Regisztráció Blogot indítok
Adatok
hilarion

0 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Az ajándék készült neked: HilarioNKorhatár: nincsFigyelmeztetések: azt hiszem kitehetem a figyelmeztetést a túlzott nyáladzás és az OOC karakter miatt (Perselust sajnos nem sikerült visszaadnom)Leírás: Anthony Spencer, a hollóhátas diák teljesen odavan egy bizonyos javasasszonyért,…..
hilarion 2010.02.02 19:10:35
Kedves, drága, imádnivaló Rejtélyes Alkotóm!
(lelkiekben készülj fel... a bennem lakó szőke szörnyeteg érzelemkitörésre készül)

Jihhhhhhíííí..... megkaptam az ajándékom!!!!! (vége) Huhh. Ez egyszerűen... gyönyörű. Sokkal-de-sokkal szebb, mint amit akár csak álmaimban elképzeltem... először is hadd gratuláljak, amiért sikerült így megírnod ezt a novellát egy ilyen rettenetesen gyatrán körülírt ötletből. Te, drága, szeretgetnivaló tündérkém, megalkottad épp azt, amire gondoltam! Az egész annyira szép volt... a szavaidtól elkábultam, és egyfolytában bambán vigyorogtam a képernyőn megjelenő betűkre. Még jó, hogy senki sem látott...

A novella maga... valami zseniális. Örülök neki, mit örülök... egyenesen zubog bennem az endorfin, mint a kitörni készülő vulkánban a láva... :D Szeretem-szeretem-szeretem! Maga a mód, ahogy az ötletet kivitelezted bámulatos, kifinomult, gyengéd és brilliáns, ha még hozzávesszük a kivitelezést is, akkor... áhh. A szavaid egyszerűen elsodortak magukkal, teljesen bele tudtam magam élni a helyzetbe, gyönyörűen fejezted ki az érzelmeket, a mozdulatokat, a...

... a karaktereket. Ahogy Madame Pomfreyt leírod az egymaga felér egy csodával... : ) Perselus - bár tényleg egy peppenetnyit OOC, mégis tüneményes, és tökéletesen szerethető... sőt, bizonyos mértékig (igen nagy mértékig) hiteles figura. Szerintem sikerült eltalálnod, ha nem is a tökéletes Piton-karaktert, de azt a Perselust, aki ebbe a történetbe kellett. Anthony Spencer pedig... őt a szavai, a te általad az ő szájába adott szavak tették... felbecsülhetetlen értékké számomra. Imádtam őt, de mennyire! Még most is imádom... : ) és félek, ez az érzés örökké velem marad! :D

"... és az, hogy úgy hajolt fölém akár a világ legszebb bárányfelhője." Egy idézet a százból. Ki tudnám emelni a novella majd' minden szavát. Ahogy fogalmazol, az egyszerűen... felmorzsol. Imádtam olvadozni a szirupban, amit nekem teremtettél... nekem ez a novella volt (van) a világ legszebb bárányfelhője.

Sőt! Rákontrázok... én vagyok ma a világ legboldogabb merengőse. Hogy hasonlóra gondoltam-e? Álmaimban sem reméltem, hogy ennyire jó írást kapok...

Végezetül csak annyit, amit talán önmagában is elég lett volna mondanom, ha nem lennék ilyen szómenéses: KÖSZÖNÖM!!!

Ezernyi cuppanat, meg egy grandiózus ölelés... (remélem, nem fullasztalak meg)

HilarioN
III. Egy percig nem szóltak semmit, csak ültek némán az ebéd maradékai fölött, amelyekhez már senkinek sem akaródzott hozzányúlni. Seamus és Dean hangtalanul tátogtak, és a fejüket rázták, míg Hermione a szemét törölgette. Ron aztán sután átölelte fél karjával, és a…..
hilarion 2009.12.31 17:09:24
Hello, rejtélyes alkotó,
Épp most vesztettem el egy szép hosszú kritikát, úgyhogy újból összeszedem magam, és kiporolom a lényeget.
A történetről: érdekes volt látni, hogy ebben a megváltozott világban a megváltozott Harrynek milyenek a körülményei... tetszett, ahogy a szálat szépen felvezetted, a rengeteg utalás, ami a történetben volt... például a Ginny sír jelenetben, vagy épp Dumbledore leírásában.
Pitonhiányom nagy, de teljes mértékben érthető, hogy ha Lily él, akkor ő a bájitaltan tanár, hiszen ő volt a Lump-klub tagja, és Perselus egyébként is a másik oldalon áll.
Horcruxok vannak, és van kitekintés arra, hogy a jövőben minden másképp lesz... szép volt a befejezés, bár gyanítom, ez a megváltozott H.J.-jellem nem lesz ugyanolyan az adott helyzetben, mint Harry volt...
A karakterekről: személyes kedvenc Ginny, neki adtad vissza legjobban a mozdulatait és jellemét, valamint Cho. Mert - bár nem szeretjük - hihetetlen jól ábrázoltad, hogy miért nem szeretjük... :D
H.J. külön tészta :) Mert míg a JKR féle Harry egy olyan jellem, aki igazán csak antipéldát látott maga előtt, és így egy önálló jellemmé tudta kinőni magát, és inkább Lilyre ütött, addig H.J. az apai ráhatás nyomán sokkal fellengőzősebb, nagyképűbb fiú lett, és a Malfoy-jelenetből látszik: úgy érzi, övé a világ. Épp ezért lesz neki hatalmas pofára esés, amikor rájön, hogy ő, mint Kiválasztott - bár itt igazán nincs megjelölve, so a jóslat sem teljesen erre utal - ő maga a világé, és nem fordítva. Lesz mit tanulnia, pl. önzetlenségből.
Összegezve: nagyon tetszett a novellád, beindította az agyam, és... keserű konklúziót vontam le végül: ez a más, boldogabb világban élő H.J. nem lenne képes arra, amit Harry megtett. Nincs olyan fejlett jelleme, sokkal éretlenebb, mivel nem volt őt csiszoló tényező, nem kellett harcolnia és küzdenie kiskorától fogva. Ginny - talán ő az, aki segíteni tudna neki, és úgy érzem, talán el is fogadná a segítséget...
Tíz percben végigfutott a fejemen, hogy mi minden lehetett másként a Philosopher's Stone-tól a Deathly Hallows-ig. (eszembe jutott, hogy mivel Voldemort nem "halt meg" testben, így nem kellett visszatérnie. ergo, Cedric minden valószínűség szerint megnyerte a Trimágus Tusát, így viszont az ikrek nem tudták megalapítani a WVV-t... tényleg sok mindent mozgattál meg)
Gratulálok a novelládhoz! Stílusában kedves, aranyos novella volt, mégis utalásokkal olyan következtetéseket lehetett levonni, amik már túlmutatnak magán a művön. Beindítottad az agyam, és ez nem kis dolog... :)
További sok hasonlóan jó novellát kívánok!
Pusszanat, Hil
OoH-ToO   Már Harry és Tom is betöltötte a tizenegyet, mikor egy furcsa látogató érkezett az árvaházba. Miután elmondta, miért jött, Mrs. Cole szinte örülni látszott. Magához hivatta a két fiút, majd ott hagyta őket a túlságosan színes öltözetű, hosszú hajú és…..
hilarion 2009.12.29 14:48:14
Szenzációs... látszik rajta, hogy aki írta, nem kis energiát fektetett bele, és foglalkozott Tom múltjával is, nem csak úgy lehalászott dolgokat az emlékeiből a könyvről...

Tom karaktere zseniális. Miniatűr csoda, ahogy a jellemfejlődését bemutatod, drága titokzatos Író... :) Úgy változik meg Tom jelleme, hogy változatlanul karakterhű marad. Egyszerűen tökéletes, követhető, logikus és annyira nyilvánvaló a változás forrása: Harry. Őt is gyönyörűen szemlélteted, azt a nyugodt, csendes jellemet, ami talán egyedül képes hatni Tomra. Fantasztikus - és tényleg csak hiperlatívuszokban tudok róla beszélni.

Az, mikor Harry ezt mondja: "Ugyan, Tom, a világuralom unalmas." hát, én egyszerűen... teljesen el lettem kápráztatva.

Dumbledore és a maga kis okfejtései is imádnivalóan dumbisak, szinte látom magam előtt, amint félhold alakú szemüvege fölött fürkészőn figyeli ezt a furcsa, mégis olyan természetesen összeszokott párost...

Nagini megjelenése felér egy... nincs erre jó szavam, egyszerűen csak ismételni tudom magam, szenzációs.

Gyönyörűen végigvezetett, kerek novella, zseniális és eszméletlenül jó... hirtelen úgy érzem, hogy ha most azonnal visszakérem a munkámat és dolgozok rajta még három évet, akkor se tudnék ilyen tökéleteset írni.

Kimondhatatlanul tetszett, ezt az ötletet ennél jobban aligha lehetett volna kivitelezni. Gratulálok hozzá!

HilarioN
Kívánság Üst Nara ajándéka 2009.12.28 18:00:00
Akinek készült az ajándék: Nara Korhatár: Nincs Figyelmeztetések: Nincs Leírás: Az ötlettől picit eltértem, a főszereplő nő nem őrült, inkább furcsa, illetve a romantika nagyon kicsi, sőt, lényegében nincs is romantika, ugyanis egy novellába Pitonnal – szerintem –…..