Regisztráció Blogot indítok
Adatok
kiszgada

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.02.08. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 12. kérdés 2010.05.05 16:34:00
Vajon miért sikeresebbek a független tartalomszolgáltatók a csatornát biztosítók szolgáltatók nyújtotta tartalomkínálathoz képest? Ők milyen értelemben függetlenek? Stratégiailag fenntartható versenyelőnnyel rendelkezhet-e egy tartalomszolgáltató, vagy a vertikális integráció…..
kiszgada 2010.05.10 11:18:46
Ha jól értem, akkor a független tartalomszolgáltató az olyan, mint az "INDEX.hu", a csatornát biztosító szolgáltató meg olyan, mint a "TOLDACUCCOT.hu", vagy valamilyen szoftver adatbázis. Amennyiben megvizsgáljuk azt, hogy milyen célból fordulunk az egyik illetve a másik szolgáltatóhoz már is a válasz közelébe érünk. A tartalom szolgáltatók egy csokorba gyűjtik össze az olyan dolgokat, melyek potenciálisan érdekelhetik az embereket. Gondoljunk csak arra, hogy ha politikai, gazdasági, bulvár, sport, időjárás stb. hírszomjunkat szeretnénk oltani, vagy csak egyszerűen vicces videókat szeretnénk megtekinteni, bloggolni stb. mind ezt egy kattintással elérhetjük akár a tanulástól vagy a melótól (cigiszünet) történő kikapcsolódás, felüdülés céljából. Amennyiben elégedettek vagyunk a kapott szolgáltatással ide gyakran - akár napjában többször is - visszatérünk. Ezzel egyben - sokszor észrevétlenül is - remek "reklám abszorbensekké" válunk, mely biztosítja az illető tartalom szolgáltató anyagi megélhetését. Természetesen az ilyen tartalomszolgáltatóknak is van(nak) tulajdonosa(i), illetve alkalmazottai akik hús-vér személyek és így nem is mentesek saját politikai, gazdasági véleményüktől. Irányíthatják, befolyásolhatják, hogy miről írjanak, miről hallgassanak, mit vesézzenek ki stb. Ilyen értelemben függetlenségről nem beszélhetünk. Azt is látni kell azonban, hogy a szolgáltatók az célja, hogy a forgalom (és ezzel a rekámbevételek) maximalizálódása céljából, minél szélesebb réteg igényeit próbálja kielégíteni pl. nem foglal állást a liberális értékek mellett, mert akkor elveszítené a konzervatív látogatóit, baloldal - jobboldal stb. Nézzük meg, hogy mikor látogatunk meg egy csatornát biztosító szolgáltatót, hát akkor ha valami specifikusat keresünk; szeretnénk egy nagy méretű fájlt továbbítani, szüségünk van egy programra, vagy driverre, tehát akkor vesszük igénybe a szolgáltatást, ha valami konkrétat szeretnénk. Természetesen sokkal ritkábban fordulunk ilyen szolgáltatóhoz, mint egy független tartalomszolgáltatóhoz.
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 11. kérdés 2010.05.05 16:31:00
Jelentheti-e az internetes sajtó a nyomtatott sajtó alternatíváját? Megoldható-e a szerzői jogok védelme? Milyen időtávon várható, hogy Magyarországon is az internetes sajtó átveszi a vezető szerepet a nyomtatott sajtótól?Értékelésre kerülnek a május 10. (hétfő) éjfélig…..
kiszgada 2010.05.10 11:15:31
11.
Jelentheti-e az internetes sajtó a nyomtatott sajtó alternatíváját?
Szerintem az internetes sajtó könnyen jelentheti a nyomtatott sajtó alternatíváját. Számomra ez már most is így van, mivel, ha a hírekre vagyok kíváncsi, akkor egyértelmű, hogy a percenként frissített hírportálokat nézem meg ingyen és nem az aktualitását már a kinyomtatása után elveszítő, emellett pénzbe kerülő -, vagy esetlegesen ingyenes, de ha fizetős lenne, senki sem venné meg - hírlapokat.
Megoldható-e a szerzői jogok védelme?
Véleményem szerint a szerzői jogok védelme kivitelezhető az elektronikus médián belül is, amennyiben ezalatt azt értjük, hogy pl. a szerző által megírt cikk mellett feltüntetik az író nevét. Viszont, ha ezalatt azt értjük, hogy a másolást korlátozzuk, azaz pl. egy adott hírforrást másolunk, ami alapvetően csak fizetés ellenében érhető el, akkor nem kivitelezhető. Általában szerintem ostobaság lenne fizetős online hírportált csinálni, mivel sokkal nyereségesebb lehet egy hirdetésfelület kiadásából gazdálkodó hírforrás
Milyen időtávon várható, hogy Magyarországon is az internetes sajtó átveszi a vezető szerepet a nyomtatott sajtótól?
Kb. 10 éven belül. Persze, ahogy már más megemlítette, fontos a generációs különbség, illetve az is, hogy Magyarországon a társadalom elöregedő. Ugyanakkor azért nem hiszem, hogy egy egész generációt kell várni a változásra, mert a társadalom idősebb tagjaira is hat a globalizáció, a technikai fejlődés és ebből fakadóan ugyanúgy bekapcsolódni az internet világába, illetve ugyanúgy preferálhatják ők is az online médiát.
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 9. kérdés 2010.04.20 10:24:00
  Milyen motivációkkal csatlakozhat valaki eladóként a Decathlon győri áruházának csapatához? Hogyan építhet az áruház-igazgató ezekre a motivációkra, ha azt szeretné, hogy lelkiismeretesen dolgozzanak az eladók és kedvesek legyenek a vevőkkel?..
kiszgada 2010.04.26 20:37:34
Ha pszichológiai szempontból nézzük, akkor az önmegvalósítást (Maslow elméletének központi koncepcióját) a pszichológiai egészséggel azonosíthatjuk.

Munkamotivációt én három fő csoportra bontanám (ezek egymást átfedő szükségletszférák): (1.) a közös feladat végrehajtásának szükséglete, az egyének emberi (2.) és személyes (3.) létéből fakadó szükségletei. A Decathlon álláshirdetésében ugyanezeket a vonásokat találjuk meg, konkrétabb formában: „A sportolás szerelmeseit várjuk, akik érdeklődnek a kereskedelem iránt, dinamikusak, vevőközpontúak és szeretnének egy sportkedvelő csapat tagjaként dolgozni.”

A közös célok megvalósításában elért siker kialakítja a csoportidentitás érzését. Tovább növeli a csoport teljesítőképességét a jó belső kommunikáció és a fejlett csapatszellem, amely a közös érdeklődés esetén szorosabban összefonódik. (természetesen ezekből fakadóan a munkahelyi légkör sem az utolsó szempont…). Az az ember, akinek az igényeit figyelembe veszik és egyéni, értékes módon járulhat hozzá a feladatok megoldásához, minden említett területen többet fog produkálni.

Az áruház-igazgató az, aki felelősségre vonható a teamjében a motivációért és a munkamorálért (az egyszerűség kedvéért tekintsünk el attól az esettől, ha ez nem valósul meg…). Szerintem a legjobb vezető az, aki képes hinni abban, hogy az emberi erőfeszítéseknek van valamilyen értelmes eredménye. Elvégre hogyan tudna bárki is inspirálni, ha ő maga nem hisz az egészben? Ő az egy személyben, aki stratégiai/taktikai módszerei révén összekapcsolhatja a teljesítmény fogalmát a jutaloméval.

Összességében tehát a különböző motiváló szisztémák nagyban növelhetik a Decathlon (vagy bármely más vállalat) teljesítményét, különösképpen (de nem kizárólag!) azokban az esetekben, amikor a vállalat profilja összekapcsolódik a személyzet egyéni/társadalmi motivációjával.
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 8. kérdés 2010.03.26 11:13:00
Várható-e, hogy az európai, amerikai és japán autógyártókhoz hasonló globális terjeszkedést visznek véghez a kínai és indiai gyártók, vagy lehet, hogy kontinensek közti gyártó-összeolvadások akadályozzák meg előretörésüket?(Azok a hozzászólások kerülnek értékelésre,…..
kiszgada 2010.04.14 17:21:02
Fontos a markahuseg, de nem minden esetben kepes uberelni az olcsosagot vagy eppen a jol marketingeltseget. Az aralapon kommunikalo markak pl. a hazai autopiacon - arerzekeny az egesz kelet-europai piac - is iszonyat vonzonak szamitanak emociok ide vagy oda. A markaertek jelentosege nem feltetlenul csokken, viszont nagy hiba lenne azt allitani, hogy egy uj termek piacravezetesenel nem lehetseges a szeles reteget erinto, uj markanev beagyazasa. Hidd el, nagyon is megvannak az eszkozeik erre is, nemcsak arra, hogy szamoljak fel a sztereotipiakat, mint ahogyan ezt mar szamtalan pelda soran bizonyitottak is. Erdekes, hogy pont a Suzukit hoztad peldanak... Attol, hogy a mi autonk es egy japan marka, nem valoszinu hogy minosegben nem tudna pl. egy kinai fole, illetve arban ala menni. Lehet, hogyha kifejtened ezt a Suzukis peldat, akkor jobban megertenem az allaspontod relevanciajat...
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 7. kérdés 2010.03.26 11:12:00
Miért volt létfontosságú a nemzeti kormányzatok számára az autóipar támogatása a válság idején? Hogyan ítéli meg az európai autóipar jövőjét, elkerülhető-e a rendszer zsugorítása? Lehetnek még európai gyártók a világ autógyártásának csúcsán?(Azok a hozzászólások…..
kiszgada 2010.04.02 17:00:45
Úgy látom, azon kevesek, akik ide írtak a vita kapcsán, nagyrészt hasonlóan látják a helyzetet és úgy érzem, radikálisan én sem tudom más mederbe terelni a beszélgetést.

Az én véleményem tehát:

A válságból csak valós termelés növekedésével lehet kilábalni (hiszen éppen a virtuális, nem termelés alapú pl. hitel stb. volt az egyik fontos tényezője a válság „kirobbanásának”). Az egyensúly helyreállításához a termelés növekedését kell serkenteni. Mivel egy autógyárban rengetegen dolgoznak (pl. a BMW lipcsei üzemében 40 ezer), egyrészt munkahelyeket jelent az üzem megléte, másrészt növeli a belső piacot, ami részben csökkenti globalizációs nyomást (válság) hatását.
A nagy nyugat-európai piacok közül ott volt bővülés, ahol még februárban is támogatták közpénzzel a régi kocsik cseréjét. Az összeurópai kép viszont kiábrándítóbb, hiszen Közép-Kelet-Európában a roncsprogramok hiánya, valamint a megnövelt ÁFA-terhek hozzájárultak a piacok szűküléséhez. Így tehát időzítés-reagálás kérdése a piacra való betörés, illetve maradás.
A versenyképesség megőrzése érdekében forradalmi változásra van szükség: új technológia (alacsony fogyasztás, új típusú hajtómű: hidrogén, egyéb gáz, villamos hajtás és ezeknek a kombinációja). Alapos piackutatásra, az igények felmérésére (luxus vs középkategóriás, illetve gyors értékcsökkenésű vs újrahasznosítható) van szükség, amit szintén reakcióalapon lehet véghezvinni és kihasználni az ebből származó helyzeti előnyt.
kiszgada 2010.04.04 01:31:53
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 4. kérdés 2010.02.23 09:27:00
Miért lényeges a bor esetében, hogy a fogyasztók bizalmát a cég elnyerje? Ha ez ilyen fontos, akkor miért kell mégis folyamatosan megújítani a promóció formáját és tartalmát? Mégsem eléggé lojálisak a fogyasztók?..
kiszgada 2010.02.27 00:04:13
A borfogyasztói magatartást számtalan, egymással gyakran összekapcsolódó (és sok átfedéses) tényező határozza meg, ezek lehetnek: kulturalis,biológiai,szociológiai,demográfiai,földrajzi, infoellátottsági…stb. tényezők. Ezt azért szeretném kiemelni, mert eddig főként a borminőség,a fogyasztó jövedelme és életstílusa alapján szegmentálódott részpiacokról beszéltünk, de úgy gondolom, hogy azért, hogy komplexebb képet kaphassunk, több faktort is górcső alá kell vennünk. (Mivel promócióról és marketingről van szó, egy ilyen, piacon – „A bor a legkevésbé standardizálható alkoholos termék.” – nagy hiba lenne egytényezős szegmentációs eljárással foglalkozni…) A lojalitást az előbb felsorolt tényezők alapján két fő kategóriába sorolnám: az objektív, illetve szubjektív értékekből fakadó lojalitásra. Egy kis idevágó szakirodalom: Locksin et. al. (2001) vizsgálta szerint a borfogyasztói magatartást a következő tényezőkben határozta meg: márkaérdekeltség, eladószemélyzetben való bizalom, lojalitás, elégedettség, vásárlási kockázat, kiskereskedelmi egység iránti bizalom, a vásárlási érdekeltség, a rekreációs bevásárlás. Mivel én is borvidéken élek, személyesen tapasztalom meg egy- egy boregyetem nevű alkalmon, illetve a szüreti napok alkalmával a borfogyasztást és az ahhoz kapcsolódó lojalitási kérdések komplexitását. Nem tudom, hogy a kérdésekre mennyire válaszoltam, de ha sikertelen volt a próbálkozásom, akkor majd a legközelebbi társasági borfogyasztásom alkalmával megkísérlem meginterjúvolni a fogyasztó közönséget.:)
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása