Regisztráció Blogot indítok
Adatok
-hattori-

0 bejegyzést írt és 39 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Mikor már tarthatatlanná vált a bűz, apukám kiment szólni a nővérnek, hogy ugyan legyen szíves...nem volt. Kedves Praxis blog,     Apukám egy tavaszi délutánon eltörte a csuklóját, méghozzá olyan szerencsétlenül, hogy egy csontdarab átfúrta a bőrét is. Anyukám…..
-hattori- 2012.09.29 20:08:12
@Braincelle: like-olom a hozzászólásod, jó volt erről ilyen objektíven olvasni.
Sokszor van, amikor szükség van/lenne a hozzátartozó-orvos kommunikációra, és kis hazánkban (vagy nem csak itt?) nem igazán van jól kialakult szokás-szabályrendszere. Van hiányosság mindkét részről!
Én már gondolkodtam, hogy kiírom, mikor van "fogadóóra", azaz orvosként mikor vagyok biztosan megtalálható, kérdések-megbeszélések céljából, de hamar felvilágosítottak, hogy ezzel hamar kivívnám a haszonleső dög címet, mert mindenki azt hinné, hogy azért... így aztán azóta is keresgéljük egymást, időnként nagy nehézségek, 3-4szeri visszahívások árán.
Én nem gondolom hogy egy ember ilyen ellátást érdemel attól , még hogy megöregedett. Hozzá teszem a nagypapám kitüntetést kapott a polgármestertől annak idején, hiszen 50 évig dolgozott a pécsi erőműben kitüntetett szerepkörben Tisztelt Szerkesztőség!   Szeretném a…..
-hattori- 2012.09.01 09:18:01
@beedoc: sajnos nagyon sok jó meglátás van az írásodban.
Nyilván van sok aggódó hozzátartozó, akik felháborodva tapasztalják mi történik nap mint nap a zsúfolt elfekvőkre akarommondani krónikus osztályokra benyomorgatott gyógyszer-pelenka-nővérhiányos osztályokra áthelyezett hozzátartozójával - és meg is értem őket. Az aggódók azt tehetik, hogy segítik az ott dolgozókat és a betegüket: információval, megértéssel, a beteg megitatásával stb. Ez a legtöbb, amit megtehetnek, illetve az, hogy amint a beteg otthon ápolható hazaviszik. Számos beteg így kerül a nem túl jó osztályokról is jó állapotban haza.

Csakhogy orvosként látom, hogy sokszor átkerül a csípőtáji törés után megoperált beteg zavartan, felfekvéssel, öregen, lefogyva és a hozzátartozók 1. nem találhatóak meg, 2. nem hoznak hálóinget, tusfürdőt, hintőport, bugyit 3. ha a kórházi (értsd: a nővérek, orvosok által behozott/betegek által otthagyott/szeretetszolgálattól kapott, százszor mosott) ruhába öltöztetik, mert az egy darab behozott véres/pisis/stb. lett - háborognak 4. közlik, hogy a mamát azt ugyan haza nem viszik, mit is képzelünk, ők betegek, elfoglaltak, dolgoznak, gyerekeik vannak, nyaralni mennek. Sokszor látjuk, hogy egy anya felnevel 3-4-5 gyereket, de ugyanezek a gyerekek nem képesek hazavinni és ápolni egy anyát.

Összegezve, mindkét oldalon találhatóak példák. A baj, az, hogy az egyedülélő, elhanyagolt öregből olyan sok van, hogy az ilyen lepukkant, túlzsúfolt osztályok elfekvőként működnek, a két nővér 40 ágyra édeskevés, amikor egy hétvégének egy ilyen osztályon 30 darab pelenkával és 3 csomag kötszerrel indulnak neki, elég nehéz empatikusnak, kedvesnek, és segítőkésznek maradni. Így aztán a nővérek, orvosok egy része tényleg nemtörődöm, kelletlen, kiégett lesz.

Nyilván a megoldásnak az a része, amihez pénz kell: több nővér, több felszerelés, több gyógyszer, több ágyrács: záros határidőn belül nem lesz. Jelen megoldásként azt látom: ha valakinek idős hozzátartozója van: figyeljen rá, hogy ne kerüljön kórházba, otthon ápolható legyen, amíg csak lehet. Ha már kórházba került, műtét, stb. kapcsán, a hozzátartozók osszák be, hogy minden nap legyen aki látogatja, kommunikáljanak a személyzettel, kedvesen, ahogy csak lehet, kérdezzék, mire van szükség az ápoláshoz - nem nagy dolgokat szoktunk kérni: párna, krém felfekvés ellen, hintőpor, tiszta törülköző, stb. A külső inger, a kötődő rokonok látogatása, az otthoni hírek sokat segítenek. Ha együttműködnek, hamarabb hazakerülhet a hozzátartozójuk, otthon pedig napi 4 órányi ápolási szükséglettel a legtöbb településen elérhető az otthoni ápolás.

Felháborodni jogos, lehet is, de nem tudom, előre vezet-e.
-hattori- 2012.09.01 09:49:31
@dolor: igazad van, nagyon szép ez így leírva, de ha a így lenne, a krónikuson dolgozó nővérek jelenleg felének konzerveket kéne pakolnia. És ez nem csak az ő hibájuk, nem segítettek nekik sem alulról, sem felülről. Dolgozzanak eszköz nélkül, ember nélkül, néha úgy hogy a hozzátartozók bunkón, igazságtalanul beszélnek, bánnak velük - Teréz anya legyen a talpán aki ezek után mindig mosolyog. Ha vészhelyzet van a nemtörődömök is ugranak, sőt, ők sem mindig nemtörődömök, szabi után például sokkal kedvesebbek, odafigyelőbbek, aztán beosztják őket 5 nap egymás után 12 órázni aztán egy nap pihenővel 3x éjszakába és már csapkodnak is. Lehet, hogy én is csapkodnék.
Tisztelt Cím!     Kérem tegyék közzé az én, ill. az elhunyt feleségem történetét, mindenki okulására!   A feleségem 2010. november 5-én, 60 évesen hunyt el rákban. A feleségem –igazolhatóan – 2002-től járt Mammográfiás szűrővizsgálatokra a…..
-hattori- 2012.07.21 21:38:36
@Screepy: Teljesen egyetértek a következtetésével: tessék továbbmenni, kérdezni, másodvélemányt kérni.
Nem akarom az indulatokat szítani, ahogy a posztoló is a többiek okulására írta le a történetet, én is az enyémet.

Előrebocsátom, orvos vagyok. Pár éve lassú, de ok nélküli fogyás miatt csináltattam néhány rutinvizsgálatot. Labor oké, de a hasi és nyaki ultrahangon kishíján elájultam: egy kis 3 cm átmérőjű tumor a méh mellett, egy másik tumor a mellékpajzsmirigy helyén. Kérdés: MR-re vagy CT-re akarsz menni? Válasz: haza :O Képek kinyomtat, kezembe nyom, keress orvost.
Elsőkörben a nőgyógyászomhoz mentem, aki azt mondta, tumor - az képtelenség, hisz pár hónapja operált és akkor nem volt ott semmi. Hüvelyi ultrahangot csinált, és azt mondta, nincs ott tumor,az csak egy semmiség, nyugi,szia. És akkor ott álltam, két ellentétes véleménnyel, két olyan kollégától, akikben maximálisan megbíztam. Napokig őrlödtem, hogy akkor most minden oké, vagy semmi sem oké, és hogy ki tévedett. Aztán elmentem egy másik nőgyógyász kollégához, és azt mondtam: pszichoterápiára van szükségem. Van egy ilyen és egy ilyen leletem, tegyen igazságot. És ő is megnézett, és elmagyarázta, amit a hasi vizsgálaton láttak, az egy ártalmatlan cysta, ami hason át gázosnak néz ki, de semmi baj, másik oldalon is van egy, de ezekkel nincs teendő, és nem okoznak panaszt. Ennyi volt: tíz perc, és két hetes vívódásom, szorongásom szűnt meg.

Számomra ebből nem az a tanulság, hogy lám, milyen volt egyik, vagy másik, hanem hogy mindenki tévedhet, van, hogy egy kollégának sem megnyugtatóan mondják el a dolgokat, kérdezni kell, és ha aggódunk, menni tovább, más szakemberhez. Értelmes, hozzáértő kolléga, aki tudja, érti, hogy mennyire szorong egy ember a daganattól, nem sértődik meg.
-hattori- 2012.07.22 14:21:32
@csak néha benézek ha marhaságot látok, @Turchi: semmi. Mivel a saját szememmel láttam a kinyomtatott UH képen a "valamit" legyőztem a klausztrofóbiát és befeküdtem az MR-be. 50 perces végigrettegettt vizsgálat eredménye: negatív. A fogyás okának végül egy lezajlott colitist és tejérzékenységet találtak, azóta minden rendben, és már 55 kg-ra híztam :)) Úgyhogy minden jó, ha jó a vége :)
ma21: udvariasnak, de kitartónak kell lenni. A tudálékos, lekezelő, vagy épp agresszív betegektől nekem is lábrázásom lesz, de ha megértem, hogy valakit nem sikerült megnyugtatnom, azért szeretne újabb vizsgálatot, vagy másik kezelőorvost, megszervezem.
-hattori- 2012.07.22 21:06:09
@Turchi: ööö...én azért örültem neki :))
... és az a pláne, hogy aki diagnosztizálta, a környék legjobb ultrahangosa, akiről az a hír járja, hogy mindent észrevesz - és ki is nyomtatta a képeket. Az esetünk példázza, hogy az emberi szemmel végzett diagnosztika mindig szubjektív, mindig benne van a tévedés lehetősége.
Kedves Blog! Ma akadtam rátok, gondoltam megosztom én is a sztorimat. Nem most, 2 éve történt az eset, karácsony, nagy ünnep ez, ilyenkor még az élet is megáll, és természetesen ekkor jön a kínzó torokfájás, hőemelkedés, láz. Nem vagyok egy túlságosan aggódó ember, csak…..
-hattori- 2012.07.01 17:43:20
Képzeljétek, két éve, húsvét, nagy ünnep ez, ilyenkor még az élet is megáll, és természetesen ekkor jön, hogy az embernek elkezd rángatni a kocsija, hörög, melegszik a motor. Nem vagyok egy túlságosan aggódó ember, csak akkor megyek autószerelőhöz ha felrobbant a kocsim, de most annyira rángatott, hogy folyton belevertem a fejem a szélvédőbe, úgy gondoltam jobb elmenni az éjjel nappal nyitva tartó szervízbe, szabadítsanak meg a kínoktól, vagy legalábbis adjanak valamit, amitől a helyzet elkezd javulni, és fordul át valami sokkal de sokkal komolyabbá.

Egyébként is ismerem az autómat, elvégre én vettem, és sejtettem, hogy nemsokára ebből motorcsere lesz, de a házban pedig semmi erre megfelelő motort nem találtam. Felhívom tehát a sárga angyalt.

Foghúzás feelingje van az egésznek, nem hiszi el hogy egy kis rángatással őt kerestem fel, biztos ment volna haza locsolkodni a családhoz, na nem mintha én hívtam volna oda dolgozni.
Belenéz a motortérbe, lámpával világít, rendben, Azt mondja: valószínűleg szorul egy alkatrész, most befújom WD40-nel, 2 nap múlva már nyitva a szakszervíz, menjen el oda, vízpumpát kell cserélni" (WTF?!)
Emberek, ha a szoruló alkatrész megolajozására lenne szükségem, befújnám magam, nekem egy komplett vízpumpacserére lett volna szükségem, hengerfejezéssel együtt. 2 nap múlva természetesen már sokkal nagyobb rángatás közepette elmentem a szakszervízbe, ahol ISMÉT Ő volt és immáron kicserélte azt a nyavalyás vízpumpát.
De kérdem én: Ez vajon a helyes eljárás? Tudom, hogy nem. Azonnal szét kellett volna szednie a hengerfejet, vezérműszíjat cserélni és a motorblokkot virágmintás matricával védeni a korrózió ellen. Az sem helyes, hogy a számlára miket írt, én már csak tudom. Attól, hogy pincér a szakmám, ne higgyék, hogy nem értek az autószereléshez... ezért tart itt az ország, mert bár mindannyian értünk az autókhoz, ezek a szakemberek sötétben bujkáló ellenforradalmárként SZÁNTSZÁNDÉKKAL megpróbálnak először túl egyszerűen kezelni minket. Szerintem ne hagyjuk ezt, írjuk meg a Ius murmurandi c. blogra ;)
-hattori- 2012.07.01 18:31:06
@Irkutszk: emberszerelőként kötelességemnek érzem olvasni ;)

irónia nélkül: én minden orvossal olvastatnám a blogot, hogy tudják, így élik meg a betegeik a napi találkozásokat, betegségeket, történeteket.
-hattori- 2012.07.01 20:36:13
@fagzal: a folyosóra meg ki van írva, hogy a beteg kötelezettsége, hogy mindenről tájékoztassa orvosát, és fogadja meg a tanácsát.
Hát igen a jó öreg egészségügy. Férjem 2011 novemberében 50 évesen halt meg fájdalmában. Az egészsége megromlott, a gazdasági helyzet teljesen tönkre tette, cukorbetegség, depresszió.2009-ben csak kibicsaklott a lába, azt mondták az orvosok, nem merik megműteni a cukorbetegsége…..
-hattori- 2012.06.23 21:10:07
Az, hogy a posztoló írt tárgyi tévedéseket szerintem nem nevetség tárgya - ő ugyanis nem szakember, ennyit jegyzett meg a neki elmondottakból. Amit én nagyobb bajnak látok: hogy sem ő, és valószínűleg szeretett férje sem tudta pontosan, hogy mik a cukorbetegség következményei, milyen sérülésnek milyen műtétnek mi a kockázata. Nem értették a nekik elmondott diagnózisokat, nem tudták, hogy segíthetnének saját maguk is a jobb gyógyulás érdekében.

A posztoló férjét már nem hozza vissza, de fontos: a cukorbetegség gonosz betegség. Nem fáj, nem érződik, ha a vércukorszint túl magas. DE! Évekkel később vakság, végtagamputáció, tünet nélküli szívinfarctus, elbutulás és veseelégtelenség, végtagzsibbadás a következménye, szövődménye.
Ha valaki karban tartja a cukorbetegségét, a szövődmények később jönnek elő - de legtöbbször előjönnek. Aki fütyül a vércukorszintjére, kövér, nem mozog, annál pár éven belül előjönnek ezek. Én, ezt tartom az eset legnagyobb tanulságának. Igenis kell az ilyen poszt, hogy felhívjuk a figyelmet, a cukorbetegség veszélyes.

A lábszáramputációhoz annyit tennék hozzá, hogy az ideiglenes művégtag 3500 Ft körüli térítési díjas, és a végleges művégtag ára sem haladhatja meg az 5000 Ft-ot, amennyiben a TB támogatott anyagokból készítik. Sajnos az amputáltak nagy része cukorbeteg, a másik részül meg erős dohányos.

Remélem a posztíró idővel bele tud nyugodni a megváltoztathatatlanba. Szerintem betegség esetén csak fájdalma miatt nem okos elutasítani az orvosi kezelést, én megoldásnak nem az akupunktúrát, hanem az egészség megőrzésének módjainak megismerését tanácsolom. És ha közte van az akupunktúra, akkor persze simán belefér, de ne az legyen az egyetlen.
Tisztelt Praxis olvasók!   A fiamat június 5-én műtötték, kivették a manduláját. Évekig szenvedett vele, folyamatosan begyulladt neki, A gyermekorvosunk, aki egyébként nagyon lelkiismeretes és alapos azt tanácsolta, hogy vetessük ki. Ahogy az lenni szokott, elég sokat kellett…..
Napok óta keresem a lehetőséget, fórumot, hogy kibeszéljem magamból az elmúlt hét történéseit.Édesapám 64 éves, ha megéri 1 hónap múlva 65. Kedd óta lábfej amputált, de ne szaladjunk ennyire előre.Apukám kb. 10 éve cukros. Azt leszámítva önálló életet élő, jókedélyű…..
-hattori- 2012.05.29 21:28:26
Én alapvetően a jelenleg érvényes inzulin-szigorú diéta-betegtájékoztatás és odafigyelés mellett tenném le a voksom, de nem is ez az érdekes.
A lényeg: ha meggyógyul az előlábamputatio hege, azzal még lehet teljes életet élni. lehet a cipőbe lábfejprotézist tenni, és azon kívül, hogy újra kell tanulni az egyensúlyt, akár támasztó segédeszköz nélkül, vagy egy bottal járóképes lesz. Fog tudni lépcsőzni, kádból ki-beszállni, megfelelő cipővel még kerékpározni is.
Lábszáramputált idős betegeinket látom mindezeket megcsinálni, arról a combaamputáltról nem is beszélve, aki tetőt cserélt és műlábbal létrázott :O

Javaslok egy jó rehabilitációs osztályos kezelést, és szoros diabetológiai gondozást, olyan diabeteses szaknővérrel, aki jól tudja a beteg és hozzátartozó felvilágosítást és egy betegklub is hasznos lehet. Ha egy "egyedül élő idős személy,főleg,ha
erős egyéniség" is pontosan megérti, hogy az életminősége függ a tanácsok betartásától. Az eü. helyzete és az elszenvedett tili-toli borzalmas, de mindenkinek egy élete van, benne a döntéseivel.

Még egy fontos dolog: amilyenek az erek a lábában, olyanok az agyában, szemében, veséjében és szívében is, ezért javaslom ezeket is "átnézetni".

Mindkettejüknek kitartást kívánok, a rehab-hoz, a felgyógyuláshoz és az újabb szövődmények elkerüléséhez szükség lesz rá, de megéri.
Tisztelt Praxis! Cirka 15 éve a következő eset történt velem:elcsúsztam egy vizes falevélen ősszel,elestem,a jobb lábam alám került,csak recsegést hallottam,majd szembesültem azzal a ténnyel,hogy a jobb talpam szembenéz velem...Nagyjából helyretettem,féllábon szökdécselve…..
-hattori- 2012.04.04 21:03:25
@Szelecske: és kérdezd meg a vidéken dolgozó kollégákat, hogy a nem Bp-en BIK körzetben lakó másik 8 millió embernek mekkora eséllyel indul egy azonnali ízületi UH kérésnek. Kb. mint a lottón a négyes találat.

Egyébként a posztot nem értem. Volt egy bokaficama, ami nem jól gyógyult. És? Lemaradt valami, vagy ez az értő közönségre bízza a történet továbbgondolását???
Az orvosok azok a munkavállalók, akiknek csak megszületni volt nehéz.Acsarkodik a rezidensszövetség meg már akkor a háziorvosok is lassan. Végezetül meg majd az unatkozó természetgyógyászok meg ezo-hiszterikusok fognak csoportosan átkozni a Kossuth téren? Minek? Az orvosok ne…..
Szép Napot.   Nem akarok panaszkodni,mert nekem személy szerint nincs rá okom. Azonban nem lehet csak úgy egy néma sikollyal elmenni azon dolgok mellett amik manapság az egészségügynek nevezett össznépi társasjátékban zajlanak. Aki nem vak-süket és nem él hűtőszekrényben az…..
-hattori- 2012.03.15 20:34:34
@Dr.laikus PhD: A műhibaperek témája egy kétélű lufi, sok beteg, akinek megjárna, nem nyeri meg, sokan pedig minden alap nélkül vádaskodnak és perelnek. A bíróság nem igazságot, hanem ítéletet hirdet. Ha ott az ügyvédek által megvívott harc dönt, azért nem mindig jogos a jogos. (ha jól tudom, a cikkírónak is volt benne része)

a motívációs mondatában pedig szerintem nem a különböző forrásokat mossa össze csak azt a nyilvánvaló tényt akarja leírni, hogy jelenleg az eü. dolgozót motiválni pénzzel lehet.

sajnos eü. szakközgazdászokat nem olvastam - örülök, ha a szakirodalomra időm van.
-hattori- 2012.03.15 20:54:03
@Dr.laikus PhD: valóban zavaros a cikk annyiban, hogy több dolgot sorol egymás mellé, de felemlít átgondolandó, finanszírozandó témákat. A defenzív orvoslásos része pl. nagyon találó.
-hattori- 2012.03.15 21:06:01
@Dr.laikus PhD: itt is létezik felelősségbiztosítás, nekem is van, és remélem, sose kell használjam. Bár azt gondolom, műhibaper ellen a legjobb védekezés a folyamatos, pontos tájékoztatás, nyílt és világos kommunikáció és ha úgy adódik, a bocsánatkérés.
A CSI viszonylag hamar, a második évadban kitermelte magából az első gyermeket, a Miamiba helyezett spinoffot, ami szépen lassan felnőtt az anyuka mellé, sőt, nemzetközi szinten túl is lépett rajta: 2007-ben ez volt a világ legnézettebb sorozata, ha hinni lehet a statisztikáknak. Az…..
Egyelőre óvatosan kezeljük, vagyis nem vesszük készpénznek, amit Attila leírt a Gastroyalról, hiszen végül is kidobták a cégtől egy beszélgetés végén, ami abból a szempontból nem csoda, hogy felvételi beszélgetés volt, ő meg alaposan beszólt a reménybeli munkaadónak.…..
Erős kezdet: a vidéki kislányból előbb escort, majd banki felsővezető lesz. Fake? Nem-fake? Vigyázat: hosszú! Hasonló sztori: egymilliós szakítás. A kép innen     Régi olvasója vagyok a blognak, jó hivatkozás szokott lenni napközben, miért is szakítsam meg a…..