Regisztráció Blogot indítok
Adatok
tothh

42 bejegyzést írt és 756 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A SpaceX Dragon űrhajó 9 év után újra amerikai földről vitte az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. Talán nem mindenki tudja, hogy Bob Behnken és Doug Hurley mögött olyan család áll, ahol a feleségek is jártak már az űrállomáson...
A magyar választási rendszerben az egyéni választókerületekben csak az szerez parlamenti mandátumot, akire a legtöbb voks érkezett. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mennyit is ér a szavazat, ha nem arra a jelöltre adtuk le, aki győztesen került ki a versenyből. Azért, hogy a többi jelöltre…..
tothh 2020.05.18 21:49:19
"Ha országos vagy területi pártlistákra szavazunk, akkor a legtöbb esetben a választási rendszer arányos lesz, mivel a mandátumokat a szavazatarányok függvényében osztják ki. Ez a társadalom szélesebb rétegeinek biztosít képviseletet, és jellemzően sokpártrendszert alakít ki a politikai térben." - hát nem feltétlenül....

Ez egy nagyon népszerű, és sajnos kiirthatatlan toposz a magyarországi politikai közbeszédben. Attól, hogy listákra szavazunk, az még nem feltétlen lesz arányos. Ez a (ilyen esetekben többmandátumos) választókerületek méretétől függ. Ha megfelelően kicsik a körzetek (értsd kevés képviselő megválasztható belőlük), akkor az ugyanúgy a többségi irányba fogja elmozdítani a rendszert. Ehhez még küszöbre sincs feltétlen szükség. Lásd Spanyolország választási rendszere, ahol az elvileg arányos rendszer hozott létre kétpárti váltógazdálkodást, ahol csak regionális pártok "színesítették" de nem befolyásolták a mezőnyt. (Az hogy az miért destabilizálódott, speciális belpolitikai folyamatok eredménye)

De ha közelebb megyek, a jelenlegi ellenzéki közvélemény által majdhogynem a "létező világok legjobbikának" kikiáltott 2010 előtti magyarországi rendszerben sem az arányosságot erősítette feltétlen a listás metódus. Budapesten és Pest megyén kívül lényegében - a kisebb megyékben pedig egyértelműen - többségi eredménye volt a megyei listák rendszerének. Egyszerűen azért, mert kevés - 4-5-6 - képviselői helyet osztottak ki róluk. Ez meg a nagy megyéken kívül 2002 után egyértelműen csak a két nagy párt mandátumszerzését tette lehetővé.
Szóval annyi, hogy az "arányos" ág már 2012 előtt is jelentős mértékben tudott "többségi" módon viselkedni.

Az egyenlő szavazat elvét pedig sokkal komolyabban sértette a 2010 előtti egyéni kerületi beosztás. Ld. Veszprém-6-os körzet (ca. 26-27,000 szavazó) vs. Pest megye 12 (Szigetszentmiklós), valamivel több mint 74,000 szavazó. Mindkettőben egy-egy képviselő helyet lehetett szerezni...
tothh 2020.05.18 22:18:03
@efi: Az egyéni kerületek - és ez által a többségi dominanciájú rendszer - logikája mögött a stabil kormányzati többség létrehozásának igénye áll. Értsd, legyen felülreprezentálva a győztes párt, feltételezvén az több egyéni körzetben tud nyerni.

1990: MDF listás (területi listák összesítése) aránya: 24%, SZDSZ listás aránya 21%, FKgP lista 11 %, MSZP valamivel 11% alatt. Ehhez képest a végeredmény: MDF 164 mandátum (114 egyéni, 50 listás), SZDSZ 92 mandátum (35 egyéni, 57 listás), FKgP 44 mandátum (11 egyéni, 33 listás), MSZP 33 (egyetlen egyéni - Szűrös Mátyás - 32 listás).
Szépen "felkerekíti" a győztes javára az eredményt. Ez a lényege. Eleinte persze még volt 1-2 független, de mögéjük is rendszerint beálltak pártok. Most is ez van, ld. Mellár Tamás, aki csak csatlakozott párthoz...
tothh 2020.05.18 22:57:48
@humorpalanta: Nem is arról beszéltem, hogy akkor nem próbálkozott volna senki a reformmal, sőt, még az egyes pártok reform-elképzeléseivel is tisztában vagyok 1990 és 2010 között.
Én arra utaltam, hogy a mostani ellenzéki közvélemény (tehát nem a pártok, vagy politikusok, hanem a közvélemény jelentős része en bloc - ebben egyébként az akkori résztvevők többnyire inkább nem foglalnak állást) vetíti vissza azt a rendszert mint valami tökéletes remekművet.

Az OEVK-k kapcsán pedig azt mondom, hogy lehet ilyen szándék, mindazonáltal 1990-ban és 1994-ben volt a legnagyobb fluktuáció a parlament összetételében.

Egy-két népszerűbb arc (Czoma László, Fodor István, Király Zoltán, Zsigmond Attilavagy az időközin bekerülni képes Debreczeni József, Raffay Ernő) tudta pl. 1990-ben megőrizni mandátumát. 1994-ben pedig a korábban győztes MDF jelöltek helyett szintén nagy csere volt az MSZP nagyarányú győzelme folyamán. Közülük tagadhatatlan voltak már korábban is mandátummal rendelkezők, de ez a kisebbség volt. Nyilvánvaló, hiszen a valódi hatalom birtokosa 1990 előtt nem az Országgyűlés volt. A hatalom-átmentést nem az egyéni képviselői mandátumok átmentésénél kell keresni, hanem másutt....
A december közepe óta tartó tiltakozáshullám ami a parlamenti események után indult el előbb Budapesten, majd azóta egyre több vidéki városban, sok üdvözítő és reménykeltő újdonságot (is) hozott magával. Az ellenzéki pártok, a civilek, szakszervezetek, diákok mintha rájöttek volna, hogy csak együtt…..
tothh 2019.01.16 22:31:49
"Hosszúra nyúlt ciklusokon keresztül láthattuk, hogy az állami támogatást úgy élik fel a pártok, mintha nem lenne holnap, annyi embert lakatnak jól nem túl szar fizetéssel, nem éppen értékelhető munkáért, amennyit csak tudtak. Miközben indokolatlan méretű, számú és kérdéses értelmű irodákat tartanak fenn, addig a saját megerősödésük zálogául szolgáló hálózatépítésre általában annyi pénzt címkéznek fel egy adott pénzügyi évben, amennyiből egy közepes család is éhen halna a Száhel-övezetben. A tartalék-képzés ismeretlen fogalom számukra, inkább költenek el minden utolsó forintot a politikusi oldalak facebook-hirdetéseire és a számtalan egy időben futó kampányaik szórólapjaira, mint hogy tartalékot képezzenek.

A pártok költségvetései csak egy példát jelentenek a sok közül, ami azt támasztja alá, hogy nem csak a pénzügyekhez, de a stratégiai tervezéshez, s úgy általában véve a távlatos gondolkodáshoz sincs bennük kellő akarat és/vagy tehetség. " - Végre kezd leesni valakinek a tantusz. Amúgy szerintem - persze nagyon körülményes lenne mindezt kétséget kizáróan bizonyítani - ez az ún. "ellenzék" legnagyobb gondja.
Konkrétan, hogy egzisztenciális érdeke a benn ülő embereknek a jelenlegi kormány ellenzékeként megmaradni, sokkal inkább bármi másnál. Én Botka párton belüli kicsinálását is ezzel látom magyarázhatónak. Itt - mondjuk ki nyíltan - bizonyos párton belül jól élő, jól kifizetett emberek törekvése működik annak érdekében, hogy ne kelljen mondjuk a versenyszférában bizonyítani. Nem a kormányváltás a lényeg. Hanem a párton keresztül megszerezhető állás és a biztos havi betevő. Nekem több ellenzéki pártból van ilyen sztorim, persze "hallottam valahol" módon.
De ez az igazság, itt az ellenzéken belül bizonyos személyek egzisztenciális érdekei írják felül a nyíltan "felvállalt" (vagy csak kamuzott?) politikai célokat.
       A rendszerváltás utáni évtizedben Magyarország "érdekes" ország volt. Ennek az érdekességnek az egyik következménye az volt, hogy tranzitológia címen rengeteg cikk jelent meg közgazdaság-tudományi és politológiai folyóiratokban, úgy értem, olyanokban, amelyekben való publikálásról magyar…..
tothh 2019.01.09 10:39:08
A gond pontosan az, hogy "divat-téma" lett. Ahogy 25-30 éve a tranzitológia volt. Akkor volt egy általános optimizmus a régió (és amúgy más régiók) demokratizálódásáról. Most meg ez épp egy általános pesszimizmusba fut át. Ez az egy gond a témával. A másik, hogy ez az egész "hibridizációs irodalom" eléggé gyenge módszertani lábakon áll. A legtöbb ilyen témában publikáló (értelemszerűen angol nyelven, mert azzal teljesen egyetértek, hogy igazából tudományos szempontból csak ez tekinthető mérvadónak) kutató maga is elismeri, hogy pl. egy magyar rendszer esetén (de más példáknál is) az igazi döntő faktorok mérése (már hogy elhagyja-e a demokráciát az adott rezsim, vagy annak csak egy hibásan működő változata) módszertanilag problémás. Pont ezek a változók azok, amik leginkább az adott publikáló szerző személyes benyomásain, szubjektív értékítéletein nyugszanak.

Én azt gondolom, hogy ez a "divat" is le fog csengeni, ahogy a tranzitológia lecsengett. De persze attól a megszülető komoly tanulmányok még értékesek lehetnek, akár későbbi okulásként is (ahogy a fenti esetben is így van egyébként).
Ami egy előremutató irány lenne az a hosszabb távú történeti trendekbe illesztés lenne. Akár a demokratizálódás, akár a hibridizálódás tekintetében.
Szerintem ha az egyes ország hosszú távú történelmét nézzük, akkor beleilleszthetők ezek a nagyobb tendenciák is. Magyarországon, magyar nyelven amúgy Csizmadia Ervin próbálkozik ezzel. Namost, ezt kellene összehasonlító jelleggel, nemzetközi fórumokra is kitenni.

De az alapgondolattal, hogy a magyar politikatudomány művelőinek szükség lenne nemzetközi publikálásra, maximálisan egyetértek.
Miközben Armstrong a Hold felé indult, Budapestre megérkezett a "Kalauz Nélküli" közlekedés, és a mai napig is használt piros jegylyukasztók. Már javában épült a Duna Intercontinental. A nyári kánikula akkor még 30-34 fokot jelentett. Döntöttek a Margitsziget sorsáról is.…..
Az október 23-i megemlékezések alkalmával ismét több irányból hallani, hogy most aztán tényleg elegük van az embereknek. Nem lebecsülve az egyéni percepciók fontosságát, vélhetően azonban mégsincs itt az a ”forradalom”, amit sokan ellenzéki oldalról látni vélnek...
tothh 2018.10.25 11:04:43
@MikeBoy: Azt én nem állítottam, hogy nem mondja magáról, hogy demokrácia. De azt nem állítja, hogy jogállam, a mi fogalmaink szerint.
Demokrácia és jogállam nem azonos értelmű fogalmak, könyörgöm. A demokrácia annyit tesz, hogy általános, titkos, ténylegesen többpárti választásokon választjuk a törvényhozást, és a kormány annak felelős. Semmi többet.
Mint az előző hozzászólásomban is említettem, én amikor azt mondom, hogy az intézményrendszerben jelen vannak a fékek és ellensúlyok, én nem utaltam a működésre. Csakhogy a kettőt válasszuk már el egymástól.
Ez a különbség aközött, hogy kétharmad van, vagy nincs. De ez az egész az egyébként sokak által visszasírt 89-90-es konstrukció következménye.
tothh 2018.10.25 11:09:32
@MikeBoy: Mármint micsodát?
tothh 2018.10.25 11:18:01
@MikeBoy: Pontosan azért akarom szétválasztani a következő szinteket: 1. Intézményrendszer 2. Gyakorlati működés 3. Szereplők viselkedése (politikai kultúra) 4. Ideológiák szintje 5. Szakpolitikák szintje, mert a differenciálatlan diktatúrázás meg fasisztázás nem vezet sehova. Külön-külön, pontonként kellene vizsgálni amiket itt felsoroltam, és megnézni, ha változást szeretnénk - felteszem Te azok közé tartozol, akik szeretnének, ahogy egyébként én is - akkor melyik elemben hol a probléma. De amíg ezeket egybegyúrva, csomagban próbálják meg megmagyarázni, hogy ez itt milyen diktatórikus rendszer (ahogy a Sargentini-jelentés is teszi egyébként), addig itt nem lesz változás. Legfeljebb, de legfeljebb hatalomváltás. Csak avval nem hinném, hogy beljebb lennénk....
Az előválasztás csak egy figyelemelterelő pótcselekvés. Az előválasztás csupán annak leplezésére szolgál, hogy akik ebben az eszközben bármiféle megoldást látnak, azok valójában teljesen vakon vannak, s fogalmuk sincs, hogy miként kellene sikeresebben politizálniuk. Igaz, az utóbbi években…..
tothh 2018.10.15 19:45:47
@nick papagiorgo: US-ban is vannak nyílt előválasztások, ahol bárki szavazhat, ez állam/párt függő. Volt is példa, hogy demokraták szándékosan az erősen vallásos jelöltre szavaztak rá a republikánus előválasztáson, hogy a kevésbé integratív jelöltet erősítsék.

Egyébként meg az előválasztásnak ott az az értelme, hogy egy meglehetősen sokszínű ország, erős államokkal, államonként különböző problémákkal és államonként különböző módon viselkedő helyi pártokkal. (Bayer prof. mondta anno "Bevezetés a Politikatudományba" órán, hogy "tudják, Amerikában valójában nem kétpártrendszer van, hanem százpártrendszer")
Egy nem föderatív berendezkedésű országban, ahol erős pártszervezetek vannak, országosan viszonylag egységes pártok, ott nincs értelme.
Ahol Európában meglépték ezt, vagy a jelölt kormányt se tudott alakítani (P. L. Bersani, Italia, 2013, Demokrata Párt), vagy elnöksége súlyos kudarc lett (Hollande), vagy az előválasztási győzelem után bukik bele személyes botrányába (Fillon).
A szabályt erősítő kivétel a jelenlegi portugál miniszterelnök, Antonio Costa, aki előválasztáson lett a szocialisták topjelöltje 15-ben. A választáson ugyan kikapott a jobbközéptől, de két szélsőbal párt (kommunisták, új baloldal) külső támogatásával hatalomra jutott. Szóval ő se emiatt nyert.

Magyarországon az előválasztás annyira lenne jó, mondjuk egy főpolgi esetben, hogy a legerősebben antiorbánista, nagyszájú figurát kiválasztanák. A csendes többség meg szépen leszavazna Tarlósra, vagy el se megy.
A törökök megint itt jártak, hogy bevegyék kis hazánkat és fővárosunkat. Gül baba és törpéje megbénították vonulásukkal Budapestet, miközben a háttérben egy sokkal durvább dolog készülődött: a „Sétáló Budapest Víziója”, vagyis Puzsér Róbert bejelentése, miszerint elindul a 2019-es…..
tothh 2018.10.13 13:05:05
Ha most levesszük a pártszimpátiát, akkor elég kevés érvet találhatunk Tarlós folytatása ellen. (Legalább fél ciklusig). 1. Kormányoldalon nincs érdemi vetélytársa, az vereség lenne ott mindenképp. 2. Ha nincs valakinek egy helyben nagyon erősen felépített személyes imázsa (mint Tóth Józsefnek, vagy akár Botka Lászlónak), akkor a mai világban - tetszik-nem tetszik - racionális kormánypárti polgármestert választani. 3. Tarlós a lehetőségekhez képest nem csinálja rosszul. Jó városmenedzser, műszaki aggyal gondolkodik. Ami probléma van, az pont az "övéi" támogatásának hiánya. Ld. Lázár-csörte.
4. A jobbik bp-n eleve esélytelen, őket vegyük is ki.
5. Momentum dettó. Ők nem is 19-re készülnek.
6. LMP nagy kérdés, ők akár a megsemmisülésig is lavírozhatják magukat, ha nem figyelnek ebben az ügyben.
7. Ott a "régi bal", ahonnan még mindig Horváth Csaba lenne a legalkalmasabb ember. Az előválasztás teljesen idegen a magyar, de hozzáteszem a kontinentális kultúrától is. Bárkit dobna egy ilyen folyamat ki - akár Karácsony, akár más - érdemben maximum ideológiai háborúba tudna keveredni a kormányoldallal, az meg nem hiányzik a városnak.

8. És itt jön képbe Puzsér: Ő legalább az esélytelensége elismerése mellett dobott be egy olyan víziót, amely budapesti szinten legalább vitaképes alap lenne a vagdalkozás helyett. Tényleg beszéljünk arról, amit ő bedobott, meglehetősen provokatív módon. Nekem pl. tetszik a sétáló budapest víziója, de pont az ilyen fórumok hangulatából látszik, hogy ennek nincs meg (még?) a támogatása. De legalább esélyt ad arra, hogy bemutassa, ez miért lehetne perspektíva. Akár 2024-től. Ha nem vele, akkor mással.
tothh 2018.10.13 13:06:01
@szepipiktor: Annyiban azonosak, hogy mindketten a létező politikai elitet, establishmentet kiáltják ki ellenfélnek. Kvázi kívülről jött arcok.
  A mai nap délelőtt némileg felpörögtek az események a jövő évben tartandó főpolgármester-választás körül. Tarlós István a miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy mégis elindul, és megmérettetik a harmadik ciklusáért. Karácsony Gergely, az MSZP-DK-P immáron örökös…..
tothh 2018.10.10 20:01:17
1. Ez az egész előválasztás mint a parlamentáris demokráciát tisztelő és értő embert viszolyogtat. Európában szinte sehol se jött be, ahol meg igen, ott sírás lett a vége.... (Hollande, Fillon). Egyedül Portugáliában tudott sikeres lenni, ez pedig inkább a kivétel ami a szabályt erősíti.

2. Ha egy jelölt meg tudná fogalmazni azt, ami miatt érdemesebb lenne rá szavazni, mint az egyébként városmenedzseléshez értő, és még az ellenzéki szavazók egy része által is elismert Tarlóst, akkor fölösleges lenne ez az egész előválasztósdi.
Puzsérral két baj van. Az egyik az én szememben erény, de az elmúlt időszak alapján tisztában vagyok vele, hogy a "zöld, gyalogos" Budapest koncepciója kisebbségben van. Tarlós alatt - ha nem is látványosan, melldöngetve - azért rengeteg eredmény született pl. közterek rendbetétele, akadálymentesség, stb. terén, ami épp ellentétes a korábbi időszakkal. Lehet nagy jelszavakat pufogtatni, de én maradnék a csöndes végrehajtás mellett.

3. A jelenlegi ellenzéki felhozatal épp nem saját maga felszámolásában utazó része számomra annyit tud üzenni, hogy "ne a Fidesz jelöltje legyen". Még talán előjönnek a "Budapest Liberális Város" szlogennel. Esetleg még, hogy baloldali város. Ez így kevés. Egyrészt, ha nem botrányos a kormánypárti polgármester (mint pl. Meggyes Tamás, vagy korábbról Bartha László), akkor mindenképp érdemes az inkumbens, ráadásul kormánypárti jelöltet támogatni. De az inkumbens hatás ellenzéki figuráknál is működik (Botka, Tóth József, Gajda Péter). László Tamás pl. kifejezetten gyenge fideszes jelölt volt, ez volt a vereség egyik oka, nem csak az ideológia.

3. Nyilván a régi baloldal - illeszkedve hagyományaihoz - megpróbál egyfajta ideológiai végső összecsapást rendezni ebből. A Fidesz meg kér egy kávét, mert 2010 óta minden választás azt mutatta, hogy az ideologizálásból a kemény magon kívül vagy nem kérnek, vagy még inkább a Fideszt erősíti. Jelzem: 2010 Ogy., 2010 Önk, 2014 Ogy, 2014 EP, 2014 Önk, 2018 Ogy.
tothh 2018.10.10 20:14:51
@dare: Nem is róla beszéltem. Puzsérral az egyik gond, hogy sajnos a koncepciója kisebbségben van. A másik, hogy nem városmenedzser.
Fekete Balázs írt egy nagyon furcsa cikket az Azonnalin és arra gondoltam, hogy milyen érdekes, hogy nem sok értelme van annak, amit ez a minden bizonnyal nagyon okos ember írt. Igyekszem röviden le is írni, miért gondolom így. Ha jól értem, az írása arról szól, hogy nagyon betalált egy…..
tothh 2018.08.10 13:57:09
Érdekes ez az egész jelenség. Az óta gondolkoztam rajta, amióta elhangzott ez a beszéd. Egyik oldalról, én nem nagyon hiszem, hogy ennek a '90-nek valamiféle relevanciája lenne a rendszerváltoztatásokon kívül. És itt kezdődnek konkrétan a problémák. Orbánék igencsak kettős módon állnak a rendszerváltozás kérdéséhez. Egyrészt, ahogy a posztban is remekül le van írva, ő is egyik fő aktora a rendszerváltozást követő polarizált kétblokk-rendszernek. Tehát, kb. 2008-2010-ig ő mint ennek a főszereplője jelent meg. Ezzel szemben utána, éppenhogy a rendszerváltozással szemben határozza meg magát és a politikáját. Hallgatólagosan de azt állítják, hogy az 1990-es rendszerváltozás el lett baltázva (más szóra gondoltam), és az ő küldetésük, hogy ezt korrigálják. Ennek következtében ez ellentmond a Tusványosi beszédben elmondott '90-es generáció szerepének.
Másik irányból azonban Orbán nemcsak fő aktora, hanem egyik létrehozója is volt a rendszerváltozás rendszerének (vö. 1989-es Kerekasztal). Sőt, a jelenlegi hatalmi berendezkedés, az "Orbán-rezsim" (c. Körösényi András) is a rendszerváltozás rendszerére épült rá. Nem megszüntetve azt, hanem kihasználva annak mind intézményes oldalát (ld. "kétharmad-problematika", ami tipikus kerekasztalos termék), mind a politikai konzekvenciáit. (amíg a régi "ballib" az ellenzék akár egy kisebb szelete is, a polarizációt kiválóan alkalmazza, saját táborát egybentartva).
Szóval az egészben dupla ellentmondás van.
Igen, valóban úgy tűnik, mintha egy Hírcsárda cikk lenne, pedig nem az: a kimutathatatlan támogatottságú Párbeszéd, aki az MSZP hátán jutott be ismét az országgyűlésbe saját frakciót alakít, méghozzá úgy hogy a Parlamentbe került 3 P-sen kívül oda ül be Bősz Anett, aki Fodor Gábor dublőreként a…..
tothh 2018.04.21 22:16:50
Én azért nem vagyok róla meggyőződve, hogy a "barbatrükk" be fog jönni.

"1. § (1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására – a 2. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak szerint – a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők – a 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően – közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(3) Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

a) párt tagja,

b) párt jelöltjeként indult a választáson vagy

c) a nemzetiségi képviselő kivételével olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

2. § (1) Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat.

(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték."

Namost, Mind Burány Sándor, mind pedig Bősz Anett a listán a jelölő szervezet feltüntetésekor az MSZP-t jelölte meg mint pártot. Értelmezésem szerint ők az MSZP frakciójához csatlakozhatnának, vagy egy esetleges MSZP-P közös frakcióhoz. Ha lenne legalább 5 fő, aki a listán (vagy épp egyéniben, de ez ott ritka) a P pártot jelölte volna meg jelölő szervezetként. Ilyen itt nincs, szóval ez, ha tényleg meg tud alakulni, az a parlamenti jog megerőszakolása lenne...

(én most kizárólag a jogi szempontot néztem, a politikai tárgyalásától eltekintettem)
Orbán Viktor 2009-es kötcsei pikniken beszélt először arról az új politikai felosztásról, ami a rendszerváltás utáni duális rendszert felváltotta 2010 után. A centrális erőtérként ismert képződmény lényege, hogy a kormányzó párthoz képest jobbra és balra foglalnak helyet a Fidesznél lényegesen…..
tothh 2018.04.21 11:48:53
Alapvetően jó elemzés. Néhány dolgot azért hozzátennék.:

1. A Fideszre brutálisan sokan szavaztak, ez a győzelem nem magyarázható kizárólag az ellenzéki bénázásával. Hiszen, az ellenzéki pártokra is brutálisan sokan szavaztak, viszont ezen szavazatok úgy oszlottak el, hogy a Fidesz a többségét az ország túlnyomó részén biztosítani tudta.

2. A régi baloldal pártjai azt hajtogatták egyfolytában, hogy egy "demokratikus összefogás" tudja legyőzni a Fideszt. Namost, 2010-ben, de 2014-ben végképp látszott, hogy ez tévedés. Rá kell nézni a térképre. A Jobbikkal szembeni ballib fanyalgás most úgy ütött vissza, hogy a régi baloldal Budapesten, meg az agglomeráción kívül egy-két nagyvárosban tudott második lenni. De egyikben sem a Fidesszel versenyképes mértékben.

3. A régi baloldal válsága ott még inkább kézzel fogható, hogy olyan városokban is, ahol a kétosztatú pártrendszer alatt rendre nyertek (pl. Szolnok, Kaposvár, Békéscsaba, de ide sorolnám a Komlót is magába foglaló Pécsi 2-es körzetet) a Jobbik mögé szorultak. A korábbi vidéki fellegvárakról (Heves, Borsod, Nógrád) nem is beszélve.

4. A Jobbik helyzete a '94-es Fideszére emlékeztet. Már nem elég radikális (szavazóik egy része már a Fidesznél van, ez is a települési eredményekből kiderül), viszont még annyira nem bizonyította hosszú távú mérsékeltségét, hogy országosan és főleg Budapesten versenyképes legyen a Fidesszel.

5. Van valami furcsa báj abban, hogy a Fideszben csalódott, polgári-konzervatív szavazók megnyerésére alkalmas véleményvezérek (Bod Péter, Mellár, Elek István, a fiatalabbak közül Márki-Zay, vagy Lukácsi Katalin) taktikai szavazásra buzdítják árván maradt híveiket. Ezt a házi feladatot nem végezte el senki. Most lehet az LMP-re fújni, de az ő tudatos szavazóik pontosan tudták, mit tesznek. És az se zárható ki, hogy Bauer és társai helyett LMP-s jelölt híján inkább befogott orral a Fidesz egyébként személyükben szerethető jelöltjeire (Varga, Gulyás, Simicskó) szavaznak.

6. A centrális erőtér valóban felborulni látszik. Az érdek-közösséget az ÁSZ bírálatok teremtették meg, most már látszik, hogy ismét kétosztatú lehet a pártrendszer. Ez a kormánypárton múlik. Ha elkezd kormányozni és konszolidál, akkor az ellenzéki pártok főhetnek a levükben és mondjuk elkezdhetnek építkezni. Pl. az LMP is megjelenhetne vidéken. Ha viszont autoriter irányba fordul, akkor az egy '98-as szlovák helyzethez hasonlító koalíciót eredményezhet, ahol szociáldemokraták, kereszténydemokraták, liberálisok, zöldek, posztkommunista baloldali erők és a magyar képviselet széles koalíciója tudta legyőzni Meciart.

7. Utóbbihoz viszont a szociálliberális értelmiségnek le kell tennie arról, hogy saját erőből le tudják győzni a Fideszt, ehhez meg fügefalevélnek be akarják rántani az LMP-t. Ld. mai Lengyel László írás a Népszavában.

8. Az előválasztás tipikus pótcselekvés. Nem szól másról, mint az egyelőre megmaradt budapesti pozíciók féltéséről szocialista-dk oldalról.

9. Lehet egy a médiastúdiókban jól mutató főpolgármestert kicastingolni, csak akkor egyrészt, Simán lehet, hogy alkalmatlan figura kerül oda (20 évig volt már ilyen), másrészt meg Orbán sokkal könnyebben pattinthatja le, ha forrásokat kér, mint az amúgy szövetséges Tarlóst.

10. Választási párt hülyeség, a három (plusz reményeim szerint ez kiegészül egy polgári középpárttal is a közeljövőben) ellenzéki erő szövetsége szlovák mintára adott esetben verheti a Fideszt. De ahhoz az is kell, hogy a választók ne ijedjenek meg egy ilyen szövetségtől. (Pl. az olyan dolgokat, mint az adóemelés, alapjövedelem, melegházasság, nem biztos, hogy propagálni kéne.)

+1. Könyörgöm, ne idézzünk Török Gábort, mert tőle lehet mindent, meg annak pont ellenkezőjét is találni.
Ass blaster Voks 2018.04.20 16:59:49
Magyarország választott. Rosszul választott jót. Vagyis a választás végeredménye az ország számára jó. A választás mikéntje nem jó. Mire gondolok? A Fidesz nyert. Miért ne nyert volna? Egyedül indult. Nem volt ellenfél. Vagy volt? Bolondozol polgártárs? Ki a tököm volt ellenfél? Az a bagázs amelyik…..
tothh 2018.04.20 22:21:19
@diggerdriver: Nem értem, minek kellett volna a jelzésnek lenni? Leszavaznak másra? Momentumra, LMP-re jobbikra, Kétfarkúra?

Az a szavazat úgymond ugyanúgy elvész a sokaság között.
tothh 2018.04.20 22:23:17
@diggerdriver: "valami jelzés" -ezt hogy értetted?
tothh 2018.04.20 22:37:34
@diggerdriver: Csupán annyi, hogy mégis, mit kellett volna tennie az egyszeri választópolgárnak szerinted, aki amúgy nem túl jó szívvel, kritikákkal, de mégis a kormánypártot tüntette ki bizalmával?
Szombaton 120 ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, hogy megmutassa, a Fidesz szerezhetett kétharmadnyi parlamenti mandátumot, de az ország, a választók többsége még nem az övé. A legfontosabb benyomás a tüntetésről az, hogy a választók nem csak kritizálták az ellenzéki pártok megosztottságát, és…..
tothh 2018.04.17 22:21:07
@rockseiaXLL: Éppen ezért szükséges a kérdőjelek, vagy problémák teljes körű kivizsgálására. Gondolok itt pl. arra, hogy egyes szavazókörökben hogy kerülhettek Jobbikra, vagy épp a DK-ra adott szavazatok épp a "szomszédos" kamupártokhoz. Le kell csekkolni a jegyzőkönyveket és a szavazólapokat. Nagy valószínűséggel amúgy elírás történt. De ezt meg kell támadni, meg kell ezeket az eseteket vizsgálni.
tothh 2018.04.17 22:38:17
@rockseiaXLL: Akár direkt írták el, akár balf*szkodás miatt, azt még a jogorvoslati határidők leteltéig le lehet ellenőrizni. Ezen minimálisan módosulhat még a vélemény. Az ellenzéki pártok nagy infrastruktúrát vetettek bele. Az informatikai rendszer már problémásabb, ahhoz egyáltalán nem értek. Itt is a szakértőket kell megnézni. A részvételi arány változása viszont tiszta, arra van magyarázat. Egészen eddig 17:30-as, nem pedig 18:30-as napközbeni jelentést közöltek. Ezt a megjelenés alapján csekkolták. A véglegeset azonban már a jegyzőkönyv alapján készítették. Ebben azok még értelemszerűen nem voltak benne, akik sorban álltak, és nem regisztrálták be, mivel átjelentkeztek. Más-más adatforrásból dolgozott ez a két jelentés. Eddig is így volt, csak a másfél órával a zárás előtti adat értelemszerűen nőhetett még, fél óra alatt nem volt erre esély. Ezt egyébként az ellenzéki pártok, meg az ellenzéki érzelmű szakértők is elismerték.
tothh 2018.04.17 22:57:14
@rockseiaXLL: Ezt elvileg a papíralapú jegyzőkönyvek alapján vissza lehet keresni. Szöszös munka, de a pártoknak van rá apparátusuk. Ha meg nincs, akkor nincs több kérdésem. Ha már az esetleges "csalafintaságokról" beszélünk, én inkább azt emelném ki, amit a HírTv is bemutatott. Azt lenne érdemes megvizsgálni, hogy a választókorú lakosság aránya mely településeken, mely OEVK-kban növekedett meg a négy évvel korábbihoz képest. Ez mondjuk az "utaztatott szavazók" kiszűrése érdekében lenne érdemes. Nagy a hallgatás az ügyben, pedig a Jobbik SzSzB elnöke már ezt a választás előtt felvetette....
A Fidesz harmadik kétharmados győzelme után minden ellenzéki párt önvizsgálatot tartot(tott) a héten. A Jobbikban már azonnal a választások után megindultak belső harcok, hiszen lemondott a párt elnöke, Vona Gábor, aki létrehozta és felépítette a pártot. A szocialisták irányából azóta sem lehet túl…..
tothh 2018.04.12 15:46:25
Én úgy látom, a párt tagságában van egy nagyon erős mag, akik a teljes elzárkózás hívei. És főleg a baloldaltól zárkóznak el teljesen. Számukra közös élmény, hogy az irtózatos szívóhatás ellenére kitartottak, és bejutottak négy éve, meg most is. Ők még azon esetekben is elutasították a koordinációt, ahol ez amúgy racionális lett volna. Viszont ezen szerintem épp hogy nem múlott ellenzéki mandátum. Tegnap néztem Lengyel László kifakadását a HírTv-ben. Úgy tűnik, neki szent meggyőződése, hogy Ungár, Hajdu Mária, és Kreitler-Sas visszalépésével nyertek volna Budán a DK jelöltjei. Namost, nézetem szerint az LMP jelentős szavazói bázisa a "kiábrándult fideszesek", azok közül is a régi, polgári világ iránt nosztalgiát érző (és a "ballibre" semmiképp se szavazó) választók. E három kerületben pedig a Fidesznek kifejezetten jó, ilyen szavazók számára is rokonszenves jelöltjeik voltak. Szóval LMP-s jelölt hiányában sanszos, hogy inkább Gulyásra, Simicskóra, meg Varga Mihályra szavaznak át.
Az LMP sorsát egy külső tényező határozhatja meg. Ha kialakulna egy a régi fideszre emlékeztető polgári kis párt, akkor kénytelenek lennének balra nyitni. Ha viszont nem, akkor lényegében csak ők maradnak a mostani fideszes stílussal azonosulni nem tudó, de egyébként jobbközép szavazók mentsvárai.
Viszont mindkét forgatókönyv esetén nyitni kellene nagyobb tagság, és főként a vidék irányába. Ez esetben viszont az elején említett "kitartó" tagság féltékeny lehetne az újonnan bejövőkre...
Mindenesetre van négy évük rá, én az említett okok miatt nem írnám le őket...
Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen — Albert Einstein...
tothh 2018.04.05 21:03:45
Két tárgyi tévedésre szeretném felhívni a figyelmet a listából:

1. A MoMa nem indul listán, mivel nem érte el a megfelelő jelöltszámot. Az egyetlen ismert név náluk Bokros volt, ő meg visszalépett. A többi esélytelen jelölt azért maradt, hogy ne töröljék őket a pártok nyilvántartásából.

2. Magyar György nem független, hanem hivatalosan MSZP-P jelölt, mégpedig MSZP színekben. Így a rá adott szavazatok - ha ez a szövetség listán teljesíti a 10%-ot - az egyénis veresége esetén is töredékszavazatként hasznosulhatnának.

Amúgy szó sincs "balliberális koordinációról", itt mindössze arról van szó, hogy néhány lelkes értelmiségi megpróbálja felhívni a taktikai szavazásra a figyelmet. Persze, ez a felmérések szerint a 20-60 közötti sávban működhet az egyes pártok szavazóbázisában, de ez sem kevés. Arra mindenképp jó, hogy a fidesz listás szavazatait csökkentse. (Hiszen minél közelebb van a második a fideszeshez, annál kevesebb győzteskompenzációs szavazat, ez matek.)
Egyébként látszik, hogy egyetlen ellenzéki erő se várta igazán a hódmezővásárhelyi győzelmet, a fő stratégia a saját szavazat és mandátum-maximalizálás volt. Ez látszik a mostani huzavonán is. A választók egy jelentős tömbjében lenne igény a koordinálásra, így a Fidesz visszaszorítására, és ha ez valahogy nem történik meg, akkor viszont büntetni fogják a z ellenzéket. Amennyiben 120 mandátum fölött végez a Fidesz, akkor az összes ellenzéki párt eltűnésre van ítélve. A "mindenáron kormányváltó" szavazók számára a reális cél egy minél kisebb arányú, de Fideszes győzelem lehet (100-110 mandátum között). Arra meg nézetem szerint jók lehetnek ezek az "esélyes jelölt listák", de most nem mernék fogadni a körzetek eredményére. Hétfőre biztos okosabbak leszünk, mert az abszolút végeredményen túl az ilyen finomságok is a kormány legitimitásáról mutatnak képet.
A Fidesznek kétharmada lesz 2018-ban, ha nem egyenesen négyötöde. Az ellenzéknek kétharmadot kell szereznie 2018-ban, majd új törvények alapján új választást tartania. A Fidesznek nem is kell a kétharmad, mert már minden törvényt meghoztak, ami nekik fontos. Talán jobb is, ha a Fidesznek kétharmada…..
Gyurcsány Ferenc megcsinálta. Amikor 2004-ben miniszterelnök lett, sokan az MSZP sírásóját látták benne. S még ha 2006 tavaszán másként álltak is a dolgok, 2006 őszére már látszott, hogy nekik lesz igazuk. Azt persze ők sem sejthették, hogy a táncoslábú exkormányfő ilyen sok áldozatos és szívós…..
tothh 2017.10.27 16:31:40
@Frady Endre: Ez kikalkulálható jórészt a 2014-es második helyezettekből. Meg persze attól is függ, lesznek-e zavarórepülések. De nem vagyok benne biztos, hogy ez a mostani merev elzárkózás (LMP, JOBBIK, régi bal együttműködésében) a választások előtt is így lesz. Főleg, hogy igen erős és egyre erősebb igény is mutatkozik rá.
tothh 2017.10.27 17:36:52
@Zsoltbacsi: Az Egyesült Államokban pont az okozta az utóbbi idők problémáit, hogy az ideológiai, és főként legutóbb az identitás-különbségek erősödtek fel. Ott a polarizáció nagyon megnőtt az utóbbi időben, és ez problémaként jelent meg már bőven a Trump jelenség előtt.

Ausztria elég különleges helyzet, mondhatni a kivétel, ami erősíti a szabályt.... Ott a 2 vh közti időszak polgárháborús viszonyai után rájött a két fő erő arra, hogy tisztább, ha összefognak, és inkább felosztják egymás között az országot. Ez lett a nagykoalíció és az ún. proporz-rendszer. Legutóbb pont erre mondtak nemet a szavazók...
Összességében azonban egyértelmű a fejlett demokráciákat érintő kutatások alapján, hogy minél inkább gazdasági a fő törésvonal, annál stabilabb a demokrácia. Gazdasági kérdésekben (adók, támogatások, stb.) meg lehet alkudni, de identitás-kérdésekben (nemzeti ellentétek, ld Catalunya, vagy vallási kérdésekben) ez lehetetlen. Nálunk is az ideológiai szembenállás polarizálta a társadalmat és a politikát. Míg a cseheknél, ahol gazdasági bal-jobb szembenállás volt, addig volt stabil a rendszer.
tothh 2017.10.27 17:38:21
@Frady Endre: Na ja, de aki azt a sajtót olvassa, az eleve kisebb eséllyel szavaz a Fideszen kívül másra. Azért számomra 14 azt mutatta, az összes kamupárt 1% alatti szereplésével, hogy a választók ennyiben tudatosak.
Gulyás Mártonról sok mindent el lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy olyan személy volna, aki nem fektet minimum 200 százalékot azokba a dolgokba, melyeket szeretne elérni. Láthatóan iszonyatos energiával küzd és a pofonok elől sem tér ki, ha olyan ügyekről van szó, melyek ütköznek az elveivel.…..
tothh 2017.06.08 19:25:09
"Korábban ugyanis kompenzációs rendszerben a nem nyertes jelöltekre leadott szavazatokat is összesítették, melyek a mindenkori ellenzéknek jelenthettek további mandátumokat. Jelenleg azonban aki nem a nyertesre szavaz, annak a véleménye senkit nem érdekel, ahogyan azt egy keresztény és konzervatív kormánytól elvárja az ember." - namost ez így ebben a formájában nem igaz. Most is beszámítódnak a töredékszavazatok, csak sokkal kisebb a súlyuk. Részben a kevesebb kiosztható mandátum, részben pedig amiatt, hogy erre a listára kerülnek a győztes plusz szavazatai.

Egyébként szerintem nagyon hülyén van megfogalmazva a videóban a probléma. "Igazságos" választási rendszerről beszélnek. De mi az igazságos? Az arányos? A korábbi rendszer sem volt az. Ráadásul egy arányos rendszer is torzíthat, minden a körzetméretektől függ. Ld. pl. a portugál, vagy a spanyol rendszer.

A korábbi rendszer az egyéni választókerületek elosztásában kifejezetten aránytalan volt. Akkor volt hogy több mint kétszeres eltérés is volt az egyes VK-k mérete között. Persze én is tudnék mondani olyan elemeket a jelenlegi rendszerből, amelyek szerintem nem igazságosak, de kétlem, hogy más pont ugyanezeket sorolná fel. Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a témában a legtöbb megszólaló egyszerűen nem tud elszakadni az "ideálisnak" tekintett '89-es megoldástól, ami maga egy rossz kompromisszum volt, ahol a pártok saját vélt vagy valós érdekeiket próbálták meg átnyomni.
Múlthét csütörtökön épp a 2-es metróval tartottam a Széll Kálmán tér felé, amikor az egyik utas megállt közvetlenül mellettem, és zavartatás nélkül csattogtatni kezdte a rágóját. Néhány megálló után ez már önmagában véve elég lett volna ahhoz, hogy fortyogni kezdjek magamban, de az illető fokozta a…..
„Ahmed” megérkezik Magyarországra, Ásotthalomnál átvágja a drótot, de Toroczkai László mezőőrei elkapják, majd a rendőrök lerakják Körmenden. „Ahmed” ott sem tétlenkedik, hanem rárúgja az ablakot megbámulja a kézilabdás lányok(ra)at... Ha mi nem akarunk Ahmeddel együtt élni, akkor 78 millió…..
tothh 2016.05.06 21:26:19
@Lord_Valdez: "Így is lehet interpretálni, meg úgy is, hogy a nyugati országokban is van belpolitika (érdemes erre gondolni, ha már az ember politológus)."

Szerintem ez az egész konkrét ügy LÉNYEGE. A nyugati és északi országok belpolitikai fejleményei pont ezt az irányt magyarázzák. Itthon persze úgy tűnik, hogy a most felettébb sikeres EU-szkeptikus, elitellenes, stb. (leginkább az általam nem szerencsésnek tartott szélsőjobboldal gyűjtőfogalmat alkalmazzák) pártok főként a migránsok okán növelték támogatottságukat. Holott mintha elfelejtenénk a tavaly kicsúcsosodott görög válságot. Pont ezek az erők képviselték leginkább azt az irányvonalat, hogy a gazdag országoknak NEM szabad legalábbis ilyen szinten pénzelni a szegényebbeket. És ebbe nem csak a görögöket értik bele, hanem a mi egész régiónkat is, vastagon.
Nyilván ezt pontosan tudja Merkel, Hollande, Rutte, Sipila, Faymann, stb. is. Ez bele van kalkulálva az egész folyamatba. Sőt, nekem az egy kicsit az érzésem, bár lehet ebben tévedek, hogy ez az egész ugyanennek a becsomagolása humanitárius papírba.

Maga a javaslat amúgy tényleg vérlázító, én mindazonáltal a keleti, a kvótát egyébként a józan ész szerint ellenző országok részéről hiányolok, az két dolog. Egyik, valamilyen alternatív javaslat letétele az asztalra az össz-megoldás érdekében (az nem az, hogy ide ne jöjjenek, menjenek Szlovénián keresztül). Ebből Tusk alig-alig megjelenő javaslata (menekülttáborok EU területén kívül, ahonnan 1-1.5 év után jöhetnek be a TÉNYLEGES menekültek), amit mára OV is átvett és a sajátjaként hirdet, volt az egyetlen értelmes. A másik, hogy azt el kell fogadni, hogy valamilyen szintű szolidaritást tanúsítani kell a MENEKÜLTEK ellátása kapcsán. (Ehhez viszont megint az lenne szükséges, hogy MEGSZŰRJÜK ki a menekült, ki az egész áradatra rátelepedő, ld. előző pont.)
Erre lehetne méltányos összeget is feladni. Kár, hogy ez nem merült fel, mert így nem marad érvkészlete a kvótát joggal elutasító országoknak.

Ami miatt a kvóta teljesen irreális, az alapvetően nem is az, hogy mi nem akarunk senkit befogadni (persze ez is benne van, de az egészet tekintve másodlagos), hanem az, hogy senki se akar szegény országba jönni. A migránsok célja elég körülírhatóan 5-6 gazdag ország. Itt tartani max erőszakkal lehetne minket, akkor majd megint lehet a médiát rémhírekkel teledobni.

Az a probléma, hogy az egészben - szerintem - mindenki kommunikációs játékot játszik, és ez kölcsönösen jó lesz mindenkinek. Végül lealkudnak a brutál összegből, ezt majd győzelemként eladhatják Orbán és a tsai. A nyugatiak megint be tudják mutatni, hogy ők a humánusak, de még sem lehet "büntetlenül" migránsokat elutasítani. Ráadásul, vélhetően az otthoni imázsukat is tudják erősíteni, legalábbis ideiglenesen visszaszorítani az elején említett feljövőben lévő pártcsaládot. (Hozzáteszem, ezek közül igazából csak azok profitáltak a migrációból, ahol már eleve megvolt egy több generációs muszlim népesség, és együttélési problémák...)
A Jobbik elnökségének legújabb dilemmája kissé korai. Nagyjából olyan, mint amikor a vadászok már akkor a zsákmányon osztozkodnak, amikor még be sem mentek az erdőbe...
tothh 2016.04.23 11:40:50
Egy milliós szavazótáborral rendelkező párt nem engedheti meg magának, hogy ne mint potenciálisan kormányképes erő jelenjenek meg. Ennek kapcsán a Jobbik igen komoly hátránnyal szembesül, én külön kiemelném a nemzetközi beágyazottság és elfogadottság totális hiányát. A négy érintett közül kettőnek az ügyét is ezzel lehet magyarázni. Szávayt gyakorlatilag az összes szomszéd országból kitiltották, ez nem túl jó ajánlólevél. Hegedűsnét pedig a férje által többé-kevésbé nyíltan támogatott Horthy-kultusz miatt mellőzhetik - szerintem. Apátit és tevékenységét nem ismerem, Novák háttérbe szorítása gondolom nem igényel túl részletes indokolást.

Ami kérdés, az valóban a pártszakadás, de én ebben sem látom annyira Vona számára a veszélyt. Nagyon leegyszerűsítve a párt szavazóbázisa három részre osztható. A kemény mag, akiket tényleg lehet szélsőjobbos, radikális jelzőkkel illetni, ebből a szubkultúrából érkeztek, ez nem több pár százaléknál, ez a 2009 előtti tábor. Középpárttá a cigánytematika képviselete emelte őket, erről Karácsony Gergely és Róna Dániel írt komolyabb tanulmányt. Ez jellemzően az ország bizonyos vidékeit érinti, földrajzilag és szociológiailag jól körülhatárolható. Itt nem változott semmi, nemrég volt hír pl. az "érpataki modell" kiterjesztéséről. A "végeken" tehát egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a kívánt radikalizmus csökkenne. A harmadik tábor pedig azokból áll, akiknek úgy általában van elegük az elmúlt 27 év politikai elitjéből és protestpártként a Jobbikot támogatják. Ők nyilván nem a szélsőséges megnyilvánulásokat hiányolják.
Ha szervezetileg nem sérül a Jobbik, magyarul a párt gerincét adó vidéki helyi szervezetek egyben maradnak, akkor Vona nyerhet ezzel a húzással.
A szakítás a szélsőségesebb csoportnak nem érné meg, hiszen az ő szavazóbázisuk korántsem biztos, hogy elég lenne a bejutásra. Vona mindazonáltal fenntarthatja azt a doktrínáját, hogy a Jobbiktól jobbra ne működhessen életképes párt. A Lenhard Balázs-féle Magyar Hajnal például annyira szélsőséges volt, hogy Magyarországon ez komolyan vehetetlen.