Adatok
eilenah
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Emberek! Számolt már valaki? Legalább egy kicsit? Sehol nem láttam semmilyen levezetést arra vonatkozóan, hogy a csapból is folyó, mindenki által mindenhol puffogtatott árfolyamrés összegszerűen ténylegesen mit is jelent. Mivel ebből kezdett elegem lenni, ezért én utánaszámoltam,…..
S az aranyba vont ég alatt, - mert beköszönt az ünnep - a szabadság sétára megy. Hős népe ágat lenget, s ő kézenfogva vezeti szép gyermekét, a rendet. József Attila: Május Kísértet járja be Magyarországot, a szabadságot gyűlölő kísértet. Undorító eszmék szerelemgyermeke,…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A teljesség igénye nélkül rámutatnék a bejegyzés néhány gyenge pontjára:
1. A bejegyzésben használt számolás "szimplán hótökörség".
Egy deviza-alapú hitel esetében az árfolyamrés okozta költség összegét a teljes tőkeösszeg alapján lehet kiszámolni. A bejegyzés szerzőjének az próbálkozása, hogy a 300,- CHF értékű havi törlesztőrészletet tekinti a számolása kiindulópontjának "szimplán hótökörség". A használt számítási módszer feketén-fehéren megmutatja, hogy a cikk szerzőjének fogalma sincs arról, hogy mi az "árfolyamrés".
2. A fogyasztók NEM követelik vissza az árfolyamrés okozta költséget, ezt a Kúria találta ki.
A bejegyzés szerzőjének elkerülte a figyelmét az a tény, hogy a devizahiteles perek vitatott kérdése NEM az volt, hogy sok vagy kevés-e az árfolyamrés okozta költség, hanem az volt, hogy vajon okoz-e költséget a fogyasztóknak az árfolyamrés.
Ebben a vitában a bankok azt mondták, hogy az árfolyamrés NEM okoz költséget. Ezzel szemben a fogyasztók azt mondták, hogy az árfolyamrés okoz költséget.
A vita során pont a fogyasztók érveltek azzal, hogy a THM tartalmazza az árfolyamrés értékét. A fogyasztók érvelése arra az egyszerű logikai összefüggésre épült, hogy ha a THM tartalmazza az árfolyamrést, akkor az árfolyamrés költség kell hogy legyen, hiszen a THM funkciója pont az, hogy megmutassa a szerződés költségeit.
Ezzel szemben a bankok érveltek azzal a "szimplán hótökörséggel", hogy az árfolyamrés nem költség.
3. Be kell-e tartani a törvényeket?
A bejegyzés szerzőjének a tájékozatlanságát az is mutatja, hogy a szerző egyszer sem említi a Hpt. 213. § c) pontját. Ez a rendelkezés ugyanis úgy szólt, hogy semmis az a hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó összes költséget.
Azt a bejegyzés szerzője is elismeri, hogy az árfolyamrés költséget okoz. (A szerző számítása szerint évente 3.145,65 forintot.) Ha a szerző gondolatmenetét összevetjük a törvény rendelkezésével, akkor az eredmény az, hogy semmis lenne a szerző "elképzelt szerződése", ha abban az évi 3.145,65 Forint nem volt feltüntetve.
A törvény ugyanis NEM tett különbséget sok-költség és kevés-költség között. A törvény NEM úgy szólt, hogy semmis az a hitelszerződés, amelyikben nincsenek "a jelentősebb költségek" feltüntetve.
A fogyasztók tehát azért kérik a szerződéseik semmissé nyilvánítását, mert a bankok nem tettek eleget tájékoztatási kötelezettségeiknek; pl. az árfolyamrés okozta költség értékét elrejtették. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az árfolyamrés sok vagy kevés költséget okoz-e, a lényeg, hogy költséget okoz.
Nincs kedvem többet írni. Ez a bejegyzés ennél többet nem érdemel. Aki utána akar nézni a neten a deivahitelekkel kapcsolatos pereknek, az itt talál hasznos információkat:
www.hitelsikerek.hu
www.pitee.org
A devizahitelesek NEM kérik a megmentésüket! Ök csak azt kérik, hogy a bankok tartsák be, a bíróságok pedig alkalmazzák a meglévő törvényeket.
Sok sikert kívánok az elegemvan.blog.hu további tevékenységéhez.
Eilenah