Regisztráció Blogot indítok
Adatok
SayDavid

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.12.11. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 7. kérdés 2010.03.26 11:12:00
Miért volt létfontosságú a nemzeti kormányzatok számára az autóipar támogatása a válság idején? Hogyan ítéli meg az európai autóipar jövőjét, elkerülhető-e a rendszer zsugorítása? Lehetnek még európai gyártók a világ autógyártásának csúcsán?(Azok a hozzászólások…..
SayDavid 2010.04.02 21:00:15
Véleményem szerint a kormányok meggondolatlanul vezették be az úgynevezett roncsprémiumot, csupán a rövidtávú előnyöket vették figyelembe. Az autó ugyanis nem olyan termék, amelyet gyakran vásárolnak a családok, hanem minimum 5 éves használatra, ennyi ideig nem fognak újabbat vásárolni. A tavalyi évben a kedvezmények hatására ugyan többen vásároltak mint a program nélkül, a keresletet sikerült mesterségesen generálni, ám ez csak azt jelenti, hogy akik most vásároltak, csupán előrehozták ("letudták") az autóvásárlást. Így a 2011-2012-es évektől várható általános gazdasági fellendülés ellenére az autóiparban nem lesz akkora növekedés, mint a gazdaság más szektoraiban: itt a válság elhúzódhat, a kisebb kereslet miatt, a nagyobb fellendülés csak később várható.
A roncsprémium melletti alacsony árak ugyan keresletet generáltak, ám ez a gyártóknak még mindig jelentős veszteséget jelentett, csupán a totális összeomlást sikerült ezzel elkerülniük.
Azonban a kisebb kereslet miatt a következő években sem feltétlenül tudnak jelentős profitot felmutatni, hiába kérhetnek el ekkor magasabb árat termékükért.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a roncsprémium nem minden ország számára volt siker a válság alatt sem. Franciaországban és Németországban elmondható, hogy hozzáadott a gazdaság növekedésében. Azonban Szlovákiában, (ha már 'kiszgada' hiányolta a közép-európai roncsprogramokat) ahol a gazdasági növekedés egyik legnagyobb hajtómotorja az autóipar, a roncsprémium a gazdaság visszaesését mindössze 0,05%-kal tudta mérsékelni, mivel a programban megvásárolt gépkocsik 90-a importautó volt, amit nem Szlovákiában készítettek. Kijelenthető tehát, hogy ekkora gazdasági növekedés (visszaesés-csökkenés) nem érte meg a súlyos eurómilliárdokat, amit a szlovák kormány az autóiparba pumpált. (index.hu/gazdasag/vilag/2009/06/29/lufi_volt_a_szlovak_roncspremium/)
addict United Colors of MDF 2010.02.18 17:00:00
Nem fogjátok elhinni, kik szavaznak az MDF-re! Lányok és fiúk! Akik ráadásul mosolyognak, szexin csücsörítenek és bizakodóan tekintenek a jövőbe. Közös tulajdonságuk a nyakfétis, ami miatt szalagot vagy színes sálat kell viselniük a nap 24 órájában. Érdekes, hogy amíg a…..
SayDavid 2010.02.18 22:51:33
Corvinus T-kar HÖK Hallottad? E-INDEX! 2010.02.04 18:20:00
A február 8-án kezdődő tavaszi félév megújulást hoz az egyetemi adminisztráció életében. Megszűnik a nyomtatott leckekönyv, helyét az elektronikus index (röviden: e-index) veszi át. Aki keresztféléves képzésre most nyert felvételt, és már beiratkozott, nem is kapta kézhez a…..
SayDavid 2010.02.04 22:08:47
Vállgazd Blog Pénzügy 1. kérdés 2009 2009.12.07 09:43:00
 A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Mi a véleménye a diákhitel intézményéről? Kedves Blogolók! Nagyon örültem, hogy a diákhitel konstrukcióval…..
SayDavid 2009.12.11 15:21:16
Az előttem hozzászólók a diákhitel kérdéskörét csupán hallgatói oldalról kommentálták, ám szerintem magát a témát magasabbról, rendszerben kell megközelíteni: mi a diákhitel értelme, milyen formában érdekelt az állam, a hallgató és az egész társadalom a kedvezményes diákhitel biztosításában, és hogyan lehet hatékonnyá tenni annak felhasználását?

Szerintem a diákhitel alapvető célja a felsőoktatás hatékonyságának növelése és az onnan kikerülők elhelyezkedési esélyeinek javítása kellene, hogy legyen. Ez jó lenne a diáknak (jobb pozíció, magas fizetés) és az államnak is (több tanult, magas fizetésű ember, aki több adót fizet). Jelenleg, azonban nem éppen ez a helyzet.

Véleményem szerint Magyarországon az államilag támogatott diákhitel egy hiányos felsőoktatási finanszírozási modell része. A modellben egyik oldalon van ugyan diákhitel, szociális, tanulmányi és egyéb ösztöndíjak, azonban nálunk hiányzik a mérleg másik oldala - és most nagyon népszerűtlen leszek - a tandíj.
Úgy vélem, hogy egy egészséges és hatékony felsőoktatási finanszírozási rendszerben nekünk, hallgatóknak is hozzá kell járulnunk oktatásunk költségeinek egy részéhez szociális háttértől és tanulmányi teljesítménytől függő mértékű, "személyre szabott" tandíj formájában. Ha ez megvan, erre épülhet az ösztöndíj intézménye, amely szintén szociális és tanulmányi helyzettől függően részben vagy egészben fedezi a hallgató tandíját, nagyon jó teljesítmény esetén meg is haladja azt.

És itt jönne be a diákhitel intézménye. Akinek nincs olyan jó eredménye, vagy nem annyira hátrányos helyzetű, hogy kedvezményt vagy mentességet kapjon a tandíj alól, de mégis szüksége van plusz pénzre, amelyből fedezheti tanulmányi költségeit, annak megoldásként ott az államilag támogatott, kedvező feltételű diákhitel, amelyből fizetheti a tandíját, lakhatását, utazását, könyveit.
És csak ezeket, mást nem, hiszen nekem, mint államnak az az érdekem, hogy a felsőoktatás még hatékonyabb legyen, egyetemeimből, főiskoláimból olyan hallgatók kerüljenek ki, akik jól fizető állásokba kerülnek, és magas fizetésükből fizetnek nekem adót valamint a diákhitel törleszőrészleteit - ezt azonban nem szolgálja a jelenlegi, szabad felhasználású diákhitel.

Szerintem, a fent felvázolt rendszer keretén belüli diákhitel növelné a hatékonyságot a magyar felsőoktatásban, hiszen ezáltal a diákok motiváltabbá válnának a jobb eredmény elérésében, a diploma többet érne, jobb állásokat lehetne vele betölteni és a magyar egyetemek, főiskolák is előrébb léphetnének (egyes esetekben megjelenhetnének) a nemzetközi listákon. (Ezeken kívül az egyetemi intézményfinanszírozást is újra kellene gondolni, egy valóban hatékony felsőoktatási finanszírozás kialakításának érdekében, de ez más téma…)

Persze tisztában vagyok vele, hogy amit leírtam csak utópia, nem fog megvalósulni a közeljövőben a kellő politikai ("nem merjük kockáztatni a szavazatokat") és hallgatói akarat ("a lényeg, hogy legyen papír nem a tudás") híján...
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása