Adatok
kergekos
0 bejegyzést írt és 25 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A levélírónak igaza van, sajnos korántsem egyedi eset, hogy megpróbálja az egyik szülő családja megakadályozni, hogy a másik szülő láthatási jogával éljen. Persze a gyerek érdekeivel nem tőrödnek. Nem is szólva arról, hogy ez kiskorú veszélyeztetésének is…..
Úgy látszik egy kis meleg is elég ahhoz, hogy a vicces kedvű Zugügyvéd olvasók hasonló "jogi" kérdésekkel okozzanak vidám perceket: Tisztelt Zugügyvéd! Arra lennék kíváncsi, hogy ha én a végrendeletemben meghagyom, hogy halálom után semmiképp se temessenek…..
A kézbesítési vélelem előnytelen helyzetbe hozza a hatóságokkal szemben az állampolgárt, ez számos esetben kiderült már. Ha komolyabban belegondolunk, tényleg érint néhány alkotmányos alapjogot. Szia Zugügyvéd,Keresem végre azt a „tökös” jogászt aki hajlandó…..
kergekos
2010.06.16 22:57:18
@Pilotax: bocs, entert ütöttem ... szóval így is, úgy is kézbesítettnek minősül, ha látod, mi van benne, ha nem.
Kicsit nagy a felhajtás, szerintem:-)
Kicsit nagy a felhajtás, szerintem:-)
kergekos
2010.06.16 23:04:34
@Pilotax: Ilyen nincs...ennyire pancser nem lehetek:-)
Leírom még egyszer. Két eset van szerintem.
1. eset: amikor rajta van a tértivevényen, hogy hivatalos iratod érkezett. Eldöntheted, hogy átveszed-e. Ha nem veszed át, akkor így jártál, nem fogod megtudni, pontosan mi volt benne, de úgy látszik, nem is érdekelt igazán:-) Viszont legalább kézbesítettnek minősül, szerintem eléggé el nem ítélhető módon:-)
2. eset: (amire vágynál) ráírják a levélre vagy a tértivevényre, hogy pl. egy végrehajtási okirat van benne, te meg, gondolom, szaladsz az adatvédelmi biztoshoz panasszal, mert hogy van az, hogy ország-világ tudja, hogy ellened végrehajtási (vagy valamilyen más) eljárás folyik:-) Persze, ezzel az erővel azt is megengedhetné a törvény, hogy belenézz, és ha számodra nem tetsző dolog van benne, akkor nem veszed át. Korrektül azonban ekkor is kézbesítettnek minősülne, úgyhogy visszajutunk az első ponthoz:-)
Na, sikerült leírni végre...
Leírom még egyszer. Két eset van szerintem.
1. eset: amikor rajta van a tértivevényen, hogy hivatalos iratod érkezett. Eldöntheted, hogy átveszed-e. Ha nem veszed át, akkor így jártál, nem fogod megtudni, pontosan mi volt benne, de úgy látszik, nem is érdekelt igazán:-) Viszont legalább kézbesítettnek minősül, szerintem eléggé el nem ítélhető módon:-)
2. eset: (amire vágynál) ráírják a levélre vagy a tértivevényre, hogy pl. egy végrehajtási okirat van benne, te meg, gondolom, szaladsz az adatvédelmi biztoshoz panasszal, mert hogy van az, hogy ország-világ tudja, hogy ellened végrehajtási (vagy valamilyen más) eljárás folyik:-) Persze, ezzel az erővel azt is megengedhetné a törvény, hogy belenézz, és ha számodra nem tetsző dolog van benne, akkor nem veszed át. Korrektül azonban ekkor is kézbesítettnek minősülne, úgyhogy visszajutunk az első ponthoz:-)
Na, sikerült leírni végre...
Hat éves munkaügyi per miatt érdemes-e Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróság előtt kártérítést kérni? A Zugügyvéd visz egy olyan pert, amely 1992-ben indult, a másodfok most dobta vissza másodszorra. Tisztelt ZUGÜgyvéd Úr! Végtelen elkeseredésemben fordulok Önhöz Van…..
kergekos
2010.05.05 15:49:39
Jah, én is ezt akartam mondani. Formálisan megvan a lehetősége, hogy kártérítést kérj, az Európai Bíróság joggyakorlata azonban sajnálatos módon konzekvens e tekintetben. Érdemes megnézni, milyen nevetséges összegeket ítélnek meg. Mondjuk legalább az ügyvéd keres rajta, mert a mukadíjakat és a költségeket azért elég jó árfolyamon lehet érvényesíteni:-)
eur-lex.europa.eu/hu/index.htm
Üdv!
ps.: Lehet, hogy itt is érvényes a szakállas vicc: Mi a különbség a jó ügyvéd és a sztárügyvéd között?
A jó ügyvéd ismeri a jogot - a sztárügyvéd ismeri a bírót:-)
eur-lex.europa.eu/hu/index.htm
Üdv!
ps.: Lehet, hogy itt is érvényes a szakállas vicc: Mi a különbség a jó ügyvéd és a sztárügyvéd között?
A jó ügyvéd ismeri a jogot - a sztárügyvéd ismeri a bírót:-)
kergekos
2010.05.06 14:03:49
@ynd: Igazad van, ez valóban az Európai Unió Bírósága, viszont itt is van lehetőség kártárítési igény előterjesztésére, vagy rosszul tudom?
"5. Kártérítés iránti kereset
Bármely olyan személy vagy vállalat, amely a Közösségnek vagy személyzetének cselekvése vagy cselekvésének elmulasztása miatt kárt szenvedett, kártérítési keresetet nyújthat be az Elsőfokú Bíróságnál."
@darmin: Nem kártalanítás, hanem kártérítés. A kártalanítás az más.
"5. Kártérítés iránti kereset
Bármely olyan személy vagy vállalat, amely a Közösségnek vagy személyzetének cselekvése vagy cselekvésének elmulasztása miatt kárt szenvedett, kártérítési keresetet nyújthat be az Elsőfokú Bíróságnál."
@darmin: Nem kártalanítás, hanem kártérítés. A kártalanítás az más.
Első olvasatra nem egy egetverő problémáról szól az alábbi levél, de a levélíró érveit elolvasva tényleg rendkívül kényelmetlen lehet a lakók döntése. Főleg, hogy egy lakásszövetkezet sokkal bonyolultabb jogi konstrukció mint a társasház.Kedves Zugügyvéd!Az alábbi…..
kergekos
2010.04.23 22:21:57
@negyedikk: Azt hiszem az, ami nálatok megy a lakásszövetkezetben, egyáltalán nem egyedi jelenség ma nálunk. Ahogyan a társadalomban feszültségek vannak, a kisebb-nagyobb közösségek sem tudnak belső békét és konstruktív együttműködést megvalósítani.
Pedig van megoldás. Ezt facilitációnak hívják és arról szól, hogy elmegy 1-2 (általában kettő) szakember arra a bizonyos közgyűlésre és az események az ő közreműködésükkel (irányításukkal - facilitálásukkal) zajlanak. Ennek a lényege az, hogy mindenkinek lehetősége van egy ilyen megbeszélésen megszólalni, elmondani az ő problémáját az adott üggyel kapcsolatban az előre meghatározott és mindenki által elfogadott keretek között. Ily módon a feszültség oldódik és az adott problémára is optimális, mindenki által elfogadott megoldás születhet. Hozzá kell tennem, hogy ez nem biztos, hogy egy lépcsős folyamat. Lehet, hogy többször is össze kell ülni, a végeredmény általában viszont egy hosszú távú és jó kapcsolat, egy élhetőbb és emberibb közösség alapjainak megteremtéséhez vezethet. (Ja, és persze pénzbe kerül:-)
Facilitátort (mediátort) érdemes az IRM névjegyzékéből választani vagy egy szakmai szövetség segítségét kérni ebben. Google pajtás segít:-)
Én ezt csinálom, tudom, miről beszélek.
Egyébként pedig ököljog vagy a per.....melyik a jobb? :-)
Szép estét!
Pedig van megoldás. Ezt facilitációnak hívják és arról szól, hogy elmegy 1-2 (általában kettő) szakember arra a bizonyos közgyűlésre és az események az ő közreműködésükkel (irányításukkal - facilitálásukkal) zajlanak. Ennek a lényege az, hogy mindenkinek lehetősége van egy ilyen megbeszélésen megszólalni, elmondani az ő problémáját az adott üggyel kapcsolatban az előre meghatározott és mindenki által elfogadott keretek között. Ily módon a feszültség oldódik és az adott problémára is optimális, mindenki által elfogadott megoldás születhet. Hozzá kell tennem, hogy ez nem biztos, hogy egy lépcsős folyamat. Lehet, hogy többször is össze kell ülni, a végeredmény általában viszont egy hosszú távú és jó kapcsolat, egy élhetőbb és emberibb közösség alapjainak megteremtéséhez vezethet. (Ja, és persze pénzbe kerül:-)
Facilitátort (mediátort) érdemes az IRM névjegyzékéből választani vagy egy szakmai szövetség segítségét kérni ebben. Google pajtás segít:-)
Én ezt csinálom, tudom, miről beszélek.
Egyébként pedig ököljog vagy a per.....melyik a jobb? :-)
Szép estét!
A Zugügyvéd ezt a posztot azért teszi ki leginkább, hogy az alábbi konstrukcióval inkább senki se próbálkozzon, mert nincs olyan jogi biztosíték, ami mindkét felet megvédené. Tisztelt Zugügyvéd!A barátom házát szeretném megvenni,de olyan módon,hogy a házára felvett…..
A hamis szakvélemény miatt meghorcolt lelkész ügye mindenképp megér egy Zugügyvéd bejegyzést. A Zsanett ügyben is történtek érdekes szakértői kinyilatkoztatások, de azt az informatikai szakértőt is érdemes megemlíteni, aki egyszerre volt a BSA és a rendőrség…..
Füredi kolléga beküldött egy érdekes adalékot a Bosszúálló bíróság bejegyzéshez, hogy néz ki az ügy bírói szemmel. Zugikám!Bár magam voltam az, aki többször allergiás rohamot kaptam a szennyvíz-saga újabb és újabb epizódjaitól, remélhetőleg zárásként…..
kergekos
2010.02.22 11:37:15
Az alábbi ügy akár egyértelműnek is tűnhet, bár a Zugügyvédnek sem tiszta, miért nem lehetett korábban perelni, és miért a mostani ügyvédre próbálják – egyébkén sajnos megszokott módon – kenni az egészet.Tisztelt Zugügyvéd... Örököltünk egy…..
Az alábbi, banki behajtási módszer azért bizarr, mert ennyi erővel egy ügyvéd, vagy egy közjegyző letéti számlájához is hozzányúlhat a bank, más pénzén végrehajtva az ügyfele tartozását. Tisztelt Zugügyvéd! Lakáshitelt vettünk fel az egyik nagyobbacska banktól,…..
kergekos
2010.01.20 16:52:38
@ynd: A posztoló kérdése a következő volt: " "Tehát simán levonhatják akár a teljes munkabéremet is minden hónapban?" - kérdeztem. "Igen" - szólt a válasz. -"Mi a pénz eredetét nem vizsgáljuk, lehet az munkabér vagy bármi."
Kérdésem a következő: Jogszerűen jár-e el a bank, ha a tartozás fejében az ügyfél teljes munkabérét levonja? "
Nem munkabért vontak le, de megtették volna, ha éppen munkabér érkezik a számlára, ha jól értelmezem a felvetést.
Erre meg is adtad a választ, miként én is, korábbi hozzászólásomban: 2010.01.19.23:37
Én csak utaltam rá, Te viszont be is másoltad a Vht. ide vonatkozó szakaszait.
Akkor ezek szerint egyetértünk abban, hogy számlára érkező munkabér esetében ez a levonás már jogellenes lenne?
Avagy nem ez volt az üzenete az írásodnak?
"Mi a pénz eredetét nem vizsgáljuk..." ...dehogynem! Tessék csak elolvasni a 2007. évi CXXXVI. törvényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról. Mindent tudnak: ki, kinek, mikor, mennyit és milyen jogcímen utalt...
A bankszámlára érkező pénz tehát - többek állításával ellentétben - nem válik jogcím nélkülivé az ügyfél számláján történő jóváírás pillanatában. Igenis munkabér marad, amely fölött a bank rendelkezési joga nem korlátlan. Még akkor sem, ha az ügyfélnek történetesen pillanatnyilag (vagy éppen permanensen.....ezt nem tudhatjuk) tartozása áll fenn a bank felé.
Szerintem ez is egy csúnya szakadás amúgy is toldozott-foldozott jogrendünk úri mód viselt, kifordítható gúnyáján.
Szabatosabban fogalmazva: ez egy valódi joghézag, mégpedig indetermencia-hézag, vagyis a jog szabályoz de homályosan vagy nem egyértelműen.
Ezt használják ki a bankok ebben és több más) esetben is.
Kérdésem a következő: Jogszerűen jár-e el a bank, ha a tartozás fejében az ügyfél teljes munkabérét levonja? "
Nem munkabért vontak le, de megtették volna, ha éppen munkabér érkezik a számlára, ha jól értelmezem a felvetést.
Erre meg is adtad a választ, miként én is, korábbi hozzászólásomban: 2010.01.19.23:37
Én csak utaltam rá, Te viszont be is másoltad a Vht. ide vonatkozó szakaszait.
Akkor ezek szerint egyetértünk abban, hogy számlára érkező munkabér esetében ez a levonás már jogellenes lenne?
Avagy nem ez volt az üzenete az írásodnak?
"Mi a pénz eredetét nem vizsgáljuk..." ...dehogynem! Tessék csak elolvasni a 2007. évi CXXXVI. törvényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról. Mindent tudnak: ki, kinek, mikor, mennyit és milyen jogcímen utalt...
A bankszámlára érkező pénz tehát - többek állításával ellentétben - nem válik jogcím nélkülivé az ügyfél számláján történő jóváírás pillanatában. Igenis munkabér marad, amely fölött a bank rendelkezési joga nem korlátlan. Még akkor sem, ha az ügyfélnek történetesen pillanatnyilag (vagy éppen permanensen.....ezt nem tudhatjuk) tartozása áll fenn a bank felé.
Szerintem ez is egy csúnya szakadás amúgy is toldozott-foldozott jogrendünk úri mód viselt, kifordítható gúnyáján.
Szabatosabban fogalmazva: ez egy valódi joghézag, mégpedig indetermencia-hézag, vagyis a jog szabályoz de homályosan vagy nem egyértelműen.
Ezt használják ki a bankok ebben és több más) esetben is.
kergekos
2010.01.20 21:24:41
Drága@Babette:
ó, ezt értettem eddig is:-)
Csak azt fűztem hozzá, hogy jogellenes.
Fentebb ki is fejtettem, hogy szerintem miért.
Ezek szerint a MÁK számfejti a béremet, átutalja a munkáltatómnak és ameddig a munkáltatóm számláján van, addig a Vht. szabályai szerint lehet megterhelni, amikor viszont az ügyintéző lenyomja az entert a számlámra történő utaláshoz, attól kezdve szabad préda a bank számára?
Nekem nagyon ez jön le belőle.
Más: Csannának igaza van abban, hogy ez nem a bank pénze, hanem az enyém, amely rá van bízva. És az is igaz, hogy nem egynemű követelések, így nem számíthatja be, nem vonhatja le, gyakorlatilag nem nyúlhat hozzá egy eset kivételével: ez pedig a bírósági végzés, vagy APEH, önkormányzat által küldött inkasszó (bár e két utóbbi az én értelmezésem szerint már megint kétséges lehet...)
ó, ezt értettem eddig is:-)
Csak azt fűztem hozzá, hogy jogellenes.
Fentebb ki is fejtettem, hogy szerintem miért.
Ezek szerint a MÁK számfejti a béremet, átutalja a munkáltatómnak és ameddig a munkáltatóm számláján van, addig a Vht. szabályai szerint lehet megterhelni, amikor viszont az ügyintéző lenyomja az entert a számlámra történő utaláshoz, attól kezdve szabad préda a bank számára?
Nekem nagyon ez jön le belőle.
Más: Csannának igaza van abban, hogy ez nem a bank pénze, hanem az enyém, amely rá van bízva. És az is igaz, hogy nem egynemű követelések, így nem számíthatja be, nem vonhatja le, gyakorlatilag nem nyúlhat hozzá egy eset kivételével: ez pedig a bírósági végzés, vagy APEH, önkormányzat által küldött inkasszó (bár e két utóbbi az én értelmezésem szerint már megint kétséges lehet...)
Az alábbi jogi kérdés vissza-visszatér a Zugügyvéd oldalain, mindig más megvilágításban. Kevesen mérik fel társasházi öröklakás vásárlásakor, hogy a tulajdon milyen kötelezettségekkel is járhat. Tisztelt Címzett!Nem találtam jogesetet sehol az alábbiakra…..
kergekos
2010.01.17 15:38:48
@ghck: 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tht. 2010 január elsejével módosult!)
A hatályos szabályozás szerint:
3.§(3) "A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint."
"31. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyűlés összehívása nélkül – akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza.
32. § (1) A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető."
Szóval ha valaki nem fizet (akár az egész közösség), akkor erre akár már végrehajtást is lehet vezetni. Mármint a tulajdonrészükre.
Elég válasz?
A hatályos szabályozás szerint:
3.§(3) "A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint."
"31. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyűlés összehívása nélkül – akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza.
32. § (1) A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető."
Szóval ha valaki nem fizet (akár az egész közösség), akkor erre akár már végrehajtást is lehet vezetni. Mármint a tulajdonrészükre.
Elég válasz?
Az alábbi történet egy elég sajátos jogi kérdést vet fel, mi van akkor, ha jelentkezik egy volt örökös egy szabályos hagyatéki végzéssel, és földhivatali hibára hivatkozik? A tulajdonjogi igény nem évül el, de az elbirtoklással talán érdemes próbálkozni, persze csak akkor,…..
kergekos
2010.01.16 15:54:49
Azért érdemes utána nézni a bírói gyakorlatnak is. Google barátunk segítségével szántam rá öt percet (tegyük fel, nincs mindenkinek döntvénytára kéznél). Ezeket találtam:
www.amiotthonunk.hu/plugins/terc/FMVK/jogszabalyok/torveny/011.pdf
A Pk. 4-est érdemes elolvasni, igenis van lehetőség osztatlan közös tulajdon esetén is az elbirtoklásra, csak ebben az esetben a bíróság szigorúbban fogja vizsgálni a törvényi feltételek teljesülését.
www.fovarosi.birosag.hu/bh2000/bh_polgarikoll_1-18.htm
A 13-ast kell megnézni, kicsit analógiás történet.
cegvezetes.cegnet.hu/2007/7/elbirtoklas-tulajdonostarssal-szemben
Ez pedig az elbirtoklásról szépen, összeszedetten.
Nekem az a véleményem, hogy fölösleges itt egymásnak menni, a posztoló saját, jól felfogott érdekében úgyis keres egy ügyvédet, aki bizonyára lelkiismeretesen fogja képviselni ügyfele érdekeit.
Azért van egy érdekessége a történetnek, mégpedig az, hogy úgy az öröklés, mint az elbirtoklás esetében a földhivatali bejegyzés az általánostól eltérően nem konstitutív, hanem csupán deklaratív aktus. Mindkét esetben szükséges viszont valamilyen irat, amely a bejegyzés igényét alátámasztja: öröklés esetén a hagytékátadó végzés, elbirtoklás esetén pedig a bíróság ítélete (elbirtoklási per). Eleddig sem a posztoló, sem a nagybácsi nem sétált be a földhivatalba ezen papírok valamelyikével, hogy a kérdéses tulajdonjogát bejegyeztesse....ugye?
Első fokon nem mindig, de másodfokon gyakori eset az, hogy a polgári jog általános alapelveit hívják segítségül a döntéshez. Esetünkben is érdemes elgondolkozni (szerintem) az általános együttműködési kötelezettségen (Ptk.4.§) és a joggal való visszaélés általános tilalmán (Ptk. 5.§)
@ynd és @ Póniló: azért viszontkereset kellene, hogy a bíróság dönthessen az elbirtoklásról. A földhivatalnak kell az ítélet a tulajdonjog bejegyzéséhez.
www.amiotthonunk.hu/plugins/terc/FMVK/jogszabalyok/torveny/011.pdf
A Pk. 4-est érdemes elolvasni, igenis van lehetőség osztatlan közös tulajdon esetén is az elbirtoklásra, csak ebben az esetben a bíróság szigorúbban fogja vizsgálni a törvényi feltételek teljesülését.
www.fovarosi.birosag.hu/bh2000/bh_polgarikoll_1-18.htm
A 13-ast kell megnézni, kicsit analógiás történet.
cegvezetes.cegnet.hu/2007/7/elbirtoklas-tulajdonostarssal-szemben
Ez pedig az elbirtoklásról szépen, összeszedetten.
Nekem az a véleményem, hogy fölösleges itt egymásnak menni, a posztoló saját, jól felfogott érdekében úgyis keres egy ügyvédet, aki bizonyára lelkiismeretesen fogja képviselni ügyfele érdekeit.
Azért van egy érdekessége a történetnek, mégpedig az, hogy úgy az öröklés, mint az elbirtoklás esetében a földhivatali bejegyzés az általánostól eltérően nem konstitutív, hanem csupán deklaratív aktus. Mindkét esetben szükséges viszont valamilyen irat, amely a bejegyzés igényét alátámasztja: öröklés esetén a hagytékátadó végzés, elbirtoklás esetén pedig a bíróság ítélete (elbirtoklási per). Eleddig sem a posztoló, sem a nagybácsi nem sétált be a földhivatalba ezen papírok valamelyikével, hogy a kérdéses tulajdonjogát bejegyeztesse....ugye?
Első fokon nem mindig, de másodfokon gyakori eset az, hogy a polgári jog általános alapelveit hívják segítségül a döntéshez. Esetünkben is érdemes elgondolkozni (szerintem) az általános együttműködési kötelezettségen (Ptk.4.§) és a joggal való visszaélés általános tilalmán (Ptk. 5.§)
@ynd és @ Póniló: azért viszontkereset kellene, hogy a bíróság dönthessen az elbirtoklásról. A földhivatalnak kell az ítélet a tulajdonjog bejegyzéséhez.
kergekos
2010.01.16 22:44:49
@ynd:
ynd:"A bíróság a kereset alapján dönthet az elbirtoklásról." ...jah, amennyiben azt kéri valaki...
A bíróság döntésével a keresetben foglaltakon nem terjeszkedhet túl.
ynd:"Tulajdonjogot bejegyezni sem kell már, mert az alperesek be vannak jegyezve." ...jah, öröklés jogcímén, amit felperes keresetében nyilván vitat, mert őt viszont zavarja. A bíróság tehát ezzel vélhetően érdemben foglalkozni fog.
Viszontkereset hiányában szerinted milyen kérdésekben fog akkor a bíróság döntést hozni???
Mindent kérni kell, még a csillagos eget is, a bíró nem gondolatolvasó és nem is Naszreddin Hodzsa. Egy bíró annál földhözragadtabb (jó értelemben, természetesen:-)
Amúgy kedves dolog, hogy jogértelmezgetünk itt más bőrére, de komolyan kíváncsi lennék, Te hogyan képviselnéd magad a bíróság előtt a posztoló helyében?
Ezzel nem foglalok állást és nem kötelezem el magam egyik fél igaza mellett sem. Ahhoz még mindig nem elég az információ. Ennyiből nem lehet megmondani, hogy mi a fekete és mi a fehér. Azt a bíró viszont meg fogja tenni. Felek kereseti kérelmeinek korlátai között, természetesen.
ynd:"A bíróság a kereset alapján dönthet az elbirtoklásról." ...jah, amennyiben azt kéri valaki...
A bíróság döntésével a keresetben foglaltakon nem terjeszkedhet túl.
ynd:"Tulajdonjogot bejegyezni sem kell már, mert az alperesek be vannak jegyezve." ...jah, öröklés jogcímén, amit felperes keresetében nyilván vitat, mert őt viszont zavarja. A bíróság tehát ezzel vélhetően érdemben foglalkozni fog.
Viszontkereset hiányában szerinted milyen kérdésekben fog akkor a bíróság döntést hozni???
Mindent kérni kell, még a csillagos eget is, a bíró nem gondolatolvasó és nem is Naszreddin Hodzsa. Egy bíró annál földhözragadtabb (jó értelemben, természetesen:-)
Amúgy kedves dolog, hogy jogértelmezgetünk itt más bőrére, de komolyan kíváncsi lennék, Te hogyan képviselnéd magad a bíróság előtt a posztoló helyében?
Ezzel nem foglalok állást és nem kötelezem el magam egyik fél igaza mellett sem. Ahhoz még mindig nem elég az információ. Ennyiből nem lehet megmondani, hogy mi a fekete és mi a fehér. Azt a bíró viszont meg fogja tenni. Felek kereseti kérelmeinek korlátai között, természetesen.
kergekos
2010.01.17 15:03:11
@ynd: Azért olvasom ezt a fórumot - teszem hozzá: örömmel - mert lehetőség arra, hogy egy jogi problémát számomra új, ismeretlen megvilágításban is szemügyre vehessek. Nagyon jó ötletek, érdekes, sokszor meglepő megoldások születnek olykor, s ez szerintem mindannyiunk épülését szogálja.
Azért írok ebbe a fórumba, mert szeretném én is hozzátenni azt a picit, ami tőlem telik. Az sem utolsó szempont, hogy valóban szakmai vita is zajlik itt, bár nekem az a véleményem, hogy egy hozzászólás értékét nem feltétlen annak szakmai színvonala adja, hiszen ide nem csak szakmabeliek írhatnak (ill. írnak).
Jogi tanácsot pedig ezen a fórumon a magam részéről nem kívánok adni sem most, sem a későbbiekben. Egy aktuálisan felvetett jogi problémát értékelünk itt közösen - ez aztán vagy segít valamit a posztolón, vagy nem. Több olyan beküldött eset van, ami viszont tényleg csak odavetett konc, amin jól el tudunk rágódni. De ez a jó benne :-)
Ami a hsz.-okat illeti: nem vagyok sértődékeny, emellett viszont nem célom más megbántása vagy cikizése sem.
Üdv: kergekos
Azért írok ebbe a fórumba, mert szeretném én is hozzátenni azt a picit, ami tőlem telik. Az sem utolsó szempont, hogy valóban szakmai vita is zajlik itt, bár nekem az a véleményem, hogy egy hozzászólás értékét nem feltétlen annak szakmai színvonala adja, hiszen ide nem csak szakmabeliek írhatnak (ill. írnak).
Jogi tanácsot pedig ezen a fórumon a magam részéről nem kívánok adni sem most, sem a későbbiekben. Egy aktuálisan felvetett jogi problémát értékelünk itt közösen - ez aztán vagy segít valamit a posztolón, vagy nem. Több olyan beküldött eset van, ami viszont tényleg csak odavetett konc, amin jól el tudunk rágódni. De ez a jó benne :-)
Ami a hsz.-okat illeti: nem vagyok sértődékeny, emellett viszont nem célom más megbántása vagy cikizése sem.
Üdv: kergekos
Az alábbi egyetemi körlevél igencsak furán értelmezi a személyre szóló figyelemfelhívás fogalmát. Legalábbis a Zugügyvéd értelmezéséből is az következik, hogy egy figyelmeztetésnek személyre szabottnak kellene lenni, főleg, ha a szankció kirúgás. Tisztelt…..
Anyánk, az Index által feltárt bizarr vállasztott bíróságos sztori mindenképp megér egy Zugügyvéd posztot. Az ELTE AJK Polgári Jogi tanszékéről verbuválódott bírók a Zugügyvéd szerint is elég sajátos ítéletet hoztak, de a szóban forgó bíróságon szerzett személyes…..
kergekos
2010.01.14 14:29:02
@Füredi 2.0: Mea culpa! "Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a választottbíróságok nem tartoznak az állami bíróságok által alkotott igazságszolgáltatási szervezetrendszerbe..." (95/B/2001.ABH)
Ugyaitt: "A választottbíráskodás a felek vitájának a felek egyező akaratával létrehozott szervezetben és a felek által megállapított szabályok szerinti eldöntése." Azért érdemes elgondolkodni ezen a mondaton, főleg ami a felek által alkotott szabályokat illeti (akkor mégsem Ptk?). Az is érdekes, hogy a kérdésben az AB-nak is állást kellett foglalnia. Úgy látszik, másnak sem volt egyértelmű.
Hiába: hosszan ír az, akinek nincs ideje röviden írni:-)Legközelebb igyekszem pontosan foglamazni.
Ugyaitt: "A választottbíráskodás a felek vitájának a felek egyező akaratával létrehozott szervezetben és a felek által megállapított szabályok szerinti eldöntése." Azért érdemes elgondolkodni ezen a mondaton, főleg ami a felek által alkotott szabályokat illeti (akkor mégsem Ptk?). Az is érdekes, hogy a kérdésben az AB-nak is állást kellett foglalnia. Úgy látszik, másnak sem volt egyértelmű.
Hiába: hosszan ír az, akinek nincs ideje röviden írni:-)Legközelebb igyekszem pontosan foglamazni.
kergekos
2010.01.14 14:46:01
@Hufnágel Istvánné:
Kergekos: "a 83 kommentből azonban egy sem volt, amelyben szó esett volna a kárkötelem szerkezetéről"
Hufnágel Istvánné:"Csak jelezni szeretném, hogy a 83 kommentből nem egy foglalkozott kifejezetten a kártérítési felelősség alapjainak hiányával az adott ügyben"
A kárkötelem szerkezete és a kártérítési felelősség alapjainak hiánya nem ugyanazt takarja. Előbbi tágabb fogalom.
Igazad van: az olvasás általános iskolai elsős tananyag. A szövegértés viszont későbbi:-)
Amúgy kösz, a lényeg ezek szerint mégis átment: egyről beszélünk szerintem, csak különböző hangsúlyokkal.
Kergekos: "a 83 kommentből azonban egy sem volt, amelyben szó esett volna a kárkötelem szerkezetéről"
Hufnágel Istvánné:"Csak jelezni szeretném, hogy a 83 kommentből nem egy foglalkozott kifejezetten a kártérítési felelősség alapjainak hiányával az adott ügyben"
A kárkötelem szerkezete és a kártérítési felelősség alapjainak hiánya nem ugyanazt takarja. Előbbi tágabb fogalom.
Igazad van: az olvasás általános iskolai elsős tananyag. A szövegértés viszont későbbi:-)
Amúgy kösz, a lényeg ezek szerint mégis átment: egyről beszélünk szerintem, csak különböző hangsúlyokkal.
kergekos
2010.01.14 15:50:19
@Hufnágel Istvánné:
Korábbira: Az alkalmazandó anyagi jog tekintetében kétségeim vannak. A választottbírák nem bírók ugyebár, hanem az adott szakterület szakemberei?
Későbbire: Én kérek bocsánatot. Affenét akartam én kioktatni bárkit is. Hogy is jönnék ahhoz. Legfeljebb hamari vagyok kissé (dehát ezért kergekos:-)
Korábbira: Az alkalmazandó anyagi jog tekintetében kétségeim vannak. A választottbírák nem bírók ugyebár, hanem az adott szakterület szakemberei?
Későbbire: Én kérek bocsánatot. Affenét akartam én kioktatni bárkit is. Hogy is jönnék ahhoz. Legfeljebb hamari vagyok kissé (dehát ezért kergekos:-)
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Amennyiben komolyan gondolod a megegyezést és nem feltétlenül az "erőszakos", vagyis ez esetben a többek által tanácsolt jogi utat választod, akkor erre van lehetőséged. Kapcsolatügyeleti mediációnak hívják és a gyámhivatalban vagy a gyermekjóléti szolgálatoknál kaphatsz felvilágosítást erről. Ott erre speciálisan képzett kapcsolatügyeleti mediátorok végzik ezt a tevékenységet, bátran rájuk bízhatod magad. A mediáció önkéntes, tehát csak akkor fog működni, ha mindkét érintett fél szeretné a konfliktust így rendezni. Azt már bízd a mediátorra, hogy milyen módon győzi meg a élettársadat arról, hogy részt vegyen ebben a folyamatban.
Pénzetekbe így nem fog kerülni, viszont megmarad a lehetőség arra, hogy egy esetleges sikertelen közvetítői eljárás után a hivatalos utat válaszd.
A mediáció egyébként soha nem "sikertelen". Sokszor már az is igen nagy eredmény, hogy a felek egyáltalán le tudnak ülni egy asztalhoz és megpróbálják megbeszélni a dolgokat, a sokszor elhamarkodott és sehova nem vezető csatározások helyett, amiből - lássuk be - igazán jól sose lehet kijönni!
A közvetítői eljárásról, más néven mediációról sokat olvashatsz a neten (tudod: google:-), az irm.gov.hu weblapon pedig megtalálhatod a közvetítők névjegyzékét is.
Mediátor vagyok, nap mint nap látom és tapasztalom, hogy ez mennyire jó dolog, és azt is, hogy mégis milyen kevesen élnek vele:-(
Szóval hajrá, a döntés a te kezedben van!
Üdv!