Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Paxa

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Prinz Dani legújabb levelében alaposabban megismertet minket az amerikai egyetemekkel, megtudhatjuk tőle, hogy a nagy vizen túl sem fenékig tejfel az élet, de egy jobban átgondolt és gördülékenyebben működő rendszerrel ismerkedhetünk meg. Bővebben az amerikai egyetemekrőlAz…..
Paxa 2010.04.05 17:50:21
Néhány megjegyzés egy szülőtől. Mindkét gyerekem az USA-ban tanult (illetve tanul) a keleti parton un. elit Ivy League egyetemen undergraduate hallgatóként és magyar állampolgárként. Egyikük túlesett a Cambridge és Oxford felvételin is (sikerrel), de az USA-t választotta.

1. Nem könnyű bejutni a világ legjobb 10 egyetemére. Az egész világgal versenyzel és ez nem vicc: miniszterelnök csemetékkel, milliomosok és oligarchiák családtagjaival, elképesztően nyomuló és okos indiaiakkal és kínaiakkal, valamint tanulmányi versenyek győzteseivel és pár kiemelkedő kelet-európaival. A középiskolai tanulmányi eredményeknek átlag felettinek kell lenniük, de ez önmagában messze nem elég. Természetesen tökéletesen tudni kell angolul (ez is csak alapfeltétel). Legalább fél évet vagy angol nyelvterületen kell tanulni vagy az egyetem előtt valahol már dolgozni kell külföldön (pl. nemzetközi szervezetnél mondjuk Afrikában). Valamiben rendkívülinek kell lenni korosztályodban. Például légy olimpiai bajnok (vívásban vagy mondjuk kémiában), utazz ki egy évre Szudánba és segíts az ENSZ missziónak stb. Azt hiszem, hogy további példák nélkül is érthető. Nem a lexikális tudás számít (mondjuk, hogy mikor volt mohácsi csata), hanem a nyitottság és széles látókör, az egyéniség, így a kifejező- és érvényesülési képesség és a prosperitás ígérete. Mindaz, amit a magyar középiskolákban alig tanítanak meg.

2. Ha felvettek, akkor jön a tandíj problémája, ami egy tanévre kb. 10 millió forint. Ez magában foglalja a "kollégiumi" (dorm) ellátást is, de a tankönyvek nincsenek benne. El kellett adnunk, amit csak tudtunk, illetve hitelt vettünk fel házunkra, hogy ki tudjuk fizetni az első évi tandíjakat. A második évtől már 50-75%-os mértékű ösztöndíjat tudtak szerezni, így a teher sokkal kisebb lett (de így is elvitte szinte a teljes magyarországi jövedelmünket). A "pénzügyi" kockázat megérte. Az idősebb idén végez. Nagyon jó állásajánlatot kapott (az USA-ból) és a kezdő fizetése meghaladja a havi 10e USD nagyságrendet (azaz bónuszokkal együtt havi 2 millió forintnál több). Mindkét gyereknek sikerül úgy végeznie, hogy nem hiteltartozással kezdik az életüket (szülői döntés és anyagi lehetőség eredményeként).

3. Komoly hagyományok, remek egyetemi légkör, zseniális oktatók és jó infrastruktúra párosul a kőkemény versennyel és nagy terheléssel. Amikor ott vagy, akkor tanulnod kell. Cserébe szabad vagy a tárgyválasztásokban. Nem kell előre eldöntened, hogy agysebész vagy újságíró akarsz-e lenni. Itt nincs puskázás és lógás, és nem is kool. Öröm volt tapasztalni, hogy... a mostaniak sokkal többet tanulnak és tudnak a világról és tantárgyaikból, mint én anno a Műszaki Egyetemen, noha az sem volt sétagalopp akkoriban. Komoly az önszerveződés és közösségi tevékenység. Ha akarsz, akkor egy évet kihagyhatsz (mondjuk világ körüli útra mész, vagy egy érdekes projektbe kapcsolódsz be). Sokan meg is teszik.

4. A magolás nem nyerő. Megismerni, értelmezni, alkalmazni - előadni és kételkedni, újabb kérdéseket feltenni - kell tudni. Tudj írni (mondjuk esszét) és beszélni (előadni valamint, mondjuk egy tézist). Ezt például soha nem tanultam meg a BME-n.

5. Nyaranta pályázz meg nyári munkát képező "intern" állásokat a világ számodra legérdekesebb cégeinél. Google, Blackstone, ENSZ, Coca Cola, New York Times, Chase... Jól mutat az önéletrajzon is. A negyedik év végén nyugodtan elmehetsz egy jó helyre (1-3 éves időszakra) dolgozni a gradutate school előtt, mert nem fogsz kiesni a tanulásból. A harmadik év után érdemes oda pályázni nyári munkára, ahol dolgozni is szeretnél, de a szemed előtt a graduate school továbbtanulás is ott lebegjen (a munkahely ösztönözze és támogassa az akadémiai fokozatok megszerzését is. Szerencsére sok az ilyen állás az angolszász országokban és a multiknál).

6. Networking, Alumni. Sokkal erősebb, mint Magyarországon. Ha Harvardon vagy Yale-en tanultál, az ajtók váratlanul váratlan helyeken gyorsabban kinyílhatnak, mert a másik felén egy Alumni tag biztosan segíteni fog. Nem könnyű manapság munkahelyet találni, de így könyebb lesz.

7. Az USA-ba tanulóvízumot az amerikai nagykövetségen kérhetsz.

Egy megjegyzés:

"200 amerikai ismerősöm van, mindnek vagy bachelors vagy masters degreeje van, de ebből 1, ha okos, az összes többi buta..." - Nem tudom, hogy honnan ez minta. Saját Ivy League tapasztalatom éppen a fordítottja: egy átlag magyar egyetemista sajnos szóhoz sem jut az ott végzettek mellett. Az egyetemek utolsó évei felé elszáll a valamikori porosz oktatási rendszerből származó tudástöbbletünk. A különböző képességek fejlesztésében pedig eleve hátrányban vagyunk. A magyar diplomának nincs (nemzetközi) értéke. Egy Havard, Yale, MIT, Princeton vagy Cambridge diploma mindenhova jó ajánlólevél.