teaholic 2009.12.21 16:39:39

@fényeske: Érdekes amit mondasz, nekem az édesanyám paranoid skizofrén. Kb. 15 éve jött ki rajta a betegség először, és azóta már négyszer került vissza a zárt osztályra. Nálunk is a legnagyobb problémát a betegség elfogadása és ebből adódóan a gyógyszer szedése jelenti. Talán a amikor harmaszrorra került be a kórházba kezde el elfogadni, hog tényleg van valami baja, bár azt utána is tagadta, hogy skizofrénia lenne. Persze mindig hangulatfüggő, hogy éppen mit gondol. Ma egy olyan gyógszert szed, ami azonnal olvad a szájban, és minden este leellenőrizzük, hogy beszedi. Sajnos nálunk 15 év után sincs szemmel látható javulás. A gyógyszer még mindig aluszékonyságot okoz, tompítja a koncentrációját és abszolút motiválatlan bármiről is legyen szó. Persze biztos benne van, hogy túl az 50-en ő már nem vár olyan sokat az élettől...
Nagyon sok sikert kívánok neked és Attilának, és nagyon érdekes a blog, továbbra is olvasni fogom!

teaholic 2009.12.21 18:25:51

Igazad van, nem szabad beletőrődni az állapotába, de sajnos már rengeteg féle gyógyszeren keresztül ment. És sajnos elég gyakran visszakerül a kórházba. 15 év alatt négy alkalom szerintem túl sűrű. Ezen esetek után próbálkoztak nála újabb és újabb gyógyszerekkel. A munkáját egy ideje elveszítette, és már nem is keres újat. De azért nem engedjük, hogy elhagyja magát, minden nap ki kell mozdulnia az utcára egy bevásárlás erejéig, főznie és otthon rendet tartania is kell.
Minden évben elvisszük nyaralni is, bár mindig mindent unalmasnak tart...

Szerencsés vagyok annyiban, hogy nem vagyok egyedül, édesapám a legtöbb terhet magára vállalja, és a nővérem is sokat segít. De valóban nem könnyű lelkileg átvészelni az ilyen helyzetet. Gondolom a te helyzeted még egy szinttel nehezebb...

Amúgy az alkohol kérdés nálunk örök probléma... És mivel van saját pénze is, nem tudjuk folyton leellenőrizni, hogy mikor mire költi. Azért édesapám tekintélyének köszönhetően azért szerencsére visszafogja magát, és általában csak sört iszik. Ha túlzásba esik, akkor viszont szinte megállíthatatlan a folyamat és jönnek az ébren töltött éjszakák és a kórház...