terembura 2010.07.10 04:46:06

Karakó 2010.07.08. 02:46:48
"mennyire hiányoznak Terembura megfontolt gondolatai"

Tényleg? Na jó.

A szöveg mint irodalmi alkotás csapnivaló. Nem tudom ki írta; lehet, hogy maga Viktor.

"a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek [...] összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait"

Most képzeld el a tarka nemzettagokat összekötő pilléreket. Aztán azt, ahogy ezekre ráemelik a népakarat alapján létrejött rendszert. De ne csak úgy átabotában, hanem tessék rendesen, kitartóan és alaposan vizualizálni.

Na ugye.

Ezt nem kéne sok példányban terjeszteni, pláne kötelezően, és az lenne a legjobb, ha a történelem is elfeledkezne róla (nem fog).

Politikai nyilatkozatnak pont elég lett volna annyi, hogy "mostantól megpróbáljuk normálisan intézni a dolgokat és légyszi szóljatok, ha nem sikerül".

Én például már azzal is elégedett lennék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretében, ha nem építenének a dolgozószobám kertre néző ablaka elé hét méterre egy 23 m magas tűzfalat, olyan terv alapján, ami 9 szám átlagát úgy számolja, hogy összeadja őket, aztán az eredményt osztja 11-gyel. A nyírfa helyére, amit az építéshatóság fakivágási engedélye szilfának nevez, ráadásul latinul is próbálja specifikálni így: "Ulmus sp."

Nem beszélve arról, hogy a KVSZ (34/2003./X.21./ XI.ÖK sz. rendelet) SZM-2 számú melléklete (Fogalommeghatározások) a „törzsátmérőt” így határozza meg: „a fa törzsének 1 m magasságban mért kerülete centiméterben”.

Ugyebár a legtöbb fa törzsének keresztmetszete közel áll a körhöz. Ugyanakkor, bár ezt nem rögzíti jogszabály, a kör kerülete lényegesen (több mint háromszor) nagyobb az átmérőjénél. Akkor most mi is van?

terembura 2009.12.18 16:43:32

2009.11.26. 21:06 Molnargoreny: "a legnagyobb baj a sólyomi jogalkotással (mert az AB de facto jogot alkotott, nem csupán alkalmazta azt) Deák Ferenc elveinek csendes elfelejtése"

A 23/1990. (X. 31.) AB határozat (halálbüntetés eltörlése) különös szemléletességgel mutatja a jogi meglapozatlanság következményeit.

A határozatok szövege általában elérhető az AB honlapján, de most éppen döglött az adatbázis-szerverük (ez is már milyen tűrhetetlen slendriánság...??):

www.mkab.hu/index.php?id=hatarozatkereso

"Connection to 193.225.210.66 (isz.mkab.hu) Failed"

A szöveg így is hozzáférhető, de macerás:

www.mkab.hu/admin/data/file/224_1990_011_150_i_tuh_mk.pdf

A Google cache is őrzi a textust:

209.85.135.132/search?q=cache:M5-dWCZdDFAJ:www.mkab.hu/netacgi/ahawkereuj.pl%3Fs1%3D%26s2%3D%26s3%3D%26s4%3D%26s5%3D%26s6%3D%26s7%3Dhal%25E1lb%25FCntet%25E9s%26s8%3D%26s9%3D%26s10%3D%26s11%3DDr%26r%3D1%26SECT5%3DAHAWKERE%26op9%3Dand%26op10%3Dand%26d%3DAHAW%26op8%3Dand%26l%3D20%26u%3D/netahtml/ahawuj/ahawkere.htm%26p%3D1%26op11%3Dand%26op7%3Dand%26f%3DG+hal%C3%A1lb%C3%BCntet%C3%A9s+site:mkab.hu&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Mindenesetre csináltam belőle kópiát ide is, hogy lehessen rendesen hivatkozni:

m.blog.hu/mo/molnargoreny/image/halalbuntetes.html#jogos_vedelem

No szóval. A jogos védelmi helyzet kezelési módja az igazi gond itt. Ezt már tárgyaltam:

molnargoreny.blog.hu/2009/02/09/cigany_gyilkosokat_ki_kell_vegezni/fullcommentlist/1#c4825658

Most csak annyit teszek hozzá, hogy Sólyom magyarázkodása során ugyan érinti a lényeget, de aztán el is felejtkezik róla sürgősen.

"A jogos védelem problémája érvényes minden más esetre is, amikor törvény megengedi az élet elvételét, mint pl. végszükségben, vagy elöljáró parancsára."

Normális jogi érvelés helyett kitalálja az "ex lex" (törvényen kívüli) állapot fogalmát, azaz hogy jogos védelem csak úgy lehetséges, ha az ember lemegy kutyába! Sőt, adott körülmények között ezt elöljáró parancsára is meg kell tennie.

Úgy is lett - pl. 2006 őszén.

Ide vezet az, ha elvetjük a hagyományt, azaz hogy jog forrása csakis és kizárólag jogszerű eljárás lehet. Tehát hogy kizárólag a "top down" levezetés érvényes, a "bottom up" érvelés minden esetben elvetendő.

Jogon kívüli, pláne jog alatti elvekből jog le nem vezethető. Ezért a "természetjogból" és "emberi jogokból" összekutyult katyvasz, amire az AB aktivista határozatait alapozza - irreleváns.

Törvénysértés jogot nem alapít. Törvény-mentesség még úgy se.

Ha a "láthatatlan Alkotmányt" anno 1990-ben úgy értelmezték volna, hogy az megegyezik a magyar jogi hagyománnyal (Szentkorona tan, sarkalatos törvények, alkotmányos jogelvek) és ezekből kiindulva értelmezték volna a provizórikus alkotmány számtalan zavaros, homályos pontját, akkor csak-csak - de hát nem ezt tették és nem is ezt teszik.

Komoly _gyakorlati_ következményekkel is jár tehát, ha elvetik és figyelmen kívül hagyják a hagyományos jogfelfogást. Nevezetesen azt, hogy a jog végső forrása mindig "fent" van. Az ember fölött, a nép fölött, a hatalmasok fölött. A "magasságban". Élő jog egyedül onnan bír záporozni.

Természetesen ennek a jogfelfogásnak az alapja a hit. De ez racionális hit. Nem obskurus hittételeket kell "elhinni" hozzá, hanem inkább arról van szó, hogy nélküle mozdulni se bírunk.

Tessék ezt összehasonlítani a természettudós helyzetével. Ahhoz, hogy munkáját végezhesse, hinnie kell a természettörvény - létében. Ez nem racionális hit, nem is irracionális: szupra-racionális inkább, ész-feletti. Viszont szükséges és nélkülözhetetlen.

A természettudós ugyanis a természet törvényeit kutatja. Ehhez hinnie KELL a létezésükben. Ugyanis az, aki az ágy alatt keresi a papucsát, bár abban se hisz, hogy van egyáltalán papucs, az nem a józan szkepticizmus erényét gyakorolja, hanem simán hibbant.

terembura 2009.06.08 15:04:59

@Kitalátor feljegyzete: "Horvátországgal perszonálunióban"

Úgy is lehet mondani. Csakhogy ez a Persona nem a Király maga, hanem a Szentkorona. A Korona ugyanis személy. Transzcendens személy, "Isten küldötte" (angyal, מלאך). Akinek azonban nincs érzéke az ilyesmihez, annak nem muszáj foglalkoznia ezzel az aspektussal. Tudniillik a Szentkorona egyben jogi személy is, ez pedig már az immanens szemlélet számára is jól definiált fogalom.

Horvátországnak egyébként igen széleskörű autonómiája volt, saját Országgyűléssel is rendelkezett (Sabor).

terembura 2009.06.08 16:29:19

@WeryWickedWitch: "Nagy-Magyarországot nem kellene annyira visszasírni"

Igaz, visszasírni semmiképp. Restaurálni kell, helyreállítani.

Ennek első lépése az, hogy "ezen a kis területen" rendet teszünk. Azaz ilyen-olyan vezetők helyett a Szentkoronára bízzuk magunkat.

A gazdasági integráció kényszere a technológia változásával erősen csökkenni fog, sokkal kisebb lesz az a területi egység, ami képes jó színvonalon ellátni lakóit. Ez egyben azt is jelenti, hogy az EU mostani formájában nem maradhat fenn, szétesik. Azért esik szét, mert úgy barkácsolták össze, hogy annak kevés nyoma él az európai nép szívében, összetartani pedig gazdasági abroncsokkal próbálják - igen gyönge, omlékony kötőanyag. Az ilyesmi nagyobb vihar után (ami ugye a történelem vissza-visszatérő motívuma) magától nem áll újra össze és ezen könnyet is csak kevesek ejtenek.

Nagy szétesés, felfordulás idején mozgásba jönnek a dolgok. S ha van tradicionális, élő kristályosodási pont, amire a nép tekintetét függesztheti, amihez cselekedeteit, reményeit igazítja, meglepő változásoknak lehetünk tanúi.

Ennek híján a süllyedés megállíthatatlan, mert a gödörnek NINCS feneke. Soha nem is volt.

terembura 2009.11.08 19:08:46

2009.06.07. 16:16 Molnargoreny:
"a fentebb idézett két bekezdést óriásplakátokra vésném a következő kampányban"

Elég megjeleníteni a plakáton ezt a tárgyszerű tájékoztatást :

Az Országos Választási Bizottság
189/2009. sz. határozata szerint tilos azt mondani, hogy „Magyarország a magyaroké” .

Az idézőjeles rész természetesen nagy betűkkel, vastagon szedve.

www.election.hu/hu/ovb/hatarozatok/2009/2009-2475.html

terembura 2009.09.06 11:06:49

DeMarco és a többi kedves buzigyülölő. Igen is sok minden változott az elmúlt 40 évben a buzik helyzetében. Itt Európában, Kanadában, Usában stb. Méghozzá pozitív változások történtek. Még itt Magyarországon is (bejegyzett élettársi kapcsolat). És ezeket a változásokat a Gay Pride-ok indították el. Úgyhogy fröccsöghettek, gyülölködhettek (ez nektek biztos jó mentálhigiénés okoból), de valójában szart sem számít. További jó gyűlölködést!:))
Amúgy a poszt korrekt, kb. ilyen volt az MMM.

terembura 2009.09.06 00:07:14

Várady Tibor

Tényleg ma ez volt a legfontosabb, hogy ott volt a Gyurcsány. Aki ma már nem miniszterelnök, az Mszp-ben nincs semmi funkciója. Meg az volt a legfontosabb, hogy voltak ott (a Deák térnél), akik okádtak, fújjoltak, rekedtre ordították magukat, hogy hülye buzik, hülye köcsögök. Rúgjunk bele abba, aki a buzikkal volt, a buzik ugyis genetikai hulladékok. Köszi humanista párt, köszi Váradi Tibor!

terembura 2009.09.06 00:25:33

KA_Steve
Itt ma nem rólad, nem a humanistákról, nem a választásokról (de szeretnétek bejutni) volt szó, hanem a buzikról, transzszexuálisokról, leszbikusokról volt szó. Jó, hogy ott voltál, örülök neki, mindenkinek köszönöm, aki ott volt. És nem ekézem. Jó lett volna, ha többen lettünk volna. És a legjobb lett volna, ha úgy mehettünk volna, hogy nem a rohamrandőröket láttuk volna a tök üres Andrássy úton. És köszönet azoknak a keveseknek, akik integettek, örültek nekünk.

terembura 2009.09.06 00:30:14

sorokinV
Ezt most nem értem, jól lelepleztél, vagy miafasz? Én nem rugozom Gyurcsányon (gondolom rá utaltál), különösen nem a buzi-e vagy témában. Lehet, hogy neked ő a legfontosabb ebben az életben. Nekem nem. De nem utallak ezért, inkább sajnállak:))

terembura 2009.08.13 17:39:15

@"azta": "ezt a piramist azok a magyarok építették"

A Pilis piramisait is, úgy mint a Magashegyet, Rám-hegyet és az Árpádvárat. A feliratról is látszik.

maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=en&geocode=&q=D%C3%B6m%C3%B6s+R%C3%A1m-Hegy&sll=47.739727,18.887472&sspn=0.035845,0.05991&ie=UTF8&ll=47.747,18.892107&spn=0.03584,0.05991&t=p&z=14&iwloc=B

Ezt Aradi Lajos állapította meg.

apilis.fw.hu/aradi/aradi.html

Sivatagi Patkány szerint pedig Jarod 2 azt állítja, az ufók a "magyar nyelv magasabb formáját" beszélik.

www.ufomind.com/area51/desert_rat/1995/dr28/#hungarian

Akinek ennyi támpont se elég ahhoz, hogy összerakja a képet, az szánalmas.

terembura 2009.07.19 22:01:31

@McT: "a nyelvészkedő írás címzettje"

Padányihoz és egyéb történészekhez most nem szólnék hozzá.

A nyelvészetről viszont megvan a véleményem, ami talán át is sejlett.

Az is igaz, hogy nem vagyok nyelvész, ilyen irányú formális képzésen nem estem át.

De. Egyrészt. A formális nyelvek elméletét elég jól ismerem, ilyesmiből bizony vizsgáztam is valamikor, az ősidőkben. Sőt. Azóta is dolgoztam olyan témákon, ahol ezek a dolgok nélkülözhetetlenek, így talán alaposnak is mondható az a "továbbképzés", amin átestem.

Másrészt. Tisztában vagyok a logika és informatika alapjaival is, többnyire meg tudok különböztetni egymástól konzisztens és inkonzisztens rendszereket, tudom mi a modularitás, logikai szintek, stb. Nem csak in abstracto, hanem számos (sikeres) alkalmazás révén a gyakorlatban is.

A beszéd fizikai (vagy nyersen digitalizált) reprezentációján, azaz a hangnyomás időfüggvényén vagy annak valamilyen egyszerű transzformáltján, pl a spektrogramon tényleg nem figyelhető meg semmiféle szegmenshatár. De valami elképesztő mértékben nem. Semmi.

Ami valamelyes megbízhatósággal azonosítható, az a szótag-mag (a magyarban a magánhangzó). Egyébként összefolyik minden illetve még ennél is rosszabb. Sokszor nagyon szembetűnő határ mutatkozik olyan helyen, ahol annak nyelvi szempontból semmi értelme (pl. fonéma realizációjaként azonosítható szakasz belsejében), míg pl. még szótagolt beszédben se "látszik" a szótaghatár (csupán megnyúlik azon a tájon valami kvázistacionárius hang, ami persze egy fonéma realizációjának részlete).

Egy rémálom az egész.

A "honvéd" szóban hangzó "fonéma" fizikailag megkülönböztethetetlen a "M" szokásos realizációjától. Annyira megkülönböztethetetlen, hogy azonos vele, tehát simán "m". Ebből azonban elhamarkodott dolog arra következtetni, hogy az "m" az "n" allofónja lenne. Sőt, nem csupán elhamarkodott, hanem egyenesen hülyeség.

Értelmet csak úgy lehet vinni bele, ha élesen megkülönböztetjük egymástól a fonológiai és fonetikai szintet, a fonéma- és beszédhangkészletet (phoneme vs. phone). Az "allofón" torz fogalmát pedig jobb sürgősen elfelejteni.

A fonémák tehát absztrakt entitások, amik egyáltalán nincsenek jelen se beszédben, se írásban, nem hallatszanak és nem is látszanak. Arra valók, hogy egyrészt a szótári elemeket (töveket, morfémákat) fonémasorokkal lehessen reprezentálni s mint ilyeneket tárolni és előkeresni, a szóalak létrehozásakor a morfológiai szabályok ezeken a fonémasorokon operálhassanak illetve a kész fonemikus reprezentációra rá lehessen engedni azokat a transzformációs szabályokat, amelyek fonetikus reprezentációvá alakítják azt, tehát realizálható s így hallható beszédhangok sorává.

Abszolút kritikus pont, hogy egészen más jelkészletet használjunk a fonemikus és fonetikus szinten. Az egyes jelek alakja, megjelenése hasonlíthat, ezzel nincs probléma, de _valamivel_ muszáj jelezni, hogy más jelkészlet elemeiről van szó amik egészen más logikai szintet jelenítenek meg. Ezzel együtt természetesen éles _fogalmi_ különbséget is kell tenni a kettő között.

Ha így járunk el, akkor semmi probléma az olyan kijelentésekkel, hogy a N fonéma bizonyos kontextusban (pl. veláris kutyafasza után, mondjuk) m beszédhanggá (phone, speech sound) transzformálódik. És eszünkbe se jut olyan marhaságokat mondani (de milyen sok nyelvész mond ilyet!), hogy a magyar fonémakészletben van DZ (ez a speciális baromság még az elemi iskolai tananyagba is leszivárgott, valahogy, a tudomány nagyobb dicsőségére). Persze, van dz _beszédhang_ de az egészen más. Van "pf" beszédhang is. Ugyanígy, szerintem tarthatatlan a "hosszú mássalhangzó" mítosza. Illetve tarthatatlan az, hogy a magyar fonémakészletben lenne hosszú mássalhangzó. Kettőzött mássalhangzó, az van.

A beszédhang-készletben persze van hosszú t például és annak realizációja élesen eltér két t beszédhang konkatenációjától, hiszen csupán egyetlen zárfelpattanás követ egy (valamelyest) megnyúlt zárszakaszt. De ez a beszédhangokról szól, nem a fonémákról. A TT fonémasor többnyire tt beszédhanggá transzformálódik (egyetlen zárfelpattanással), ennyi.

Aki ennek a distinkciónak tudatában van, nem mond olyat, hogy a beszédfolyam fonémákra lenne szegmentálható. Még úgy se, hogy utána "nehéznek" minősíti a feladatot. Mert az nem nehéz, nem is lehetetlen, hanem értelmetlen.

(Olyat se mond - ez is fonológiai alapműben szerepel! - hogy a magyarban van 4 mássalhangzóra végződő szótag. Például BÁNTSD. Mármost itt tényleg 4 "mássalhangzó" fonéma követi az Á-t, de kiejtés előtt ez beszédhangok sorává transzformálódik. Valahogy így: b-á-n-zs-d. S mivel a "szótag" egész nyilvánvalóan a fonetikus szinthez tartozik, ott értelmezhető, a fonemikus reprezentációra csak visszahat, ez a négy bizony - három.)

Nomármost. Tömegével tudok mutatni neked olyan (komolynak mondott) nyelvészeti munkákat, ahol vidáman keverik ezeket a dolgokat.

Nyelvtörténettel sose foglalkoztam komolyan. De egy tudományban, ami ennyire slendriánul kezeli saját alapjait, nincs sok bizodalmam.

Holt nyelvek fonetikus illetve fonemikus reprezentációjának rekonstruálása igen problematikus, még akkor is, ha maradt írásos anyag (ortografikus reprezentáció).

A sumér írást például csak azért lehetett megfejteni valamennyire, mert később sémi majd indoeurópai nyelvek erre alapozták saját írásrendszerüket. Ezek hangrendszere azonban gyökeresen eltér a sumértől, mert annyi azért nyilvánvaló, hogy egészen más nyelvcsaládokról van szó. Így sok a torzulás, ez nem is kérdés.

Az is gond, hogy ezek is holt nyelvek mára, számos nyitott kérdéssel fonológiájuk körül.

Az is egészen biztos, hogy a magyarban van számos sumér eredetű szó. Ez független minden nyelvrokonságtól. Ha másért nem, pusztán azért is így kell lennie, mert a sumér - miután már "holt" nyelv lett - még legalább ezerötszáz évig az egész Közel-kelet lingua francája volt. Valahogy úgy, mint a latin a középkori Európáé. Ez a kulturális hatás feltétlenül kiterjedt a Kaukázustól északra fekvő területekre is.

Így már csak azért is érdeklődniük kellene a nyelvtörténészeknek a magyar-sumér összefüggések iránt, mert az esetleges átvételekben olyan fonetikai-fonológiai sajátosságok is megőrződhettek, amik feloldódtak egyébként.

De nem érdeklődnek.

terembura 2009.07.20 00:44:37

@McT: "Ettől azonban nagyon messze van"

Igen. Messze.

A gond csak az, hogy "komoly" tudós még az esetleges sumér jövevényszavakkal se foglalkozik. Mint ahogy azzal se, hogy a vélt ótörök, szláv, stb. jövevényszavak talán olykor fordított irányú átvételről tanúskodnak.

Esetleg foglalkozni kéne ilyesmivel is, talán.

A magyar nyelv (őse) egy bizonyos, nem is rövid időszakban "uralkodó nyelv" volt K. Európa nagyállattartásra (és szántóföldi művelésre) alkalmas füves síkságain. Így egyáltalán nem kizárt, hogy ennek a státusnak nyomai sok más nyelvben is fellelhetők. Mivel - jobb forrás híján - szoktak egy nép kultúrájának, életmódjának alakulására az egykorú szóállományból, szóátvételekből következtetni, általános történelmi szempontból se mindegy, hogy ezek a nyelvtörténeti szakkérdések hogyan dőlnek el.

Az is kétségtelen, hogy a füves síkságok eltartóképessége az adott művelési mód mellett sokkal, nagyságrendekkel nagyobb volt, mint az északabbra fekvő erdős területeké. Mármost az gyakran előfordul, hogy egy nagy népről kis töredékek lehasadnak, más körülmények közé kerülnek, de közben magukkal viszik és terjesztik a nyelvet, ami idővel átalakul persze. Fordított irányú nyelvátvétel viszont az írott, dokumentált történelemben nem nagyon található.

A szabvány történelmi rekonstrukció, azaz hogy valahol a Volga-könyök táján egy kis halász-vadász csapat kijött a síkra magával hozva finnugor nyelvét, gyorsan eltanulta a nagyállattartást majd elszaporodott piszkosul, elég képtelenül hangzik.

Sokkal valószínűbb, hogy a népről levált kisebb csoportok az idők során beszorultak az erdőbe, életmódjuk gyökeresen megváltozott, kulturális színvonaluk, társadalmi tagoltságuk alább szállt és a hozott szókincsből csak az új, szűkösebb életkörülményeknek megfelelő törzsállományt őrizték meg.

Úgy is feltehető a kérdés, hogy vajon a magyarság finnugor eredetű-e vagy inkább azt kell mondanunk, hogy az egyes finnugor töredéknépek (ősei) váltak ki a "magyar" népből (különböző történelmi korokban).

Azért nem mindegy, mert a két hipotézis egészen más történelem-rekonstrukcióhoz vezet.

Ahhoz meg, hogy egyáltalán feltehessük az értelmes, releváns kérdéseket sumér-magyar ügyben, sokkal pontosabban kellene rekonstruálni a sumér fonológiát. Valahogy. Ami egy ideogrammákon alapuló írásrendszerből nem könnyű.

terembura 2009.07.20 22:26:52

@Karakó: "nyitott ajakkal nem lehet "m" beszédhangot (fonémát, fittyfenét) szonorizálni"

Ez - _perceptuális_ értelemben - igaz. De ha a hang egyszerű fizikai tulajdonságait nézed, akkor nem. Nazális magánhangzóknál a hang valójában az orron át jön ki, a szájüreg ilyenkor vak leágazásként, zsákutcaként funkcionál. Egyszerű akusztikai tény, hogy ilyen geometriai elrendezésű rezonátor esetén az oldalág rezonanciái un. zérusként jelennek meg a teljes átvitelben, azaz nazálisoknál a kijövő hang épp azon a frekin lesz erősen csillapított, ahol a (zárt) szájüregnek rezonanciája van.

A rezonancia-frekvencia pedig attól függ, hogy a lezárt cső milyen hosszú, azaz a zár helyétől.

Mármost a "honvéd" vagy "honfi" szó n-je esetében a zár a felső fogsor és az alsó ajak közt képződik. Ez valóban nem egzaktul ugyanaz, mint a bilabiális, két ajakkal képzett zár, de a lezárt üreg hosszában, térfogatában mutatkozó különbség a két eset közt nagyon kicsi, tehát a rezonancia-frekvenciák eltérése is jelentéktelen. Mivel a száj-garat üreg nem merev falú cső, hanem igencsak elasztikus képződmény, egyéb mellékkörülmények ennél lényegesen nagyobb eltérést okozhatnak. És akkor az egyes beszélők anatómiai adottságaiból eredő (hatalmas) különbségekről még nem is beszéltünk.

Ha mégis "halljuk" a különbséget, az nem magának a nazálisnak az eltérő hangzása miatt van, hanem a zár megszűnésekor létrejövő tranziens különbözik. Ez a tranziens már "valójában" a "V" illetve "B" fonéma realizációjához tartozik, de kétségtelenül tartalmaz információt arra nézve, hol is volt a zár "ténylegesen" a nazális képzése alatt s ezt az információt - anélkül, hogy tudnánk róla - időben visszavetítjük.

Az észlelt érzetminőségben már minden összevegyül, ami releváns információval szolgált a beszélő "szándékáról". Ha a beszédet rögzítjük, digitalizáljuk, valami szerkesztővel kivágjuk a kétféle "m" közepét (megfosztva őket a kontextustól) majd visszajátsszuk az így nyert mintákat, akkor megkülönböztethetetlenek.

Tisztán nyelvi szempontból ennél is fontosabb az, hogy a "hamvas" szó m-jének képzési módja tökéletesen megegyezik a fent tárgyalt nazális beszédhangéval. Az előbbi mégis az "N" fonémát reprezentálja, az utóbbi meg az "M"-et. Ezt onnan tudjuk, hogy a magyarban - véletlenül - nincs se "HOM", se "HANU" morféma, "HON" és "HAMU" viszont van.

Ebben az a lényeg, hogy általában nem elég _hallani_ egy nyelvi megnyilatkozást ahhoz, hogy az annak hátterében álló fonémasort helyesen azonosítsuk, hanem ismerni kell magát a nyelvet is, amin az elhangzott.

Azaz ismerni kell a nyelv fonéma- és morfémakészletét, a morfológiai szabályokat s ezen túl azt a transzformációs szabályrendszert, ami a fonémasort beszédhangok sorára képezi le.

A "fül" hihetetlenül intelligens, s ez megtévesztő lehet. A hallórendszer algoritmikus értelemben igen bonyolult "előfeldolgozást" végez, mielőtt a végeredményt a tudat elé bocsájtaná. Normális körülmények között az ember nem azt hallja, ami hallatszik, hanem ami elhangzott.

A kettő között hatalmas lehet a különbség. A gyakorlatban használt számítógépes beszédfelimerők csak akkor működnek többé-kevésbé elfogadhatóan, ha a mikrofont közvetlenül a beszélő szája sarkába biggyesztjük (többnyire a fejhallgatóról lóg, külön kis konzolon).

Mikor beszélgetünk, akkor viszont egyáltalán nem kell a fülünket a beszélő szájára tapasztanunk ahhoz, hogy értsük. Legfeljebb egészen extrém akusztikai környezetben (igazán nagy háttérzaj és/vagy különösen visszhangos tér).

Pedig köznapi akusztikai tér is nagyon erősen torzítja, "szétmossa" a jelet. Egy kicsi, nyolc méter hosszúságú előadóteremben ha a beszélő egy méterre áll a háta mögötti faltól akkor a tőle három méterre levő hallgató egyrészt hallja a közvetlenül beérkező hangot, aztán a beszélő háta mögötti falról jövő visszhangot csaknem 6 msec késleltetéssel, majd 23-24 msec késleltetéssel a hátsó falról jövő visszhangot. Közben a padlóról, a plafonról, a falakról, a bútorokról, a többi hallgatóról is szóródik a hang, ide-oda verődik. Egy ekkora előadóterem tipikus utózengési ideje (az az idő, ami alatt a hang átlagos amplitúdója újabb gerjesztés nélkül az egy ezredrészére esik vissza) egy másodperc körül van. Ez azt jelenti, hogy az amplitúdó felezési ideje 100 msec.

Mindezt vessük össze azzal, hogy még mérsékelt tempójú beszédben is realizálunk másodpercenként 10-12 fonémát, némelyik beszédhang nem hosszabb mint 30-40 msec, fonetikai szempontból fontos események, pl. zárfelpattanás pedig 10 msec-nél rövidebb is lehet.

Ez azt jelenti, hogy tökéletesen normális előadóteremben is "egymásra csúsznak", "szétkenődnek" a beszédhangok. A fura az, hogy ennek egyáltalán nem vagyunk tudatában (csak akkor, ha már a szótagok is összekeverednek). Egyrészt halljuk, amit a beszélő mond (jól), másrészt a hang minőségéből érzékeljük a terem hozzávetőleges méretét (csukott szemmel is).

Ennyi az, amit tudunk. Az összes többit tudattalan előfeldolgozási folyamatok végzik villámgyorsan, valami észbontóan bonyolult algoritmus szerint (de jó is lenne ezt utánozni digitális szűréssel! - de egyelőre nem megy) s mi magunk már csak a végeredménnyel szembesülünk.

Ha anyanyelvünkön hangzik el a beszéd, akkor ehhez a tudattalan előfeldolgozáshoz a nyelvismeretet is felhasználja a lélek. Így ha az "N" fonémát "halljuk" (valójában - azonosítjuk) a "honfi" szóban, a "hamvas"-ban viszont "M"-et, ez nem azért van, mert itt más beszédhang lenne, hanem azért, mert az egyikben _ténylegesen_ "N", a másikban meg "M" van.

Ezért van az, hogy az anyanyelvét tök másként hallja az ember, mint egy idegen nyelvet. Ember legyen a talpán, aki (magyar) füllel képes elkülöníteni egymástól a lengyel kemény és lágy cs-t. Pedig két gyökeresen különböző fonémáról van szó (a lengyel nyelvben). Ugyanígy, a németek nem azért képtelenek kiejteni a magyar "GY"-t, mert ügyetlenek, hanem mert nem "hallják". Valamit persze hallanak, de azt leginkább "D-J" szekvenciaként dekódolják, "hibásan".

terembura 2009.06.18 20:59:33

@ugocsanoncoronat: "Te a takonykenésben vagy nagymenő"

Ja, persze. Csak az a gáz, hogy az igazság kiderül, mert olyan a természete. Persze tényleg, csak a választás után, ennyit sikerült elérni, de mindegy is.

Ugyanis végre előkerült Barát Gábor szösszenete, amit Fodor András általam hivatkozott nyílt levelére válaszul a Deák Ferenc Polgári Internetes Levelező Kör levlistáján publikált, s amire Morvai Krisztina reagált ugyanott, kicsit (de tényleg csak kicsit) lazább hangnemben, viszont lényegesen jobb magyarsággal.

"Andras,

Egy csoppet udvarias voltal. Morvai Kriszta egy elvetemult orult es ez hianyzott a leveledbol. Psziches eset es korhazban a helye. Morvai a Magyarsag ellensege, semmifele tiszeletett es szeretet nem erdemel. A Magyar nepben pollaritast es gyulloletet kellt. Kikene minden szabad forumbol, politikabol tiltani a veszedelmes uszitasai miatt. A demokracia mellekbetegsege az ilyen szabadlabon rohangalo hazug emberek csillogasa. A forum teljes elhataroldasat kernem ettol a szornyetegtol.

Tisztelettel, Barat Gabor Egy Magukfajta Magunkfajta = Buszke MAGYAR ZSIDO"

hu.wikiquote.org/wiki/Morvai_Krisztina

A válasz tehát ebben a kontextusban olvasandó:

"Nagyon örvendenék, ha a magukat büszke magyar zsidóknak titulálók szabadidejükben aprócska metélt farkincájukkal játszadoznának az én gyalázásom helyett. A magukfajták megszokták, hogy ha egyet szellentenek, máris vigyázzba áll és önökhöz igazodik minden magunkfajta. Szíveskedjenek tudomásul venni: ennek VÉGE!!!! Felemeltük a fejünket, és nem tűrjük tovább a magukfajták terrorját. Visszavesszük a hazánkat!"

www.nol.hu/lap/mo/20090605-ilyent_meg_csurka_sem_irt_le

Ha engem "elvetemült őrültnek", "pszichés esetnek", "a magyarság ellenségének", "szabadlábon rohangáló hazug embernek", "szörnyetegnek", stb. titulálna valaki, ha ehhez még kórházba is utalna s egyúttal kitiltana a politikából, akkor én is élesen reagálnék. Bizonyára nem pont úgy, mint Morvai Krisztina, mert egyrészt nem vagyok nő, másrészt van saját stílusom meg ízlésem is.

De azért Barát Gábor helyében kevéssé lennék meglepve, hogy a válasz tartalmaz utalást a szerző zsidóságára, miután "büszke magyar zsidóként" írta alá nem titkoltan sértő szándékú kirohanását.

Morális szempontból különösen gyanús az a gesztus, ahogy a válaszlevelet Barát kontextusától megfosztva azonnal továbbította a MAZSIHISZ-nek széles körű publikálás céljából.

terembura 2009.06.24 17:43:39

@McT: "ha azt hiszed, hogy a világ mondjuk tíz legjobb egyeteme és a magyar egyetemek között csak marginális minőségi különbség van, akkor jelentősen tévedsz. Ezt ugyanis szokták mérni"

Az impakt-faktor első, másod és harmadsorban hatalmi kérdés, nem a minőséget méri. Ettől függetlenül a magyar egyetemi oktatás színvonala hihetetlen mértékben zuhant az elmúlt 2 évtizedben. Az is igaz, hogy korábban is csupán szűk szakterületeken (például a matematikus képzésben) érte el a világszínvonalat.

De a magyar oktatási rendszer erőssége nem is az egyetem volt, hanem az un. "elit gimnáziumok". Ezekből roppant sok igen művelt, jól képzett "szellemi" ember került ki, még nemzetközi összehasonlításban is. Ez olyan érték, amit - ha nem ment máris veszendőbe - mindenképp meg kell őrizni. Arra kell csupán ügyelni, hogy ezek az intézmények ne az "elit" gyerekeinek legyenek fenntartva, hanem a lehető legszélesebb merítéssel a valóban _tehetséges_ diákok számára. Van ilyen. Egyik tehetséges, a másik meg tehetségtelen.

Ennél is kiemelkedőbb azonban a magyar óvodai rendszer (az óvónőképzéssel együtt). Ez egyenesen csúcstechnológia, nincs párja a világban. Az, hogy a magyar közoktatás ennyi nyomorgatás után se omlott össze teljesen, az óvodai előképzésnek köszönhető. Ezért kulcsfontosságú, hogy minden faluban legyen óvoda, a legnyomorultabban is és a gyereknevelési segély, családi pótlék a gyerek 3 éves korától ovilátogatáshoz legyen kötve.

terembura 2009.06.24 23:14:08

@McT: "A magyar közoktatás kellene hogy legyen bármilyen kormány legfontosabb fejlesztési célja"

Ez tiszta sor. Ennél jobb hosszútávú befektetés nincs és nem is képzelhető.

Ami a finanszírozást illeti. Mivel megtérülő beruházásról van szó, lehet hitelből finanszírozni. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy el kell felejteni az "ingyenes" oktatást egyszer s mindenkorra. Helyette azt kell megfontolni, miképp lehet legjobban befektetni az adófizetők pénzét ezen a területen (mert hogy így is azt fektetjük be, mi mást?).

Ezért létre kell hozni egy közoktatási alapot, és minden, a közoktatásban résztvevő személy számára külön költségszámlát nyitni, amire az ő neveléséhez, képzéséhez szükséges összes költséget rá kell terhelni. Az összeset, nem csupán a (semmire se elég) "normatívát".

Ezt a pénzt a közoktatási alap egy-az-egyben átutalja az illető személy oktatását végző intézménynek, azaz meghitelezi az egyes állampolgárok oktatásának költségeit. Később, ha az illető munkába áll, akkor beindul a hiteltörlesztés. Ennek éves összege leírható a személyi jövedelemadóból és teljes egészében a közoktatási alap számlájára kerül.

Akinek az SZJA-ja nem éri el az éves törlesztés összegét (pedig munkaképes), az a különbözetet zsebből fizeti. Például az, aki tanulmányai lezárása után hamarosan külföldön vállal munkát (Újzélandon működik valamelyest hasonló rendszer, bár ott csak a felsőoktatás játszik és csak az adóalapból írható le a törlesztés). Aki külföldön nem keres annyival többet, hogy abból fizetni tudja a törlesztőrészleteket és még így is maradjon valami plusz, az jöjjön haza.

Nyilván kell a rendszerbe valami biztosítási elem is, mert néhányan meghalnak, balesetet szenvednek, megbetegszenek, munkaképtelenné válnak, mielőtt törleszthetnék a tartozásukat. Valahogy kezelni kell a munkanélkülieket is (pl. a törlesztés ideiglenes felfüggesztésével).

Továbbá lehet kezdeményezni államközi szerződéseket adóátengedésről olyan államokkal, amelyek különösen érdekeltek abban, hogy képzett magyar munkaerőt alkalmazzanak (Norvégiában pl. egyáltalán nincs orvosképzés). Akár lehet kezdeményezni ilyen, az egész EU-ra kiterjedő rendszer bevezetését is.

A szisztéma egy idő után önfinanszírozóvá válik, sőt, normális körülmények között baromi nyereségesnek kell lennie. Induláskor, mint említettem, akár hitelből is feltölthető az alap, mert végső soron (jó) beruházásról beszélünk.

Valamiképp persze ellenőrizni kell a költségeket, mert különben elszállnak, de ez nem megoldhatatlan feladat. Ugyanakkor érvényesíteni kell a szigorú teljesítmény-elvet. Itt azonban hangsúlyozottan NEM a munkaerőpiac a mérce, hanem államvizsgák rendszere, amik közvetlenül az oktatás hatékonyságát mérik (tehát a megszerzett tudást, műveltséget, szakképesítést).

Ami az oktatáspolitika alap-irányát illeti, a hangsúly az alapműveltség és alapkészségek megszerzésén van. A "gyakorlatias" képzés jelszava hamis. Ez még a szakmunkás-képzésben se nyerő, mert a fene se tudja megmondani itt és most, hogy húsz év múlva mik lesznek a munkaerőpiac igényei. Aki azonban az alapokkal tisztában van, érti amit csinál, tud tanulni és tájékozódni a világban, az bármikor könnyedén el tudja sajátítani azt a speciális ismeret és készséghalmazt, ami egy-egy állás betöltéséhez kell.

Alapfokon tulképp a hét szabad művészetről beszélünk (grammatika, retorika, logika, geometria, aritmetika, zene, csillagászat). Illetve ezek mai megfelelőiről. Talán - zene, tánc, irodalom, matematika, fizika, informatika, történelem.

De például a mérnökképzésben is az elméleti alapokon és általános készségeken kell legyen a hangsúly. Persze úgy, hogy az ne absztrakt ismeret maradjon, hanem a hallgató megtanulja annak módszertanát is, ahogy az elméletet szükség esetén gyakorlattá fordíthatja.

A rendszer csak akkor működőképes, ha hosszú távon stabil. Ezért az Alkotmányban, vagy alkotmányerejű (esetleg négyötödös!) törvényben kell rögzíteni.

terembura 2009.06.12 12:51:33

@Karakó: "megírtad azt a posztot?"

Nem. De addig is, előkészületként, vethetsz egy pillantást pl. erre:

The American Cryonics Society
americancryonics.org/

La Danse Macabre, posztmodern kiadásban.

en.wikipedia.org/wiki/Danse_Macabre

Rosszabb mint az óegyiptomiak nekrofil obszessziója.

terembura 2009.06.13 21:11:19

@Molnargoreny: "ha a szabályozót megtalálják és ki lehetne iktatni, akkor elvileg - ismétlem, elvileg - meg lehetne csinálni a nem öregedő embert"

Vizsgáljuk meg kicsit a kérdést tisztán demográfiai szempontból. Egyszer régen végigszámoltam a dolgot és a következőt találtam (remélem jól emlékszem a számokra):

Induljunk ki abból, hogy az öregedés - statisztikailag - abban mutatkozik meg, hogy az életkor előrehaladtával növekszik a halandósági ráta. Hogy ezt pontosan mérni tudjuk, ahhoz be kell vezetni a populáció pillanatnyi felezési idejének fogalmát, ahol "populáció" alatt egyetlen korcsoportot értünk.

Ha ennek a korcsoportnak a halandósági rátája ezek után állandó maradna, akkor - ugyanúgy, mint pl. a rádióaktív atomok esetén - mindíg ugyanannyi idő kellene ahhoz, hogy a maradék fele elpusztuljon. Éppen ezt értjük az alatt, hogy a rádióaktív izotópok nem öregszenek: annak valószínűsége, hogy az atom a következő másodpercben elbomlik, független attól, hogy mennyi idő telt el létrejötte óta.

No, tehát a pillanatnyi felezési időt a korcsoport pillanatnyi halálozási rátája határozza meg. Ha deltaT idő alatt a populáció deltaX%-a hal meg, akkor - könnyű utánaszámolni - a pillanatnyi felezési idő, PFI = -deltaT x log(2) / log(1-deltaX/100). Itt "log" az ún. természetes logaritmus függvény, deltaT pedig valami rövid időszak, ideálisan nullához tart.

A lényeg ebben annyi, hogy nagy halálozási statisztikák felhasználásával kiszámolható, hogy emberi (vagy akár állati) populációk esetén a pillanatnyi felezési idő hogy függ az életkortól.

Ez az, amit egyszer végigcsináltam, de sajnos nem találom az akkori anyagot és most kicsit macerás lenne újra összekeresgélni a szükséges demográfiai alapadatokat (de nem lehetetlen, rengeteg ilyen statisztika van a neten).

Ezért kénytelen vagyok most az emlékezetemre hagyatkozni, ami néha csal. Nem hiszem, hogy elvi dolgokban is tévednék, de a konkrét adatok bizonyosan finomításra szorulnak, így örömmel venném, ha valaki utánaszámolna és ellenőrizné a következtetéseimet.

Szóval az derült ki, hogy a pillanatnyi felezési idő gyerekkorban eleinte meredeken, később lassabban növekszik, míg végül 11-12 éves korban eléri a 2-3000 évet (modern, jó egészségügyi rendszert működtető társadalmakban). Régen, amikor magas volt a csecsemő- és gyerekhalandóság, ez az átmenet még ennél is sokkal durvább volt, de a görbe jellege ilyen volt akkor is.

Aztán, a kamaszkor eljövetelével a pillanatnyi felezési idő ismét csökken (500 év körüli értékre, ha jól emlékszem), majd 18-20 éves kor táján megint megnő, maximumát 22-23 éves korban éri el. Ekkor a felezési idő ezer év körül van és a függvény ettől az időponttól kezdve válik nagyon szabályossá.

Úgy is mondhatjuk, hogy a pillanatnyi felezési idő (a korcsoporttól függő halálozási ráta) fiatalkori hullámzása még nem az öregedés jele, hanem az érésé. Nyilván egyrészt a különböző genetikai hibák szűrődnek ki ekkor (bizonyos hibák csak kamaszkorban manifesztálódnak), másrészt a fejlődés során bekövetkező egyéb, többek között magatartási hibák (pl. a halálozási ráta kamaszkorbeli növekedésének hátterében a baleseti és öngyilkossági ráta átmeneti megugrása is áll). Ugyanígy, különösen régebben, mikor nagyon sok volt a súlyos fertőző betegség, komoly szerepet játszhatott ebben az immunrendszer érési folyamata is.

Ott tartunk, hogy a pillanatnyi halálozási ráta életkorfüggése fiatal felnőtt korban nagyon regulárissá válik és ez már így marad egészen az emberi életkor végső határáig. A szabályosság abban áll, hogy a pillanatnyi felezési idő 7-8 évenként feleződik.

Annak idején elég sok adathalmazt átvizsgáltam (magyar, amerikai, indiai, fülöp-szigeteki, stb. statisztikákat, régebbieket is, nem csak a legújabbakat) és azt találtam, hogy ez a szabály univerzális. A fiatalkori tranziens elég változatos volt, mint ahogy az is, hogy fiatal felnőtt korban mekkora volt a pillanatnyi felezési idő lokáis maximumának pontos értéke. Abban azonban nem volt különbség, hogy ez 22-23 éves korban következik be és abban sem, hogy ehhez képest később milyen ütemben csökken a felezési idő (azaz növekszik a halálozási ráta).

Úgy tűnik tehát, hogy a pillanatnyi felezési idő (illetve a korcsoporthoz kötött halálozási ráta) felnőtt korban - minden emberi populációban! - jó mérőszáma az életkornak. A tapasztalati összefüggés valahogy így néz ki:

kor = 22,5 + 7,5/log(2) x log(PFI_0/PFI)

ahol PFI_0 a pillanatnyi felezési idő fiatal felnőtt korban mért lokális maximumértéke, években.

A születéskor várható élettartam különböző emberi populációkban igen széles határok között változik. Ennek a változékonyságnak azonban a fő forrása a halálozási ráta fiatalkori tranziensének változékonyságában keresendő, másodsorban a halálozási ráta fiatal felnőtt korban mért induló értékétől függ. A továbbiak azonban szigorúan determináltnak tűnnek és meglehetősen függetlenek mind a populáció genetikai konstitúciójától, mind az életkörülményeitől (feltéve persze, hogy ezek hosszú időn át változatlanok - háború, népirtás teljesen összezavarja a képet).

A pillanatnyi felezési idő 7-8 évenkénti feleződése emberi populációk esetén univerzálisnak tűnik. Könnyű látni, hogy ez az igazi oka az emberi élettartam korlátosságának, mint ahogy az is következik belőle, hogy az öregedés azonnal elkezdődik az érési folyamat lezárultával és onnan kezdve különösebb ingadozások nélkül töretlenül halad előre.

Az is világos, hogy az emberi öregedést jellemző kb. 7,5 éves időállandó fajspecifikus (kutyáknál, macskáknál ez nyilván sokkal kisebb, egyes bálnafajoknál sokkal nagyobb).

Az is érdekes, hogy az orvostudomány, a közegészségügy és táplálkozás utóbbi időben tapasztalt javulása ezt az állandót nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolta. Miközben a születéskor várható élettartam drámai mértékben növekedett. Ennek forrása azonban nem az öregedési folyamat lassítása, hanem elsősorban a fiatalkori tranziens csillapítása, másodsorban a fiatal felnőtt korban mért halálozási ráta csökkentése volt (igy a halandóság életkorral való növekedése eleve alacsonyabb szintről indul).

Ha magát az öregedési folyamatot sikerülne lassítani, mondjuk a pillanatnyi felezési idő nem 7-8, hanem 15 évente feleződne, akkor a várható élettartam nem néhány évvel növekedne, hanem hirtelen duplájára ugrana.

Foglaljuk tehát össze, amit eddig találtunk. A pillanatnyi felezési idő logaritmusa fiatal felnőtt kor után lineáris függvénye az életkornak. Ez valószínűleg igaz legalábbis minden emlős fajra, bár állati populációk esetén nem vizsgáltam a kérdést. Ott persze a "fiatal felnőtt kor" bekövetkezésének időpontja és az akkor mérhető pillanatnyi felezési idő is külön vizsgálandó. A görbe (konstans, negatív) meredeksége fajspecifikus és jó mérőszáma az adott faj öregedési sebességének. Ember esetén helytől, időtől, populációtól, életkörülményektől, de még az egészségügy fejlettségétől is függetlennek látszik.

A "nem öregedő ember" ebből a szempontból azt jelentené, hogy a fiatal felnőtt korban mérhető halálozási ráta az életkor előrehaladtával nem növekedne, hanem megmaradna az akkori állandó szinten. Így egy korcsoport felezési ideje ezer év körül lenne, ami azt jelenti, hogy ezerből egy ember megérné a tízezer évest kort, milliárdból egy pedig akár harmincezer évig is elélne.

A "nem öregedő ember" tehát még mindíg nem azonos a "halhatatlan emberrel". Mint írod, "az is meghalhatna, persze, ha agyonütik, stb., de nem volna a dolog olyan szükségszerű, mint manapság. Persze hogy a sok örökéletű hol férne el, az már más kérdés"

Könnyű belátni, hogy a népszaporulat szempontjából a halálozási ráta alakulása másodlagos jelentőségű a születési rátához képest. Ennek az az oka, hogy meghalni semmiképp se tudnak többen, mint amennyien megszülettek, gyerek viszont akármilyen sok születhet (na jó, ésszerű határok közt).

Azért szögezzük le még egyszer, hogy eddig az örök ifjúságot tárgyaltuk, nem az örök életet. Továbbá hogy a kettő nem ugyanaz.

Az örök ifjúság elixírjét azonban még meg kell találnia az orvostudománynak. Ennek egyelőre nincs sok jele.

De az, hogy milyen szellemi következményei lesznek ha megleli, valóban érdekes - és megválaszolandó - kérdés.

terembura 2009.06.24 12:25:07

@Karakó: "pont nem erről beszéltem"

Tényleg nem. Én viszont erről, méghozzá azért, amit a régi vicc mond a tudományos módszerről:

(rendőr éjjel, négykézláb, utcalámpa tövében matat, kései járókelő belebotlik)
- Elvesztett valamit, biztos úr?
- El, hogy akárhová tegye az a radai rosseb, a gumibotomat!
- És hol, ha szabad kérdeznem?
- Amarra, valamelyik sikátorban!
- De akkor miért itt kutat?
- Mert itt van világos!

Azt kell figyelembe venni, hogy alapvetően kétféle kérdés van:

1. Fontos kérdések
2. Megválaszolható kérdések

A két halmaz diszjunkt, közös részük üres.

Mégsem értelmetlen dolog a 2. kérdésfajtával foglalkozni, mert a kérdésekről első ránézésre ritkán látszik, hogy melyik kategóriába tartoznak, s ha valamelyikre találunk egyértelmű választ, akkor legalább annyit megtudtunk, hogy a kérdés nem is volt fontos. Ennél lényegesebb azonban, hogy így egyúttal a maradék, egyelőre megválaszolatlan kérdéstömegről, ha csak kicsivel is, de többet tudunk (a még "üres", betöltetlen helyre nem fér be akármekkora, akármilyen formájú objektum).

Az élet-halál kérdések túlnyomó része kétségtelenül fontos. Az is világos, hogy az öregedés megszüntetése ("örök ifjúság") nem küszöböli ki a halált, még csak esetlegessé sem teszi, legfeljebb határozatlan ideig késlelteti.

Viszont már ennek a tulképp sovány lehetőségnek a felvillantása is elegendő ahhoz, hogy mocskosul gazdag emberek tízezrei béreljenek helyet óegyiptomi mintát követő posztmodern sírkamrákban, ahol glicerinnel feltöltött véredényekkel pihenhet a test folyékony nitrogénben. Amíg tartós áramszünet miatt a hűtőrendszert le nem kapcsolják s ezzel a halasztott rothadás újra nem indul.

Nem haszontalan ebben a kontextusban áttekinteni ezt:

The Lugano Report
2007.11.22. 23:19 terembura
molnargoreny.blog.hu/2007/11/22/lugano
(Azóta a könyv megjelent magyarul is, Dr. Csath Magdolna fordításában)

A Susan George által emlegetett "titkos megbízói kör" igazi motivációit talán a halálhoz való viszonyukon keresztül érthetjük meg legjobban (ezt a vonatkozást a tanulmány nem tárgyalja).

Az eddigi történelem során ugyebár mindig vigaszt jelentett a "nép" számára, hogy a "hatalmasok" ugyanúgy halnak, mint ők: van valami, ami még náluk is hatalmasabb.

No, ez az, aminek vége. Tízezer évig élő zsarnok percéletű rabszolgákkal eddig nem volt, most már lehet.

Az a gyanúm, hogy minden tagadás és elrejtési, absztrahálási kísérlet ellenére a halál erősebben, potensebben van jelen a posztmodern miliőben, mint valaha.

Csak épp infernális vetülete dominál. Azaz a túlélés érdekében elvetik az újjászületés reményét (s ezzel olyan iszonyatot idéznek föl, amiről sejtelmünk is alig lehet).

terembura 2009.06.14 16:05:05

Molnargoreny: "öntudatos EU-polgár" alig akad az egyes nemzetállamok lakosságában

Bizony. Ez ott is megmutatkozik, hogy gyakorlatilag nincs olyan netes fórum, ahol európai polgárok európai ügyeket tárgyalnának. Pedig a neten minden van.

Persze van olyan hely, ahol németek tárgyalnak EU-s ügyeket németül, franciák franciául, britek angolul, stb. Néha beesik ezekre a fórumokra más tagállam polgára is, de érdemben nem tud sokat mondani, mert mindegyiken szigorúan nemzeti szempontból értékelik a közös ügyeket.

Van (néhány) olyan szakpolitikai kérdés, ahol van közös európai lobbizás, de ezek a mozgalmak is nemzeti berkekből indulnak és ott is gyökereznek.

Ilyen pl. a szoftver szabadalmak ügye.

en.wikipedia.org/wiki/Software_patent
en.swpat.org/wiki/Main_Page

European Patent Office
Patents for software?
European law and practice
http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/a0be115260b5ff71c125746d004c51a5/$file/patents_for_software_en.pdf

fsfe
Software Patents in Europe
www.fsfe.org/projects/swpat/swpat.en.html

FFII
Patentability and Democracy in Europe
How can industrial property be subordinated to modern economic policy?
eupat.ffii.org/

Mióta a latint, mint az európai intelligencia közös nyelvét a szélbe szórták, nem is igen lehet számítani konstruktív párbeszédre.

Megjegyzem éppen ezért széles körben terjesztett európai újság, folyóirat sincs, TV csatornáról nem is beszélve.

Szóval ahhoz, hogy legyen európai közvélemény úgy, ahogy ténylegesen volt a középkor és korai újkor folyamán, s amire bármiféle közös európai politika támaszkodhatna, először is közös nyelv kell. Ez abszolút megkerülhetetlen.

Azt is hosszan lehetne taglalni, hogy erre a szerepre - ismertsége ellenére - miért nem alkalmas az angol. De a többi európai nemzeti nyelv se.

Szerintem az egyetlen alkalmas jelölt erre a szerepre az Interlingua.

Union Mundial pro Interlingua
www.interlingua.com/interlingua-en

en.wikipedia.org/wiki/Interlingua

Ezt kéne tanítani minden EU tagállam minden iskolájában első idegen nyelvként. Megjegyzem, a Sacrum Regnum Hungariae se bomlott volna fel politikailag, ha nem változtatják meg a hivatalos nyelvét Alkotmányellenesen.

A fennmaradás másik előfeltétele az, hogy nemzetállamok helyett autonóm régiók legyenek az EU tagjai. Tehát pl. nem a Német Szövetségi Köztársaság, hanem külön-külön Bajorország, Szászország, stb., Franciaország helyett Burgundia, Elzász, Provance meg hasonlók, s.í.t. az összes "nagy" tagállam esetén.

A mai Csonka Magyarország kb. megfelel egy ilyen régiónak. De természetesen Erdélyország is.

Teljesen kilátástalannak tartom, hogy ilyen strukturális átalakítást a jelen felállás mellett ki lehessen kényszeríteni. Ezért az EU mostani formájában nem tartós, az első igazán súlyos vihar szétfújja és alig lesz olyan, aki ezen könnyet ejt.

Hosszabb (pár száz éves) időtávlatban azonban reális ez a program. Azért reális, mert - szellemi értelemben - már volt ilyen, valamikor. De ahhoz, hogy majdan megvalósulhasson, most kell belevágni.

terembura 2009.06.15 12:15:16

Na kérem. Itt a Kormányzati Tanácsadó Jósda elemzése az EP választás eredményéről. Egyenesen Szilvásy Péter, címeres gazember és jeles futóbolond tollából:

www.x-party.hu/lki/KTJ/relexiok/ktj-ep-09-06-07.html

terembura 2009.06.16 13:04:08

@Kitalátor feljegyzete: "nem is olyan hülyék"

Jaja. Itt a mérgezett cumi:

"3. A Jobbik előretörése várható volt, és megérdemelten szereztek három mandátumot. A legújabb programjukkal már-már a régi szép időket, a 80-as évek szocializmusát reaktíválják. A nagyon erős profitellenesség, és a pozitívabb ember és érték központúság időszerű már. Úgy tűnik, a Jobbik sokat akceptált abból, amit korábban jeleztünk felé."

Egyenest a Lélekkutató Intézettől.

Mozgás * Mosoly * Művészet * Misztika

Yrisz Klub (Hortobágyi őshalmok &. a Z-rádió élő műsora)
European Press Association
X-party
A Szépség Világnapja
Emese bál (A Kristálykorona műsora)
Országos Edzettségi Tesztnap
Miss Írisz Választás
Ezüstfátyol - hastánc stúdiók versenye
Szép Magyarország
Laharo Party
Kormányzati Tanácsadó Jósda
Talentum Teszt Centrum
TesTudaT Konferencia
Krémese regény
Írisz bál
Vállalkozók Klubja Egyesület

-- Csak mondom. Hogy a rák a vetésre ne menjen.

terembura 2009.06.15 11:27:21

@anzix11: "biciklis hülyegyerekek"

Jaja. Aki teker, az bizony energiát fogyaszt. A bringás olyan plusz 2000 kilokalóriát 100 km-en. Ez pedig megnövekedett széndioxid-kibocsájtással jár, hiszen egyrészt annak is muszáj lélegezni, aki biciklizik (sőt, többet is mint rendesen, különben megfullad), másrészt a többlet-kaját elő kell állítani és ahhoz is kell energia, ugyebár. Ugyanis aki sokat biciklizik, az nyilván többet eszik, különben nagyon éhes lenne mindig, végül éhen pusztulna.

Könnyű belátni, hogy az ember még biciklivel együtt se igazán hatékony közlekedési energiaforrás, hiszen az autó motorjával ellentétben nem erre tervezték.

Ezért ha mindenki biciklivel járna autó helyett, bizony nem csökkenne az üvegházgáz-kibocsájtás, hanem (jócskán) nőne. A biciklizés ugyanis 10-12 kg plusz széndioxiddal terheli a környezetet 100 kilométerenként. No meg a rengeteg metán, ami akkor keletkezik, ha tejet is mer inni az ürge (nem ő produkálja, hanem a tehén, de anélkül nincs tej, ugyebár). Arról nem is beszélve, hogy a bicikli lassú, így egy csomó jobban használható időt is elpocsékolunk.

Persze bringázni jó, szó se róla. Aki azonban nem ezért ül biciklire, hanem hogy megmentse a világot, az sötétagyú barom.

terembura 2009.06.16 08:56:59

@BLACI: "honnan veszed?"

Nem számolod bele a többlet élelmiszer előállítása során jelentkező széndioxid és metánkibocsájtást. Bocs.

terembura 2007.06.19 08:00:36

Hadosztálya a pápának nincs sok, de pápa van, katolikus egyház van, a Szovjetúnió kommunista (bolsevik) pártja elsö titkárának meg se hadosztálya, se országa, se semmije mára, ö maga sincs.

A spanyol inkvizició nem igazán egyházi intézmény, a végrehajtás ott is az állami hatóságok dolga volt. Néhány parancsolat mögött most is ott áll a törvény. Legalábbis a "Ne lopj!" és "Ne ölj!" parancsok végrehajtását elvileg ki lehet kényszeriteni. A feladat csupán annyi lenne, hogy ezt át kell ültetni a gyakorlatba is.

Tízparancsolat href.hu/x/2x5i

Azaz: minden cigánytelepen legyen rendörörs. De még ezt sem kell ilyen diszkriminativ módon megfogalmazni. Ott legyen rendörörs, ahol a bünügyi statisztikák szerint halmozódnak a büncselekmények.

Óvoda, iskola körül sem a pedagógusoknak kellene rendet tartani, legalábbis akkor nem, ha puszta gyerekcsinynél többröl van szó. New Jersey-ben pl. (két évet húztunk le ott) volt rendör az iskolában, az intézkedett, ha kellett - ott volt az irodája is. Pedig az nagyon békés kisváros volt, csak a folyó túlpartján gyilkoltak hetente.

Ugyanigy az óvoda- és iskolalátogatás ellenörzése is hatósági feladat, ha ennek anyagi következményei vannak.

Az ingyen segélyezésnek véget kell vetni. Ugyanazt a pénzt, amit most szociális segélyre költünk, közmunka-programokba kell átcsoportositani. Segély csak annak jár, aki valóban rászorul, pl. nincs lába.

A közegészséget veszélyeztetö magatartás ellen szintén fel lehet lépni hatósági eszközökkel, de a szigor mellé oktatást, szeretetteljes felvilágositást is kell társitani.

Nagyon világosan tudomásul kell venni és hangosan ki is kell mondani, hogy a gyerek nem akkor van kész, amikor kibújik az anyjából, hanem amikor becsülettel fel lett nevelve és kijárta az iskolát. Következésképp a gyerekvédelmi törvényeknek is érvényt kell szerezni, a veszélyeztetett gyereket ki kell emelni a családból, fö szabályként ideiglenesen, végszükség esetén örökre. Ehhez normális háttérintézményeket kell biztositani, olyanokat, amik legalábbis nem veszélyeztetik jobban a gyereket, mint az a környezet, ahonnan kiemeltük.

Cigányokról sok rosszat lehet mondani, de a gyerekeket tényleg szeretik. Csak éppen nem okosan - ha a gyerek sir, hogy nem akar iskolába menni, akkor nincs szivük kényszeriteni. A gyerek elvételének réme többnyire önmagában is elég nagy fegyelmezö erö, csak ritkán kell vele ténylegesen is élni.

Az iskolaorvosi, védönöi hálózatot meg kell erösiteni, biztositani kell a gyerekétkeztetést, hogy legalább a hiányos táplálkozástól és az ebböl következö testi- és szellemi visszamaradottségtól megmeneküljenek a purdék.

A felszines vallásosság még mindig jobb, mint a semmi. A cigány missziót mindenképp sokkal nagyobb erövel kellene folytatni - Del-Amerikában elég nagy tapasztalata van a katolikus egyháznak abban, hogy lehet szörnyen lepusztult népességet kiemelni a mocsokból, tanulni kell tölük.

terembura 2009.06.12 11:10:27

Ezt így konkrétan fölösleges 4x egymás után.

terembura 2009.06.12 13:53:22

@Karakó: Töröltem.

De ettől függetlenül. Kár idemásolni ekkora szöveget, mikor lehet linket is csinálni.

szombathely.jobbik.hu
Egy kisebbségi (sváb) levele zsidó és cigány polgártársaihoz
Zoli op csütörtök 04 június 2009 - 12:36:19
szombathely.jobbik.hu/news.php?item.196.2

Igaz, itt az aláírás Ritzel Rita, Bonyhád, nem pedig Sárdi László. Érdekes, hogy mindketten szóról-szóra ugyanúgy fejezik ki magukat. Ezek a svábok valóban csodálatosak.

terembura 2008.02.13 21:33:56

Amerikában, a faluban, ahol laktunk 4 zsinagóga volt: ortodox, szefárd, konzervatív és reform-zsinagóga. Utóbbiba agy csómó feka is járt.

terembura 2008.02.15 12:56:01

Afrikában sokféle nép él. Majdnem mind sötét bőrű, mert ott nagyon erős az UV sugárzás.

maps.grida.no/go/graphic/skin-colour-map-indigenous-people

Ez azonban nem jelenti azt, hogy genetikailag homogén lenne a nép, ellenkezőleg. Afrikán belül sokkal nagyobb genetikai különbségek vannak az egyes népcsoportok között, mint bárhol másutt a világon.

Az amerikai szerecsenek nem reprezentatív minta, mert nagy részüket néhány viszonylag kis területről importálták: a Guineai öböl környékéről, Angolából és - kisebb mértékben - a mozambiki partvidékről.

wysinger.homestead.com/mapofafricadiaspora2.html

Mivel akkoriban fehér ember nem bírt az afrikai ragályokkal és rövid úton belepusztult, ha beljebb merészkedett Feketeafrikába, a rabszolgakereskedők teljes egészében a helyi ügynökökre voltak utalva, akik szállították az árut. Ezért sok rabszolga csak olyan területen jött össze, ahol a helyi maffiózók ("királyok") szívesen eladták az alattvalóikat és a rendszeres rabszolgavadász terrorakciók során ejtett "hadifoglyokat". Ez nem mindenütt működött, mert voltak azért Afrikában is normálisabb népek.

terembura 2009.06.06 00:37:55

Húha. Pákó bíró lesz. Gyorsan pereskedjünk, amíg még lehet.

"Pákónak elege lett az örökös gúnyolódásból. Elhatározta, hogy visszatér a jogi egyetemre, folytatja a félbehagyott tanulmányait. Az az álma, hogy ő legyen az első fekete bőrű bíró Magyarországon"

Story online
Ki hinné? Hamarosan doktor lesz Fekete Pákó!
2009. június 4., csütörtök 16:00
www.storyonline.hu/hirek/pako_lesz_elso_fekete/16462/

terembura 2009.04.29 23:15:00

Az érzelmekről. Ugye kiderült, hogy Radnótit NEM a németek gyilkolták le, mint eddig hittük, hanem Tálas András hadapródőrmester parancsnoksága alatt Bodor Sándor tizedes, Kunos Sándor, Malakuczi János és Reszegi István honvédek.

Közülük Tálast 1947-ben más háborús bűncselekményekért halálra ítélte a népbíróság, ki is végezték. A többit viszont futni hagyták, hiába derült ki a disznóság 1975-re napnál világosabban. Mert Bodor és Reszegi - mit tesz Isten! - MSZMP tag.

Egyrészt: no comment.

Másrészt nagyon kíváncsi vagy az érzelmeimre. Hát ebben a speciális esetben szemernyi szégyent se érzek, arról biztosíthatlak. Ordítani viszont volna kedvem. Haragos vagyok, nem kicsit. Fel vagyok háborodva. Meg undorodom.

Abdai gyilkosok
Csapody Tamás, Népszabadság, 2009. április 25.
www.nol.hu/lap/hetvege/lap-20090425-20090425-11

terembura 2009.04.29 23:56:12

@lac1: "ismerős"

Az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt 1988/89-ben egy bizonyos Kunos Sándor, az Orosházi Mezőgép Vállalat művezetője. Nem hiszem, hogy azonos a gyilkossal, névazonosság lehet. Az Abdán fellépő Kunos 1944-ben volt 26 éves, 1988-ban hetven lett volna.

Az igazi lista
img.index.hu/new/belfold/igazilista.doc

Központi Bizottság
www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/mszmp/dc8/dcb/dd7?f=templates&fn=document-frame.htm&2.0

terembura 2009.04.30 00:20:18

@lac1: Az Péter, nem?

terembura 2009.04.28 00:04:05

@lac1: "van-e nemzeten túlnyúló globális érdek"

Persze hogy van, sok. És? Attól miért enné meg az egészet a fene?

terembura 2009.04.28 11:44:22

@lac1: "eme érdekek kiszolgálása jobban előre van tolva"

Ha így van, akkor ez torzulás. A kormányzatnak ugyanis semmi más érdeket nem szabad képviselnie, csakis és kizárólag a választópolgárok összessége (a politikai nemzet) érdekeit. Ez még csak nem is nacionalizmus, ez szimpla liberális demokrácia.

Külső érdek legfeljebb adok-kapok, valamit-valamiért kompromisszum keretében jelenhet meg, de ilyenkor nagyon világossá, átláthatóvá, nyilvánossá kell tenni a megegyezés feltételeit és körülményeit.

Tudom, hogy ez most nem így van. De ez csak annyit jelent, hogy ez nem liberális demokrácia itt, hanem pl. kleptokrácia.

Artikulálódnunk kell, követelményeket állítani, teljesülésüket számonkérni. Másként nem megy.

terembura 2009.04.29 16:18:32

@lac1: "A számonkérést hogy gondolod?"

Amit szeretnék megvalósítani, a következő:

Van a www.parlament.hu/ ugyebár. Itt baromi sok infó van, az összes szavazás összes adata, egyedi képviselőkig lebontva, a szavazás alapját képező irományok, minden.

Informatikai szempontból azonban rémálom. Kereshetetlen, kivonatolhatatlan, összegezhetetlen, áttekinthetetlen. Aki ezt csinálja, azt ki kell rúgni azonnal, elküldeni közmunkára szemetet szedni. Csak hogy legyen valami haszna is.

Nagyon szépen lehet specifikálni olyan adatformátumot, ami lehetővé teszi azt, hogy programokkal feldolgozható legyen a parlament.hu egész adattartalma. Ezt simán meg tudom csinálni, mondjuk egy RFC formájában, csak aztán kényszeríteni kell őket arra, hogy tartsák is magukat hozzá. Az utóbbi már politikai feladat.

No. Ha az adatok normálisan elérhetők, akkor el lehet indítani egy nyílt forráskódú kezdeményezést (open source projektet), ami mindenféle érdekes dolgot lehetővé tesz. A magját ennek is bírom specifikálni, de alapvetően nyitottnak kell lennie, azaz nem tudom, de nem is akarom előre megmondani, hogy ki mire használja a képviselő urak tevékenységének dokumentációját.

Csak példaként. Meg lehet csinálni azt, hogy minden érdeklődő szervezet, csoport, spontán társaság, személyek, akárki számára lehetővé tesszük, hogy a különböző "ügyeket", amik az Országgyűlés elé kerülnek, "beárazza". Azaz megjelölje azt, hogy neki mely ügyek fontosak és mennyire, illetve hogy abban a konkrét kérdésben a szavazás milyen kimenetelében érdekelt.

Aki ezt következetesen csinálja (persze jól áttekinthető interfészen), annak számára a progi már automatikusan értékeli a képviselőket. Az összeset. Mármint abból a szempontból, hogy az általa megjelölt és súlyozott érdekeket melyik milyen jól képviseli.

Aztán jöhet a meta-szint, persze. Ha összevadászok 18 értékelő szervezetet (állatvédőktől hagyományőrzőkön át linuxbuzikig) és súlyozom, hogy melyik szervezet értékrendszerével mennyire tudok azonosulni, akkor megkapom az összes képviselő értékelését a saját értékrendemben (anélkül, hogy a szavazásra kerülő egyedi iratok értékelésével kellene szaroznom).

Megfelelő API-kkal ebből egy tök osztott rendszert lehet csinálni, amihez mindenki könnyen csatlakozhat. Személy szerint meg erőforrásokkal is.

Ha már valamennyire működik, akkor egészen biztos, hogy a "médiamunkások" is használni fogják (mert lusták ahhoz, hogy saját anyaggyűjtés alapján saját véleményt formáljanak), így - újabb áttételen keresztül - frenetikus tömeghatásra lehet számítani.

Mindenesetre lenne olyan visszacsatolás, ami fölött se a média, se a pártok nem gyakorolhatnának igazi kontrollt.

Így vág(na) rendet az informatikus saját hagyományos szerszámaival.

terembura 2007.08.14 21:30:48

Többek között arra is jó lenne, amit javasoltam, hogy a különbözö fegyveres örökröl pontos állami nyilvántartás legyen és a bünözöket hatékonyabban ki lehessen szürni közülük.

A lakhely ill. területi alapon való szervezödés természtes. Mellesleg semmiféle állami ellenörzés nem lehet annyira hatékony, mint a gyakorlatok, kiképzés során egymást jól megismerö emberek véleménye, aminek alapján - megfelelö formális vizsgálat ill. jogorvoslati lehetöség mellett - ki lehet szórni azt, aki nagyon nem oda való és egyben visszavonni a fegyveres örként való müködési engedélyét is.

Amit az önkormányzatiságról mondasz, azzal egyetértek. A rendörséget is jó lenne közeliteni ehhez, akár úgy is, ahogy a közvetlenül választott rendörfönök (sheriff) intézménye müködik Amerikában, méghozzá a - szintén közvetlenül választott - polgármesternek (és nem a mittomémmilyen miniszternek) alárendelve. Ugyanezt az elvet lehetne érvényesiteni a Nemzetörség szervezetében is.

Ugyanigy, ami a biróságokat illeti, ott is ideje lenne visszahozni az esküdtszéket, aminek szintén szép hagyományai vannak a magyar jogtörténetben.

A Nemzetörség esetében meg kell találni a helyes egyensúlyt az önkormányzatiság, lokalitás, közvetlenül választott ellenörzö testületek illetve a hatékony együttmüködés, központi irányitás között. A szabályozás részletei itt nagyon fontosak lehetnek, de sok példát találhatunk mind a magyar történelemben, mint más államok gyakorlatában, tehát nem a semmiböl kellene épitkezni.

terembura 2007.08.17 14:06:45

Lehet, hogy igazad van és a Nemzetörség gerincét valóban a lelkes önkéntes fiataloknak kell adniuk. De én semmiképp sem mulasztanám el a lehetöséget a magánhadseregek tagjainak állami, társadalmi ellenörzés alá vonására. Nem mindegy, hogy szükségállapot esetén ezek a fickók kitöl kapják a parancsot.

terembura 2009.04.29 14:00:37

@vomit: "josok vagytok"

Ezt speciel nem volt nehéz megmondani előre. A pontos időzítést viszont igen. Nem is tudtuk, hogy talán egy jó évünk van már csak.

Nagyobb baj az, hogy most úgy próbálják a válságot "kezelni", hogy tovább rontják az elrontott struktúrát. Na most. Ha valami rossz, aztán még rontunk rajta, akkor az rosszabb lesz, ugye. Nem pedig jobb.

A világválság szerkezete
molnargoreny.blog.hu/2008/10/10/valsag_15

terembura 2009.02.24 21:40:36

@mavo: "Az ilyenekkel égeted magadat bazmeg"

Tényleg nem szólt róla, más volt a téma. És tényleg Békés Márton esett be udvariassági látogatásra. És tényleg nem mondott semmi értelmeset.

BékésMárton 2009.02.22. 18:41:47

Jó lenne előbb olvasni, aztán írni, Mavo. Lehet fordítva is, de minek.

terembura 2009.02.25 17:27:42

@web.spiderwoman: Ja, mint Ságvári elvtársnak Holzschlag szerint, harminckét neve van neki is.

terembura 2009.04.21 23:40:26

@Karakó: "külön érdekes kérdés, hogyan lehet a demográfia javítását úgy serkenteni, hogy a családtámogatás egy hatgyerekest se késztessen munkakerülésre"

Pl. így: molnargoreny.blog.hu/2008/01/03/demo

terembura 2009.04.21 18:22:17

@McT: "volt SzDSz-tag és máig libsi"

Isten hozott a klubban.

Mikor szakítottál velük? Én a Horn kormányba való belépéskor, ami olyan érzést keltett bennem, mint a hideg zuhany és súlyos gyomorrontás egyszerre (ez az, amikor az embernek kifordul a bele és vacog).

Libsi annyira maradtam kb, mint Deák Ferenc. Azaz a szó eredeti, normális értelmében teljesen.

Közkeletű és megrontott értelmében viszont semennyire.

terembura 2009.04.12 20:35:07

@Pelso..: "nagyon naiv vagy"

Nem igazán. Pontosan tudom, hogy vannak érdekviszonyok meg összefonódások és hasonlók, meg hogy a kérdés sokkal bonyolultabb, mint amennyire a laikus képzeli és hogy ezt rá kell bízni a szakemberekre.

De nem. Ilyen kérdésekben nem _akarok_ dörzsölt lenni meg jólértesült. Pont.

Van bőven olyan probléma, hol az egyrészt-másrészt helyénvaló lehet, de ez nem tartozik azok közé.

Amikor nyilvánvaló, hogy az ügyek állása immorális és igazságtalan, amikor ez _mindenki_ számára nyilvánvaló, akkor KÖTELESSÉGÜNK naívnak lenni.

Van olyan eset (és ez az) amikor a naivitás az egyetlen igazán gyakorlatias megközelítés. Még csak nem is muszáj ál-naívnak lenni: egyszerűen el kell utasítani mindent gyökeresen (azaz radikálisan), ami friss, naív nézőpontból tűrhetetlen és elfogadhatatlan.

Aki nem így jár el, az - Fletót eufemizálva - "gyenge emberi minőségű". Mint pl. Szekeres. Azaz - eredeti, kissé erőteljesebb megfogalmazásban - szarember.

terembura 2009.04.14 11:47:58

@arvisura: "valami módon megnézni"

Hogy képzeled? Még a kormánylista sincs meg. Megjegyzem kellenének az államtitkárok is, legalább.

Mármost van még egy probléma. Ezeket a titkosszolgák ugyan átvilágítják jól, de engem nem szoktak értesíteni az eredményről.

Arra meg sajnos nincs se apparátusom, se költségvetésem, hogy megismételjem a vizsgálatot.

További gond, hogy a Moszadnak sincs jelentési kötelezettsége felém.

Szóval ez így elég reménytelen. Legfeljebb anekdotikus anyagot gyűjthetünk a netről, de az nem sokat ér, te is tudod.

@Pelso..: "a racionális lépés"

Csak az állampolgári kezdeményezés (Bürgerinitiative) intézményét látom alkalmasnak arra, hogy kibillentse a befagyott, rossz egyensúlyt. Ez a Civil Összefogás Fórum talán valami, meglátjuk.

A lényeg annyi, hogy a polgárok tök kiszolgáltatottak, amíg alaktalan masszaként illetve - ami ugyanaz - elszigetelt egyénekként állnak szembe a "hatalommal".

Ha megszerveződnek, akkor viszont ellenállhatatlanok. Legfeljebb a brutális, nyílt diktatúra állíthatja meg őket (halálosztagok, célzott kivégzések illetve tömeges deportálás). Erre itt és most nem látok esélyt.

A magyar politikai kultúrának elég nagy baja, hogy konspiratív körülményekre van optimalizálva. Ez azt jelenti, hogy csak olyannal szeretünk együttműködni, akivel (majdnem) mindenben egyetértünk (mert különben árulástól kell tartani). Ez széttagoltsághoz, erőtlenséghez, cselekvésképtelenséghez vezet.

Ezzel szemben a helyes megközelítés az, hogy konkrét ügyekben _mindenkivel_ érdemes együttműködni, akivel legalább abban az egyetlen kérdésben egyetértünk, tekintet nélkül arra, hogy más kérdésekben mekkora a véleménykülönbség köztünk.

Jó (és aktuális) példa erre az előrehozott választások ügye. Itt az a helyes megközelítés, hogy szántszándékkal korlátozzuk a célkitűzést. Tehát NEM azt akarjuk elérni, hogy egycsapásra minden jó legyen, ami most rossz, hanem kizárólag annyit, hogy az Országgyűlés többségi határozattal oszlassa fel önmagát haladéktalanul. Hogy utána ki mit akar csinálni, az más kérdés, amivel más keretek között kell foglalkozni, majd.

Amíg ezt az "együgyűséget" meg nem tanuljuk, addig nekünk annyi.

A dolog másik oldala persze az, hogy még ha sikerül is elérni az előrehozott választást, azzal még semmi se oldódik meg. Tehát a közben megtanult önszerveződési és nyomásgyakorló technikákat továbbra is alkalmazni kell. Egészen addig, amíg van olyan ügy, amiben elsöprő többséget lehet felsorakoztatni az alkotmányos népképviselettel szemben.

Ez ugyanis önmagában se normális állapot, hiszen a népképviselet éppen arra való, hogy a népet képviselje. Mondjuk.

terembura 2009.04.19 15:33:19

@McT: "ha valamikor, akkor most az előrehozott választás"

Azon mulatok (kicsit fogcsikorgatva), hogy ha tavaly, mikor a népszavazás hatására felbomlott az MSZP-SZDSZ koalíció, tök normális és kézenfekvő megoldás lett volna a parlament azonnali önfeloszlatása s az ezt követő előrehozott választás. Egyrészt azért, mert a népszavazás nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány társadalmi támogatottsága megszűnt, másrészt azzal, hogy az SZDSZ kivonult a kormányból, kiderült, hogy a parlamenti támogatottság is bizonytalan.

Egy darabig persze lehetett még trükközni, bevonni egyes ügyekbe a (nemlétező) MDF-et, meghagyni az SZDSZ-nek a zsíros felügyelőbizottsági helyeket s ezzel kritikus pillanatokban megvásárolni a szavazatait, de ami azóta folyik, az ettől még kristálytiszta nyűglődés.

Ahhoz, hogy ebbe a lehetetlen szituációba belemenjenek, jó adag önsorsrontó hajlam kellett. Vagy - ami ugyanez álruhában - a valóságérzék totális megrokkanása.

Ha tavaly nyáron választás lett volna, azt nyilván megnyeri a FIDESZ. De még szinte fel se áll az új kormány, októberben a világgazdasági összeomlást teljes svunggal megkapja a pofájába. Úgy rá lehetett volna fogni a Zorbánra az amerikai jelzálogpiac összeomlását, hogy csak ropog!

De nem tanultak ebből se. A nyomorultjai egyre mélyebbre csúsznak a gödörbe. És nem tudják (lehetséges ez? a XX. századdal hátunk mögött?), hogy a gödörnek NINCS feneke.

Némiképp elszomorító persze, hogy minket is rántanak magukkal le, le, lefele.

terembura 2009.04.16 10:03:54

@Molnargoreny: "a másik fél kezdése"

Az mindig úgy kezdődik, hogy a másik visszaüt.

A II. Világháború kezdetén a Német Birodalom pl. NEM támadta meg a Brit Birodalmat, hadat se üzent neki. Ezzel szemben a britek hadat üzentek a németeknek. Persze azért, mert Németország megtámadta Lengyelországot. De Lengyelországot megtámadta a Szovjetúnió is (igaz, pár nappal később), neki mégse üzent hadat senki. Pedig a komcsik lemészárolták az egész lengyel tisztikart, ami - tisztán emberi jogi szempontból - legalábbis aggályos.

terembura 2009.04.16 13:25:41

@neutrinoo: "nem menti fel a németeket"

Felmentésről szó sincs. Ha kicsit utánanézel, rá kell jönnöd, hogy nem is volt. Gyakorlatilag minden német háborús bűnöst, akit sikerült letartóztatni, bíróság elé állítottak és elítéltek. Jogellenes felmentő ítéletről tudomásunk nincs.

Ezzel szemben például Dwight David “Ike” Eisenhower tábornokot még csak bíróság elé se állították. Épp ellenkezőleg. Megválasztották az USA elnökének (1952-ben, majd 1956-ban ismét).

Pedig még a náci felső vezetésben is csak kevés hozzá fogható háborús bűnös volt. És ez nem csak afféle szerény vélemény.

Ha másért nem, akkor - az európai hadszíntér szövetséges erőinek főparancsnokaként - 1945 március 10.-én kiadott utasításáért, amivel a német hadifoglyokat (PoW - Prisoner od War) átminősítette "lefegyverzett ellenséges erővé" (DEF - Disarmed Enemy Forces).

Ez azért volt fontos, mert az 1929-es genfi egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódot nagyon pontosan előírja, viszont lefegyverzett ellenséges erőről egy szót se ejt.

Convention relative to the Treatment of Prisoners of War. Geneva, 27 July 1929.
www.icrc.org/ihl.nsf/FULL/305?OpenDocument

State Parties
www.icrc.org/ihl.nsf/WebSign?ReadForm&id=305&ps=P

Ha alaposan megfigyeled, akkor észreveheted, hogy az USA 1932 február 4.-én, a Német Birodalom pedig 1934 február 21.-én ratifikálta az egyezményt (Magyarország 1936 szeptember 10.-én, a Szovjetúnió meg soha).

Ez azt jelenti, hogy az átminősítéssel Eisenhower tábornok úr törvényt sértett. Nem kicsit, nagyon. Normális viszonyok között tehát a katonai ügyészségnek azonnal vádat kellett volna emelnie ellene, de semmi ilyesmi nem történt.

Ezzel szemben elmozdította George Smith Patton tábornokot, aki szabotálta a parancs végrehajtását. Hadbíróság elé persze nem állította, mert akkor kiborult volna a bili. De később (1945 végén) azért csak eltették láb alól az amerikai hadsereg egyik legjobb parancsnokát, a háborús hőst (az OSS - Office of Strategic Services, a CIA elődje - és a KGB közös rendezésében).

Az adminisztratív átminősítésnek volt pár százezer halálos áldozata, mert a törvény szerint hadifogolynak ugyanolyan élelmezés jár, mint a saját hadsereg katonáinak, DEF-et viszont lehet éheztetni. És tényleg, nem nagyon adtak nekik enni (kb egymillió embernek) amellett, hogy persze a szabad ég alatt kellett lakniuk (az őszi esők idején is). A DEF táborokban _heti_ 3-4% volt a halálozási ráta.

terembura 2009.04.16 13:59:59

@neutrinoo: "az embertelenséget a diktatórikus alapon működő rendszerek követték el"

Hm. Figyelmedbe ajánlom a Morgenthau tervet meg az ennek nyomán (1945 március 20.-án) kiadott JCS 1067-et (ami 1947 júliusáig volt hatályban).

en.wikipedia.org/wiki/JCS_1067#Overview

Ennek következtében például 1945/46-ban a megszállt Németországban 60% volt a csecsemőhalandóság. Mert szoptatós anyának napi 600 kalóriával több kaja kell, különben elapad a teje. Kicsit játsszál az interaktív korfával, látni fogod, miről beszélek.

DESTATIS animated population pyramid for Germany
www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Content/Statistiken/Bevoelkerung/VorausberechnungBevoelkerung/InteraktiveDarstellung/Content75/Bevoelkerungspyramide1W1,templateId=renderSVG.psml

Amúgy a háború utáni két évben milliók haltak éhen (az áldozatok számát illetően a becslések másfél és kilencmillió között mozognak). A tökéletesen törvénytelen PoW -> DEF átsorolásnak is az volt a (nem kicsit cinikus) indoklása, hogy nem lenne igazságos, ha a német hadifoglyok jobban táplálkoznának, mint a polgári lakosság.