Fanfan_la_Tulipe 2011.05.07 17:45:17

Az lenne az érdekes, hogy milyen szakmai érvek szólnak amellett, hogy a BCE jelen formájában működjön tovább? Számos szakmai érv volt ugyanis az elmúlt 10-15 évben, amely a Budapesten elmaradt és racionális integrációk különböző fajtáit járta körül. Jelenleg van Bp-n 7 olyan állami intézmény, amelyen van gazdasági képzés és mellette még számos képzési terület oktatása, sok kis csonka "egyetem": SE, BME, BCE, OE, ELTE, BGF. A BCE közgáz képzései a presztizs (jelentkezői véleményeken) alapuló rangsorokban jók, egyébként nem kiugróak. Az utóbbi 5 évben a mester-doktori-elméleti-kutatói területen az ELTE és a BME is kezdi lenyomni, a CEU-ról nem is beszélve, a business-marketing területen átlagos, pénzügyben a BGF meg évtizede jobb. Van tehát egy intézmény, amelynek van egy közgáz, egy markec és e mellett egy kertész része. Aminek a brandje annyira erős, hogy senki nem BCE-nek, hanem Közgáznak hívja. Van egy jó egyetemi infrastruktúrája Pesten, ezt az esetlegesen integrált intézmény sem fogja nagydobra verni, mert mindegyik potenciális férjnek / feleségnek vannak lerongyolódott és nem campus-szerű épületei. A kertészeti képzés Gellért hegyi folytatása meg azért megkérdőjelezhető ingatlanhasznosítási szempontból. E mellett az origo-n a rektor meg a hálózati infrával is kérkedett, amit meg minden hazai egytemnek a NIIF biztosít, azaz névcsere nem oszt nem szoroz. Természetesen elmondható a jelenlegi struktúra tarthatatlansága sok hasonló intézményről (SZIE, NYME), csak most a BCE körül indult be a hiszti.

Fanfan_la_Tulipe 2011.05.07 17:45:20

@Damján: A Széchenyi összességében szinte minden tekintetben lenyomja mind a PE-t, mind a NYME-t. Oktatói minősjtés, átlagéletkor, működés, ipari kapcsolatok,kibocsátott diploma értéke, mindenben az egyik legjobb. meg ott van ugye egy Audi... A dunántúli integráció / szerkezet viszont tényleg elképesztű: PE: Veszprém egy műszaki egyetem volt, de gründoltak egy pedagogusképzést, mellette azonban Keszthelyen nagyon profilosan fenntartják az agrárképzést. A NYME meg három pedagogusképzést tart fent Sopronban, Győrben, meg Szombathelyen, és van egy agrárpropfilja, szintén két helyen, közben meg még a geodétáit kirakta Székesfehérvárra. És még van ott egy kicsi Dunaújvárosi Főiskola is. Ahelyett, hogy mondjuk az állam finanszirozna egy Sopron - Szombathely meg egy Győr - Veszprém egyetemet, és kész.

Fanfan_la_Tulipe 2011.05.09 09:11:10

@jvizkeleti:
1. Nem emlékszem, hogy valaha személyre tettem volna megjegyzést vitáim során, ezt a civilizált megoldást irányomba is szeretném elvárni. Az ad hominem érvek nem tartoznak a szakmai érvek közé.

2. Így végződik a poszt "Kár lenne, ha a különféle politikai és intézményi lobbierők teljesen felpuhítanák a kormány terveit, annak viszont kifejezetten örülnénk, ha a módosításokat szakmai szempontok alapján tennék meg." Jelenleg a BCE melletti érvekben csak az intézmnyi lobbi dumát olvastam ki. Ismételten: 2.1 Mitől lenne rosszabb minőségű a BCE közgáz képzése, ha a) a BCE gazdasági karai beintegrálódnának az ELTE-be vagy a BME-be vagy egyesülnének a BGF-el, és b) az össz budapesti marketing és nemzetközi kapcsolatok és gazdálkodás államilag finanszírozott hallgatói létszám megfeleződne? 2.2 Mitől lennének rosszabb minőségűek a BCE agrár képzései, ha a) egy agrár profilú intézménybe lennének integrálva és b) a szűk és lerongyolódott gellért-hegyi campusról kiköltöznének egy ROP-ból, TIOP-ból milliárdos összegben felturbózott vidéki campusba?

Fanfan_la_Tulipe 2010.03.20 18:07:11

Párizsnak van 20 kerülete, s van 29 szomszédtelepülés meg a Défense, amelyekkel közigazgatási egyeztetési kötelezettség áll fenn. Az első vagy a második kerület jóval kisebb mint Terézváros vagy a Vár, olyan óriáskerületek sincsenek mint Bp-n a III. vagy a XVII., mégis működik, mert a hatáskörök megfelelően és egyértelműen vannak elosztva. Egy-két kerületet tényleg össze lehetne rántani (pl. V-VI-VII), de a városvezetés és igazgatás nem a kerületek határától vagy számától fog függni, hanem attól, hogy a kerületek megszünnek kvázi önálló települések (kiskirályságok) lenni, s átalakulnak megfelelő területi szolgáltatóvá.

Fanfan_la_Tulipe 2010.03.14 15:07:18

Ezzel az egész vitával és hisztériakeltéssel az a baj, hogy az vannak, akik próbálnak a tényekből kiindulva pontos fogalomhasználattal racionálisan érvelni, szakmai ismereteket átadni, meg vannak a totál félremagyarázó, fogalmakat összekeverő, előítéleteket puffogtatók, az egyenlőség és az egyformaság fogalmát nem ismerők, akikkel nem nagyon lehet mit kezdeni.

Két fogalomtisztázó cikk a témához:

nol.hu/velemeny/20100308-a_galilei-metely

feszekdarazs.blog.hu/2010/03/14/vendegposzt_genderista_e_vagy

Fanfan_la_Tulipe 2010.03.02 22:28:48

hát speciel azok az oktatási rendszerek, ahol az alsó tagozatban nincs évismétlés, jobbak, mint azok, ahol a poroszos buktatás van. meg speciel az iskola tényleg a gyerekért van, az a funkciója, hogy oktassa-nevelje a nebulót. ez a cél. s nem azért van az iskola, hogy a pedagógus jól érezze magát (az maximum eszköz, mert ha nem érzi jól magát a munkajában, akkor valószínűleg szarul is végzi). s nem is azért van, hogy a politikusok az oktatás szabályainak változgatásán teszteljék és éljék ki hatalmi vágyaikat. ha meg tömegesen probléma van a diákokkal, akkor ott rendszerszintű vagy pedagógiai problémák vannak, mert annak oka van, ha a sok diáknak nem megy ugyanaz.

Fanfan_la_Tulipe 2010.03.01 17:30:13

@Elpet:
1, Megnézve nyugat-európai vagy akár környező országok választási kampányait, azok mindenhol szakpolitikai elképzelések vitájától hemzsegnek. Az USA-ban vagy Németországban az oktatáspolitikai elképzelések állandóan fő tematikát jelentenek. A csapból is az oktatási szakkérdések folyank éjjel nappal. Romániában legutóbb regionális szakkérdésektől volt teli a bulvársajtó is.
2. A választók egy része valóban érzelmi alapon választ, Egy része meg nem, és szeretné tudni, hogy az őt képviselni akarók mit akarnak csinálni az ő pénzéből. Csak a hardcore rajongóknak az a legfontosabb nemzeti kérdés, hogy a Fidesz váltsa le az MSZP-t. A többi 90 százaléknak meg az a kérdés, hogy csökkennek e a sezmélyi adók vagy növekednek-e, milyen eszközökkel lesz Budapest levegője belélegezhető, hogyan lesz megállítva a Duna-Tisza köze elsivagosodása, stb. S főleg mi lesz a zsebemmel és mi lesz a gyerekeim lehetőségeivel (azaz az oktatással).
3. Elég gáz azt feltételezni a magyar lakosságról, hogy nem érdekli az oktatáspolitika, ezért oktatási kérdésekkel nem kell traktálni, ugyanis ennek az az üzenete, hogy a magyarországon élő szülők leszarják gyerekeik jövőjét.
4. az okatáspolitikia a kevés olyan szakterület, ahol vannak jó műhelyek, vannak mind független szakértők, mind egyes oldalakhoz közelebb állók. lehetne értelmes vitát folytatni. Ami minden félnek és minden olvasónak a hasznára vállna, mint valahol fentebb vagy lentebb vajdapéter utca a a szakpolitikai viták közjószág jelleggét megemlítette. Meg programra nem csak a kampány miatt van szükség, hanem azért is, hogy ne legyen 1,5-2 év tökölödés kormányváltáskor.
5. Elég ciki, hogy az egész kampányban 2 oktatáspolitikai vita volt. E fenti a Mandiner által összefoglalt, meg a Szány és Teher körüli langyos állóvíz. Rajtunk kivül ( feszekdarazs.blog.hu ) csak a Transparency International elemzte ki a szöveget nyilvánosan. Oktatáspolitikai vitát, elemzést ezen felül csak a Mandineren, meg az Ellenőrzőn találtam, néhány szakkolégiumi meg HÖK beszélgetés van az oktatás jövőjéről,
6. Konkrétum a pártprogramokban: MDF-ben van pár sor a felsőoktatásról, LMP-ben van pár sor a közoktatásról, MSZP-nek nincs programja, Fideszé 2007-es. Nagyjából a Sió féle megnyilvánulásokból lehet arra következtetni, hogy megy a programgyártás.
7. Elég durva kisebbségrendűségi paranoia az, hogy a szakértelem számonkérése ballib összeesküvés. A szakértelem az egy olyan dolog, amely révén hatékonyabban lehet megoldani adott szakterület problémáit. Persze ha valaki még nem találkozott ilyen mitikus dologgal, mint hozzáértés meg hozzáértő, akkor persze hogy fél, aztán valami mitikus névvel illeti.
8. Kb 2006 óta a kormányzat jelentős inkompetenciájáról szól a diskurzus. Ebben az esetben nem kompetensnek, szakértőnek, korményképesnek látszódni egyszeráen hiba az ellenzék részéről.
9. 2002-es kampány óta az írni-olvasni tudó választóknak töke tele van, hogy csak az írni-olvasni nem tudóknak szól a játék.
10. G. W Bush anno a számtalan konzi think tank policy paper gyártása segítségével lett esélyes Al Gore-ral szemben, a CDU-CSU a konkrét szakpolitikai kérdések felvállalásával küldte padlóra Schrödert, a toryk a pragmatikus szakértői imázzsal tudják verni a labourt. Ami anno valóban a think tankjaik minőségi fölényének segítségével tudta a kifáradt torykat verni. A szekértelem hasznos dolog.

Fanfan_la_Tulipe 2010.03.02 13:55:28

@Elpet:
Az állításom egyik lényege az volt, hogy az egy szavas mondatok és az érzelmi politizálás _mellett_ ott van a szakpolitikai beszéd erősen. Az engem érdeklő oktatáspolitikában a Sarko - Segolene kapmpányban a jobb - konzi - libero - centrum oktatáspolitikai szakértők egymással is hatalmas vitákat vivtak, ami révén az látszott, hogy itt aztán van kompetencia, nem csak hisztis belharc, mint a baloldalon. Érzelmi azonosulás meg nulla volt és van Sarkoval, még csajt is Olaszországból kellett hoznia... Német kampányban a foglalkoztatási és oktatási kérdéséekről is értelmes vita folyt, Offe, Eder irt pl. Valahol lentebb / fentebb tanársegéd úr is erre utal. A másik fő állítás az volt, hogy a szakértői viták lényegében mindenkinek jót tesznek. Ezért is örültem volna annak, ha van a Szárny és Terhen meg a pedagógusok elbocsáthatók-e vitán kivül más is, konkrétum. De hát szokták mondani, hogy jól vigyázz, mit kívánsz magadnak, mert a végén még teljesül. Oszt ma reggel mi fogad: 1. Egy botrányosan felkészületlen Bologna fikázó portál. 2. A "visszaállítjuk a buktatást" bejelentés, amivel csak az a gond, hogy az alsó tagozat folyamatossága pont egy megőrzendő érték. 3. Botrányos szarkavarás és félremagyarázás a 137/1996 Korm rend nemi szteretotipia kerüléséről szóló részhez, ami mindössze annyit mond, hogy kerülni kell azt, azaz ha egy kislány azt mondja, hogy rendőr akar lenni, ha nagy lesz, akkor az óvópedagógusnak nem szabad leteremtenie. By the way. Elvi kérdés az, ami elvekről szól. Ami empirikusan ellenőrizhető kérdés, az meg nem elvi kérdés. Ugyhogy szerethet valaki házasságban élni, ez az ő döntése. Azonban olyanokat leirni pl. (nem Elpet, hanem pl. a Szárny és Teher), miszerint az élettársai kapcsolatban élők gyerekei rosszabul teljesítenek az iskolában, mint a házasságban élők gyerekei, az egyszerűen tudatlanság vagy hazugság, mert hogy az empíria ezt az állítást nem támasztja alá.

Fanfan_la_Tulipe 2010.03.02 20:13:02

@Alfőmérnök: bolognacikipontblogponthu ha jól emlékszem

Fanfan_la_Tulipe 2010.02.28 15:21:06

@bontottcsirke:
Kommenthez: Az igaz, hogy a pedagógusok egy részénél túl sok az adminisztráció és nem azzal foglalkozik, hogy a valódi munkáját végezze. A skandináv vagy angolszász országokban erre ott van az arra szakosodott szakember. (Pl. az csak Magyarországon és Franciaországban fordulhat elő, hogy tanár könyvel és nem könyvelő...)

Az viszont őrült nagy MITOSZ, hogy a hazai pedagógusok olyannyira túl lennének terhelve. OECD összehasonlításban a kötelező óraszám az átlag alatt van. (Igaz, a magas óraszámú svédeknél, finneknél a tanári fizetés messze az átlag felett van.)

Poszthoz 1: Ezeknek az elemeknek egy részét a Szárny és Teher tartalmazza, ami egy tök ellentmondásos szöveg. Mert miközben a pedagógiában paradigmaváltást, megújulást szorgalmaz, a pedagóusok változásának szorgalmazását, a rendszerben lévő pedagógusok rossz teljesítményének okként való feltüntetését meg elveti, már-már a gonosztól való gondolatnak tartja. Eléggé kiveséztük páran itt (három részben): feszekdarazs.blog.hu/

Poszthoz 2: Hihetetlen, hogy a pedagógus társadalom betokosodott részének mennyire nem mer nekimenni az oktatáspolitika. Sióék (Fidesz) azon felvetésére, hogy a munkájukra teljesen alkalmatlan munkatársak munkaviszonyát akár meg is lehetne szüntetni, az MSZP össztűz felháborodással válaszolt, a Fidesz meg végül elhallgatott. Pedig ennél evidensebb elv a munka világában kevesebb létezik.

Fanfan_la_Tulipe 2010.02.28 16:09:03

@bontottcsirke:
Finn vagy svéd modell a következőképpen néz ki:
- Van 2-3 tanárképző intézmény
- Tanároknak nagyon magas az óraszáma
- Tanároknak a diplomás átlaghoz képest magasabb a fizetése
- Magas teljesítmény, magas fizetés, nincs 2. és 3. mellékállás (nagyon durván szankcionált)
- Az adminisztrációt, informális nevelést erre szakosodott szakemberek végzik
- A világ legjobb okatási rednszereinek tűnnek

Magyar modell
- Van 40-42 (!) tanárképző intézmény
- Tanároknak alacsony az óraszáma
- Tanároknak a diplomás átlaghoz képest alacsonyabb a fizetése
- Alacsony teljesítmény, alacsony fizetés, dögivel van 2. és 3. mellékállás (teljesen elnézett)
- Az adminisztrációt, informális nevelést nem erre szakosodott szakemberek végzik
- OECD összehasonlításban átlag alatt vagyunk.

Ezen úgy lehet változtatni, ha pedagógus társadalom összetételében, hozzáállásában, finanszírozásában egyaránt van változtatás. Sem az nem megy, hogy a langyosvíz védelmében nem lehet semmilyen változást kikövetelni, mert akkor a szakszervezetek keresztbe raknak, sem az nem megy, hogy csak a pedagógusok teljesítményét követeljük meg, de a javadalmazás nem megoldott. Meg az se megy, hogy a pedagógusok egy része szerint a könyvtártanár, meg a napközis, meg a könyvelő, meg az iskolapszichológus, meg az intézményirányítás az nem szakma, aztán csodálkoznak, hogy nekik kell ellátniuk azokat a feladatokat, amihez nem értenek és amiért nem kapnak plusz fizetést. Az egész jelenlegi közalkalmazotti szabályozást el kellene felejteni a tanárok esetében.

Fanfan_la_Tulipe 2010.02.28 14:25:46

@Petri Ágnes: Kedves Ágnes! A dokumentumot mi is nagy várakozásokkal vettük kézbe, ehhez képest volt kiábrándító. Nem politikai szinezete, hanem ellentmondásossága és a tények figyelmen kívül hagyása miatt. Mint az oktatási rész elemzésében rámutattunk: számos jó elem van a dolgozatban, ilyen például az a rész is, amelynek méltatását végül az amúgy is hosszú posztból kihagytuk, nevezetesen az informális tanulási formák és a tanórán kívüli foglalkozások szorgalmazása, így a napközi és a könyvtár presztízsének visszaállítása. Sajnos azonban az anyag ebben is ellentmondásos, mert miközben a könyvtárostanárok fontosságát elismeri, addig kb 15 oldallal előrébb azon siránkozik a dokumentum, hogy miért van olyan sok nem hagyományos pedagógusi munkakör (a rendszergazdától az iskolapszichológuson át a tankönyvfejlesztőig) az iskolákban.

Fanfan_la_Tulipe 2010.02.27 20:50:39

Kedves Settörhend! Tényleg oldulsz, öregszel rendesen, és a kedves kollegáknak nem írtad meg, hogy hol a véleményünk.
feszekdarazs.blog.hu/