Adatok
heizer
0 bejegyzést írt és 267 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Meglepve tapasztalom az internetes felületeken, más csapatok szurkolói (de még magukat szakértőnek nevező személyek is) mennyire vitatják, hogy Fradi a legnagyobb magyar csapat. Valószínűleg ez lesz az eddigi legmegosztóbb posztom, hiszen ők ezúttal vitatni fogják a tényt. Én mindenesetre…..
heizer
2020.07.23 14:37:59
@Yumurdzsak: Nem írtam is. "- hiába voltak jelentős hazai sőt nemzetközi bravúrjai a 90-00-s években,"
De a 90-es évektől már egyik magyar klubnak sincs aranykora, mivel a magyar foci sehol sincs.
Szigorúan persze van, hiszen ez az időszak a Debrecen, a Fehérvár úgymond aranykora, dehát, na...
De a 90-es évektől már egyik magyar klubnak sincs aranykora, mivel a magyar foci sehol sincs.
Szigorúan persze van, hiszen ez az időszak a Debrecen, a Fehérvár úgymond aranykora, dehát, na...
Spekulatív Zóna
Vajon miért importáljuk kérdés nélkül az amerikai kultúrharc mintáit?
2020.07.02 13:43:16
Nem csitul a kultúrharc a fantasztikumban se külföldön, se itthon. Ami nagyobb fájdalom, hogy az itthoni kultúrharc tulajdonképpen csak homályos tükörképe a kintinek, és abból is gyakorlatilag csak az egyik oldalnak...
Az elmúlt néhány év tendenciájahoz hűen idén is egyre több pénzt áldoznak a különböző streaming szolgáltatók a saját gyártású sorozataikra, és ez évről évre egyre jobban kifizetődőnek tűnik. 2019 nagy dolgokat tartogatott a sorozatok világa számára, ugyanis véget ért minden idők eddigi…..
A környezetvédelem, a fenntarthatóság, meg úgy általában a jó lelkiismeret ígérete olyan politikai "termékké" vált az elmúlt években a nyugati társadalmakban, amely megkerülhetetlen, ha jól akar szerepelni egy-egy párt a választásokon. Csodálatos dolgokra és borzasztó rombolásra is lehet használni…..
System error / rendszerhiba – ez a számítástechnikai kifejezés jutott először eszembe, amikor megnéztem az HBO csernobili balesetről szóló minisorozatát. A film fő üzenetei a véleményem szerint valójában nem is elsősorban a csernobili balesetről és nem is az atomenergiáról, hanem arról a hibás…..
heizer
2019.06.27 13:56:20
@invalid user name: Szerintem ezen a ponton óriásit bicsaklik a film mondanivalója, de úgy látszik, csak számomra.
Erővel sulykolja a film a fejbe, hogy a baleset a hazug, képmutató szovjet rendszer miatt következett be, és ez a felelős az egészért.
Noha ezt a film sztorija nem támasztja alá.
Kiderül a filmből ( igaz e vagy nem, nem tudom), hogy a teszt elvégzése azért lett sürgős mert a három ember egyéni előremenetele bánta volna. Így aztán a lefelé taposás jegyében Gyatlov szó szerint tűzön vizen át túl akart lenni a teszten.
Nincs utalás arra, hogy Gyatlov ne lett volna alkalmas a munkájára.
Vagyis a balesetet nem a rendszerbe kódolt hiba, mint a film üzenni akarja, hanem az egyéni döntések okozták, amik szándékosan figyelmen kívül hagytak minden biztonsági és kollegális figyelmeztetést, és kiikktattak minden biztonsági rendszert.
A robbanás előtti időben - nekem úgy tűnt- több pont is volt, ahol visszafordulhattak volna, de nem tették.
Az eltitkolt tervezési hiba, a film alapján nem tűnik akkora hibának, mint sugallni akarják. Biztos hozzájárult a végeredményhez, de amikor a vészleállítóra rátenyereltek a reaktor már bőven a névleges teljesítmény felett robogott, és valahol azt is olvastam, hogy nem is biztos, hogy működött volna, mivel a rudak, vagy a rudak járatai az iszonyatos hő miatt eldeformálódtak.
Nem mentegetni akarom a szovjet rendszert, de az a helyzet, hogy egyéni karrierérdekből vagy anyagi többlethaszon, spórolás miatt, esetleg vmi félreértett büszkeségből, a kapitalista rendszerekben is bőven benne van az ipari katasztrófa lehetősége, ahogy az meg is történt számtalanszor, nem egyszer több halálos áldozattal mint Csernobilban.
Szerintem ez a film túlságosan elkeni az egyéni felelősséget, és minden áron a rendszert akarja felelőssé tenni a balesetért. Amiben ugyan lehet kanala, de nekem lényegesen kisebbnek tűnik ebben az esetben,mint azt sulykolja a film. Mondjuk Majakhoz képest.
És most őszintén: ha az ember a filmbéli Gyatlovot nézi, és arra gondol, hogy a katasztrófa sok más mellett tevékenyen közrejátszhatott az SzU összeomlásában, akkor önkéntelenül is adja magát a kérdést, hogy ez az ember tényleg ennyire ostoba, vagy esetleg fizetnek érte neki? Tudom, ez konteo, amibe úgy hallani, az oroszok is kapaszkodnának.
Pontosan az ilyenek miatt számomra a film nem koherens. Tol egy üzenetet szájbarágósan, amit azonban saját maga cáfol meg, vagy csak részben, áttételesen támaszt alá.
Erővel sulykolja a film a fejbe, hogy a baleset a hazug, képmutató szovjet rendszer miatt következett be, és ez a felelős az egészért.
Noha ezt a film sztorija nem támasztja alá.
Kiderül a filmből ( igaz e vagy nem, nem tudom), hogy a teszt elvégzése azért lett sürgős mert a három ember egyéni előremenetele bánta volna. Így aztán a lefelé taposás jegyében Gyatlov szó szerint tűzön vizen át túl akart lenni a teszten.
Nincs utalás arra, hogy Gyatlov ne lett volna alkalmas a munkájára.
Vagyis a balesetet nem a rendszerbe kódolt hiba, mint a film üzenni akarja, hanem az egyéni döntések okozták, amik szándékosan figyelmen kívül hagytak minden biztonsági és kollegális figyelmeztetést, és kiikktattak minden biztonsági rendszert.
A robbanás előtti időben - nekem úgy tűnt- több pont is volt, ahol visszafordulhattak volna, de nem tették.
Az eltitkolt tervezési hiba, a film alapján nem tűnik akkora hibának, mint sugallni akarják. Biztos hozzájárult a végeredményhez, de amikor a vészleállítóra rátenyereltek a reaktor már bőven a névleges teljesítmény felett robogott, és valahol azt is olvastam, hogy nem is biztos, hogy működött volna, mivel a rudak, vagy a rudak járatai az iszonyatos hő miatt eldeformálódtak.
Nem mentegetni akarom a szovjet rendszert, de az a helyzet, hogy egyéni karrierérdekből vagy anyagi többlethaszon, spórolás miatt, esetleg vmi félreértett büszkeségből, a kapitalista rendszerekben is bőven benne van az ipari katasztrófa lehetősége, ahogy az meg is történt számtalanszor, nem egyszer több halálos áldozattal mint Csernobilban.
Szerintem ez a film túlságosan elkeni az egyéni felelősséget, és minden áron a rendszert akarja felelőssé tenni a balesetért. Amiben ugyan lehet kanala, de nekem lényegesen kisebbnek tűnik ebben az esetben,mint azt sulykolja a film. Mondjuk Majakhoz képest.
És most őszintén: ha az ember a filmbéli Gyatlovot nézi, és arra gondol, hogy a katasztrófa sok más mellett tevékenyen közrejátszhatott az SzU összeomlásában, akkor önkéntelenül is adja magát a kérdést, hogy ez az ember tényleg ennyire ostoba, vagy esetleg fizetnek érte neki? Tudom, ez konteo, amibe úgy hallani, az oroszok is kapaszkodnának.
Pontosan az ilyenek miatt számomra a film nem koherens. Tol egy üzenetet szájbarágósan, amit azonban saját maga cáfol meg, vagy csak részben, áttételesen támaszt alá.
Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp
Eredményhirdetés: történelemformáló ütközetek
2019.06.23 12:15:40
Pár nappal ezelőtt egy szavazással egybekötött vitaposzt keretein belül az elmúlt 2500 év sorsdöntő szárazföldi csatáiról beszélgettünk közel 300 kommenten keresztül. Szokásunkhoz híven most értékeljük a voksolás eredményét, újabb felületet biztosítva a kulturált véleménykülönbségek korrekt…..
Amikor a keresztények azzal jönnek, hogy az európai kultúra keresztény, vagy, hogy az alapja keresztény, akkor nekünk, ateistáknak az lehet a gondunk, hogy egy igen hosszadalmas, és körülményes vitának nézünk elébe, ha ellentmondunk. És általában nagyon nehéz meggyőzni a keresztényeket, mert…..
heizer
2019.05.07 09:09:14
@Brendel Mátyás: Az indexen bőven vannak olyanok, akik nem katolikusok, ugyanakkor keresztények. Ugyanakkor a fő állításodat továbbra sem vitatom, vagyis hogy az európai kultúra igen jelentős részben nem keresztényi. Sőt, azt gondolom, hogy ami keresztényi benne, az sokkal inkább protestáns és a protestantizmusban gyökerezik, mint katolikus.
A fentiek miatt gondolom elsősorban, hogy a vatikáni indexre való hivatkozás ugyan példának jó, viszont Európa keresztényi meghatározottságában nem perdöntő.
Ami perdöntő szerintem, az a mindennapok átlagemberének etikája, és hozzáállása a világhoz. Ha ilyen szempontból nézem, akkor Európa kultúrája ma, nagy jóindulattal talán azt mondhatni, olyan,mint a tékozló fiú. Persze vannak elvek, amik fontosak meg minden, ne öljünk, ne lopjunk, ne bántsunk másokat, szeressük egymást, de ezek főleg a szavak szintjén működnek. Még a tényleges keresztények nagyobb része is, ha valóban komoly döntési helyzetbe kerül, akkor sokkal többször követ el bűnt, a saját vallása szerint is, mint ahányszor nem.
Ezek a felmérések, hogy a lakosság hány százaléka hisz valami természetfeletti istenségben semmit nem jelentenek a keresztényi meghatározottság szempontjából. Ahogy az sem, hányan imádkoznak miatyánkot egy zuhanó repülőn, vagy fohászkodnak vészhelyzetben istenhez.
Az európai keresztény elvek, ugyan mély lenyomatot hagytak az európai emberekben, de jelenleg, átlagban semmivel sem mélyebbet, mint a szekularizá ió, az ateizmus, a felvilágosodás, '68, vagy éppen a kommersz popkultúra.
Ezekre épp akkora súllyal lehetne hivatkozni az európaiság szemszögéből, mint a kereszténységre.
A fentiek miatt gondolom elsősorban, hogy a vatikáni indexre való hivatkozás ugyan példának jó, viszont Európa keresztényi meghatározottságában nem perdöntő.
Ami perdöntő szerintem, az a mindennapok átlagemberének etikája, és hozzáállása a világhoz. Ha ilyen szempontból nézem, akkor Európa kultúrája ma, nagy jóindulattal talán azt mondhatni, olyan,mint a tékozló fiú. Persze vannak elvek, amik fontosak meg minden, ne öljünk, ne lopjunk, ne bántsunk másokat, szeressük egymást, de ezek főleg a szavak szintjén működnek. Még a tényleges keresztények nagyobb része is, ha valóban komoly döntési helyzetbe kerül, akkor sokkal többször követ el bűnt, a saját vallása szerint is, mint ahányszor nem.
Ezek a felmérések, hogy a lakosság hány százaléka hisz valami természetfeletti istenségben semmit nem jelentenek a keresztényi meghatározottság szempontjából. Ahogy az sem, hányan imádkoznak miatyánkot egy zuhanó repülőn, vagy fohászkodnak vészhelyzetben istenhez.
Az európai keresztény elvek, ugyan mély lenyomatot hagytak az európai emberekben, de jelenleg, átlagban semmivel sem mélyebbet, mint a szekularizá ió, az ateizmus, a felvilágosodás, '68, vagy éppen a kommersz popkultúra.
Ezekre épp akkora súllyal lehetne hivatkozni az európaiság szemszögéből, mint a kereszténységre.
Kezdjünk egy erősnek tűnő indítással. A központi hatalmak 1918 késő tavaszára katonailag megnyerték a Nagy Háborút. Csak mivel akkoriban az volt a mondás, hogy a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy katonákra bízzák, politikai döntés született. Ezen okból pedig a központi hatalmak nem…..
heizer
2018.10.31 10:18:39
@chrisred: Így van. Ezért habókos az olyan kijelentés, hogy a Központi Hatalmak katonailag megnyerték a háborút. Nem nyerték meg, katonailag sem.
Egyébként a vietnámi háborút is megnyerte az USA - katonailag.
Egyébként a vietnámi háborút is megnyerte az USA - katonailag.
heizer
2018.10.31 15:20:00
@EU zászlót mindenhova!: Amikor patkányforradalomról beszélünk, abba történetesen beleérted a magyar lakosság bő 90%-t, mert körülbelül ennyi embernek volt herótja az egész háborútól.
Tiszát hiába síros vissza, ha az egész ország annyira gyűlölte, hogy személyesen ajánlotta Károlyi kinevezését.
Tisza hibázott: ha hónapokkal, vagy egy évvel korábban - valamilyen formában - kivezeti a Magyar Királyságot a háborúból (és ezzel az OMM-ből is), formálisan elismerve, hogy minden, de minden áldozat teljesen hiábavaló volt, akkor ő maga feltehetőleg ugyanúgy végzi, viszont talán elérhető lett volna egy rendezett átmenet.
De egyszerűen ez fikció, az ember általában kitart a legvégsőkig a rossz döntések mellett, vagy reménykedik egy kedvező átmenetben, főleg, ha az nagyon sok embert érint.
Tiszát hiába síros vissza, ha az egész ország annyira gyűlölte, hogy személyesen ajánlotta Károlyi kinevezését.
Tisza hibázott: ha hónapokkal, vagy egy évvel korábban - valamilyen formában - kivezeti a Magyar Királyságot a háborúból (és ezzel az OMM-ből is), formálisan elismerve, hogy minden, de minden áldozat teljesen hiábavaló volt, akkor ő maga feltehetőleg ugyanúgy végzi, viszont talán elérhető lett volna egy rendezett átmenet.
De egyszerűen ez fikció, az ember általában kitart a legvégsőkig a rossz döntések mellett, vagy reménykedik egy kedvező átmenetben, főleg, ha az nagyon sok embert érint.
H&H
Károlyi után ismeri el a háború elvesztését Tisza István, míg a nemzetiségi képviselők nyíltan nemzeti önállóságot hirdetnek
2018.10.16 23:00:00
„Ezt a háborút elvesztettük” – általában így idézik a parlamentben 1918. október 17-én felszólaló Tisza Istvánt, hősies pózba merevítve a konzervatív grófot, az egy éve megbukott miniszterelnököt, aki (mintha) vállalta (volna) a vereség pillanatában a felelősséget. Ám még ezt sem bírta úgy kimondani…..
heizer
2018.10.19 09:44:59
@ősbölény: Lépjünk túl azon, hogy bárki egyszemélyben felelőssé tehető Trianonért. Ez egy olyan kataklizma volt, amit esetleg kicsit jobban lehetett volna kezelni, de megakadályozni biztosan nem.
Mi az, hogy magyarság az Árpád-korban nem népesítette be a Kárpát-medencét?
A török háborúk előtt több mint 80 % volt a magyarok aránya a népességen belül (valószínűleg, mindenhol éltek magyarok, a magyar volt az államalkotó nemzet, és elég jól integrált és működött együtt más nemzetiségekkel (ezek a fogalmak ugye akkor még mást vagy semmit sem jelentettek): a kunok, jászok, szászok, besenyők integratív részét képezték a magyarságnak.
Ezekből és a felsorolt és valóban bővíthető világtörténelmi előképekből teljesen egyértelműnek tűnik, hogy korabeli magyar politikus egyszerűen nem juthatott arra a következtetésre, hogy csonkoljuk az országot önkéntesen, mert akkor jobb lesz. Az 1000 éves, egységes Magyar Királyság nem holmi, a történelem homályába vesző álomkép volt, létező megélhető valóság.
A helyzet olyan volt, mintha valakinek azt mondanád, vág le a krjaid a lábaid, különben véged van. Eléggé belátható, hogy erre bárki a világon iszonyatos, rettenetes és egyértelmű, vitathatatlan végszükségben volna csak képes, és valószínűleg felmerülne benne, hogy érdemes e, hiszen akkor elvérzik, és éép úgy elvész.
Trianon rettenete ez volt. Épeszű ember ebbe az ügybe nem ment volna bele magától (akkori tudása szerint) elvették hát tőle erővel. A magyarok pechje, hogy ez a választás egy olyan pillanatban érte, amikor a világháború miatt teljesen bénult volt, immunrendszere, ellenállóképessége (sőt, szándéka sem nagyon) nem volt.
India mióta is volt a britteké? Mennyire is számított a brittek törzsterületének. Mikor volt olyan, hogy a brittek akárcsak 30%-os arányt elérjenek Indiában, vagy ők legyenek ott az államalkotó nemzet? A brittek voltak ott előbb, vagy az indiaiak?
Hagyjuk már az ilyet, nagyon-nagyon nem ugyanaz.
Mi az, hogy magyarság az Árpád-korban nem népesítette be a Kárpát-medencét?
A török háborúk előtt több mint 80 % volt a magyarok aránya a népességen belül (valószínűleg, mindenhol éltek magyarok, a magyar volt az államalkotó nemzet, és elég jól integrált és működött együtt más nemzetiségekkel (ezek a fogalmak ugye akkor még mást vagy semmit sem jelentettek): a kunok, jászok, szászok, besenyők integratív részét képezték a magyarságnak.
Ezekből és a felsorolt és valóban bővíthető világtörténelmi előképekből teljesen egyértelműnek tűnik, hogy korabeli magyar politikus egyszerűen nem juthatott arra a következtetésre, hogy csonkoljuk az országot önkéntesen, mert akkor jobb lesz. Az 1000 éves, egységes Magyar Királyság nem holmi, a történelem homályába vesző álomkép volt, létező megélhető valóság.
A helyzet olyan volt, mintha valakinek azt mondanád, vág le a krjaid a lábaid, különben véged van. Eléggé belátható, hogy erre bárki a világon iszonyatos, rettenetes és egyértelmű, vitathatatlan végszükségben volna csak képes, és valószínűleg felmerülne benne, hogy érdemes e, hiszen akkor elvérzik, és éép úgy elvész.
Trianon rettenete ez volt. Épeszű ember ebbe az ügybe nem ment volna bele magától (akkori tudása szerint) elvették hát tőle erővel. A magyarok pechje, hogy ez a választás egy olyan pillanatban érte, amikor a világháború miatt teljesen bénult volt, immunrendszere, ellenállóképessége (sőt, szándéka sem nagyon) nem volt.
India mióta is volt a britteké? Mennyire is számított a brittek törzsterületének. Mikor volt olyan, hogy a brittek akárcsak 30%-os arányt elérjenek Indiában, vagy ők legyenek ott az államalkotó nemzet? A brittek voltak ott előbb, vagy az indiaiak?
Hagyjuk már az ilyet, nagyon-nagyon nem ugyanaz.
Ferenc pápa átölelt egy gyermeket, aki sírva kérdezett meghalt édesapja sorsáról. A szentatya múlt vasárnap látogatott meg egy római plébániát, és a hívekkel való szokásos beszélgetés, a forum alkalmával a legszörnyűbb, az egyik lehető legfájdalmasabb kérdéssel került szembe. Egy kisfiú szegezte…..
heizer
2018.04.20 12:09:48
@she_wolf: Jó volt. Köszi
heizer
2018.04.20 12:32:24
@$pi$:
Rendben. Akkor szűkítsük le a szeretetet arra a biokémiai reakcióra, amit a "rózsaszínű ködtől", a gyerekem mosolya által kiváltott reakciókon át a munkahelyi sikerig terjed.
Ez esetben az valóban nem akaratlagos döntés.
Azokat az akaratlagos döntéseket, amikor úgy szerzünk örömet valakinek, úgy alkotunk valamit, úgy érünk el valamit társadalmilag, közösségileg vagy egyénileg (másokra értve), hogy közben a biokémiai reakcióink a a "fásult beletörődéstől" a "sikítófrászig" terjednek - na azt hívjuk önzetlen szeretetnek.
Rendben. Akkor szűkítsük le a szeretetet arra a biokémiai reakcióra, amit a "rózsaszínű ködtől", a gyerekem mosolya által kiváltott reakciókon át a munkahelyi sikerig terjed.
Ez esetben az valóban nem akaratlagos döntés.
Azokat az akaratlagos döntéseket, amikor úgy szerzünk örömet valakinek, úgy alkotunk valamit, úgy érünk el valamit társadalmilag, közösségileg vagy egyénileg (másokra értve), hogy közben a biokémiai reakcióink a a "fásult beletörődéstől" a "sikítófrászig" terjednek - na azt hívjuk önzetlen szeretetnek.
heizer
2018.04.20 13:21:12
@$pi$: "Azt állítottam, hogy a köznapi értelemben vett szeretet nem akaratlagos tevékenység. Amikor azt mondja a biblia, hogy "szeresd ez ellenségeidet", akkor olyan dolgot követel, amit képtelenség megtenni. Vagy szereted, vagy nem szereted, befolyásolni nem tudod."
Pontosan annyi a különbség a "köznapi értelemben vett szeretet" és a "szeresd ellenségeidet" között, mint a nem akaratlagos, és a szándék által definiált szeretet között.
Attól, hogy valamit nagyon nehéz, sőt lehetetlen megtenni, az nem jelenti azt, hogy az különbözik attól, mint amikor ugyanazt szívesen csinálod. Ha az eredménye ugyan az, akkor az "érzete" különbözik csak.
Van aki imád futni, másoknak ezt csaknem lehetetlen, pl. ha műlába van. Azonban ha úgy viselkedik, úgy mozog, mint aki fut, és az eredménye az, hogy gyorsabban halad, mint ahogy szokott, akkor ő bizony fut. Nem úgy mint aki imád és tud is futni, de fut.
Pontosan annyi a különbség a "köznapi értelemben vett szeretet" és a "szeresd ellenségeidet" között, mint a nem akaratlagos, és a szándék által definiált szeretet között.
Attól, hogy valamit nagyon nehéz, sőt lehetetlen megtenni, az nem jelenti azt, hogy az különbözik attól, mint amikor ugyanazt szívesen csinálod. Ha az eredménye ugyan az, akkor az "érzete" különbözik csak.
Van aki imád futni, másoknak ezt csaknem lehetetlen, pl. ha műlába van. Azonban ha úgy viselkedik, úgy mozog, mint aki fut, és az eredménye az, hogy gyorsabban halad, mint ahogy szokott, akkor ő bizony fut. Nem úgy mint aki imád és tud is futni, de fut.
Jelentős az eltérés a kecskemétiek akarata és a torz parlamenti viszonyok között. Választási értékelőnk újabb részében számos érdekességre derült fény a „végleges”, bár még nem jogerős választási eredmények áttekintéséből...
heizer
2018.04.18 08:07:55
@ételizésítő: Szigorúan nézve a hollandoké sem az, hiszen senki sem tud a parlamentbe beültetni pl. 22, 48715 %-nyi képviselőt. De egyébként igen, köüzelítenek hozzá, ahogy a németek is, én csak azt mondom, hogy ennek értelme nem feltétlenül van.
Ugye két szempont áll itt egymással szemben: az arányos képviselet és a kormányozhatóság feltétele. Látható, hogy az arányos képviselet esetén a döntéshozatalra gyakorolt hatás torzul és aránytalanná válik, a kormányozhatóság előtérbe helyezése esetén pedig az arányos képviselet torzul.
Én azt mondom a kormányozhatóság, a döntéshozatal megtartásának képessége fontosabb, mint az arányos képviselet. A győzteskompenzációnak azért is van értelme szerintem, mert lehetővé teszi, hogy aki a legerősebb, az ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy egy kisebbség aránytalan mértékben szóljon bele a döntéshozatalba.
Ráadásul a győzteskompenzáció a felelősség vállalása szempontjából is fontos: akinek 50 %+1 (pláne 2/3) képviselői aránya van, az nem mutogathat másra, ha szarul mennek a dolgok.
Egyébként a győzteskompenzációhoz is kellene fék: ez pedig szerintem abszolút reálisan úgy lehetne megoldani, ha négy helyett három évente volna választás. Amúgy is permanens kampány van gyakorlatilag 2002 óta, nyugodtan sűríthetjük a balfék politikusok elzavarásának lehetőségét.
Ugye két szempont áll itt egymással szemben: az arányos képviselet és a kormányozhatóság feltétele. Látható, hogy az arányos képviselet esetén a döntéshozatalra gyakorolt hatás torzul és aránytalanná válik, a kormányozhatóság előtérbe helyezése esetén pedig az arányos képviselet torzul.
Én azt mondom a kormányozhatóság, a döntéshozatal megtartásának képessége fontosabb, mint az arányos képviselet. A győzteskompenzációnak azért is van értelme szerintem, mert lehetővé teszi, hogy aki a legerősebb, az ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy egy kisebbség aránytalan mértékben szóljon bele a döntéshozatalba.
Ráadásul a győzteskompenzáció a felelősség vállalása szempontjából is fontos: akinek 50 %+1 (pláne 2/3) képviselői aránya van, az nem mutogathat másra, ha szarul mennek a dolgok.
Egyébként a győzteskompenzációhoz is kellene fék: ez pedig szerintem abszolút reálisan úgy lehetne megoldani, ha négy helyett három évente volna választás. Amúgy is permanens kampány van gyakorlatilag 2002 óta, nyugodtan sűríthetjük a balfék politikusok elzavarásának lehetőségét.
Érintettem már a kötelező hittannal kapcsolatban, ahogy az önkormányzatiság témájánál is, de illő egy átfogóan az oktatással kapcsolatos cikket is beleillesztenem posztsorozatomba.
Szabad tankönyvválasztás. Decentralizáció. Kritikus gondolkodást ösztönző tananyag, amely nemzetközi síkon is…..
Talán a legnehezebb témáról veselkedek neki ma cikket írni, amely Damoklész kardjaként végig a fejem fölött lebegett, mióta bele kezdtem a cikksorozatba. Péntek van, szigorú böjt. Nagypéntek előtt már az utolsó. Hogy repül az idő. Ma az abortuszról, és természetesen nem az abortuszról, hanem a…..
heizer
2018.03.28 09:08:25
@Olliék:
1. Szerintem egy krízisben lévő nőt éppen úgy lehet segíteni ateista jó szóval, mint keresztényivel. Nem tudom feltünt e de nem azzal kívánnám kezelni az abortuszt, hogy- mint sokan hiszik - mutogatunk rá, hogy gaz gyilkos, bűnös, stb (egyébként az elkövetett tette az az, a keresztényi értékrendtől függetlenül, pusztán a józan, polgári erkölcs talaján állva is).
2. Hát nem tudom. Ha egy teljesen névtelen kommentelő, egy gyakorlatilag semmilyen kormányzati befolyással és hatalommal nem rendelkező politikus blogján (melynek a neve: Kereszténydemokrata útkeresés) elmondja a semmilyen relevanciával nem bíró álláspontját (gyakorlatilag akkor, amikor már a topik behalt), az már a nézeteim erőltetése. Értem.
3. "Senkinek sem vagytok a bőrében, nincs jogotok sem ítélkezni, sem dönteni más sorsok felett."
Világos. mivel a magzat más "bőrében van", így gyakorlatilag nyugodtan lehet dönteni a sorsa felől.
Elmondanám: egy szülő elég sok olyan döntést hoz, amely a gyereke sorsát drasztikusan befolyásolja. Sőt: egy csomó felnőtt döntése, még több másik felnőtt sorsát komolyan befolyásolja. Ezen döntések közül csak két olyan van, ahol a nyilvánvaló, a másik életére törő agressziót a társadalom és a jog elfogadja: az önvédelem és az abortusz! A különbség a kettő között az, hogy önvédelem esetén a támadó, döntésképes egyén agressziójával szemben védekezel, míg az abortusz esetén, egy olyan magatehetetlen ember életére törünk, akinek egyetlen bűne az, hogy van.
1. Szerintem egy krízisben lévő nőt éppen úgy lehet segíteni ateista jó szóval, mint keresztényivel. Nem tudom feltünt e de nem azzal kívánnám kezelni az abortuszt, hogy- mint sokan hiszik - mutogatunk rá, hogy gaz gyilkos, bűnös, stb (egyébként az elkövetett tette az az, a keresztényi értékrendtől függetlenül, pusztán a józan, polgári erkölcs talaján állva is).
2. Hát nem tudom. Ha egy teljesen névtelen kommentelő, egy gyakorlatilag semmilyen kormányzati befolyással és hatalommal nem rendelkező politikus blogján (melynek a neve: Kereszténydemokrata útkeresés) elmondja a semmilyen relevanciával nem bíró álláspontját (gyakorlatilag akkor, amikor már a topik behalt), az már a nézeteim erőltetése. Értem.
3. "Senkinek sem vagytok a bőrében, nincs jogotok sem ítélkezni, sem dönteni más sorsok felett."
Világos. mivel a magzat más "bőrében van", így gyakorlatilag nyugodtan lehet dönteni a sorsa felől.
Elmondanám: egy szülő elég sok olyan döntést hoz, amely a gyereke sorsát drasztikusan befolyásolja. Sőt: egy csomó felnőtt döntése, még több másik felnőtt sorsát komolyan befolyásolja. Ezen döntések közül csak két olyan van, ahol a nyilvánvaló, a másik életére törő agressziót a társadalom és a jog elfogadja: az önvédelem és az abortusz! A különbség a kettő között az, hogy önvédelem esetén a támadó, döntésképes egyén agressziójával szemben védekezel, míg az abortusz esetén, egy olyan magatehetetlen ember életére törünk, akinek egyetlen bűne az, hogy van.
Lukácsi evangéliuma
Virágvasárnapon Jézus politikai marketingjéről és kommunikációjáról
2018.03.26 01:47:21
Virágvasárnap van, és régen eldöntöttem, hogy a mai nap a politikai marketingről fogok írni. Ebben a témában nemcsak azt a kérdést tehetjük fel, hogy mit tenne Jézus, hanem hogy mit tett. Jézus küldetését nem tartom egy az egyben lefordíthatónak a politikai síkra, hiszen küldetése nem (csak)…..
Együttműködni az ördöggel. A jogi elégtétel mellett ez is a hét egyik nagyot menő kifejezése volt. És ezzel Karácsony Gergely a teológia érdekeltségi területére lépett :D Attól még, mert valakivel nem értesz egyet, azért ne „ördögözd le” rögtön, különben tiéd a napi Németh Sándor-díj. Az említett…..
Lukácsi evangéliuma
Jézus vajon perelte volna a hamis tanúkat? - a gyűlöletbeszéd törvényekről
2018.03.20 00:25:17
A mostani téma is olyan, amiről biztos voltam, hogy írni fogok. És ha már tegnap értekeztem a szembenállásról és a gyűlölködésről, akkor most fogok írni a gyűlöletbeszéd szabályozásról. Sokszor leírtam már, hogy nem hiszek benne, sőt, károsnak tartom, ha a törvények betűjével szeretnénk pótolni az…..
Lukácsi evangéliuma
Törvény helyett szeretettel ösztönözzünk az életre - az eutanáziáról
2018.03.17 00:50:40
Fogynak a nagyböjti, szigorú böjtös péntekjeim, a maival együtt már csak három van. Az egyik legsúlyosabb és érzékenyebb témát választottam mostanra, és ez az eutanázia. A héten sokat írtam erőszakról, erőszakmentességről, szó esett a halálbüntetésről is, amely cikkben már megemlítettem az…..
A harckocsik a mozgékonyság-tűzerő-védettség szentháromság kompromisszuma alapján létrehozott lánctalpas szörnyetegek. A gépek, a technika szerelmeseit elbűvölik ezen monstrumok, és ha valaki mellett elszáguld egy 40-67 tonnás harckocsi, akkor tisztelettel figyeli, ahogy dübörög a föld, csikorog a…..
heizer
2018.03.13 15:49:15
@Berelhetoreklamfelulet: "A probléma ezzel csak annyi, hogy a környező országok nem fognak egyik napról a másikra akkora sereget előteremteni a semmiből ami meglepetés lenne egy azonnali támadás esetén."
Amennyire én tudom, Romániának ez már most sem jelentene különösebb gondot (bár kinek igen?).
De:
1. Mintha pont ezt ecsetelték volna már több fórumon is a számomra hozzáértőknek tűnők (de logikusan is így van): egy hadsereg felépítését elkezdeni már nagyon késő akkor amikor a többiek hozzáfognak, különösen akkor ha hagytad leépülni a technika mellett a hozzáértést is. Nem tudom feltűnt e, de posztban is írták, hogy jelenleg csak számunkra irreális áron érhetők el harckocsik, és amikor szerződét kötsz valakivel szállításra, akkor is évek telnek el, mire leszállítanak 100+ db-t (ha gyártani kell).
2. Tessék megnézni a nagyvárosaink távolságát a határoktól, vagy a földrajzi adottaságainkat! Egy korlátozott erőkkel vívott korlátozott célú háborúban gyerekjátéknak tűnik megszállni olyan nagyvárosokat mint Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc!
3. A fegyveres erők megbecsültségét, a honvédelem kultúráját, vagy ha így jobban tetszik ethoszát felépíteni még több idő. Lásd az "irány nyugat" típusú hozzászólókat (akik valamiért elfelejtik, hogy bizony onnan is jöhetnek olyanok, akik nem barátságosak velünk).
4. Nagyon nem mindegy mi van akkor, ha egy nagyhatalom jön. Nincs olyan háborúzó fél, aki feleslegesen pazarolni akarja erőforrásait, ha nem feltétlenül szükséges, vagy van könnyebb út. Még a kicsi, de kemény haderő is elrettentéssel bír, ráadásul alkualap is! Persze azt gondolják sokan, hogy egy totális háborúban egy nagyhatalomnak nem számít sem emberélet, sem technika vesztesége, pedig ez nem így van!
Amennyire én tudom, Romániának ez már most sem jelentene különösebb gondot (bár kinek igen?).
De:
1. Mintha pont ezt ecsetelték volna már több fórumon is a számomra hozzáértőknek tűnők (de logikusan is így van): egy hadsereg felépítését elkezdeni már nagyon késő akkor amikor a többiek hozzáfognak, különösen akkor ha hagytad leépülni a technika mellett a hozzáértést is. Nem tudom feltűnt e, de posztban is írták, hogy jelenleg csak számunkra irreális áron érhetők el harckocsik, és amikor szerződét kötsz valakivel szállításra, akkor is évek telnek el, mire leszállítanak 100+ db-t (ha gyártani kell).
2. Tessék megnézni a nagyvárosaink távolságát a határoktól, vagy a földrajzi adottaságainkat! Egy korlátozott erőkkel vívott korlátozott célú háborúban gyerekjátéknak tűnik megszállni olyan nagyvárosokat mint Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc!
3. A fegyveres erők megbecsültségét, a honvédelem kultúráját, vagy ha így jobban tetszik ethoszát felépíteni még több idő. Lásd az "irány nyugat" típusú hozzászólókat (akik valamiért elfelejtik, hogy bizony onnan is jöhetnek olyanok, akik nem barátságosak velünk).
4. Nagyon nem mindegy mi van akkor, ha egy nagyhatalom jön. Nincs olyan háborúzó fél, aki feleslegesen pazarolni akarja erőforrásait, ha nem feltétlenül szükséges, vagy van könnyebb út. Még a kicsi, de kemény haderő is elrettentéssel bír, ráadásul alkualap is! Persze azt gondolják sokan, hogy egy totális háborúban egy nagyhatalomnak nem számít sem emberélet, sem technika vesztesége, pedig ez nem így van!
Az elmúlt napokban a figyelmemet az egyházi parancsok és a polgári törvények kapcsolatára helyeztem, ezért ma az állam és az egyház szétválasztásával foglalkozom. Kis történeti áttekintés után egy kevésbé tárgyalt szempontból vizsgálom, miért is fontos az egyház államtól való függetlensége.
A…..
Kata SWL kritikáját itt olvashatjátok
Nincs Oscar-szezon a kötelező, csak a főszereplő győzelme kedvéért elkészített életrajzi darab nélkül, idén pedig úgy tűnik, A legsötétebb óra fogja játszani ezt a szerepet. Hiszen már most is szinte csak azért foglalkoztatja a nézőket, mert hosszú idő után…..
heizer
2018.03.07 08:19:10
@danialves: Oké, így értem mire gondoltál.
Lukácsi evangéliuma
Fontos a választási részvétel, éppen ezért ne legyen kötelező!
2018.03.01 17:15:10
Hódmezővásárhelytől függetlenül is terveztem írni a kötelező választás gyakorlatáról, de vasárnap után nyilván más élt kapnak a szavaim. Fontosnak tartom megjegyezni, hogyha pártpolitikai színezetet kap a választási részvételre való buzdítás, annak a pártnak, amelynek ez nem érdeke, sürgősen el kell…..
Vallomással tartozom. A szabad vasárnap törvény elfogadása idején nemcsak hogy még tagja voltam a KDNP-nek, hanem annak az ifjúsági szervezeten belül sem voltam ellenzője. Voltak, akik voltak. Még a Kerdem blogon is! született róla kritikus cikk. Én nem exponáltam magam az ügyben, tehát rám is okkal…..
heizer
2018.02.26 11:48:14
@élhetetlen: " Meg tudod mondani, melyikük hite erősebb?"
Ezt természetesen én nem tudom megítélni a misére járási szokásaiból senkinek. Egy hívő katolikusnak egyáltalán nem mindegy mikor van a mise, a vasárnapi szentmisét csak a szombat esti váltja ki (vagyis egyenértékű vele) de a szerda reggeli az nem.
"A családoknak fontos az együtt töltött idő, de szerintem nem okvetlenül fontos, hogy az a vasárnap legyen."
A katolikus vagy más keresztény családoknak fontos, hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen. Az életünk rendje miatt (pl. iskola, másik családtag munkahelye) a legkézenfekvőbb megoldás a vasárnap. Ezért írtam, hogy a problémát nem a totális tiltás felől kellett volna megfogni, hanem a szabad vallásgyakorláshoz való jog felől, ahol a munkaadót kötelezik hogy a vallásos embert, ha kéri, és ha a munkaadó és a munkavállalók számára ez megoldható, ne ossza be munkára vasárnap (vagy szombaton). Ez nem képzelhető el úgy, hogy ez miatt mások károkat szenvedjenek.
" Egyszerűen tény, hogy vannak szakmák, amivel emberek ezt vállalták. Ja, a szakács tölthesse otthon a szentestét, de a mentős, és az orvos, és az ápoló ne?"
Azért tegyük már tisztába, hogy a belvárosi étterem működtetése a társadalom szempontjából közel sem olyan fontos, mint a mentő, rendőr, tűzoltó, kórház, vagy a tömegközlekedés.
"Teljesen triviális, hogy aki vendéglátósnak megy, az azt vállalja, hogy akkor dolgozik, mikor a többi ember ráér. Nem?"De.
Természetesen tudom, hogy a vendéglátás legtöbb formája önmagában arról szól, hogy amikor a többségnek szabadideje van, akkor ő dolgozik. Ez miatt ez bizony egy elég gyilkos munkakör, úgy az alkalmazottak egészsége, mint magánélete szempontjából. A vendéglátós munka önmagában, lényegénél fogva a harmonikus családi élet ellen dolgozik. Pontosan azért gondolom azt, hogy legalább azokon az ünnepeken amik a legfontosabbak minden évben, legalább akkor legyen meg a lehetősége az ünnepre, és ne legyen a munkavégzésre presszionálva.
Ezt természetesen én nem tudom megítélni a misére járási szokásaiból senkinek. Egy hívő katolikusnak egyáltalán nem mindegy mikor van a mise, a vasárnapi szentmisét csak a szombat esti váltja ki (vagyis egyenértékű vele) de a szerda reggeli az nem.
"A családoknak fontos az együtt töltött idő, de szerintem nem okvetlenül fontos, hogy az a vasárnap legyen."
A katolikus vagy más keresztény családoknak fontos, hogy a vasárnap munkaszüneti nap legyen. Az életünk rendje miatt (pl. iskola, másik családtag munkahelye) a legkézenfekvőbb megoldás a vasárnap. Ezért írtam, hogy a problémát nem a totális tiltás felől kellett volna megfogni, hanem a szabad vallásgyakorláshoz való jog felől, ahol a munkaadót kötelezik hogy a vallásos embert, ha kéri, és ha a munkaadó és a munkavállalók számára ez megoldható, ne ossza be munkára vasárnap (vagy szombaton). Ez nem képzelhető el úgy, hogy ez miatt mások károkat szenvedjenek.
" Egyszerűen tény, hogy vannak szakmák, amivel emberek ezt vállalták. Ja, a szakács tölthesse otthon a szentestét, de a mentős, és az orvos, és az ápoló ne?"
Azért tegyük már tisztába, hogy a belvárosi étterem működtetése a társadalom szempontjából közel sem olyan fontos, mint a mentő, rendőr, tűzoltó, kórház, vagy a tömegközlekedés.
"Teljesen triviális, hogy aki vendéglátósnak megy, az azt vállalja, hogy akkor dolgozik, mikor a többi ember ráér. Nem?"De.
Természetesen tudom, hogy a vendéglátás legtöbb formája önmagában arról szól, hogy amikor a többségnek szabadideje van, akkor ő dolgozik. Ez miatt ez bizony egy elég gyilkos munkakör, úgy az alkalmazottak egészsége, mint magánélete szempontjából. A vendéglátós munka önmagában, lényegénél fogva a harmonikus családi élet ellen dolgozik. Pontosan azért gondolom azt, hogy legalább azokon az ünnepeken amik a legfontosabbak minden évben, legalább akkor legyen meg a lehetősége az ünnepre, és ne legyen a munkavégzésre presszionálva.
heizer
2018.02.28 13:35:52
@élhetetlen: "hogyan várod el egy tulajdonostól, hogy megítélje, hogy valaki hívő katolikus, vagy csak azt mondja, hogy ne kelljen hétvégén bemenni? "
Ez viszonylag egyszerűen megoldható.
Pl. az is lehetett volna a vasárnapi munkavégzés elleni lépés, ha úgy módosítják a munkaügyi jogszabályokat, hogy a munkaszüneti napra jutó, már ma is emelt szintű pótlék még magasabb legyen. Aki nem akar bemenni - függetlenül attól, hogy tényleg vallásos, vagy csak mondja, az ezt a pótlékot bukja (mármint ha a munkáltató az emelt szintű pótlék mellett is fenntartja a vasárnapi munkavégzést). Ha hívő, ezt az áldozatot be fogja vállalni.
"Nekik ez legalább olyan fontos, mint egy vallásosnak a mise." Azért bármennyire is úgy érezzük, hogy ez emberileg így jogos, azért mégis van differencia. Társadalmainkban a szabad vallásgyakorlat joga történelmileg és elviekben a szólásszabadság jogával áll egy szinten. Tehát nem egy kevéssé fontos valami, hanem egy nagyon fontos jog.
De fordítsuk meg a példádat:
"Ha egy fiatalt nézünk, akár családot, akik hét végén hazamennének a szüleikhez, mondjuk vidékre, mert a szülők akkor vannak otthon, az nem számít, nem fontos? "
És ha egy fiatal, szüleitől távol élő, de vallásos és a helyi közösségért tévő párral mi legyen? Akinek a vasárnapi közösségi - vallási együttlét (vallásának előírásai) mellett a beteg szüleinek meglátogatását is be kell illesztenie a heti (immár csak 6 napos) életébe?
A példákat végtelenségig lehet sorolni.
"Egyik szempont, adott család, aki egész héten robotol, és az a kikapcsolódás, hogy a vasárnap délelőttöt nem a konyhában töltik, hanem az állatkertben, aztán egy ebéd valahol, és utána egy mozi, azok ezt ne tehessék meg? Vagy egy bevásárló központ, ahol megveszik a heti kaját, meg a gyereknek a cipőt, mert hétköznap este már nem tudják elrángatni a kölköt vásárolni, és egyúttal megkajálnak? "
A beszélgetésünk elején pont azzal érveltem neked, hogy nem a zárvatartás a megoldás, hanem a vallásukat gyakorlók jogainak bővítése. Azért vegyük észre: ma, a vallásukat gyakorlók aránya a teljes népességben 10 % körüli, és az idősebb korosztályban arányaiban nagyobb. Emellett a vallásukat gyakorlók jelentős része meg tudja oldani a misérejárást szombaton. Tehát reálisan nem fenyegetne az a veszély, hogy nem lehet majd hova menni, mert a 10%-ot sem kitevő aktív vallásgyakorló hiányzása miatt ellehetetlenül minden vendéglátói és kereskedelmi szektor.
Amire én hivatkoztam az a kiemelt ünnepekre vonatkozik (karácsony és húsvét) és inkább csak a vendéglátásban. Nem zárattam volna be a hétvégi vendéglátást.
"„A vendéglátós munka önmagában, lényegénél fogva a harmonikus családi élet ellen dolgozik.”. Azta! Meg még egy csomó munka is. "
Kevés van, amelyik ennyire. Egyrészt a vendéglátásban nem érvényesül a közalkalmazottak megillető pihenőidők rendszere (vagy legalábbis nehéz érvényesíteni) szemben a nővérrel, orvossal. Tucatjával ismerek olyanokat, akik családalapításkor feladták vendéglátói munkakörüket, mert akárhogy is van, azért a folyamatos késő esti kimaradás, a foglalt esti hétvégék (és utána ahogy ugye vasárnap kinéz az ember), a nyári és ünnepi túlterheltségek tapasztalatom szerint rosszabb mint akár a háromműszakos munkarend.
Ha a férj/feleség közül az egyikük nem vendéglátós, akkor-szemben a háromműszakos munkarenddel, vagy a 12-24, 24-72, munkarenddel - gyakorlatilag nemhogy háromheti-háromnapi, de havi leosztásban sincs a család számára fenntartott idő. Mert a két munkarend totálisan és tartósan egymás ellentettje.
" az menjen olyan helyre dolgozni, ahol nincs ilyen presszió."
Ez azért területileg néha nehezebb, mint az, ha az ilyen jellegű pressziót, bérkieséssel ugyan, de lehet hárítani, és arra jogszabályi keret van. Az elszenvedett bérhátrány is lehet jelentősebb ha hátrányos helyzetű térségben él az illető.
Ez viszonylag egyszerűen megoldható.
Pl. az is lehetett volna a vasárnapi munkavégzés elleni lépés, ha úgy módosítják a munkaügyi jogszabályokat, hogy a munkaszüneti napra jutó, már ma is emelt szintű pótlék még magasabb legyen. Aki nem akar bemenni - függetlenül attól, hogy tényleg vallásos, vagy csak mondja, az ezt a pótlékot bukja (mármint ha a munkáltató az emelt szintű pótlék mellett is fenntartja a vasárnapi munkavégzést). Ha hívő, ezt az áldozatot be fogja vállalni.
"Nekik ez legalább olyan fontos, mint egy vallásosnak a mise." Azért bármennyire is úgy érezzük, hogy ez emberileg így jogos, azért mégis van differencia. Társadalmainkban a szabad vallásgyakorlat joga történelmileg és elviekben a szólásszabadság jogával áll egy szinten. Tehát nem egy kevéssé fontos valami, hanem egy nagyon fontos jog.
De fordítsuk meg a példádat:
"Ha egy fiatalt nézünk, akár családot, akik hét végén hazamennének a szüleikhez, mondjuk vidékre, mert a szülők akkor vannak otthon, az nem számít, nem fontos? "
És ha egy fiatal, szüleitől távol élő, de vallásos és a helyi közösségért tévő párral mi legyen? Akinek a vasárnapi közösségi - vallási együttlét (vallásának előírásai) mellett a beteg szüleinek meglátogatását is be kell illesztenie a heti (immár csak 6 napos) életébe?
A példákat végtelenségig lehet sorolni.
"Egyik szempont, adott család, aki egész héten robotol, és az a kikapcsolódás, hogy a vasárnap délelőttöt nem a konyhában töltik, hanem az állatkertben, aztán egy ebéd valahol, és utána egy mozi, azok ezt ne tehessék meg? Vagy egy bevásárló központ, ahol megveszik a heti kaját, meg a gyereknek a cipőt, mert hétköznap este már nem tudják elrángatni a kölköt vásárolni, és egyúttal megkajálnak? "
A beszélgetésünk elején pont azzal érveltem neked, hogy nem a zárvatartás a megoldás, hanem a vallásukat gyakorlók jogainak bővítése. Azért vegyük észre: ma, a vallásukat gyakorlók aránya a teljes népességben 10 % körüli, és az idősebb korosztályban arányaiban nagyobb. Emellett a vallásukat gyakorlók jelentős része meg tudja oldani a misérejárást szombaton. Tehát reálisan nem fenyegetne az a veszély, hogy nem lehet majd hova menni, mert a 10%-ot sem kitevő aktív vallásgyakorló hiányzása miatt ellehetetlenül minden vendéglátói és kereskedelmi szektor.
Amire én hivatkoztam az a kiemelt ünnepekre vonatkozik (karácsony és húsvét) és inkább csak a vendéglátásban. Nem zárattam volna be a hétvégi vendéglátást.
"„A vendéglátós munka önmagában, lényegénél fogva a harmonikus családi élet ellen dolgozik.”. Azta! Meg még egy csomó munka is. "
Kevés van, amelyik ennyire. Egyrészt a vendéglátásban nem érvényesül a közalkalmazottak megillető pihenőidők rendszere (vagy legalábbis nehéz érvényesíteni) szemben a nővérrel, orvossal. Tucatjával ismerek olyanokat, akik családalapításkor feladták vendéglátói munkakörüket, mert akárhogy is van, azért a folyamatos késő esti kimaradás, a foglalt esti hétvégék (és utána ahogy ugye vasárnap kinéz az ember), a nyári és ünnepi túlterheltségek tapasztalatom szerint rosszabb mint akár a háromműszakos munkarend.
Ha a férj/feleség közül az egyikük nem vendéglátós, akkor-szemben a háromműszakos munkarenddel, vagy a 12-24, 24-72, munkarenddel - gyakorlatilag nemhogy háromheti-háromnapi, de havi leosztásban sincs a család számára fenntartott idő. Mert a két munkarend totálisan és tartósan egymás ellentettje.
" az menjen olyan helyre dolgozni, ahol nincs ilyen presszió."
Ez azért területileg néha nehezebb, mint az, ha az ilyen jellegű pressziót, bérkieséssel ugyan, de lehet hárítani, és arra jogszabályi keret van. Az elszenvedett bérhátrány is lehet jelentősebb ha hátrányos helyzetű térségben él az illető.
A tavalyi nagyböjti posztsorozatomban, ahol a történeti Jézusról írtam, az érzékenyebb témákat péntekre időzítettem, hiszen péntekenként szigorú böjtöt tartottam. Ezt a logikát mostani posztsorozatomban is követni fogom, ahol tudom (bár a politikában sok érzékeny kérdés van). Szigorú böjt mellett…..
heizer
2018.02.26 10:07:01
@Lukácsi Katalin: Korábban én is ezt gondoltam.
Két ellenérvem van:
Manapság, kis kivételtől eltekintve, a nagy tömegekhez eljutó szórakoztató irodalom és filmművészeti alkotások tömege alapvetően pozitív erkölcsi képet sugall. A jó legtöbbször győz, a barátokért, embertársakért, az igazságért való kiállás, a szeretet mindent legyőz, együtt képesek vagyunk sok mindent elérni, stb.
Ennek ellenére az emberek nagy részére ezek a tömeges pozitív minták semmilyen jellemfejlődét nem gyakorolnak. Részben azért is, mert igazából erről az emberek ezt nem beszélik át, legalábbis a mondanivalók, az üzenetek szintjén.
Azt gondolom, hogy ez, a sokkal nehezebben befogadható szépirodalmi alkotásokkal, filozófiai elméletekkel még kevésbé művelhető hatásosan.
A másik ellenérvem az az, hogy a keresztények a hitük miatt tudják, hogy miért kell etikusan, erkölcsösen élniük.
De aki nem hívő, az ugyan milyen logikus magyarázatot kap arra, hogy miért jó, ha valaki etikusan és erkölcsösen él? Azonkívül, hogy sok üzenetet kap erről a kultúránkból, az oktatás során, igazából ez miért is fontos? Nagy eszmék, nagy háborúk nagy hőseinek persze fontos, de az egyszerű kis ember számára ez miért is szükséges, miért logikus? Miért fontos az is, hogy az egyszerű kis ember kérjen számlát, miért nem etikus a filmletöltés se?
Igazából az átlag ember az oktatás során nem szembesül azzal, nem látja ezt át rendszerben, hogy a sok kis apró erkölcsös lépés, az etikus viselkedés a társadalmi rend fenntartásának, a gazdaság működésének és a közösségi boldogulásnak az alfája!
Mondok még egy példát:
Gyakran játszunk a családdal társasjátékokat. Vannak játékok, ahol az egyéni előrejutást az is támogatja, ha ki tudunk tolni a játékostársakkal.
Több próbajátékot végeztünk. Tűélesen rajzolódtak ki olyan minták, hogy ha mindig mindenki arra tör, hogy a másiknak keresztbe tegyen, a játékok látványosan elhúzódtak időben, kínkeserves volt az egyetlen játékos célba érése is.
Ha olyan játékmintát követtünk, amiben az egyéni célba jutás minél gyorsabb elérése mellett mindenki arra törekedett, hogy a másikat ne hozza reménytelen helyzetbe, vagy akár segítse, a játékok gyakran harmad-negyedannyi ideig tartottak, és mindenki gyorsan egymás után beért a célba.
Nyílván ez a játék izgalma vagy humorforrás szempontjából kevésbé volt jó, de amikor beigazolódott a sejtésem, szíven ütött ez a minta (mellesleg kiváló esti beszélgetések alakultak ki ebből a gyerekekkel).
Csak arra akarok ezzel a hosszú fejtegetéssel utalni,. hogy szerintem igen fontos volna ezt kimondani, tudatosítani főleg hazánkban: erkölcsösnek és etikusnak lenni kimondottan előnyös és megéri. Nem csak a nagy idők, nagy dilemmáit megoldó nagy hőseinek, hanem az egyszerű embereknek is. És mennyire fontos az, hogy aki nem ezek szerint a szabályok szerint játszik, az a társadalom szempontjából miért nagyon káros.
Két ellenérvem van:
Manapság, kis kivételtől eltekintve, a nagy tömegekhez eljutó szórakoztató irodalom és filmművészeti alkotások tömege alapvetően pozitív erkölcsi képet sugall. A jó legtöbbször győz, a barátokért, embertársakért, az igazságért való kiállás, a szeretet mindent legyőz, együtt képesek vagyunk sok mindent elérni, stb.
Ennek ellenére az emberek nagy részére ezek a tömeges pozitív minták semmilyen jellemfejlődét nem gyakorolnak. Részben azért is, mert igazából erről az emberek ezt nem beszélik át, legalábbis a mondanivalók, az üzenetek szintjén.
Azt gondolom, hogy ez, a sokkal nehezebben befogadható szépirodalmi alkotásokkal, filozófiai elméletekkel még kevésbé művelhető hatásosan.
A másik ellenérvem az az, hogy a keresztények a hitük miatt tudják, hogy miért kell etikusan, erkölcsösen élniük.
De aki nem hívő, az ugyan milyen logikus magyarázatot kap arra, hogy miért jó, ha valaki etikusan és erkölcsösen él? Azonkívül, hogy sok üzenetet kap erről a kultúránkból, az oktatás során, igazából ez miért is fontos? Nagy eszmék, nagy háborúk nagy hőseinek persze fontos, de az egyszerű kis ember számára ez miért is szükséges, miért logikus? Miért fontos az is, hogy az egyszerű kis ember kérjen számlát, miért nem etikus a filmletöltés se?
Igazából az átlag ember az oktatás során nem szembesül azzal, nem látja ezt át rendszerben, hogy a sok kis apró erkölcsös lépés, az etikus viselkedés a társadalmi rend fenntartásának, a gazdaság működésének és a közösségi boldogulásnak az alfája!
Mondok még egy példát:
Gyakran játszunk a családdal társasjátékokat. Vannak játékok, ahol az egyéni előrejutást az is támogatja, ha ki tudunk tolni a játékostársakkal.
Több próbajátékot végeztünk. Tűélesen rajzolódtak ki olyan minták, hogy ha mindig mindenki arra tör, hogy a másiknak keresztbe tegyen, a játékok látványosan elhúzódtak időben, kínkeserves volt az egyetlen játékos célba érése is.
Ha olyan játékmintát követtünk, amiben az egyéni célba jutás minél gyorsabb elérése mellett mindenki arra törekedett, hogy a másikat ne hozza reménytelen helyzetbe, vagy akár segítse, a játékok gyakran harmad-negyedannyi ideig tartottak, és mindenki gyorsan egymás után beért a célba.
Nyílván ez a játék izgalma vagy humorforrás szempontjából kevésbé volt jó, de amikor beigazolódott a sejtésem, szíven ütött ez a minta (mellesleg kiváló esti beszélgetések alakultak ki ebből a gyerekekkel).
Csak arra akarok ezzel a hosszú fejtegetéssel utalni,. hogy szerintem igen fontos volna ezt kimondani, tudatosítani főleg hazánkban: erkölcsösnek és etikusnak lenni kimondottan előnyös és megéri. Nem csak a nagy idők, nagy dilemmáit megoldó nagy hőseinek, hanem az egyszerű embereknek is. És mennyire fontos az, hogy aki nem ezek szerint a szabályok szerint játszik, az a társadalom szempontjából miért nagyon káros.
A fegyvertartás és –viselés Magyarországon nem egy forró téma. Nem tartom valószínűnek, hogy (hatalmas társadalmi, politikai változások nélkül) valaha is komoly politikai kérdésként merüljön fel hazánkban. Még akkor sem, ha a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt évben lőtér nyitási programot jelentett be,…..
heizer
2018.02.22 15:53:07
@BiG74 Bodri: Bocsánat az előző kommentemben az Ön kérdéseire válaszoltam.
heizer
2018.02.26 08:29:20
@BiG74 Bodri: Akkor rosszul fogalmaztam:
Azt gondolom, hogy egy a fentiekhez hasonló sikeres honvédelmi gerillaharc vagy COIN jellegű ellenállás akkor képzelhető el, ha megvan hozzá az alap.
"A peremfeltételek nem peremfeltételek, hanem a fő feltételek ami nélkül annak az országnak vége, " rendben ez igaz, akkor mondjuk ki, hogy a lakosság ellenállási képessége és hajlandósága meg az alapfeltétel.
Na ennek kialakításához kellene a fegyveres kultúra fejlesztése.
Azt gondolom, hogy egy a fentiekhez hasonló sikeres honvédelmi gerillaharc vagy COIN jellegű ellenállás akkor képzelhető el, ha megvan hozzá az alap.
"A peremfeltételek nem peremfeltételek, hanem a fő feltételek ami nélkül annak az országnak vége, " rendben ez igaz, akkor mondjuk ki, hogy a lakosság ellenállási képessége és hajlandósága meg az alapfeltétel.
Na ennek kialakításához kellene a fegyveres kultúra fejlesztése.
Tinédzserként volt egy rövid időszak, amikor azt gondoltam, közgazdász leszek, de ez hamar elillant. Először filozófia szakra jelentkeztem, azóta hitoktatói, közösségszervezői és történészi diplomát szereztem, de közgazdaságit nem. Most mégis arról próbálok röviden értekezni, vajon Jézusnak mi lehet…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
mondjuk azt sem szeretem amikor úgy csinálnak, mintha valami másik liga lenne, külön kaszt, nemzeti kincs, meg hasonló hülyeségek. Nem a Fagyi a nemzeti kincs önmagában, hanem a magyar bajnokság egésze - ami persze a fradinak is köszönhető, de a többi csapatnak ugyanúgy.
A jelent nézve, viszont az a véleményem, hogy ugyan az MTK a második legsikeresebb és legnagyobb múltú csapat, azonban szerintem a Honvéd az, aki nálam a "3. számú" magyar topcsapat (és az Újpest a 2., bár egyre kevésbé érdemli meg...).
Egyrészt az MTK nincs már úgymond "beágyazódva" a magyar közegbe. Persze működik, vannak-voltak sikerei, de:
- nincs természetes szurkolói közege, ahogy szurkolói sincsenek - erről persze a legkevésbé ők tehetnek, ugyanakkor nem is látszik, hogy törekednének ilyenfajta társadalmi beágyazódásra - azért a holokauszt óta lett volna alkalmuk egy új közeget kialakítani maguk köré,
- hiába voltak jelentős hazai sőt nemzetközi bravúrjai a 90-00-s években, nem alakult ki iránta rajongás, nem ugrott meg a szurkertábora - pl. a Loki sikerei érezhetően létrehoztak egy Debrecenen kívüli jelentős rajongótábort is, az MTK-nak ez még Pesten sem sikerült;
- ha a magyar futballt a 2. vh előtti és utáni korszakokra osztjuk, az MTK a sikerek tekintetében az Újpest és a Kispest mögé szorul - tudom, ez önkényes felosztás, ezzel együtt a társadalmi emlékezet szempontjából nagyon nem mindegy: az MTk utolsó nagy korszakára még emlékezők lényegesen kevesebben vannak már, mint akik látták az Újpest és a Honvéd aranykorszakait.
Kicsit azért tartok attól, hogy a Fradi elmegy a Bayern - Juve duó után, ahol értemezhető hazai rivális nélkül egyeduralkodóvá váltak - nagyon kéne egy bika Újpest, Honvéd is, meg még egy ennyi vidéki legalább.