Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Minorkavidor

2 bejegyzést írt és 1465 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az önmagukat egységes nemzetállamként definiáló országok jelentős része a kisebbségek területi autonómiáját mindig is egyfajta nemzetbiztonsági kockázatnak tekintette és olyan, elutasítással vegyített gyanakvással tekintett erre az intézményre, mint Kövér László a kettessel kezdődő személyi számú…..
Minorkavidor 2020.05.16 17:19:23
@/\ngel:

Horthy már csak azért sem hivatkozhatott a müncheni egyezményre, mert H. ajánlata a kieli látogatáson került szóba 1938 augusztusában. Az ajánlat viszont veszélyes volt Magyarországra nézve, mert azt követelte, hogy a magyar haderő indítson támadást Csehszlovákia ellen,-ezzel Magyarország levette volna a háború indítás felelősségét Németország válláról- ő is hadat üzen Csehszlovákiának, a magyaroknak történő segítségnyújtás ürügyén.
Azaz a mvh nem 1939. szeptember 1-jén tör ki Európában, Lengyelország német támadásakor, hanem egy évvel korábban Magyar-Csehszlovák háború nyitotta volna meg a világégést kontinensünkön. Magyarország lett volna az európai háború kirobbantója. Mivel Horthyék alapjában a békés revíziót részesítették előnyben, ezért nemet mondtak.
A magyar és lengyel (Teschen) területi követelésekről Münchenben nem esett szó, csak a szudétanémetek ügyéről. A magyar-(cseh)szlovák tárgyalások októberben zajlottak. Komáromban.
Minorkavidor 2020.05.18 17:36:25
@Untermensch4:

Így igaz lásd a 2 vhb közötti észt példát:

epa.oszk.hu/02100/02169/00028/pdf/2005_1-2_17_197-219.pdf
Minorkavidor 2020.05.18 17:45:10
@/\ngel:

Ezzel kapcsolatban mondta Gálszécsy András, aki 1990-92 között a titkosszolgálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter volt, hogy a lusztráció után mikor is az összes titkosszolgát kirúgták, rájöttek, hogy azért hírszerzők és kémelhárítók mégis csak kellenek, ezért őket mély csendben visszavették, csak az ottani3/3-sok lettek végleg elküldve.
Az előző részben szóvolt a sereg szervezéséről, felépítéséről, következzen most a felszerelésének ismertetése. Erre akkoriban nem létezett központi megoldás (ellenpélda ismét csak az állami fegyverműhelyekkel rendelkező Bizánc). A magyar mesteremberek természetesen bárminek az elkészítésébe…..
Minorkavidor 2020.05.01 15:34:49
@iovialis:

Az aéletkort a Spektrumon hallottam egy középkori fegyvereket bemutató műsorban és el is magyarázták, hogy miért. Kicsit meglepődtem.
A felnőtt kor úgy 12 éves korban kezdődött. Az sem lehet véletlen, hogy 8 osztályos elemi népiskolai oktatásról csak az 1940. évi XX.tc. rendelkezett, arról nem is beszélve, hogy az 1868. évi népiskola tc. hiába írt elő 6 éves oktatást, a tovább nem tanulók zöme csak 4 osztályt végztt. 1911-ben mindössze 186 olyan iskola volt amelyik az előírt 6 évet kínálta a nebulóknak. Jellemző az is, hogy az 1940. évi XX. tc. 7.§-a az alsó tagozatosok oktatási idejét minden év szeptember 1-től június végéig, míg a felső tagozatos diákokét október 15-tól április 15-ig határozta meg. Azaz figyelembevették azt, hogy az ország lakosságának közel fele még ekkor is a mezőgazdaságban dolgozott és nekik szükségük van a 10 éves kort betöltött gyerekeik munkaerejére. Pedig ekkor már a XX. századnak is a 2/5-nél jártunk. A hosszú nyári szünet bevezetésének praktikus oka is az volt, hogy kötelező elemi oktatás bevezetése idején minden országban a lakosság többségét a mezőgazdaság foglalkoztatta.
Minorkavidor 2020.05.01 15:43:00
@bloghunev2:

Egyrészt ha a németeknél nincs már meg ez a kifejezés, akkor logikus, hogy nálunk mi a francért maradt volna meg?”
A magyar nyelv fejlődésének miért kell pontról pontra lekövetnie a német nyelv fejlődését?

Miért is nem lehet több száz vagy akár 1000+ éve létező ugyanazt a dolgot másként nevezni?"
Lehet. Csak:
1. Erre némi bizonyíték kellene.
2. Ha van egy szavuk valamire (pl. kopjára, pajzsra), akkor miért cserélnénk le máséra?
3. Miért olyantól vennénk át a kopja és szablya kifejezéseket, akik nem is használták azt?
4. Hová tűnt el nyomtalanul a korábbi kifejezésünk?
5. Melyik logikusabb? Ha a már eleve használt szavunkat használjuk továbbra is; avagy kicseréljük egy másikra, mindezt úgy, hogy az eredeti nyom nélkül eltűnik?
+1. Hogyan lehetséges az, hogy a szavaink mindössze 20-25%-a az, amire azt mondjuk, hogy magyar eredetű (legalábbis az etimológiai szótár szerint)? És temérdek olyan kifejezés van, amit (a te verziód szerint) nem cska átvettünk, de a korábbit le is kellett cseréljük. Ez hogyan lehetséges?
1. Két bizonyítékkal is szolgáltam
- „Ófelnémetül a „németül” kifejezés egy 9. századi forrásban jelenik meg először „thiutisce” formában, a mai modern németben deutsch (határozószóként), zu deutsch, auf deutsch.”
- „Csak egy példa: mit mond az, hogy fékom a húgodat. A mai embernek semmit. A 15. században annál többet, mivel per lett belőle. Ebből következően nem az üdvözlöm, csókoltatom a fékom mai megfelelője, hanem inkább a baszom.”
2. Miért is cserélték a németek a „thiutische”-t kifejezést, a deutsch, zu deutsch, auf deutsch-ra?
3. Honnét veszed, hogy amikor megtörtént az átvétel, akkor nem használták őket?
4. Amelyeket még időben lejegyeztek és feljegyzés fennmaradt azok az ezzel foglalkozó tudományágak lapjaira, amelyeket nem jegyeztek fel, illetve amennyiben lejegyzésük megtörtént, de a dokumentum elveszett, vagy megsemmisült örökre elvesztek.
5. Ha a nyelvfejlődésben az általad leírt logika működne akkor pl. a magyarban nem tűntek volna el bizonyos szitokszavaink.
+1 Az általad írt 20-25%-os arány nem is olyan rossz arány tekintve, hogy legközelebbi nyelvrokonainktól is 3000 éve elvált a magyar nyelv, valamint lezajlott azóta néhány ipari és tudományos forradalom. Valamint, hogy e forradalmakat tekintve mindig a követők közé tartóztunk.

„Hol írtam én a perzsákról?"
Mivel a forrásaid (lásd alább) az etimológiai szótárat veszik alapul, így ott is azt néztem. Abban pedig perzsa szerepel. Csak utána kellett volna nézned, hogy a forrásaid honnan is dolgoznak.

Nos, az első hsz-ban ezt írtam:
„Kard szavunk iráni eredetű szó, eleinte azonban kést értettek alatta. A mai értelemben vett kardot a középkorban tőrnek hívták.”
Erre így reagáltál:
„Sokkal 'hihetőbb', hogy egy perzsa kifejezésünk van, amit az alánoktól tanultunk meg (mert annyi alán volt a magyarok között, hogy muszáj volt átvennünk tőlük ezt a kifejezést), miközben persze már a hunok is használtak kardot, ráadásul Európában elsőként keresztvassal. Érthető ez.”
Mire így válaszoltam:
„Mivel, Te a nyelvtani hsz-hoz szóltál hozzá,
eszedbe kellett volna jusson, hogy az iráni az nemcsak a perzsa nyelvet takarhatja, hanem egy egész nyelvcsaládot is. Iráni nyelvcsaládba tartozott pl. a szkíta. A szkíta népek közé tartoztak, az alánoktól kezdve a masszagétákon át a párthusokig sok náció”
Ennek ellenére újra a perzsákat akarod rám erőltetni, miközben én az iráni nyelvcsaládba tartozó népekről írtam, melyek szintén nomád népek voltak, elég ügyes lovasíjászokkal a soraiban, akiktől véleményed szerint semmit nem vehettek át a korabeli magyarok.
Minorkavidor 2020.05.15 10:21:45
@cavalry:

A licensz vásárlás egy évszázaddal korábban történt, az eladót Bercsényi Lászlónak hívták és ő volt Franciaország egyetlen magyar származású marsallja. Ő 1712-ben Franciaországba emigrált, ahol rangját megtartva Ráttky György huszárezredének tisztje lett.
Mad 1720-ban királyi engedéllyel magyar emigránsokból szervezett huszárezredet, mely a mai francia hadsereg legrégebben fennálló egysége, a Les hussards de Bercheny;hivatalos nevén 1er Régiment de Hussards Parachutistes (1er RHP).
Hazánk első nagy uralkodódinasztiájáról, az Árpádokról mindannyian tanultunk a történelemórákon, haladóbbak még egyik-másik haditettükre is emlékezhetnek, hiszen Koppány legyőzésétől Búvár Kundon át a muhi csatáig igen sok minden megtörtént az alatt a 300 év alatt, amíg a keresztény Magyarországot…..
Minorkavidor 2020.04.26 11:57:13
@David Bowman:

+ ahova vízi szállítással el lehet juttatni, illetve ahova stratégiai szempontból olyan fontosnak tartják ami felülírja a gazdaságossági szempontokat.
Minorkavidor 2020.04.26 15:36:26
@David Bowman:

Valóban nem tudjuk ellenőrizni de a 100.000 db-os lónépesség feltételezése a vicc kategóriájába tartozik. Ugyanis a hunok ugyanazzal a lovasnomád hadikultúrával rendelkeztek, mint a mongolok. A Mongolokról viszont a kínai krónikások feljegyezték, hogy minden harmadnap ülték meg ugyanazt a lovat. Ezek után 10.000 ló 33.000 fős hadsereg egy hadjáratra történő ellátására lett volna elég, trén nélkül számolva. Márpedig trénjük nekik is volt. Elvégre a jurtát, tartalék fegyverzetet, élelmet ( nem hagyatkozhattak kizárólag a helyszíni beszerzésre), valamint a fejedelem vagy a vezénylő tábornok gazdagságát kifejező tágan vett kincstárat nekik is szállítani kellett.. Ugyanis e korban a katonai vezetők nem engedhettek meg olyan puritán életvitelt, mint amit Hannibál élt anno, még akkor sem ha maguk hajlandók lettek volna erre. A málha fontos része volt az ún. fejedelni/uralkodói málha mely fő feladata a harcba szállt birodalom/törzs/törzsszövetség/ királyság gazdagságának a kinyilvánítása. Ez máris csökkenti a harcba küldhető lovasok számát. De az sem elhanyagolható tényező, hogy a hadjáratok során nemcsak az emberek, hanem lovak is pusztultak, legyenek akár hadi lovak vagy csak egyszerűen málhás,-és igáslovak. Ugyhogy 100.000 ló max. 10.000 fős lovas haderő tartós fenntartását tette lehetővé.
Azonkívül a polgári azaz az otthon maradottak ló szükségletét is hozzá kell számolni.
Minorkavidor 2020.04.26 15:37:31
@Minorkavidor:

Javítás: 100.000 ló
A tízmillió karanténszakértő és epidemiológus országában elég kockázatos erről a járványügyi kényszerintézkedésről írni, de mivel az elmúlt napok koronavírusos témái (és konteói) között kiemelkedő helyet foglaltak el a főváros lezárásának lehetőségeit taglaló topikok, úgy éreztem, hogy a…..
Minorkavidor 2020.03.18 16:36:25
@Plieur:

Sajnos nem, a háziorvosunk is megmondta, hogy 70 felett már kevesebb jár, ha jár.

Más, lehrt, hogy off:

14.15-kor hazafelé tartva betértem a gazdaboltba egérmérget venni. Az üzletvezető és egy másik férfi azt taglalta, hogy hogyan fognak péntektől szállítani, mert bevezetik a kijárási tilalmat. Mikor rákérdeztem, megerősítették, azt is hozzátették, hogy ezt a "hírt". Hazaérek 3/4 háromkor, mondom édesanyámnak, ő azt mondta, hogy OV. 15.00-kor rendkívüli bejelentést tesz. ÁM valszeg a "sorosügynökök" műszaki hibát generáltak, OV csak tátogott, hang nem volt, pár másodperc múéva le is keverték az adást:)). 16.00 előtt végre elhangzott a bejelentése: azzal kezdte, hogy húsba vágó intézkedéseket hoztak a kormány ülésén (na talán tényleg igazat beszéltek a boltban:)9 Nem csak gazdaságpol-i intézkedések bejelentéséről volt szó, azok is kedvezőnek tűnnek mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára: pl. az eddig felvett hitelek törlesztésének felfüggesztése december 31-ig, a mától felvett hitelek thm-je maximum a jegybanki alap kamat+ 5% lehet, a turisztika járulék fizetésének felfüggesztése július 31-ig..
Kijárási tilalom bevezetéséről szó sem volt. Akkor most 100%-os biztonsággal kijelenthetjük, hogy ez rémhír?
Minorkavidor 2020.03.22 16:01:02
@ChPh:

Majtényi itt kifejti, hogy különleges jogrendre nem is lenne szükség, mert az egészségügyi törvény alapból megadja:

hvg.hu/velemeny/20200318_Majtenyi_Laszlo_A_kulonleges_jogrend_hosszu_arnyeka
Mivel a mostani zűrzavaros időkben sosem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap, arra gondoltam, hogy megpróbálok egy kicsivel tisztább vizet önteni a poharakba kijárási tilalom és karantén ügyében. A múltkori poszt kommentjei között voltak olyan hozzászólások, amelyeket olyan kedves olvasók követtek…..
Minorkavidor 2020.03.20 17:01:16
Nem szoktam durva lenni, de most kénytelen leszek. Kezdem

"7,5 MILLIÁRD EMBER ÉTVÁGYA
A Föld véges erőforrásait a növekvő életszínvonal és a növekvő lélekszám egyaránt megterheli. 2017-ben a 7,5 milliárdos emberiség 1,7 Földnek megfelelő ökológiai kapacitást fogyasztott (azaz a jelenlegi fogyasztási szinten legfeljebb 4,7 milliárd ember élhetne bolygónk ökológiai határain belül). 2018-ban már augusztus 1-én elértük a túlfogyasztás napját, mert míg a népesség "csak" a 4-szeresére, a termelés a 20-szorosára nőtt 100 év alatt."

fna.hu/vilagfigyelo/tulhasznalat

Magyarán 7,5 milliárd-4,7 milliárd=2,8 milliárd.

Ennyivel vagyunk többen a kelleténél. GyMasa írta, egy másik kommentelőnek, hogy mennyi 1 milliárd fertőzöttnél a 4 %-a? Az 40 millió, ami még mindig 70-ned része a túlszaporulatnak..
És mivel lehetett eddig az emberi túlszaporodást szabályozni? Háborúval és járványokkal. A háborúkról rengeteg szó esik, esett, de a járványokról méltatlanul kevesebb.
Néha megemlítik a középkori nagy pestist 81347-1352) mely különböző becslések szerint az akkori Európa népességének 30-60%-át elvitte. De az előzményekről kevesebb szó esik, úgyanúgy ahogy a pozitív következményeiről sem.
Előzmény: Európa 1000-1300 között egy ún. középkori ipari, technológiai és gazdasági-társadalmi forradalmat élt át. Ennek következtében a népessége megtöbbszörözödött, a városi népesség is robbanásszerűen nőtt. 1300-ra Európa úgymond telitődött az akkori gazdaság elérte teljesítőképességének maximumát. Európa túlnépesedett. Ekkor jött az első csapás az 1315 körül kezdődő ún. kis jégkorszak, mely csapadékosabb, hidegebb időt hozott, mely következtében csökkent a mezőgazdaság teljesítőképessége. Ebben a helyzetben jött a Fekete Halál.
Pozitív következmények, mely értelemszerűen a legfejlettebb területekre terjedt ki: mivel csökkent a dolgozó népesség lélekszáma, munkaerejük ára nőtt. Angliában pl. a 15.század végére megszünt a klasszikus jobbágyság. Ez úgy történt, hogy mivel csökkent a munkaerő létszáma a klasszikus robottal nem lehetett élni. A földbirtokos vagy bérbeadta a földjét és a bérleti díjakból élt, vagy ha elég tőkéje volt bérmunkásokat szerződtetett.
Ma a ? az, hogy visszafogható- az ún. túlfogyasztás. Mivel kapitalizmus van. Csökkented a fogyasztást? Mit kezdesz az így keletkezett munkanélküliséggel? Márpedig a megugró munkanélküliség óhatatlanul csökkenti a munkaerő árát. Szívás.
Azt se felejtsük el, hogy a fejlett nyugati társadalmakban azért rogyadozik a jóléti kapitalizmus 1945 után kiépített rendszere mert a nyugdíj,- egészségügyi,- és szociális rendszerek működtetése iszonyatos összegeket emészt fel. Ahhoz, hogy mégis fenntartható legyen még többet kell fogyasztani, hogy az így keletkezett adóbevételekből fenn lehessen tartani e rendszereket. Az ördögi kör bezárult.
Minorkavidor 2020.03.21 14:01:34
@Untermensch4:

Csak akkor lesz kisebb az ökológiai lábnyom, ha a kábszeresek kezelésére sem költünk. Nincs kórház, nem kell építőanyagra, energiára költeni, a személyzet kiképzésére sem, a kiképzéshez szükséges infrastruktúrára (oktatási intézmény, oktatók, tanszerek stb.). A kórház működtetéséhez szükséges orvosi és egyéb eszközök beszerzésére sem kell költeni, így az egzeket gyártó üzemek felépítésére, munkások kiképzésére, nyersanyagok kitermelésére sem, a sor folytatható....
A múltkori szavazáson több, mint 55%-kal végzett az első helyen a "Mi lett volna, ha az 1917-es bolsevik forradalom megbukik?" téma (a voks végső eredményét ide kattintva nézhetitek meg). Ígéretemhez híven elolvastam néhány cikket, interjút és eszmefuttatást, s ezek summázatát tárom most -…..
Minorkavidor 2019.11.28 21:53:56
@Plieur:

1. Persze, a történészek akkor teszik jól, ha az elvetett javaslatokat vizsgálják meg: az esetek 99,99%-ban a döntéshozók több, -legalább 2- lehetőség közül választhatnak.
2. Erről Sztanyiszlav Alekszejevics Vaupaszov ( egyébként litván származású: Vaupasz néven látta meg a napvilágot) is írt Vészterhes utakon egy csekista feljegyzései címmel, Magyarországon a Zrínyi és Kossuth könyvkiadók közös gondozásában, 1978-ban kiadott memoárjában. 22.000 példányban adták ki.
Minorkavidor 2019.11.29 16:10:58
@yorel:

Na, szép, a német titkosszolgálat segítségével történő visszatérést kihagytam a 2017. évnél.
Minorkavidor 2019.12.01 21:47:57
@Plieur:

Redl ügye is megérne egy külön posztot vagy akár egy posztsorozatot:
1: Tudjuk, hogy 1913-ban májusában tartóztatták le, de még ott a lakásán a tiszti osztag vezetője engedélyezte az öngyilkosságot. Csakhogy az osztag vezetője, Ronge őrnagy nem egyszerűen egy régi vágású törzstiszt volt, hanem Redl utóda az Evidenzbürónál, miután Redlt áthelyezték a VIII. (Prága) hadtest vezérkari főnökének. Miérrt engedte el kihallgatás nélkül, elvégre ő is szakmabeli volt.
2. Mivel 14 hónappal az EVH kitörése előtt kapták, felmerül a kérdés módósították-e és ha igen, mennyire az OMM hadműveleti terveit. A ? azért is indokolt, mert az osztrák (és egyáltalán a KH oldalán harcoló) visszaemlékezők szerint, -amennyiben érintették a témát- Redl árulását tették meg a keleti fronton bekövetkezett 1914. évi katasztrófa okának. Csakhogy ennek az orosz visszaemlékezések ellentmondanak, szerintük a haditervek megváltoztatása volt az oka az OMM kezdeti sikereinek.
Ami a mozgósítást és a haditerveket illeti:
Az orosz mozgósítással váratlan gondok nem voltak. Minden tervszerűen ment. Dobrorolszi, az orosz vezérkar mozgósítási osztályának főnöke a közlekedési infrastruktúrájuk ismeretében dolgozta ki és hajtata végre a mozgósítást. Visszaemlékezéseiben beszámol róla, hogy július 24-én, Poincáré látogatásakor döntöttek a Szerbia elleni ultimátum elutasítása utáni teendőkről. D. július 26-án adta ki az első parancsait. Ezzel szemben az OMM-ben az első mozgósítási nap augusztus 6-a volt 10 nap for az oroszoknál Lásd: Bencze László: Az állóháború harcászati és hadászati előzményei .
Arról meg Gaántainál lehet olvasni, hogy már az eredeti orosz-francia egyeztetéseken az oroszok vállaltak, hogy a mozgósítás 15. napján megtámadják a kelet-poroszországi német erőket. Az OMM elleni támadás kezdőnapja a mozgósítás 30. napja. Az orosz tervek szerint a mozgósítás 15. napjáig haderejük 1/3-dát, 30 napjáig a hderő 2/3-dát mozgósítják, a teljes mozgósítással a 45. napon végeznek. Tekintve, hogy a haderő teljes létszáma 4,5 millió fő volt, így má a 15. napon annyi katonájuk volt, mint a KH-nak kedvező esetben: a német 8. hadsereg 200.000 főt számlát, az OMM 1,5 állományából 1,2 millió főt szántak a kelet frontra. Azonban a rossz mozgósítás miatt a 2. hadsereg 12 hadosztályát leküldték a szerb frontra így csak 29 maradt keleten. A 2. hadesereg végül Galíciába került azonban akkorra már az oroszok 3 millió katonát tudtak mozgósítani.
Rosszul vette ki magát, hogy mind Condrad, mind Moltke titkolózott a másik előtt: Condrad elfelejtette megemlíteni, hogy neki Szerbia fontosabb, mint Oroszország. Moltke pedig azt, hogy amellett , hogy a főerők csak a franciák legyőzése után jelennek meg, ezt Conrád is tudta, de még a 8. hadsereg sem indít tehermentesítő támadást, csak védelemre utasította a németek keleti erőit. Röiden legalább 6 hétig a Monarchiának egyedül kell tartani a keleti frontot, akár a hadereje kivéreztetése árán is. Erről Bencze mellett a Hajdú-Pollmann szerzőpáros is ír.
A második világháború végével az USA hadereje vált a világ legerősebbikévé. Légiereje a legkorszerűbb volt, szárazföldi haderejében szolgáló katonák a világ legjobb felszerelésével rendelkeztek, haditengerészete pedig átvette Nagy-Britanniától az elsőséget. A US Navy több repülőgép-hordozóval…..
Hétfőn éjfélkor fejeződött be a Lemilblog legújabb szavazós és vitatkozós tippjátéka, melynek során azt kértük tőletek, hogy egy 15-ös – vállaltan szubjektív és kicsit provokatív - listából egyrészt válasszátok ki azt a négy hadsereget, amely szerintetek megérdemli a „legkiválóbb” jelzőt, másrészt…..
Minorkavidor 2019.09.20 16:20:02
@molnibalage:

A normannok utódai egyáltalán nem várták szívrepesve a szöviiket, ahhoz túl sok kárt okoztak már az előzetes légitámadások során. Ők a németekkel voltak A németek rendesen fizettek, tisztességesen viselkedtek és mentalitásuk is közel állt egymáshoz.
Minorkavidor 2019.09.20 16:21:22
@Minorkavidor:

JAV: a németekkel voltak jóban.
Minorkavidor 2019.09.22 16:44:34
@molnibalage:

Valamelyik angolszász szerző Normandiával kapcsolatos munkájában olvastam. Sajnos nem készítettem róla jegyzetet, így vittem vissza a könyvtárba.
Amint azt törzsolvasóink már tapasztalhatták, mai posztunk szerzője egyszerűen imád listákat készíteni, amikkel aztán pofátlan módon provokálja olvasóit, vitára ösztönözve őket. A hadvezérekről, szárazföldi csatákról és fegyverekről szóló posztok után úgy gondolta, hogy milyen jó ötlet lenne…..
Minorkavidor 2019.07.18 18:19:37
@Veszéjben a lyogállamiság !:

Ha Róma hadereje elmaradt a görög-makedón harcászat mellett, hogy tudták legyőzni Pürrhoszt?
Aki már az első csata előtt, megfigyelve a rómaiak csatarendjét, így szólt Kineászhoz, a bizalmasához: "Ezeknek a barbároknak a csatarendje egyáltalán nem barbár". Ráadásul róla nevezték az ún "pürrhoszi győzelmeket". Ugyanis a Héraleinál vívott győztes csatája után annyi vesztesége volt, hogy azt találta mondani,- legalábbis a történetírók szerint- : "Még egy ilyen győzelem és nem marad több katonám"
Minorkavidor 2019.07.19 19:29:02
@Veszéjben a lyogállamiság !:

Sanyi helyzetét nagyban megkönnyítette, hogy neki hivatásos hadserege volt, míg a perzsa haderőben Issosnál és Gaugamelánál a perzsa Hallhatatlanokon és a görög zsoldosokon kívül tkp. a parasztokból álló népfelkelők harcoltak, legalábbis a gyalogságnál.

Ami a római haderő létszámát illeti, épp most olvasom Pölübioszt, a 2. könyvhöz fűzött kommentárban a hannibáli háború kezdetén a következő létszámot adják meg:
1,: gyalogság: római polgárjoggal rendelkezők: 299.200 fő,
latin jogúak és egyéb szövetségesek: 410.000 fő,
2,: lovasság: római polgárjoggal rendelkezők : 26.100 fő,
latin jogú és egyéb szövetségesek: 47.200 fő
Mindösszesen : 782.500 fő

Ez hatalmas létszám, a mai világban jelenleg valszeg 5, maximum 10 államnak van ennyi vagy ennél több kiképzett tényleges és tartalékos ideértve a nemzeti gárdák tagjait is létszámú fegyveres ereje.
Ami az oroszokkal történő összehasonlítást illeti annyiban sántít, hogy az oroszok majd minden csatájukban és ütközetükben amit más államok ellen vívtak lényegesen több katonát veszítettek, függetlenül attól, hogy győztek vagy veszítettek, míg a rómaiaknál más a helyzet. Ők az ismeretlen ellenség ellen mindig súlyos vagy katasztrofális vereséggel nyitottak, de miután kiismerték az ellenfelet saját veszteségeik meredeken csökkentek, míg a kiismert ellenfeleké meredeken növekedtek. Ez történt a 2. pun háborúban is, lásd Scipió Fricanus hispániai győzelmeit, vagy akár magát a zamai csatát is.
Minorkavidor 2019.07.19 19:33:58
@Minorkavidor: @Veszéjben a lyogállamiság !:

Bocs, az oroszos megjegyzés bz249-nek kellett volna menjen.
Pár nappal ezelőtt egy szavazással egybekötött vitaposzt keretein belül az elmúlt 2500 év sorsdöntő szárazföldi csatáiról beszélgettünk közel 300 kommenten keresztül. Szokásunkhoz híven most értékeljük a voksolás eredményét, újabb felületet biztosítva a kulturált véleménykülönbségek korrekt…..
Minorkavidor 2019.06.25 18:16:43
@9mmPara:

Tényleg, mikor is volt az mikor a világnézetünk alapjai a kukába ment? Csak azért ?-dem, mert a bizonyítványomban még szerepelt ez a tantárgy, de a gimi első 3 évében nem volt értékelve, ahová más tantárgyak osztályzatait írták az a rublikát áthúzták, nagy meglepetésemre, most, hogy elővettem,84/85-ben, 4.-ben, jó (4) értékelést kaptam! Csakhogy biztos, hogy 4-ben sem volt ilyen óránk, tankönyvünk sem volt ilyen címmel! Hosszú ideig megőriztem ugyanis, mind a 4 évfolyam összes tankönyvét. Ha csak nem az osztályfőnöki órt nem sorolták ide. De ott sem volt szó világnézetről, a leglazább óra volt:))

Más:

Amúgy ez a szavazás is bebizonyította, hogy miért nincs nekem telitalálatom az 5-ös lottón: ha még 20 lehetőségből sem tudok 5-öt eltalálni, hogy találhatnák el 90-ből:))

Ebből a 20-ból Gaugamélát, Milvius-hídi csatát, Mnzikertet, Cajamarcát és Teutoburgot jelöltem be.

Más

Ha jól emlékszem Tiboru említette volt, hogy a történelemformáló tengeri és légi csatákról majd szintén lehet szavazni. Javasolnám, hogy vonjuk össze a kettőt, tekintve a légierő fiatal voltára, annak a haderőnemnek nincs túl sok történelemformáló csatája. Szerintem az angliai csatán kívül nincs más.
Minorkavidor 2019.06.25 18:21:49
@9mmPara:

Azért mert egy birodalom addig nő, amíg:
1: nálánál nagyobb meg nem állítja,
2: el nem éri akciórádiuszának határait.
Minorkavidor 2019.06.25 18:36:21
@9mmPara:

Nem, ők a Végső-tengerig akarták kiterjeszteni a birodalmuk határait. Fennmaradt egykorú források bizonyítják ezt. Ugyanis mikor a mongol üldöző csapatok elérték az Adriai-tengert, sokszor kérdezték az ottaniaktól, hogy ez már a Végső-tenger? Számukra ez az Atlanti-óceán lett volna. Szerintem, ha Lengyelországra helyezik a támadásuk súlypontját, a lengyel-német alföldön keresztül hamar eljutottak volna Németalföldig.
Ugyanis a mongolok jobban szerettek télen, mint nyáron hadakozni. Oroszország egyetlen sikeres lerohanását is ők hajtották végre, mégpedig téli hadműveletekkel indítva 1237-ben. Kijevet is decemberben foglalták el 1240-ben (dec.6. ha jól emlékszem. Magyarország ellen azért késett a támadás, mert IV. Béla több évszázados szokást követve kivágott fákkal torlaszoltatta el az összes szorost. A muhi csata után is megvárták, hogy befagyjon a Duna, ami 1242 januárjában megtörtént, csak akkor zúdultak a dunántúli részekre. 1241 nyarán és őszén pihentek, feltöltötték a készleteiket.
Lengyelországi súlypont esetén nem álta volna hegység az útjukat Németalföldig, vagy ha megelégszenek Dániával, akkor addig.
Törzsolvasóink tudják, hogy mi itt a Lemilnél imádjuk a listázást (ebben is hasonlítunk egynémely, sportot kedvelő magyar politikushoz) és az ehhez kapcsolódó szavazóposztokat. Sorozatunkban foglalkoztunk már kiemelkedő hadvezérekkel, a papírformát felrúgó ütközetekkel, történelemformáló…..
Minorkavidor 2019.06.19 20:38:42
@Swind:

Csak jelzem, hogy Hannibál 4 évvel Cannae után már deffenzívába szorult Itáliában,212-ben vesztette el Capuát. Szicíliában szintén ebben az évben veszi be Marcellus Szürakuszait.
Maximum döntetlen lehetett volna, Szüphnax, a karthagóiak szövetségén maradt numida király ui. 203-ban békejavaslatot terjesztett Scipió elé. E szerint Hispániáról való lemondás, Itáliából történő kivonulásárt cserébe Karthagó megtarthatja afrikai birodalmát. Scipió nem továbbította a római szenátus elé a javaslatot, ő teljes győzelmet akart. Seege Lance feltételezi, hogy a 15 éves hadakozásba belefáradt szenátus talán hajlandó lett volna elfogadni e javaslatot. E javaslat egyébként a karthagói szenátushoz sem jutott el.
Minorkavidor 2019.06.19 20:40:49
@tiboru:

Melyik részét?:)
Minorkavidor 2019.06.21 14:53:30
@MEDVE1978:

Csakhogy ez a regionális Bizánc is erős gát volt a moszlim aradattal szemben:

A 63-as évektől álltak a sarat. Manzikert volt az első olyan pofon melly jelentősen gyengítette a gátat. A 2. ütést 1176-ban Müriokephalonnál kapták, a 3. Konstantinápoly 1204. évi első bevétele és a Latin Császárság létrejötte végzetesnek bizonyult. Ugyan 1261-ben felszámolták az idegen képződményt, ám 1071 előtti erejét már nem nyerte vissza. Az oszmánok 1302-ben kezdték el a terjeszkedés, Európába 1354-ben vetették meg a lábukat. Az első, -szerb vereséggel végződó- 1389. évi rigómezei csata után már a Magyar királyság dunai határait támadták.
Ha összeadod az időpntokat, akkor azt kapod, hogy:
Bizánc 632-tól 1354-ig sikerrel akadályozta meg a muszlim hódítást. Ez 722 év.
A többi balkáni állam gyakorlatilag nem fejtett ki jelentős ellenállást: 35 év alatt eljutottak a Dardanellák európai partjaitól az Al-Dunáig.
A magyar állam 1389-1526 között állt ellen, ami 137 év.
1526-tól már Habsburg-Török háborúról beszélnek a történészek. 1683-ig, 157 éven át védelmezték Európát, majd 16 év alatt (1683-1699) verték ki az oszmánokat, Temesköz kivételével a megszállt területekről. Temesköz 1718-ban kerül vissza. A balkáni területek még ekkor sem!
Ha megnézed a megrokkant Bizánc még Manzikert után is 263 évig tartotta távol a muszlimokat. Ez több, mint amit a többiek külön-külön elértek és több, mint anit a többi balkáni állam és Magyarország együtt elért.
Röviden, ha nincs Mnzikert a törökök soha nem lépik át Európa határát és Anatólia még mindig keresztény lenne.
Az emberek többsége szereti a meglepetéseket, pláne ha ezek kellemesek. Számos szolgálati nyugdíjas (illetve szolgálati járandóságban részesülő) egykori rendőr, vámos, bévés, tűzoltó és (talán) egykori titkosszolga azonban nem kellemes meglepetésben, hanem konkrétan pofáraesésben részesült, amikor a…..
Minorkavidor 2019.04.11 21:19:08
@ace22:

Köszönheted, köszönhetjük Sólyom Lászlónak. Neki és az általa vezetett Alkotmánybíróságnak voltak kifogásai (személyes adatok védelme) a jól bevált munkakönyv ellen.

Más:

Nem tudom ki emlékszik közületek kereken 3 hónapja, január 11-én történt esetre, mely szintén a nyugdíjjal volt kapcsolatos: akik számla kapják a nyugdíjukat az esti órákig nem kapták meg nyugdíjukat. Ez azért is volt gáz, mert a kormány "kedveskedni" akarván a nyugdíjasoknak, decemberben,- már évek óta- 2-án utalja a nyugdíjat 12-e helyett, ami így 6 hetes időt jelent 2 nyugdíj fizetés között. 11-én délig nem is reagáltak, majd programhibára, létszámhiányra és Sorosra is hivatkoztak.
Minorkavidor 2019.04.11 21:34:42
@Creutzfeld 0,1:

Ezt minden dolgozónak magának kell megőriznie: a felvételtől a kilépésig, valamint az összes adóbevallásodat.Csak ma már nem tájékoztatja senki a munkavállalókat. Mikor Sólyom vezette Alkotmánybíróság megszüntette a munkakönyves rendszert, bennünket még tájékoztattak, hogy ezentúl a munkavállalással kapcsolatos minden iratot őrizzünk meg.
Ma, néhány órával ezelőtt volt Bezsenyi Mihály rendőr dandártábornok, az NNI igazgatójának temetése. Az, hogy személyesen ismertem és évekig jó bajtársak, kollégák voltunk, magánügy. Miként talán az is az, hogy egyike volt azoknak a (becslésem szerint nem túl nagyszámú) felső rendőri vezetőknek,…..
Minorkavidor 2019.02.17 17:43:15
@Muad\\\'Dib:

A rómaiaknál már nem volt bűn, sőt ha a politikai elítélt nagyember öngyilkosságot követett el, vagyonát nem kobozták el, családjáé maradhatott.
Amúgy meg annak a 1500 éves zsinati rendelkezésről én írtam egy másik, hasonló témájú cikkhez írt kommentemben. Forrást is megadtam.
Mi itt a Lemilblogon szeretjük a rendhagyó dolgokat, s azon vagyunk, hogy a lehető legváltozatosabb módon kössük le a hadtörténelem és a rendvédelem-história iránt érdeklődő olvasóink figyelmét. Mai posztunk egyfelől csatlakozik az elmúlt időszak első világháborús tematikájú posztjainak sorához…..
Minorkavidor 2019.02.09 22:33:03
Minorkavidor 2019.02.10 11:21:10
Íme a 1886. évi XX. törvénycikk a népfölkelésről *

net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88600020.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D32

E törvény 10. §-a szerint
"A népfölkelésre kötelezettek nyilvántartása, valamint osztályainak harczászati egységekbe való beosztása is, a honvéd-parancsnokságok által eszközöltetik.

Nyilvántartást a közigazgatási hatóságok is kötelesek vezetni, melyeknek e részben az anyakönyvvezetők az 1868:XL. törvénycikk 43. §-a értelmében segédkezet nyujtani tartoznak."

A kevevárai segédlelkésznek ezért kötelessége is volt a csikcsicsói plébániahivatalhoz fordulni, a polgári anyakönyvezést bevezető törvény, az 19894. évi XXXIII. tc. 1895. október 1-én lépett hatályba.

@tiboru:

Már régebb óta: "az öngyilkost a kat. erkölcstan és ennek alapján az egyházjog a legszigorúbban elítéli, tőle az egyházi temetést és nyilvános imádságot megtagadja; kivéve ha beszámíthatatlan állapotban volt v. halála előtt cselekedetét megbánta.

Forrás:Révai Nagy Lexikona XV.kötet
Isten malmai az egyházi jogban is lassan őröltek. Az öngyilkosság büntetését először a II. orléansi RENDELTE EL 533-BAN. Ott is kellett 500 esztendő.
A hadtörténelem iránt érdeklődő szakmai sokaságon belül egy markáns kisebbség kifejezetten a haditengerészet rajongója. Ők azok, akik csuklóból megmondják, mi a különbség egy cirkáló és egy romboló között, mi az a zászlóshajó és tán még azt is, hogy miért magasabb rendfokozat az altengernagy az…..
Minorkavidor 2019.02.05 21:37:02
Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének rendfokozatai
1. Großadmiral (nagytengernagy; 1916.05.05-1918.02.27 között)
2. Admiral (tengernagy)
3. Viceadmiral (altengernagy)
4. Konteradmiral ()ellentengernagy)
5. Linienschifis-kapitän (sorhajókapitány)
6. Fregatten-kapitän (fregattkapitány)
7. Korvetten-kapitän (korvettkapitány)
8. Linienschifis-Leutmant (sorhajóhadnagy; 1909.08.23-ig I.o. sorhajóhadnagy)
9. Fregatten-Leutmant (fregatthadnagy; 1909.08.23-ig II.o. sorhajóhadnagy)
10. Korvetten-Leutmant (korvetthadnagy; 1909.08.23-ig sorhajózászlós
Törzsaltisztek vagy főtiszthelyettesek
11. Seefähnrich (tengerészzászlós; 1909.08.23-ig I.o. tengerészkadét)
12. Seekadet (tengerészkadét; 1909.08.23-ig II.o. tengerészkadét)
13. Seekadett-Aspirant (tengerészkadét-jelölt)
Altisztek vagy tiszthelyettesek
14. Oberbootsmann (törzsfőhajómester)
15. Bootsmann (törzshajómester)
16. Unrerbootsmann (alhajómester)
17. Bootsmannsmaat (hajómestersegéd)
18. Quartiermeister (negyedmester v.negyedes)
19. Marsgast (árbócos)
Legénység
20. Matrose 1., 2., 3., 4., Klasse (I., II., III., IV. o. matróz

Az Osztrák-Magyar Monarchia Großadmiral rendfokozat bevezetésének története a következő: I.Ferenc József szövetségese, Németország példáját követte. Ott 3 fő, - von Tirpitz, von Pohl, von Hitzendorf- azért kapta meg ezen rangot, mivel mind3an a Haditengerészeti Minisztérium államtitkárai is voltak egyben. A Monarchiában a haditengerészet főparancsnoka a K.U.K Hadügyminisztérium tengerészeti szekciójának vezetője is volt egyben, már évtizedek óta. E rendfokozat bevezetésével így magasabb rangot használhatott, mint tengernagy kollégái. Elsőként Anton Haus viselte. Rajta kívül IV. Károly volt még Großadmirál, még trónörökös korában. Már uralkodóként 1916. február 27-én megszűntette főparancsnok és szekcióvezető funkciók összekapcsolódását, így megszűnt e rendfokozat használatának értelme.
Miután néhány nappal ezelőtt a Tiborublog/Lemilblog vegyes zárt Facebook-csoportjában kitettem néhány táblázatot a második világháború ászpilótáiról, a kommentek között felmerült annak igénye, hogy készítsek valami hasonlót az első világháborúval kapcsolatban is, ha már az azonos időszak K.u.K.…..
Minorkavidor 2019.02.04 22:39:27
@tiboru:

Az Antant országok légiereje

Franciaországnak 1914 augusztusában 25 repülőszázaddal és 158¹ repülőgéppel lépett be a háborúba, Nagy-Britannia 15 repülőszázadot és 166 repülőgépet² mozgósított, Oroszország 6 századdal és 36³ repülőgéppel rendelkezett, Belgiumnak 6 százada és 26⁴ repülőgépe volt, Szerbiának 1 százada és 10 repülőgépe volt, Japánnak 1 százada és 8 repülőgépe. Az olaszok 1915-ben 100 repülőgéppel és néhány léghajóval léptek be az EVH-ba.
1917. októberben a francia repülőszázadok száma 152-re, a repülőgépek száma 1.446 db-ra, nőtt, a britek estében ez az adat 70 század és 1.665 db repülőgép, a gyorsan fejlődő olasz légierő 162 repülőszázaddal és 1.600 géppel rendelkezett, USA-nak 4 században 55 db repülőgépe volt, Oroszország 65 századdal és 300 géppel rendelkezett a forradalom előestéjén.
1918. októberben Franciaország 258 repülőszázaddal és 484⁵ (sic!) repülőgéppel rendelkezett, Nagy-Britanniának 198 százada és 4.500 gépe volt, az olaszok 200 századba szervezett 2.000 gépet vethettek be, a belgák 11 századdal és 186 repülőgéppel rendelkeztek, az USA 45 századba szervezett 706⁶ db repülőt vonultatott fel. Más adatok szerint Az USA Európában harcoló légiereje 701 db vadásszal, 366 felderítő-, 323 bombázó és 91 éjszakai bombázó repülőgéppel rendelkezett 1918. október 1-én⁷.
A franciák már 1914. szeptember 29-én létrehoztak egy 2 századból álló bombázó csoportot, 2 hónappal később már az első bombázó osztály is megszületett, a németek ekkor még csak a bombázó századok létrehozásánál tartottak. Minden francia hadtest kapott 1-1 repülőosztagot valamint 1 repülőközpontot is, amely összefogta az összes repülő, légvédelmi és ballonos alakulatokat, köztük az összeköttetést telefonon, távírón, és ha kellett repülővel biztosították. E koncentráció lehetővé tette a gyors reagálást a légi fölény megteremtését egy adott frontszakaszon 1916-tól. Képesek voltak arra is, hogy 12 orosz századot állítsanak fel korszerű Nieuport vadászgépekkel, ezekből a vadászokból még az olaszoknak is jutott bőséggel. Az oroszok az időben legnagyobb bombázóból az Ilja Muromecból egy egész századot állítottak fel 1915-ben.
Az angol légierő magától értedődően két szervezetből indult fejlődésnek. A haditengerészet a Királyi Tengerészeti Légi Szolgálat (Royal Naval Air Service), míg a szárazföldi haderő Királyi Repülő Hadtest (Royal Fleying Corps). Történelmileg rövid idő alatt 1918. április 1-én, - egyáltalán nem áprilisi tréfaként- létrejött a világ első légi haderőneme a RAF. A bombázókat már akkor is önállóan kezelték.1918. június 5-én létrejött a 4. századból álló, önálló bombázó egység az Independent Air Force. A IAF november 11-ig 10 századra növekedett, nemcsak brit, hanem amerikai erőket is bevonva. Jelentéseik szerint e rövid idő alatt, nem kevesebb, mint 150 német vadászgépet is megsemmisítettek! Nagyot mondásban az amerikaiak nyertek, ők 781 német repülőgép és 73 ballon lelövését jelentették (a ballon adat talán még reális)!
Az EVH-ban Nagy-Britannia 6.166, Franciaország 5.500, az USA 902, Olaszország 700, Oroszország kb. 600 főnyi hajózó személyzetet veszített.
¹Galántainál 120 db felderítő repülőgép és 10 léghajó, 161.o.; Európa Könyvkiadó: 156 db repülőgép, 471.o.
²Galántai: 120 db repülőgép, ebből a BEH állományában 60 db,165.o.; Európa Könyvkiadó: 130 db repülőgép, 471.o.
³Bencze: 500 db repülőgép, 190.o.; Európa Könyvkiadó: 263 db repülőgép, 471.o.
⁴Európa Könyvkiadó: 48 db repülőgép.
⁵Lexikon 569.o., biztos, hogy nyomdahiba, lemaradhatott egy 0!
⁶Uo. 569.o.
⁷Uo. 583.o.
⁸Uo.584.o.
Minorkavidor 2019.02.04 22:42:08
@tiboru:

A Szerb Repülő Csapat 1911-ben jött létre, francia kiképzők segítségével. Franciaország ezenkívül 3-3 db Farman HF 20 és Blériot XI típusú repülőgép átadásával járult hozzá a szerb légierő létrejöttéhez. A Balkán-háborúkban részt is vettek. A franciák továbbá Deperdussin T repülőgépekkel felszerelt kiképzőiskolát is létrehoztak. 1914. évi hadba lépéskor 8⁸ repülőgéppel rendelkeztek. A franciák 2 századot küldtek Szerbia megsegítésére. Az elsőt 1915 januárjában, a másodikat 1915 júliusában. Ezen századok is megsemmisültek a KH őszi támadásakor, a túlélő pilóták gyalogmenetben vonultak vissza Albánián keresztül. A szerb légierőt Korfun szervezték újjá 1916 márciusában, azután betagolták a francia Keleti Hadseregbe a francia egységek közé. A háború további részében Macedóniában harcolt állománya 1-2 század között ingadozott, önállóságát majd 1919-ben nyerte vissza.
A román légierő 1916. augusztus 27-én 4 repülőszázadot és mínimum 26 repülőgépet (8 Farman 40, 4 Coudron G-4, 14 Nieuport BB és ismeretlen számú Nieuport 13 és Breguet-Michelin) számlált. A 4 repülőszázadból 2 az Erdélybe betört csapatokat támogatta, 1 a bolgár frontot fedezte és volt 4 tartalékgépük Tartukainál, 14 Nieuport BB Bukarest légvédelmét látta el. Az erdélyi vereséget követően Berthelot tábornok szervezte újjá a román hadsereget és légierőt. December 15-én a Moldvába történő visszavonulás megkezdésekor a Franciaországból érkezett pótlással együtt 13-13 Nieuport BB és Farman 40, 6-6 db Breguet-5 és Breguet-Michelin és 3 Nieuport iskolarepülőgépük maradt. December 21-ig 12 pilótájuk esett el. Alig telik el egy hónap,- 1917. január 21-én- már 53 bevethető repülőgépük volt (23 Farman 40 felderítő, 18 Nieuport vadász és 12 Breguet-Michelin bombázó), melyek 9 repülőszázadot alkottak, ebből 7 századot 3 osztályba szerveztek, 2 a főparancsnokságnak közvetlenül alárendelt század volt. Továbbá még 3 ballonos századot is szerveztek. A légierejük ekkor 87 fő pilótával, 10 megfigyelő és 7 ballonos tiszttel rendelkezett. 1917.szeptember és november között 129 új pilótát és megfigyelő tisztet kaptak és 62 bevetést repültek. Légi harcban a KH 31 repülőgépét lőtték le, 13 győzelmet román, 18 győzelmet francia vagy brit pilóta aratott. Légvédelmi tüzérségük 10 gép lelövésével növelte győzelmeik számát. Légierejük 1916 augusztus 27-e és 1917 novembere között 8.160 órát repült, 703 felderítő repülés során 6.981 db légi fotót készített, 560 bombatámadást hajtott végre, melynek során 61.871 kg bombát dobott le, 80 utánpótlási bevetést teljesített, 6-szor szórt röplapot. A vesztesége 25 repülőgép, 28 román és 2 francia pilóta.

⁸Lexikon 584.o.
Amint azt már észrevehettétek, a posztíró egyik kedvenc olvasmánya a Gallup International Association globális közvéleménykutatásainak böngészése. Kettőről már be is számoltunk nektek ezeken az oldalakon (az egyik itt, a másik pedig itt olvasható, a posztok által generált, roppant érdekes vitákkal…..
Minorkavidor 2019.01.20 22:09:37
@nulysses:
:))

Becézve: Trutykó.
Minorkavidor 2019.01.21 15:32:06
Avagy amikor a tudósoknak majdnem sikerült kirobbantani a harmadik világháborút, évekkel a Szovjetunió széthullása után...
Minorkavidor 2018.12.27 15:05:42
@Tehéntőgy:

Mindenesetre Putyin most nagyon boldog az új rakétájával:

hvg.hu/vilag/20181226_Akkor_mostantol_az_oroszok_a_vilag_barmely_pontjara_lohet_raketat
A "mi lett volna, ha..." típusú felvetésektől a történészek egy része idegrohamot kap, a másik része egyszerűen nem foglalkozik vele, a harmadik rész pedig szívesen elbabrál a lehetőséggel, persze hangsúlyozva, hogy ez csak amolyan gondolatkísérlet, senki ne vegye komolyan. Az újságírókat nem kötik…..
Minorkavidor 2018.11.18 16:35:49
@molnibalage:

Gibraaltár vonatkozásában egyetértek veled.
Szuez viszont simán a németeké, mégpedig azért mert az 1914-ben Oszmán Birodalomé volt Egyiptom. A 14-es hadüzenetváltás után annektálta Nagy-Britannia. Ha a németek győznek, úgy a RN nem akadályozhatta volna meg, hogy a németek szárazföldön megközelítsék és elfoglalják a Szuezi-csatornát. Emlékezz arra, hogy a MVH-ban a németek kedvezőtlen körülmények ellenére 3 évig blokkolták Szuezt. A Földközi-tengeren csak a 8. hadseregnek ment az utánpótlás, de Indiából és Kelet-Afrikából származó nyersanyagok az EVH-tól 1943-ig csak a Jóreménység-fokának megkerülésével mehettek Angliába. Csak a németek 1943. májusi veresége után használhatták szabadon a Földközi-tengert.
Egy vesztes EVH után semmiképp sem tarthatták meg Szuezt, mert a németek szárazföldön is tudtak volna utánpótlást küldeni. Hogy ez hosszadalmassabb lett volna, mint a tengeren? Ez igaz, de 2250 évvel korábban Nagy Sándor is ezt csinálta: úgy iktatta ki az erősebb perzsa flottát, hogy , hogy körbegyalogolta a Földközi-tenger keleti medencéjét, elfoglalva annak kikötővárosait, csak Türosznál volt ellenállás. A németeknek még ezt sem kellett volna megtenni. 4-6 hadosztály elég lett volna a csatorna elfoglalásához. A RN-t búvárhajókkal, Párizs-ágyúkkal és légierővel tarthatták volna távol.
Ami meg a Brit Birodalom bukását illeti valóban nem bukott el 1940-ben, csak épp 2 évvel a győzelem után már megkapta a halálos dőfést az Indiai-szubkontinens elvesztésével. Egy esetleges első világháborús vereség minden szintén a bomlás irányában hatott volna, ugyanis a britek gyarmataikat is beleértve 1 millió halottat veszítettek és nyakig eladósodtak az USA-nak.
Minorkavidor 2018.11.18 16:47:14
@molnibalage:

Szerintem, Te túlbecsülöd a blokád hatását. Az EVH-ban azért volt hatásos, mert a németek nem uralták Európát. Lásd a MVH-t: blokád szintén felállt, érdemleges hatása nem volt, nem tört ki forradalom Hitler diktatúrájával szemben,az EVH-val szemben ahol 800 ezer civil áldozata volt a blokádnak, a másodikban viszont a háború végéig biztosítani tudták az ellátás minimumát, az antifasiszta koalíció csak úgy tudott győzni, hogy elfoglalta az egész országot. Egy esetleges EVH-s győzelem esetén szintén a németeké lett volna a francia mezőgazdaság + jobban kitudták volna használni az ukrán területek mezőgazdaságát, tekintve, hogy akkor nem lett volna keleti front.
Minorkavidor 2018.11.19 15:45:06
@molnibalage:

Miért a blokád miatt vesztették el a németek a Kaukázusért vívott harcot? Nem azért mert feleslegesen ketté osztották a Dél Hadseregcsoportot, egy részét Sztálingrád ellen küldve?. Mert ha a Kaukázus meg van, akkor egy részt olaj is van más részt Irak is meg van, ami viszont a briteknek jelentett volna komoly hátrányt.
Nem mai hír (konkrétan 2017-es), de a múltkori Caraman-cikk kapcsán egy kicsit aprólékosabban körülnéztem a román SIE (Serviciul de Informaţii Externe = Külső Hírszerző Szolgálat) honlapján és hát olyat láttam, amitől elkerekedett a szemem. A tavaly ugyanis egy olyat léptek, ami titkosszolgálattól…..
Minorkavidor 2018.10.17 16:23:04
@tiboru:

Van egy rovata a hvg.hu-n, vagy az nem jó?
Néhány órával azután, hogy 1969. július 19-én kora délután egy jól öltözött, 38 éves úriember bekopogott a párizsi brit nagykövetség ajtaján és védelemért, valamint néminemű aprópénzért cserébe információkat kínált fel az MI5 kihelyezett irodavezetőjének, Bukarestben megszólaltak a vészcsengők. A…..
Minorkavidor 2018.10.16 21:25:48
@molnibalage:

Nem kell pislognod: a szovjet politbüró akkori tagjai 70+ életkorú múmiák voltak, azaz Sztálin alatt történt politikai szocializációjuk, azt a rendszert nemcsak a terror, hanem a paranoia is jellemzi. Sztálin rendszerét szokták a vaskor utolsó birodalmának tartani. Technikai és technológiai szempontból ez azt is jelentette, hogy nem volt tisztában az atomkor jelentette kihívásokkal: lásd a 3. világháború elkerülhetetlenségébe vetett hit azután is miután a szovjeteknek is lett előbb atom,- majd hidrogén bombájuk (56-ban kiderült, hogy a Nyugatnem is mozdult erre a "nagyszerű" lehetőségre), vagy a kibernetikának, mint burzsuá éltudománynak minősítése. Nemcsak a COCOM-lista miatt szakadtunk le, Sztálin rögeszméje úgy 15 éves előnyt adott a Nyugatnak.
Az elmúlt napok nyugati (és részben magyar) sajtójának azon cikkeit olvasgatva, amelyek az orosz katonai hírszerzés (lánykori nevén GRU, ma már csak GU) embereinek nyugat-európai kalandjait taglalják, az ember csak kapkodja a fejét és nem tudja, mit higgyen. Ebben a posztban röviden összefoglalom az…..
Minorkavidor 2018.10.07 15:39:16
@tiboru:

Lettországban oroszbarát párt kapta a legtöbb szavazatot. Igaz közel sem eleget a kormányzáshoz (24 helyet szereztek a 100-ból, 51 kell a kormányzáshoz), de minden kezdet nehéz:

hvg.hu/vilag/20181007_Oroszbarat_part_nyerte_a_valasztast_Lettorszagban

Még Észtországban lehet esélyük, Litvániában már nem, mert ott a lakosság 80 %-a litván.
Ha nem is kerülnek kormányra, destabilizálni a 2 állam belpolitikai helyzetét arra jók lesznek.
Minorkavidor 2018.10.08 08:56:46
@tiboru:

Bocs, így már egészen más. Bele sem gondoltam ebbe, csak a kiberhadviselés lehetőségeit vettem számba.
Az utóbbi idők szomorú belföldi slágertémája a kilakoltatások ügye. A Lemilblog - a lehetőségekhez képest - igyekszik távoltartani magát az általános belpolitikai fejlemények kommentálásától, s azon vagyunk, hogy csak a rendvédelemmel, katonai témákkal, biztonságpolitikával és hasonlókkal fárasszuk…..
Minorkavidor 2018.10.05 16:46:42
@Untermensch4:

Meg volt az az előnyük, hogy testvér pár voltak, mármint Péter is Miklós. Míg Miklós Magyarországon lett költő, hadvezér és politikus címmel ellátva és a nemzeti pantheonba beemelve, teljes joggal, addig Péter hasonló karriert futott be a horvát nemzettudatban. Na, jó talán a hadvezéri cím elmaradt nála, de kíváló költőjüknek tartják.
Minorkavidor 2018.10.06 09:08:17
@Untermensch4:

Van még további érdekesség:
Mind3 férfi a natio hungarica tagjának vallotta magát mivel mind nemesek voltak. Ennek semmi köze nincs a modern nemzetekhez, de azért a nemzetek humán értelmisége a nemzetté alakulás korában (nemcsak az akkor kialakuló modern történetírás képviselői, hanem még előttük a költők és írók) visszavetíti a modern nemzet fogalmát a régi és mindig dicső évszázadok nagy alakjaira is. Így járt nemcsak a 17.századi Zrinyi testvérpár, hanem dédapjuk, a szigetvári hős is. Őt az Udvarnak tett, a török elleni védelmet szolgáló javaslata miatt tartották és sokan még tartják a modern horvát nemzet első képviselőinek. Annak ellenére, hogy a 16. században még Nyugaton sem beszélhetünk modern nemzetekről. De a történelem,-és irodalomkönyvek mindent kibírnak. A javaslatokban természetesen a horvát határvédelmi rendszer megerősítéséről volt szó.
Minorkavidor 2018.10.06 09:32:04
@cavalry:

Sőt a török tankönyvekben az áll, hogy felszabadítottak minket:))
Erről a pár évvel ezelőtti Völgységi könyvfesztiválón ( Bonyhád) beszélt az egyik ismerős előadó. Ekkor előkerültek a szomszédok történelem oktatásában használatos térképek: honi szemmel elég furák. Pl. a horvát iskolákban használatos térképek közül a középkori Magyar Királyságot ábrázoló térképek bizony nem méret arányosak Horvátországot jóval nagyobbnak ábrázolják és eltolják észak fele, noha a középkorban a mai Dráva-Száva közi terület nem tartozott oda, Szlavónia néven a Magyar Királyság törzsterületei közé tartozott. A középkori Horvátország jóval délebre feküdt, fővárosa, Biograd na Moru, mely a magyar törtenelemkönyvekben Tengerfehérvár néven ismert. Kálmán 1097-ben foglalta el és 1102-ben a király és az uralmát támogató horvát nemesség itt kötötte meg "pacta conventa" néven ismert egyezséget mely alapján 1102-ben e városban koronázták horvát királlyá. A település Dalmáciában, Zárától kb. 30 km-re délkeletre van. Mindez a horvát iskola történelmi atlasz készítőjének nem számított:)) Vagy pár éve még nem számított. Azt nem tudom, hogy ők is egyen tankönyvből és egyen történelmi atlaszból tanulnak, mint nálunk a Klebersberg Kunó Oktatási központ alá tartozó iskolák, vagy több tankönyv és atlasz közül választhatnak.
Mondjuk a török térképek is érdekesek voltak, de ez bármelyik megmutatott térképre igaz volt. Az előadás után kézbe vehettem még a román, szlovák szerb, cseh és lengyel térképeket is.