Adatok
Timnorc
0 bejegyzést írt és 352 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Egy csepeli biciklis, Zoltán küldte nekünk az alábbi szöveget egy bejelentésben, amiben rá is kérdez a Budapest Közútnál, hogy a kerékpáros nyomok ilyenek maradnak-e. ..
Bármilyen fenevaddal nehéz együtt élni, én már próbáltam párat. Lajossal, a csótánnyal még ifjonc koromban osztottam meg a közös alagsori albérletet. A pókok állítólag szerencsét hoznak, ezért nem szoktam bántani őket, de adtam már elő a pörgős-sikítóst a velük való…..
H.G. Wells tényszerű stílusban megírt sci-fi alapművét a földet megszálló marslakókról többször is feldolgozták 1898-as megjelenése óta. Orson Welles a ’30-as években híradós tudósításnak álcázott rádiójátékként rémítette halálra vele Amerika lakosságát, 1953-ban pedig nagysikerű filmet forgattak…..
Réka egy szarkazmussal nem kis mértékben átitatott KRESZ módosítási javaslatot dobott fel a blogon keresztül, amivel növelné a gyalogos átkelőhelyek biztonságát. Ti mit gondoltok? Az utóbbi évek során romlott vagy javult a helyzet Magyarországon ebből a szempontból?
Szép…..
Timnorc
2014.04.06 08:31:17
@dzsaszper:
Hidd el, hogy alapos gyanú, megalapozott gyanú ismeretlen tettesnél nincs.
A "túl nagy sebességgel" érkezéshez:
Néhány évvel ezelőtt KRESZ módosítási javaslatként felmerült, hogy az összes - rendőrlámpával nem védett - kijelölt gyalogátkelőhely megközelítésére vezessenek be sebességkorlátozást. Azt hiszem 30 km/h körüli sebességről szólt a javaslat.
Szakmai szinten (ha jól tudom szakbizottsági vitának hívják) bukott el ez a módosítási javaslat, méghozzá egy hatályban lévő bírósági jogegységi határozat tartalma, vagy más módon egységesítésre került bírói gyakorlat miatt.
A jogegységi határozat (vagy egységes bírói gyakorlat) kijelölt gyalogátkelőhelyen gépjárművel történt gyalogos gázolás(oka) vonatkozásában szabályozta/magyarázta azt a KRESZ szabályt, miszerint kijelölt gyalogátkelőhelyet fokozott óvatosággal és csökkentett sebességgel szabad csak megközelíteni (KRESZ 43. § (2) bek.)
A jogegységi határozat (vagy más módon kialakult bírói gyakorlat) szerint a fokozott óvatosságnak csak az a gépjárművezető tesz eleget, aki járműve sebességét kijelölt gyalogosátkelőhely előtt maximum 35 km/h-ra csökkenti. Ezzel a kérdéses szakasz (2) bekezdésének másik fordulata is meg lett magyarázva (tehát mit jelent az a kifejezés, hogy "olyan sebesség")
Emiatt hiúsult hát meg a kötelező érvényű sebességkorlátozás bevezetése, hiszen okafogyott külön szabályozni egy már szabályozott kérdést.
Leegyszerűsítve:
Ha gyalogosgázolás történik egy kijelölt gyalogosátkelőhelyen, és a gázoló gépjármű sebessége - akár szakértő véleménye szerint is - meghaladta a 35 km/h-t, akkor a gépjárművezető mindenképpen felelős a balesetért.
Ezt követően csupán azt kell eldönteni, hogy egymaga, vagy a gyalogossal együtt felelős.
Hidd el, hogy alapos gyanú, megalapozott gyanú ismeretlen tettesnél nincs.
A "túl nagy sebességgel" érkezéshez:
Néhány évvel ezelőtt KRESZ módosítási javaslatként felmerült, hogy az összes - rendőrlámpával nem védett - kijelölt gyalogátkelőhely megközelítésére vezessenek be sebességkorlátozást. Azt hiszem 30 km/h körüli sebességről szólt a javaslat.
Szakmai szinten (ha jól tudom szakbizottsági vitának hívják) bukott el ez a módosítási javaslat, méghozzá egy hatályban lévő bírósági jogegységi határozat tartalma, vagy más módon egységesítésre került bírói gyakorlat miatt.
A jogegységi határozat (vagy egységes bírói gyakorlat) kijelölt gyalogátkelőhelyen gépjárművel történt gyalogos gázolás(oka) vonatkozásában szabályozta/magyarázta azt a KRESZ szabályt, miszerint kijelölt gyalogátkelőhelyet fokozott óvatosággal és csökkentett sebességgel szabad csak megközelíteni (KRESZ 43. § (2) bek.)
A jogegységi határozat (vagy más módon kialakult bírói gyakorlat) szerint a fokozott óvatosságnak csak az a gépjárművezető tesz eleget, aki járműve sebességét kijelölt gyalogosátkelőhely előtt maximum 35 km/h-ra csökkenti. Ezzel a kérdéses szakasz (2) bekezdésének másik fordulata is meg lett magyarázva (tehát mit jelent az a kifejezés, hogy "olyan sebesség")
Emiatt hiúsult hát meg a kötelező érvényű sebességkorlátozás bevezetése, hiszen okafogyott külön szabályozni egy már szabályozott kérdést.
Leegyszerűsítve:
Ha gyalogosgázolás történik egy kijelölt gyalogosátkelőhelyen, és a gázoló gépjármű sebessége - akár szakértő véleménye szerint is - meghaladta a 35 km/h-t, akkor a gépjárművezető mindenképpen felelős a balesetért.
Ezt követően csupán azt kell eldönteni, hogy egymaga, vagy a gyalogossal együtt felelős.
Timnorc
2014.04.07 20:59:42
@dzsaszper:
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 6. § (2) bekezdés.
Más:
A lassításos történet tényleg így volt/így van.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 6. § (2) bekezdés.
Más:
A lassításos történet tényleg így volt/így van.
Timnorc
2014.04.08 06:59:25
@dzsaszper:
Itt is arra kell felhívnom a figyelmet, hogy a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet a mai napig hatályban van.
(Ugye legutóbb akkor kerüt szóba, amikor a fekvő-rendőrökről volt szó. És sokan rosszul tudják, és azt hiszik, hogy a fekvő-rendőr az miatt van, hogy lassabban közlekedjünk, pedig ehelyett az miatt van, hogy ne közlekedjünk gyorsabban. Erről most csak ennyit. Annak idején részletesen megbeszéltük.)
Szóval a rendelet melléklete 23. pontjának 23.7. alpont szerint "lakott területen kívül gyalogos-átkelőhelyet kijelölni csak rendkívül indokolt esetben szabad. A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében 60 km/óra sebességkorlátozást és jelzőtáblával, valamint záróvonallal is jelzett előzési tilalmat kell elrendelni, továbbá kötelező a „Gyalogosátkelés” veszélyt jelző tábla (KRESZ 83. ábra) elhelyezése. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyre további útburkolati jelekkel (KRESZ 158/a és 158/b ábrák) is fel kell hívni a figyelmet."
Továbbá 23.5. alpont a), e), f) pontjai szeint "gyalogos-átkelőhelyet nem szabad kijelölni autópályán és autóúton, közvilágítás nélküli útszakaszon, továbbá nem megfelelő közvilágítású útszakaszon."
Itt is arra kell felhívnom a figyelmet, hogy a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet a mai napig hatályban van.
(Ugye legutóbb akkor kerüt szóba, amikor a fekvő-rendőrökről volt szó. És sokan rosszul tudják, és azt hiszik, hogy a fekvő-rendőr az miatt van, hogy lassabban közlekedjünk, pedig ehelyett az miatt van, hogy ne közlekedjünk gyorsabban. Erről most csak ennyit. Annak idején részletesen megbeszéltük.)
Szóval a rendelet melléklete 23. pontjának 23.7. alpont szerint "lakott területen kívül gyalogos-átkelőhelyet kijelölni csak rendkívül indokolt esetben szabad. A kijelölt gyalogos-átkelőhely térségében 60 km/óra sebességkorlátozást és jelzőtáblával, valamint záróvonallal is jelzett előzési tilalmat kell elrendelni, továbbá kötelező a „Gyalogosátkelés” veszélyt jelző tábla (KRESZ 83. ábra) elhelyezése. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyre további útburkolati jelekkel (KRESZ 158/a és 158/b ábrák) is fel kell hívni a figyelmet."
Továbbá 23.5. alpont a), e), f) pontjai szeint "gyalogos-átkelőhelyet nem szabad kijelölni autópályán és autóúton, közvilágítás nélküli útszakaszon, továbbá nem megfelelő közvilágítású útszakaszon."
Valamelyik nap jöttem hazafelé, a 31-esen az M0 után van három körforgalom. Jött előttem - mint a későbbi előzés során látszott - egy frissen fodrászolt szőke hölgy (csak a fodrászolása volt friss, a hölgy maga nem annyira).
Kreatív módon minden körforgalomba másképpen ment…..
Timnorc
2014.03.02 19:35:07
@kincsőrző:
Egyetértek.
Apró kiegészítés: Mindig vigyázni kell arra, hogy az irányjelzés ne legyen megtévesztő.
A "különösen" utáni részt az írásodban viszont nem teljesen értem.
Az 1) esetet én így értem:
Körforgalomba való behajtáskor: Nem kötelező, de nem is tilos, viszont nincs többlettájékoztatási értéke.
És mivel nincs többlettájékoztatási értéke, ezért felesleges.
A 2) eset egyértelmű.
A 3) esetet meg így értem:
Körforgalomban való bennmaradáskor: Nem kötelező, de nem is tilos, viszont igen is van többlettájékoztatási értéke.
És mivel van többlettájékoztatási értéke, ezért nem, hogy nem felesleges, hanem akár javalott is.
Egyetértek.
Apró kiegészítés: Mindig vigyázni kell arra, hogy az irányjelzés ne legyen megtévesztő.
A "különösen" utáni részt az írásodban viszont nem teljesen értem.
Az 1) esetet én így értem:
Körforgalomba való behajtáskor: Nem kötelező, de nem is tilos, viszont nincs többlettájékoztatási értéke.
És mivel nincs többlettájékoztatási értéke, ezért felesleges.
A 2) eset egyértelmű.
A 3) esetet meg így értem:
Körforgalomban való bennmaradáskor: Nem kötelező, de nem is tilos, viszont igen is van többlettájékoztatási értéke.
És mivel van többlettájékoztatási értéke, ezért nem, hogy nem felesleges, hanem akár javalott is.
Mostani időjárási viszonyok között időnként szükség lehet ezekre a plusz fényekre. De csak időnként, mivel ahogy Axim írja és én is tapasztalom, egyesek nincsenek tisztában ezek használatának szabályaival és akkor is égetik a ködzárót, ha már kifolyik a mögöttük haladó…..
Timnorc
2014.01.04 09:45:04
@0gábor:
Válasz erre: 2013.12.19. 17:21:15
Régebben rám szóltak, hogy ne csak utaljak egy korábbi bejegyzésre (még, ha a pontos időpontot meg is jelölöm), hanem írjam le a hozzászólásomat.
Ezért most ismétlek:
"Néha, ha elbizonytalanodok, beleolvasok egy-egy ilyen, ködlámpákkal kapcsolatos beszélgetésbe. Ilyenkor ismét megbizonyosodom afelől, hogy igen is, Magyarországon "ködlámpa hiszti" van.
A ködlámpát használók pusztán a ködlámpa-használásuk miatt vannak pellengérre állítva. És ez így nem jó.
Amiről tulajdonképpen már régóta beszélek (ebben a blogban is régóta) az az, hogy ha az autóstárs zavaróan vakító fényforrást használ, akkor érdemelje ugyanazt, bármilyen fényforrásról is van szó.
De könyörgöm, ne csak(!) azért mert ködlámpát használ.
Blödnek tűnik, tudom, de megismétlem:
Ha valakinek vakít a kabinvilágítása, akkor az miért más?
És tudjátok, sokkal több szembejövőnek vakít a tompítottja, mint amennyien egyáltalán használnak ködlámpát (nemhogy amennyien vakító ködlámpával haladnak), még sincsenek blogok a vakító tompítottak témájában.
És a javaslat inverz formában:
Ha valaki ködlámpát használ, de nem vakít zavaró módon, hagyjátok! Ne foglalkozzatok vele!
Az első ködlámpa tehát nem bunkófon."
0gábor! Nem értelek. Csak azért, mert ködlámpát használ valaki rávillogtatsz. Nincs egyéb okod rá, hanem csak az, hogy ő ködlámpát használ. Az ilyen hozzáállású embereket,mint Te, nem tudom megérteni.
Előre szólok: ne próbáld megértetni velem, hogy miért teszed! Ha tényleg nincs más oka a rávillogtatásnak, hanem csak az, hogy ő ködlámpát használ, akkor nem fogod tudni megértetni Magadat velem.
Esélyed arra, hogy megértesd a hozzáállásodat velem, csak akkor lesz, ha pusztán a ködlámpa-használaton felül van valami más oka is annak, hogy rávillogtatsz. (Pl. vakít valamelyik fényforrása az illetőnek)
Válasz erre: 2013.12.19. 17:21:15
Régebben rám szóltak, hogy ne csak utaljak egy korábbi bejegyzésre (még, ha a pontos időpontot meg is jelölöm), hanem írjam le a hozzászólásomat.
Ezért most ismétlek:
"Néha, ha elbizonytalanodok, beleolvasok egy-egy ilyen, ködlámpákkal kapcsolatos beszélgetésbe. Ilyenkor ismét megbizonyosodom afelől, hogy igen is, Magyarországon "ködlámpa hiszti" van.
A ködlámpát használók pusztán a ködlámpa-használásuk miatt vannak pellengérre állítva. És ez így nem jó.
Amiről tulajdonképpen már régóta beszélek (ebben a blogban is régóta) az az, hogy ha az autóstárs zavaróan vakító fényforrást használ, akkor érdemelje ugyanazt, bármilyen fényforrásról is van szó.
De könyörgöm, ne csak(!) azért mert ködlámpát használ.
Blödnek tűnik, tudom, de megismétlem:
Ha valakinek vakít a kabinvilágítása, akkor az miért más?
És tudjátok, sokkal több szembejövőnek vakít a tompítottja, mint amennyien egyáltalán használnak ködlámpát (nemhogy amennyien vakító ködlámpával haladnak), még sincsenek blogok a vakító tompítottak témájában.
És a javaslat inverz formában:
Ha valaki ködlámpát használ, de nem vakít zavaró módon, hagyjátok! Ne foglalkozzatok vele!
Az első ködlámpa tehát nem bunkófon."
0gábor! Nem értelek. Csak azért, mert ködlámpát használ valaki rávillogtatsz. Nincs egyéb okod rá, hanem csak az, hogy ő ködlámpát használ. Az ilyen hozzáállású embereket,mint Te, nem tudom megérteni.
Előre szólok: ne próbáld megértetni velem, hogy miért teszed! Ha tényleg nincs más oka a rávillogtatásnak, hanem csak az, hogy ő ködlámpát használ, akkor nem fogod tudni megértetni Magadat velem.
Esélyed arra, hogy megértesd a hozzáállásodat velem, csak akkor lesz, ha pusztán a ködlámpa-használaton felül van valami más oka is annak, hogy rávillogtatsz. (Pl. vakít valamelyik fényforrása az illetőnek)
Timnorc
2014.01.05 19:46:25
@0gábor:
Minden világos. A két hozzászólásod alapján úgy érzem, hogy Te olyan autóstárs vagy, aki minden nyomósabb indok nélkül rá szokott villogtatni a szembejövő autósra.
Azért gondolom így, mert az a körülmény, hogy a szembejövő autós valamelyik gépkocsi-felszerelését feleslegesen használja, nem nevezhető nyomósabb indoknak; legyen az akár az ablaktörlője, a kabinvilágítása vagy az első ködlámpája.
Én ezt a hozzáállásodat nem tartom jónak.
Más:
Az a másik dolog, amiről szintén beszélsz, az viszont teljesen jogos.
Itt most arra gondolok, hogy ha zavaró a ködlámpája a másiknak (mert vakít), sőt az egyéb körülmények (sötétség, eső) miatt akár balesetveszélyes is, akkor a rávillantásod szerintem is jogos.
Fontos:
De nem szabadna ezt a kettőt összekeverni, összemosni.
Tehát ismétlem: Ha más körülmény nem áll fenn, akkor pusztán mások ködlámpahasználata miatt nem kellene villogtatni. Én így gondolom.
Még két utolsó példa, hátha ezek segítenek megérteni az én álláspontomat:
Volt már olyan eset, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító ködlámpával haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát.
Sőt olyanra is emlékszem, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító tompítottal haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát, míg ő nem.
Minden világos. A két hozzászólásod alapján úgy érzem, hogy Te olyan autóstárs vagy, aki minden nyomósabb indok nélkül rá szokott villogtatni a szembejövő autósra.
Azért gondolom így, mert az a körülmény, hogy a szembejövő autós valamelyik gépkocsi-felszerelését feleslegesen használja, nem nevezhető nyomósabb indoknak; legyen az akár az ablaktörlője, a kabinvilágítása vagy az első ködlámpája.
Én ezt a hozzáállásodat nem tartom jónak.
Más:
Az a másik dolog, amiről szintén beszélsz, az viszont teljesen jogos.
Itt most arra gondolok, hogy ha zavaró a ködlámpája a másiknak (mert vakít), sőt az egyéb körülmények (sötétség, eső) miatt akár balesetveszélyes is, akkor a rávillantásod szerintem is jogos.
Fontos:
De nem szabadna ezt a kettőt összekeverni, összemosni.
Tehát ismétlem: Ha más körülmény nem áll fenn, akkor pusztán mások ködlámpahasználata miatt nem kellene villogtatni. Én így gondolom.
Még két utolsó példa, hátha ezek segítenek megérteni az én álláspontomat:
Volt már olyan eset, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító ködlámpával haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát.
Sőt olyanra is emlékszem, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító tompítottal haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát, míg ő nem.
Timnorc
2014.02.27 17:41:06
@0gábor:
Az a körülmény, hogy a szembejövő autós valamelyik gépkocsi-felszerelését feleslegesen használja, nem nevezhető nyomósabb indoknak a villogtatásra; legyen az akár az ablaktörlője, a kabinvilágítása vagy az első ködlámpája.
Én ezt a hozzáállásodat nem tartom jónak.
Más:
Az a másik dolog, amiről szintén beszélsz, az viszont teljesen jogos.
Itt most arra gondolok, hogy ha zavaró a ködlámpája a másiknak (mert vakít), sőt az egyéb körülmények (sötétség, eső) miatt akár balesetveszélyes is, akkor a rávillantásod szerintem is jogos.
Fontos:
De nem szabadna ezt a kettőt összekeverni, összemosni.
Tehát ismétlem: Ha más körülmény nem áll fenn, akkor pusztán mások ködlámpahasználata miatt nem kellene villogtatni. Én így gondolom.
Még két utolsó példa, hátha ezek segítenek megérteni az én álláspontomat:
Volt már olyan eset, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító ködlámpával haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát.
Sőt olyanra is emlékszem, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító tompítottal haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát, míg ő nem.
Az a körülmény, hogy a szembejövő autós valamelyik gépkocsi-felszerelését feleslegesen használja, nem nevezhető nyomósabb indoknak a villogtatásra; legyen az akár az ablaktörlője, a kabinvilágítása vagy az első ködlámpája.
Én ezt a hozzáállásodat nem tartom jónak.
Más:
Az a másik dolog, amiről szintén beszélsz, az viszont teljesen jogos.
Itt most arra gondolok, hogy ha zavaró a ködlámpája a másiknak (mert vakít), sőt az egyéb körülmények (sötétség, eső) miatt akár balesetveszélyes is, akkor a rávillantásod szerintem is jogos.
Fontos:
De nem szabadna ezt a kettőt összekeverni, összemosni.
Tehát ismétlem: Ha más körülmény nem áll fenn, akkor pusztán mások ködlámpahasználata miatt nem kellene villogtatni. Én így gondolom.
Még két utolsó példa, hátha ezek segítenek megérteni az én álláspontomat:
Volt már olyan eset, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító ködlámpával haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát.
Sőt olyanra is emlékszem, hogy úgy villogtam rá a velem szemben zavaróan vakító tompítottal haladó autósra, hogy én magam használtam éppen ködlámpát, míg ő nem.
Gábort az indoklás szerint azért bírságolták meg, mert forgalommal szemben parkolt, pedig nem is. Az már a google 2011-es utcaképén is látszik, hogy nem sokan foglalkoznak a szabályos parkolással, de mi a helyzet levélírónk esetében? Te mit tanácsolnál neki?
2013. augusztus…..
Timnorc
2013.10.04 17:11:19
@butter-k:
Üdv! A korábban hozzászólók a bírság jogosságával kapcsolatban elég részletes tanáccsal láttak el.
Én egy másik szempontból közelíteném meg. Hátha ez segít abban, hogy miként dönts a továbbiakat illetően:
A közterületfelügyelő gépjárművel elkövetett szabálysértés észlelése esetén helszíni bírságot szabhat ki. A helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni.Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni (természetes személyként ugye alapban választhat a befizetés módjai között). Most asszem itt tart a dolog.
Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni.
Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen, vagy banki átutalással a helyszíni bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.
Ha tehát úgy döntesz, hogy nem ismered el a szabálysértés elkövetését, akkor a közterület felügyelet az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tesz, melyben utal erre a körülményre.
2002. szeptember 01-e után a rendőrhatóság szabálysértési eljárást folytat le a 2012. évi II-es törvény alapján, és asszem a 224. § (1) bek.-be ütköztet. (Addig a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján igazgatási eljárás volt a módi, de ezt most hagyjuk).
Szóval mérlegelned kell:
- pénzbírság itt már 150ezerig terjed,
- a szabs.tv. 224. § (2) bek. is lényeges. Kiemelendő, hogy ugyanazért a cselekményért (vagy mulasztásért) szabs.eljárásban is és igazgatási eljárásban is szankcionálhatnak (ha explicit nincs tiltva). Vagyis a kettős elbíráslás tilalma itt nem játszik.
- Mindazon által szabs.eljárásban az alapelvek miatt nem csak "az adott helyzet" a figyelembe veendő, hanem olyanok, mint "rajtad kívülálló ok", "tőled elvárhatóság", "megfelelő körültekintésed megléte". Ezek során figyelembe kell venni, hogy milyen mértékben voltál korlátozva az adott helyzetben, tudatod mit fogott át, illetve mit nem foghatott át, és kétséget kizáróan kell a hatóságnak bizonyítani (míg ugye az igazgatási eljárásban nem, mert ott csak az adott helyzet releváns).
Összességében:
Ha még van idő a határidőből, akkor én elsősorban kideríteném, hogy ebben az esetben van-e tiltó előírás arra nézve, hogy a rendőrségi szabs.eljárást és a közterületes igazgatási eljárást is lefolytassák.
Ha van, akkor hagynám, hogy a közterületesek áttegyék a rendőrséghez (sőt kérném), és ott valamelyik a fent felsorolt figyelembe veendő körülményre hivatkozva (jól kiszínezve) érném el a figyelmeztetést (vagy akár a megszüntetést).
Ha viszont a két eljárás nem kizárt, akkor lehet, hogy becsengetném a 10ezret (asszem ennyi).
Üdv! A korábban hozzászólók a bírság jogosságával kapcsolatban elég részletes tanáccsal láttak el.
Én egy másik szempontból közelíteném meg. Hátha ez segít abban, hogy miként dönts a továbbiakat illetően:
A közterületfelügyelő gépjárművel elkövetett szabálysértés észlelése esetén helszíni bírságot szabhat ki. A helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni.Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni (természetes személyként ugye alapban választhat a befizetés módjai között). Most asszem itt tart a dolog.
Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni.
Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen, vagy banki átutalással a helyszíni bírságot harminc napon belül nem fizetik meg.
Ha tehát úgy döntesz, hogy nem ismered el a szabálysértés elkövetését, akkor a közterület felügyelet az eljárás alá vont ismert személy adatainak feltüntetésével feljelentést tesz, melyben utal erre a körülményre.
2002. szeptember 01-e után a rendőrhatóság szabálysértési eljárást folytat le a 2012. évi II-es törvény alapján, és asszem a 224. § (1) bek.-be ütköztet. (Addig a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján igazgatási eljárás volt a módi, de ezt most hagyjuk).
Szóval mérlegelned kell:
- pénzbírság itt már 150ezerig terjed,
- a szabs.tv. 224. § (2) bek. is lényeges. Kiemelendő, hogy ugyanazért a cselekményért (vagy mulasztásért) szabs.eljárásban is és igazgatási eljárásban is szankcionálhatnak (ha explicit nincs tiltva). Vagyis a kettős elbíráslás tilalma itt nem játszik.
- Mindazon által szabs.eljárásban az alapelvek miatt nem csak "az adott helyzet" a figyelembe veendő, hanem olyanok, mint "rajtad kívülálló ok", "tőled elvárhatóság", "megfelelő körültekintésed megléte". Ezek során figyelembe kell venni, hogy milyen mértékben voltál korlátozva az adott helyzetben, tudatod mit fogott át, illetve mit nem foghatott át, és kétséget kizáróan kell a hatóságnak bizonyítani (míg ugye az igazgatási eljárásban nem, mert ott csak az adott helyzet releváns).
Összességében:
Ha még van idő a határidőből, akkor én elsősorban kideríteném, hogy ebben az esetben van-e tiltó előírás arra nézve, hogy a rendőrségi szabs.eljárást és a közterületes igazgatási eljárást is lefolytassák.
Ha van, akkor hagynám, hogy a közterületesek áttegyék a rendőrséghez (sőt kérném), és ott valamelyik a fent felsorolt figyelembe veendő körülményre hivatkozva (jól kiszínezve) érném el a figyelmeztetést (vagy akár a megszüntetést).
Ha viszont a két eljárás nem kizárt, akkor lehet, hogy becsengetném a 10ezret (asszem ennyi).
Érdekes kérdést vet fel Zsolt, de talán nem is ez az egyetlen ilyen jellegű kereszteződés az országban. Hogyan is közlekedjen az a biciklista, aki egy kerékpárút nélküli úton közlekedik, majd a keresztező kerékpárútra balra kíván felhajtani? Valami azt súgja nekem, hogy a…..
Egy hónappal ezelőtt újabb szigorításokat vezettek be a KRESZ-ben. Elsősorban a gyermekek védelmében hoztak néhány új - már több más országban is létező - szabályt. Amivel egyet is tudok érteni, iskolák környékén vegyünk vissza tényleg a tempóból. Ugyanakkor ezeket a…..
Timnorc
2013.06.12 17:23:17
@S***ci:
Jogos.
De ha nagyon sarkosan értelmezzük, akkor a jogalkotó azt várja el a gépjárművel közlekedőktől, hogy a veszélyt jelző táblák közül azt látva, amelyiken a kettő db fekete színű figura közül az egyik jóval magasabb, mint a másik (95/a), továbbra is a korábbi sebességgel haladhat tovább, viszont ha a kettő db fekete figura között kevés a magasságbeli különbség (84-es), akkor lassítson 30-ra.
Bár az is lehet (ugye érezni a gúnyt), hogy ha jobb oldalon van az alacsonyabb sziluett, akkor nem kell, de ha bal oldalon van az alacsonyabb, akkor 30.
Ez kezd olyanná válni, mint régebben, amikor az nem volt megszabva, hogy mennyivel hajtunk át a vasúti sínen, hanem csak az volt megszabva, hogy mennyivel közelítjük meg. Ugye az András kereszt vonalától már lehetett gyorsítani, ami néha 3-4 méterrel is előrébb volt a sínhez képest.
Egyébként külföldön látni ilyen táblát, mint a képen. Ez valószínűleg a mi 84-esünknek felel meg, de hát mégsem nem ugyanaz.
Jogos.
De ha nagyon sarkosan értelmezzük, akkor a jogalkotó azt várja el a gépjárművel közlekedőktől, hogy a veszélyt jelző táblák közül azt látva, amelyiken a kettő db fekete színű figura közül az egyik jóval magasabb, mint a másik (95/a), továbbra is a korábbi sebességgel haladhat tovább, viszont ha a kettő db fekete figura között kevés a magasságbeli különbség (84-es), akkor lassítson 30-ra.
Bár az is lehet (ugye érezni a gúnyt), hogy ha jobb oldalon van az alacsonyabb sziluett, akkor nem kell, de ha bal oldalon van az alacsonyabb, akkor 30.
Ez kezd olyanná válni, mint régebben, amikor az nem volt megszabva, hogy mennyivel hajtunk át a vasúti sínen, hanem csak az volt megszabva, hogy mennyivel közelítjük meg. Ugye az András kereszt vonalától már lehetett gyorsítani, ami néha 3-4 méterrel is előrébb volt a sínhez képest.
Egyébként külföldön látni ilyen táblát, mint a képen. Ez valószínűleg a mi 84-esünknek felel meg, de hát mégsem nem ugyanaz.
A Red Bull Racing kettős győzelmet aratott a 2013-as szezon második nagydíján, ám az ünneplést beárnyékolta a két pilóta párharca. Sokáig az ötödik helyről nagyszerűen rajtoló, majd jobban taktikázó Mark Webber vezette a futamot, ám a verseny utolsó szakaszában Sebastian…..
Timnorc
2013.03.24 18:22:16
Talán elsőre nem is olyan könnyen megválaszolható Cs. B. rövid, de lényegre törő posztjának kérdése. A KRESZ elvileg rendelkezik arról, hogy kanyarodáskor melyik sávba érkezzünk, pl. legbelsőből a legbelsőbe, de mi van akkor, ha az a bizonyos belső sáv, ahova megérkezünk…..
Timnorc
2013.01.24 17:11:59
@dzsaszper:
Jobban megragadni a lényeget tán nem is lehetne, mint ahogy 07:47:39-kor azt tetted.
Ez után a megfogalmazás után már csak egy ámen következhetne.
Közhelyes, de az a biztos, hogy nem biztos.
Ami meg a tankönyveket, magyarázatokat illeti, mindig ezt vallottam, amit Te.
A jogszabálymagyarázat egy vagy több személy jogszabályértelmezése. Quasi olyan, mint egy verselemzés.
Nézzük csak meg pl. az új munka törvénykönyvét. Hasonló a helyzet vele, mint a KRESZ-szel: több helyen nem egyértelmű, még jogszabály olvasáshoz szokottaknak sem, hát még hétköznapi embereknek.
Egyszerű, egyértelmű, könnyen értelmezhető KRESZ... lehet, hogy utópia.
Jobban megragadni a lényeget tán nem is lehetne, mint ahogy 07:47:39-kor azt tetted.
Ez után a megfogalmazás után már csak egy ámen következhetne.
Közhelyes, de az a biztos, hogy nem biztos.
Ami meg a tankönyveket, magyarázatokat illeti, mindig ezt vallottam, amit Te.
A jogszabálymagyarázat egy vagy több személy jogszabályértelmezése. Quasi olyan, mint egy verselemzés.
Nézzük csak meg pl. az új munka törvénykönyvét. Hasonló a helyzet vele, mint a KRESZ-szel: több helyen nem egyértelmű, még jogszabály olvasáshoz szokottaknak sem, hát még hétköznapi embereknek.
Egyszerű, egyértelmű, könnyen értelmezhető KRESZ... lehet, hogy utópia.
Timnorc
2013.01.25 18:01:46
@dzsaszper: A szemben lévők nem kapnak ugyanakkor zöldet, ez tuti. Villogó sárga csak nagyon gyér fogalomnál van (napi néhány óra), ilyen ritka esetben nehezen elképzelhető az 1,2,3 mindegyikén kocsi.
De ha mégis, akkor szerintem 1C2B3A.
A 2C3C (illetve én kiegészíteném 2B3B-vel is) esetében tényeg érdekes a helyzet. Mindkét értelmezésedben látaok igazat.
De ha beleképzelem magamat a helyzetbe, én inkább a balra kanyarodót kötelezném elsőbbségadásra a jobbra kanyarodóval szemben. A sávváltás tényezőt én kihagynám.
Én így érzem.
De ha mégis, akkor szerintem 1C2B3A.
A 2C3C (illetve én kiegészíteném 2B3B-vel is) esetében tényeg érdekes a helyzet. Mindkét értelmezésedben látaok igazat.
De ha beleképzelem magamat a helyzetbe, én inkább a balra kanyarodót kötelezném elsőbbségadásra a jobbra kanyarodóval szemben. A sávváltás tényezőt én kihagynám.
Én így érzem.
Timnorc
2013.01.25 18:09:58
@promontor: "ha az 1-es a D-be megy, akkor ő nem lehet felelős, ha a 2-essel ütközik? És a 2-es, ha az A-ba megy, nem lehet felelős, ha az 1-essel ütközik?"
A fenti kérdések nem nekem szóltak, tudom. De hadd válaszoljak:
1D2D-s ütközésnél szerintem a 2-es a felelős.
1A2A-s ütközésnél pedig szerintem 1-es a felelős.
Légy szi', ne várjatok alapos indokolást.
A fenti kérdések nem nekem szóltak, tudom. De hadd válaszoljak:
1D2D-s ütközésnél szerintem a 2-es a felelős.
1A2A-s ütközésnél pedig szerintem 1-es a felelős.
Légy szi', ne várjatok alapos indokolást.
2011-ben nem csak Magyarországon, de a szomszédos államokban is népszámlálást tartottak. Így teljes egészében vizsgálhatjuk, hogy fest a Kárpát-medence etnikai szempontból. Sajnos a változások nem nevezhetőek pozitívnak: a határon túli magyarság lélekszáma 300…..
Timnorc
2013.01.15 19:01:14
@GERI87: 2013.01.15. 14:16:31-kori hozzászólásodra válaszul:
Tényleg csak a teljesség kedvéért írom ezt:
A közvetlenül Trianon előtti magyar területeken a ma nem 9 ország osztozik, hanem 10; tehát nem csak HU, SK, PL, RO, XS, UA, HR, SI, AT, hanem BA is. (így rövidebb)
Igen, Bosznia-Hercegovinában több olyan település is van, ami közvetlenül Trianon előtt magyar terület volt.
Ezek közül Mali Skočaj, Veliki Skočaj, Zavalje és Mali Baljevac az elcsatoláskor is lakott település volt, míg Pršine Uvale, Medjudražje és Vučjak lehet, hogy nem volt lakott, de ezek mind bosnyák területen vannak ma.
Tényleg csak a teljesség kedvéért írom ezt:
A közvetlenül Trianon előtti magyar területeken a ma nem 9 ország osztozik, hanem 10; tehát nem csak HU, SK, PL, RO, XS, UA, HR, SI, AT, hanem BA is. (így rövidebb)
Igen, Bosznia-Hercegovinában több olyan település is van, ami közvetlenül Trianon előtt magyar terület volt.
Ezek közül Mali Skočaj, Veliki Skočaj, Zavalje és Mali Baljevac az elcsatoláskor is lakott település volt, míg Pršine Uvale, Medjudražje és Vučjak lehet, hogy nem volt lakott, de ezek mind bosnyák területen vannak ma.
Timnorc
2013.01.15 19:23:36
@GERI87:
Jó, jó. Én csak pontosítottam egy kicsit. Nem azt mondom teljesen pontossá tettem.
Bár pl. Ukrajna annyira mondható "AKKORI"-nak, mint Bosznia. :-)
Egyébként igen, Lika Krbava vármegyéhez tartoztak.
Jó, jó. Én csak pontosítottam egy kicsit. Nem azt mondom teljesen pontossá tettem.
Bár pl. Ukrajna annyira mondható "AKKORI"-nak, mint Bosznia. :-)
Egyébként igen, Lika Krbava vármegyéhez tartoztak.
Időnként előkerül a téma, hogy mennyire vezetnek szabályosan és biztonságosan azok, akik megkülönböztető jelzést is használhatnak, ha az egyébként nincsen bekapcsolva. Ilyenkor ugyanolyan résztvevők a forgalomban, mint bárki más, mégis én legtöbbször igyekszem őket…..
Timnorc
2012.12.31 09:38:33
@akárki lehetek:-):
185/65R15 átmérője 62,15cm,
195/55R15 átmérője 59,55cm.
A különbség 2,6 cm(!). Ez túl nagy.
Ezen kettő gumiméret km-óra szerinti eltérése 4,2%(!). Ez szintén túl nagy.
Biztos nem lehetek benne, de meggyőződéssel vallom, hogy ezen kettő gumiméret nem lehet egymás váltója.
Másként fogalmazva: Nem ajánlhatják ugyanahhoz a gépjármű típushoz. Ez kizárt.
Itt valami másról van szó. Nem tudom, miről, pl. tévedésről. Jó lenne tudni a kocsi gyártmányát, típusát.
De alapvetően egyetértek streetfighter 2012.12.30. 15:42:33-kor tett javaslatával: Az eredeti kerékméret használata a javallott.
Ja... és itt tényleg nem arról van szó, hogy "mi" itt cikiznénk bárkit is, vagy ilyesmi. És legkevésbé arról, hogy szándékosságról bszéljünk.
Hiszen teljesen mindegy, hogy tudtál-e róla, hogy nem megfelelő gumiméretet használsz (lehet, hogy csak az egyik nem megfelelő). A lényeg, hogy segítünk egymásnak (autóstársainknak), miközben részletes eszmecserét folytatunk. Még ha éppen nem túl érdekfeszítőre is sikeredett a poszt. :)
185/65R15 átmérője 62,15cm,
195/55R15 átmérője 59,55cm.
A különbség 2,6 cm(!). Ez túl nagy.
Ezen kettő gumiméret km-óra szerinti eltérése 4,2%(!). Ez szintén túl nagy.
Biztos nem lehetek benne, de meggyőződéssel vallom, hogy ezen kettő gumiméret nem lehet egymás váltója.
Másként fogalmazva: Nem ajánlhatják ugyanahhoz a gépjármű típushoz. Ez kizárt.
Itt valami másról van szó. Nem tudom, miről, pl. tévedésről. Jó lenne tudni a kocsi gyártmányát, típusát.
De alapvetően egyetértek streetfighter 2012.12.30. 15:42:33-kor tett javaslatával: Az eredeti kerékméret használata a javallott.
Ja... és itt tényleg nem arról van szó, hogy "mi" itt cikiznénk bárkit is, vagy ilyesmi. És legkevésbé arról, hogy szándékosságról bszéljünk.
Hiszen teljesen mindegy, hogy tudtál-e róla, hogy nem megfelelő gumiméretet használsz (lehet, hogy csak az egyik nem megfelelő). A lényeg, hogy segítünk egymásnak (autóstársainknak), miközben részletes eszmecserét folytatunk. Még ha éppen nem túl érdekfeszítőre is sikeredett a poszt. :)
Timnorc
2012.12.31 09:44:23
@akárki lehetek:-):
A 195/55R15 méretet gyárinak tekintve, véleményem szerint a 185/60R15 lehetne a javasolt téli váltóméret. Az csak 0,8 cm-rel tér el, és 6,5-es felnire is jó.
De ha a felni max. 6,0-ás, akkor 175/60R15-ös még jobb télre. Ez csak 0,4 cm-t tér el.
A 195/55R15 méretet gyárinak tekintve, véleményem szerint a 185/60R15 lehetne a javasolt téli váltóméret. Az csak 0,8 cm-rel tér el, és 6,5-es felnire is jó.
De ha a felni max. 6,0-ás, akkor 175/60R15-ös még jobb télre. Ez csak 0,4 cm-t tér el.
Timnorc
2012.12.31 10:34:43
@akárki lehetek:-):
Azt teljesen érthetően elmagyaráztad, hogy az eltérés Téged nem zavar. Nem is erről van szó. Úgy értem nem arról, hogy Téged mi zavar, miről tudsz, mi az, amit átfog a tudatod. Nem ezekről van tehát szó.
Ha a felni szélesség 6,5-es, akkor a 175 széles gumik azonnal kiesnek, ez tiszta sor.
Viszont a 195/55R15-nek - tekintve annak 59,55cm-es átvérőjét - nem a 185/65R15 a váltója, mivel ez utóbbinak 62,15cm az átmérője. Sokkal inkább a 185/60R15 jöhet szóba a maga 60,30cm-es átmérőjével.
Hiszen a 2,60cm-es eltérés helyett csupán 0,75cm-es figyelhető meg. Így például a kocsi magassága is 1,30cm helyett csak 0,375cm-rel emelkedik meg.
Vagyis a 65 peres helyett a 60 peres a javallott.
Kettő dolgot higgy el nekem még:
1) A 2,6cm-es átmérőbeli, illetve ezáltal a 4,2%-os mérésbeli eltérés nem "kis" eltérésnek számít.
2) Én, illetőleg az itt hozzászólók többsége csak segíteni akarunk, jót akarunk, és semmi rossz szándékunk nincs.
Azt teljesen érthetően elmagyaráztad, hogy az eltérés Téged nem zavar. Nem is erről van szó. Úgy értem nem arról, hogy Téged mi zavar, miről tudsz, mi az, amit átfog a tudatod. Nem ezekről van tehát szó.
Ha a felni szélesség 6,5-es, akkor a 175 széles gumik azonnal kiesnek, ez tiszta sor.
Viszont a 195/55R15-nek - tekintve annak 59,55cm-es átvérőjét - nem a 185/65R15 a váltója, mivel ez utóbbinak 62,15cm az átmérője. Sokkal inkább a 185/60R15 jöhet szóba a maga 60,30cm-es átmérőjével.
Hiszen a 2,60cm-es eltérés helyett csupán 0,75cm-es figyelhető meg. Így például a kocsi magassága is 1,30cm helyett csak 0,375cm-rel emelkedik meg.
Vagyis a 65 peres helyett a 60 peres a javallott.
Kettő dolgot higgy el nekem még:
1) A 2,6cm-es átmérőbeli, illetve ezáltal a 4,2%-os mérésbeli eltérés nem "kis" eltérésnek számít.
2) Én, illetőleg az itt hozzászólók többsége csak segíteni akarunk, jót akarunk, és semmi rossz szándékunk nincs.
Na most végre egy olyan téma következik a blogon, ami még eddig nem volt. Bár nem csak autózásra vonatkoztatható a kérdés, de Pál közlekedési szabálysértésért kapott egy bírságot, most pedig azon gondolkodik, hogy közmunkára váltsa-e. Volt már közületek olyan, aki ezt a…..
Timnorc
2012.11.18 08:53:37
@Csigorin:
2012.11.17. 21:14:44
Tévedésben vagy.
A "kint felejtett index" nem generál osztott felelőséget. Legalábbis automatikusan, illetve csak az bizonyosan nem.
"KRESZben nincs olyan hogy indexelek aztan az utolso pillanatban meggondolom magam"
Ez igaz. Ilyen tényleg nincs a KRESZ-ben. De ez a hiány nem releváns.
Nem kötelezésként íródott le az indexelő autós kanyarodásának megvárása, hanem jó tanácsként. Megismétlem: Azt javaslom én is, hogy a védett úton haladó, és jobbra indexelő jármű esetében várd meg, amíg lekanyarodik, vagy legalább megkezdi a lekanyarodási manővert, és addig ne hajts a főútra. Ha mégis megteszed, és a másik jármű (akár betétlapra hajt, és már napok óta "vadászik", akár csak figyelmetlen) neked ütközik, Te biztosan felelős leszel a balesetért.
@Don Quixote de la Ferko:
2012.11.17. 22:54:48
Én továbbra is Veled értek egyet.
A lényeget, amit már többször leírtam (itt is) hadd ismételjem meg:
Az elsőbbséggel rendelkező számára akkor is meg kell adni az elsőbbséget, ha szabályt sért.
2012.11.17. 22:58:21
Ezt javaslom én is mindenkinek. Bár jómagam nem a vezetési morál miatt teszem, hanem a fent leírtak miatt.
@bikila:
2012.11.18. 03:52:35
A KRESZ-t tényleg érdemes forgatni. Ez viszonylag könnyen meg is tehető. Értelmezni már - mint megannyi jogszabályt - már nehezebb. Én nem vagyok jogász, ezért lehet, hogy félre értelmezem.
Sok olyan véleménnyel találkoztam már itt ezen a blogon, amik hatalmas sületlenségek voltak, de a megformálójuk ragaszkodott hozzá, pedig csak figyelmesen kellett volna elolvasni a jogszabály szövegét. Olyan is előfordult, hogy közlekedésmérnök közútkezelői osztályvezető beosztásában kiadott véleményét többen nem voltak hajlandók elfogadni (lak.ter.tábla feloldja-e a táblás sebességkorlátot).
Úgyhogy én messze nem meggyőzni akarok itt bárkit is.
De azt kell mondjam, hogy rossz irányba indultál el a 29. § citálásával.
Ez ugyanis azt támasztja alá, hogy az index-et mikor, hogyan, mennyi ideig kell használni, illetve hogy milyen nem lehet az indexhasználat (megtévesztő).
És aki ezt nem tartja be, az szabályt szeg. Amennyiben ekkor baleset következik be a fentebb részletezettek szerint, akkor a hatóságnak (mint minden esetet egyedileg) vizsgálnia kell, hogy az elsőbbséggel rendelkező szabályszegése okozati összefüggésben van-e a baleset bekevetkeztével.
A hatóságnak igenis ki kell mondania, hogy az elsőbbséggel rendelkező, index-szel kapcsolatosan szabályt szegő cselekedete nem gyengíti az elsőbbségi szabályok kötelező erejét, nem érinti az elsőbbségre kötelezett felelősségét.
Vizsgálandó körülmény ezen felül, hogy a baleset - minden más változatlanul történese mellett, de - szabályos index hsználat mellett is bekövetkezett volna-e.
És ami szintén nem mellőzhető: Ha a közúti balesetért többen felelősek, mindegyikük felelősségét egyéniesítve, az egyes személyek közrehatásának mértékét és bűnösségének fokát alapul véve kell megállapítani.
Összességében:
Elhamarkodottnak tartom kategórikusan kijelenteni, hogy az index-et megtévesztő módon használó felelős a balesetért. A másik fél bizonyára az, viszont a védett úton haladó felelősségének megállapítása hosszabb, összetettebb feladat.
2012.11.17. 21:14:44
Tévedésben vagy.
A "kint felejtett index" nem generál osztott felelőséget. Legalábbis automatikusan, illetve csak az bizonyosan nem.
"KRESZben nincs olyan hogy indexelek aztan az utolso pillanatban meggondolom magam"
Ez igaz. Ilyen tényleg nincs a KRESZ-ben. De ez a hiány nem releváns.
Nem kötelezésként íródott le az indexelő autós kanyarodásának megvárása, hanem jó tanácsként. Megismétlem: Azt javaslom én is, hogy a védett úton haladó, és jobbra indexelő jármű esetében várd meg, amíg lekanyarodik, vagy legalább megkezdi a lekanyarodási manővert, és addig ne hajts a főútra. Ha mégis megteszed, és a másik jármű (akár betétlapra hajt, és már napok óta "vadászik", akár csak figyelmetlen) neked ütközik, Te biztosan felelős leszel a balesetért.
@Don Quixote de la Ferko:
2012.11.17. 22:54:48
Én továbbra is Veled értek egyet.
A lényeget, amit már többször leírtam (itt is) hadd ismételjem meg:
Az elsőbbséggel rendelkező számára akkor is meg kell adni az elsőbbséget, ha szabályt sért.
2012.11.17. 22:58:21
Ezt javaslom én is mindenkinek. Bár jómagam nem a vezetési morál miatt teszem, hanem a fent leírtak miatt.
@bikila:
2012.11.18. 03:52:35
A KRESZ-t tényleg érdemes forgatni. Ez viszonylag könnyen meg is tehető. Értelmezni már - mint megannyi jogszabályt - már nehezebb. Én nem vagyok jogász, ezért lehet, hogy félre értelmezem.
Sok olyan véleménnyel találkoztam már itt ezen a blogon, amik hatalmas sületlenségek voltak, de a megformálójuk ragaszkodott hozzá, pedig csak figyelmesen kellett volna elolvasni a jogszabály szövegét. Olyan is előfordult, hogy közlekedésmérnök közútkezelői osztályvezető beosztásában kiadott véleményét többen nem voltak hajlandók elfogadni (lak.ter.tábla feloldja-e a táblás sebességkorlátot).
Úgyhogy én messze nem meggyőzni akarok itt bárkit is.
De azt kell mondjam, hogy rossz irányba indultál el a 29. § citálásával.
Ez ugyanis azt támasztja alá, hogy az index-et mikor, hogyan, mennyi ideig kell használni, illetve hogy milyen nem lehet az indexhasználat (megtévesztő).
És aki ezt nem tartja be, az szabályt szeg. Amennyiben ekkor baleset következik be a fentebb részletezettek szerint, akkor a hatóságnak (mint minden esetet egyedileg) vizsgálnia kell, hogy az elsőbbséggel rendelkező szabályszegése okozati összefüggésben van-e a baleset bekevetkeztével.
A hatóságnak igenis ki kell mondania, hogy az elsőbbséggel rendelkező, index-szel kapcsolatosan szabályt szegő cselekedete nem gyengíti az elsőbbségi szabályok kötelező erejét, nem érinti az elsőbbségre kötelezett felelősségét.
Vizsgálandó körülmény ezen felül, hogy a baleset - minden más változatlanul történese mellett, de - szabályos index hsználat mellett is bekövetkezett volna-e.
És ami szintén nem mellőzhető: Ha a közúti balesetért többen felelősek, mindegyikük felelősségét egyéniesítve, az egyes személyek közrehatásának mértékét és bűnösségének fokát alapul véve kell megállapítani.
Összességében:
Elhamarkodottnak tartom kategórikusan kijelenteni, hogy az index-et megtévesztő módon használó felelős a balesetért. A másik fél bizonyára az, viszont a védett úton haladó felelősségének megállapítása hosszabb, összetettebb feladat.
Timnorc
2012.11.18 18:27:44
@bikila:
Korrekt, vállalható, általam helyesnek vélt elemeket tartalmaz a hozzászólásod.
Kettő apró kiegészítést eszközölnék csupán:
1) Magam ismétléseként: "Összességében:
Elhamarkodottnak tartom kategórikusan kijelenteni, hogy az index-et megtévesztő módon használó felelős a balesetért. A másik fél bizonyára az, viszont a védett úton haladó felelősségének megállapítása hosszabb, összetettebb feladat."
A fenti ismétlés a lényege az idevágó véleményemnek.
2) Az "elvhez", illetve ahhoz, ahogy én magam viszonyulok az "elvhez":
Ha elolvasod ugyanebben a témában 2012.11.15. 20:10:31-kor tett hozzászólásomat, továbbá meglátod, hogy hányszor, illetve milyen régóta végzek verbális kardoskodást, akkor meg fogod érteni, hogy tulajdonképpen ugyanaz a véleményünk ezügyben.
Korrekt, vállalható, általam helyesnek vélt elemeket tartalmaz a hozzászólásod.
Kettő apró kiegészítést eszközölnék csupán:
1) Magam ismétléseként: "Összességében:
Elhamarkodottnak tartom kategórikusan kijelenteni, hogy az index-et megtévesztő módon használó felelős a balesetért. A másik fél bizonyára az, viszont a védett úton haladó felelősségének megállapítása hosszabb, összetettebb feladat."
A fenti ismétlés a lényege az idevágó véleményemnek.
2) Az "elvhez", illetve ahhoz, ahogy én magam viszonyulok az "elvhez":
Ha elolvasod ugyanebben a témában 2012.11.15. 20:10:31-kor tett hozzászólásomat, továbbá meglátod, hogy hányszor, illetve milyen régóta végzek verbális kardoskodást, akkor meg fogod érteni, hogy tulajdonképpen ugyanaz a véleményünk ezügyben.
Egy saját történet következik. Tulajdonképpen mindennapos ebben a városban, de mégis felbosszantott.
Helyszín a budapesti Rákóczi út és Osvát utca találkozása. Az is megérdemel egy rövidke megjegyzést, hogy jó lenne már, ha megtanulnák itt az autósok, hogy ha van két…..
Timnorc
2012.11.21 08:29:51
Hiszti... Ködlámpa-hiszti... Ez van továbbra is.
Ezt úgy értem, hogy arról az oldalról is, akik rosszul (nem megfelelő beállítással, nem megfelelő alkalommal, nem megfelelő odafigyeléssel) használják, illetve akik nem megfelelő jogossággal, nem megfelelő/nem megfelelően alátámasztott kritikával illetik, vagy egyszerűen pusztán a léte miatt "hisztiznek".
Korábban így vélekedtem:
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:wxhA4kBgUQoJ:rohadt.blog.hu/2010/03/18/az_emberek_nem_tudjak_hogyan_kell_a_kodlampat_hasznalni+Timnorc+k%C3%B6dl%C3%A1mpahiszti&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Timnorc 2010.03.22. 18:48:11
Timnorc 2010.03.22. 18:54:34
Meg így:
autozz.blog.hu/2011/11/24/tanacsok_a_kodlampak_hasznalatahoz?fullcommentlist=1#comments
A véleményem tisztán kiolvasható az alábbiakból:
Timnorc 2011.11.24. 20:11:50
Timnorc 2011.11.26. 18:14:09
Timnorc 2011.12.22. 09:08:34
Timnorc 2011.12.22. 12:57:19
Timnorc 2011.12.22. 22:32:19
Érdemes elolvasni őket.
Ezt úgy értem, hogy arról az oldalról is, akik rosszul (nem megfelelő beállítással, nem megfelelő alkalommal, nem megfelelő odafigyeléssel) használják, illetve akik nem megfelelő jogossággal, nem megfelelő/nem megfelelően alátámasztott kritikával illetik, vagy egyszerűen pusztán a léte miatt "hisztiznek".
Korábban így vélekedtem:
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:wxhA4kBgUQoJ:rohadt.blog.hu/2010/03/18/az_emberek_nem_tudjak_hogyan_kell_a_kodlampat_hasznalni+Timnorc+k%C3%B6dl%C3%A1mpahiszti&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Timnorc 2010.03.22. 18:48:11
Timnorc 2010.03.22. 18:54:34
Meg így:
autozz.blog.hu/2011/11/24/tanacsok_a_kodlampak_hasznalatahoz?fullcommentlist=1#comments
A véleményem tisztán kiolvasható az alábbiakból:
Timnorc 2011.11.24. 20:11:50
Timnorc 2011.11.26. 18:14:09
Timnorc 2011.12.22. 09:08:34
Timnorc 2011.12.22. 12:57:19
Timnorc 2011.12.22. 22:32:19
Érdemes elolvasni őket.
Timnorc
2012.11.21 15:33:04
@Emmett Brown:
Ám legyen... Végül is jogos a kérésed. Íme:
Timnorc 2011.11.24. 20:11:50:
Sokkal több a vakító tompitottal közlekedő, mint a vakító első ködlámpával közlekedő. A megfelelően beállított első ködlámpa egyszerűen nem vakíthat.
Timnorc 2011.11.26. 18:14:09:
Ködlámpa-hiszti van manapság. Már már úgy érzem, hogy az a nagyobb gáz, hogy olyan miatt problémáznak egyesek ködlámpa ügyben, ami valójában nem is gond.
Néhány példával érzékeltetem:
Pl_1: Ha egy autóstárs tompítottja vakító, akkor jelezni szoktak neki villantással. Ha viszont nem vakító, mert jól van beállítva, akkor nem villogtatnak rá.
Pl_2: Ha az első ködlámpa jól van beállítva, akkor nem vakít. Jól beállítva nem vakíthat. Vagyis ilyenkor nem szükséges másoknak azon problémázni, vagy villogtatni, hogy az illető bekapcsolt első ködlámpával közlekedik.
Pl_3: Akkor sem villogtatunk másnak, ha - mondjuk - bekapcsolt kabin világítással halad, vagy 90-helyett 110-zel megelőz minket stb.
Pl_4: A hátsó ködlámpa viszont teljesen más eset. Annak az a célja, hogy erős fénnyel világítson, méghozzá nagy szórással, quasi vakítson.
Ezért ha a hátsó ködlámpa nem vakítja a közvetlenül mögötte haladót (ha egyáltalán lehetséges ez), akkor van rosszul beállítva. Vagyis ha egy autós rávillog a közvetlen előtte haladóra, mondván már utolérte úgyhogy ne használja a vakító hátsó ködlámpát, akkor az nem felesleges problémázás.
Ellentétben sok ember elgondolásával, már ami az első ködlámpát illeti, amikor is nem az a bajuk, hogy zavaróan vakít, hanem - mit tudom én - csak a ködlámpa puszta léte zavarja őket.
Kicsit olyan ez, mint a kilencvenes években a mobiltelefon. Még bunkófonnak is nevezték
Timnorc 2011.12.22. 09:08:34:
Zavar a szembejövő első ködlámpája (vagyis rosszul van neki beállítva, mert túl magasra világít, hiszen máskülönben nem vakítana), erre én felkapcsolom a saját első ködlámpámat. Hm? Felkapcsolom az én tudvalevően avagy vélelmezetten jól beállított, ezáltal vakítani nem tudó első ködlámpámat???
Ha meg tudom, hogy vakítani fogja, mivel tudom, hogy magasra világít, akkor én sem vagyok különb (nem beszélve arról, hogy ködben haladva saját magamat is zavar a saját túl magasra világító első ködlámpám).
Javaslat:
A saját autódon tarts minden világító berendezést megfelelő módon beállítva (az első ködlámpát is)! És ha a szembejövő bármelyik lámpája (akár a tompított, akár az első ködlámpa, akár a távolsági) zavaróan vakít, és úgy döntesz jelzel neki, akkor ezt a jelzést a távolsági fényszóróval eszközöld!
Az első ködlámpa tehát nem bunkófon.
Timnorc 2011.12.22. 12:57:19:
Néha, ha elbizonytaladok, beleolvasok egy-egy ilyen, ködlámpákkal kapcsolatos beszélgetésbe. Ilyenkor ismét megbizonyosodom afelől, hogy igen is, Magyarországon "ködlámpa hiszti" van.
A ködlámpát kasználók pusztán a ködlámpa-használásuk miatt vannak pellengérre állítva. És ez így nem jó.
A ködlámpa használata mellett kell, hogy legyen egy valóban(!) zavaró körülmény annak érdekében, hogy valakit elítéljünk. Pl. vakít.
És ha ez a vakítás fennáll (valakinél ritkán, valakinél gyakrabban; valakinél csak bizonyos viszonyoknál, valakinél út- és látási viszonyoktól függetlenül), akkor indokolt az ellenreakció.
De - és ez a lényeg - ez nem ködlámpa-specifikus, hanem az összes többi világító berendezésre is igaz.
Timnorc 2011.12.22. 22:32:19:
Amiről tulajdonképpen már régóta beszélek (ebben a blogban is régóta) az az, hogy ha az autóstárs zavaróan vakító fényforrást használ, akkor érdemelje ugyanazt, bármilyen fényforrásról is van szó.
Ha az autóstárs vakít, "adj neki"!
De könyörgöm, ne csak(!) azért mert ködlámpát használ.
Blödnek tűnik, tudom, de megismétlem:
Ha valakinek vakít a kabinvilágítása, akkor az miért más?
És tudjátok, sokkal több szembejövőnek vakít a tompítottja, mint amennyien egyáltalán használnak ködlámpát (nemhogy amennyien vakító ködlámpával haladnak), mégsincsenek blogok a vakító tompítottak témájában.
És a javaslat inverz formában:
Ha valaki ködlámpát használ, de nem vakít zavaró módon, hagyjátok! Ne foglalkozzatok vele!
Ám legyen... Végül is jogos a kérésed. Íme:
Timnorc 2011.11.24. 20:11:50:
Sokkal több a vakító tompitottal közlekedő, mint a vakító első ködlámpával közlekedő. A megfelelően beállított első ködlámpa egyszerűen nem vakíthat.
Timnorc 2011.11.26. 18:14:09:
Ködlámpa-hiszti van manapság. Már már úgy érzem, hogy az a nagyobb gáz, hogy olyan miatt problémáznak egyesek ködlámpa ügyben, ami valójában nem is gond.
Néhány példával érzékeltetem:
Pl_1: Ha egy autóstárs tompítottja vakító, akkor jelezni szoktak neki villantással. Ha viszont nem vakító, mert jól van beállítva, akkor nem villogtatnak rá.
Pl_2: Ha az első ködlámpa jól van beállítva, akkor nem vakít. Jól beállítva nem vakíthat. Vagyis ilyenkor nem szükséges másoknak azon problémázni, vagy villogtatni, hogy az illető bekapcsolt első ködlámpával közlekedik.
Pl_3: Akkor sem villogtatunk másnak, ha - mondjuk - bekapcsolt kabin világítással halad, vagy 90-helyett 110-zel megelőz minket stb.
Pl_4: A hátsó ködlámpa viszont teljesen más eset. Annak az a célja, hogy erős fénnyel világítson, méghozzá nagy szórással, quasi vakítson.
Ezért ha a hátsó ködlámpa nem vakítja a közvetlenül mögötte haladót (ha egyáltalán lehetséges ez), akkor van rosszul beállítva. Vagyis ha egy autós rávillog a közvetlen előtte haladóra, mondván már utolérte úgyhogy ne használja a vakító hátsó ködlámpát, akkor az nem felesleges problémázás.
Ellentétben sok ember elgondolásával, már ami az első ködlámpát illeti, amikor is nem az a bajuk, hogy zavaróan vakít, hanem - mit tudom én - csak a ködlámpa puszta léte zavarja őket.
Kicsit olyan ez, mint a kilencvenes években a mobiltelefon. Még bunkófonnak is nevezték
Timnorc 2011.12.22. 09:08:34:
Zavar a szembejövő első ködlámpája (vagyis rosszul van neki beállítva, mert túl magasra világít, hiszen máskülönben nem vakítana), erre én felkapcsolom a saját első ködlámpámat. Hm? Felkapcsolom az én tudvalevően avagy vélelmezetten jól beállított, ezáltal vakítani nem tudó első ködlámpámat???
Ha meg tudom, hogy vakítani fogja, mivel tudom, hogy magasra világít, akkor én sem vagyok különb (nem beszélve arról, hogy ködben haladva saját magamat is zavar a saját túl magasra világító első ködlámpám).
Javaslat:
A saját autódon tarts minden világító berendezést megfelelő módon beállítva (az első ködlámpát is)! És ha a szembejövő bármelyik lámpája (akár a tompított, akár az első ködlámpa, akár a távolsági) zavaróan vakít, és úgy döntesz jelzel neki, akkor ezt a jelzést a távolsági fényszóróval eszközöld!
Az első ködlámpa tehát nem bunkófon.
Timnorc 2011.12.22. 12:57:19:
Néha, ha elbizonytaladok, beleolvasok egy-egy ilyen, ködlámpákkal kapcsolatos beszélgetésbe. Ilyenkor ismét megbizonyosodom afelől, hogy igen is, Magyarországon "ködlámpa hiszti" van.
A ködlámpát kasználók pusztán a ködlámpa-használásuk miatt vannak pellengérre állítva. És ez így nem jó.
A ködlámpa használata mellett kell, hogy legyen egy valóban(!) zavaró körülmény annak érdekében, hogy valakit elítéljünk. Pl. vakít.
És ha ez a vakítás fennáll (valakinél ritkán, valakinél gyakrabban; valakinél csak bizonyos viszonyoknál, valakinél út- és látási viszonyoktól függetlenül), akkor indokolt az ellenreakció.
De - és ez a lényeg - ez nem ködlámpa-specifikus, hanem az összes többi világító berendezésre is igaz.
Timnorc 2011.12.22. 22:32:19:
Amiről tulajdonképpen már régóta beszélek (ebben a blogban is régóta) az az, hogy ha az autóstárs zavaróan vakító fényforrást használ, akkor érdemelje ugyanazt, bármilyen fényforrásról is van szó.
Ha az autóstárs vakít, "adj neki"!
De könyörgöm, ne csak(!) azért mert ködlámpát használ.
Blödnek tűnik, tudom, de megismétlem:
Ha valakinek vakít a kabinvilágítása, akkor az miért más?
És tudjátok, sokkal több szembejövőnek vakít a tompítottja, mint amennyien egyáltalán használnak ködlámpát (nemhogy amennyien vakító ködlámpával haladnak), mégsincsenek blogok a vakító tompítottak témájában.
És a javaslat inverz formában:
Ha valaki ködlámpát használ, de nem vakít zavaró módon, hagyjátok! Ne foglalkozzatok vele!
Timnorc
2012.11.21 18:55:53
@(---Flúgos Buszos---):
Egyenesen Neked nem írtam semmit. Csak most, hogy ezt (2012.11.21. 16:25:22) írtad, olvastam el, hogy milyen hozzászólásaid voltak korábban.
Ha egy kocsinak vakít az első ködlámpája, akkor az nincs megfelelően beállítva, és ahelyett, hogy a rendeltetése szerint szórná a fényt, túlságosan magasra világít.
Ebben az esetben jogos a felháborodás. Az viszont mindegy, hogy éppenséggel mögötted van-e, avagy előtted.
Jól beállított első ködlámpa nem világíthat az arcodba.
A járműveken hátul is van ködben használatos lámpa.
Vannak, akik hátsó ködlámpának nevezik, és vannak, akik a "ködzárófény" elnevezést használják.
Csupán lingvisztikai kérdés: Ha nem a ködzárófény bocsátja ki a ködzárófényt, akkor mi az, ami kibocsátja a ködzárófényt? :)
Aki meg úgy nevezi, hogy ködlámpa és nem teszi elé, hogy hátsó, az rosszul teszi, mert a "hátsó" jelző nélkül mindenki az elsőre gondol.
És ha már belelndültem:
A Tanács 77/538/EGK irányelve (1977. június 28.) a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpáira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 89/518/EGK, 1999/14/EK bizottsági és 2006/96/EK tanácsi irányelvek.
A fenti jogszabály a jelenleg hatályos, idevágó EU-s jogszabály. És lám "hátsó ködlámpának" nevezi.
A hatályos hazai, integrációs jogszabály a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, amelynek az 58. §-a, illetve az A. függelékének A/28. számú melléklete rendelkezik tárgy ügyben.
E helyeken a jogszabály pontos szövege: "hátsó helyzetjelző ködlámpa".
Viszont ugyanezen rendelet 2. számú melléklete, illetve annak 38. pontja rendelkezik a hatályos ENSZ-EGB előírásokról, ahol "hátsó ködlámpa" megnevezés szerepel.
Vagyis nem hogy pusztán egyszerűségből lehet elhagyni a "helyzetjelző" szócskát, hanem maga a jogalkotó is elhagyja azt.
Egyébként a fenti, hosszabb lélegzetvételű hozzászólásom - most, hogy újra elolvastam továbbra is látom, hogy - érthetően leírja az idevágó véleményemet.
Részt veszek a hisztiben. Őrület.
Egyenesen Neked nem írtam semmit. Csak most, hogy ezt (2012.11.21. 16:25:22) írtad, olvastam el, hogy milyen hozzászólásaid voltak korábban.
Ha egy kocsinak vakít az első ködlámpája, akkor az nincs megfelelően beállítva, és ahelyett, hogy a rendeltetése szerint szórná a fényt, túlságosan magasra világít.
Ebben az esetben jogos a felháborodás. Az viszont mindegy, hogy éppenséggel mögötted van-e, avagy előtted.
Jól beállított első ködlámpa nem világíthat az arcodba.
A járműveken hátul is van ködben használatos lámpa.
Vannak, akik hátsó ködlámpának nevezik, és vannak, akik a "ködzárófény" elnevezést használják.
Csupán lingvisztikai kérdés: Ha nem a ködzárófény bocsátja ki a ködzárófényt, akkor mi az, ami kibocsátja a ködzárófényt? :)
Aki meg úgy nevezi, hogy ködlámpa és nem teszi elé, hogy hátsó, az rosszul teszi, mert a "hátsó" jelző nélkül mindenki az elsőre gondol.
És ha már belelndültem:
A Tanács 77/538/EGK irányelve (1977. június 28.) a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpáira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 89/518/EGK, 1999/14/EK bizottsági és 2006/96/EK tanácsi irányelvek.
A fenti jogszabály a jelenleg hatályos, idevágó EU-s jogszabály. És lám "hátsó ködlámpának" nevezi.
A hatályos hazai, integrációs jogszabály a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, amelynek az 58. §-a, illetve az A. függelékének A/28. számú melléklete rendelkezik tárgy ügyben.
E helyeken a jogszabály pontos szövege: "hátsó helyzetjelző ködlámpa".
Viszont ugyanezen rendelet 2. számú melléklete, illetve annak 38. pontja rendelkezik a hatályos ENSZ-EGB előírásokról, ahol "hátsó ködlámpa" megnevezés szerepel.
Vagyis nem hogy pusztán egyszerűségből lehet elhagyni a "helyzetjelző" szócskát, hanem maga a jogalkotó is elhagyja azt.
Egyébként a fenti, hosszabb lélegzetvételű hozzászólásom - most, hogy újra elolvastam továbbra is látom, hogy - érthetően leírja az idevágó véleményemet.
Részt veszek a hisztiben. Őrület.
Amikor elolvastam Bálint levelét, nem lepődtem már meg ezen az egészen. Ő sem a büntetések jogosságát vitatja, hanem az összegeket és az eljárás menetét. Talán, ha évekig eltűrték, hogy valahol nem szabályosan parkolnak, de már szokássá vált, akkor esetleg kezdhetnék…..
Timnorc
2012.10.28 18:15:49
autozz.blog.hu/2011/06/17/a_hatosag_nem_tudja_a_kresz_t
Ebben írtam a 2012. szeptember 01. óta beállt változásokról.
Érdemes elolvasni.
Addig nem számított az előélet sem, és a személyes, anyagi körülmények sem.
Viszont amióta újra szabálysértés lett, közigazgatási eljárás helyett, ez meváltozott, és visszaállt a "régi rend".
Ebben írtam a 2012. szeptember 01. óta beállt változásokról.
Érdemes elolvasni.
Addig nem számított az előélet sem, és a személyes, anyagi körülmények sem.
Viszont amióta újra szabálysértés lett, közigazgatási eljárás helyett, ez meváltozott, és visszaállt a "régi rend".
Timnorc
2012.10.29 17:49:57
@dzsaszper:
Az útburkolati jelek tábla nélküliségéhez bekapcsolódásként:
Biztos nem vagyok benne, de úgy vélem, hogy ahhoz, hogy egy útburkolati jelet tábla nélkül, önmagában is alkalmazzon a közút kezelője (egyébként nem példa nélküli), külön nevesítenie kell a jogszabálynak.
A fenti véleményem egyfajta következtetés. Megpróbálom ezt a következtetést érzékeltetni:
A 18. § (1) bekezdés g) pontja jelöli azt, hogy miként néz ki a gyalogos-átkelőhely.
Már ekkor írhatnám, hogy az itt szereplő útburkolati jel kijelöli(!) a gyalogos-átkelőhelyet, de ezt majd később.
A 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint "<Kijelölt gyalogosátkelőhely>; a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely keresztezi."
Vagyis én ezt úgy értelmezem, hogy az útburkolati jel teszi kijelöltté a gyalogos-átkelőhelyet, és a tábla pedig ezt a kijelölést jelzi.
Ezt tehát úgy lehet értelmezni, hogy az útburkolati jel elegendő, és nem szükséges a tábla. Úgy értem, a kijelöléshez nem szükséges.
Viszont található ilyen is a jogszabályban:
A 17. § (1) bekezdés e) pontja: "<Várakozóhely>; a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. mozgáskorlátozott személyt szállító jármű; 115. ábra) részére van fenntartva."
A 18. § (7) bekezdés szerint a 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kiegészítő tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.
Ez utóbbi fordulat mondatja velem, hogy amikor a jogalkotó azt akarta, hogy egy útburkolati jel önállóan is alkalmazva legyen (tehát ne csak táblával alkalmazzák), akkor ezt külön nevesítette.
Összességében:
A közút kezelője útburkolati jellel kell, hogy kijelölje a gyalogos-átkelőhelyet. Azt, hogy ez ki van jelölve, táblával kell jeleznie.
Amennyiben az útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhelyet nem jelzik táblával, de az útburkolati jel látható, akkor azt figyelembe kell venni. És ha ezt várakozáskor nem teszik, akkor a szankció jogosnak tűnik.
Amennyiben viszont az útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhelyet nem jelzik táblával, az útburkolati jel nem látható (pl. hó, jég, sár, avar stb.), és várakoznak 5 méteren belül, akkor fontos tényező, hogy mikor történt az eset.
Ugyanis, ha 2012. szeptember 01-e előtt, amikor még közigazgatási eljárás keretében kellett a hatóságnak ezt elbírálnia, akkor a bírság ki lett szabva, és az ügyfél a sérelmét külön, polgári eljárás keretében érvényesíthette a közút kezelőjével szemben.
De, ha 2012. szeptember 01. óta történt az eset, akkor - mivel azóta újra szabálysértési eljárás keretében bírálandó el - ez igenis a hatóság számára figyelembe veendő körülmény. És a figyelembe vételkor jó eséllyel értékelendő is.
Az útburkolati jelek tábla nélküliségéhez bekapcsolódásként:
Biztos nem vagyok benne, de úgy vélem, hogy ahhoz, hogy egy útburkolati jelet tábla nélkül, önmagában is alkalmazzon a közút kezelője (egyébként nem példa nélküli), külön nevesítenie kell a jogszabálynak.
A fenti véleményem egyfajta következtetés. Megpróbálom ezt a következtetést érzékeltetni:
A 18. § (1) bekezdés g) pontja jelöli azt, hogy miként néz ki a gyalogos-átkelőhely.
Már ekkor írhatnám, hogy az itt szereplő útburkolati jel kijelöli(!) a gyalogos-átkelőhelyet, de ezt majd később.
A 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint "<Kijelölt gyalogosátkelőhely>; a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely keresztezi."
Vagyis én ezt úgy értelmezem, hogy az útburkolati jel teszi kijelöltté a gyalogos-átkelőhelyet, és a tábla pedig ezt a kijelölést jelzi.
Ezt tehát úgy lehet értelmezni, hogy az útburkolati jel elegendő, és nem szükséges a tábla. Úgy értem, a kijelöléshez nem szükséges.
Viszont található ilyen is a jogszabályban:
A 17. § (1) bekezdés e) pontja: "<Várakozóhely>; a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. mozgáskorlátozott személyt szállító jármű; 115. ábra) részére van fenntartva."
A 18. § (7) bekezdés szerint a 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kiegészítő tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.
Ez utóbbi fordulat mondatja velem, hogy amikor a jogalkotó azt akarta, hogy egy útburkolati jel önállóan is alkalmazva legyen (tehát ne csak táblával alkalmazzák), akkor ezt külön nevesítette.
Összességében:
A közút kezelője útburkolati jellel kell, hogy kijelölje a gyalogos-átkelőhelyet. Azt, hogy ez ki van jelölve, táblával kell jeleznie.
Amennyiben az útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhelyet nem jelzik táblával, de az útburkolati jel látható, akkor azt figyelembe kell venni. És ha ezt várakozáskor nem teszik, akkor a szankció jogosnak tűnik.
Amennyiben viszont az útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhelyet nem jelzik táblával, az útburkolati jel nem látható (pl. hó, jég, sár, avar stb.), és várakoznak 5 méteren belül, akkor fontos tényező, hogy mikor történt az eset.
Ugyanis, ha 2012. szeptember 01-e előtt, amikor még közigazgatási eljárás keretében kellett a hatóságnak ezt elbírálnia, akkor a bírság ki lett szabva, és az ügyfél a sérelmét külön, polgári eljárás keretében érvényesíthette a közút kezelőjével szemben.
De, ha 2012. szeptember 01. óta történt az eset, akkor - mivel azóta újra szabálysértési eljárás keretében bírálandó el - ez igenis a hatóság számára figyelembe veendő körülmény. És a figyelembe vételkor jó eséllyel értékelendő is.
Timnorc
2012.10.30 17:14:17
@Reggie:
2012.10.30. 08:14:30
Az első mondatoddal teljesen egyetértek. Pontosan ezt próbáltam kifejteni egy kicsit hosszabban 2012.10.29. 17:49:57-kor.
2012.10.30. 08:14:30
Az első mondatoddal teljesen egyetértek. Pontosan ezt próbáltam kifejteni egy kicsit hosszabban 2012.10.29. 17:49:57-kor.
A mai poszt kapcsán nehéz eldönteni, vajon a lehúzás volt-e a közterület-felügyelet szándéka vagy szimplán rosszul értelmezik a KRESZ-t. Esetleg a kettő együtt. Sokan talán nem is tudják, hogy jogtalanul büntették meg őket, így pénzüket szépen benyeli a hatóság. Zsolt…..
Timnorc
2012.10.01 21:42:30
@Bad Pritt:
Tehát közterületfelügyelők voltak. És "rendőrhatósági szabálysértési feljelentést" helyztek kilátásba. Ez a jobbik eset.
Azt feltételezi, hogy 2012. szeptember 01-e vagy azután történt. Ez a jobb a Te szempontodból.
Azóta ugyanis a 410/2007-esből kikerült az 5. §, továbbá a 4. melléklet, tehát nem nevesíti a rendelet a megállás és várakozás szabályainak megsértését, mint közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéseket.
Ettől a naptól ezek a fajta jogsértések (quasi újra) a szabálysértési törvény által elbírálandók lettek. Ez a jobb azoknak, akik így járnak.
A 2012. évi II-es 224. § (1) bek.-be ütköztetik, de a (2) bek. a közterületeseket is lehetséges eljáróként említi.
Vagyis, ha tényleg szeptember 01. utáni a dolog, akkor ha a nem fizetsz a közterületeseknek, akkor ők nem közigazgatási eljárásra teszik át az ügyedet, hanem szabálysértési feljelentéssel.
Ebben az esetben az eljáró rendőrhatóságnak több mindent kell figyelembe vennie, mint az adott helyzetet (persze csakm ha tudomása van róla). Pl.: "rajta kívülálló ok", "tőle elvárhatóság", "megfelelő körültekintés megléte". Ezek során figyelembe kell vennie, hogy milyen mértékben voltál korlátozva az adott helyzetben, tudatod mit fogott át, illetve mit nem foghatott át (nem láttad a táblát, nincs is tábla) Stb.stb.
Javaslatom tehát, amennyiben biztos vagy a dolgodban, már, hogy kereszteződés feloldotta a korábban kihelyezett korlátozó táblát, és Te egy ilyen betorkolló kereszteződésből hajtottál az adott útra:
1) Írásban kérd a közterületeseket, hogy igenis tegyék át az ügyedet (feljelentéssel vagy annélkül, az mindegy) a rendőrhatsághoz, amennyiben a megfelelően részletezett (szükség szerint illusztrált) körülmények alapján nem szüntetik meg az eljárást.
2) Ha nem szüntetik meg az eljárást, és feljelentenek (erről értesíteni fognak, vagy legkésőbb a rendőrség jelez), egy hasonló beadvánnyal élj a rendőrségnél is (hiába kellene a javadra is körülményeket, adatokat, tényeket figyelembe venniük, általában csak a terhedre teszik; ezek már csak ilyenek, vagyis juttasd el hozzájuk ezeket).
3) Ha meg a rendőrök is szankciót állapítanak meg, akkor nyújts be jogorvoslati kérelmet, és küzdj az igazadért.
Küzdhetsz. Szeptember 01. után eséllyel. Addig fizetni kellett, és külön polgári eljárásban érvényesíteni a sérelmet a közút kezelőjén. Gondolhatod, mennyi eséllyel, illetve hányan próbálták meg.
Tehát közterületfelügyelők voltak. És "rendőrhatósági szabálysértési feljelentést" helyztek kilátásba. Ez a jobbik eset.
Azt feltételezi, hogy 2012. szeptember 01-e vagy azután történt. Ez a jobb a Te szempontodból.
Azóta ugyanis a 410/2007-esből kikerült az 5. §, továbbá a 4. melléklet, tehát nem nevesíti a rendelet a megállás és várakozás szabályainak megsértését, mint közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéseket.
Ettől a naptól ezek a fajta jogsértések (quasi újra) a szabálysértési törvény által elbírálandók lettek. Ez a jobb azoknak, akik így járnak.
A 2012. évi II-es 224. § (1) bek.-be ütköztetik, de a (2) bek. a közterületeseket is lehetséges eljáróként említi.
Vagyis, ha tényleg szeptember 01. utáni a dolog, akkor ha a nem fizetsz a közterületeseknek, akkor ők nem közigazgatási eljárásra teszik át az ügyedet, hanem szabálysértési feljelentéssel.
Ebben az esetben az eljáró rendőrhatóságnak több mindent kell figyelembe vennie, mint az adott helyzetet (persze csakm ha tudomása van róla). Pl.: "rajta kívülálló ok", "tőle elvárhatóság", "megfelelő körültekintés megléte". Ezek során figyelembe kell vennie, hogy milyen mértékben voltál korlátozva az adott helyzetben, tudatod mit fogott át, illetve mit nem foghatott át (nem láttad a táblát, nincs is tábla) Stb.stb.
Javaslatom tehát, amennyiben biztos vagy a dolgodban, már, hogy kereszteződés feloldotta a korábban kihelyezett korlátozó táblát, és Te egy ilyen betorkolló kereszteződésből hajtottál az adott útra:
1) Írásban kérd a közterületeseket, hogy igenis tegyék át az ügyedet (feljelentéssel vagy annélkül, az mindegy) a rendőrhatsághoz, amennyiben a megfelelően részletezett (szükség szerint illusztrált) körülmények alapján nem szüntetik meg az eljárást.
2) Ha nem szüntetik meg az eljárást, és feljelentenek (erről értesíteni fognak, vagy legkésőbb a rendőrség jelez), egy hasonló beadvánnyal élj a rendőrségnél is (hiába kellene a javadra is körülményeket, adatokat, tényeket figyelembe venniük, általában csak a terhedre teszik; ezek már csak ilyenek, vagyis juttasd el hozzájuk ezeket).
3) Ha meg a rendőrök is szankciót állapítanak meg, akkor nyújts be jogorvoslati kérelmet, és küzdj az igazadért.
Küzdhetsz. Szeptember 01. után eséllyel. Addig fizetni kellett, és külön polgári eljárásban érvényesíteni a sérelmet a közút kezelőjén. Gondolhatod, mennyi eséllyel, illetve hányan próbálták meg.
Timnorc
2012.10.07 19:22:27
@Bad Pritt:
Nem ismert számomra a közterületesek eljárási rendje. Bár gondolom, nekik is alá kell tudniuk támasztani állításaikat.
Viszont, ha már ügyféllé váltál a hatóság előtt, attól kezdve jogosultságaid is keletkeztek. Ilyen az iratbetekintéshez való jog. Tehát a hatóság a döntésében nem alapozhat megállapítást olyan bizonyítékra, amelyre előtte nem terjesztette ki ezt a jogot az ügyfél felé. Vagyis kérheted, hogy bocsássák rendelkezésedre a bizonyítékokat, ha eddig nem tették meg.
A feljelentés megtétele jogosultságod (néhány esetben kötelességed, de az más), viszont mást valótlanul nem vádolhatsz, még akkor sem, ha a valótlan tényállítás gondatlanság eredménye.
A korrupciónak nehezen tudom elképzelni a megalapozottság nélküli gyanúját. Tehát, hogy sem a vesztegető, sem a megvesztegetett ne lenne ismert. Hiszen akkor mi alapján alakul ki a gyanú.
A korábbi javaslataimat fenntartom.
Hajrá!
Nem ismert számomra a közterületesek eljárási rendje. Bár gondolom, nekik is alá kell tudniuk támasztani állításaikat.
Viszont, ha már ügyféllé váltál a hatóság előtt, attól kezdve jogosultságaid is keletkeztek. Ilyen az iratbetekintéshez való jog. Tehát a hatóság a döntésében nem alapozhat megállapítást olyan bizonyítékra, amelyre előtte nem terjesztette ki ezt a jogot az ügyfél felé. Vagyis kérheted, hogy bocsássák rendelkezésedre a bizonyítékokat, ha eddig nem tették meg.
A feljelentés megtétele jogosultságod (néhány esetben kötelességed, de az más), viszont mást valótlanul nem vádolhatsz, még akkor sem, ha a valótlan tényállítás gondatlanság eredménye.
A korrupciónak nehezen tudom elképzelni a megalapozottság nélküli gyanúját. Tehát, hogy sem a vesztegető, sem a megvesztegetett ne lenne ismert. Hiszen akkor mi alapján alakul ki a gyanú.
A korábbi javaslataimat fenntartom.
Hajrá!
Timnorc
2012.10.07 19:25:47
@Bad Pritt:
Ja, és ha nekem címzett válaszként írsz ("Válasz erre"), akkor arról kapok emailt, és hamarabb tudok rá válaszolni.
Ja, és ha nekem címzett válaszként írsz ("Válasz erre"), akkor arról kapok emailt, és hamarabb tudok rá válaszolni.
A minap Gyálon bringáztunk Don Blasiussal, amikor a Puskás utca és Szélső utca sarkán jártunk, egy fura dolgot láttam. Egy tábla hátulját. A túloldalról ezt lehet látni, amit ti is láttok, egy szép gömbölyűre nyírt lombú fát. Na ki mondja meg ebből, hogy miben folytatódik az…..
Timnorc
2012.09.25 19:22:20
1)
Először a téma felfestéses részéhez:
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:VGDbpWaL6_AJ:autozz.blog.hu/2011/10/01/rossz_helyre_raktak_a_tablat_cserebe_buntetnek+Timnorc+agip&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
A fenti, korábbi alkalommal ezt írtam:
"Hasonló anomália:
A Zalaegerszeg, Göcseji úti Agip kúton (sőt még az Esso korában is) a főépület és mosó között egyenrangú kereszteződés volt. Tehát mivel soha nem volt elsőbbségadásra kötelező tábla, ezért az egy jobbkezes kereszteződés volt.
Nem rég valaki(k) - lehet, hogy a kút üzemeltetői - felfestettek a jobbról érkező útra egy fehér vonalat, elé pedig egy fehér háromszöget.
A festés szemlátomást hevenyészett munka, látszik, hogy nem a közútkezelők által felfestett formájú a háromszög, és vonal is vékonyabb stb.."
Később megtaláltam az idevágó jogszabályi rendelkezést: KRESZ 18. § (1) bekezdés h) pont: Megállás helyét jelző vonal: Keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel – ha(!) a megállást az elsőbbség megadása (…) szükségessé teszi – meg kell állni; Ha(!) az elsőbbségadási kötelezettség „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla jelzéséből következik, akkor erre a vonal előtt levő háromszög alakú útburkolati jel (153. ábra) hívhat(!)ja fel a figyelmet;
A 3 db felkiáltó jel a lényeges részeket jelzi.
Eszerint tehát, ha nem írja elő semmi az elsőbbségadási kötelezettséget, akkor a felfestett vonal nem jelent semmit, továbbá, ha nincs jelzőtábla akkor a felfestett háromszög sem jelent semmit.
2)
A téma esetleges balesetet feszegető részéhez:
Ha az "elsőbbségadás meg nem adásával való baleset okozás" nincs nevesítve a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértések között az odavágó jogszabályban, akkor bizonyosan szabálysértési vagy büntető eljárásban bírálják el egy esetleges balesetet okozó felelősségét.
Ilyen esetben a bűnösség foka vizsgálandó körülmény. Értékelendő fogalmak pl.: "rajta kívülálló ok", "tőle elvárhatóság", "megfelelő körültekintés megléte" stb. Ezek során értékelni kell, hogy milyen mértékben volt korlátozva az adott helyzetben az elkövető, tudata mit fogott át, illetve mit nem foghatott át (nem látta a táblát), vagy például a felfestés (noha magában nem köti a közlekedőt) milyen mértékben kellett, hogy befolyásolja a tudatot. Stb.stb.
Ha viszont ez a jogsértés explicit szerepel a közig.bírsággal sújtandó jogsértéseket taglaló jogszabályban, akkor az adott helyzet számít semmi más. A fával takart tábla felöl érkező ügyfél felelős, és kész.
Az első lehetőség szerint (én egyébként erre hajlok, mert úgy tudom, hogy nem közig.eljárásban elbírálandó) a kereszteződés jobb-kezessé vált. Egy esetleges baleset esetén talán csak az marad, hogy megvizsgáltatni, hogy mióta áll fenn a képeken szereplő állapot, és ez alapján megállapíttatni, hogy a közút kezelője megtett-e minden elvárhatót az alap közlekedési helyzet fenntartása érdekében. Hiszen, ha 5-6 hónapja benőtte a fa, akkor az teljesen más, mint mondjuk 1-2 hete.
Először a téma felfestéses részéhez:
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:VGDbpWaL6_AJ:autozz.blog.hu/2011/10/01/rossz_helyre_raktak_a_tablat_cserebe_buntetnek+Timnorc+agip&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
A fenti, korábbi alkalommal ezt írtam:
"Hasonló anomália:
A Zalaegerszeg, Göcseji úti Agip kúton (sőt még az Esso korában is) a főépület és mosó között egyenrangú kereszteződés volt. Tehát mivel soha nem volt elsőbbségadásra kötelező tábla, ezért az egy jobbkezes kereszteződés volt.
Nem rég valaki(k) - lehet, hogy a kút üzemeltetői - felfestettek a jobbról érkező útra egy fehér vonalat, elé pedig egy fehér háromszöget.
A festés szemlátomást hevenyészett munka, látszik, hogy nem a közútkezelők által felfestett formájú a háromszög, és vonal is vékonyabb stb.."
Később megtaláltam az idevágó jogszabályi rendelkezést: KRESZ 18. § (1) bekezdés h) pont: Megállás helyét jelző vonal: Keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel – ha(!) a megállást az elsőbbség megadása (…) szükségessé teszi – meg kell állni; Ha(!) az elsőbbségadási kötelezettség „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla jelzéséből következik, akkor erre a vonal előtt levő háromszög alakú útburkolati jel (153. ábra) hívhat(!)ja fel a figyelmet;
A 3 db felkiáltó jel a lényeges részeket jelzi.
Eszerint tehát, ha nem írja elő semmi az elsőbbségadási kötelezettséget, akkor a felfestett vonal nem jelent semmit, továbbá, ha nincs jelzőtábla akkor a felfestett háromszög sem jelent semmit.
2)
A téma esetleges balesetet feszegető részéhez:
Ha az "elsőbbségadás meg nem adásával való baleset okozás" nincs nevesítve a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértések között az odavágó jogszabályban, akkor bizonyosan szabálysértési vagy büntető eljárásban bírálják el egy esetleges balesetet okozó felelősségét.
Ilyen esetben a bűnösség foka vizsgálandó körülmény. Értékelendő fogalmak pl.: "rajta kívülálló ok", "tőle elvárhatóság", "megfelelő körültekintés megléte" stb. Ezek során értékelni kell, hogy milyen mértékben volt korlátozva az adott helyzetben az elkövető, tudata mit fogott át, illetve mit nem foghatott át (nem látta a táblát), vagy például a felfestés (noha magában nem köti a közlekedőt) milyen mértékben kellett, hogy befolyásolja a tudatot. Stb.stb.
Ha viszont ez a jogsértés explicit szerepel a közig.bírsággal sújtandó jogsértéseket taglaló jogszabályban, akkor az adott helyzet számít semmi más. A fával takart tábla felöl érkező ügyfél felelős, és kész.
Az első lehetőség szerint (én egyébként erre hajlok, mert úgy tudom, hogy nem közig.eljárásban elbírálandó) a kereszteződés jobb-kezessé vált. Egy esetleges baleset esetén talán csak az marad, hogy megvizsgáltatni, hogy mióta áll fenn a képeken szereplő állapot, és ez alapján megállapíttatni, hogy a közút kezelője megtett-e minden elvárhatót az alap közlekedési helyzet fenntartása érdekében. Hiszen, ha 5-6 hónapja benőtte a fa, akkor az teljesen más, mint mondjuk 1-2 hete.
Nyáron kifejezetten jól járható volt Budapest, legalábbis a legnagyobb része, még csúcsforgalom idején is. Aki megtehette, elutazott nyaralni, nem kellett a porontyokat oviba meg iskolába hordani. Aztán jópáran biztosan idő közben feldolgozták lelkileg, hogy négyszázsoktíz forint…..
Korábban én is gondolkodtam már a mindenféle traffipax fotót nézve, hogy amikor csak egy rendszám látszik a képen, az mennyire bizonyító erejű. Cs egy ilyen helyzeten akadt fenn, ti mit tanácsoltok neki, mit tegyen?
Elnézést kérek, hogy hozzátok fordulok a problémámmal, de…..
Timnorc
2012.06.02 08:47:40
@csak néha benézek ha marhaságot látok:
Csupán apró kiegészítést hadd, amúgy egyetértek Veled:
Alapelvnek nevezhető a magyar jogrendben, hogy ugyanazon cselekményért vagy mulasztásért nem kizárt a szabálysértési és az igazgatási eljárás egyidejű folytatása. (Megjegyzendő, hogy kettő szabs., kettő bü., illetve egy-egy szabs., illetőleg bü. az már kizárt)
Idén április 15-ig a 410/2007-es Korm.rendelet (ezt a jogszabályt kellett volna sokaknak elolvasnia mielőtt billentyűzetet ragadnak, és akkor nem születnek sületlen hozzászólások szépszámmal), majd április 15. óta a 2012. évi II-es tv. azok a jogszabályok, amelyek kizárják a szabs. eljárásban történő bírság kiszabást, amennyiben ugyanaz miatt közlekedési közig. bírság kiszabása indokolt.
Ezt csupán azért írtam, mert nem csak 15 (20) km/h-s túllépésig számít szabálysértésnek, hanem affelett is, viszont a bírság alkalmazása az, ami ki van zárva (áprlis 15. óta már törvényileg).
Vagyis - és ez nem köztudott - szabálysértési intézkedés, és közig.bírság egyidejű alkalmazása nincs kizárva.
Ami azt jelenti, hogy amennyiben a szabs. elvek meg vannak tartva (kétséget kizáró módon történő felelősség megállapítás stb.), akkor a közig.bírság mellett szabs. eljárásban például a vezetői engedélyt be tuják vonni.
Hogy a 60 helyett 165 km/h mennyire extrém sebesség...
Csupán apró kiegészítést hadd, amúgy egyetértek Veled:
Alapelvnek nevezhető a magyar jogrendben, hogy ugyanazon cselekményért vagy mulasztásért nem kizárt a szabálysértési és az igazgatási eljárás egyidejű folytatása. (Megjegyzendő, hogy kettő szabs., kettő bü., illetve egy-egy szabs., illetőleg bü. az már kizárt)
Idén április 15-ig a 410/2007-es Korm.rendelet (ezt a jogszabályt kellett volna sokaknak elolvasnia mielőtt billentyűzetet ragadnak, és akkor nem születnek sületlen hozzászólások szépszámmal), majd április 15. óta a 2012. évi II-es tv. azok a jogszabályok, amelyek kizárják a szabs. eljárásban történő bírság kiszabást, amennyiben ugyanaz miatt közlekedési közig. bírság kiszabása indokolt.
Ezt csupán azért írtam, mert nem csak 15 (20) km/h-s túllépésig számít szabálysértésnek, hanem affelett is, viszont a bírság alkalmazása az, ami ki van zárva (áprlis 15. óta már törvényileg).
Vagyis - és ez nem köztudott - szabálysértési intézkedés, és közig.bírság egyidejű alkalmazása nincs kizárva.
Ami azt jelenti, hogy amennyiben a szabs. elvek meg vannak tartva (kétséget kizáró módon történő felelősség megállapítás stb.), akkor a közig.bírság mellett szabs. eljárásban például a vezetői engedélyt be tuják vonni.
Hogy a 60 helyett 165 km/h mennyire extrém sebesség...
Bármi újítást vezetnek be nálunk, azt mindig sikerül kicsit elbonyolítani. Amikor elkezdték kiadni az EU-s rendszámokat, sokan nem értették, minek ez a címke a szélvédő jobb alsó sarkában. Vilmos utánanézett a jogszabálynak, mégsem talált rá ésszerű magyarázatot. Egyes…..
Bringáznál a buszsávon, netán behajtanál szemben az egyirányúba? Lerohadtál, és vontatjátok a kocsit az autópályán? Ne tedd, tilos, ahogy sok más dolog is.
Kapcsolódó cikkünk kommentposztja..
Timnorc
2012.04.08 09:59:28
@Babette_: 2012.04.08. 09:23:54
Egy nagyon összetett kérdéskörhöz érkeztünk meg a felvetéseddel. Nehéz nem összességében nézni a dolgot, de muszáj megpróbálni, mivel máskülönben félreértelmezés lesz a vége. Kezdem hát:
Egy korábbi blogposztban egy konkrét esetről volt szó. Íme:
autozz.blog.hu/2012/02/06/hiaba_igazolhato_a
Akkor is sokszor, sokat szóltam hozzá. A legegyszerűbb az lenne, ha megkérnélek, hogy csak az én hozzászólásaimat olvasd el, tehát ott is és itt is, és akkor érthetővé válna az álláspontom.
De azért röviden:
A lak.ter.táblák hatályáról, illetve, hogy mire nincsenek hatállyal, fentebb említés történt.
Viszont, amióta a közlekedési szabályok be nem tartását nem csak szabálysértési eljárás keretében bírálják el, hanem közigazgatási eljárás keretében is, sok minden megváltozott.
A két példát összemosva (és remélem, hogy mire ideértél az olvasásban, már elolvastad a másik témában tett hozzászólásaimat):
Ha valaki lak.ter.en kívül 90-nel halad, majd kap egy 70-es táblát, és a 70-es tábla alatt nincs kieg.tábla, a 70-es tábla után nincs kereszteződés, és nincs feloldójel tábla sem, de jön egy lak.ter.kezdete tábla. Erre ez a valaki, a lak.ter.kezdete tábla után 70-nel halad tovább, majd pár száz méterrel a lak.ter.kezdete tábla után beméri a rendőrség.
Ennyi tehát a tények állása.
Megítélés:
Szabs.eljárásban (fontos: ha egyéb tényező nem zárja ki azt) nem lenne elmarasztalva, mivel felelőségének a kétséget kizáró bizonyítása szenvedne csorbát. A bűnösség semmilyen fokából nem követett el szabálysértést, hiszen a lak.ter.kezdete tábla nem oldja (nincs hatállyal) a 70-es táblát, így ő joggal gondolhatta, hogy akkor, ott 70-nel mehet, ezért az eljárás megszüntetéssel végződik.
Viszont (és ezt nem tudják sokan) közigazgatási eljárás keretében (objektív felelősség meg ilyenek) igenis felelősségre fogják vonni, bírságot szabnak ki rá (feltéve, ha a közútkezelő nem szándékosan 70-et hagyott a lak.ter.-en belül).
Azért, mert a köz.ig eljárásokban (legalábbis a jogsértés tényének eldöntése esetén) kizárólag az adott helyzet releváns.
Vagyis ha a mérés pillanatában lak.ter.-en belül volt, méghozzá olyan helyen, ahol a közút kezelője 50-es korlátot szándékozott fenntartani (ez egyébként jogsegély eljárás keretében kideríthető), és csupán elmulasztott kirakni egy feloldójelet (vagy azt ellopták, és nem pótolta, de ez mindegy), akkor a bírságot ki kell fizetnie, és külön polgári peres eljárás keretében a közút kezelőjével szemben érvényesítheti jogát.
Minden eset egyedien vizsgálandó.
Egy nagyon összetett kérdéskörhöz érkeztünk meg a felvetéseddel. Nehéz nem összességében nézni a dolgot, de muszáj megpróbálni, mivel máskülönben félreértelmezés lesz a vége. Kezdem hát:
Egy korábbi blogposztban egy konkrét esetről volt szó. Íme:
autozz.blog.hu/2012/02/06/hiaba_igazolhato_a
Akkor is sokszor, sokat szóltam hozzá. A legegyszerűbb az lenne, ha megkérnélek, hogy csak az én hozzászólásaimat olvasd el, tehát ott is és itt is, és akkor érthetővé válna az álláspontom.
De azért röviden:
A lak.ter.táblák hatályáról, illetve, hogy mire nincsenek hatállyal, fentebb említés történt.
Viszont, amióta a közlekedési szabályok be nem tartását nem csak szabálysértési eljárás keretében bírálják el, hanem közigazgatási eljárás keretében is, sok minden megváltozott.
A két példát összemosva (és remélem, hogy mire ideértél az olvasásban, már elolvastad a másik témában tett hozzászólásaimat):
Ha valaki lak.ter.en kívül 90-nel halad, majd kap egy 70-es táblát, és a 70-es tábla alatt nincs kieg.tábla, a 70-es tábla után nincs kereszteződés, és nincs feloldójel tábla sem, de jön egy lak.ter.kezdete tábla. Erre ez a valaki, a lak.ter.kezdete tábla után 70-nel halad tovább, majd pár száz méterrel a lak.ter.kezdete tábla után beméri a rendőrség.
Ennyi tehát a tények állása.
Megítélés:
Szabs.eljárásban (fontos: ha egyéb tényező nem zárja ki azt) nem lenne elmarasztalva, mivel felelőségének a kétséget kizáró bizonyítása szenvedne csorbát. A bűnösség semmilyen fokából nem követett el szabálysértést, hiszen a lak.ter.kezdete tábla nem oldja (nincs hatállyal) a 70-es táblát, így ő joggal gondolhatta, hogy akkor, ott 70-nel mehet, ezért az eljárás megszüntetéssel végződik.
Viszont (és ezt nem tudják sokan) közigazgatási eljárás keretében (objektív felelősség meg ilyenek) igenis felelősségre fogják vonni, bírságot szabnak ki rá (feltéve, ha a közútkezelő nem szándékosan 70-et hagyott a lak.ter.-en belül).
Azért, mert a köz.ig eljárásokban (legalábbis a jogsértés tényének eldöntése esetén) kizárólag az adott helyzet releváns.
Vagyis ha a mérés pillanatában lak.ter.-en belül volt, méghozzá olyan helyen, ahol a közút kezelője 50-es korlátot szándékozott fenntartani (ez egyébként jogsegély eljárás keretében kideríthető), és csupán elmulasztott kirakni egy feloldójelet (vagy azt ellopták, és nem pótolta, de ez mindegy), akkor a bírságot ki kell fizetnie, és külön polgári peres eljárás keretében a közút kezelőjével szemben érvényesítheti jogát.
Minden eset egyedien vizsgálandó.
Timnorc
2012.04.08 11:34:22
@Babette_: 2012.04.08. 11:03:03
Nem teljesen értem a kérdésedet. Egészen pontosan egy szavát: "eszerint". Még pontosabban ezen a szón belül az első "e" betűt.
S mivel nem tudom, hogy mit értesz e!szerint alatt, ezért megpróbálok általános választ adni.
A szabály mindkét kérdéskörben adott, és számomra most már egyértelmű is.
Mi az, amit a lek.ter.táblák nem oldanak, illetve miként alakul a megítélése egy KRESZ szabály megszegésének a közigazgatásban.
Ezek szerint a válaszom:
Mivel a legtöbbször nem lehetséges eldönteni, hogy szándékosan alaktották ki úgy a forgalmi helyzetet, hogy a lak.ter.tábla után is érvényben maradjon a korábban, táblával elrendelt korlátozás, avagy a közút kezelőjének helyszínen közreműködő munkatársa volt az, aki hibázott, ezért minden esetet egyenként értékelve döntök az adott pillanatban.
Vagyis ha pl. lak.ter.-en belül 30-as tábla volt, majd lak.ter.vége tábla van, de szemmel láthatóan semmi nem indokolja a 30-at, akkor a lak.ter.vége táblánál gyorsítok.
De ha pl. lak.ter.-en kívül 70-es tábla van, de a lak.ter.kezdete tábláig (és utána sem) nem raktak ki feloldójelet, és egyébként arra utalnak a körülmények, hogy indokolt lenne az 50-re lassítás (mit-tudom-én zebra van), akkor azt úgy veszem, hogy a táblákat kihelyezők hibáztak, és lelassítok 50-re.
Stb.
Remélem kilégítő volt a válasz.
Nem teljesen értem a kérdésedet. Egészen pontosan egy szavát: "eszerint". Még pontosabban ezen a szón belül az első "e" betűt.
S mivel nem tudom, hogy mit értesz e!szerint alatt, ezért megpróbálok általános választ adni.
A szabály mindkét kérdéskörben adott, és számomra most már egyértelmű is.
Mi az, amit a lek.ter.táblák nem oldanak, illetve miként alakul a megítélése egy KRESZ szabály megszegésének a közigazgatásban.
Ezek szerint a válaszom:
Mivel a legtöbbször nem lehetséges eldönteni, hogy szándékosan alaktották ki úgy a forgalmi helyzetet, hogy a lak.ter.tábla után is érvényben maradjon a korábban, táblával elrendelt korlátozás, avagy a közút kezelőjének helyszínen közreműködő munkatársa volt az, aki hibázott, ezért minden esetet egyenként értékelve döntök az adott pillanatban.
Vagyis ha pl. lak.ter.-en belül 30-as tábla volt, majd lak.ter.vége tábla van, de szemmel láthatóan semmi nem indokolja a 30-at, akkor a lak.ter.vége táblánál gyorsítok.
De ha pl. lak.ter.-en kívül 70-es tábla van, de a lak.ter.kezdete tábláig (és utána sem) nem raktak ki feloldójelet, és egyébként arra utalnak a körülmények, hogy indokolt lenne az 50-re lassítás (mit-tudom-én zebra van), akkor azt úgy veszem, hogy a táblákat kihelyezők hibáztak, és lelassítok 50-re.
Stb.
Remélem kilégítő volt a válasz.
Péter 69-cel ment a 70-es táblánál, 30 000 forintra büntették. És ez csak a kezdet. Kapcsolódó cikkünk kommentposztja..
Timnorc
2012.03.12 17:35:17
@PiszkosFredi: (2012.03.12. 16:41:55)
Viszont Magyarországon az is előfordul sokszor, hogy szükség lenne a feloldó hatály táblával történő elrendelésére, de mégsincs tábla.
Ausztriában ezt is szabályosabban csinálják. Itt most egy olyan szabályra gondolok, ami nálunk is pont ugyanúgy van érvényben, mint ahogy az osztrákoknál.
Pl_1: Lakott területen kívül 80-as korlátozó tábla van. Alatta kiegészítő tábla jelzi, hogy "Lärmschutz", tehát a zaj elkerülése miatt szabad max. 80-nal haladni. Kereszteződés nincs egy sem, de következik egy lakott terület kezdetét jelző tábla, amellyel együtt ki van rakva egy 80-at feloldó tábla (tehát kerek tábla, benne szürkévek egy 80-as szám, és áthúzva feketével). Nálunk ilyet nem nagyon látni. Pedig ha 80-nal berongyolsz a lek.ter.-re nem sértesz szabályt.
Pl_2: Fordított helyzetben (lak.ter.-en belül 70-es tábla, majd lak.ter. vége tábla és feloldó jel együtt) már látni több példát a helyes táblalakalmazásra Magyarországon is.
Csupán a táblahasználati példádhoz írtam a fentieket.
Péternek sok sikert kívánok. A perhez csak annyit, hogy a bíróság a mérés pillanatában fennálló agyon idézett "adott helyzetet" fogja vizsgálni. Ha tehát a mérés pillanatában a mérés helyén 50km/h volt a megengedett, akkor nem fog számítani Péter utólagos területbejárása. Ha viszont a rendőrség nem fogja tudni meggyőzni a bíróságot arról, hogy a méréskor 50 volt a megengedett, akkor Péternek lehet esélye.
Hajrá!
Viszont Magyarországon az is előfordul sokszor, hogy szükség lenne a feloldó hatály táblával történő elrendelésére, de mégsincs tábla.
Ausztriában ezt is szabályosabban csinálják. Itt most egy olyan szabályra gondolok, ami nálunk is pont ugyanúgy van érvényben, mint ahogy az osztrákoknál.
Pl_1: Lakott területen kívül 80-as korlátozó tábla van. Alatta kiegészítő tábla jelzi, hogy "Lärmschutz", tehát a zaj elkerülése miatt szabad max. 80-nal haladni. Kereszteződés nincs egy sem, de következik egy lakott terület kezdetét jelző tábla, amellyel együtt ki van rakva egy 80-at feloldó tábla (tehát kerek tábla, benne szürkévek egy 80-as szám, és áthúzva feketével). Nálunk ilyet nem nagyon látni. Pedig ha 80-nal berongyolsz a lek.ter.-re nem sértesz szabályt.
Pl_2: Fordított helyzetben (lak.ter.-en belül 70-es tábla, majd lak.ter. vége tábla és feloldó jel együtt) már látni több példát a helyes táblalakalmazásra Magyarországon is.
Csupán a táblahasználati példádhoz írtam a fentieket.
Péternek sok sikert kívánok. A perhez csak annyit, hogy a bíróság a mérés pillanatában fennálló agyon idézett "adott helyzetet" fogja vizsgálni. Ha tehát a mérés pillanatában a mérés helyén 50km/h volt a megengedett, akkor nem fog számítani Péter utólagos területbejárása. Ha viszont a rendőrség nem fogja tudni meggyőzni a bíróságot arról, hogy a méréskor 50 volt a megengedett, akkor Péternek lehet esélye.
Hajrá!
Extra adót vetnének ki a fényvisszaverő ruhadarabokra. A Levegő Munkacsoport tiltakozott, szerintük így nehezebb észlelni a gyalogosokat, kerékpárosokat. Az NGM sajtóügyelete csupán annyit válaszolt nekik: „tudjuk”. Kapcsolódó cikkünk kommentposztja..
Timnorc
2012.03.02 16:05:21
@RemekElek:
Korábban így jártam el: (Egyébként, ha ma olvasom el, az értelme számomra most is ez, de vagy az a baj, hogy nem tudok eléggé magyarul, vagy hogy nem vagyok jogász, de persze az is lehet, hogy a jogszabály nyelvezete a ludas)
A gyalogos elsőbbsége akkor áll fenn, ha már rajta van a zebrán. Tehát -on -en -ön).
És a gyalogos egy olyan tevékenységet folytat, amit úgy hívnak, hogy "áthaladás".
Aztán jött az alábbi, és azóta máshogy járok el:
Dr. Kovács Kázmér válasza az „Az autó” 2011. októberi számában:
A KRESZ 43. § (2) bekezdésében foglalt „változás elsősorban abban mutatkozik, hogy az új szabályozás – egyrészről kiemeli a gyalogos elsőbbségi helyzetei közül a kijelölt gyalogátkelőhelyet, – ahol már nem csak az elsőbbségadási kötelezettség megadását írja elő, hanem azt is, hogy – amennyiben szükséges – a járművezetőnek már a gyalogos-átkelőhely előtt is meg kell tudnia állni. (…)
A gyalogos-átkelőhelyet megközelítő járművezetőtől a közlekedési büntetőügyekben folytatott bírói gyakorlat már a KRESZ-szabály fenti változása előtt is feltétlen lassítást kért számon (Timnorc: max. 35km/h; jogegység), sőt végső esetben már a korábban hatályos rendelkezésekből is levezethetőnek látta a megállási kötelezettséget annak érdekében, hogy a kijelölt gyalogátkelőhelyhez közelítő gyalogosok az elsőbbségi jogukkal élni tudjanak. Ez azt jelenti, hogy a bírói gyakorlat korábban is és most is csak abban az esetben tekintette és tekinti az elsőbbséget nem biztosító járművezető eljárását jogszerűnek, ha beigazolódott, hogy a köztük létrejött szemkontaktus nyomán a gyalogos egyértelmű jelzésekkel juttatta kifejezésre, hogy a járművezető javára lemondott az őt megillető elsőbbségről, azt kifejezett ráutaló magatartással a járművezető részére átengedte (Timnorc: nincs szó balesetről). (…)
Az a magatartás, hogy nagy sebességgel közelít a zebrához az autós, emlékeztet a nagy kamionok erőfölényes helyzetéhez, amit ugyanezen autósok gyakran szenvedő alanyként is megtapasztalnak. Az erősebb jogán való közlekedés azonban veszélyes, és ezért történt a szigorítás (Timnorc: KRESZ 43. § (2) 2010. január 01-től). (…)
A KRESZ fent idézett rendelkezése egyértelmű abban a tekintetben, hogy – nem a gyalogos előtt kell megállni, hanem a gyalogátkelőhely előtt, – de csak akkor, ha szükséges.
Ez a szabály azt jelenti, hogy nem lehet a gyalogosra ráijeszteni, fenyegetettség érzetét kelteni benne, vagyis erre az esetre is igaz az a követelmény, hogy az elsőbbségadási kötelezettséget (kellő időben) felismerhetően kell teljesíteni. Ennek az a módja, hogy azon gyalogosok részére, akik a kijelölt gyalogos-átkelőhelyről már leléptek, vagy akiknek a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történő átkelési szándéka a járművezető számára felismerhető, az elsőbbségadást a gyalogos-átkelőhely előtti megállással kell egyértelműsíteni.
A gyalogátkelőhely felé közlekedő, de az ott várakozó gyalogosoknál is az átkelési szándékot kell alapesetként feltételezni, és kizárólag abban az esetben lehet az ellenkezőjéből kiindulni, ha ezt a gyalogos a fentiek szerint kifejezetten jelezte. (…)
A fenti kötelezettség azonban álláspontom szerint egy osztott útpályás úttesten úgy értelmezendő, hogy amennyiben a gyalogos számára is felismerhetően biztosított a gyalogos és a jármű változatlan sebessége mellett a kényelmes és biztonságos elhaladás, akkor a feltétlen megállási kötelezettség nem áll fenn a fent írt »amennyiben szükséges« kitétel megvalósulásának hiányára figyelemmel.”
Korábban így jártam el: (Egyébként, ha ma olvasom el, az értelme számomra most is ez, de vagy az a baj, hogy nem tudok eléggé magyarul, vagy hogy nem vagyok jogász, de persze az is lehet, hogy a jogszabály nyelvezete a ludas)
A gyalogos elsőbbsége akkor áll fenn, ha már rajta van a zebrán. Tehát -on -en -ön).
És a gyalogos egy olyan tevékenységet folytat, amit úgy hívnak, hogy "áthaladás".
Aztán jött az alábbi, és azóta máshogy járok el:
Dr. Kovács Kázmér válasza az „Az autó” 2011. októberi számában:
A KRESZ 43. § (2) bekezdésében foglalt „változás elsősorban abban mutatkozik, hogy az új szabályozás – egyrészről kiemeli a gyalogos elsőbbségi helyzetei közül a kijelölt gyalogátkelőhelyet, – ahol már nem csak az elsőbbségadási kötelezettség megadását írja elő, hanem azt is, hogy – amennyiben szükséges – a járművezetőnek már a gyalogos-átkelőhely előtt is meg kell tudnia állni. (…)
A gyalogos-átkelőhelyet megközelítő járművezetőtől a közlekedési büntetőügyekben folytatott bírói gyakorlat már a KRESZ-szabály fenti változása előtt is feltétlen lassítást kért számon (Timnorc: max. 35km/h; jogegység), sőt végső esetben már a korábban hatályos rendelkezésekből is levezethetőnek látta a megállási kötelezettséget annak érdekében, hogy a kijelölt gyalogátkelőhelyhez közelítő gyalogosok az elsőbbségi jogukkal élni tudjanak. Ez azt jelenti, hogy a bírói gyakorlat korábban is és most is csak abban az esetben tekintette és tekinti az elsőbbséget nem biztosító járművezető eljárását jogszerűnek, ha beigazolódott, hogy a köztük létrejött szemkontaktus nyomán a gyalogos egyértelmű jelzésekkel juttatta kifejezésre, hogy a járművezető javára lemondott az őt megillető elsőbbségről, azt kifejezett ráutaló magatartással a járművezető részére átengedte (Timnorc: nincs szó balesetről). (…)
Az a magatartás, hogy nagy sebességgel közelít a zebrához az autós, emlékeztet a nagy kamionok erőfölényes helyzetéhez, amit ugyanezen autósok gyakran szenvedő alanyként is megtapasztalnak. Az erősebb jogán való közlekedés azonban veszélyes, és ezért történt a szigorítás (Timnorc: KRESZ 43. § (2) 2010. január 01-től). (…)
A KRESZ fent idézett rendelkezése egyértelmű abban a tekintetben, hogy – nem a gyalogos előtt kell megállni, hanem a gyalogátkelőhely előtt, – de csak akkor, ha szükséges.
Ez a szabály azt jelenti, hogy nem lehet a gyalogosra ráijeszteni, fenyegetettség érzetét kelteni benne, vagyis erre az esetre is igaz az a követelmény, hogy az elsőbbségadási kötelezettséget (kellő időben) felismerhetően kell teljesíteni. Ennek az a módja, hogy azon gyalogosok részére, akik a kijelölt gyalogos-átkelőhelyről már leléptek, vagy akiknek a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történő átkelési szándéka a járművezető számára felismerhető, az elsőbbségadást a gyalogos-átkelőhely előtti megállással kell egyértelműsíteni.
A gyalogátkelőhely felé közlekedő, de az ott várakozó gyalogosoknál is az átkelési szándékot kell alapesetként feltételezni, és kizárólag abban az esetben lehet az ellenkezőjéből kiindulni, ha ezt a gyalogos a fentiek szerint kifejezetten jelezte. (…)
A fenti kötelezettség azonban álláspontom szerint egy osztott útpályás úttesten úgy értelmezendő, hogy amennyiben a gyalogos számára is felismerhetően biztosított a gyalogos és a jármű változatlan sebessége mellett a kényelmes és biztonságos elhaladás, akkor a feltétlen megállási kötelezettség nem áll fenn a fent írt »amennyiben szükséges« kitétel megvalósulásának hiányára figyelemmel.”
Egyik fő okozója a fővárosi dugóknak a kereszteződésben bent maradó autós. Sajnos vannak olyan csomópontok, ahol nehéz előre felmérni, át lehet-e érni a zöld ideje alatt, illetve adódhatnak meglepetések, például elénk vág valaki vagy a szokásoshoz képest többet tökölődnek…..
Timnorc
2012.02.24 22:10:53
Nem véletlenül került nevesítésre a kresz-ben --> 9. § (7) bek. S bár nem könnyű, de csak megelőzni lehet.
@Hammer:
Egyetértek Veled. Inkább hátulról dudáljanak, mint oldalról.
Meg abban is, hogy Zolee legalább elgondolkodott, hogy bár lehet, hogy jogszabályt sértett, és úgy érzi, nem tehet róla, de legközelebb még ennél is jobban figyel.
@Hammer:
Egyetértek Veled. Inkább hátulról dudáljanak, mint oldalról.
Meg abban is, hogy Zolee legalább elgondolkodott, hogy bár lehet, hogy jogszabályt sértett, és úgy érzi, nem tehet róla, de legközelebb még ennél is jobban figyel.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Gépjárművel, lekanyarodáshoz való felkészüléskor kötelezően rá kell hajtani erre. Az autós tehát nem választhat: rá kell hajtania. Kivéve, ha ezzel akadályozna kerékpárost vagy ha záróvonallal lenne elválasztva.