Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ajószűcs

0 bejegyzést írt és 29 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A politikai berendezkedéseket tekintve többnyire két álláspont jellemző a hazai közvélekedésre: az egyik szerint csak demokrácia és diktatúra létezik, - melyek közt éles és egyértelmű határvonal húzható a parlament, a pártok és a szabad választások megléte alapján - míg a másik vélekedés szerint…..
Ajószűcs 2019.10.27 18:30:32
@Solo.: Látom nem sikerült értelmezni a kommentet. Segítek.

Feddőleg írod: Szaúd-Arábiát te demokráciának tartod, ember??? Ahol egy Mohamedről megírt cikkért lefejeznek egy újságírót? Szabad sajtó? Mond ez valamit?

Ehhez képest én ezt írtam: Szaúd-Arábia miért féldiktatúra? Ott nincs procedurális demokrácia. Halyhatósági választások vannak, de országos szinten csak tanácsadói testület van a király mellett. Az diktatúra, illetve pontosabban abszolút monarchia.

Ebből elég bravúros levonni azt a következtetést, hogy demokráciának gondolnám ugye.

Irán viszont más helyzetben van. Az iszlám köztársaság a világ egyik legsajátosabb államalakulata, amelyik a teokratikus és a demokratikus elemket igazán kreatívan elegyíti. Ahogy írtam is - látom ezt szintén nem sikerült elolvasni - egyértelműen demokratikus választásokat tartanak, hiszen valós programok csapnak össze, a madzslisz össztétele is lényeges, és a különböző pártok (bár formailag nem léteznek, a gyakorlatban nagyon is) valós, egymástól eltérő programokat jelenítenek meg, és egyáltalán nincsenek "lőre leosztva" a lapok. Ugyanakkor az Őrök Tanácsa azzal, hogy diszkvalifikálhat jelölteket komolyan befolyásolhatja a folyamatokat. Stb... No ezt vártam volna ettől a poszttól is.

"Melyik latin-amerikai ország a féldiktatúra?" Kuba mondjuk? Vagy Bolivia és Venezuela esetleg?

Pontosan erről kellene szólnia a posztnak. Distinkciókról pl ezek között az országok között. Kuba nem féldiktatúra. Bár új alkotmány van, és lassú nyitás ez a politikai pluralizmusra nincs haátással. Kuba egyértelmű diktatúra.

Venezuela érdekes helyzet -talán tényleg a féldiktatúra legjobb példája lehet, de le kell írni miért. Hogyan csúszott át Chavez rendszere - ahogy voltak valós ellenzéki alternatívák, egy olyían rendwzerbe, ahol ezeket már politikai, sőt rendőri eszközökkel korlátozzák.

Bolívia még érdekesebb - Evo Morales háromszor nyert, de olyan váalsztásokon, amelyeket mindenki tisztának tartott. Most is létezik ellenzék, sőt az elcsalás után is csak 16%-ot tulajdonítottak Moralesnek. Correa hasonló rendszert próbált építgetni Ecuadorban, de ott egyértelműen betartották a demokratikus játékszabályokat, amikor megválasztották Morenot ... Most igazán az a kérdés, hogyan reagál a nemzetközi nyomásra Morales. --

Ezeket nem látom leírva a posztban. Ezért modnom, hogy felületes. Annyira felületes, hogy ki se derül, hogy mi a véleménye, amivel esetleg nem érthetnék egyet.
Ajószűcs 2019.10.27 20:33:55
@Solo.: @Jericho 1:

Nem. Nem. Nem.

Nem azt írtam, hogy a poszt szerzőjével nem értek egyet BIZONYOS odlgokban. Azt írtam, hogy ez így nem jó, mert rém FELÜLETES.

Mit tegyünk az olyan országokkal, ahol egyértelműen jelen van a szabad sajtó, független igazságszolgáltatás, de a politikai rendszer alapvetően egypólusú? (Pl. Japán, ahol csak rövid időre dőlt meg az LDP dominanciája.)Vagy pl Svájc, ahol akármilyen is a választás eredménye hagyományosan nagykoalíciós kormány alakul? Botswana, ahol 1966 óta ugyanaz a párt kormányoz, mégis a lakosság általános vélekedése az, hogy ők Afrika egyik legjobban működő demokráciája?

Vagy az olyan rendszerekkel, mint Kuvait, ahol szintén meglehetősen szabad a sajtó, komoly politikai viták vannak, de ez egyrészt nem terjed ki a lakosság többségét alkotó expatokra, másrészt nem feltétlenül befolyásolja a monarchia döntéshozatalát.

Hasonló - persze nagyon más - a helyzet Libanonban, ahol vannak ugyan szabad választások, de az alkotmány gúzsba köti a rendszert vallási alapon.

Algéria, ahol kiválóan működik a procedurális demokrácia, ugyanakkor a lakosság úgy érzi, hogy a "mély állam" hozza a valós döntéseket? (Közben a bíróságok relatíve függetlenül működnek...)

A szomszédban helyből ott van Marokkó, ahol ugyanezt a pozíciót tölti be a "mahszen", a királyi ház és környezete. Ugyanakkor eltagadhatatlan, hogy valós alternatívák versenyeznek a választásokon.

És valóban ott van Irán a meglehetősen sajátos hibrid rendszerével, amiben - ezt írtam korábban is - a demokratikus elemek ötvöződnek olykor kimondottan antidemokratikus működéssel.

És még hány fontos kérdést ken el a posztíró.

A helyett kapunk öt meglehetősen önkényes kategóriát, amiben elkenve jelennek meg országok, országcsoportok, minden magyarázat nélkül. Nem fogom helyette megírni. De ez így nem jó, mert pont azt a célt nem tölti be, amit maga elé tűzött, hogy ne fekete-fehérben mutassa be a világot. EZ egy komoly kifejtést igénylő téma, és itt nincs komolyan kifejtve.
India... az India! India – ma 2019.09.15 18:49:15
Legelőször 2009-ben léptem India földjére: latin-görög tanulmányok, illetve az ELTE Indológia Tanszékén (ahol ma tanítok is) némi szanszkrit és hindí előképzettség megszerzése után, huszonegy évesen nyelvi ösztöndíjban részesültem Ágrába, ahol az egyik hindí nyelvoktató intézet található. Ágrá, a…..
Lepejou maláj fiatalember volt az indonéz szigetvilágból. Celebesz szigetén született, valamikor a XVIII. század végén, muszlim hitű volt, és (a zwolle-i városi archívum adatai szerint) mindössze 33 évet élt. Különös élete titkát sírba vitte. Sírja, melyre olykor még ma is visznek virágot,…..
Ha az ember olvasgat, különösen, ha ezt az őseinkkel kapcsolatosan teszi, állandóan azt tapasztalja, hogy nyelvészeti bizonyítékokkal próbálják beadni a népek eredetét, vagy épp azt, hogy egy vallás különböző isten(istennő)alakjai valójában azonosak...
Ajószűcs 2017.10.11 21:52:44
A szerző meglátásai gyakorta helyesek. A gond igazából csak az, hogy a "hagyományos elmélet" , amit leír az valóban létezett, csak éppen a 19. század elején-közepén. Az, hogy a középiskolai tananyagban, és ebből következően a köztudatban nem élnek az ennél modernebb elméletek a történeti-összehasonlító nyelvészet kutatásaiból nyilván van oka. De ettől függetlenül léteznek ezek. Hiszen a probléma adott. A klasszikus családfa-elmélet, amely kvázi egy pontszerű "ősnyelvet" feltételez nem korrespondál a történelmi valósággal. De ami - nylevészeti szempontból - ennél is rosszabb, nem írható le vele számos természetes nyelv sem. Jopseph Greenberg már az ötvenes évek végén írt erről, de komoly kérdéseket vet fel pl a Dixon-féle leírás is ausztrália őslakos nyelveiről.

Közben egészen más oldalról is kikezdték a kalsszikus családfa-elméletet. A legjobban kutatott - és kutatható indoeurópai alapnyelvben egyértelművé vált, hogy nem beszélhetünk egységes alapnyelvről, mert már ott is inkább dialektushalmazról, kontinuumról lehet szó. Ez természetes nyelvek esetében persze egyértelmű, de a 20. század elején még az alapnyelvet ennél egyszerűbben értelmezték.

Vagyis a telsj történeti-összehasonlító nyelvészetben folyik a megújulás, paradigmaváltás - ami elég természetes egy tudományban. Többen próbálkoztak is átfogó új elméleti keretek megteremtésével - pl Pusztay János is.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a ma létező nyelvcsaládokat dobnánk ki - azok kellőképpen megalapozottak. Sopkkal inkább arról, hogy a nylevcsaládok kialakulását, az alapnyelvek előtti kort próbáljuk újraértelmezni. A divergencia előtt feltételezünk egy konvergens időszakot - ahogy később a divergenia után is megjelennek konvergens időszakok.
Ebben a cikkben egy korábbi blogbejegyzés második részét olvashatjátok. Az első részt az alábbi linken tudjátok megtekinteni: www.arabisztika.blog.hu/2017/09/2/10_muszlim_tudos_akik_hozzajarultak_az_europai_civilizacio_kialakulasahoz Ahogy a cím is mutatja, 10 világhírű muszlim tudós életét és…..
Ebben a posztban a teljesség igénye nélkül, tíz olyan középkori muszlim tudósról lesz szó, akik híján aligha valósulhatott volna meg Európa felvirágzása. Szándékosan nem arab tudósoknak nevezzük őket (bár egy közösséghez tartoztak és az iszlám égisze alatt működtek), mivel etnikumukat tekintve sok…..
Ajószűcs 2017.10.07 15:25:20
@fehérfarkas: -ban az jó, hogy hihetetlen buzgalommal lírja, amit én írtam volna :-)

Amúgy igen, a sokmilliárd dolláros kérdés tényleg az, hogy miért rekednek meg bizonyos régiók a fejlődésben, és miért fejlődnek mások tovább. Miért fejlődnek bizonyos régiók gyorsabban, és miért nem mások? Európa a 18-19. században egy hihetetlen gyors ütemű fejlődésen ment keresztül. A Közel-Kelet, Kína, stagnált ebben az időben, a szubszaharai Afrika pedig rapid módon fejlődött vissza. Most láthatóan Európa lassul, és Kína, India fejlődik. A Közel-Kelet viszont ismét leszakadóban volt. (Az olaj által keltett gazdagság nem ér pontot. ) Lehet, hogy hamarosan ez is változik. A tudományos fejlődésben - egy főre eső publikációk száma - Irán a leggyorsabban fejlődő országnak számít ...
Legutóbbi bejegyzésemben azt állítottam, hogy nekünk, kivénhedt európaiaknak szükségünk van a bevándorlók munkájára, illetve nyugdíj- és egészségügyi járulékukra. Nos, azóta beszélgettem a témáról pár okos emberrel, meg magam is morfondíroztam felette kicsinyt, s így…..
Vajon melyiket szeretjük inkább: az amerikai média-demokrácia jelszavaival gyarmatosító multinacionális vállalati érdekeket, vagy az önrendelkezés eszméit hirdetve hódító orosz oligarchákat? Vagy jobb esetleg így kérdezni: melyik a fontosabb, a demokrácia, vagy az önrendelkezés,…..
Ajószűcs 2014.03.06 17:04:57
Van néhány dolog, amivel igen súlyosan vitatkoznék:

1. Az, hogy Oroszország itt és most a "nemzetek önrendelkezése" elvét hirdeti és követi, nem jelenti azt, hogy ez bármilyen szinten is része lenne általános politikájának. Ha valaki ezért, és "elvi alapon" lelkesedne az oroszokért (mint mondjuk a hazai nacionalisták), az súlyos tévedésbe kerül. Oroszország - amennyiben saját területi integritásáról van szó, és mondjuk a csecsen, dagesztáni, tatár nemzet önrendelkezéséről, vagy akármely más oroszországi etnikai csoport nyelvi, kulturális jogairól - mindjárt igen lelkesen kiáll a "területi hazugság" mellett. Sőt, ha valaki netán emlegetné azt, hogy ezek a kisebbségek milyen jogokat kapnak, akkor a "más ország belügyeibe való beavatkozás" témája kerül elő, amit már jól ismerünk a szocializmus idejéből. A krími orosz kisebbség helyzete (ami koránt sem volt rossz, és a terület autonóm státusza miatt nem is volt min aggódniuk) láthatóan puszta ürügy. Nagyhatalmi erőmérés folyik.

2. A nemzetközi közösség - bár sok oka van annak, hogy alapvetően a status quo megőrzése mellett áll - sosem tartja teljesen elképzelhetetlennek a határok megváltoztatását. Az elvárás pusztán annyi, hogy a határváltozás 1. Kövesse az ott élők akaratát. 2. Ne katonai agresszióval történjen. 3 Megfelelő kontroll alatt történjen meg. 4. Kellő átmeneti időszakot hagyjon az összes vitás kérdés rendezésére. 5. Lehetőleg minden érintett egyetértésével történjen, tárgyalásos úton. Ami itt hibádzik, az az egyoldalúság, a katonai erő felvonultatása, a tárgyalásos rendezésre való készség teljes hiánya. A nemzetközi közösség számára nem az a gond, hogy két millió ember ezután nem ukrán, hanem orosz útlevéllel fog utazni, vagy hogy egy ország határai kb 150 km-re arrébb kerülnek. A gond az, hogy ez egy precedens. Ha - legalább szavakban formailag - nem ítélik el, az tényleg veszélyesen eszkalálhatja az eseményeket. Ha ezt szó nélkül elfogadjuk, netán örülünk neki, akkor ez azt jelenti, hogy etnikai érvekkel alátámasztva bárki, bármikor kezdhet háborút egy másik ország ellen. Nem kell attól tartania, hogy ennek számára nézve negatív következményei lesznek. Nem hiszem, hogy illegitim igény lenne a többi állam részéről, hogy a lehetőség szerint ne teremtsünk alapot a háborúkhoz.

3. Tudom, hogy ma Magyarországon a demokrácia egyre kevésbé számít értékes dolognak. (Sőt már inkább idézőjelben használják, és úgy érzik, hogy ez valami olyan dolog, amivel csak "manipulálni akarják az embereket" mert a valódi döntéseket a "háttérhatalom" hozza. ) De pont az ukrán eseményeknek kellene megmutatni, hogy milyen érték a demokratikus politikai kultúra. Az egész balhé elkerülhető lett volna ha: az ország kormánya az ország külpolitikai orientációjáról nyílt minden érintett oldalt bevonó vitát folytat, igyekszik ezügyben kompromisszuot, akár konszenzust elérni még mielőtt aláír vagy nem ír alá egy fontos dokumentumot. (Sőt ugyanezt akár népszavazáson is megerősíttethette volna.) De ha ez megtörténik, az ellenzék akkor is balhézás és forradalomgyártás helyett választhatta volna azt, hogy - mondjuk egy békés demonstráció mellett - népszavazást követel erről, népi kezdeményezést indít, netán beígéri, hogy ha nyer a következő nap aláír . És így tovább. Tudom, ma nálunk, különösen jobboldalon, a demokrácia mellett az Eu az, amit leginkább főgonosznak illik tartani. De az ott kidolgozott mechanizmusok, az ott kialkított kompromisszumokra, konszenzusra épülő politikai kultúra éppen arra jó, hogy az ilyen konfliktusokat elkerüljék, mederben tartsák, hogy megelőzzék azt, hogy bárki erőből politizáljon. És ezt látható sikerrel űzik is. Ezt eltanulni tőlük csak hasznos lehet.

4. A "teürleti hazigság" mellett - sőt szerintem annál sokkal inkább - él a "nemzeti hazugság", ami azt állítja, hogy a világ alapértelmezetten úgy jó "szerethető", ha az azonos nyelvű-etnikumú-vallású emberek egy állam fennhatósága alatt élnek, és az államok nyelvileg-etnikailag-vallásilag homogének. E m ellett - a misztikumon, mint vérközösség - túl egyetlen érv van (ami valamilyen szinten is racionális), hogy ellenkező esetben (több kultúrájú ország) feltétlenül balhé van. Ezt viszont nem támasztják alá tények. Mármint nem azt, hogy lehet balhé - azt látjuk, hogy lehet. Hanem azt, hogy fletétlenül balhé, feszültség, konfliktus van, és hogy ennek megoldása az etnikailag tiszta ország. A sikeres és gazdag országok között vannak etnikailag homogén, és meglehetősen xenofób társadalmak (Japán, Korea), etnikailag homogén, de kimondottan toleráns országok (Norvégia, Dánia), és multietnikus, multikulturális társadalmak (Kanada, Ausztrália, Szingapúr, Svájc). Vannak viszont olyan etnikailag többé-kevésbé homogén országok, amelyek (más törésvonalak mentén) képesek folyamatos politikai válságban tartani magukat (Görögország, Thaiföld). A nacionalizmus egyetlen "haszna", hogy egyszerű (rossz) megoldást kínál bármire az ellenség nevesítésével.
A Fent és Lent blog Dr. Bibó című sorozata jelentkezik. Kígyónak lábsó, magyaroknak offshore. Negyedik rész.- Na, mondják, gyerekek! Miért jöttek? - tért a tárgyra lendületesen Dr. Bibó legutóbbi látogatásunkkor. - Az érdekel minket nagyon, hogy mi lesz Egyiptomban. Mikor lesz…..
Ajószűcs 2013.08.16 18:48:27
Sziasztok, íme, a nyilvános politikai ajánlatunk, lájkoljátok és terjesszétek, ha tetszik, és főleg kommenteljétek. Az építő (ideérve a jó szándékúan kritikus) kommenteket belefoglaljuk a programba, amelyet folyamatosan újraszerkesztünk június 9-én estig, aztán -- ha látható…..
Ajószűcs 2013.05.24 11:07:02
Néhány megjegyzés:
Képviselők visszahívhatósága. 90 előtt formálisan létezett, aztán ki is haszánlták a rendszerváltáskor. Versengó demokratikus politikai rendszrben nem jó megoldás. Növeli a kormány bizonytalanság-érzetét, és arra készteti, hogy már a ciklus elején is csak populista intézkedéseket hozzon, mert egy kissebb népszerűségvesztés néhány képviselő visszahívás már a többség elvesztéséhez vezet. Ennél sokkal jobb megoldás a valódi átláthatóság, a vagyonnyilatkozti eljárás komolysága (ha kideürl a sumákság, vagy láthatóan illuzórikusak az adatok, esetleg láthatóan nem vette komolyan a dolgot, automatikusan vonják meg a mandátumot), az összeférhetetlenség sokkal szigorúbb szabályzása (se ő se rokon semmféle gazdasági társaságnak semmilyen tagja ne lehessen, sehonna máshonnan semmilyen jövedelm ne érkezhessen, mint ellenőrzött forrásból), a külső szerződések telejs megszüntetése (az állami szervek csak belő erőforrásokból dolgozhatnak, ha kell valamire ember vegyék fel állásba, de derüljön ki, hogy mire alkalmazzák, tanulmányokat ne rendelhessenek soha semmire).

A "család helyett gyemrektámogatás" csak szimpla retorika. Mert mégis hol él az a gyerek? Mezőn? Egyébként a családtámogatásba pont nem kellene beleturkálni. Nem azért mert az jó, vagy rossz. Olyan, amilyen. De a legrosszabb az, ha a családtámogatási rendszer egy-kettő-négy évente változik. A gyermekvállalás igen hosszú távú projekt. Az segíti elő, ha látjuk, hogy most, amikor a gyerek még meg sincs, milyen feltételek lesznek akkor, amikor majd iskolába megy, vagy egyetemista lesz. A legjobb, amit a következő, meg az az utáni kormány tehet az az, ha azt mondja, hogy lehet, hogy nem értünk egyet ezzel a rendszerrrel elvi szinten, de nem turkálunk, nem változtatgatunk évente, még akkor sem, ha nem tartjuk igazságosnak, mert biztonságot, kiszámíthatóságot szeretnénk évtizedeken keresztül. A felsőoktatást pedig tessék leválasztani az egészről. Más tészta, más közeg. A mai rendszer rossz, ahogy az előző is az volt. Kell egy jobb.
Thaiföld nagy előnye, hogy a pálmafákkal és olcsó sörrel szegélyezett fehér homokos tengerpartjai csak pár órányi repülésre vannak Európától. Ettől közelebb csak az arab tengerpartokat és a megkérdőjelezhető tisztaságú Indiát találjuk. A Karib-szigetek ugyanolyan…..
Ajószűcs 2013.05.06 09:16:41
A szerzőről a következőket tudjuk meg:
-BKK-ban valószínűleg nem hagyta el a Khaosan road egy kilométeres körzetét.
- BKK-t észak felé egyáltalán nem hagyta el.
- Életében nem járt tényleg szegény, kellemetlen, vagy veszélyes országban.

Ha mindezt megtette volna, akkor számára is egyértelmű lenne hogy:

- A rém turistás övezeten kívül (kb nyolc utca) senki nem akar semmit eladni. Illetve persze szeretne, de ehhez ráutaló magatartás kell mutatni. Pl odamenni és kérni.
- Ugyanezen övezeten kívül könnyedén fogsz taxit, amelyik taxaméterrel megy. Meglepően olcsón. A tuktukban sem kell iszonyat sokat fizetni.
- Koldusból sokkal kevesebb van, mint mondjuk Pesten, vagy kb bármely európai városban.
- A thai idegenforgalom már messze nem csak a hátizsákos turistákról szól. Vannak kimondottan családi üdülőhelyek, incentive utak, drága szállodák, ahol az orosz elit nyaral stb.
- A közbiztonság kifejezetten jó. (Korrupció persze van, meg politikai megosztottság, meg sok minden egyéb, amiről itthon is tudnánk sokat mesélni.)
- Az ország középső része kimondottan gazdag látnivalókban, van három világörökségi színhely (Khao Yai Nemzeti Park, Ayutthaya, Sukothai), egy várományosi listás hely (Pimai), és ott van még pl Kanchanburi és környéke is, ahol természeti és kulturális látnivalók egyaránt vannak - vízeséstől a hídig a Kwai folyón, no meg a tigristemplomig. Egy intenzív hétre elegendő program csak egy napos kirándulásokkal BKK-ból. (És akkor még Pattayáról nem is beszéltünk.)
- Ugyanezt tudnám felhozni az ügyben, hogy mennyire jók avagy sem a templomok. Kétségtelen Angkor nagyobb durranás - de hát Angkor kb majdnem mindennél nagyobb durranás.

Amúgy javasolnám a psztírónak egyszer Calcuttát...
Ajószűcs 2013.05.06 10:38:58
@Nazareus: Hol járt? A Khaosan roadon és két utcával arrébb. Persse ott is inkább csak a tuktukosok ajánlgatják magukat...
Magyarországon a lakosság 99%-ának a magyar az anyanyelve; ha nem utazunk külföldre, kis túlzással az egész életünket leélhetjük anélkül, hogy feltétlenül kommunikálnunk kellene más anyanyelvűvel. Nem mindenütt hasonló a helyzet. Közhelyes európai példa Svájc, ahol három…..
A korábbi rendszerben külön menüpontban találtátok a fájlkezelőt, az új adminfelületen nem külön menüpontban találjátok, hanem ott, ahol a használatára szükség van: posztszerkesztés, HTML oldaldoboz szerkesztése és sablon szerkesztés. A fájlkezelő és a képkezelő…..
Ez egy vitaposzt lesz - talán először a blog történetében. Sajnálatos módon válság van, nekünk meg termelni kell a GDP-t, és mint azt megfigyelhettétek, időnként kimarad egy - egy frissülés. Igyekszünk, hogy ez ne így legyen. Mi a f.. van? Ma egy hajmeresztő interjút olvastam…..
Ajószűcs 2010.06.12 10:57:23
@AnnaKarenina:

A politika esetében nagyjából ugyanaz a probléma mint az oktatással.

1. álláspont
"A politika ne foglalkozzon szaktudományos kérdésekkel. Ezzel ugyanis felesleges nyomást gyakorolnak a gondolkodókra, így, vagy úgy korrumpálják őket."

2 Álláspont
"A közösség meghatározó képviselőinek illő véleményt nyilvánítani olyan kérdésekben, amelyek a közösség identitását meghatározzák."

3 Álláspont
"A politikának annyi szerepe mindenképpen kell, hogy legyen a tudomány irányításában, hogy kiszűrje, megfelelő szabályokkal az etikailag meg nem felelő egyéneket - véleményeket, és ösztönözze tudományos eredmények népszerűsítését.

Az egyes szerint a kettes és hármas beavatkozás, a hármas szerint az egyes nemtörődömség, a kettes beavatkozás, a kettes szerint az egyes és a hármas nemtörődömség. Tovább is van mondjam még?
Ajószűcs 2010.06.12 11:54:52
@AnnaKarenina:

Ennyire egyszerű lenne?

Visszautalnék előző bejegyzésemre. A történelem, és - itt kelet Európában - a nyelv a közösségi identitás egyik meghatározó eleme. Mint ilyen ÓHATATLANUL érintkezik a politikával, amelynek alapkérdése a közösségi identitás.

Nem véletlen, hogy a politikusok nem a lexi9ko-funkcionális grammatika alapkérdéseiben nyomulnak, és nem is a Zsigmond-kori kispecsétek használatáról nyilványítanak véleményt. A kizárólag szakembereket érdeklő - érintő szakkérdésekben a politikusok inkább unott ábrázattal hallgatnak akkor is, amikor ezeknek a területeknek a finanszírozásáról próbálnak velük beszélni.

De alkalmasint igyekeznek véleményt formálni olyan kérdésekben, amelyek "érzékenyek". Maradván a NEM nyelvi példáknál:

fütyülnek a citromsav-ciklusra, de beszélnek az őssejt-kutatásról, nem érdeklik őket a kvazárok, de van véleményük az atomenergiáról, hidegen hagyja őket a hidrogénszulfát, de szavaznak a cianidos bányászatról. Ez van.

A politikus - bár sokan vadállatnak gondolják - egy olyan személy, aki a közösség ügyeivel foglalkozik. Ha pedig egy kérdés alapvetően érinti a közösség identitását, az politikai kérdés is.
Ajószűcs 2010.06.12 12:19:49
@AnnaKarenina:

Nem állítok, kérdezek. Azt mondjuk, sz*r az oktatás, hogyan lehetne jobb, úgy hogy megfeleljen az elvárásoknak is? Azt mondjuk hülyeségeket beszél a politikus, hogyan beszéljen okosságokat, úgy, hogy megmaradjon politikusnak? Csak annyit mondok, hogy a válasz nem lehet egy mondatos.
Levélírónk a felsőoktatás problémáit vizsgálva, nem elsősorban a gyenge képességű hallgatókat teszi felelőssé az oktatás színvonalának romlásáért, hanem a felsőoktatási intézmények profitorientságát. Az egyetemi oktatók mindent elvállalnak, nem törődve azzal, hogy…..
Őszintén szólva a nyelvészetet sosem szerettem. De van néhány területe, ami ugyancsak érdekel, ezért olvastam el Ronald Wardhaugh Szociolingvisztika (Osiris, Budapest, 2002, az eredeti kiadás: An Introduction to Sociolinguistics, Blackwell, Oxford, 1992) című könyvét. A magyarul az…..
Ajószűcs 2010.01.23 10:52:04
@kolbenheyer:

Nem eltúlozva, hanem összemosva. Kicsit jobban beleolvasva a szakirodalomba, - nem is olyan mélyen - egyértelmű, hogy egy adott nyelv beszélői nem feltétlenül alkotnak identitásközösséget. Vagy csak valami olyat, ami legkevésbé sem írható le a magyar "nemzet" szóval. Beszélünk English speaking countries-ról, és ennél valamelyest körvonalazottabb a Francophonie, de vajmi nehezen elképzelhető, hogy egy angol anyalvű jamaikai vagy egy francia anyanywelvű elefántcsontparti feketének (amelnnyiben még szülőhazájában él) brit vagy francia nemzettudata lenne. De ugyanzez megvan a másik oldalról is, bőven vannak olyan nyelvek, amelyek több millió beszélővel rendelkeznek, viszont ezek nem alkotnak önálló identitásközösséget - például Afrikában, ahol az uerópai gyarmatosítás csúnyán magakasztotta, majd átalakította az identitáasközösségek kialakulását. A nyelv és gondolkodás kapcsolata egészen más tusdományterületre tartozik, mint a nyelv és nemzet kapcsolata.
Ajószűcs 2010.01.23 11:27:47
@kolbenheyer:

Ez látod, igaz :-)

És az is, hohy a politikai gyarmatosítás optt volt sikeres, és ott maradtak meg az eltéphetetlen kulturális kötelékek volt gyamratosító és gyarmatosított között, ahol a kolonialisták nyelvi hegemóniára is ötrtek. Néáhány érdekes ázsiai példa:

- Indiában Malajziában az angol máig jelen van, (Indiában gyakorlatilag megkerülhetetlen), mint a különböző etnikumok közötti kommu7nikáció eszköze. Ez a britek hagyatéka, akik a helyi uralkodó osztályt - nyelvileg is - magukohz édesgették. A hollandok a mai Indonéziában inkább elzárták a holand nyelvű oktatást a helyiektől, nem erőlködtek a nyelvi hegemónia kiépítésén - ma csak a nagyon idősek beszélnek valamennyit hollandul, az ország csinált magának egy nemzeti nyelvet.

- A spanylok Amerikában - talán mert a benszülöttek nagy része kihalt az első évtizedekben - sikerrel elspanylosították - legalább is nyelvileg - az egész kontinenst. A Fülöp szigeteken viszont inkább kizárták a spanyol nyelv oktatásából a helyi eliteket. Nem így az amerikaiak, akik muihelyt átvették a szigetek kormányzását küldtek egy nagy csapat angoltanárt. Ma annak ellenére, hogy a spanyol jelenlét vagy háromszor olyan hosszú volt, mint az amerikai, mégis angolul beszél mindenki, és Európa helyett, Amerikára tekint.
Ajószűcs 2010.01.23 13:11:16
@greybull:

Id Sárközynek sajna igaza volt, a saját szempontjából. A fiát franciának akarta nevelni. Egy franciának magyarul megtanulni, hacsak nem akar Magyarországgal kereskedni, itt üzletet csinálni etc, valóban felesleges. Érdekes, nagyon kis eséllyel hasznos, de nem szükséges. Annak, aki Magyarországon él, viszont a maygar nyelv ismerete többé-kevésbé elengedhetetlen. A világ ugyanis nyelvileg nem egyenlően van berendezve. Ez megint csak nem nyelvészeti kérdés, hanem politikai, kulturális, gazdasági. Önegrjesztő folyamat, minél többen beszlének egy adott nyelvet annál értékesebb (a aszó mindennapi anyagi értelmében), annál többet jövedelmez az, ha valaki ezt ismeri, pénzben, potenciális kapcsolatban, stb. Nem is az számít, hogy első, hanem, hogy második nyelvkétn mennyien beszélik. Az Unióban jóvel többben beszélik anyanyelvként a németet, mégis az angol a közvetítőnyelv, maximum néha a francia. Ettől még egyrészt nyelvészetileg minden nyelv egyforma értékes, másrészt, a saját közösségük számára minden nyelv, értékes, mint a kösösségi kultúra, identitás hordozója.