Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Impetuoso (törölt)

0 bejegyzést írt és 24 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Jezsuita bloggerek A halálról.... 2010.04.02 13:29:00
- Apó, engem nagyon érdekelne hogyan képzeled, mi van a halál után? - Nem tudok erről sokat mondani. Mikor, hogyan fogok Istennel és szeretteimmel találkozni azt nem tudom. Abban azonban biztos vagyok, hogy Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Arra is gondolok, hogy valamilyen…..
Impetuoso (törölt) 2010.04.13 20:02:35
@tanítvány:

Ha jól tudom, a pokol tornácának létezését valló teológiai vélekedések a limbus létállapotát nem szenvedésként írják le, hanem mindenképpen boldog, a bűnbeesés előtti paradicsomi léthez hasonló létállapotként (ún. természetes boldogság). Szemben a keresztségben üdvözültek boldogságával, a természetfeletti boldogsággal, az üdvösség teljességével. Tehát, olyat (szerencsére) senki sem állít, hogy Isten az egyéni bűnöktől mentes lelkeket is szenvedéssel sújtaná.
Impetuoso (törölt) 2010.04.20 11:01:48
@izrael miszteriuma:

Azt szeretném kérdezni, hogy az általad néhány hozzászólással korábban említett, Norwichi Júliától, a középkori angol misztikustól származó kijelentés fellelhető-e valahol, valamilyen irodalomban?

Szeretnék ennek egy kicsit utánaolvasni, ugyanis a középkortól kezdve, talán Kis Szent Terézig bezárólag, több szerzetesnő, azóta egyébként nagyrészt kanonizált szentek állítottak-reméltek az idézett kijelentésekhez hasonlóakat.

Mivel időben és térben is egymástól távol élt kanonizált szentekről van szó, nem tudom a tanításaikat puszta eretnekségnek bélyegezve, egy egyszerű mozdulattal lesöpörni az asztalról.
Impetuoso (törölt) 2010.04.22 16:25:03
@izrael miszteriuma:

Köszi az irodalmat!

@tanítvány:

Elég "kijózanítóan" ható videó. Jól rávilágít a sarkalatos-kényes pontokra, amelyekben mi, hívők, gyakran következetlenek, hovatovább, megalkuvóak vagyunk (igaz, most leginkább magamból indultam ki).

Ennek ellenére a fiú vádjait nem érzem teljesen igazságosnak. Ő, mint ateista, csak puszta logikai következetlenséget lát akkor, amikor egy keresztény a hitével ellentétesen cselekszik. Egy tudatos ateista számára a lehető legnagyobb bűn a logikával, a racionalista típusú etikával ellenkező cselekvés. Fogalma sincs róla, hogy egy kereszténynek az életében egyben mekkora kihívásokkal kell megküzdenie: mit jelent a sokszor kőkemény aszkézis, a rendetlen ragaszkodásainkkal való örökös küzdelem, amikor apróbb tökéletlenségeink mindennap porba aláznak bennünket. Vagy éppen a feltörő, csontig hatoló szorongás a kárhozat valóságától, esetleg a "lélek sötét éjszakája", amely állapotban sokszor holtig tartó gyötrelmet okoz a teljes sötétség és a végtelen elhagyatottság érzete a mély lelki életet élő keresztények számára (pl. sok szent esetében is).
Tudom, hogy mi papok mindenbe beledumálunk, amihez pedig nincs semmi közünk se’. Íme a példa: most akkor szabad, vagy nem szabad házasságkötés előtt lefeküdni egymással? Van egy rendtársam, aki hosszú ideig Japánban dolgozott, és – egyebek között – jegyesek…..
Impetuoso (törölt) 2010.04.10 20:29:50
@lássukcsak:

Ha így van, miért halogatjátok azt a házasságot ilyen sokáig?
Ha mindkét fél gyakorló katolikus, meg is vannak bérmálkozva, és az egyházi házasságnak nincsenek további akadályai, akkor a viszonylag rövid jegyesoktatás után minden további nélkül fel lehet venni a házasság szentségét. Ez egyáltalán nem kell, hogy egybe essen a polgári esküvővel és a lakodalommal! Ha valakinek nincsen rá pénze, lehetősége, stb., akkor nyugodtan el lehet tolni a lagzit későbbre. Sokan választják ezt a megoldást.

Az Egyház vagy a Szentírás semmiképpen sem praktikai okokból állít olyan parancsokat, amelyek megszegése súlyos bűnt von maga után. Ha minden parancs léte mögé pusztán racionalista érveket gondolnánk, akkor az egész hit egyfajta világias funkcionalizmusba süllyedne, az Egyház meg valamilyen szociális szolgálattá vagy egészségvédő társulássá válna. A Biblia nem valamiféle praktikus útmutató az élethez, hogy az emberek igényeit szolgálja. A VI. parancsolat (paráznaság) isteni tekintéllyel rendelkező törvény, ugyanúgy, mint a többi kilenc, Isten az élet és a szeretet szentségének védelmében követeli meg a tiszta szexualitást.
Impetuoso (törölt) 2010.04.15 10:53:47
Megint csak nem "észt osztani" szeretnék a blogon, és kiemelem, hogy elsősorban nem a blogonkommentelőkre vonatkoztatom az alábbiakat, de hadd írjak le egy személyes észrevételt, amely egyébként egy atya felvetésén alapul!

A jelenkor vívmányainak köszönhetően sok világi hívő szerezhet magasabb szintű teológiai műveltséget (akár teológusi végzettséget is). Ennek megfelelően sokan játszi könnyedséggel, nagy bátorsággal és magától értetődő magabiztossággal élesen bíráljuk a klérus legkülönfélébb intézkedéseit, sokszor magát a Szentatyát is. Ez a tendencia egyébként ugyanúgy megfigyelhető a tradicionalistáknál és a nem-tradicionalistáknál is, csak ugye más-más oldalról.

Mint valami színházkritikusok, egyfajta szemlélő platformra helyezzük magunkat és onnét észrevételezzük a "rengeteg hibát": (ad absurdum) most akkor leváltsuk-e a pápát, hogy feloldotta a kiközösítést, pontosan hogyan kellene megreformálni a dogmatikát és az erkölcstant, felforgató szabadkőműves-e a felsőpapság nagyrésze, miért alkalmatlan a püspök az egyházmegyénk vezetésére, hogyan prédikál rosszul a plébános, stb.

Nem kell a gondolkozást félretéve, birkaként elfogadni mindent, hiszen a híveknek amúgy sokféle dologba lehet jogos beleszólásuk, de a nagy horderejű problémákban lehetnénk alázatosabbak, és a felszentelt személyekre vonatkozó tiszteletlen, sértő megjegyzéseket főleg mellőzni kellene (utóbbiakat is többször tapasztalom).

Mindig Prohászka Ottokár, és még sok más régi atya példája jut ilyenkor eszembe, akik milyen nagy alázattal és engedelmességgel tűrték a felülről érkező, a sokszor ráadásul amúgy igazsgátalan kritikákat is.

Assisi Szent Ferenc mondta:
"És ha akkora bölcsességgel rendelkeznék is, mint Salamon, és szegényes papokkal találkoznék, akaratuk ellenére semmiképpen sem prédikálnék plébániájuk területén. Úgy akarom tisztelni, szeretni és becsülni őket, mint uraimat. Nem akarom észrevenni rajtuk a bűnt, mivel Isten Fiát szemlélem bennük, s ezért uraim ők. Ezt azért teszem, mert Isten magasságbeli Fiából testi szemeimmel itt e földön semmi mást nem látok, mint szentséges Testét és szentséges Vérét. Ezt pedig ők érintik kezükkel, és másoknak is ők szolgáltatják ki.”

Lisieux-i Szent Teréz, ha egyszerre találkozna egy angyallal és egy pappal, először a papot köszöntené, mert neki "hatalma" van a Szent Test fölött.

Köszönöm, hogy ezt leírhattam, remélem nem veszi személyeskedsének, gondolatébresztőnek szánom.
Lukács evangéliumában mondja a feltámadt Jézus két búsuló tanítványának: „Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, és így bemenni dicsőségébe?” Utána pedig, „kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban…..
Impetuoso (törölt) 2010.04.05 00:24:40
@sanyi_a_purszk:

Mindezek ellenére én is úgy gondolom, hogy a hívő életében az erős hit, az erények, az istenszeretet sokkal fontosabbak az okoskodásnál. Spekulatív úton még senkinek sem ikerült szentté válnia. :-)
Impetuoso (törölt) 2010.04.06 22:45:45
@csaba_a_purszk:

Természetesen, távol álljon tőlem, hogy bárki jámbor véleményét "kötözködésnek" vegyem. Mindig szívesen meghallgatom az enyémtől esetlegesen eltérő álláspontokat, én magam is csupán egy laikus érdeklődő vagyok.

Igazad van, a gondolatmenetemben egyáltalán nem vettem figyelembe azt a legegyszerűbb problémát, és a tudományok definiálása, megkülönböztetése, besorolása időben hogyan változott. Elég csak arra gondolnunk, hogy régebbi korokban a matematikát művészetnek, a ma zeneelméletnek nevezett ismereteket pedig tudománynak tartották.

Érdekes felvetés, hogy a dogmatikának és a kísérleti tudománynak mennyi köze lehet egymáshoz. Mindemellett úgy érzem, hogy ezekről csak a nálam kompetensebbek tudnak érdemben nyilatkozni.
Impetuoso (törölt) 2010.04.06 23:24:24
@északi szél:

Úgy tűnik, hogy XVI. Benedek gondolatai egy újfajta, mégis autentikusnak látszó értelmezést adnak az ítélet kérdésének, szemben a korábbi, hagyományos vélekedésekkel, melyek leginkább a szenvedésre, a fájdalomra, a gonosz szolgáknak kijáró büntetésre helyezik a hangsúlyt. Ha jól értelmezem, az idézett szövegrész a purgatórium leírására vonatkozik.

Csak mellékesen jegyzem meg, Benedek pápa személyében amúgy is egy olyan egyházatyát látok, akinek a küldetése, hogy egészséges egyensúlyba hozza a tradicionalizmust és a (félreértelmezett) progresszivizmust.
Szeretném folytatni a témát, amit rendtársam megkezdett. Az elmúlt napokban utána olvastam a dolgoknak és az ennek során megfogalmazott  gondolataimat szeretném most megosztani veletek. Elnézést, hogy hosszú lesz.   Az egyházi szexuális visszaélések szélesebb kontextusban…..
Impetuoso (törölt) 2010.03.27 14:29:27
@kis_csirke:
Ha most a magánkinyilatkoztatásokat nem is veszem figyelemre, akkor is látható egy olyan tendencia, hogy elsősorban egyházon kívüli erők azon munkálkodnak (a média asszisztenciájával), hogy a híveket az Egyház intézménye ellen uszítsák. Ha nem is feltétlen a papok személye ellen, hanem a hagyományok ellen, a parancsok ellen, főként a cölibátus ellen. (a stratégia: "Látod, ezek milyen ocsmány paráznaságokat elkövetnek, neked meg az óvszerhasználatot is megtiltják. Lázadj!")

Egyébként ez a garabandal-i üzenet az Oltáriszentségről az én érdeklődéséemet is felkeltette. Lehet tudni, hogy pontosan mire gondol a látnok? Konkrétan miben nyilvánul meg az Oltáriszentség háttérbe szorítása? A kézbe, és állva áldozás értendő talán ide? Vagy egyesek megpróbálnak kételyt ébreszteni az Úr valóságos jelenlétéről?
Impetuoso (törölt) 2010.03.27 17:14:22
@Felicitasz: Rendben van, én is úgy látom, hogy nem igazán értjük egymást. Minden esetre nem akartalak felidegesíteni, sajnálom, ha mégis így sikerült. Nem akarom eljátszani az "ájtatos birkát" sem, többek között azért, mert én magam sem vagyok olyan ájtatos, mint amennyire szeretnék az lenni. Az álszentségtől pedig masszívan undorodom. A konstruktív eszmecserék, viták híve vagyok, de ez sajnos nem mindig tud megvalósulni.

@berciXcore: A parancsok megtartásának nehézségének említésekor elsősorban a hívőkre gondoltam. Arra (és ezt most szigorúan általánosságban mondom), hogy akinek nehezére esik a önmegtartóztatás az inkább folyamodjon kegyelmi eszközökhöz, ne a tanítást akarja megváltoztatni.

Egyébként, ha már szóba került, én is a józan gondolkodást pártolom a szélsőségekkel szemben. Személyesen véleményem az, hogy a szélsőséges progresszivizmus és az ezt kompenzálni kívánó, túlzásba vitt tradicionalizmus között lehet az az út amelyen járnunk kellene (XVI. Benedek irányvonala). Személyes, nagy reményem, hogy a jelenlegi Szentatyánk képes lesz békét teremteni a két tábor között.

Amúgy, ha megnézed, eddig kizárólag olyanokról írkáltam, amiket az egyházi tanítóhivatal MA is egységesen tanít. Nem gondolom, hogy ez szélsőség lenne.

@jan: Termézetesen, az nem is lehet vitás senki részéről sem, hogy Jézus Krisztus különleges szolgálatára felszentelt személyeknek nagyon magas erkölcsi mércét kell megütniük, de én eddig nem is igen olvastam olyan véleményt, amely akár a bűnelkövető papok, vagy az ügyeket állítólagosan eltussolni akarók bűnös voltát akarná megkérdőjelezni.
Impetuoso (törölt) 2010.03.27 17:29:50
Lehet, hogy már olvastátok, de azért bedobok két linket:

magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=31820&rovat=1 (a visszaélésekre vonatkozó egyházi jogszabályokról egy átfogó cikk)

magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=31772&rovat=9 (a médiatudósítás és az egyházi botrányok összefüggéseit taglalja a cikkíró)
Eléggé megbolygatta az egyházat mostanság a sokfelé megjelenő visszaélések híre. Beszélgetések, találgatások, az egyház jövőjét fürkésző tekintetek, becsődölő Vatikánról és egyházmegyékről szóló hírek keltek szárnyra, és mindezt erkölcsi csődre vezetik vissza, és…..
Impetuoso (törölt) 2010.03.23 16:10:20
@Pandit: Igen, később vettem észre, hogy pontatlanul fogalmaztam. Természetesen nem követelőzésre gondolok. Úgy értettem, hogy az utóbbi hetekben, napokban a botrányok kapcsán nagyon erősen hallani ezeket a hangokat, melyek azt mondják, hogy a hívők körében elindult valamiféle lavina a tradicionalista álláspontra való áttérést illetően (egyre többen szeretnék visszaállítani a trienti rítust, stb).

Nekem nincsenek személyes tapasztalataim, ezért vagyok kíváncsi, hogy egy nem tradicionalista fórumon miként vélekednek a hívek.

Én nem azonosultam a hagyományhűek álláspontjával, de bevallom, az utóbbi idők egyházi történései és főként a világ ilyen mértékű romlása kezd kételyeket ébreszteni bennem.

Nagyon nehéz tisztán látni...
Impetuoso (törölt) 2010.03.23 16:41:03
@Kitalátor feljegyzetei: Nem háborítana fel, ellenkezőleg! Bizonyos szempontból megnyugtató volna.
Jezsuita bloggerek Halál Testvér 2010.02.11 11:15:00
Az alábbi történethez kevés kommentár is elegendő. Egy európai hospice-önkéntes vallomása egy sorsformáló találkozásról. Az írás érdekes kérdéseket vet fel elmúlásról, együttlétről, szolidaritásról. Talán nem túl erőltett a párhuzam a közelgő nagyböjttel, amely a…..
Impetuoso (törölt) 2010.02.15 21:07:26
@jabbok: Erre természetesen nincsen semmi bizonyítékom, vagy valamilyen erős,logikus érvrendszerem, csak amolyan, megfigyelésből fakadó, szubjektív benyomásként, élettapasztalatként fogalmazódott meg bennem.

Ahogy írtam is, számomra a kárhozat lehetőségén kívül semmi sem indokolja ezt az erős, feloldhatatlan félelmet és szorongást. Szokás még mondani, hogy a halálfélelem az ismeretlentől való félelem, azonban sok erős hitű ember is fél.

Egy hívő jól tudja, elfogadja, hogy a katolikus, keresztény tanítás szerint három, világosan elkülönülő létállapot lehetséges a földi halál után: örök kárhozat, purgatórium, örök üdvösség (mindhárom hittétel). Még ha kissé misztikus és homályos is, de ennek ellenére sem fél senki az eljövendő üdvösségtől, hiszen ennek elnyerése adja reményünket, életünk célját és értelmét. Félni csak a pokol és a tisztítóhely gyötrelmeitől van igazi okunk, mely utóbbiak az egyházatyák - talán nem egyhangú, de jelentős számú - vélekedése szerint nem sokban különböznek a kárhozat szenvedéseitől (leginkább csak végességükben).

Részint ezek alapján jutottam erre a véleményre.