nagydanielendre 2010.07.10 14:32:19

Az ehhez hasonló mediahack projektet szerintem paródiának számítanak és beleférnek a fair dealings doktrínába.

nagydanielendre 2010.03.24 09:39:56

@satie Ez most melyik szöveg? Melyik bevezető? Bocs, hogy értetlenkedek, de hirtelen nem találom.

nagydanielendre 2010.03.24 21:04:18

Ja azt hittem, hogy valami olyan szöveg, amit én írtam :)

nagydanielendre 2010.03.25 18:01:21

@Tgr:

1. szabadalmi jog: az USA-ban tényleg rengeteg mindent lehet szabadalmaztatni, de ott is többé-kevésbé megállná a helyét ez a definíció, nézd csak meg pl a wikipedia-t, így indít:

'A patent ( or ) is a set of exclusive rights granted by a state (national government) to an INVENTOR or their assignee for a limited period of time in exchange for a public disclosure of an INVENTION.' (kiemelés nyilván tőlem)

A kiállítás amúgy is csak a szerzői jogra fókuszál, Jerzy meg azt mondta, hogy a lényeg, hogy az utca embere megértse, hogy nagyjából mi ez.

2. közkincs: ebben egyáltalán nem értünk egyet. Nagyon sok helyen van rá lehetőség, hogy közkincsbe adj egy művet, van ahol ez persze problémás.

Azt se hiszem, hogy minden állami alkalmazott munkája automatikusan közkincs lenne, amire te gondolsz az '76-os amerikai szerzői jogi tv. 105. paragrafusa, ezt nem szokták alkalmazni kreatív vagy művészeti munkák esetén, inkább arról szól, hogy az állami iratok nem képezhetik a szerzői jog tárgyát.

3. közös jogkezelők: ezeknek a két fő funkciója a közös képviselet és a jogdíjkezelés, mivel ultrarövid definíció kellett, erre a kettőre korlátoztam, amit te ajánlottál definíciót, az az egységes feltételeket hangsúlyozza, ami szerintem nem a legelső dolog, amit egy átlag embernek mondanék, ha semmit nem hallott még erről a témáról, de próbálok még kitalálni valamit erre.

nagydanielendre 2010.03.22 07:56:43

Hopp Európa kisbetű a szövegben. Javítsd Jerzy!

@satie Valóban vegyes volt a helyzet, de azt írtam, hogy "legtipikusabb szabályozás", ami igaz. Így volt Angliában, Franciaországban, Itáliában, O-M monarchiában, stb.

nagydanielendre 2010.03.23 16:07:50

A XII.-XV. század között nem volt szerzői jog, legalábbis én eddigi olvasmányaimban nem találkoztam nyomával se. A könyvnyomtatás megjelenésével kezdtek a priviliégiumok megjelenni. Úgyhogy feltételezem, hogy ezelőtt kézzel bármit le lehetett másolni, bár ez elég nehéz munka lehetett. Azt olvastam pl., hogy Itáliában a jogot hallgató diákok a többéves képzés alatt másoltak maguknak össze pénzért kölcsönzött eredeti könyvekből fontos jogi szövegeket.

A XV-XVIII. században pedig az történt, amit már leírtam. A zene nem volt központi kérdés a szerzői jogban, mert zenei felvételt készíteni még nem lehetett, még annál is sokkal kevesebb ember olvasott kottát, mint aki ismerte a latin abc-t. Úgy tudom, hogy a kották a 19. században kezdtek érdekessé válni a szerzői jog számára. Ezelőtt plágium, meg bitorlási viták lehettek leginkább zeneszerzők közt.

A monarchiában 1867 előtt is volt szerzői jogi szabályozás kiráyi rendeletek útján.

Amit a zenéről írsz, az alapvetően a kultúra minden szegletére igaz: általában a kevésbé szigorú szellemi tulajdonjog a kultúra virágzását és technológiai innovációt eredményez, a baj az, ha már egyszer bekövetkezik ez a prosperáció, akkor az addigi újítók elkezdenek avval foglalkozni, hogy bebiztosítsák magukat.

Mindazonáltal a két dolgot nem szabad összekeverni: az, hogy gyenge szerzői jogi rezsim volt ebben a korszakban a zenére vonatkozóan ugyan valamelyest hozzájárulhatott, hogy ekkor ennyi csodálatos szerzemény született, de biztos, hgoy nem ez volt a kizárólagos vagy fő oka ennek, volt ezer más ok.

"Valamint egy dolog a *fizikai sokszorosítás* és sokkal tágabb dolog a felhasználás általában." Ez teljesen igaz, de a késő-középkori, kora-újrkoi szerzői jogban a problémák nagyrésze a másolásból adódott (A nyomda engedély nélkül újranyomta B nyomda kiadványát)

nagydanielendre 2010.03.24 09:47:33

ok, akkor ezt megvitattuk, megint tanultam valamit. Visszatérve arra, hogy hol kezdtük ezt, én fenntartom, hogy a "legtipikusabb szabályozás" kifejezés ide elég lesz, ha nem tetszik, adjatok hangot az elégedetlenségnek!

nagydanielendre 2010.03.15 14:08:51

szerintem a lengyel verzióra már is van valaki :)

nagydanielendre 2010.02.22 13:27:53

Az egyik legjobb példa Mickey egér lenne, a Szabad Kultúrában megemlíti Lessig, hogy a klasszikus Disney karaktert egy Steamboat Bill Jr. nevű Buster Keaton film ihlette.

en.wikipedia.org/wiki/Steamboat_Willie

Esetleg ebből ki lehetne állítani egy rövid képsort vagy videót.

nagydanielendre 2010.02.22 13:20:25

A Statute of Anne-nek nincs bevett magyar fordítása, fordítják Stuart Anna statútumának, Anna királnyő statútumának, vagy egyszerűen Anna statútumának is.