Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Sopronec

0 bejegyzést írt és 10 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2010.01.29. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Szláv Virtus A cseh irodalom nagyjai: Jan Kollár 2011.02.09 14:18:00
    Folytatódik az irodalmi sorozatunk, ami már jó rég jelentkezett cikkel, úgyhogy épp itt az ideje, és ezen alkalomból egy igen különgeles személyt veszünk górcső alá, ez pedig Jan Kollár. Személyén osztozik a cseh és a szlovák literatúra, Kollár ugyanis…..
Sopronec 2011.02.10 07:51:50
Szláv Virtus Kis szláv heraldika - nyugat szlávság 2010.02.13 12:09:00
Ha már szláv virtus, nézzük csak meg, mi díszítette a szláv vitézek pajzsát. Mivel a heraldika elég komoly segédtudománya a történelemnek, nem szeretnék olyasmibe merülni, amit Ti is elolvashattok olyan oldalakon, amik esetleg erre a tudományra szakosodtak (bár az igazat megvallva,…..
Sopronec 2010.02.14 07:30:02
Szláv Virtus Busójárás 2010.02.10 09:14:00
    Busójárásról mindenkinek -méltán- Mohács, maskarák és a farsang ugrik be először. Ez így rendben is van, de vajon honnan eredeztethető ez a rendkívül népszerű, egyedi népszokás? Gondolom már kitaláltátok, bizony, a szlávoktól...      …..
Sopronec 2010.02.10 14:54:41
Sopronec 2010.02.10 17:06:00
Szláv Virtus Szláv teniszcsillagok - Daniela Hantuchová 2010.02.05 10:11:00
    Még nem tudom, hogy ebből lesz-e sorozat, hiszen ezen a blogon megszokhatták, hogy mindig van valamilyen téma, amivel több részen át foglalkozunk. Ez most inkább ilyen fórumszerű, interaktív topik lesz, hiszen a leghíresebb szláv teniszezőket mutatnánk be,…..
Sopronec 2010.02.05 12:55:43
Szláv Virtus Szlavónia, merre vagy? 2010.01.26 19:23:00
A következő posztban arra derítünk fényt, hol is keressük pontosan Szlavóniát! A történelem előrehaladtával Szlavónia határai is megváltoztak. A középkori történeti Szlavónia a mai Közép-Horvátország északi része, a Dráva és a Száva folyók közti terület nyugati fele.…..
Sopronec 2010.02.02 08:08:41
@Bácskai peregrinus: Nem véletlenül érdemes borozgatás céljából eljutni a Drávaszögbe hisz pl. Keleti Károly "Magyarország Szőlészeti Statistikája" (1873-as adatok) című munkáját segítségül hívva egyértelművé válik, hogy az országosan harmadik legtöbb szőlővel rendelkező Baranya megyében is magasnak tekinthető a Báni-hegyet magában rejtő Baranyavári járásban a szőlősgazdák száma és birtokaik mérete. Például Sepse (Kotlina) település határában volt Baranyában az akkori Pécs után a legtöbb szőlő és gazda, szám szerint 986 holdon (~567 ha) 802 birtokos gazdálkodott, ez nagyjából az akkori villányi állapotok háromszorosát tette ki.
Sopronec 2010.02.03 10:57:49
Feldobnám a blogot egy kis közjogi ismertetővel...

A régi Szlavóniát – a mai Horvátország nagy részét – őseink már a honalapítás idejében elfoglalták, s így az ország szoros értelembe vett anyaterületének kiegészítő részét képezte, habár az lehetséges, hogy e területen rendszeres állami élet valamivel később, talán csak szt. László idején keletkezett. De a XVIII. század elejéig Horvátországnak nem nevezték, s attól mint az egyéb magyar részek, közjogi szempontból különbözött.
Szlavóniát hosszú időn keresztül egyenesen a központból igazgatták s élére csak II. Géza király idején állítottak először bánt, Belus nádor személyében; de Szlavónia bánjának állása és hatásköre a horvát-dalmát bánétól lényegesen különbözött, mint ahogy eltért a két terület közigazgatási szervezete is. III.István illetve Béla uralkodásától egész 1275-ig Szlavóniának és Horvátországnak egy bánja volt ugyan, de más-más hatáskörrel e két területre. Szlavónia területén, mint a magyar állam jogrendjének alávetet területen, a magyar jog uralkodott, nemesei a magyar országgyűlésen jelentek meg, később követeit megyénként küldte. Közigazgatása a magyar országgyűlésen hozott törvények szerint vezettetett; igazságszolgáltatásra pedig Zágrábban mint fővárosban volt másod folyamodású törvényszéke (a horvát báni tábla Kninben székelt) amelytől a föllebbezések a magy. kir. curiához kerültek.
Mindebből természetszerűleg következik, hogy régente országnak – regnum – nem is nevezték. A régi oklevelekben, mint partes Slavicae, terra Slavoniae, s mert néha bánjaik királyi hercegek voltak, terra ducatus, vagy terra banatus jelöltettek. Királyi címek között ugyan már I. Mátyás is használja, de állandóan úgy látszik II. Ulászló vette fel, mint mondják tisztán politikai okból: Corvin Jánossal szemben, ki Szlavónia hercege volt, így akarván felsőbbségét kimutatni. Néha Horvátországgal ellentétben helyezkedik; így II.Lajos halála után Horvátország Ferdinándot Szlavónia Zápolyát óhajtotta királynak.
A XVIII. században e területet, a török hatalom alá került Horvátország bevándorlott lakosairól, mint föntebb mondtuk, Horvátországnak kezdik nevezni és a régi Horvátország közjogi állását szerezte meg. Szlavonia elnevezése pedig a szomszédos, nagyobbára szlávok által lakott Pozsega, Szerém, Verőce és Valkó megyék területére csúszott, a nélkül azonban, hogy ezt autonóm tartományi különállásra emelte volna.
Ami ezen drávamelléki, egykori magyar megyéket illeti, kétségtelen, hogy a honalapítás idejében úgy mint egyéb magyar terület elfoglaltattak és tősgyökeres magyar jellegüket egész a mohácsi vész utáni időkig senki kétségbe nem vonta. A mohácsi vész után e megyék is török uralom alá jutottak s a Pozsegán székelő basa által kormányoztattak, de a magyar népesség a török kormányzás elöl tömegesen menekült, helyüket szerbek foglalták el, később pedig midőn e megyék a magyar korona hatósága alá visszakerültek, a gyér népesség szaporítására I.Lipót ismét szerbeket hívott be.

A karlócai békétől majd folytatom...
Sopronec 2010.02.03 13:32:25
Folyt. köv....

Az 1699 karlócai békekötés e területet a magyar szent korona országának visszaadta, s a következő évben a magyar királyi kancellária bizottságot küldött ki, hogy a magyar megyék mintájára újólag szervezzék. A bizottság 1700. december 11.-én kelt jelentésében előadja miszerint Szerém, Verőce, Pozsega és Valkó megyéket Magyarország törvényei és szokásai alapján szervezte s a tisztviselőket utasította, hogy úgy járjanak el, mint ahogy a többi magyar megyében szokásos. Az így rendezett megyék azután a magyar országgyűlésre követeket küldöttek; s midőn egy alkalommal, az 1708. pozsonyi országgyűlésen kérdés intéztetett az iránt, hogy Pozsega vármegye nem tartozik –e Szlavóniához, mely már akkor Horvátország nevével és jogával élt, az országgyűlés kijelentette, hogy Pozsega Magyarországhoz tartozik, s mint magyar megyének külön követtel kell bírnia.
A visszakebelezés megvalósítása azonban, a rác nép kiváltságait hozván fel okul és hogy még egyéb területi elrendezések (határőrvidéki kérdések) is vannak, meggátoltatott; de az 1715: XCII., az 1723: XX., 1729:VII., s az 1741: XVIII. törvénycikkek újból és újból sürgették, hogy mint az ország szent koronájához tartozó megyék, a rendes vármegyei szervezetbe visszavétessenek.
Végre 1745-ben egy új bizottmány kiküldése rendeltetett el, csakhogy nem az idézett törvények értelmében. A nádor tudta nélkül az udvar küldött ki egy horvátokból álló bizottságot, mely utasítása értelmében akképp járt el, hogy Valkó megyéből kiszakította a határőrvidékhez szükséges részt, Szerém Pozsega és Verőce megyéket pedig a horvát bán hatósága alá helyezte, s így csatolta vissza a magyar koronához. Ezt az intézkedést az 1746 április 27.-én kiadott udvari rendelet helyben hagyta. Az 175:XXIII. törvénycikkben azonban az országgyűlés kimondja, hogy ha e megyékre a bán hatósága ki is terjesztetik, azok ezután is Magyarország megyéinek tekintessenek s a magyar országgyűlésre Ő Felsége által mindig meghívassanak. Ami azután 1848-ig meg is történt, sőt még az 1848: V. törvénycikk is, mint magyar megyének határozza meg az országgyűlésre küldendő követeik számát, bár az említett visszacsatolástól az új Szlavónia az új Horvátországgal közös gyűléseket is tartott, melyek szintén királyi engedély mellett hívtak össze és a hozott határozatok királyi megerősítést nyerve az új Szlavóniára is kiterjedtek.
Ezen az alapon, hogy a bán hatósága a fentebb említett megyékre kiterjesztetett, s mert területükön szlávok tömegesen laktak s a régi Szlavóniára Horvátország neve ragasztatott s így Szlavónia névnek terület szükségeltetett: általános szokássá vált e megyéket együtt Szlavónia névvel jelölni, ami ismét azon vágyat és hitet keltette a horvátoknál mintha az mindig a most már Horvátországnak nevezett Szlavóniához tartozott volna. De a hivatalos nyelv csak legújabban fogadta el kizárólagos használatra. Még az 1836-os sőt az 1848-as törvények is e területet nem nevezik Szlavóniának, hanem megyéinek felsorolásával idézik, a belőle kihasított határőrvidéket pedig nem szlavóniai, hanem szerémi határőrvidéknek mondják, miután Szerém mellett feküdt.
Amint Horvátország és Szlavónia elnevezésnek a mai területen alkalmazása, névcsere eredménye, úgy az általuk most használt címerek is eredetileg más területet illettek meg. A húsz ezüst és ugyanannyi vörös kocka a régi Horvátország címere volt. A mai Horvátországnak - régi Szlavóniának - II. Ulászló engedélyezett címert: két folyó közt futó nyestet vörös mezőben. Még XVI. században is ezt a pecsétet használta a mai Horvátország. A mai Szlavóniának akkoriban nem volt külön címere.
Szláv Virtus Sörhöz a sajt 2010.01.25 13:28:00
           Manapság a reformkonyha hívei esküsznek rá, hogy a sajt az egyik legegészségesebb és legtáplálóbb eledel. Az európai – és benne a szláv – sajtkultúrának persze sok-sok évszázados hagyománya van, és úgy…..
Sopronec 2010.02.02 14:57:16
@sóskatáska:Az utopenec szó magyar megfelelője a "vízbefúlt" vagy "vizihulla". Így hívják a csehek egyik kedvenc sörkorcsolyáját. A név arra utal, hogy vizes, ecetes lében kolbászkák áznak egy ideig.

Elkészítése: A debrecenit vagy a szafaládét középen hosszába vagdosd be majd ezekbe a nyílásokba tömködj rengeteg előre besózott karikára vágott hagymát, és/vagy uborkaszeletet, ízesítsd szemes borssal, mustármaggal, pepperonival, majd egy fogpiszkálóval szúrd át, nehogy szétessen, majd hagymaszelet-rétegekkel befőttesüvegbe tesszük jó sűrűn a már töltött kolbászkákat.

Adhatunk hozzá néhány babérlevelet is, erős paprikát ízlés szerint, kanálnyi olajat, jó kanálnyi sót, kevéske cukrot, majd miután az üveg megtelt, enyhén ecetes vízzel felöntjük, és kb. egy hétig hűvös helyen állni hagyjuk. A kolbászkák ekkorra egy kissé "megfakulnak", és átveszik a hozzáadott fűszerek, só és ecet ízét.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása