Adatok
boomsly
0 bejegyzést írt és 18 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Tizenötödik alkalommal rendezett Nemzetközi Makett Kiállítást és Versenyt a Mosonmagyaróvári Makettező Klub április 16-án és 17-én, a helyi egyetem által biztosított épületkomplexumokban. Ennek alkalmából (Tiboru biztatására) Machaerophorus Isten, a Bajonettek…..
Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp
Vitaposzt - Korkedvezményes nyugdíj
2011.03.01 19:27:00
Ma a Parlamentben belengetett reformcsomagban megpendítették (vagyis inkább kilátásba helyezték) a fegyveres testületeknél dolgozók korkedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőségének megszüntetését. Abszolút logikus, hogy a Lemilbloghoz hasonló fórum ne menjen el szó nélkül a…..
boomsly
2011.03.14 08:54:06
@manager2008:
Teljesen meg tudlak érteni.
Volt egy reggeli eligazítás, ahol az hangzott el, hogy "visszaállítják" a rendőrségünk tekintélyét.
Amíg azonban "pénztbehajtunk" nap mint nap a statisztika miatt és az érdemi munka elmarad soha nem lesz változás a megítélésünkben.
A terepre nem az autó való, hanem a ló! Van lovas szakszolgálatunk is, de 2006 után alig maradtak. Úri murinak tartották egyesek. Most, hogy alig néhány lovasjárőr maradt vidékre alig győzik teljesíteni a vidéki kapitányságok, őrsök igénylését.
Teljesen meg tudlak érteni.
Volt egy reggeli eligazítás, ahol az hangzott el, hogy "visszaállítják" a rendőrségünk tekintélyét.
Amíg azonban "pénztbehajtunk" nap mint nap a statisztika miatt és az érdemi munka elmarad soha nem lesz változás a megítélésünkben.
A terepre nem az autó való, hanem a ló! Van lovas szakszolgálatunk is, de 2006 után alig maradtak. Úri murinak tartották egyesek. Most, hogy alig néhány lovasjárőr maradt vidékre alig győzik teljesíteni a vidéki kapitányságok, őrsök igénylését.
Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp
Vitaposzt - Az IH és az országimázs
2011.01.05 16:00:00
A Lemilblog olvasói tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy fórumunk betegesen irtózik minden olyan témától, amelynek aktuálpolitikai zöngéi lehetnek, noha (zömében) mi is itt élünk, s hétköznapjainkat ugyanúgy befolyásolják a mindenkori hazai kormány (és Országgyűlés)…..
Megpróbáltam, nem megy... Itt ülök éjnek idején a gép előtt és rájöttem, hogy ebből nem tudok nem posztot rittyenteni itt, a lemilen...Az egyik testvérblog posztjának hozzászólásai között említette az egyik kommentelő, hogy tán három évvel ezelőtt számolta össze a Magyar…..
boomsly
2010.09.02 15:17:01
@proletair: mert ha nem tennék, érzésem szerint nagggyon sok, a honvédelemben dolgozó személy, járna "a király ruhájában".
Fogadások!
Imádtam őket!
Azokat a kis pikkekre szúrt húsgolyókat, amiket ízlés szerint valamilyen szószba lehet mártogatni!
Erről jutott eszembe!
Egy Iraki misszió végén fogadás volt a ZMNE-hez tartozó egyik vendéglátóegységben, név szerint a Takács Károly játékcsarnokban.
Még nagyban vigyázzban pózoltunk, amikor a fő- meg a még főbb- tisztek a pódiumon álló államtitkárok, miniszterek mögött surrantak be előmelegíteni a fogadás helyszínét.
Mire beértem már se konyak, se whisky nem jutott.
Nem mintha a konyak a gyengém lenne, de furcsa, hogy ha a csillagok száma egy adott térben és időben megsokszorozódik, az mindig káros hatással van a konyak-készletre. Ezt a csillagászok biztosan jobban tudják.
Épp a már említett húsgolyók mellett álltam, amikor oda (itt a "jött" szót használtam először, de úgy éreztem, ezzel eltorzítom az igazságot) szóval odatámolygott egy vezér- (nem is emlékszem már micsoda volt) legyen vezérürü. Rátámaszkodott a vállamra, majd beleböfögte a fülembe: "Kiváló munkát végeztek őrnagy, nekem elhiheti...", majd könnyed eleganciával, a tömeg fürkésző tekintetére fittyet hányva, a gondolatot tettre váltotta és lehányta a bal lábszáram, valamint a katonai, barna fél-fél-cipőmet.
Ezek után motyogott még valamit, majd elment engem szószban hagyva.
Bár bevallom, perverz módon melengető érzés fogott el nem csak a lábszáramon, hanem belsőmben is: volt olyan kedves és magasan túlbecsülte rendfokozatom és hát ez kinek nem esik jól!
Egy másik kevésbé örömteli esemény: sajnos, mint tudjátok egy katonánk elesett.
Ahogy már előttem is fogalmaztak: a mi honvédségünk egy "légüres térben lebeg".
Minden tiszttől, katonától és államférfitól elvárható lenne, hogy megpróbálja kommunikálni a tömeg, a nép felé, hogy miért kellenek ilyen áldozatok.
Vagyis, hogy kijavítsam magam: nem kellenek áldozatok, de néha megtörténik.
A mindenkori katonai és politikai vezetés legnagyobb defektje a kommunikáció hiánya vagy annak silány minősége volt.
Mind non-verbális, mind verbális értelemben.
Nálam újból egyesre vizsgáztak.
Őszintén megmondom, hogy szánalmas és megvetésre méltó, amikor egy elesett katonának képtelenek tisztes katonai temetést adni!
Boci tarkában álló tisztek ápolatlan bajusszal, hajjal!
Rengeteg temetésen vettem már részt én is vezénylőként és tudom, hogy az állomány nem hibáztatható azért, mert abban az egyenruhában kénytelen megjelenni, amit évekkel korábban kiosztottak számukra és a cseréje "nem megoldott".
Sokat szidjuk az USA polgárait a szegényes oktatásukért, a rövid, számunkra jelentéktelen történelmükért vagy agresszív fellépésükért. Azonban jobban megvizsgálva, nyitott szemmel és ésszel láthatjuk, hogy egy olyan nép, akik nagyon büszkék a történelmükre, az örökölt hagyományaikra. Példás a katonai örökségük gondozása, ahogy az átszövi katonanapjaikat.
Ott, gyakorlóban megjelenni egy temetésen?!
Bocsánat, a terjengős komment miatt.
Fogadások!
Imádtam őket!
Azokat a kis pikkekre szúrt húsgolyókat, amiket ízlés szerint valamilyen szószba lehet mártogatni!
Erről jutott eszembe!
Egy Iraki misszió végén fogadás volt a ZMNE-hez tartozó egyik vendéglátóegységben, név szerint a Takács Károly játékcsarnokban.
Még nagyban vigyázzban pózoltunk, amikor a fő- meg a még főbb- tisztek a pódiumon álló államtitkárok, miniszterek mögött surrantak be előmelegíteni a fogadás helyszínét.
Mire beértem már se konyak, se whisky nem jutott.
Nem mintha a konyak a gyengém lenne, de furcsa, hogy ha a csillagok száma egy adott térben és időben megsokszorozódik, az mindig káros hatással van a konyak-készletre. Ezt a csillagászok biztosan jobban tudják.
Épp a már említett húsgolyók mellett álltam, amikor oda (itt a "jött" szót használtam először, de úgy éreztem, ezzel eltorzítom az igazságot) szóval odatámolygott egy vezér- (nem is emlékszem már micsoda volt) legyen vezérürü. Rátámaszkodott a vállamra, majd beleböfögte a fülembe: "Kiváló munkát végeztek őrnagy, nekem elhiheti...", majd könnyed eleganciával, a tömeg fürkésző tekintetére fittyet hányva, a gondolatot tettre váltotta és lehányta a bal lábszáram, valamint a katonai, barna fél-fél-cipőmet.
Ezek után motyogott még valamit, majd elment engem szószban hagyva.
Bár bevallom, perverz módon melengető érzés fogott el nem csak a lábszáramon, hanem belsőmben is: volt olyan kedves és magasan túlbecsülte rendfokozatom és hát ez kinek nem esik jól!
Egy másik kevésbé örömteli esemény: sajnos, mint tudjátok egy katonánk elesett.
Ahogy már előttem is fogalmaztak: a mi honvédségünk egy "légüres térben lebeg".
Minden tiszttől, katonától és államférfitól elvárható lenne, hogy megpróbálja kommunikálni a tömeg, a nép felé, hogy miért kellenek ilyen áldozatok.
Vagyis, hogy kijavítsam magam: nem kellenek áldozatok, de néha megtörténik.
A mindenkori katonai és politikai vezetés legnagyobb defektje a kommunikáció hiánya vagy annak silány minősége volt.
Mind non-verbális, mind verbális értelemben.
Nálam újból egyesre vizsgáztak.
Őszintén megmondom, hogy szánalmas és megvetésre méltó, amikor egy elesett katonának képtelenek tisztes katonai temetést adni!
Boci tarkában álló tisztek ápolatlan bajusszal, hajjal!
Rengeteg temetésen vettem már részt én is vezénylőként és tudom, hogy az állomány nem hibáztatható azért, mert abban az egyenruhában kénytelen megjelenni, amit évekkel korábban kiosztottak számukra és a cseréje "nem megoldott".
Sokat szidjuk az USA polgárait a szegényes oktatásukért, a rövid, számunkra jelentéktelen történelmükért vagy agresszív fellépésükért. Azonban jobban megvizsgálva, nyitott szemmel és ésszel láthatjuk, hogy egy olyan nép, akik nagyon büszkék a történelmükre, az örökölt hagyományaikra. Példás a katonai örökségük gondozása, ahogy az átszövi katonanapjaikat.
Ott, gyakorlóban megjelenni egy temetésen?!
Bocsánat, a terjengős komment miatt.
boomsly
2010.09.04 20:53:11
@tiboru: A fegyver beszerzésekről jut eszembe egy kedves kis történet, amit alig egy (vagy ki tudja mennyi) évvel ezelőtt egy embertől hallottam, aki mellesleg katona és ráadásul tiszt is.
(Kénytelen vagyok kódolni a konkrétumokat, mivel még akár, de ki tudja egyszer talán vizsgálat is lesz belőle..)
Szóval ez egy mese. Orkokról,a Francia királyságról, szorgos magyar törpékről. Persze mindezek idézőjelben értendők..
A történet szerint az orkok háborúba készülődtek egy messzi-messzi országba, ahol az infrastruktúra nem éri el az a szintet, amit még egy kelet-német vadkempingező is megkívánna a Zagyva partján.
Visszatérve az orkokra. Az ork király szerette volna felkészíteni orkjait a küldetésre ezért a nagy testvértől kapott "kalapácsokra" szerelendő PKM sorozatlövő parittyáknak új állványzat beszerzése céljából tendert írt ki.
Úgy esett, hogy az én ismerősöm, aki mellesleg katona és ráadásul tiszt is kapta a feladatot a tenderek begyűjtésére.
Az nem is lepte meg, hogy az audienciáról még vissza se érve egy borítékot nyomtak a kezébe benne a Francia királyság egy céhének ajánlatával, ami a még ki nem hirdetett keretet mindössze kerek 500 ezüstpénzzel lépte csak túl.
Mondanom sem kell ki lett a győztes.
Ezek után megint mondanom sem kell, hogy az állványokat nem meglepő módon magyar törpék hegesztették össze Tapolca határában.
Hát így mentek orkjaink háborúba amerikai terepjáróban, orosz fegyverzettel és francia állványzattal.
(Kénytelen vagyok kódolni a konkrétumokat, mivel még akár, de ki tudja egyszer talán vizsgálat is lesz belőle..)
Szóval ez egy mese. Orkokról,a Francia királyságról, szorgos magyar törpékről. Persze mindezek idézőjelben értendők..
A történet szerint az orkok háborúba készülődtek egy messzi-messzi országba, ahol az infrastruktúra nem éri el az a szintet, amit még egy kelet-német vadkempingező is megkívánna a Zagyva partján.
Visszatérve az orkokra. Az ork király szerette volna felkészíteni orkjait a küldetésre ezért a nagy testvértől kapott "kalapácsokra" szerelendő PKM sorozatlövő parittyáknak új állványzat beszerzése céljából tendert írt ki.
Úgy esett, hogy az én ismerősöm, aki mellesleg katona és ráadásul tiszt is kapta a feladatot a tenderek begyűjtésére.
Az nem is lepte meg, hogy az audienciáról még vissza se érve egy borítékot nyomtak a kezébe benne a Francia királyság egy céhének ajánlatával, ami a még ki nem hirdetett keretet mindössze kerek 500 ezüstpénzzel lépte csak túl.
Mondanom sem kell ki lett a győztes.
Ezek után megint mondanom sem kell, hogy az állványokat nem meglepő módon magyar törpék hegesztették össze Tapolca határában.
Hát így mentek orkjaink háborúba amerikai terepjáróban, orosz fegyverzettel és francia állványzattal.
Nem szokásunk napi aktualitású hírekre reagálni, de engedtessék meg nekem egy szubjektív kivétel: most olvastam, hogy Kiss Ernő nyugállományú rendőr dandártábornokot egy óra leforgása alatt kétszer is ittas vezetésen kapták Budapesten. Erre a hírre szeretnék reflektálni pár mondatot...
boomsly
2010.03.26 14:34:34
dmarci barátunk, aki olvasónak lelkes, ám kommentelésben egyébként nem valami szószátyár keresett meg ezzel a cikkel, amely jónéhány feldolgozást megélt már. Hogy mennyit? Megnéztem például, hogy az Amazon hány találatot ad Entebbé-re. Százötvenhármat... csak könyvből, meg…..
A harci cselekmények egyik (emberjogi, humanitárius szempontból különösen neuralgikus) kérdése a hadifoglyoké, illetve a velük való bánásmódé. Grg olvasónk elmorfondírozott a dolgon és úgy döntött: megkérdezi a lemilesek örvendetes módon gyarapodó közösségének tagjait,…..
A Lemilklubosok (legalábbis azok, akik vették maguknak a fáradságot és regisztráltak közösségünk tagjai közé) megszavazták, hogy soron következő posztunk egy olyan témát boncolgasson, amely bizonyos szempontból még a konteóblogon is szerepelhetne. Elvégre mi is lehetne izgalmasabb, mint kitalálni,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Csorog a nyálam a sok doboz láttán!
Nincs oltás ez ellen.
Sajnos nekem sincs pénzem a közel 300 km-es útra, pedig nagyon szívesen mennék. :(