Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Tanácsadó

9 bejegyzést írt és 82 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A következő levélben olvasónk abban kéri a segítségünket, hogyan távozhat a felmondási idő letelte előtt a munkaadójától?"Tisztelt Tanácsadó!Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy munkavállalói rendes felmondás esetén minden esetben kötelezhetnek a felmondási…..
Tanácsadó 2011.12.26 22:31:27
@Indexy:

A munka Törvénykönyve a jövő évtől jó erős átalakításon fog átesni, - amennyit a tervezetből ismerek, az nem éppen kéznyújtás lesz a munkavállalók felé, de majd ezzel akkor foglalkozzunk, ha a Törvényt kihirdették. (Persze előfordulhat, hogy amit most írok, az később már nem lesz érvényes).
Szóval:
1./A leírt esetre a csoportos létszámleépítés szabályai vonatkoznak. Ennek jelentősége a tájékoztatásban van és a közlésre szánt időben. Csoportos felmondást alkalmazni azonnali hatállyal nem lehet. A munkaadó kötelessége, hogy a tervezett intézkedést jelentse a Munkaügyi Központnak.

2./ Nem jobb, ne Ön adja be a felmondását. Az álláskeresési támogatás szempontjából januártól ugyan szinte mindegy (90 napig kaphat ellátást), -de mondjon fel az és vállalja a felelősséget, akinek nem áll érdekében foglalkoztatni. (Olyan ez, mint a válókereset beadása, mindegy ki adja be, a házasság megszűnik, de azért érzelmi, vagy etikai okokból mégsem teljesen mindegy, hogy ki és miért kezdeményez).

Jelzem, a munkavállaló felmondása esetén a felmondásii idő legfeljebb felében kötelezhetik munkavégzésre, míg ha Ön mond fel, a felmondás teljes idejét le kell dolgozni.

3./ A munkaadó rendes felmondása esetén és közös megegyezéses munkaviszony bontásnál jogosult azonnal a segélyre.
Tanácsadó 2012.03.17 19:17:01
@ancsika:

Kedves Ancsika!

Többek között azért nem szeretem az inde.hu "MH Terror" blogját, mert "lovat adnak" a munkaadók alá, a komolytalan panaszok megjelenítésével.

Önnek annyit tudok mondani, ha nincsen érvényes munkaszerződése, akkor nem lehetséges a minimálbéres bejelentés sem.
Amennyiben Ön be van jelentve minimál bérre, akkor van olyan szerződés, amit Ön aláírt... (Bár már azon sem lepődnék meg, ha nem lenne).

Ha Önnek nincsen munkaszerződése, akkor lényegében azt tehet, amit akar, mert nincsen kötelezettség vállalás a nem létező szerződés mögött.

Ha mégis lenne munkaszerződés, akkor a munkaadó Bíróságoz fordulhat és különböző jogcímeken követeléseket terjeszthet elő Ön ellen. (Elnézést a kifejezésért, de "kamu", azaz színlelt szerződések esetében ez ritka nagy"pofátlanság").

Azt nem értem, ha nincsenek megfelelő szerződések, csalárd módon történnek a kifizetések, akkor miért nem jelentik be a megfelelő helyeken a munkaadót?! Attól félnek, hogy nem lesz munkájuk? Nem így van. A munkaadónak kell az a profit, amit Önök termelnek meg. Egyébként így rendes biztosításuk, táppénzük, munkanélküli ellátásuk és nyugdíjuk nem lesz.
Tanácsadó 2012.03.18 22:47:21
@424242:

Tisztelt Olvasónk!

A támogatási szerződés ismeretének hiányában nem tudok pontosan állást foglalni. Azonban a közös megegyezéssel történő szerződésbontást a munkavállaló is kezdeményezheti. (Kevéssé tartom valószínűnek, hogy a támogatási szerződés röghöz kötné a munkavállalót. Az Ön helyében esetleg a munkaügyi kirendeltségen érdeklődnék a támogatás feltételeiről. (Magam több ízben voltam ilyen pályázatok kiírója, illetve bírálója.

Így az is meglepne, hogy a támogatási idő leteltét követően ne lenne továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a munkaadónak.

Egyébként a munkaadó az Ön esetleges felmondása esetén is eltekinthet a felmondási idő ledolgozásától. Minden emberség és jó indulat kérdése.
 Akár 50%- kal is növelheti az informatikai fejlesztéssel foglalkozó magyarországi vállalatok hatékonyságát a SCRUM néven ismert – un. agilis - munkaszervezési módszer. A világon jelenleg a legkorszerűbbnek számító agilis fejlesztés egy gyűjtőnév, ami alá több…..
Távmunka Virtuális Szövetség 2011.07.03 14:53:08
A magyar távmunka ügye lassan már hivatalosan is halott. Kormányzati szinten már régen (jelenleg még) diszkvalifikálták a rugalmas foglalkoztatás /munkavégzés és a távmunka fejlesztését, - több ezer, talán több tízezer ember munkához jutásának lehetőségét adva ezzel fel.Az…..
Ismét dübörög a terror a munkahelyeken, amelynek legújabb fejezetét egy munkahelyi szerelmi szál jelenti.A pnaszos levélíró maga is elismeri, hogy "esetlenül" fogalmaz, - amennyiben igaz a sztori -, Despota figyelmét felhívjuk arra, hogy a fogalmazás és a történet men…..
Tanácsadó 2011.06.09 20:23:20
@sherry.86:
Tisztelt Olvasónk!

Amennyiben a körzeti orvos megállapítja az Ön keresőképtelenségét, akkor Ön táppénzre jogosult. A táppénz beleszámít a felmondási időbe.
Egyébként, - mivel Ön mondott fel - a munkaadó jogosan ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez. Az Ön munkaviszonya a felmondási idő leteltének napján szűnik meg.
Eljött a nap, megszületett a verdikt Stohl Buci ügyében: 28 hónap letöltendő börtön maradandó fogyatékosságot okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt. Ennek háromnegyedét mindenképp le kell ülnie Stohlnak, mindenképpen börtönben. Az ítélet nem jogerős.…..
Tanácsadó 2011.04.01 12:08:45
@laci_52:

Én meglepődnék.
Tanácsadó 2011.04.01 12:11:48
@smartdrive:

Jogos, a vitát majd a Bíróság nyitja és zárja is majd le.

Egy apróság az agyilag gyengébbek kedvéért: Stohlt nem abban /azokban a vádpontokban találta a bíró bűnösnek, amelyekben ő bűnösnek vallotta magát. Fellebbezése ezért nem csak jogilag helytálló, hanem erkölcsileg is.
Tanácsadó 2011.04.01 12:12:32
@Silent Bob:

Volna?
Két év négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Stohl András színész-műsorvezetőt az általa okozott közlekedési baleset miatt indított büntetőperben csütörtökön első fokon a Budakörnyéki Bíróság. Az ítélet nem jogerős.Blogunk korábban már foglalkozott a…..
Tanácsadó 2011.03.31 20:29:01
@sanche:

A falra mászhatsz, de "EFES"-nek van némi igazsága. Én elhiszem, hogy az állampolgárok többsége tiszteletre méltó és még soha semmilyen törvénybe ütköző dolgot nem követett el. Lehetünk hazugok, lehetünk prüdek és lehetünk álszentek. De mindenki nézzen magába... Velem megtörténhetett volna hasonló eset. Szerencsém volt. Ennyi.
A közelmúlt napokban néhány figyelemkeltő ítélet született a magyar független bíróságokon. Önkényesen ragadjunk ki közülük néhányat: a Geréb Ágnes-per, a maradandó fogyatékosságot okozó Stohl Buci, a zselici uzsorás, a félnótás Zuschlag és a hivatali visszaélő Benedek…..
A München belvárosát elkerülő gyorsforgalmi út...feletti Brudermühlenstraße...   ... és az utca alatt haladó Brudermühlentunnel kijárata. A korábbi, budapesti "autópályává alakított sugárutakról" szóló posztokból (is) egyértelműen kiderült, hogy a…..
Tanácsadó 2011.03.21 10:40:51
@krj:

Az, de kolbászból ott sincsen a kerítés. Néhány évet éltem ott. Egyébként az ember tömeg Belvárosba terelése néha a visszájára fordul, a Hauptbahnhoftól a Kaufinger Str.-n át időnként mozdulni is alig lehet a hömpölygő tömegben. Később az Altstadt Tor, Isaar Tor és az Englischer Garten irányába eloszlik a tömeg. (Kimaradt a postból, hogy a Hpt. Bahnhoftól az Altstadt Torig (táhát a belváros) nem csak a felszínen lehet eljutni, hanem egy összefüggő aluljáró rendszeren át is, amelyben kávézók, üzletek, pékségek, stb. is vannak.
Tanácsadó 2011.03.21 10:45:00
@Tibi bácsi:

Ez azért is van így, mert még mielőtt festékszórózás közben 1 perc alatt elvinne a rendőr, már húszan rád szólnak. Pedig München etnikailag színes város, úgyhogy nem csak a 'hochdeutsch' tud vigyázni a környezetére.
Tanácsadó 2011.03.21 10:48:14
@rubberbandman:

És olcsó tömegkölekedés. 60 Euróért (Bécsben 50) havonta a teljes hálózatot lehet használni és pillanatok alatt eljutni A pontból B pontba. Kevés átszállással, vagy átszállás nélkül. P+R tetszés szerint. És parkok is tetszés szerint.
A következő arany "szösszenetet" blogtársunkon itt! találtuk. A kérdés felvetése - kivételesen - értelmesnek tűnik, bár az nem derül ki, hogy a munkavállaló miért nem a munkaadójának /felettesének jelzi, ha a munkakörülmények az egészségét veszélyeztethetik. (A…..
Tanácsadó 2010.04.25 14:38:09
Nagyon rövid észrevételeket szeretnék csak tenni a postban felvetett problémára.

1. Előfordulhatnak olyan helyzetek a munkahelyen, amely az ott dolgozók többségének megfelelőek, sőt jók, de egy-egy munkatárs pl. egészségi állapota valamilyen speciális feltételt kíván.
2. A speciális feltételeket nem lehet minden esetben megteremteni, ez nem is kötelessége a munkaadónak. Ilyenkor el kell gondolkozni a munkaviszony megszüntetésén, amennyiben a munkavállaló egészségkárosodás mentes munkavégzése (munkaügyi alkalmassága) nem garantálható.
3. A történetben leírt "bagatell" esetek általában kis jó szándékkal orvosolhatóak, - valószínűleg a probléma "orvosolható" az íróasztal pár méterrel történő áthelyezésével.
4. Bosszantó azonban a levélíró hozzáállása: a munkahelyen a munkakörülményeket nem az esetlegesen igazolásul szolgáló "papírt lobogtatva" lehet megváltoztatni! A panaszt írásban érdemes jelezni, az orvosi indokok csatolásával és kérni a munkaadó intézkedését.
5. A levélíró által leírt panaszokat túldimenzionáltnak érzem - természetesen minden elképzelhető -, ám mégis a régi vicc jut az eszembe:
- Anya fáj a fejem!
- Nem baj kisfiam, majd elmúlik.
- Anya fáj a lábam!
- Beütötted gyermekem, hagy nézzem meg.
- Anya fáj a torkom!
- Higgyed el kicsim, az is el fog múlni.
- De anya, már fáj az egész gyerek! :-)

6. A panaszt egyébként a munkaadó foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosának (üzemorvos) is lehet jelezni.
Nem mehetünk el szó nélkül a következő eset mellett. Korábban gallottunk (olvastunk) hasonló példát, úgy érezzük azonban, hogy érdemes foglalkozni a jelenséggel.A történet http://munkahelyiterror.blog.hu oldalon jelent meg. A post íróját - állítólag - a munkahelyén meg…..
A következő levelet panaszos olvasónk küldte. A munkavállaló megpróbáltatásai már huzamosabb ideje tartanak. Olvasónk véleménye szerint a helyzete elfogadhatatlan és a jogszabályok adta lehetőségeken belül érvényt is akar szerezni akaratának. Az eset érdekes és a megoldását…..
Tanácsadó 2010.04.12 17:15:24
Tisztelt Olvasónk!

Kezdjük a végén: Ez az ügy - amennyiben Ön rendkívüli lemondással szünteti meg a munkaviszonyát -, minden bizonnyal a munkaügyi bíróságon fog végződni. (Az eseményeket árnyalhatja, hogy Ön ragaszkodik-e valamilyen kártérítéshez, illetve az, hogy a munkaadónak elegendő "elégtétel-e" az Ön távozása).

Számomra úgy tűnik, hogy a munkaadó nem tudná álláspontját a bíróság előtt megvédeni, de nézzük a kritikus elemeket:

1. Az Ön munkaviszonya a Kjt. hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy a Kjt.-ben külön (eltérően) nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Mt. általános szabályait kell alkalmazni. (A Munka Törvénykönyve a generális szabály, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a speciális).

2.Munkaadója az Mt. 83./A§-a alapján járt el átirányításával kapcsolatban. Erre a jogszabály valóban lehetőséget ad, ez nem a munkaszerződés (kinevezés) módosítása. - (1) Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).

AZONBAN:
(2) Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

(3) Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.

(4) Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató 105-106. §-okon, illetve a 150. § (1) bekezdésén alapuló intézkedésének időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

(5) Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

(6) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az (5) bekezdés szerinti díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.

(7) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.

Ön az aránytalan (jog)sérelemre hivatkozik, - kérem vizsgálja meg, hogy a fenti pontokban felsoroltakban talál-e olyan jogalapot, amely hivatkozásul szolgálhat az Ön számára.

2. A munkaköri leírást, annak módosítását, kiegészítését Önnek alá kell írnia, - az a kinevezés részét képezi, - álláspontom szerint annak egyoldalú módosítása jogsértő és ellentétes az átirányítás funkciójával. - A határidőket akkor tudja kifogásolni, ha Ön a jelenléti ív, vagy egyéb más bizonyító dokumentumok alapján az átirányítás alapján történő feladat végrehajtását megkezdte. ISMÉTLEM, a munkaadónak valóban vannak jogai, az átirányítással nem, - a munkaköri leírás MÓDOSÍTÁSÁVAL azonban túllépte a hatáskörét, - Önt félrevezette, - a dokumentumot nem kellett volna aláírnia.

3. Az Ön által hivatkozott egészségügyi kockázatokat nem Önnek, hanem orvosnak, gyermekorvosnak, orvos szakértőnek kell megállapítania! A szakértő véleménye alapján fel kell hívni a munkaadó figyelmét a felmerült sérelem jellegére és részleteire.

Amennyiben igazolható, hogy az Ön gyermeke az Ön munkakörülményei miatt fokozott egészségügyi kockázatnak van kitéve, úgy a munkaadónak - véleményem szerint - AZONNAL intézkednie kell az átirányítás megszüntetéséről.

4. Mivel a Kjt. nem zárja ki az Mt. átirányításról szóló 83/A. §-ának alkalmazását, ezért nem kell módosítani a kinevezési okmányt, ha a közalkalmazottat átirányítják más munkakör – részbeni vagy teljes, saját munkakör melletti vagy ahelyetti - elvégzésére. De itt is követelmény, hogy az átirányítás csak ideiglenes lehet , továbbá csakis a munkáltató működésével összefüggő okból kerülhet rá sor. Speciális szabály – Kjt. 24. § (1) bekezdés - vonatkozik az átirányítás díjazására. Míg az Mt. szerint a munkavállalót a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg a díjazás, addig a Kjt. értelmében: ha a közalkalmazott az átirányítás során jelentős többletmunkát végez , akkor illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás = helyettesítési díj is megilleti.

ÖSSZEGEZVE: A dolog jelenleg úgy áll, hogy a munkaadó "quasi" az Ön beleegyezésével irányította át Önt másik munkahelyre. Ön akkor jár el helyesen, ha a jogsértés(ek)re felhívja a munkaadó figyelmét és felszólítja a jogsértés megszüntetésére. (FONTOS KÉRDÉS, hogy bizonyítható-e az a tény, hogy Önt a munkaköri leírás-módosításának aláírásakor megtévesztették?!).

Amennyiben a MEGALAPOZOTT felszólítás ellenére sem változtatja meg a munkaadó a jogsértő magatartását, úgy az megalapozhatja a rendkívüli lemondás alkalmazásának lehetőségét. KÉRDÉS: hogy az átirányítás meglehetősen szűk időintervallumában megéri-e kenyértörésre vinnie a dolgokat. Mindenesetre javaslom, hogy a TÉNYEKET ÍROTT FORMÁBAN próbálja meg dokumentálni és az átirányítás esetleges lejártával RAGASZKODJON az eredeti munkaköri leírásának helyreállításához.
Tisztelettel:
a Tanácsadó
A következő levél egy érdekes jogesetet dolgoz fel. Terrorról nincsen szó, és "hóhért" sem kiált a panaszos olvasó, de a "meglepetés" a munkavállaló számára váratlan és kellemetlen.Tisztelt Tanácsadó!Tegnap láttam számlámon döbbenten szokásos hó eleji…..
Tanácsadó 2010.04.12 12:35:59
Tisztelt Olvasónk!
Az ügy tanulsága az, hogy minden megállapodást írásban kell dokumentálni. Tipikus hiba a panaszos esetekben, hogy a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodás nem volt írásban rögzítve.

Utólag nagyon nehéz bármilyen követelésnek érvényt szerezni, az esetek többségében bíróságra kerül az ügy, ahol az egyszerűbb esetekben is 6-8 hónap után születhet döntés.

A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani; ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani.

Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak.

Természetesen arról külön kell megállapodni, hogy a távollét biztosítása egyben fizetett távollét-e!

Segítségül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikkét tudom az Ön figyelmébe ajánlani, amely kimondja, hogy minden embernek joga van a tanuláshoz és ezzel összhangban született a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 140. számú egyezménye (ajánlása) a fizetett tanulmányi szabadságról.

Elképzelhető (bár nem valószínű), hogy egy antidiszkriminációs eljárásban ki tudná harcolni az igazát, - az esettel kapcsolatban keresse fel az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és kérjen a hivataltól állásfoglalást, ha munkaadójával nem tud megegyezni.
Egyebekben azt kérheti, hogy a felhasznált napokból rendes fizetett szabadsága terhére számfejtsenek néhány napot.

Tisztelettel:
a Tanácsadó
A következő levélben olvasónk a megváltozott munkaképességgel élők foglalkoztathatósága felől érdeklődik. "Tisztelt Tanácsadó!Van-e speciális megkötés, különleges jogi szabályozás azzal kapcsolatban, ha egy munkaadó megváltozott munkaképességű munkavállalókat…..
Tanácsadó 2010.04.12 12:15:56
Tisztelt Olvasónk!
A rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazására külön támogatás nem jár, - a humánerőforrás és a munkabeosztás ésszerű, átgondolt, tervezett megszervezése már eleve hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez és a versenyképesség, a szervezeti hatékonyság növeléséhez.

Az egyes pályázati konstrukciók ugyan segítséget jelenthetnek, de ezek általában témaspecifikusak, a munkaszervezet működésének átfogó reformja nehezen képzelhető el egy meghatározott pályázat kereteiben.

Távmunkahelyek működtetése esetén a jelenlegi adójogszabályok adta lehetőségeken belül a kommunikációs végpontok pl. otthoni munkahelyen történő üzemeltetése nem számít természetbeni juttatásnak valamint a kafetéria elemeken felül is adható adómentes juttatás. (Ezekről a kérdésekről érdemes adótanácsadó, vagy adójogi szakértő véleményét is kikérni).

Megváltozott munkaképességű munkavállalónak az tekinthető, akinek a munkaképessége a 176/2005. (IX.2.) kormányrendelet 2. § ha)-hj) alpontok szerint módosult. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. tv. 39. §-a (5) bekezdésének b) pontja, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2.) Kormányrendelet, illetve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. ( IX. 2.) FMM rendelet alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére, a képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítására, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztésére, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítésére rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás nyújtható.

A végleges rokkantnyugdíjast max. napi 4 órás munkaviszonyban, szellemi vagy könnyű fizikai munkára lehet foglalkoztatni. Keresete nem haladhatja meg a teljes 8 órás (azonos vagy hasonló) munkakör átlagos díjazásának 80 %-át, vagyis 4 órás esetben ennek felét, de ez az összeg (arányosítva) nem lehet több annál a bérnél, amely alapján a rokkantsági nyugdíjat megállapították. (1997.évi LXXXI. tv. 30. §.)
Mivel a rokkantnyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősül, így rá sem vonatkoznak a munkaviszony felmondásának kritériumai, tehát a jogviszonya felmondási idő nélkül bármikor megszüntethető. Munkaviszony esetén jár a betegszabadság, de a táppénz már nem.

A csökkent (megváltozott) munkaképességű munkavállalókra a 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról rendelkezései az irányadóak.
Üdvözlettel:
a Tanácsadó
A következő gyöngyszemet ismét blogtársunk prezentálta. Történetünk hőse magáncélra használta a munkahelyi internetet, majd ezután rá akarta erőszakolni a munkaadóra vélt igazát. Kirúgták! Informatikai szabályzatról nem esik szó, pedig kellene... „Szaisztok! Panaszom…..
Tanácsadó 2010.04.11 13:42:57
A munkahelyeken általában tilos magáncélra használni a kommunikációs eszközöket, beleértve a telefont, faxot, internetet is. Ezzel kapcsolatban a munkaadó köteles lenne a szabályokat írásban un. "informatikai szabályzat" formájában rögzíteni.
Az informatikai szabályzat hiánya azonban nem mentesít a munkavégzés alól. Tehát, ha valaki bármilyen oknál fogva "lebukik", hogy a munkaideje alatt nem végzett munkát, akkor a következményekkel is számolnia kell. JOGOS! az írásbeli figyelmeztetés.

A történet ezek után zavaros, nem gondolom, hogy a munkaadónak "emberileg" meg kellene értenie, hogy az általa fizetett időben a munkatárs a vállalat idejét és pénzét szórakozásra fordítja. Nem lehet kifogás az sem, hogy mások is "csinálják".
Tisztázzunk néhány fogalmat:
1. FELJELENTÉS: Be. 170.§ A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg.

A leírt esetben FELJELENTÉS nem történt, a HR vezető felé bejelentést, vagy panaszt lehetett tenni.

2. FENYEGETÉS: Btk. 138.§ Súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A leírt esetben ilyen cselekmény sem történt, - ahogyan - szokás szerint - TERROR sem. Újra és újra, már sokadszor nem értjük, mi a célja az ilyen esetek panaszként történő megjelenítésének?!
Tanácsadó 2010.04.12 11:21:52
@Despota:

A hivatkozást készséggel megjelöljük, a tartalom azonban nyílt, idézéséhez jogunk van. (Viszont is). Egyébként jelzem, hogy az esélyegyenlőség blog elindításának előzménye, hogy sz Önök blogjánhoz szakmai együttműködést ajánlottunk. Úgy gondolom, vita tárgyát sem képezheti, hogy az ott megjelenő esetek gyakran nagyon rossz irányból közelítik meg a munka világát, sem szakmai választ nem adnak, sem értékítéletében nem arányos. A "Terrora" nyilvánvaló válasz az esélyegyenlőség, - amelyet a mögöttünk álló munkaerőpiaci szervezetek - szándékuk szerint - minden sértett fél számára biztosítani szándékoznak.
Az ellentétek kiélezése, gyakran "bugyuta" postok fenyegetésként történő közreadása kárt okoz. Úgy gondolom, hogy konkurenciát nem jelentünk, mert többek között nem célunk az sem, hogy több tucat, több száz felesleges hozzászólás jelenjen meg a blogban. Az eseteket szakértőként elemezzünk, amire az esélyegyenlőség és a tisztánlátás érdekében van szükség. Természetesen a már eddig feldolgozott több ezer saját eset közzététele a cél, de az internetes közösség bármelyik felületén megjelenő "hülyeségre" fel fogjuk hívni a jövőben is a figyelmet. A szakértői együttműködésünket továbbra is ajánljuk.
Olvasónk otthoni munkavégzés kapcsán kérte segítségünket. A dolog érdekessége az, hogy a levél írója egy állásbróker esetében maga is érzi, hogy vélhetően jogsértően működik a munkakeresőktől pénzt kérő cég, - mégsem zárkózik el határozottan attól, hogy ezzel, vagy…..
Tanácsadó 2010.04.12 11:01:13
Tisztelt Olvasónk!

Az otthonról végezhető munkakörök száma és jellege igen széles, így szükséges lenne megjelölnie, hogy Ön milyen feltételekkel, milyen végzettséggel és tapasztalattal vállalna munkát, valamint szükséges lenne megjelölni azt a munkakört (azokat a munkaköröket /feladatokat), amelyek ellátásához Ön megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.

Tisztázandó, hogy Ön bedolgozói, vagy informatikai eszközökkel végzendő feladatokra gondol, amikor az otthoni munkavégzésről érdeklődik. Munkajogviszonyban otthoni környezetben is ki kell alakítani azt a helyet (a MUNKAHELYET!), - ahonnan a zavartalan és biztonságos munkavégzés lehetséges.

Valóban elfogadhatatlan, hogy munkaközvetítés címén állásközvetítő, munkaközvetítő-bróker a munkát keresőtől pénzt kérjen a szolgáltatásaiért. Egyetlen esetben sem javasoljuk, sőt kifejezetten ellenezzük a kapcsolatfelvételt az ilyen módon működő cégekkel. Szerződés (munkaszerződés!) megkötése előtt ne végezzen semmilyen munkatevékenységet, - a szerződésben pedig tisztázni kell az elszámolás módját, határidejét, az elvárt teljesítményt, az utasítási, kapcsolattartási jogokat, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos költségek elszámolását, stb.

Nyomatékosan felhívom a figyelmet arra is, hogy amíg a bíróság jogerősen ítéletet nem hoz, addig bármilyen jogsértő cselekmény elkövetése legfeljebb feltételezés, vagy gyanú. Ön a saját maga védelmében maradjon távol azoktól a személyektől, vagy vállalatoktól, amelyek működését Ön saját maga sem érzi megbízhatónak.

Azonban félreértés az, hogy a Ptk., vagy a Munka Törvénykönyve egyes szakaszainak megsértése egyben büntetőjogi következményekkel járna. Jogi ismeretek hiányában nem javaslom a nyomozóhatóság bevonását, mert az ön által leírt jogalap vélhetően a rendőrségi feljelentés elutasításához vezet, - míg más szakhatóságok érdekeltek lehetnek a jogsértés felszámolásában.

A szokásos álláskeresési lehetőségeken túl az Ön figyelmébe ajánlom, hogy most zárult a Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett távmunka pályázat, - a támogatott szervezetek között előfordulhatnak olyanok is, amelyek még nem rendelkeznek a program végrehajtásához szükséges munkaerővel. A nyertesek listáját a
www.bmik.hu oldalon tekintheti meg, illetve felveheti a kapcsolatot a Programiroda ügyintézőjével.
Blogtársunk hasábjain jelent meg a következő írás, amelyet - mert nem állhatjuk meg szó nélkül -, idézünk:"Egy kis cégnél álltam alkalmazásban, és a bérezésem szerint x összegre voltam bejelentve, és y-t kaptam még mellé feketén. Ez volt a megállapodás. Pusztán azt…..
Tanácsadó 2010.03.29 22:57:24
@polikriszta:

Nem szándékom "megmondó embernek" lenni. Egy - szerintem - nagyon rossz megközelítésre szeretném a figyelmet felhívni.
Tanácsadó 2010.04.06 15:36:03
@Magg:

Igen és a realitásokat jó lenne tudomásul vennie mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalnak.

Nem jó üzenet az, - hogy elvonatkoztatva a munka világától -, kiskapukat keresünk, apró "stichliket" követünk el, alapvetően a mindennapi életünk okkal, vagy ok nélkül kisebb-nagyobb hazugságok, csalások között telik el. Mindez nem munkahelyi probléma, ez társadalmi probléma, - amelynek egyik részszegmense a munka világa.
Tanácsadó 2010.04.06 15:37:05
@Magg:

Így van, - éppen ezért nem szabad ezekből általánosítani.
Olvasónktól érkezett a következő kérés:"Tisztelt Tanácsadó!Legális, megbízható valós távmunkát keresek, de sajnos az álláshirdetések tele vannak álhirdetésekkel, illetve különféle ügyfélkör és csapatépítő munkát hirdetéseivel. Ezért szeretném a…..
Tanácsadó 2010.04.06 15:29:32
Tisztelt Olvasónk!

Számtalan alkalommal leírtuk már, hogy a "távmunka" nem speciális szakma, nem különleges foglalkozás. Ne keressen "távmunkát", - az ugyanis gyűjtőfogalom, egy meghatározott tevékenységre nem értelmezhető".
Az érdeklődésének, képzettségének, tapasztalatának megfelelő munkát, állást pozíciót keressen, - ezek többsége távoli munkahelyről, esetleg az Ön otthonában kialakított munkahelyről is végezhető.

A távoli helyről történő munkavégzés Önkéntes és minden esetben a munkaadó és a munkavállaló megegyezésén alapul.

Azok a hirdetések amelyek "távmunkát" hirdetnek formailag sem, - vélhetőleg tartalmilag sem - helyesek, gyakran jogsértés elkövetésére irányulnak.

A munkakeresés, álláskeresés folyamata mindenki számára azonos: hirdetést adunk fel, hirdetésre jelentkezünk, esetleg ismerős ajánlására adódik lehetőség, vagy saját magunknak teremtünk munkafeltételeket.

"Távmunkát" azonban senki nem hirdethet, - sőt! - jogszerűtlen a kizárólag távmunkában hirdetett munkalehetőség /állás közzététele is. Ez ugyanis éppen az önkéntesség elvét sértené, a távmunka végzés ugyanis a törvény erejénél fogva önkéntes, - mindenki számára biztosítani kell a jogot a hagyományos munkahelyen és körülmények között történő munkavégzéshez.

Megbízható munkaadót találhat, a munkaadók többsége, - az egyes médiumok szenzációhajhász és gyakran eltúlzott, vagy meg sem történt bulváreseteinek bemutatása ellenére is - tisztességes.

Tudomásul kell venni (sajnos), hogy Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma 11%-os és a foglalkoztatottság is szomorúan (megdöbbentően) alacsony. Ilyen körülmények között a munkaerőpiacon alacsony a munkakínálat és magas az állást /munkát keresők száma is. A munkavállalással kapcsolatos problémák ezért kulcsfontosságúak minden ember, minden család életében. Javaslom, hogy ismeretségi körében próbáljon meg elsődlegesen munkalehetőség után kutatni. Elképzelhető, hogy Ön hirdetést ad fel, vagy hirdetésre válaszol, - de minden esetben jelölje meg az Ön képzettségét, végzettségét, írja le, hogy milyen területen, milyen jellegű munkát szeretne végezni, - és írja meg, hogy milyen feltételekkel (munkaidő, munkabér, otthoni munkavégzés, stb.) tudná vállalni a munkát. Jelzem, az otthoni munkahely kialakításának a törvényben meghatározott kritériumai vannak.
Azok a munkaadók, akik nem kérik Öntől az előbb említett adatokat, - azok komolytalanok! Kérem, hogy soha senkinek, - az írásban rögzített szerződés és számla kiállítása előtt pénzt ne utaljon át. A közvetítői tevékenység a munkát keresők számára ingyenes.
Tisztelettel:
a Tanácsadó
A következő levelet ismét blogtársunk hasábjain találtuk, szemben a "terror" fenyegetéssel, - amelynek viszont nyomát sem. Nézzük meg az érem másik oldalát."Bizonyára sok levelet kaptok a  Bioptronos ámítással kapcsolatban, mégis úgy döntettem, leírom, mit…..
Tanácsadó 2010.04.04 16:15:59
A következő eset szerintünk szinte szóra sem lenne érdemes. Már meg sem kérdezzük, hogy a munkavégzés milyen jogviszonyban, milyen elszámolási feltételekkel történt. Talán történt jogsértés, talán nem...

Ami felháborít minket az, hogy bármilyen munkát "megalázónak minősítsen" bárki, különösen egy vélhetően pályakezdő éveit taposó fiatal. Ezt a magatartás mindazok nevében visszautasítjuk, akik - akár évek óta - hiába várnak bármilyen munkalehetőségre, vagy munkakeresés /ajánlás ürügyén még meg is károsították őket.

Csak a tisztánlátás végett: Magyarországon a foglalkoztatottság mértéke alig éri el az 50%-ot, míg a munkanélküliség, vagyis a nyilvántartott munkanélküliek aránya is már kb. 11%.

Ebben a helyzetben minden olyan munkaadóval/megbízóval szemben nagyon határozottan lépünk fel, ahol azt tapasztaljuk, hogy a munkavállalók jogait megsértették, ez emberi, etikai, esélyegyenlőségi normáknak nem tettek eleget.

A munkalehetőségek nyegle "lesajnálását" azonban visszautasítjuk! Valóban nem kell elvállalni azt a munkát, ami "büdös", hiszen ügyvezetőként is, full extrás BMW-vel is el lehet kezdeni az életet...

Annak megállapítása, hogy a DM módszerrel értékesített termékek árazása megfelel-e a minőségi, fogyasztóvédelmi, versenyjogi feltételeknek, - a szakhatóságok, vagy végső soron a piac (fogyasztók) dolga. Az említett esetben - ismereteim szerint - hasonló eszközök ára is a leírtaknak megfelelő, egyben valószínűsíthető, hogy a vevőkör sem a havi nettó 140 ezer forint alatti jövedelműek közül fog kikerülni. Ennek ellenére a termék értékesíthető, - valóban nem egyszerű feladat -, ám az értékesítés után járó jutalék is tisztességes.
Átverésről csak olyan értelemben beszélhetünk, hogy a post író úgy gondolja, hogy igaza van... Ezzel saját magát csapja be.
A következő jogesetet szintén blogtársunk postjából idézzük és megpróbálunk az ellentmondásokra is rávilágítani:"Betegállományban vagyok 3.napja. Munkáltató telefonált, hogy holnap sürgősen menjek be egy csomó dolgot megbeszélni. Ez kirúgást jelent. Ennél a közismert…..
Tanácsadó 2010.04.01 18:11:55
Tisztelt Olvasók!

A fent leírt joghelyzet az "állatorvosi ló esete", de leginkább abban, hogy a munkavállaló hogyan korlátozhatja saját jogérvényesítő képességét?!
Feltéve azt, hogy a leírt történet megtörtént eseményeken alapul, - nem felmentve a munkaadót a többszörös jogsértés felelőssége alól -, de a munkavállaló oldaláról is felmerül a felelősség kérdése. vegyük sorjába:
1. A Mt. több esetben un. felmondási védelmet biztosít a munkavállalók számára.
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

* a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama alatt,
* a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartama alatt,
* a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
* a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt,
* a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartam alatt,
* a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama alatt.

A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a védelmezett időszak alatt lehet ugyan a felmondást a munkavállalóval közölni, de a felmondási idő a tilalom időszaka alatt nem kezdődik meg. Az ezt megelőzően (pl. betegállományba vonulást megelőzően) közölt felmondásnál a munkaviszony az általános szabályok szerint (a felmondási idő elteltével, a betegállomány tartama alatt) szűnik meg.

Ha a felmondási védelem fentiek szerinti időtartama meghaladja a tizenöt napot, de nem éri el a harminc napot, a felmondási idő csak a védelem lejártát követő tizenöt nap elteltével kezdődhet el. Amennyiben a védelem időtartama meghaladja a harminc napot, a felmondási idő csak a védelem lejártát követő harminc nap elteltével kezdődhet. (E szerint, ha valaki például 10 napig van táppénzen, akkor már a munkába állásának első napján elkezdődhet a felmondási ideje. Amennyiben a betegség 18 napig tart, akkor csak a munkába állását követő 16. napon kezdődhet a felmondási ideje, ha pedig 31 napi betegség után áll munkába, a felmondási idő a munkába állását követő 31. napon kezdődhet.)

A felmondási tilalom nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik a felmondás közlésének időpontjában öregségi nyugdíjra jogosultságot szereztek, illetve előrehozott öregségi nyugdíjban vagy szolgálati nyugdíjban részesülnek, valamint a vezetők munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére.
2. A táppénzes jogosultság megállapítása a beteget kezelő háziorvos felelőssége. magától értetődő dolog az, hogy a munkaadó abban érdekelt, hogy a munkavállalók a munkahelyükön dolgozzanak és munkájukat magas színvonalon, kiváló minőségben végezzék el. Az indokolt betegség azonban éppen a munkavégzés minőségére és eredményességére lehet negatív hatással, így a betegen, nem kellő koncentrációval történő munkavégzésben egyetlen munkaadó sem érdekelt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a munkavállaló rosszulléte, stb. következtében bekövetkező esetleges munkahelyi baleset 100%-os táppénz kifizetését vonja maga után, egyben felmerülhet a munkaadó egyéb felelőssége (közrehatása is).
3. A munkaadó helytelen módon jár el, amennyiben saját betegségét "bagatellizálja", - nagyon szerencsétlen kommunikáció az, hogy korábban munkaképes volt, hasonló tünetek mellett, most azonban "azt gondolta ... otthon marad", - mert nem akkora a hajtás. Csak megismételni tudom, nem a munkaadó dönti el, hogy keresőképes, avagy sem, hanem az őt kezelő háziorvos. Amennyiben a munkaadó quasi önkényes döntéséről van szó, akkor bizony a jogkövetkezményeket is vállalnia kell, emellett kellemetlen helyzetbe kerülhet az igazolást kiállító orvos is.
4. Abszurd felvetés, hogy a leírt esetben egyáltalán szóba kerülhetne a rendkívüli felmondás alkalmazása. Erre a "vas szigort" alkalmazó munkaadóknál sem kerülhetne sor.

Mind a munkáltató, mind a munkavállaló rendkívüli felmondással megszüntetheti a határozott és a határozatlan időre szóló munkaviszonyt is, ha a másik fél

* a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
* egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A munkáltatói rendkívüli felmondást indokolni kell, az indokolásból ki kell tűnnie a felmondás valódi okának. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
5. A rendes felmondás alkalmazása is támadható lenne.
6. Nem tudok rá jobb kifejezést: egyszerűen "hülyeség!", hogy a cafetériát "zsebből" fizetnék. Erre egész egyszerűen nincsen lehetőség, többek között azért, mert több cafetéria elem felhasználása a munkavállaló nyilatkozatához kötött, másrészt több cafetéria elem FELHASZNÁLÁSA! a munkavállaló adószámán nyilván van tartva. arról már nem is beszélek, hogy a megvásárolt utalványokkal a munkaadónak el kell számolnia, amit nem tud megtenni, ha az utalványokat nem adja át. (Csupán felhívnám a T. olvasók figyelmét, hogy a minden alapot nélkülöző butaságoknak nem kellene bedőlni).
7. Több alkalommal írtam már arról, hogy amennyiben "a fizu fele zsebből megy", abban az esetben a munkaadó adó TB csalást és okirat hamisítást követ el, a munkavállaló bűnsegéd, - a követő adóvizsgálat pedig meg fogja állapítani a jogalap nélküli gazdagodás tényét és az adókülönbözet befizetésére fogja kötelezni a munkavállalót.
8. Vissza térve az alapkérdéshez: a betegség (táppénz) ideje alatt a munkavállalónak semmi keresni valója nincsen a munkahelyen, sőt - a kezelések kivételével - köteles az otthonában tartózkodni. Amennyiben a keresőképtelenség ideje alatt bemegy a munkahelyére annak lehetnek jogkövetkezményei, - a védettség megszűnte után pedig annak ismeretében kell eljárni, hogy a munkaadó valóban alkalmaz-e jogszabályba ütköző intézkedést.
A következő levélben olvasónk arról ír, hogy a munkaügyi jogvita során az Ő javára ítélt a bíróság, az idő közben felszámolási eljárás alá került vállalat azonban nem biztos, hogy ki tudja fizetni a tartozását. Létezik-e ilyenkor valamilyen megoldás?"Tisztelt…..
Tanácsadó 2010.03.29 11:07:54
Tisztelt B!

A felszámolási eljárás során törvény határozza meg a követelések kielégítésének sorrendjét. A köztartozások kifizetése után a bérek és bér típusú juttatások következnek.
A felszámoló nyilván okkal fordult a Bérgarancia Alaphoz, amely intézkedés megtétele egyben a felszámoló kötelessége is.
A kifizetések ütemezését és a felszámolás alatt pl.a vállalat működését a felszámoló irányítja. (A felszámoló gyakorlatilag és technikailag a menedzsment szerepét veszi át). A felszámolási eljárásnak nem kizárólag a vállalat megszüntetése lehet az eredménye, elképzelhető, hogy a felszámolási eljárás közben sikerül olyan (csőd) egyezségeket kötni, amely végső soron a vállalat fennmaradásához is vezethet.
Részletesebb információk hiányában nem tudom megítélni, hogy ténylegesen milyen gazdasági körülmények között van az eljárás alatt lévő vállalat.
Javaslom, egyeztessen a felszámolóval, hogy az Ön számára megítélt összegek milyen ütemben kerülnek kifizetésre, - a Bérgarancia Alapból nem fedezett összegre pedig nyújtson be hitelezőként igényt. (Nem szeretném túl sok reménnyel kecsegtetni a különbözet érvényesíthetőségével kapcsolatban, de erre ugyanolyan esélye van, mint a cég bármely más hitelezőjének).
A munkabér jogcímen kifizetett összegekből járulékokat és SZJA-t kell fizetnie. Az esetlegesen kártérítésként megítélt összeg adómentes.

Tisztelettel:
a tANÁCSADÓ
Következő levelünkben a munkaadó lojalitásról tesz tanúbizonyságot. A levél témája a fizetés nélküli szabadság, amelynek alkalmazását szintén az Mt. határozza meg. A vállalat rugalmasabban is el tudná képzelni a jogszabályban írottakat, a munkavállaló javára. Szimatoltunk,…..
Tanácsadó 2010.03.27 21:57:14
Kedves Zs!

Fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére - közérdekű okból
vagy személyes és családi körülményeire tekintettel - fizetés nélküli
szabadság adható. A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér
nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll. A munkaadónak
(saját maga után) azonban - mivel munkaadója járulékot a passzív
státusz ideje alatt nem fizet, így biztosítási jogviszonya is
megszűnik -, fizetnie kell az Egészségügyi Szolgáltatási Járulékot!

A törvény speciális esetekben kötelezővé teszi a munkaadónak a fizetés
nélküli szabadság kiadását.

* A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek
3. életéve betöltéséig a gyermek gondozás, továbbá a gyermek 14.
életéve betöltéséig, ha a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási
segélyben részesül; a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek
betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
* Az előreláthatóan 30 napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra
szoruló közeli hozzátartozó személyes, otthoni ápolása céljából
legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni.
* A sor-, valamint a 20 napi időtartamot meghaladó tartalékos és
póttartalékos katonának bevonulás előtt kérésre - 2 munkanap fizetés
nélküli szabadságot kell engedélyezni.
* Legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell
engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást
épít.
* Az országgyűlési képviselőnek kérésére jelöltségének
nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve
megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig, majd képviselői
megbízatása időtartamának egészére vagy annak egy részére fizetés
nélküli szabadságot kell engedélyezni. Fizetés nélküli szabadságot
kell biztosítani a polgármesternek, valamint az Országos Rádió és
Televízió Testület tagjának is, a megbízatásának időtartamára.

Egyéb esetekben mérlegelés és közös megegyezés kérdése a fizetés
nélküli távollét engedélyezése, amely jogcím megnevezése nélkül nem
lehetséges. A munkaadónak egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során
igazolnia kell tudni, hogy a munkavállaló milyen jogcímen van tartósan
távol. Ilyen jogcím lehet pl. tanulmányút, továbbképzés, stb.

Tisztelettel:
a Tanácsadó
A költségtakarékosság jegyében egyre több esetben szűnnek meg közalkalmazotti, köztisztviselői státuszok, vagy egész intézmények, amelyekben a munkavállalók ilyen státuszokba voltak kinevezve. A megszűnő intézmények feladatait nem "állami", azaz költségvetési…..
Tanácsadó 2010.03.26 16:50:28
Kedves Marcsi!

Az érdekképviseleteknek meghatározó szerepe van abban, hogy a feladatátadás jogszerű keretek között történjen. A Kjt. 25/A§-a az irányadó, - amely jogszabályi hivatkozást nem értelmezni kell, hanem be kell tartani. (Meglehetősen egyértelmű eljárásrendet tartalmaz a törvény).

Az alapvető hiba abban van, hogy jelen esetben a közalkalmazotti jogviszony "a munkaadó jogutód nélküli megszűnésével" megszűnik, - a jogviszonyt tehát le kell zárni.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról,
c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

(5) A közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet - megfizetni.

(7) Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat.

Tehát a közalkalmazotti jogviszonyt le kell zárni, a végkielégítéseket kifizetni. Megfontolás tárgyát képezi, hogy az átvavő munkaadó feltételeit elfogadja-e a munkavállaló.

Elképzelhető, hogy az átadás-átvétel olyan módon valósul meg, hogy átvevő garantálja (de ezt minden egyes munkaszerződésben garantálnia kell!) a végkielégítésre történő jogszerző idő beszámítását elismerését és a munkaviszony megszűnéskor a kifizetést.

Az új munkaszerződésben (az előzetes közléskor már ismertetni kell a feltételeket) szerepelhet, hogy mennyi ideig garantált a munkaviszony fenntartása, stb.

A jubileumi jutalom akkor jár Önnek, amennyiben a jogosultság időpontjában még közalkalmazott.

Tisztelettel:
a tanácsadó
Tisztelt Tanácsadó,   A segítségüket szeretném kérni az alábbiakbban. Természetesen olvastam web oldalukon azt a tényt, hogy a Távmunka Sövetség munkaerő-közvetítő tevékenységet nem végez. Kérdésem: arra vonatkozóan tudnának-e információval szolgálni, hogy a…..
Tanácsadó 2010.03.25 19:50:09
Tisztelt Olvasónk!

Köszönöm megtisztelő levelét.
A dolog lényegét Ön is megfogalmazta: pl. az idegenforgalom, a rendezvényszervezés, ügyfélszolgálat, stb. területén elképzelhetőek olyan munkakörök (munkatevékenységek), amelyek akár távoli (munka)helyről is végezhetőek.
A távmunka tehát nem tevékenység (foglalkozás), hanem a munkaszervezés, munkavégzés informatikai eszközökkel támogatott formája.

Arra a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hogy melyik vállalat (cég) mely pozíciója lehet alkalmas távoli (pl. otthoni) munkahelyekről történő megvalósításra. Ennek önkéntessége folytán semmilyen nyilvántartás nem készült.

A munkakeresés, álláskeresés folyamata hasonló technikákon alapul, mintha hagyományos munkakörülmények között szeretne ön munkalehetőséget találni. (Álláskeresési tréningjeinken tanítjuk azokat a technikákat, amelyekkel Ön maximalizálhatja az esélyét a munkalehetőség megtalálására).

Az első számú szabály, hogy Ön tájékozódjon a környezetében, ismeretségi körében, relatív közelségi környezetében mérje fel azokat a vállalatokat, amelyeknél Ön szívesen végezne munkát és megfelel az Ön képzettségének érdeklődési körének is.

A második szabály az, hogy az internetes keresőkben kulcsszavak beírásával próbál találni az Ön számára szimpatikus vállalatokat. (Pl. az "idegenforgalom kft" kulcsszavakra 3.930.000 db. találatot, az "utazásszervezés kft" kulcsszavakra 414.000 db. találatot ad a Google keresője). Érdemes kísérletezni a kulcsszavak kombinációival.

Harmadik lehetőségként a startlap.hu család, vagy a linkpark.hu család, stb. oldalain található több tízezer különböző módon tematizált hivatkozások áttanulmányozása.

Természetesen nem kizárt, hogy Ön az online álláskereső szolgáltatások "ingyenes!" segítségét vegye igénybe. Szeretném hangsúlyozni, hogy munkakeresőként kizárólag ingyenes szolgáltatást vegyen igénybe. A közvetítő ügynökségek nem kérnek, de nem is kérhetnek pénzt a munkaközvetítésért a munkát keresőktől. A díjfizetés minden esetben a munkaadót terheli, hiszen a profit az Ön által elvégzett munkából keletkezik.

Fentiek mellett ne zárja ki a munkaügyi központok közvetítési szolgáltatását sem, elvileg a távmunka referensek és tanácsadók feladata az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretein belül többek között a távmunkában végezhető álláshelyek feltárása és közvetítése is.

Tisztelettel:
a Tanácsadó