeget, mert azt nem tudnám, csak ne kelljen rettegve gondolnom arra, hogy mikor kerülök újra műtétre, kórházba.
tvblog Változnak a péntek esti sorozatok 2010.04.13 17:55:00
Vagyis..., a sorozatok nem változnak, csak kicsit megkavarjuk az állóvizet, köszönhetően annak, hogy idehaza nem lett túl sikeres az Amerikában nagyszerűen szereplő A férjem védelmében. Pedig a Hallmark még azt a szívességet is megtette a TV2-nek, hogy óriásplakátokon hirdeti a…..
Tmagnólia23 (törölt) 2010.04.13 20:25:17
Véleményvezér Kubatov köteles beszéde 2010.04.08 01:41:00
Ennek a történetnek a segítségével valószínűleg több emberrel lehetne elhitetni, hogy a Fidesztől félni kell, mint anno a sokkal elvontabb fenyegetésként bemutatott köteles beszéddel. (Fotó: szegedma.hu) Itt a Fidesz idei köteles beszéde. Egy hangfelvételen Kubatov Gábor, a…..
Tmagnólia23 (törölt) 2010.04.08 10:47:18
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása