Adatok
Kacsinecz K.
11 bejegyzést írt és 149 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Szabó Lőrinc: Semmiért egészen
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam…..
József Attila: Levegőt!
Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántotthazafelé menet?A gyepre éppen langy sötétség szállott,mint bársony-permetegés lábom alatt álmatlan forogtak,ütött gyermekként csendesen morogtaka sovány levelek.
Fürkészve, körben guggoltak a bokroka…..
Torokfájós
hózivatarban
görcsbe
gémberedett
gondolat:
Ha az út végén
ott az óceán,
a mennyből
mért árad
hullaszag?..
Szarka Tamás: Tánc a hóban
Édesem, csak lélegezz,Mint a túlvilág.Táncba csalt s most így szuszog,Szép, de fáj a tánc.Gyorsul úgyis mindenem,Mint az ölelés,Épp a vége egy rövidGörcsberepülés.És ezért most tánc -És ezért most táncolunk,És ezért most ránc -És ezért most…..
Akháj költő dala
Sűrű pelyhekben csattog a fájdalom –
S amott messze, Thermopülénél villámkorbács hasítja végig a tájat,
Hol amazok éppen megcselekszik, mit megkövetel a haza,
S persze azt is, amit a vér szava,
Meg…..
Mártír
Ki az a szent, kinek
tűket szúrtak a körme alá,
és lyukat is fúrtak a válla mögé
úgy, hogy a méretes szög
szétfröccsent két borda között,
és hogy a szenvedés még szebb legyen, …..
Pilinszky János: Harmadnapon
És fölzúgnak a hamuszín egek,hajnalfele a ravensbrücki fák.És megérzik a fényt a gyökerekÉs szél támad. És fölzeng a világ.Mert megölhették hitvány zsoldosok,és megszünhetett dobogni szive -Harmadnapra legyőzte a halált.Et resurrexit tertia…..
Mucha!
Rügyekbe dermedt hóorkánban
Selymesen szenved a
Tavasz.
..
2013
azon a húsvéton olyan szar idő volt
hogy Krisztus inkább halva maradt
kijött az új dm, a fekete mennyország
s egy galamb a balkonon fejbelőtte magát
s aztán lassacskán
- még mindig borúsan -
kormos rügyekbe borult a világ
..
Konsztanosz Kavafisz: Ithaka
Ha majd elindulsz Ithaka felé, válaszd hozzá a leghosszabb utat, mely csupa kaland és felfedezés. A Küklopszoktól és Laisztrügónóktól, s a haragvó Poszeidontól ne félj. Nem kell magad védened ellenük, ha gondolatod tiszta…..
Hajnal húsbolt
Ujjamról foszlik egy fekete ragtapasz.A sebek kinyílnak.Zuhog a tavasz...
A szlovákok eredete a románokéhoz hasonlóan érdekes és összetett, de teljesen más szempontok miatt. Itt a problémát, vagy az érdekességet nem az képezi, hogy egy hamis, dicső múltat kreáltak volna maguknak, hanem az, hogy a szlovákok kialakulása és története nehezen…..
Kacsinecz K.
2010.11.02 17:45:10
@Vhailor: Még annyit, hogy nem kell felméréseket készíteni ahhoz, hogy átlássuk a helyzetet (ami amúgy is állandóan változik): a legegyszerűbb eljönni ide, és körülnézni. Én 25 éve élek itt, az egyetemet Pozsonyban végeztem, de magyargyűlölő szlovákokról még csak a tévében, vagy az interneten hallottam, igazából még nem találkoztam egy darabbal sem. Ha Te személyes tapasztalatokból indulsz ki, azt őszintén sajnálom, de ez még nem ad okot az általánosításra.
Kacsinecz K.
2010.11.02 18:02:26
@Vhailor: Már bocs, de a komáromi tárgyalások megkezdése előtt már megalakult a szlovák autonómia Csehszlovákián belül...
Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy elbeszélünk egymás mellett, ezért javaslom, zárjuk le ezt a vitát.
Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy elbeszélünk egymás mellett, ezért javaslom, zárjuk le ezt a vitát.
Ez egy vitaposzt lesz - talán először a blog történetében. Sajnálatos módon válság van, nekünk meg termelni kell a GDP-t, és mint azt megfigyelhettétek, időnként kimarad egy - egy frissülés. Igyekszünk, hogy ez ne így legyen. Mi a f.. van? Ma egy hajmeresztő interjút olvastam…..
Kacsinecz K.
2010.06.27 21:23:50
@FunkTazmagora: "Felőlem a szlovákok,románok,ruszinok,szerbek,stb. történetét,kultúráját is taníthatják,megismertethetik (azért így is írnak róluk a tankönyvek,könyvek és vannak nemzetiségi műsorok is),de a történelmi (és nem is olyan régi) sérelmeken nehéz túltennie magát a társadalomnak,közvélekedésnek." Azért a környező népek történetét, kultúráját megismerni szerintem egy icipicit fontosabb, mint mondjuk a mordvinokét vagy bármelyik közép-ázsiai népét. Ha másért nem, hát azért, mert a magyarság egy jelentős része ma is közvetlen kapcsolatban, úgymond kölcsönhatásban áll ezekkel a népekkel. Az általad említett "történelmi sérelmek" megítélése pedig jórészt sztereotípiákon alapszik (mindkét oldalon) - vagyishogy az egyik fél a gonosz, a másik meg az ártatlan áldozat. A valódi okok, indítékok, körülmények az átlagember számára ismeretlenek vagy homályosak maradnak. Ha ezen változtatunk, talán könnyebb lesz túltenni magunkat ezeken a sérelmeken.
Elnézést, ha megzavartam ezt - az egyébként igen érdekes - vitát:).
Elnézést, ha megzavartam ezt - az egyébként igen érdekes - vitát:).
Kacsinecz K.
2010.06.28 17:07:31
@FunkTazmagora: A "történelmi sérelmek" tisztázásához mégiscsak a környező népek történelmének, történeti szemléletének megismerésére, a magyar történeti szemlélettel való összevetésre van égető szükség. És itt nem a magyarországi kisebbségek kultúrájának a népszerűsítésére gondolok. Ha jól belegondolunk, a szomszéd népekkel való történeti együttélés határozza meg leginkább a jelenünket, a közgondolkodástól kezdve az aktuálpolitikáig. Itt Szlovákiában pl. a magyar gyerekek már az alapsuliban tanulják a finnugor rokonságot, és a "legrokonibb" népek neveit, tudják, hogy ezek a népek hol és milyen körülmények között élnek, de a szlovák etnikum kialakulásáról halvány gőzük nincs. Amikor Bernolákról vagy Štúrról kezdenek tanulni, rendszerint felteszik a kérdést: akkor már léteztek szlovákok??? És ugyanígy vannak a szlovák gyerekek, ők a magyar kisebbségről nem tudnak szinte semmit, és inkább tömik a fejüket a klasszikus, jól bevett mítoszokkal, sztereotípiákkal.
Kacsinecz K.
2010.06.28 21:43:23
@FunkTazmagora: Természetesen nem zárja ki, de az általános/középiskolás tananyagot szelektálni kell, és szerintem nem mindegy, mire kerül a nagyobb hangsúly. A politikusokon meg a közmédián kívül pedig hatalmas felelőssége van még a tanároknak is, ezt ne felejtsük el.
Úgy tűnik, véget ér Szlovákiában a 4 éves rémálom, Robert Fico tragikomikus kormányzata távozni lesz kénytelen a hatalomból. Két hónappal ezelőtt ezt még kokamámorban sem gondolta volna senki. Nagyon úgy nézett ki, hogy a szlovák választók nagy részének mindaddig teljesen…..
Kacsinecz K.
2010.06.13 23:29:32
@Lapuli: Gondold át józan paraszti ésszel, melyik a jobb variáns:
A) Elküldöm a leendő külügyminiszteremet egy szomszédos országba, ahol köztudottan megyarellenes párt kormányoz, hogy tudassa e kormány külügyminiszterével: márpedig mi a ti országotokban élő magyaroknak állampolgárságot adunk, s erről vita nincs. A reakció, következmény olyan lett, amilyen, most már csak maximum a szart lehet visszalapátolni a lóba.
B) Megvárom, hogy e szomszédos ország magyarellenes kormánya megbukik, tárgyalásokat kezdeményezek az új partnerrel (ahogyan egyébként azt a két ország közt megkötött korábbi szerződés is előírja), és igyekszem olyan kompromisszumot kötni, amelyik a leginkább megfelel az ott élő magyarság számára.
A) Elküldöm a leendő külügyminiszteremet egy szomszédos országba, ahol köztudottan megyarellenes párt kormányoz, hogy tudassa e kormány külügyminiszterével: márpedig mi a ti országotokban élő magyaroknak állampolgárságot adunk, s erről vita nincs. A reakció, következmény olyan lett, amilyen, most már csak maximum a szart lehet visszalapátolni a lóba.
B) Megvárom, hogy e szomszédos ország magyarellenes kormánya megbukik, tárgyalásokat kezdeményezek az új partnerrel (ahogyan egyébként azt a két ország közt megkötött korábbi szerződés is előírja), és igyekszem olyan kompromisszumot kötni, amelyik a leginkább megfelel az ott élő magyarság számára.
A besózott KarthágóNincs ember a Földön, aki ne ismerné Karthágó lerombolásának és sóval behintésének legendáját. A harmadik pun háborúban a római csapatok háromévnyi harc után földig rombolták Karthágót, és a város helyét felsózták. Ebből a legendából azonban…..
Kacsinecz K.
2010.05.21 10:04:48
@NickJ: Érdekes, amit írtál. Nekem sem állt össze, hogy a rómaiak Karthágót a földdel tették egyenlővé, aztán párszáz év múlva már a Vandál Királyság központja lett.
Kacsinecz K.
2010.05.21 20:44:36
@Kaif: Igen, ezért nem állt össze, mert nem tudtam, hogy a rómaiak a saját törvényüket megszegve a várost mégis újjáépítették. Azt meg nehezen tudtam elképzelni, hogy a vandálok építették volna újjá:). Köszi az infókat.
Kacsinecz K.
2010.05.21 22:43:41
@bloggerman77: Hát ezt persze muszáj volt idekeverni most is:)). Ez az én hibám nagy részben. Vagy nem voltam előadáson, amikor erről volt szó, vagy kiesett azóta:). És különösebben nem is érdekelt a téma akkoriban, most már inkább.
Pribina fejedelem szobra Nyitrán Az alábbiakban Kacsinecz Krisztián posztját olvashatjátok. A 822-ben összehívott frankfurti birodalmi gyűlésről érkezik az utolsó híradás, amely az avarokról tudósít. Ugyanekkor egy új név tűnik fel, amely talán egy a frankok…..
Kacsinecz K.
2010.05.12 00:44:58
@bloggerman77: ??? Én a 8. századra helyeztem a legerősebb avar hatást...:)
Aha, most látom: Ján Dekan művét lefordították magyarra!:) Csak egy gond van vele: már 30 éves. Helyette ismételten Dušan Kováč-ot tudom ajánlani, őt is fordítgatják (igaz, nem ez a kor a szakterülete, de mégis megbízhatóbb).
Aha, most látom: Ján Dekan művét lefordították magyarra!:) Csak egy gond van vele: már 30 éves. Helyette ismételten Dušan Kováč-ot tudom ajánlani, őt is fordítgatják (igaz, nem ez a kor a szakterülete, de mégis megbízhatóbb).
Kacsinecz K.
2010.05.12 00:50:26
@bloggerman77: Azért vannak még ott jó kis nevek a Vancelen meg az Ottokáron kívül is: Bořivoj (ejtsd: Bozsivoj), Spytihněv, Vratislav...:))
Kacsinecz K.
2010.05.12 00:53:06
@bloggerman77: Azért vannak még ott jó kis nevek a Vancelen meg az Ottokáron kívül is: Bořivoj (ejtsd Bozsivoj), Spytihněv, Vratislav...:))
A két bevezető rész után itt az idő, hogy a lényegre térjünk, és nézzük meg, hogy egészen pontosan hogyan is szabályozta az állam a nemzetiségi kérdést. Ezen a ponton már érdemes kategorizálni, ugyanis számtalan terület létezik, amely szabályozásának lehet nemzetiségi…..
Kacsinecz K.
2010.04.21 11:43:30
@dzsihangir: Kedves dzsihangir! Nekem úgy tűnik, főleg az én kommentjeimre utalnak az észrevételeid, úgyhogy megpróbálok válaszolgatni:
1-2. pont: Idézhetnél a Matica radikálisan magyarellenes kiadványaiból. Ismerve az akkori Magyarország nemzetiségi politikáját, nekem ezek sokkal inkább koholt vádaknak tűnnek. Egyébként ez ellentmond a 6. pontoddal is "A szlovák egészen 1917 elejéig nem akartak elszakadni Magyarországtól, megelégedtek volna egy széleskörű autonómiával.", amellyel egyetértünk, de adódik a kérdés, hogy akkor a szlovákok miért folytattak volna egyszersmind államellenes tevékenységet is, és miért hajlottak volna a pánszlavizmus felé?
3. pont: Már elnézést, hogy ilyen "másra mutogatós" példát hozok fel, de Magyarországon pl. hány nyelven lehet felszólalni a parlamentben a magyaron kívül?
4-5-7 pont: ezekről már korábban kifejtettem a véleményemet
8. pont: Ha a szlovákot tanuljuk mint anyanyelvet, akkor milyen címen tanuljuk a magyart? Ugye nem azt akarod mondani, hogy a valódi anyanyelvünket illetve a valódi anyanyelvünkön nem is tanulhatunk? A szlovák legjobb tudomásom szerint hivatalosan is a másodlagos nyelvünk.
„Ezeket nem azért írtam metr azt akarom sugalni, hogy a magyar olyan ártatlan, mind a ma született bárány!“ Ne haragudj, de nekem egy kicsit mégis úgy tűnik. De igazából ez nem is fontos. A valódi, nem érzelmi alapú történetírás ugyanis nem arról szól, hogy egymásra mutogatunk, bíráskodunk, hanem csupán arról, hogy elemezzük a történelmi folyamatokat, és megpróbáljuk azokat egészében látni. Ebben az esetben sztem azért is fontos hangsúlyozni a Monarchiabeli Magyarország kedvezőtlen nemzetiségi politikáját, hogy megértsük a háborúk utáni utódállamok sokszor radikális magyarellenességének az indítékát.
Egyesek pedig, akik arról papolnak, hogy az akkori nemzetiségi politikát nem lehet megítélni az utókor szemszögéből, ugyanezt teszik, csak fordítva: az 1. és főleg a 2. vh. utáni csehszlovák (és más) kisebbségi politikát a múlt szemszögéből ítélik meg. De való igaz, a legcélravezetőbb a szinkron vizsgálat. Nem is kell messzire menni, ugyanis a Monarchia osztrák részében már sokkal jobb volt a nemzetiségek helyzete, mint Magyarországon, ahogy erre már egyes kommentek is utaltak.
1-2. pont: Idézhetnél a Matica radikálisan magyarellenes kiadványaiból. Ismerve az akkori Magyarország nemzetiségi politikáját, nekem ezek sokkal inkább koholt vádaknak tűnnek. Egyébként ez ellentmond a 6. pontoddal is "A szlovák egészen 1917 elejéig nem akartak elszakadni Magyarországtól, megelégedtek volna egy széleskörű autonómiával.", amellyel egyetértünk, de adódik a kérdés, hogy akkor a szlovákok miért folytattak volna egyszersmind államellenes tevékenységet is, és miért hajlottak volna a pánszlavizmus felé?
3. pont: Már elnézést, hogy ilyen "másra mutogatós" példát hozok fel, de Magyarországon pl. hány nyelven lehet felszólalni a parlamentben a magyaron kívül?
4-5-7 pont: ezekről már korábban kifejtettem a véleményemet
8. pont: Ha a szlovákot tanuljuk mint anyanyelvet, akkor milyen címen tanuljuk a magyart? Ugye nem azt akarod mondani, hogy a valódi anyanyelvünket illetve a valódi anyanyelvünkön nem is tanulhatunk? A szlovák legjobb tudomásom szerint hivatalosan is a másodlagos nyelvünk.
„Ezeket nem azért írtam metr azt akarom sugalni, hogy a magyar olyan ártatlan, mind a ma született bárány!“ Ne haragudj, de nekem egy kicsit mégis úgy tűnik. De igazából ez nem is fontos. A valódi, nem érzelmi alapú történetírás ugyanis nem arról szól, hogy egymásra mutogatunk, bíráskodunk, hanem csupán arról, hogy elemezzük a történelmi folyamatokat, és megpróbáljuk azokat egészében látni. Ebben az esetben sztem azért is fontos hangsúlyozni a Monarchiabeli Magyarország kedvezőtlen nemzetiségi politikáját, hogy megértsük a háborúk utáni utódállamok sokszor radikális magyarellenességének az indítékát.
Egyesek pedig, akik arról papolnak, hogy az akkori nemzetiségi politikát nem lehet megítélni az utókor szemszögéből, ugyanezt teszik, csak fordítva: az 1. és főleg a 2. vh. utáni csehszlovák (és más) kisebbségi politikát a múlt szemszögéből ítélik meg. De való igaz, a legcélravezetőbb a szinkron vizsgálat. Nem is kell messzire menni, ugyanis a Monarchia osztrák részében már sokkal jobb volt a nemzetiségek helyzete, mint Magyarországon, ahogy erre már egyes kommentek is utaltak.
Kacsinecz K.
2010.04.21 20:18:51
@Tamáshida: Amit írsz, az már nem érdekel, de ENGEM HAGYJ KI BELŐLE. Az a hozzáállás pedig, hogy aki más véleményen van, mint te, az nem magyar, csak téged minősít.
Amúgy elfogadom a bocsánatkérést.
Amúgy elfogadom a bocsánatkérést.
Kacsinecz K.
2010.04.22 12:46:38
@dzsihangir: Azzal egyetértünk, hogy a szlovák nyelv tanítása a legtöbb magyar iskolán egyrészt alacsony színvonalú, másrészt abszolút átgondolatlan (a fő hibákat leírtad). És ami a legrosszabb, a kormánypárti politikusoknak éppen ez felel meg, bármennyit is papolnak az ellenkezőjéről. A radikálisok leépítenék a magyar iskolákat (erőszakos asszimiláció), a többinek meg elég az is, hogy a magyar szülők önként íratják a gyerekeiket szlovák iskolába (csöndben támogatott "természetes" asszimiláció). Hogy mikor lesz egy olyan oktatásügyi miniszter, aki valami értelmeset is csinál, hogy megoldja a problémát, nem tudom, de remélem, még megérem (elég fiatal vagyok, bár lehet hogy ehhez nem elég:))
Az 1848-49-es forradalomnak nagy szerepe van abban, hogy a nemzetiségi kérdés felszínre került - merthogy látszólag a magyar elit előtte nem is igen vett tudomást a kérdéskörről. A szabadságharc fontos tapasztalata volt, hogy Kossuthéknak rá kellett döbbennie arra, hogy az…..
Kacsinecz K.
2010.04.07 13:49:04
@FunkTazmagora: És ha már témánál vagyunk: "Írj olyan példát,ahol törvényileg korlátozták volna a nemzetiségek anyanyelv használatát,vagy jogfosztottságát ! Vagy mikor voltak olyan erőszakos atrocitások,amelyek a nemzetiségek ellen irányultak volna (állami akaratból)."
1. A szlovákoknak a Monarchiában semmiféle politikai szerv létrehozását nem engedélyezték. Lehetett egy kulturális intézményük (Matica slovenská) és három szlovák tannyelvű gimnáziumuk (de ezek még a kiegyezés előtt létesültek). 1874-1875-ben ezeket is beszüntették, a pánszlávizmus terjesztése és "hazafiatlanság" vádjával. A Matica vagyonát az állam elkobozta, majd 1885-ben egy olyan szervezetet létesített belőle, melynek célja a szlovákok "jó hazafikká" való átnevelése volt. Amikor 1875-ben egy szerb képviselő (Svetozár Miletic) a szemére vetette Tisza Kálmánnak, hogy a beszüntetett Matica vagyona a szlovák nemzetet illeti meg, Tisza azt válaszolta, hogy ő ilyen nemzetet nem ismer.
2. Az 1907-es csernovai csendőrsortűz (A falusiak azért tüntettek, hogy a templomukat a csernovai Andrej Hlinka szentelje fel. A csendőrök közéjük lőttek, 15 halálos áldozat, számos sebesült. A csendőröket ezután kitüntették, az életben maradt tüntetőket bebörtönözték).
Ezekről az eseményekről a magyar történelemkönyvek nem nagyon emlékeznek meg. És ez természetesen nem csorbítja a környező országok 20. századi magyar- és egyéb kisebbségellenes politikájának az élét (amely gyakran sokkal brutálisabb intézkedésekkel járt együtt - pl. kitelepítés), de ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk, nem árt, ha leásunk a problémák gyökeréig.
1. A szlovákoknak a Monarchiában semmiféle politikai szerv létrehozását nem engedélyezték. Lehetett egy kulturális intézményük (Matica slovenská) és három szlovák tannyelvű gimnáziumuk (de ezek még a kiegyezés előtt létesültek). 1874-1875-ben ezeket is beszüntették, a pánszlávizmus terjesztése és "hazafiatlanság" vádjával. A Matica vagyonát az állam elkobozta, majd 1885-ben egy olyan szervezetet létesített belőle, melynek célja a szlovákok "jó hazafikká" való átnevelése volt. Amikor 1875-ben egy szerb képviselő (Svetozár Miletic) a szemére vetette Tisza Kálmánnak, hogy a beszüntetett Matica vagyona a szlovák nemzetet illeti meg, Tisza azt válaszolta, hogy ő ilyen nemzetet nem ismer.
2. Az 1907-es csernovai csendőrsortűz (A falusiak azért tüntettek, hogy a templomukat a csernovai Andrej Hlinka szentelje fel. A csendőrök közéjük lőttek, 15 halálos áldozat, számos sebesült. A csendőröket ezután kitüntették, az életben maradt tüntetőket bebörtönözték).
Ezekről az eseményekről a magyar történelemkönyvek nem nagyon emlékeznek meg. És ez természetesen nem csorbítja a környező országok 20. századi magyar- és egyéb kisebbségellenes politikájának az élét (amely gyakran sokkal brutálisabb intézkedésekkel járt együtt - pl. kitelepítés), de ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk, nem árt, ha leásunk a problémák gyökeréig.
Kacsinecz K.
2010.04.07 15:16:36
@FunkTazmagora: Tévedsz, pozitív válasz érkezik: szerintem is így van:) (A Trianon utáni utódállamok ugyanis nemzetállamoknak kiáltották ki magukat, de távolról sem voltak azok). Bár a történelem ugye nem szereti, hogy mi lett volna ha... De azért néha nem árt eljátszani a gondolattal.
Kacsinecz K.
2010.04.07 15:20:56
@hami: Bocs, de úgy vettem észre, ezen a blogon nagyon közkedvelt a "szólovaglás" (Samo birodalma - Samo fejedelemsége - Samo Integrált Területi Szövetsége)
:))))))))))))))
:))))))))))))))
Az alábbiakban Kacsinecz Krisztián posztját olvashatjátok: Samo romantikus ábrázolásaA legelfogadottabb nézet szerint a szlávok őshazája valahol a Dnyeper és a Visztula folyók között terült el. Innen vándoroltak a különböző szláv törzsek…..
Kacsinecz K.
2010.03.31 20:13:56
@FunkTazmagora: Remélem, nem késtem el nagyon...:)
"A szlovák népnév,(Slov-ák, Sloven-ka, Slov-áci) amelyből a nyelv elnevezése is származik
(sloven-ský) etimológiája nem tisztázott. A vonatkozó irodalom szerint a szlávok
szállásterületének peremvidékén élő szláv törzsek neve származik a * Slověn- ősszláv tőből.
A magyarban a szlovákok eredeti neve a szlovénekkel és horvátokkal együtt tót, amelyet
számos helynév és vezetéknév is őriz. A tót név végső fokon indogermán eredetű, azonos a
litván tauta ’nép’ és a germánokra alkalmazott teuton ’idegen’ kifejezéssel ( v.ö. horvátszerb
tuđ , német deuts). Negatív érzelmi töltete a 19. század végétől alakult ki. A szlovák
etnonimum először 1458-ból adatolható sclauus slovak formában. A szlovákok elnevezésére
hosszan tartotta magát az ausztriai szlávok elnevezés is, ill. az Osztrák Császárság és Magyar
Királyságon belül a szlávokon gyakran szlovákok értendők, a pontos értelmezést a
szövegkörnyezet határozza meg." Zsilák Mária (szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/documents/szlovak-nyelv.pdf)
A (helyesebben) "sclauus slowak" forma egy latin-cseh szótárban fordul elő 1458-ban. A szlovének és a szlovákok megjelölése a középkorban egyaránt Sclavi (=szlávok), ehhez általában hozzábigyesztették azt a területet, ahol éppen előfordultak, így lehet őket megkülönböztetni.
"A szlovák népnév,(Slov-ák, Sloven-ka, Slov-áci) amelyből a nyelv elnevezése is származik
(sloven-ský) etimológiája nem tisztázott. A vonatkozó irodalom szerint a szlávok
szállásterületének peremvidékén élő szláv törzsek neve származik a * Slověn- ősszláv tőből.
A magyarban a szlovákok eredeti neve a szlovénekkel és horvátokkal együtt tót, amelyet
számos helynév és vezetéknév is őriz. A tót név végső fokon indogermán eredetű, azonos a
litván tauta ’nép’ és a germánokra alkalmazott teuton ’idegen’ kifejezéssel ( v.ö. horvátszerb
tuđ , német deuts). Negatív érzelmi töltete a 19. század végétől alakult ki. A szlovák
etnonimum először 1458-ból adatolható sclauus slovak formában. A szlovákok elnevezésére
hosszan tartotta magát az ausztriai szlávok elnevezés is, ill. az Osztrák Császárság és Magyar
Királyságon belül a szlávokon gyakran szlovákok értendők, a pontos értelmezést a
szövegkörnyezet határozza meg." Zsilák Mária (szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/documents/szlovak-nyelv.pdf)
A (helyesebben) "sclauus slowak" forma egy latin-cseh szótárban fordul elő 1458-ban. A szlovének és a szlovákok megjelölése a középkorban egyaránt Sclavi (=szlávok), ehhez általában hozzábigyesztették azt a területet, ahol éppen előfordultak, így lehet őket megkülönböztetni.
Kacsinecz K.
2010.03.31 21:14:03
@FunkTazmagora: Sajnos bepirosította a zárójelet is hozzá a végén, ha kimásolod zárójel nélkül, megnyitja.
Az általad kiemelt mondat nekem se túl világos, valószínűleg ez lehet az értelme.
Én is úgy tudom, hogy a magyarországi szlovákok körében semmiféle pejoratív felhangja nincs a "tót"-nak. Viszont az itteni (szlovákiai magyar) nyelvben kizárólagosan pejoratív értelemben használják (pl. "buta tótok" - olyat viszont még sohasem hallottam, hogy "kedves tótok":)
Az általad kiemelt mondat nekem se túl világos, valószínűleg ez lehet az értelme.
Én is úgy tudom, hogy a magyarországi szlovákok körében semmiféle pejoratív felhangja nincs a "tót"-nak. Viszont az itteni (szlovákiai magyar) nyelvben kizárólagosan pejoratív értelemben használják (pl. "buta tótok" - olyat viszont még sohasem hallottam, hogy "kedves tótok":)
Kacsinecz K.
2010.04.05 23:42:46
@krj: A hozzászólásoddal alapvetően az a baj, hogy nagyrészt olyan problémákat feszeget, amelyek már agyon lettek tárgyalva a posztot követő kommentekben (pl. az államiság kérdése vagy a "szlovák nemzetudat" - bár ez mondjuk magában a posztban fel sem merült). Érdemes átolvasni a kommenteket is.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Tévedsz, Štúr elvetette a szláv egység gondolatát, nagy vitái voltak Ján Kollárral is, aki nem véletlenül választotta a "Čechobratr Protištúrsky" álnevet. A pánszlavizmus megreformált eszméje felé csak Világos után fordult, amikor már nem volt politikailag aktív.
Még annyit, hogy a "szlovák" elnevezés 15. századi forrásokban fordul elő elsőként. Az erről írott véleményed egyértelműen azt a mítoszt tükrözi, hogy az egységes magyar nemzeti öntudat mondjuk a szlovákokkal ellentétben minimum Árpád óta létezik a mai formájában, a Magyar Királyság a kezdetektől fogva nemzetállam, és a magyar államiság története megegyezik a magyar nemzet történetével. Ennek a mítosznak a cáfolatára találhatsz utalásokat a fenti posztban is. (pl. "közép európai sajátosság nemzeti történelemként tekinteni annak a korszaknak a történelmére, amely nem ismerte a modern nemzet fogalmát.) Nem gondolod, hogyha a felvidéki szláv lakosságnak nem lett volna semmilyen öntudata, akkor az évszázadok során az utolsó szálig beolvadt volna? Egyébként meg a "hungarus öntudat" és a "magyar lojalista" pl. távolról sem ugyanazt jelenti. Egy nyelv egységesülése pedig akkor zárul le, amikor megszületik a kodifikált irodalmi nyelv. És ez bizony a magyar nyelv esetében is csak a nyelvújítással történt meg, a 18. században.
Hlinka valóban mondta ezt a béketárgyaláson, be is börtönözték aztán érte. De ez az akció nem azt jelentette, hogy a "szlovák kutyák" visszanyalták volna magukat magyar gazdáikhoz, hanem azt, hogy addigra Hlinka pártja megváltoztatta korábbi álláspontját, és úgy gondolta, hogy egy föderatív magyar állammal a szlovákok jobban járnának, mint egy centralista csehszlovák állammal. De ismételten óvakodjunk az általánosítástól: ez a Hlinka-féle Szlovák Néppárt véleménye volt, nem a teljes szlovákságé.