Adatok
Lőrinczi Gábor
70 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Bár a szakirodalom nagyrészt Heinrich Anton de Bary német orvos és természettudós nevéhez (1879) köti a szimbiózis fogalmának megalkotását1, egyesek szerint a kifejezést de Bary honfi- és kortársa, a szintén természettudós Albert Bernhard Frank használta elsőként 1877-ben2. Akárkié is az érdem, az…..
A kakukkok (Cuculiformes) jelentős része (a fajok kb. 45%-a) valódi (obligát) költésparazita1, azaz a nőstények tojásaikat minden esetben más madarak – rendszerint különböző énekesmadarak (Passeriformes) – fészkébe csempészik (egyet-egyet minden meglátogatott fészekbe2), teljesen a gazdaszülőkre…..
Egyes fajoknál a testvérek közötti rivalizálás egészen odáig fajulhat, hogy a domináns (rendszerint idősebb) testvér végül közvetett vagy közvetlen módon1 az alárendelt (fiatalabb) testvér(ek) halálát okozza2. Ezt a jelenséget nevezik testvérgyilkosságnak vagy (találóan) káinizmusnak3, amely a…..
Infanticidiumnak vagy kölyökgyilkosságnak nevezik azt a jelenséget, amikor egy faj felnőtt egyedei közvetlen és jelentős módon hozzájárulnak a saját fajukhoz tartozó fiatal vagy még ki nem kelt/meg nem született állatok halálához1. Ez a fakultatívnak tekintett viselkedés számos taxonban előfordul…..
A párzást követően számos állatfaj hímje hosszabb vagy rövidebb ideig együtt marad a párjával, még akkor is, ha az utódgondozásból egyébként nem veszik ki a részüket1. Ilyenkor jellemző lehet, hogy a hímek aktívan igyekeznek a rivális hímeket a párjuktól távol tartani, esetleg egyfajta…..
A csigaforgatók (Haematopodidae) főleg tengerpartok, lagúnák, ritkábbak édesvizű tavak, mocsarak mentén élő madarak, amelyek fő táplálékforrását – magyar nevüknek megfelelően – az iszapban rejtőző vagy a partra sodródott különböző puhatestűek (csigák, kagylók, stb.), gyűrűsférgek és rákok…..
A Dél-Amerika északkeleti részén őshonos szivárványos guppikra (Poecilia reticulata) erős ivari dimorfizmus jellemző; míg a hímeknél termetesebb nőstények egyszerű szürkés színűek, addig a kisebb termetű hímek testét változatos színű és méretű foltok vagy sávok díszítik – innét a faj magyar nevében…..
Összefoglaló néven agresszív mimikrinek nevezik azt a jelenséget, amikor a ragadozók vagy élősködők úgy tévesztik meg a zsákmány- vagy gazdaállataikat, hogy vagy magát a zsákmányt/gazdát mimikrizálják, vagy egy a zsákmány/gazda számára valamilyen szempontból kedvező (pl. táplálékként, párzótársként,…..
A ragadozók megtévesztése egy valamilyen szempontból veszélyes és/vagy rosszízű állat valamely jellegének (színezetének, alakjának, szagának, viselkedésének, stb.) utánzásával – miközben maga az utánzó „ártalmatlan” – bevett stratégiának számít az állatvilágban, mely jelenséget Henry W. Bates, a 19.…..
Az álcázásnak számos formája ismert az állatvilágban, amelyek közül talán az egyik leggyakoribb a háttérbe való passzív beleolvadás valamilyen, az adott környezettel összepasszoló színmintázat révén1. Bár az ilyen ún. kriptikus (rejtő) színezet jelentősen csökkentheti a zsákmányul esés esélyét (vagy…..
Egy átlagos ember kb. 7-8 órát alszik naponta, azaz életének csaknem egyharmadát alussza át1. Persze az alvással eltöltött idő egyénileg nagyon eltérő lehet. Míg egyeseknek napi 9-10 órát kell aludniuk ahhoz, hogy kipihentnek érezzék magukat, addig másoknak egy-két órás alvás is elég. Az alvásigény…..
Egy adott gén inaktiválásával járó génkiütéses („knock-out”) kísérletek eredményei jól mutatják, hogy egy-egy kulcsgén milyen jelentős szerepet tölthet be a viselkedés kialakulásában1. Laboratóriumi egereknél például a fosB gén kiütésével megváltozik a szülői viselkedés; a nőstények indifferenssé…..
Edward L. Thorndike (1874-1949), amerikai pszichológus nevéhez köthetők az első gondosan ellenőrzött összehasonlító állatpszichológiai kísérletek1. Vizsgálataihoz Thorndike ún. problémadobozokat („puzzle boxes”) készített, amelyek lényegében kisméretű, csapóajtóval, ill. az ezt nyitó egyszerű…..
Ízlelgessük kicsit ezt a szót: fajfenntartás. Faj-fenntartás. És most gondoljunk bele. Amikor például két panda párzik, akkor az járhat a fejükben, hogy „mi ezt most azért csináljuk, hogy fajunk, az Ailuropoda melanoleuca fennmaradjon”? Nyilván nem. :) Mind a hím, mind a nőstény panda csupán…..
A hangyák nem csupán a különféle édes nedveket termelő rovarokkal (növénytetvekkel, kabócákkal, boglárkalepke hernyókkal, stb.), hanem más organizmusokkal, köztük növényekkel is élhetnek kölcsönösen előnyös kapcsolatban1. A leginkább specializált hangya-növény kapcsolatok esetén a hangyák a…..
A hangyák és a növényi nedveket szívogató szipókások (Hemiptera) – főleg levéltetvek (Aphidoidea), pajzstetvek (Coccoidea), ill. púposkabócák (Membracidae) – közötti kapcsolat a kölcsönösség (mutualizmus)1 egyik jól ismert példája. A hangyák nyeresége ezen kapcsolatokból, hogy stabil, kiadós,…..
A hangyák fészkei nem csupán a rezidens kolónia tagjai, de számos más ízeltlábú számára is ideális élőhelyet jelentenek: (1) táplálékban gazdagok, legyen szó a hangyák hulladékanyagairól, ivadékairól vagy az általuk begyűjtött vagy termesztett táplálékról; (2) jól védettek, hiszen a fészket számos…..
Más rovarokhoz hasonlóan a hangyák testét borító kutikula felszínét egy főleg szénhidrogénekből (pl. normál alkánok, elágazó szénláncú alkánok, alkének) álló viaszos réteg vonja be, amelynek funkciója igen sokrétű: síkosan tartja a kutikula felszínét – ezáltal gátolva annak kopását –, védelmet…..
Számos hangyafajra (az ismert fajok kb. 13%-ára) jellemző, hogy az egy adott kolóniához tartozó dolgozók méretükben és alakjukban jelentős mértékben különböznek egymástól (ld. pl. az alábbi képet)1,2. Ilyen ún. dolgozói polimorfizmust mutató fajok például a vándorhangyák (Eciton), busahangyák…..
Számos fullánkos hártyásszárnyú, így például a hangyák, egyes karcsúméhek, valamint a redősszárnyú darazsak és a valódi méhek jelentős része folytat fejlett társas (euszociális) életmódot, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kolónián belül elkülönülnek a szaporodást végző ún. reproduktív…..
A legtöbb hangyafajnál a kifejlett hímek rövid életűek, mindössze néhány napig élnek, és a fiatal termékeny nőstényekkel, azaz a „leendő” királynőkkel („szűzkirálynőkkel”) történő párzásuk után nem sokkal el is pusztulnak1. A hím hangyák ráadásul korlátozott hímivarsejt-mennyiséggel rendelkeznek – a…..
A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) közé tartozó, fejlett társas (euszociális) életmódot folytató hangyák (Formicidae) egyikei a legelképesztőbb állatoknak. Jelenleg több mint 14 ezer fajuk ismert1, bár a valós fajszámuk ennek a duplája vagy akár triplája is lehet2. Egyedszámuk hatalmas, a becslések…..
Bármennyire is valószerűtlennek hangzik, a krokodilok közelebbi rokonságban állnak a madarakkal, mint a többi ma élő hüllővel. Mindkét csoport a hüllőszerűek (Sauropsida) Archosauria kládjába tartozik, és ezen belül – az archosauriák egyedüli ma élő képviselőiként – egymás testvércsoportját alkotják…..
A vízi életmódról a szárazföldire való áttérés egymástól függetlenül több állatcsoportnál is végbement a földtörténet különböző szakaszaiban, bár csupán keveseknek sikerült teljesen függetlenedniük a különféle vizes és nedves élőhelyektől. Az egyik ilyen csoport a négylábú gerinceseké (Vertebrata:…..
Bár az erszényeseknél (Marsupialia) a medence szeméremcsontjához (pubis) kapcsolódó, előrefelé (azaz a hasi régió felé) irányuló páros epipubis feltehetőleg szerepet játszik a nőstények erszényének (marsupium) támasztásában – innét az „erszénycsont” elnevezés –, minden jel arra mutat, hogy nem ez…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz