Adatok
IgazságosMesike
0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Füredi kolléga beküldött egy érdekes adalékot a Bosszúálló bíróság bejegyzéshez, hogy néz ki az ügy bírói szemmel. Zugikám!Bár magam voltam az, aki többször allergiás rohamot kaptam a szennyvíz-saga újabb és újabb epizódjaitól, remélhetőleg zárásként…..
IgazságosMesike
2010.02.05 21:12:12
@Csanna: Szégyelheti magát Csanna, hogy ilyen hamis megvilágításba helyezi a dolgokat.
A szennyvíz sagaból kiderült, hogy 3 szakértő is megállapította, hogy a társasház mulasztott, és akkor jött Kükálló Judit a jelen ügy főszereplője, és hóna alá nyúlt a szintén orosz többségi tulajdonosú társasháznak.
A szennyvíz sagaból kiderült, hogy 3 szakértő is megállapította, hogy a társasház mulasztott, és akkor jött Kükálló Judit a jelen ügy főszereplője, és hóna alá nyúlt a szintén orosz többségi tulajdonosú társasháznak.
A Zugügyvédnek a mai Népszabadságban jelent meg egy publicisztikája, ide is belinkeli, hátha érdekel valakit. "Az igazi megoldás olyan biztosítékrendszer, ellenőrzési mechanizmus kiépítése lenne, ami az egész jogrendszer és az egyes jogszabályok valódi természetét,…..
IgazságosMesike
2010.02.05 20:46:21
Szerintem sokakat érdekel, és akit nem érdekel a közállapot az sajnos a ló alatt maradt, neki is fel kell hívni a figyelmétarra, hogy a Tv öl butít és nyomorba dönt, és inkább tegyen az igazságosság és más nagy elvek érvényesülése érdekében egy kicsit, ha tud.
Közreadnék egy közjogi publit én is, egy kutatási eredményt, ami összevág a Zugügyvéd fejtegetéseivel - a fővárosi bíróságokról és a z eljárási rformokról külföldi tapasztalatokról, stb. Én készítettem a csapatommal - összefoglalásul egy kis részletet leírok, a többit a www.drtothemese.5mp.eu web lapon olvashatod.
Közreadnék egy közjogi publit én is, egy kutatási eredményt, ami összevág a Zugügyvéd fejtegetéseivel - a fővárosi bíróságokról és a z eljárási rformokról külföldi tapasztalatokról, stb. Én készítettem a csapatommal - összefoglalásul egy kis részletet leírok, a többit a www.drtothemese.5mp.eu web lapon olvashatod.
IgazságosMesike
2010.02.05 20:51:38
KUTATÁSI EREDMÉNY
Egyes fővárosi székhelyű és kerületi valamint megyei hatáskörű polgári és munkajogi bíróságok (a továbbiakban: bíróság) előtt 2008-2009-ben folyamatban lévő, véletlenszerűen választott 100 peres eljárás adatai alapján végzett értékelés a következő kutatási eredményeket hozta:
a bíróság törvényes és alkotmányos működését akadályozó jelenségekre vonatkozó súlyos jelek mutatkoznak, AMELY ELSŐSORBAN A PEREK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZAKMAI SZÍNVONALA ÉS SEBESSÉGE (ésszerű határidőn belüli igény-elbírálás) hiányában mutatkozik meg; ez utóbbi nemzetközi szerződésbe ütközik;
diszfunkcionális működés tapasztalható, a hatalmi ág önérdek-érvényesítése az alapfunkciót (ítélkezés) fenyegeti;
jelek mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a jogállam és a piacgazdaság kialakulásának elveinek megfelelő működés késleltetése szembe tűnő ezen hatalmi ágban, a szervezet a rendszerváltás ellenére a pártállami mentalitást és háttér „egyezkedések” útján egyes személyi körök hatalmát és a mindenkire egyaránt azonosan érvényesülő jogszabályi rendelkezések helyett a szubjektív jogértelmezések érvényesülését) igyekszik megtartani;
a bíróságok jogszabályszerű működésének garanciái hiányoznak; az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételében aránytalanul magas a bíróságok vezetőinek aránya.
Az általunk észlelt jelenségek az alábbiak:
a)
Elhúzódó perek
Az elhúzódó perek adatait a Kormány nem hozza nyilvánosságra, és nincs adat arra nézve, hogy szankciója lenne az európai bírósági ítéletekben meghatározott kártérítésekből adódó költségvetési veszteség felelőseivel szemben alkalmazott szankcióról vagy bírák alkalmatlansága miatti felmentésekről.
Az elhúzódás lehetséges okai
Egyszerű megítélésű ügyek, melyek a felek egzisztenciális, ill. lakhatási viszonyait érintik (pl. birtokháborítás, jogellenes munkaviszony megszüntetés, társasházi határozatok felülvizsgálata) is évekig elhúzódó eljárássá alakulnak, melyre nincs valós indok.
Ez a következők miatt alakul ki megítélésünk szerint (részletesebb kutatás természetesen más okokkal is szolgálhat):
1. a bírák egy része az ítélkezési tevékenységen kívül más, egyéni haszonszerzési céllal végzett tevékenységre koncentrál;
2. nem megfelelő a tárgyalás és tárgyalás előkészítésének alábbi gyakorlata.
A bíróságokon inkább olyan munkastílus alakult ki, ami a hatékonyság ellen hat. Ezek a következők:
1. Az érkeztetett beadvány ügyintézése nem kezdődik meg ésszerű határidőn belül.
2. A bírák minden másnap tárgyalnak, a tárgyalási napok közötti időben pedig az újonnan keletkezett beadványokkal nem történik semmi. Az általunk meghallgatott bírák és volt bírák interjúiból az derül ki, hogy a minden másnapi tárgyalási nap csak azt teszi lehetővé, hogy a köztes napokon az előző napi jegyzőkönyvezéssel és intézkedéssel (szakértő kirendelés stb.) és a következő napi tárgyalás anyagával kapcsolatos feladatokat ellássa a bíró. A következő napi tárgyalási iratok átfutása során foglalkozik csak az előző tárgyalás óta benyújtott iratokkal, így abban az ügyben a két tárgyalás között érdemi intézkedés nem történik.
3. Jellemző az otthon dolgozás.
Az „otthon dolgozás” és az iratok hazavitele a bírónak az iratokba történő betekintést más részére is lehetővé teszi, a korrupciós lehetőségeket is erősíti, és azt is, amit már nyilvánosságra került ügyekben bizonyított a nyomozó hatóság, hogy a bíró helyett családtagja végez munkát.
- a bírák egy része, különösen a gazdasági jog terén ítélkezők jelentős időt és energiát fordítanak munkakörükön, az ítélkezésen kívüli tevékenységekre: számos cég alakult arra a tevékenységre, hogy bírákat, közigazgatási tisztségviselőket keressen meg és szerződtessen ún. előadás tartására, amelyeken az „előadásra” befizető cégek képviselői az újonnan hatályba lépő jogszabályok bírák általi értelmezését hallgathatják meg. és ún. személyes konzultáció vagy a közös ebéd alatti „beszélgetés” keretében kerülhetnek kontaktusba a bírákkal. (Feltűnő jelek mutatkoznak, de a mi kutatási tevékenységünk nem terjedt ki arra, hogy a törvény-előkészítés során mennyiben érvényesül az az érdek, hogy rendszeres és gyakori módosításra kerüljenek alapvető törvények, pl. a Gt. annak érdekében, hogy az üzleti élettel kiépített láncolat tagjai – a hatályos szöveget kiadó könyvkiadók, a módosításokat értelmező kézikönyvek szerzői és az előadásra felkért „szakértők” – megfelelő kiegészítő juttatást kapjanak kézhez.)
A kutatásunk során meghallgatott egyik interjú-alany elmondása szerint a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája kijelentette az új Gt. hatálybalépésekor, hogy az előadások szezonja van, ezért az ítélkezési tevékenységet hátra sorolja, mert „most kaszálni kell”. Az előadások miatti elhúzódás a Legfelsőbb Bíróság polgári és gazdasági kollégiumi bíráinál nyomon követhető az iratok alapján, azonban a saját vagyon-gyarapodás nem, mert a vagyon-nyilatkozatok nyilvánossá tétele elmaradt. Az ún. Üvegzseb törvény közzétételre vonatkozó szabályait nem tartják be (például a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Bíróság honlapjain nem jelennek meg az adatok).
A gazdasági kollégium tagjainak sorába tartozó bírák és bírósági vezetők kerültek meghívásra pl. az IIR Magyarosrszág Kft. (www.iir.hu) által szervezett „előadásokra”, és nem ritka, hogy évente egy –két könyv írására is felkérték a gazdasági kollégium tanácsait, tanácsvezetőit (www.complex.hu és www.hvgorac.hu weboldalaokon található kiadványok népszerűsítői alapján közölt megállapítás). Dr. Bodor Mária és dr. Vezekényi Ursula nem tudományos szintű, kizárólag ítéleteiket összegyűjtő előadásait és könyveit 2006-2008 között a Gt. tárgyköreiben számos kiadónál és szervezőnél megtalálhatjuk.
A gazdasági kollégiumok működnek, bár jogszabályi alapjuk nincs.
Ezen gazdasági kollégiumok tagjai tárgyalják a társasházak ellen indított pereket is.
A gazdasági kollégium bírái a gazdasági társaságok jogviszonyaival és a helyiségügyekben szereztek szakmai tapasztalatot, amelyek nem azonosak azzal a szakmai tudással, ami szükséges lenne a társasházi ügyek elbírálásához. A társasházi ügyek intézésének színvonala jelentősen, negatív irányban kiugró.
Compliance szabályzatok szükségesek ahhoz, hogy az ítélkezést végző személyek függetlenségét pozitív és negatív értelemben is megfelelő korlátok biztosítsák.
Pozitív korlátja a törvénynek történő alárendeltségben történő munkavégzés, amit a szakmai színvonal garantálhat.
A bírák képzése és továbbképzése nem éri el a más felelős szakmák képviselői részére előírt színvonalat és rendszerszerűséget, bár szükséges lenne. A Magyar Építész Kamara már bevezette és a Magyar Ügyvédi Kamara is bevezetését tervezi egy olyan kredit-rendszernek, amely biztosítja a tagjai részére a naprakész és átfogó ismereteket a világunk rohamosan változó körülményeihez igazodva.
Ugyanez vonatkozik a bírák erkölcsi szinten tartására is.
Negatív korlátokat kellene előírni annak megakadályozása érdekében, hogy a bíró a külvilággal olyan módon érintkezzen, ami a pártatlan, független tevékenysége végzésére kedvezőtlen hatással lehet. Ezen negatív korlátok szabályozás és számon kérése ma nincs meg, ezért szükséges lenne:
- az otthon dolgozás megszüntetése,
- a bíróság épületébe történő beléptetés személy szerinti regisztrációja azzal, hogy nyilvántartást vezetnének arról, hogy az egyes bírákra lebontva kihez mikor, milyen célból érkezett látogató;
- alkalmaznák a melléktevékenység végzésével kapcsolatban mellékelten általunk megküldött USA, német és angol közszolgálati szabályzatokból hasznosítható szabályokat a külvilággal való kapcsolattartás és szerződéskötés, ajándékozás és egyéb juttatás (könyvírási lehetőség, iskolai kereteken kívüli előadás tartási lehetőség) eseteire. Nem engedhető ugyanis az a gyakorlat, amelyet a bírák által cégeknek tartott előadások hirdetési anyagaiban tapasztaltunk, hogy a szervező azt hirdeti, hogy az előadást követő ebéd, illetőleg műhely lehetőséget ad a bírákkal történő személyes kontaktus felvételére.
Szükséges lenne a bírósági tárgyalások és az ítélethirdetés teljes rekonstruálhatóságának megteremtésére, mely a bírói túlkapások és mulasztások utolérhetősége miatt a törvénynek való alávetettség érzését és követelményét erősítené a bírákban és az önkényesség lehetőségét csökkentené.
Egyes fővárosi székhelyű és kerületi valamint megyei hatáskörű polgári és munkajogi bíróságok (a továbbiakban: bíróság) előtt 2008-2009-ben folyamatban lévő, véletlenszerűen választott 100 peres eljárás adatai alapján végzett értékelés a következő kutatási eredményeket hozta:
a bíróság törvényes és alkotmányos működését akadályozó jelenségekre vonatkozó súlyos jelek mutatkoznak, AMELY ELSŐSORBAN A PEREK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZAKMAI SZÍNVONALA ÉS SEBESSÉGE (ésszerű határidőn belüli igény-elbírálás) hiányában mutatkozik meg; ez utóbbi nemzetközi szerződésbe ütközik;
diszfunkcionális működés tapasztalható, a hatalmi ág önérdek-érvényesítése az alapfunkciót (ítélkezés) fenyegeti;
jelek mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a jogállam és a piacgazdaság kialakulásának elveinek megfelelő működés késleltetése szembe tűnő ezen hatalmi ágban, a szervezet a rendszerváltás ellenére a pártállami mentalitást és háttér „egyezkedések” útján egyes személyi körök hatalmát és a mindenkire egyaránt azonosan érvényesülő jogszabályi rendelkezések helyett a szubjektív jogértelmezések érvényesülését) igyekszik megtartani;
a bíróságok jogszabályszerű működésének garanciái hiányoznak; az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételében aránytalanul magas a bíróságok vezetőinek aránya.
Az általunk észlelt jelenségek az alábbiak:
a)
Elhúzódó perek
Az elhúzódó perek adatait a Kormány nem hozza nyilvánosságra, és nincs adat arra nézve, hogy szankciója lenne az európai bírósági ítéletekben meghatározott kártérítésekből adódó költségvetési veszteség felelőseivel szemben alkalmazott szankcióról vagy bírák alkalmatlansága miatti felmentésekről.
Az elhúzódás lehetséges okai
Egyszerű megítélésű ügyek, melyek a felek egzisztenciális, ill. lakhatási viszonyait érintik (pl. birtokháborítás, jogellenes munkaviszony megszüntetés, társasházi határozatok felülvizsgálata) is évekig elhúzódó eljárássá alakulnak, melyre nincs valós indok.
Ez a következők miatt alakul ki megítélésünk szerint (részletesebb kutatás természetesen más okokkal is szolgálhat):
1. a bírák egy része az ítélkezési tevékenységen kívül más, egyéni haszonszerzési céllal végzett tevékenységre koncentrál;
2. nem megfelelő a tárgyalás és tárgyalás előkészítésének alábbi gyakorlata.
A bíróságokon inkább olyan munkastílus alakult ki, ami a hatékonyság ellen hat. Ezek a következők:
1. Az érkeztetett beadvány ügyintézése nem kezdődik meg ésszerű határidőn belül.
2. A bírák minden másnap tárgyalnak, a tárgyalási napok közötti időben pedig az újonnan keletkezett beadványokkal nem történik semmi. Az általunk meghallgatott bírák és volt bírák interjúiból az derül ki, hogy a minden másnapi tárgyalási nap csak azt teszi lehetővé, hogy a köztes napokon az előző napi jegyzőkönyvezéssel és intézkedéssel (szakértő kirendelés stb.) és a következő napi tárgyalás anyagával kapcsolatos feladatokat ellássa a bíró. A következő napi tárgyalási iratok átfutása során foglalkozik csak az előző tárgyalás óta benyújtott iratokkal, így abban az ügyben a két tárgyalás között érdemi intézkedés nem történik.
3. Jellemző az otthon dolgozás.
Az „otthon dolgozás” és az iratok hazavitele a bírónak az iratokba történő betekintést más részére is lehetővé teszi, a korrupciós lehetőségeket is erősíti, és azt is, amit már nyilvánosságra került ügyekben bizonyított a nyomozó hatóság, hogy a bíró helyett családtagja végez munkát.
- a bírák egy része, különösen a gazdasági jog terén ítélkezők jelentős időt és energiát fordítanak munkakörükön, az ítélkezésen kívüli tevékenységekre: számos cég alakult arra a tevékenységre, hogy bírákat, közigazgatási tisztségviselőket keressen meg és szerződtessen ún. előadás tartására, amelyeken az „előadásra” befizető cégek képviselői az újonnan hatályba lépő jogszabályok bírák általi értelmezését hallgathatják meg. és ún. személyes konzultáció vagy a közös ebéd alatti „beszélgetés” keretében kerülhetnek kontaktusba a bírákkal. (Feltűnő jelek mutatkoznak, de a mi kutatási tevékenységünk nem terjedt ki arra, hogy a törvény-előkészítés során mennyiben érvényesül az az érdek, hogy rendszeres és gyakori módosításra kerüljenek alapvető törvények, pl. a Gt. annak érdekében, hogy az üzleti élettel kiépített láncolat tagjai – a hatályos szöveget kiadó könyvkiadók, a módosításokat értelmező kézikönyvek szerzői és az előadásra felkért „szakértők” – megfelelő kiegészítő juttatást kapjanak kézhez.)
A kutatásunk során meghallgatott egyik interjú-alany elmondása szerint a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája kijelentette az új Gt. hatálybalépésekor, hogy az előadások szezonja van, ezért az ítélkezési tevékenységet hátra sorolja, mert „most kaszálni kell”. Az előadások miatti elhúzódás a Legfelsőbb Bíróság polgári és gazdasági kollégiumi bíráinál nyomon követhető az iratok alapján, azonban a saját vagyon-gyarapodás nem, mert a vagyon-nyilatkozatok nyilvánossá tétele elmaradt. Az ún. Üvegzseb törvény közzétételre vonatkozó szabályait nem tartják be (például a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Bíróság honlapjain nem jelennek meg az adatok).
A gazdasági kollégium tagjainak sorába tartozó bírák és bírósági vezetők kerültek meghívásra pl. az IIR Magyarosrszág Kft. (www.iir.hu) által szervezett „előadásokra”, és nem ritka, hogy évente egy –két könyv írására is felkérték a gazdasági kollégium tanácsait, tanácsvezetőit (www.complex.hu és www.hvgorac.hu weboldalaokon található kiadványok népszerűsítői alapján közölt megállapítás). Dr. Bodor Mária és dr. Vezekényi Ursula nem tudományos szintű, kizárólag ítéleteiket összegyűjtő előadásait és könyveit 2006-2008 között a Gt. tárgyköreiben számos kiadónál és szervezőnél megtalálhatjuk.
A gazdasági kollégiumok működnek, bár jogszabályi alapjuk nincs.
Ezen gazdasági kollégiumok tagjai tárgyalják a társasházak ellen indított pereket is.
A gazdasági kollégium bírái a gazdasági társaságok jogviszonyaival és a helyiségügyekben szereztek szakmai tapasztalatot, amelyek nem azonosak azzal a szakmai tudással, ami szükséges lenne a társasházi ügyek elbírálásához. A társasházi ügyek intézésének színvonala jelentősen, negatív irányban kiugró.
Compliance szabályzatok szükségesek ahhoz, hogy az ítélkezést végző személyek függetlenségét pozitív és negatív értelemben is megfelelő korlátok biztosítsák.
Pozitív korlátja a törvénynek történő alárendeltségben történő munkavégzés, amit a szakmai színvonal garantálhat.
A bírák képzése és továbbképzése nem éri el a más felelős szakmák képviselői részére előírt színvonalat és rendszerszerűséget, bár szükséges lenne. A Magyar Építész Kamara már bevezette és a Magyar Ügyvédi Kamara is bevezetését tervezi egy olyan kredit-rendszernek, amely biztosítja a tagjai részére a naprakész és átfogó ismereteket a világunk rohamosan változó körülményeihez igazodva.
Ugyanez vonatkozik a bírák erkölcsi szinten tartására is.
Negatív korlátokat kellene előírni annak megakadályozása érdekében, hogy a bíró a külvilággal olyan módon érintkezzen, ami a pártatlan, független tevékenysége végzésére kedvezőtlen hatással lehet. Ezen negatív korlátok szabályozás és számon kérése ma nincs meg, ezért szükséges lenne:
- az otthon dolgozás megszüntetése,
- a bíróság épületébe történő beléptetés személy szerinti regisztrációja azzal, hogy nyilvántartást vezetnének arról, hogy az egyes bírákra lebontva kihez mikor, milyen célból érkezett látogató;
- alkalmaznák a melléktevékenység végzésével kapcsolatban mellékelten általunk megküldött USA, német és angol közszolgálati szabályzatokból hasznosítható szabályokat a külvilággal való kapcsolattartás és szerződéskötés, ajándékozás és egyéb juttatás (könyvírási lehetőség, iskolai kereteken kívüli előadás tartási lehetőség) eseteire. Nem engedhető ugyanis az a gyakorlat, amelyet a bírák által cégeknek tartott előadások hirdetési anyagaiban tapasztaltunk, hogy a szervező azt hirdeti, hogy az előadást követő ebéd, illetőleg műhely lehetőséget ad a bírákkal történő személyes kontaktus felvételére.
Szükséges lenne a bírósági tárgyalások és az ítélethirdetés teljes rekonstruálhatóságának megteremtésére, mely a bírói túlkapások és mulasztások utolérhetősége miatt a törvénynek való alávetettség érzését és követelményét erősítené a bírákban és az önkényesség lehetőségét csökkentené.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Ezen már többen dolgoznak.
A bíróságok működése alkotmánysértő - minimálisan bekövetkező reakció, hogy a fél dühös. Azt, hogy a bíró milyen bosszúállási módot talál, jellemző. Azt ugyanis nem bizonyítják az elmondottak, hogy az elkövetők a felperes és (nem tudom miért fontos, hogy dr.) anyukája volt. Mivel a bíróságkra boldog-boldogtalan bejár, nézzétek csak meg kiknek a rokonai ülnek a dohányzóban, én azt tartom valószínűnek, hogy egy durvább csapat hagyta helyben a nyitva hagyott termet - fizessen Kükálló, ő okozta a kárt. Minek hagyta nyitva?