Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Vylhva Carcosa

0 bejegyzést írt és 107 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Megjegyzés: Nibela korábban már írt nekünk a rénisten gyermekeiről. A mai cikkében arról olvashatunk, miféle különös szerzetekkel osztoznak a világon a saamik, és újra találkozunk néhány ismerős karakterrel is… Saiwo – a világ a saamik talpa alatt Tóföldet, azon…..
Megjegyzés: Új rovatunkban Pierre de la Croix válogatott értekezéseit fogjuk közölni a fantasztikus természetrajz köréből. Első cikke mindjárt egy hamisítatlan szörnyeteggel ismertet meg minket… Chelyderpeton robustus, avagy közönségesen békakirály A rusz mocsarak és…..
Vylhva Carcosa 2013.08.28 12:42:35
@Piere de La Croix: Mit is mondhatnék erre rá? Valóban élénk volt az esetünkben kitárgyalandó középkori ember fantáziája, de miért ne lett volna az, hiszen nem voltak szellemi csököttek. Csak azért, mert a formális oktatás szűkre szabott, kapkodós ismeretanyagot tálal az átlag diák (vagy gyalog) elé, azt is prűd, vagy humor-aszott cenzúrával, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a nyugat-európai középkor, és a benne élő ember sötét lett volna (és akkor még nem beszéltem a tiltott, vagy megmásított tudásanyagokról, amik megint csak téves sztereotípiákra adnak okot).
Gondolom én, azok az emberek, akik mindenféle híradástechnikai, és telekommunikációs eszközök nélkül éltek (élnek), sokkal, de sokkal jobban, és egészségesebben használták az agyukat, az idejüket pedig egyértelműen hasznosabban töltötték el, mint a mai ember - inkább droid.

A péniszfa ötlete pedig meglepő volt elsőre, de szimpatikus, és egyben mulatságos jelenség. Gondoljunk csak bele, milyen híven követi a női fantáziát, vágyakat, hiszen ezek után minden nőszemély igénye, és kedve szerint válogathat a termésből, ami magától, és ingyen nő. :D Még az a fehérnép, akinek jutott férfi, még ő is élvezheti a csodafa áldásos gyümölcseit, hiszen nem biztos, hogy a megfelelő szerszámmal megáldott urat tudhatja magának, vagy éppen az a töpszli már csak rajzolni jó. El tudom képzelni, milyen ínséges időszakokat jelentett a nőknek, mikor a férfiak hadba vonultak; de a mindennapokban is jól kiszolgálta volna a lányokat, özvegyeket, zárdákat. Nem is kellett annyira megerőltetni a fantáziájukat, inkább mindössze egy kicsit merésznek kellett lenniük a kimondással. :D
Megjegyzés: Újabb külsős közreműködőt köszöntünk a blogunkon Pierre de la Croix személyében, aki fölöttébb fantáziadúsan ötvözi természetrajzi és kultúrtörténeti ismereteit, hogy tovább gazdagítsa a Carcosák világát. Hálásak vagyunk a hozzájárulásáért, és…..
Vylhva Carcosa 2011.11.11 22:45:11
@Piere de La Croix:
A tatár `szörnyekkel` való bánás Sophi néninek és nekem már korántsem jelent bődületes kihívást. Ugyanis, a személyes testőrségem tatárokból áll, akiket én magam vettem rá arra, pusztán szép szóval, hogy utolsó csepp vérükig engem szolgáljanak (jó, rendben, kutyaszorítóban voltak éppen abban a pillanatban, de akkor is), és Sophi néni illemóráinak hatására - akár hiszed, akár nem - masnival a szőrükben teázgatnak.

Megjegyezném, mindez a birtokaink határain belül történik; kényszerűségből megalkuvók, gyanítom - hordáik közelségét megszagolva azonnal elillanna kezességük.
Mindenesetre, most öröm nézni igyekezetüket, ahogy szolgálnak, és ahogy a jólneveltség gesztusait mímelik.
:)
Ami a nyomozati szálat illeti, a kaland nem túl bonyolult, viszont végig rettentő pszichikai és morális nyomás alatt tartja a játékosokat. Hiába jönnek rá aránylag hamar, hogy mi folyik itt, meg van kötve a kezük. A rendőrség természetesen nem hisz nekik, sőt még ők…..
Vylhva Carcosa 2012.11.15 00:01:44
@glezmen:
Mabon és Samhain után, a betakarítás és a szüretek végeztével, mikor a népek apraja-nagyja örömködik a fáradtságos munkával learatott, begyűjtött termésnek, a természet kegyességének és bőkezűségének, én is megelégedéssel nézek culinám edényeibe. A kamrák zamatos gyümölcsöket, illatos vagy hasznos füveket, a pincék zöldségeket vigyáznak. A sok finomságok, amiket az asszonyok ecetszagú hordókba savanyítottak, és a gyümölcsízek, amiket álmosan rotyogó üstökben főztek, mind ott sorakoznak. S ha nem restelled, és bírod is, arcod újbortól, újpálinkától pirosodhat. A szuszékok, a csűrök, az udvarok, gabonával, szalmával, szárkúpokkal teltek. Ezernyi páratlan szín, íz, és öröm.
S most, ezeken a hosszú téli estéken, tűzhelyem mellett kedvemre válogathatok: finom mentás főzetemet szürcsölöm, és családunk Krónikájából az izgalmas történéseket olvasom - akár újra, ha annyira megkapó. Hálás vagyok mindenért, amit kaptam.
„Utánam soha többé nem fogsz más nőre vágyni…” A Carcosák szláv ága emberemlékezet óta a női természetben szunnyadó páros őserők letéteményese: a buja, életadó termékenységé és a szeszélyesen pusztító entrópiáé. Hogy kiben melyik nyilvánul meg a…..
Vylhva Carcosa 2011.12.14 02:54:22
@Orkogo:
A testvérem, Ibramel, és én teljesen fegyelmezett, odafigyelő, szerető családot köszönhet magának, derék és erélyes apával, gondoskodó anyával; józan gondolkodású hajósnép.
Remek gyerekkorunk volt; igaz, katonás ritmusban telt, azonban sok vitorlázással, így egyszerre élménnyel teli világlátással.
Nem hinném, hogy tengereken hajózva, messze és különleges tájakat, népeket megismerve zavarodott kórságokat szedne fel az emberkölyke a fedélzeten vagy a kabinban, vagy akár a parton.

Sötét és gonosz? Szeretem az éjszakát. Az éj sötét, és szeretem azt. Akkor most gonosz vagyok? Azonban a gonosz tud-e szeretni?
Vylhva Carcosa 2011.12.16 19:16:13
@Orkogo:

Neked és az R.F.K.É.Sz. részére, második fejezet.

Imádom az embervért, felizgat. Imádom a melegen lüktetve felbugyogó vért, tűzre kap az ágyékom tőle, és a kitáguló vaginámból a kéj vize a combjaim belső oldalán néha a térdemig folyik. Látni újra és újra a megfoghatatlan, misztikus halált, ahogy elszáll a testből az élet. Titokzatos, lenyűgöző pillanatok, nem lehet betelni vele soha.

És hogy magamat idézzem okulásotokra és megnyugtatásotokra:
„…ritka a gyors halál. …nem tántoríthat meg a kezedtől végzetet kapott haldokló látványa. A vérben ázó tátogása vagy jajveszékelése, az utolsókat rángó átkozódása vagy imája, a görcsbe tekeredett fuldoklása, vagy az utolsó néma fájdalom a döbbent, könnybe gyűlt szemekben, amik `téged` látnak utoljára, s aztán kihunynak, mint a gyertyák a lezárt kripta sötétjében. …nem tántoríthat meg a halál. A sajátod sem.”
;)
Vylhva Carcosa 2012.09.02 17:55:39
@Piere de La Croix:
Kedves Piere! Nincs ez a "megoldás" egy kicsit túlbonyolítva tudományosan a játékkampány világához mérten? :D
Miután a Szent Germán Birodalomban Carcosa családdal leszámoltak a megmaradt családtagok a gyász mellett hamar rádöbbentek, hogy a biztonságuk legalább olyan fontos ezen vészterhes időkben, mint halottaik tisztességes eltemetése.A Carcosák nem csak fivéreiket és nővéreiket…..
Megjegyzés: Bestiáriumunk második fejezetében Pierre de la Croix tovább kutatja az északi vidékek titkait… Ursus atrox, avagy közönségesen szörnymedve Az északi legendák szerint a sarkkörön túl, ahol a tengert jég borítja, egy rejtett birodalom terül el, minden földi…..
Megjegyzés: Eredetileg nem állt szándékunkban irodalmi műhelyt csinálni a Carcosa blogból – de hát mitévők legyünk, ha egyszer felszítottuk az olvasóink fantáziáját, akik izgalmasabbnál izgalmasabb írásokkal jelentkeznek nálunk? Nibela cikkei, amelyek közül ez a mostani…..
Megjegyzés: Olvasóink már hiányolták, hogy a hungárus népről és a Kárpát-medence viszonyairól nem sok szó esik a Carcosák világában. Nos, most elkezdjük kitölteni ezt a fehér foltot is, amiért a köszönet legújabb külsős közreműködőnket, Borit illeti… Íme az első…..
Az Ars Magica első, harmadik és ötödik kiadásaMegjegyzés: Ez a cikk eredetileg a Talizmán fanzinban jelent meg 1996 májusában, vagyis tizenöt éve. Az akkori aktualitások fölött rég eljárt az idő, ezért itt-ott átszerkesztettük, a téma azonban ma éppúgy számot tarthat a…..
Vylhva Carcosa 2011.10.21 14:51:04
@Esperanza Carcosa: Abból nekem is van a Corvina kiadó gondozásában, az OK sorozatban megjelent példányom. Remek darab! :)
Megjegyzés: Az ork költőkről és költészetükről indított rovatunk máris rokon húrokat pendített meg néhány olvasónk lelkében. Szeretettel ajánljuk a nagyközönség figyelmébe Orkogo barátunk, vagyis ismertebb nickjén Éberen Őrködő vendégposztját. Elmesélem, hogy lettem…..
Vylhva Carcosa 2011.08.31 13:34:23
  „A gazt akkor is ki kell gyomlálni, ha menekülni próbál!” (Hangulatzenéért kattints ide) Keleten az európai civilizáció peremterületét a gyéren lakott rusz fejedelemségek alkotják, melyek javarészt értelmetlen torzsalkodásra fecsérlik erőforrásaikat, miközben…..
Vylhva Carcosa 2011.08.22 21:11:49
Drága Emmanuel!

Mérhetetlenül sajnálom, hogy ily nagy lelki válságba estél a közös küldetésünkben elszenvedett történések miatt, ámde megérteni nem tudom. Ugyanis, először is, én sohasem gyűlöltelek, és sohasem szándékoztam becses személyedre törni semmilyen formában - úgy mint a múltban, úgy mint most -, mert nincs rá semmiféle okom! Másodszor pedig, utasítást kaptam, ha úgy tetszik parancsot, amit nem állt módomban felülbírálni, és felülértékelni; nézd, nekem is vannak kötelmeim, amik alól vagy nem bújhatok ki, vagy én innám meg a levét a semmibevételeiknek.
A jó katona nem gondolkodik, hanem parancsot teljesít - ezt neked is nagyon jól kell tudnod! Abban a kényes pillanatban, melyben sérelmet szenvedtél, nem gondolkozhattam, és nem kockáztathattam: egyszerű volt a parancs, részleteket nélkülöző (ki tudja miért, talán az ukáz adója sem látott mindent tisztán), így a cselekedetem is egyszerű volt, durván mérlegelő; nem voltak finom árnyalatok a parancsban, így annak végrehajtása, a döntésem sem lehetett szűkre szabott, válogatós.
Kapott parancsom betartása, és végrehajtása most sért, s ellenszenvet szít benned irántam, azonban meglehet, az életedet köszönheted nekem, mint Aldimar (noha az ő megmentése sokkal látványosabb, és egyértelműbb volt a tiédnél), hiszen roppant veszélyes vizeken eveztünk!
Megmondjam mit gondolok? Én úgy indultam neki küldetésünknek, hogy mind belehalunk - ehhez képest nagyon jók voltunk. Mind itt vagyunk! Tedd félre hát duzzogásod, és felszínes megítéléseidet, mert a szálak mélyre vezetnek, és mélyen mozgatódnak! Adj hálát a sorsnak, vagy Adonajnak, hogy nem veszejtődtél el, s így magadat megerősítve okulásodban, felvértezve felismeréseidben szembe nézhetsz a valódi miértekkel, okokkal, és életed feladatával!

S ha az az ára életednek, hogy örökre megsértődtél rám, hát legyen! Nekem megér ennyit az életed.

Vylhva Carcosa
Megjegyzés: A napokban újra felvettük a kapcsolatot egy régi játékostársunkkal, akit a munka- és lakhelyváltás viszontagságai szakítottak el tőlünk. Ez alkalomból mindjárt meg is örvendeztetett minket egy meghitt hangulatú irománnyal a karaktere nevében. Az alább következő…..
1912-ben a Munsey-féle sajtóbirodalom vezető pulp-magazinja, az All-Story, folytatásokban közölni kezdett egy kalandos románcot, Under the Moons of Mars címmel. A történet hőse John Carter, konföderációs veterán és „virginiai úriember”, aki a polgárháború után…..
„Üdvözöllek az Újvilágban!” (Hangulatzenéért kattints ide vagy ide.) Ibramel Carcosa a jövő embere. Legalábbis meg van győződve róla; márpedig őt igen nehéz eltéríteni a meggyőződésétől. A Carcosák hatalma hagyományosan a hegyvidéken fészkel, ám a levantei…..
Vylhva Carcosa 2011.07.05 02:28:29
Drága Ibramel, testvérem!

Mily nagy öröm nekem, hogy épségben, erőben, és jókedvben vagy, azonban még nem értél célba, s az út göröngyös része most következik!

Az óceán végeláthatatlan, és veszélyes, de ott a természet az úr, nem az ember, és nem az ármány.
Hol süllyesztetted el azt az átkozott zászlóshajót: nem a két világ között, tehát ne is ott várd a fenyegetését! Nincs emberfia - néhányunkon kívül -, aki kimerészkedne távolabb a hatalmas vízre!
Megbirkóztál az óceánnal, viszont most másfajta veszélyek következhetnek, s talán ezekről szólt az álmom.

Hisz tudhatod, egyrészt, a hajók, és flották zöme nem távolodik el túlságosan a szárazföldtől, s másrészt a támadások ellen a kikötőkben, lehorgonyozva a legvédtelenebbek. Emlékezz, mi történt a talján partokon horgonyzó flottánkkal apáink bukásakor!
Az álmom kifejtése szerint akár a szárazföld közelségében nem leszel teljes biztonságban a rád leselkedő vész elől; és ha kikötsz Mirdeaux-ban, híre megy azonnal, s oly sokat vesztegelsz ott a karavelre várva, hogy ezüsttálcán kínálod fejed az ellened törők szigonyára!

Kérlek, Ibramel, még Mirdeaux előtt, titokban evezz ki a partra, és indulj egyenesen a kastélyba! Ha mégis kikötsz Mirdeaux-ban, ne horgonyozz egy napnál tovább ott, vagy te ne maradj a fedélzeten; majd beér az a karavel!

Légy roppant körültekintő, hisz ahogy mondtam, most érkezel olyan területre, ami álmom színhelyét mutatja, és a benne látott tényezők esélyesen ott állhatnak össze!

Sértetlenül szeretnélek viszontlátni, nem darabokban!

Csókol szerető húgod!
„Ó, a fájdalom…” Deodata a család ibériai ágába tartozik, a fiatalon hősi halált halt Cristoforo Carcosa és Virtudes Borja egyetlen gyermeke. Közvetlen élő felmenőin (édesanyján, anyai nagyapján és apai nagyanyján) kívül a legközelebbi felnőtt…..
A Carcosák családi krónikája (Hangulatzenéért kattints ide.) A Carcosa családtagok állandó jelzői legalább annyira kifejezik az adott karakter feladatait és a családon belül betöltött funkcióját, mint amennyire valamely tulajdonságukat vagy akár személyiségjegyüket. Ebből…..
Megjegyzés: A mesélőnek némi fejtörést okozott visszamenőleg beilleszteni Gordojt és a turgaszlávokat a Carcosa kampány hátterébe. Szerencsére az a fajta fickó, aki kifejezetten élvezi az ilyen kihívásokat – kivált ha még arra is alkalmat nyújtanak neki, hogy beleszője a…..
Vylhva Carcosa 2011.06.13 23:16:07
@Damaar:
A nagyasszony a szláv Carcosák iránt mutatott ellenérzésének oka: "...nyírfakéregre rótt feljegyzéseik egészen az első ezredfordulóig nyúlnak vissza. Ezek őrizték meg az emlékezetét, hogyan bántak a ruszföldi Carcosák a turgaszlávokkal a tatárok előretörése és az Arany Orda alapítása előtt. Hajtóvadászatokat rendeztek rájuk; pórázra fűzték és ketrecbe zárták őket; elrabolták a gyermekeiket, hogy palotájuk díszét emeljék a mutogatásukkal." - mindez magáért beszél.

A jelenlegi tatár megszállás pedig - ami komoly erőt képvisel, mint tudjuk -, a túlélés érdekében kényszerű, és előrelátó lépésekre vezeti a hölgyet.
Továbbá, a szláv Carcosa ág lényegében nem létezik, valamint Leonor, a Falkaanya, keres, és kínál szövetséget a turgaszlávoknak, ami pozíció előnyt jelent a Vörös menyét számára, nem pedig alternatívát (ld. előző poszt).

Ilyen egyszerű a történet.
:)
Vylhva Carcosa 2011.06.16 16:25:46
@Belzador Carcosa:
OFF:
Bocsánat, igen!
Valahogy úgy értettem én is, mint ahogy te közölted. :)
Vylhva Carcosa 2011.06.16 23:05:06
@Niccolo Carcosa:
OFF:
1, Amikor olvasóknak válaszolunk, az OFF-ban van; értelemszerűen. Tehát, megkérlek, hogy NE reagálj IN-ben az OFF-os megjegyzésekre!
2, Igaz, nem volt egyértelmű azon kijelentésemben, hogy "a szláv Carcosa ág lényegében nem létezik" az a tényező, hogy a szláv ág birtokainak legutolsó kaszálójának, utolsó fűszálát is belegondoltam a mondandómba, de így értettem!

Bocsánat még egyszer a félreérthetőség miatt, és köszönöm a figyelmet!
Regnor Rah(Hangulatzenéért kattints ide.)Ibramel, a Carcosa család levantei ágának hírneves felfedezője és hajóskapitánya kevés hibát vétett élete során, főleg olyat, aminek kamatai később az óvilágban maradt rokonai kontóját terhelték volna meg. Az egyetlen ilyen eset onnan…..
Megjegyzés: Kitartó olvasónk, Borgg – akinek Gérard de Perigorn lovag impozáns alakját köszönhetjük – újabb emlékezetes ellenséget talált ki a Carcosa családnak. Ezúttal nem csupán az alább következő cikkért tartozunk köszönettel neki, hanem a türelméért is:…..
Megjegyzés: Declan Carcosa személyében az első olyan családtagot tisztelhetjük, aki a blog indulása óta csatlakozott a Carcosa-kampányhoz. A nyitócikk névlajstromában tehát hiába keresnék őt az olvasóink – alább viszont mindent megtalálnak, amit első megközelítésben…..
Vylhva Carcosa 2011.02.27 18:41:37
Leonor drága!

Látom, bajban vagytok. Ha lehetőségem nyílik rá, és engednek a kuzinok a bosszúmnak, megpróbálok segíteni rajtatok.
Egyébiránt, elgondolkoztam azon, és megértettem, mennyire fontos és nélkülözhetetlen az összetartás, a bölcsebbek meghallgatása; azonban senki ne felejtse, a bölcsesség nem kizárólag az öregek sajátja. Az ördög tudja, élnék-e még, ha nem a saját fejem után megyek azon az estén, min utoljára láttalak, nemdebár!
Az igazsághoz tartozik még, hogy ki akartalak engesztelni valamivel, és a bocsánatodat kérnem a „csúf” hasonlatért, amivel illettelek, de akárhogy is forgattam a dolgot, nem találtam semmi kivetnivalót az esetben, miután a minap megtértem kastélyunkba, és lett erőm olvasni a családi levelezést. Tehát, amit mondtam neked, azt nem sértő szándékkal tettem, csupán egy szimbolikus kép volt, a miliődhöz illő keretben. Ugye, ha azt mondják egy EMBER nőről, hogy nyolc melle van, azt senki nem hiszi el! Igazán nem értem, min kaptad fel a vizet; te sem beszélsz szebben, sőt… Ellenben, ha valakit lehülyepicsáznak, az elfogadható a valójában, ezért, sértő.
Mivel nem a legszebb konstellációban emlegetted a picsámat, és anyámét is, a szándékomban állt jóvátételemet becserélted a sértéseidre. Egyszóval, egálban vagyunk.

És láss csodát, milyen vacsorát kapsz kényszerű szállásodon! Talán a sors fintora, talán a lelkiismereted hangja, talán a jövő, de attól tartok, ez a bűnhődésed miattam.

Nem mondom, hogy jó étvágyat, de egyél, mert kelleni fog az erő!