johnash 2010.08.07 23:04:33

A bér fel nem tüntetésének nemcsak alattomos okai lehetnek/vannak, hanem teljesen racionálisak is. Leginkább az, amit erősen énközpontú hozzáállással szeretnek sokan elfelejteni: abban a munkakörben és/vagy annál a cégnél sokan dolgoznak, akik ugyanúgy elolvashatják a hirdetést, mint a jelentkező. Talán sokan nem örülnének, ha az új munkahelyen a kollégák úgy fogadnák: "Láttam a hirdetésben, mennyit keresel, ez az én fizum másfélszerese, ugyan miből gondolod, hogy a te munkád ennyit ér?" stb. Szóval sokan elfelejtik, hogy az álláshirdetésbe konkrét összeget írni ugyanaz, mintha a fizetésedet vagy egyéb anyagi viszonyaidat jelentetnéd meg egész oldalas hirdetésben az újságokban vagy a neten. Hogy aztán a szomszéd is tudja, hogy mennyit keresel.

A "hülye HR"-esek témájában sokmindennel egyetértek: tényleg sok a hülye, képzetlen s dilettáns HR-es, tényleg sok a hiba, vissza nem jelzés és szakszerűtlen interjú. Ugyanakkor ne felejtsük már el, hogy egyrészt az ún. 'szakmai interjú' egyáltalán nem elegendő a kiválasztáshoz a versenyképes cégek jelenlegi piacán, és a kompetenciák alapján történő kiválasztás elengedhetetlen. Semmit sem ér, hogy nagyszerű közgazdász vagy programfejlesztő vagy, ha képtelen vagy értelmesen kifejezni magad, hatékonyan beosztani egy munkaheted, vagy ordibálás nélkül megoldani egy konfliktushelyzetet. A szakmai vezetők interjúzási sikeressége pedig az esetek jelentős százalékában a dilettáns HR-esekét is alulmúlja, és képesek szemrebbenés nélkül állásajánlatot tenni rendkívül okos, szakmailag valóban jó pszichopatáknak vagy pl. rendkívül kedves és csinos, a munkakör elvárásait ugyanakkor messze alulmúló hölgyeknek.

Egy gyakorló HR-es

johnash 2010.08.07 23:31:05

@korcoló: Az, hogy ugyanolyan baromság, mint a hirdetésben fizetési ajánlatot várni :)

Saját gyakorlatom az, hogy az önéletrajzok alapján szóba jöhető jelentkezőkkel rövid telefonos interjút folytatok, ahol kérek egy körülbelüli minimum, illetve optimális összeget, amennyiért szívesen vállalná a munkát. Előtte elmondom, miről szól a munka, és van lehetősége kérdezni is. Ahogy a társkereső hirdetésbe sem írsz bele mindent, amit az első randin elmondanál - vannak olyan dolgok, amit csak a komolyabban érdeklődőkkel beszél meg az ember. A telefonos interjún már lehet partneribb a viszony az álláskeresővel, ő is és mi is tudunk kérdezni. A cég részéről konkrét összeget még ekkor sem mondok, csak azt, hogy az igénye reális-e vagy sem. Ez viszont szerintem épp eléggé tiszta. Ha reális, akkor örülhet, mert érdemes neki is folytatnia a kiválasztási folyamatot. Ha nem, akkor meg miért érdekelné, hogy mennyivel vagyunk alatta? A realitás eldöntése az épeszű és gyakorlott HR-es feladata. Ha valakinek bruttó 300e körül tudunk adni, és 400 ezret tartana optimálisnak, minimumnak meg 320-at, elmondhatjuk, hogy a mi elképzeéseink inkább a minimumhoz vannak közel, érdekli-e még így is az állás. Ha ugyanebben a helyzetben valaki 600 ezret tart optimálisnak, akkor nincs értelme folytatni. Joga van hozzá, hogy ennyit kérjen, de még ha kiváló tárgyalási készséggel le is alkudnám a fizetési igényét 350-re, a végén senki sem lenne elégedett: se ő, se mi. Az állás inkább ugródeszka lenne neki a következő, jobban fizető munkához.