Regisztráció Blogot indítok
Adatok
zelje

0 bejegyzést írt és 13 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Lényegében az aktív, vállalt nárcisztikusoknak két alapvető fajtája van. A testi és az agyi. Mindkettő grandiózus, hatalmat, hírnevet, pénzt és imádatot akar, de a testi főként azért, hogy a testét szolgálhassa, az agyi pedig…..
Mostanában egyre többeket érdekel, hogy mit kezdjenek egy nárcisztikus személyiségű emberrel. A következő cikk arról szól, hogy a velük való kapcsolatra talán legérzékenyebbek, az empaták hogyan tudják kezelni az ilyen kapcsolatot. (Arról, hogy ki-mi is az empata, itt találsz egy…..
zelje 2014.12.07 10:18:47
13 évet éltem együtt egy nárcisztikus emberrel, és elég mély nyomokat hagyott bennem, persze rossz értelemben. Egy évvel a válásunk után lett számomra világos, hogy minden, ami gondot okozott, tulajdonképpen a nárcisztikus személyiségzavarra vezethető vissza. Ez megkönnyebbülés volt, mert előtte folyamatosan azt éreztette velem a volt férjem, hogy én nem vagyok megfelelő, miattam mennek rosszul a dolgok. Szinte minden kérdést zokon vett, számonkérésnek értelmezte, alig töltött időt a kisgyerekeivel és velem, sportolt, bulizott, mert "fáradt volt, le kellett vezetnie a feszültséget", a barátaival ment nyaralni, velünk nem, mert sok a volt munka, nem tudott szabadságra menni, minden nap főztem, vásároltam, elláttam a két kisgyerekünket, de számonkért, ha nem volt elmosogatva. Ha havi egyszer készített valami vacsorát ő, azt hallgattam utána napokig, hogy ő milyen ügyes, és ugye milyen finom volt. Bár közös kasszán voltunk, mégis úgy alakította a végére, hogy fogalmam sem volt, mennyi pénzünk van. Volt, hogy kölcsön kellett kérnie, arról sem tudtam. Ha volt pénzünk, mindig mindent elköltött, rengeteg ruhája volt például, csakis márkásak, és hiába kérdeztem, minek egy tizedik nadrág, ha nincs kifizetve mondjuk a rezsi, nem értette a problémámat.
Mindezek mellett jópofa, szellemes, a társaság központja, érzelmes - a felszínen. A valóságban viszont érzéketlen a másik iránt, minden empátia hiányzik belőle, az ismerősei egyből a barátai lesznek, ha éppen szüksége van rájuk, ha nincs, akkor hónapokig feléjük sem néz.
Sokszor kaptam hazugságon, amivel lehetetlen volt szembesíteni, mert vagy minden felelősséget másra hárított, vagy ő maga is elhitte, hogy a hazugsága az igazság.
A legnagyobb feladatomnak most azt érzem, hogy rájöjjek, mi vihetett rá, hogy egy ilyen házasságban éljek, és hogy tudom ezt a helyzetet a jövőbeni kapcsolataimnál elkerülni. Ha ezeket mástól hallanám, én lennék az első, aki azt mondanám, hogy nem normális, aki egy ilyen emberrel együtt van. A munkahelyemen, a barátaim között is öntudatos, magáért kiálló, intelligens embernek tartanak - a házasságomban viszont sajnos ennek az ellenkezője voltam. Egyszer olvastam, hogy a nárcisztikus kapcsolat legjobb lezárása, ha minden kapcsolatot megszakítunkaz illetővel. Én sajnos ezt nem tudom megtenni a gyerekeink miatt, de már észreveszem, hogy még most is manipulálni próbál, viszont már nem dőlök be. Remélem legalábbis :)
Gyereket vársz? Az asszony babát vár? NE VEGYETEK, VAGY BÉRELJETEK MÉRLEGET! Barátom, nem lesz könnyű dolgod, mert a nőket állandóan a gyerek súlyával stresszelik. Két óránként akarja majd méregetni, hogy mennyit evett. Ha sokat zabál az a baj, ha csak csipeget, akkor az. Ha…..
zelje 2011.08.18 22:14:10
szia!

tíz hetes a kisfiam, nagy tapasztalatom azért nincs, de azt az elejétől tudtam, hogy nekem mérleg nem kell, nem fogok grammokat méregetni. aztán a gyerekorvos az első látogatáskor (épp szoptattam...) azt mondta, hogy a gyerek nem eszik eleget - ekkor volt 5 napos, akkora gyomorral kábé, mint egy cseresznye. hogy ezt az orvos ránézésre honnan tudta, nem tudom. a védőnő felírt egy képletet, hogy mennyit kell ennie egy ilyen súlyú babának, 60g/alkalom. a gyerekorvos azt mondta, a képlet jó, de napi 8 szoptatással számol, az nem jó, csak napi 7 legyen, és így 75 g/alkalom a szükséges mennyiség. aztán kaptam kölcsön egy mérleget, néhányszor használtam, de mikor láttam, hogy 60 grammot evett a gyerek, honnan tudtam volna, hogy aznap nyolcszor fog enni és ez elég vagy csak hétszer, és akkor ez kevés? soha többet nem mértem azt, hogy mennyit eszik, csak heti egyszer simán a súlyát.
aztán a védőnő azt mondta, mikor sokat sírt a gyerek, hogy adjak neki tápszert, mert nem eszik eleget, nem adtam, majd 4 nap múlva kérdezte a súlyát, és mikor megmondtam neki, el volt ájulva, hogy ilyen sokat hízott... majd a gyerekorvos (aki ugye azt mondta, hogy nem eszik eleget) az egy hónapos vizsgálaton azt mondta, ne szoptassam napi nyolcszor, inkább adjak neki vizet. hát igyon ő vizet, ha éhes :-) de persze nagyon tetszett neki a baba súlygyarapodása, azt mondta, hogy teljesen jó. ha csak vizet kap egy szoptatás helyett, lehet, hogy nem ez lett volna az eredmény.
kicsit összevissza, amit írtam, amit mondani akarok vele az csak annyi, hogy ebben nem kell a védőnőre és a gyerekorvosra hallgatni, össze-vissza beszélnek, maguknak is képesek ellentmondani, hát még egymásnak... ha a gyerek jól van, akkor minden oké, ha éhes, akkor úgyis jelzi. amelyik gyerek eszik, nagyon ritkán tud alultáplált lenni... egy csomó dolgon lehet stresszelni baba mellett, ezen fölösleges :-)
Parázs vita alakult ki köztem és egyik ismerősöm között. Én határozottan azon a véleményen vagyok, hogy a Kinder Maxi King reklámjánál idegesítőbb szart per pillanat nem lehet látni a tévében. Ebben lehet, hogy az elfogultságom is benne van, mert mindenféle tejes édességet…..