Regisztráció Blogot indítok
Adatok
dosztijevszkij

0 bejegyzést írt és 4 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.11.27. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
irodalom házidoga Ibsen - A vadkacsa 2009.12.28 09:08:15
Ez a regény nekem sokkal jobban tetszett, mint a Sirály, pedig a vadkacsának is elég abszurd a története. Ibsen csak a másik felvonásban tárja az olvasó elé, hogy miért vadkacsa a regény címe. Az első fejezet elég unalmas is, mert abban az olvasó csak a szereplői kapcsolatokat…..
dosztijevszkij 2009.12.30 14:16:34
irodalom házidoga Verlaine - Őszi chanson 2009.12.15 20:28:00
Ez a vers az elmúlásról szól. Általában az ilyen szomorú hangulatú verseket nem szeretem, de ez most tetszett, főleg a dallamossága miatt. Nagyon tetszik ez a "hangszimbolika". Jó olvasni a verset, mert Verlaine csodálatosan "játszik" a magánhagzókkal. Maga a vers…..
dosztijevszkij 2009.12.16 22:06:13
A költő nem feltétlenül azt az állapotot jeleníti meg, amiben ő van, pl. Petőfit az első versei alapján nagyivónak hitték, holott nem nagyon bírta a komoly italozásokat, vagy van az a közhely, hogy szerelmes verset jellemzően nem szerelmes állapotban írunk. Mármint jót. Ha szerelmesek vagyunk, nincs meg a kellő distinkció, a kellő távolság ahhoz hogy verset írhassunk róla. Nekem tetszik, amit írsz. Van egy anekdota Illyés Gyuláról, valami olyasmi, hogy egy párizsi könyvtáros nagyon flegmán viselkedett vele, majd ő elkezdte szavalni ezt a verset a magyar fordításban. Erre a könyvtáros megkérdezte, hogy milyen francia nyelvjárásban volt ez (ti. annyira imitálja a francia hangzást), és a történet úgy végződik: "hajnalig beszélgettünk".

Peti
irodalom házidoga Gogol: Az orr 2009.10.30 13:08:00
Nagyon tetszik nekem mikor egy-két ember elolvas egy könyvet és utána bemutatják az osztálynak. Ez a "könyvajánló féle" vagy meghozza az kedvemet ahhoz, hogy elolvassam vagy éppen eldöntöm, hogy ezt biztosan nem fogom elolvasni. Ennél a műnél éppen azt…..
dosztijevszkij 2009.11.27 11:12:46
annyire belejöttem, hogy ide is kell fűznöm egy piciny, jelentéktelen kommentárt.
gogolt lehet szeretni vagy utálni, ez idáig oké. konkrét műveiről is lehet vitatkozni. nade álljon meg a menet, te kifakadsz azért, mert egy mű "totál lehetetlen, semmi vaslóságalapja nincs"? tehát eszerint csak a referenciális olvasás által olvasott referenciális irodalom (?) megengedhető, mert az irodalmi műnek és a valóságnak szoros viszonyban kell lennie? tornocky anita klasszikus mondatával szólva: és akkor ezt így most hogy?
a művészetnek a fikció, a kitalált, az elképzelt, a fantázia stb. az alapja. benne van a nevében: mű-vészet. nem igazi. persze nagy különbség van egy realista-naturalista leírás, meg egy ellenutópiaszerű elbeszélés között, de nem akkora, mint elsőre látszik. mindkettő szöveg, és a maga módján mindkettő fikció. meg aztán, mondja már meg valaki, hogy mi az a sokat emlegetett "valóság", amihez közel kéne maradnia az irodalomnak! én is mást látok, te is mást, mások a tapasztalataink, a világlátásunk..., szóval nehéz lenne összehozni, pedig csak ketten vagyunk.
szóval azt mondom, az orr kapcsán kifejtett vélemény oké, de az alapállásod nem feltétlenül gyümölcsöző az irodalmi művekről való beszédben.
:)

Peti
irodalom házidoga Dosztojevszkij - Bűn és bűnhődés 2009.09.23 20:54:00
Szerintem nem árulok el újat azzal, hogy nem olvastam el teljes terjedelmében a művet. Inkább rövidítve, úgy viszont tetszett, de mégse tudtam rávenni magamat, hogy elolvassam azt a 661 oldalt. Tetszett, hogy Raszkolnyikov (a főszeprelő:) azért döntött úgy, hogy megöli az…..
dosztijevszkij 2009.11.27 11:01:40
ha megengedsz egy szerény hozzászólást, szerintem óriási hibát követtél el azzal, hogy nem olvastad végig a művet. nem vitatom, hogy bizonyos életkorban és bizonyos érdeklődési kör mellett egy vaskos könyv a kultúra megmászhatatlan hegyormának tűnhet, de éppen a bűn és bűnhődés az a klasszikus remekmű (nálam benne van a top 5 könyv ever-ben), amit egyszerűen el kell olvasni. igaz, már önmagában a sztori is van annyira érdekes (krimi), hogy lehessen róla beszélni, de a figurák mélységes belső vívódásait, a mélypszichológiát és minden emberismeretet is tökéletesen használva leírt radikláis élethelyzeteket, a nyomozás fullasztó légkörét, raszkolnyikov embertelen vívódását a különböző (egyéni, társadalmi) etikai "stádiumok" között, az elesett prostituálttal szövődő éteri szerelmét és a sajátosan orosz világot nem lehet a rövidítettből megérteni. ha belinszkij szerint az anyegin az orosz élet enciklopédiája, akkor a bűn és bűnhődés (valójában szerencsésebb lenne bűn és büntetésre fordítani az eredeti szerint) az egyetemes élet enciklopédiája. van benne gyilkosság, eszmélkedés, szendvedés, nyomor, lelepleződés, meg remény, remény az évtizednyi szibéria utáni újrakezdésre. ha csak a krimiszálat nézzük, hát az a jelenet, amikor raszkolnyikov bevallja porfirijnek, hogy ő a gyilkos! hát az megéri mind a 661 oldalt! aaz maga a katarzis! na mindegy. azért vagyok ennyire elfogult, mert ez a regény az első igazi olvasmányélményem volt, én is tartottam-féltem a vaskos könyvektől, de utána végigfaltam dosztojevszkijt, és ez az ő dicsérete.
na. szerintem a rövidített változattal "csak" az irodalmi mű lényege sikkad el, már ugye ha az irodalmi mű értelme az esztétikai szféra.
javaslom, ha egyszer beteg leszel (ne legyél!), vedd a kezedbe ezt a könyvet. nagyon megéri.

Peti
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása