Adatok
dia
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A Zugügyvéd egy jól felkészült bírónő által vezetett per történetét kapta meg egy kollégától. Egy példázat arról, amikor a bíróság egy gagyi könyvben kutatja a valóságot, és végül egy szerencsétlen cigányembert szívat meg egy kisebbség elleni erőszak miatt indult,…..
Mr. Phe, a volt elítélt osztotta meg velünk a börtönben megélt élményeit, ahol mindegy, ha már jogerősen elítéltek, vagy csak előzetesbe kerültél, egyformán szívsz, igaz, előzetesben még munkát sem vállalhatsz. Lefizetett fegyőrök, kivételezett rabok, kokózó…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Matthew válasza viszont elindított bennem egy gondolatot.
Régen, amikor még hétfőn nem vol adás, és később, amikor a kereskedelmi csatornák helyett a Duna TV uralta a műholdat...szóval réges régen voltak olyan filmek, és dokumentumfilmek, amelyek nem csak céltalanul önmagukban ábrázolták az erőszakot. Most is vannak még ilyen filmek, de a kereskedlmi csatornák ostoba műsorai és hírműsorai lassan teljesen átformáljék a tudatot. Emlékszem, hogy fiatalon olyan könyveket olvastam, mint Csörsz István Elhagyott a közérzetem című riportjai, vagy néztem a "szociokrimiket", hogy lássam és értsem azt a világot, amit a fenti link is bemutat.
Ma úgy látom, hogy az erőszak és az oda vezető út ugyan az, de az, hogy a köztudatban hogy jelenik meg már egészen más. Egy erőszakos cselekmény az csak SHOW...nézőket vonz...Látványos büntetés? SHOW...semmi más. Szóljon nagyot, legyen harsány...
Mögötte a sorsok, az okok nem fontosak.
Talán dogma és eretnek a gondolat, de miért nincs korhatáros jelzés a hírműsorok alatt?
Bocsánat, hogy az írásom nem közvetlenül a fenti történethez kapcsolódik, és nem is írtam újat, csak megjegyeztem, hogy talán sok "döntés", vagy a események megítélésében ez nagy szerepet játszik.