Adatok
lefutjuk->iszunk
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Orbán Viktor nyilatkozata szerint ebben az évtizedben nem reális cél bevezetni Magyarországon az Eurót.De miért nem? Tehetjük fel a kérdést, hiszen párhuzamos ígéreteik szerint az államháztartási hiányt már ettől az évtől kezdve tartósan 3% alatt kívánják tartani, az…..
lefutjuk->iszunk
2010.02.03 21:47:06
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
- A maastrichti kritérium a hosszú hozamra áll, általában a 10 éveset szokták nézni (Észtország elbírálásánál pl. bajban voltak, mert szegények olyan kevés adóssággal bírnak, hogy az államkötvények másodpiaci árazása nem volt megbízható, szakértői becslések kellettek). A jegybankok irányadó eszköze pedig rövid (sok esetben egynapos, az MNB esetében kéthetes) lejáratú. Az irányadó ráta változtatásának persze van hatása a hosszú hozamokra, de azt állítani, hogy "a jegybanki alapkamat szintjét kritizáló kormányzati nyilatkozatok... azt sejteti, hogy a kamatszintek mérséklésére törekednek, tehát ez az eurokritérium is hamarabb teljesíthetőnek látszik," kissé meredek. Bár nyilván van összefüggés az alapkamattal, a hosszú hozamokat rengeteg más dolog is befolyásolja (pl. a befektetők várakozásai az euro bevezetésével, vagy az államadósság/nyugdíjkassza fenntarthatóságával kapcsolatban).
- Leegyszerűsítve, az alapkamat (legalább) két módon befolyásolhatja a GDP-t és az inflációt: az egyik a kamatcsatorna, a másik az árfolyamcsatorna. Kamatcsökkentés esetén az előbbi azt jelenti, hogy a vállalatok több hitelt fognak felvenni, utóbbi pedig gyengébb árfolyamot hoz, ami megdrágítja az importot de olcsóbbá teszi az exportot, így mindkettő "csatorna" pörgeti a GDP-t és az inflációt (emellett persze ott van a Jones-R által említett eszközár-hatás is, de az egyszerűség kedvéért tekintsünk el tőle). Kis nyitott gazdaságban (Mo.-n is) az árfolyamcsatorna működik, a kamatcsatorna nem (ld. gugli search "transzmissziós mechanizmus"). Szóval inflációt gerjeszteni alapkamat-csökkentéssel csak az árfolyam leértékelése mellett lehet, ami viszont agyonveri a devizahiteleseket.
- A cikk nem említ egy fontos tényt, miszerint a hitelezés jelenleg nem azért halott, mert nem elég alacsony az alapkamat, hanem mert a bankok be vannak tojva az ügyfélkockázattól. A bankok 3-4000 mrd forintnyi pénzt pihentetnek az MNB-nél alapkamaton, mert kockázattal súlyozva ez még mindig jobban megéri nekik, mint kihitelezni.
- Ezzel együtt a kormányzat tényleg azzal próbálkozik, hogy a belső finanszírozási igényt belső megtakarításokkal finanszírozza; ezt már számos fórumon közölték, nem nagy nyúz. Viszont remélhetőleg ezt a célt nem az öngyilkossággal felérő alapkamat-csökkentéssel kívánják elérni (attól ugyanis a már említett mechanizmus alapján nyomban felszalad az infláció és elszáll az árfolyam), hanem vélhetőleg az előző fidesz-kormány alatt "bevált" államilag támogatott kamatokkal, meg egyéb adminisztratív lazításokkal.