Adatok
LvT
248 bejegyzést írt és 120 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az ünnepi félezredik, DUPLA Napi érdekest látjátok. Kis híja volt, hogy nem esett egybe a 10. szülinap az 500. Napival, de sebaj, így kétszer lehet ünnepelni legalább. ;)
Köszönöm az eddigi támogatóknak a felajánlásaikat! Kérlek benneteket továbbra is, hogyha megtehetitek támogassátok a blogot…..
1877. Dohányáru-stand Japánban..
LvT
2023.10.03 18:45:05
@ozur: Igen, a Kim Ir Szen írásmód a korabeli orosz átírás transzliterációja. Ilyen nódon hagyományos írásmódnak számít, mint pl. Lenin esetén is. A név normalizált koreai kiejtés szerint IPA-val átírva [kim.il.s͈ʌŋ], és a mostani magyar átírási elvek szerint Kim Ilszong alakban kellene írni.
Phenjan szintén az oroszon keresztül meghonosodott hagyományos alak. Ejtése [pʰjʌŋ.jaŋ], mai átírása Phjongjang lenne (egy h-val több, mint ahogy te írtad – könnyű egyébként eltéveszteni).
Phenjan szintén az oroszon keresztül meghonosodott hagyományos alak. Ejtése [pʰjʌŋ.jaŋ], mai átírása Phjongjang lenne (egy h-val több, mint ahogy te írtad – könnyű egyébként eltéveszteni).
2016-ban jelent meg a blogon az alábbi 37 ritkán látható fotó, ami a nyári ismétlőválogatásban újra megnézhető:
1942. Britek által talált sebesült német tiszt az észak-afrikai sivatagban..
LvT
2023.08.20 16:15:20
37 kép a mai ismétlőválogatásban! 2016-ban közölt fotók:
1972. Tankolás az ÁFOR kútnál. A kép a Faluszéli házak című film forgatásakor készült. Forrás: FORTEPAN..
LvT
2023.08.14 16:55:51
LvT
2023.08.15 21:55:04
@moriarti: Nem ismervén a magyar fordítást, én magamban így rímesítettem a parafrázist:
Igyál Coca-Colát,
Snickerst egyél rá,
Utolsó napod eljön
majd, burzsoá!
Igyál Coca-Colát,
Snickerst egyél rá,
Utolsó napod eljön
majd, burzsoá!
A gömöri származású családok egyik legtekintélyesebb tagja volt a Racskó-ék családja. Ők is Repistyéről [valójában szlk. Repištia / m. Gömörrépás, ma Ratková / Ratkó r.] indultak el. Ez a kis, viszonylag jelentéktelen szlovák falucska szinte ontotta magából a rajokat. Tudjuk, hogy a 19. század…..
A Pokoracky család igen körülményes vándorlást tett az Alföldön. Anyakönyvi feljegyzések szerint a Gömör megyei [Vyšná] Pokoradzból (magy. Felsőpokorágy) indultak el az Ipoly mentén (talán azért is, hogy megtévesszék az utánuk nyomozó hatóságokat), míg el nem értek a Nógrád megyei Bánkra, ahol…..
A törzsökös tirpák gazdacsaládok egyik legjellegzetesebbike a Pápai család volt. Eredetileg a Felső-Garam mentéről származtak, onnan húzódtak fokozatosan délebbre, majd a 18. század húszas éveiben Csabára [Békéscsabára] és Szarvasra. Régi nevük: Zrak volt, ezzel a névvel szerepelnek a Békés megyei…..
A gazda és zsellér családok mellett valamikor igen fontos szerepet játszottak a város társadalmában az iparosok is. Így mindjárt az áttelepülés első évtizedeiben iparos családok irányítják a városi közigazgatást. Ezeknek többsége szintén bevándorló volt. Így pl. a Pál családról tudjuk, hogy mint…..
Népes tirpák családok sorába tartoztak a Merkovszky család tagjai is. A Nyíregyházán megjelenő ősük a Sáros megyei Mirkovce (magy. Mérk) községből származott. Fiatal legényként érkezett, s alkalmi munkákat vállalt a tanyai gazdáknál. Mint csinos legény rövidesen benősült egy itteni, visszamaradt…..
A Moravszkyak családneve is igen ismert a tirpák tanyákon. Ők is Békésből jöttek. Eredetileg a Hont megyei Hontianske Moravce (magy. Egyház- és Apátmarót) kerültek le először Aszódra, majd onnan Csabára [Békéscsaba] és Szarvasra. 1754-ben két testvércsalád jött át Nyíregyházára. Igen élelmesek és…..
A Márföldi család neve nagyjából azonos a már tárgyalt Kerekréti családnév történetével. A két családnév között csak az a különbség, hogy a Márföldiek esetén ismerjük a korábbi, szlovák családi nevüket. A tirpákok egymás közt a Márföldi nevet tirpák nyelven folytatott beszélgetés során Marfécky-nek…..
Gyakori és népes családnak számított a tirpák tanyákon a Mackó családnév. Igen gyakori ez a családnév Gömörben is. A gömöri néphagyomány szerint a Mátyás névből származik, ennek becézett alakjából vált kedvenc családnévvé. A gömöri palócok szerint a Mátyás nevet az igazságos király iránti…..
Igen tekintélyes és „rangos” család volt a Markó család is. Soraikból került ki a Békés megyéből érkező telepesek első bírója: Markó György. A hagyomány igazságos és derék embernek tartotta. Szarvasról került Nyíregyházára. Szállásföldjét a [ma Nagycserkesz külterületi részét képező] Markó-bokorban…..
A nyíregyházi tirpák családok közt igen szép számmal voltak képviselve a Lehocky-ak. Úgy látjuk, hogy nem is származtak egy helyről, mert voltak közöttük vagyonosabb és szegényebb családok is. Az első tagjaik a Zólyom megyei Lehotáról [feltételezhetően a mai Dolná Lehotáról (utóbb m. Alsószabadi)…..
Valamikor igen tekintélyes családok sorába tartoztak a Laco család tagjai. Úgy érezzük, hogy szerepük sokkal nagyobb volt, mint gondolnánk. Eredetileg Breznó [szlk. Brezno, m. Breznóbánya] városából kerültek le Szarvasra. Lacó András neve benne van a Békés megyei névjegyzékben is, tehát az első…..
A Kovács családnévről már korábban említést tettünk. Itt csak azt tartjuk szükségesnek szóvá tenni, hogy a Békés megyei névjegyzékben lévő nob. [nobilis ’nemes’] Zeman András azonos azzal a Kovács Andrással, aki az 1754-es összeírásban a Csabai utcában lakik. Ugyanőt 1759-ben újra Zemian Andrásként…..
A Kósa családról tudjuk, hogy az a palóc–szlovák nyelvhatáron – de másfelé is – igen elterjedt családnév. A régi gömöri tizedlajstromokból, úgy magyar, mint szlovák falvakból egyaránt ki tudjuk őket mutatni. A nyíregyházi Kósa család a Nógrád megyei Pravica (magy. Paróca) községből átköltözött előbb…..
Érdekes az is, amit a valamikor igen tevékeny Koleszár családról tudunk. Az újratelepítés éveiből két Koleszár családról van tudomásunk. Az egyikről tudjuk, hogy a Gömör megyei Petrovo-ból (magy. Pétermányról) mint ügyeskezű kerékgyártó mester költözött át Nyíregyházára. Készítményeivel ellátogatott…..
Az alföldi szlovák kolonizáció történetéhez igen értékes adatokat szolgálhatnak az olyan családnevek, mint amilyen a Kiskerecký [szlk. Kiškerecký, m. Kiskerecky] család neve. A kevésbé tájékozottak nem is hinnék el, hogy a fenti családnévben Kiskőrös nevét kell keresni. E családnév keletkezését és…..
24 kockás, magyar sor jön a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből! A milleniumi évtől a II. világháború végéig utazunk ma. A fotók jó részét digitálisan javítottam, méretük jellemzően kicsi, és többük nehezen látható volt.
1896. június 8. Milleniumi díszmenet a fővárosban..
LvT
2022.06.17 20:00:46
@leroi: >> "Egyébként a tegező rag is érdekes, felségednek szólítom a királyt, tehát letegezem?" <<
Eredetileg csak tegezés volt a rangviszonyoktól függetlenül. Istent máig tegezzük („legyen meg a te akaratod”). A magázás úgy alakult ki a középkor során, hogy nem a személyt, hanem a rangját szólították meg. A magyarban ez a titulatúra volt, pl. „fenséged” vagy „kegyelmed” (az utóbbiból rövidült a „kegyed” és a „kend”), ami egyes szám harmadik személyű egyeztetést igényel, ezért egyes szám harmadik személyű a magyarban a magázás.
A franciában a magázó alak arra reflektál, hogy az előkelő többes szám első személyben beszélt magáról: „mi”, ezért őt úgy szólították meg, hogy „ti”, azaz „vous”. Valójában ez is tegező alak.
A németben a fenti két fejlemény együttesen jelenik meg, a titulatúrát ugyanis a többes szám második személyre utalóan használták. A magázó alak ezért lett többes szám harmadik személyű.
Eredetileg csak tegezés volt a rangviszonyoktól függetlenül. Istent máig tegezzük („legyen meg a te akaratod”). A magázás úgy alakult ki a középkor során, hogy nem a személyt, hanem a rangját szólították meg. A magyarban ez a titulatúra volt, pl. „fenséged” vagy „kegyelmed” (az utóbbiból rövidült a „kegyed” és a „kend”), ami egyes szám harmadik személyű egyeztetést igényel, ezért egyes szám harmadik személyű a magyarban a magázás.
A franciában a magázó alak arra reflektál, hogy az előkelő többes szám első személyben beszélt magáról: „mi”, ezért őt úgy szólították meg, hogy „ti”, azaz „vous”. Valójában ez is tegező alak.
A németben a fenti két fejlemény együttesen jelenik meg, a titulatúrát ugyanis a többes szám második személyre utalóan használták. A magázó alak ezért lett többes szám harmadik személyű.
Az azonos alakú szlk.-cs. csn.-re megy vissza. Ez a szlk.-cs. r. závada 'adósság, kötelezettség' köznévről vett ragadványnév, amely eladósodott, záloggal megterhelt vagyoni helyzetre utal {FNESz:Trencsénzávod}...
LvT
2022.05.10 15:38:42
@Pyrandus: Úgy hát!
Egy év után újra azt MTI Archívumának fotóiból készítettem a Napi érdekes válogatást! Az 1945-1990 közötti időszakból hoztam érdekes, ritkán látott képeket, mindjárt két tucatot!
1982. Kőszeg Ferenc tanár és szamizdat-szerkesztő, személyi követői elől fut Budapesten. A négy felvételből álló…..
LvT
2022.02.23 22:24:30
@iovialis: >> ...Most, hogy a sírástól már minden vére kiszáradt, / tagjai lassanként kezdtek zöld színbe borulni <<
Apropó, magyarul a vérellátási zavarok esetén elkékülni szoktak a végtagok. Azaz itt a "viridis" a mi kék-zöld dichotómiánkban kéket jelent.
Apropó, magyarul a vérellátási zavarok esetén elkékülni szoktak a végtagok. Azaz itt a "viridis" a mi kék-zöld dichotómiánkban kéket jelent.
LvT
2022.02.24 00:01:18
@iovialis: Azok a színnevek mást jelentettek, mint a magyar kék és a zöld. Magyarul van eb és kutya, angolul hound és dog, de ez nem jelenti azt, hogy a hound=eb és dog=kutya (vagy fordítva). Mindkét nyelvben van egy szópár, de ezek nem fedik egymást.
Az, hogy volt zöld és kék párt, az csak jelenkori fordítás, amely a nekünk szokásos dichotómiában ad vissza valamilyen megkülönböztetést. De ahogy írod is, az valójában nem kék és zöld volt, nem is viridis és caerulea. És vélhetően éppen azért nem volt viridis és caerulea, mert ezek felcserélhetők lettek volna, és a felcserélhetőség miatt a két párt megnevezésében is felcserélték volna őket. A latinok természetesen nem voltak kék-zöld színtévesztők, csak rendesen nem tettek különbséget a két szín között, nem érdekelte őket általában a különbség. Ha mégis különbséget akartak tenni az árnyalatok között, akkor bonyolult megnevezéseket kellett alkalmazniuk, mit a pártok esetén. Ahogy a magyar is kénytelen türkizkék, tengerkék stb. elnevezésekhez folyamodni, ha a rendszerint lényegtelen különbséget ki szeretné hangsúlyozni.
Azt nem mondtam, hogy hülyeséget fordított Devecseri: az a licencia poetica körébe tartozik, hogy a világot olyan színzavarban adja vissza, ahol a latinok látták.
A vitánk szempontjából egyébként érdektelen, ha olyan példákat hozol, ahol a viridis 'zöld' jelentésű, mert ez nem mond ellent annak, hogy a zöldön kívül a kékre is alkalmazható volt ez a kifejezés.
Hogy a caeruleus-t használták 'zöld' értelemben, azt Ovidius példázza a Metamorphoses XI, 158-ban: "Monte suo senior iudex consedit et aures / liberat arboribus: *quercu coma caerula* tantum / cingitur, et pendent circum cava tempora glandes." Ahol ugye nem a tölgy kék lombjáról van szó, hanem a zöld lombozatról.
Az, hogy volt zöld és kék párt, az csak jelenkori fordítás, amely a nekünk szokásos dichotómiában ad vissza valamilyen megkülönböztetést. De ahogy írod is, az valójában nem kék és zöld volt, nem is viridis és caerulea. És vélhetően éppen azért nem volt viridis és caerulea, mert ezek felcserélhetők lettek volna, és a felcserélhetőség miatt a két párt megnevezésében is felcserélték volna őket. A latinok természetesen nem voltak kék-zöld színtévesztők, csak rendesen nem tettek különbséget a két szín között, nem érdekelte őket általában a különbség. Ha mégis különbséget akartak tenni az árnyalatok között, akkor bonyolult megnevezéseket kellett alkalmazniuk, mit a pártok esetén. Ahogy a magyar is kénytelen türkizkék, tengerkék stb. elnevezésekhez folyamodni, ha a rendszerint lényegtelen különbséget ki szeretné hangsúlyozni.
Azt nem mondtam, hogy hülyeséget fordított Devecseri: az a licencia poetica körébe tartozik, hogy a világot olyan színzavarban adja vissza, ahol a latinok látták.
A vitánk szempontjából egyébként érdektelen, ha olyan példákat hozol, ahol a viridis 'zöld' jelentésű, mert ez nem mond ellent annak, hogy a zöldön kívül a kékre is alkalmazható volt ez a kifejezés.
Hogy a caeruleus-t használták 'zöld' értelemben, azt Ovidius példázza a Metamorphoses XI, 158-ban: "Monte suo senior iudex consedit et aures / liberat arboribus: *quercu coma caerula* tantum / cingitur, et pendent circum cava tempora glandes." Ahol ugye nem a tölgy kék lombjáról van szó, hanem a zöld lombozatról.
LvT
2022.02.24 00:20:05
@LvT: Addendum. Publius Valerius Cato írja a Dirae-ben: "Sidera per viridem redeunt cum pallida mundum". A csillagok itt sem zölden világítják be visszatérve a világot, hanem kéken, csak halványan, ezért használja a 'viridis'-t, , ami a mező kontextusában már 'zöld', ahogy idézted. A 'viridis' is egyaránt jelöl a mi értelmezésünk szerinti zöldet és kéket, miként a 'caeruleus' is.
Igen figyelemre méltó interetnikus fejlődésfolyamatról tanúskodik a Kerekréti család neve. A magyar családnévből kikövetkeztetve a viselőit magyar etnikumúnak vélhetnénk. A valóság azonban az, hogy a Kerekréti család ősei szlovák anyanyelvűek voltak, akik a gömöri rajokkal a Murány [folyó] melletti…..
A Jánószky család tagjairól tudjuk, hogy mindig a vagyonosabb származású családok törzséhez tartoztak. Eredetileg a gömöri Jánovce (Gömörjánosi) [valójában m. Jánosi, ritkábban Rimajánosi a szlk. Rimavské Janovce név alapján] községből kerültek le Békés megyébe, Csabára [Békéscsabára], s onnan…..
Figyelemre méltó az akkulturációs folyamat a korábbi érkezésű taksás családoknál. Erre a Juhász-Valach család szolgáltat példát. Ők is a már említett Slizskéről (Szelestye, Gömör m.) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] „szöknek” le Nyíregyházára. Erről a kis gömöri falucskáról…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Valóban megér egy misét, annál is inkább, mert jellemzően a kolostorok jártak így, pl. Glastonburynél: en.wikipedia.org/wiki/Glastonbury_Abbey