Adatok
Lőrinczi Gábor
53 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Más rovarokhoz hasonlóan a hangyák testét borító kutikula felszínét egy főleg szénhidrogénekből (pl. normál alkánok, elágazó szénláncú alkánok, alkének) álló viaszos réteg vonja be, amelynek funkciója igen sokrétű: síkosan tartja a kutikula felszínét – ezáltal gátolva annak kopását –, védelmet…..
Számos hangyafajra (az ismert fajok kb. 13%-ára) jellemző, hogy az egy adott kolóniához tartozó dolgozók méretükben és alakjukban jelentős mértékben különböznek egymástól (ld. pl. az alábbi képet)1,2. Ilyen ún. dolgozói polimorfizmust mutató fajok pl. a vándorhangyák (Eciton), busahangyák…..
Számos fullánkos hártyásszárnyú, így pl. a hangyák, egyes karcsúméhek, valamint a redősszárnyú darazsak és a valódi méhek jelentős része folytat fejlett társas (euszociális) életmódot, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kolónián belül elkülönülnek a szaporodást végző ún. reproduktív…..
A legtöbb hangyafajnál a kifejlett hímek rövid életűek, mindössze néhány napig élnek, és a fiatal termékeny nőstényekkel, azaz a „leendő” királynőkkel („szűzkirálynőkkel”) történő párzásuk után nem sokkal el is pusztulnak1. A hím hangyák ráadásul korlátozott hímivarsejt-mennyiséggel rendelkeznek – a…..
A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) közé tartozó, fejlett társas (euszociális) életmódot folytató hangyák (Formicidae) egyikei a legelképesztőbb állatoknak. Jelenleg több mint 14 ezer fajuk ismert1, bár a valós fajszámuk ennek a duplája vagy akár triplája is lehet2. Egyedszámuk hatalmas, a becslések…..
Bármennyire is valószerűtlennek hangzik, a krokodilok közelebbi rokonságban állnak a madarakkal, mint a többi ma élő hüllővel. Mindkét csoport a hüllőszerűek (Sauropsida) Archosauria kládjába tartozik, és ezen belül – az archosauriák egyedüli ma élő képviselőiként – egymás testvércsoportját alkotják…..
A vízi életmódról a szárazföldire való áttérés egymástól függetlenül több állatcsoportnál is végbement a földtörténet különböző szakaszaiban, bár csupán keveseknek sikerült teljesen függetlenedniük a különféle vizes és nedves élőhelyektől. Az egyik ilyen csoport a négylábú gerinceseké (Vertebrata:…..
Bár az erszényeseknél (Marsupialia) a medence szeméremcsontjához (pubis) kapcsolódó, előrefelé (azaz a hasi régió felé) irányuló páros epipubis feltehetőleg szerepet játszik a nőstények erszényének (marsupium) támasztásában – innét az „erszénycsont” elnevezés –, minden jel arra mutat, hogy nem ez…..
Az emlősök (Mammalia) egyik jellegzetessége, hogy a többi négylábú gerincestől (Tetrapoda) eltérően a középfülükben nem egy, hanem három hallócsont, a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes) foglal helyet1. A legbelső hallócsont, a kengyel, a kétéltűek, hüllők és madarak egyetlen…..
Míg korábban az összes nappali ragadozó madarat egy közös rendbe, a sólyomalakúak (Falconiformes) közé sorolták, a molekuláris filogenetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy a sólyomfélék (Falconidae), azaz a sólymok, vércsék és karakarák valójában sokkal közelebbi rokonságban állnak…..
A „modern” madarak (Neornithes) egyik fő ágát a futómadár-szabásúak (Palaeognathae) alkotják, amelyek jellemzője többek között az ún. palaeognath típusú szájpadcsontozat nagy méretű ekecsonttal (vomer), ill. mereven ízesülő szájpadcsonttal (palatinum) és röpcsonttal (pterygoideum), a gyengén fejlett…..
A ma legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a madarak a kis termetű, tollas, feltehetőleg fán élő theropoda dinoszauruszok, egészen pontosan a Maniraptora1 kládba tartozó coelurosauriák leszármazottjai (ld. pl. az alábbi2 fát), filogenetikai értelemben tehát a madarak az aktív repülő…..
A Lepidosauria kládba tartozó pikkelyes hüllők (Squamata), azaz a gekkók, nyakörvös gyíkok, varánuszok, kaméleonok, leguánok, kígyók, stb. egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a hímjeik egy-egy oldalsó helyzetű hemipéniszből álló páros párzószervvel rendelkeznek1, szemben más hüllők (teknősök,…..
A hüllőket, madarakat és emlősöket magába foglaló magzatburkosoknál (Amniota) a koponya halántéktájékát felépítő csontok1 között ún. halántékblakok (fenestrae temporales) alakulhatnak ki, amelyek többek között tapadási felületet biztosítanak az állkapocsmozgató izmok számára, valamint jelentősen…..
A békákat (Anura) és a farkos kétéltűeket (Caudata) – azaz a gőtéket és szalamandrákat – magába foglaló Batrachia klád tagjainak jellegzetessége a kettős hallórendszer (vagy más néven columella-operculum komplex) megléte1. Az idetartozó kétéltűek ugyanis rendelkeznek egy az alacsony frekvenciájú…..
Bár minden évben előfordulnak cápatámadások1, a közhiedelemmel ellentétben ezek száma igen alacsony, és csupán kis részük jár halálos áldozattal (pl. a 2010 és 2019 között regisztrált 799, nem az ember által kiprovokált cápatámadás mindössze 7%-a volt végzetes kimenetelű)2. Az embernek…..
A nem éppen közismert, tengerek aljzatán élő, üledékevő vagy szűrögető életmódot folytató félgerinchúrosok (Hemichordata) egyik jellegzetessége, hogy garatjuk egy az ormánynak (proboscis) nevezett elülső testtájuk testüregébe nyúló kitüremkedést (diverticulum) képez (ld. pl. az alábbi ábrát),…..
Bármennyire is bizarrnak vagy hihetetlennek tűnik, egyes fémeslegyek (Calliphoridae), köztük pl. a selymes döglégy (Lucilia sericata) lárváit az ókortól kezdve a mai napig alkalmazzák az orvoslásban a nehezen gyógyuló sebek, ill. különböző fekélyek kezelésében (ld. pl. az alábbi videót). A sebbe…..
A Calyptra génuszba tartozó bagolylepkék (Erebidae: Calpinae) érdekessége, hogy a hímjeik fakultatív hematofágok, azaz alkalmanként emlősvérrel egészítik ki az egyébként gyümölcsök nedvéből álló étrendjüket1. A vérszívással feltehetőleg értékes ásványi anyagokhoz (pl. nátrium) jutnak hozzá,…..
Bár a köznyelvben a lepke és a pillangó szavakat1 egymás szinonimájaként használják, rendszertanilag a pillangók (Papilionidae) csupán a lepkék (Lepidoptera) egy rovarviszonylatban nem túl népes családját képezik.
A család tagjai viszonylag nagy termetű, rendszerint élénk, gyakorta riasztó…..
Az Amphiesmenoptera a teljes átalakulású (holometabol) rovarok két recens csoportját, a tegzeseket (Trichoptera) és a lepkéket (Lepidoptera) foglalja magába, amelyek egymás testvércsoportját alkotják a kládon belül1. A klád tagjainak főbb jellemzői közé tartozik, hogy szárnyaikat szőrök (setae) vagy…..
A rovarok rágójának (mandibula) „leállkapcsozása” egy bosszantó rendszerességgel előforduló baki a dokumentumfilmek feliratában/szinkronjában. Ennek oka alighanem az lehet, hogy angol eredetiben rendszerint a kissé pongyola jaw szót használják a rágókra (a precízebb mandible helyett), amit aztán a…..
A dögbogárfélék (Silphidae) közé tartozó, rendszerint feltűnő, narancssárga-fekete színezetű temetőbogarakat (Nicrophorus spp.) sajátos utódgondozó viselkedés jellemzi1. A szülők valamilyen frissen elhullott, kisebb termetű gerinces (pl. rágcsáló, madár) tetemét hantolják el úgy, hogy kikotorják…..
A kb. 315 ezer leírt fajukkal (amelyeket 144 családba sorolnak) a mindenevő bogarak (Polyphaga) képezik a rovarok egyik legsikeresebb csoportját1. Ezek egyik fő jellegzetessége, hogy az ősibb bogár alrendek (Archostemata, Myxophaga, Adephaga) tagjaival szemben az előtoruk (prothorax) – azaz az első…..
A darazsakat és leszármazottjaikat (méhek, hangyák) magába foglaló hártyásszárnyúak (Hymenoptera) egyik fő evolúciós eseménye a parazitoidizmus kialakulása volt, azaz a váltás az ősi növényevő (fitofág) lárvális életmódról a parazitoid (elsődlegesen ektoparazitoid) lárvális életmódra1. A parazitoid…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz