Adatok
irigy kutya
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ma a falvak és rosszabb helyzetű kisvárosok fiatalsága leginkább elvándorol. Nincs munka, nincs szórakozási és sportolási lehetőség, hiányos az infrastruktúra. Gyermeket nevelni sem olyan rózsás normális minőségű bölcsőde, óvoda és iskola hiányában. Mit kéne tenni,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nézzünk néhány példát a világban a szolgáltatási szektorra: az USA, Nagy-Britannia, meg mondjuk Franciaország talán nálunk is nagyobb arányban termeli a GDP-jét és foglalkoztatja népességét a tágan értelmezett szolgáltatás területén. Hogyan teheti meg? Úgy teheti ezt meg, hogy az ipari/mezőgazdasági stb. termelési értéke az alacsonyabb százalékos arány mellett is nagy volumenű és magas hozzáadott értékű, jelentős a belső piaca, melynek növekvő igényű és jövedelmű középosztálya biztosítja a szolgáltatások piacát, és mindezt egy stabil hátterű finanszírozási rendszer biztosítja. Kitűnő minőségi csúcstechnikai áruinak és szolgáltatásainak a belső piac mellett gyakorlatilag az egész világ a piaca, továbbá a fejlődő országokban kihelyezett tőkéjének jelentős profitja részben kibővülve visszafolyik az anyaországba és ott költődik el.
A baj ott van, ha ezek a felsorolt feltételek romlanak pl. külső piacait veszíteni kezdi, külső tőkekihelyezései kevésbé profitálnak, romlik a belső középosztály hitelképessége, omladozik a finanszírozási-hitel-rendszer az a nyugati államokban is visszaesést idéz elő a szolgáltatási területeken.
Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mert már eleve sokkal kisebb és szegényebb a belső piacunk, középosztályunk. Ipari termékeink, szolgáltatásaink exportképessége nagyobbrészt gyenge lábakon áll, illetve nem exportképes. A mi exportpiacaink sokkal sérülékenyebbek és előbb szűkülnek össze, mint a fenti nyugati államokéi. Az ő pénzügyi rendszerüket korlátlanul hitelképes államháztartásaik rakják egyensúlyba, míg a mi pénzügyi rendszerünk már csak azért működik, mert az államháztartást az IMF tartja lélegeztetőgépen.
Nézzük sorra a szolgáltatási területeket:
Közlekedés-szállítás jelentős részben állami pénzeket igényel, külföldi megrendelések csökkenése miatt jelentősen visszaeshet pl. bérfuvarozás. Az átmenő forgalomból jelenleg inkább csak költségünk van, hasznunk édeskevés.
Logisztika-raktározás-csomagolás függ attól, hogy a magyar ipar mennyire esik össze (még jobban?), továbbá a közép-európai gazdaságok hullámzó szintű állapotának függvénye.
Távközlés Ha a belső piac fizetőképessége nem erősödik akkor stagnál, de az hogy most bővül egy keveset az leginkább a Budapest és a nagyvárosok középosztályának köszönhető.
Nincsenek benne tartalékok, illetve pl. fénykábeles rendszer irtózatos tőkebefektetést igényel, és nagy a kockázat hogy családok tömegei először a netről, telefonról, kábeltévéről mondanak le, mert fontosabb, hogy ne fagyjon meg a gyerek és legyen kenyérre és buszra pénz.
Turizmus: valljuk be ez egy hatalmas önbecsapás: Nincsenek az országnak igazi nagy attrakciói, tehát a nemzetközi pénzes turizmus egyszerűen nem foglalkozik Magyarországgal. Turizmusunk a környező országok turistáira, és a belső turistaforgalomra korlátozódik és jellemzően az nem túl nagy igényű közönség számára biztosít olcsó emberléptékű látnivalókat és szolgáltatásokat. Erre lehet valóban építeni, de sajnos ki kell ábrándítsalak: a szállodai, gyógy- és élményfürdő, étterem stb kapacitásainkat már mostanra túlnövesztettük, jelentős részben kihasználatlanok és ha újabbakat hozunk létre még rosszabb lesz a helyzet. A legkisebb válság is a turizmusban duplán jelenik meg, arról nem beszélve, hogy németek, osztrákok, szlovákok, románok, egyre nagyobb konkurenciát jelentenek: saját turistáik otthon nyaralnak, és más külföldiek is Magyarország helyett ezeket választják.
Falusi turizmus: egészen minimális, csak a kevés spéci rendezvény idejére élénkül fel, számtalan vidékünkre pedig a kutya sem kíváncsi. Pláne nem a külföldiek. Ormánság, Somogy, Kemeneshát, Taktaköz sokat ér pl. Budapest és a Balaton élénk turistaforgalmával.
Oktatás az akkor üzlet csak, ha egy fizetőképes tanuló-hallgató közönség számára tandíjakért elérhető. Leginkább viszont nem üzleti szféra, hanem állam által finanszírozott munkanélküliség-halasztó menhelyek hálózata, illetőleg befektetés a jövőbe, de maga az ágazat MINDIG befektetést igényel és a legritkább esetben hoz bármi bevételt.
Egészségügy a legfontosabb állami pénzKIADÁS, de még az is elképzelhetetlen, hogy részben önfenntartó legyen. A kispénzű magyar betegek pénzéből aligha, külföldi meg nem jön ide pénzért gyógyulni olyan számban, hogy ez egyáltalán bármit is számítson.
Pénzpiac: na ez a leginstabilabb az összes közül, behozza a hitelt az országba és a többszörösét söpri ki, illetve a magyar megtakarításokkal bűvészkedik, látható pl. a magánnyugdíjpénztárak milyen nagy haszonkulccsal és milyen rossz eredménnyel működnek.
IT erre példaként azt hoznám fel, hogy ez magas hozzáadott értéket hoz létre, csak az a gond, hogy Nagy Britannia esetében pl. a helpdeskeket meg telefon ügyfélszolgálatokat kiadják alvállalkozásba Indiába és ezen is megspórolják a saját IT szakembereiket. Meg hát az IT terület nagy részbe is a szűk magyar belső piac és az itt lévő multik függvénye. Arról már nem is beszélve, hogy milyen kevesen tudnak ilyen magas színvonalú képzettséget és készségeket igénylő munkát elvégezni.
Ráadásul ebben a GDP 2/3-ban benne van az a sok állami alkalmazott, hivatalnok, szociális gondozó, levéltáros, minisztériumi portás, kormányzati kommunikációs szakember, alpolgármester, közalkalmazott takarítónő, akik mind nagyon fontos munkát végeznek, de az állam kiadási oldalán vannak jelen, azaz ugyanolyan infrastruktúrát jelentenek, mint a sínek és az autópálya-alagutak, és a gazdaság versenyképes valós teljesítményét csak nominálisan képezik, valójában nem...