Adatok
radames
131 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nyomaidban járva süti arcom a nap.Hasonló lettem hozzád és hiszek.Lehet más az út, talán majd holnap.Az óra körbe jár s én messze megyek.Leomló oltárok tövében emlékezek.Olyan úton jártam amin nem lehet.S láttam azt, hogy lassan elvérzek.Arcomra fagyott az utolsó lehelet. ..
Élünk hangosan és csendben halunk.De örökre gyermekek vagyunk.Sosem szebbek, de erősek.Így lesznek kezek a kezekben fegyverek.Adott szavunk súlya egyre könnyebb.S mára már talán csak egy lehelet.Megyünk, de előre nem haladunk.Egy helyben pillangóból féreggé változunk.Álmaink,…..
Valami elveszett innen.Szemünknek fényessége.Éjszakáink bájos sötétje.Az elhintett bizalmunk.Szórja szét a szél messze.S nehéz már lélegzet.Véres lett az Isten terhe...
Hideg a valóság, megfagyott a világ.Kihűlt az ősi szerelem, a hitvesi ágy.Minden csak jégcsapok recsegő zaja.Itt az angyalok szíve is megszakadna.A valóság házának csukva az ajtaja.Csak én vagyok benne megdermedve,némán ülök s mosolygok, összefagyva...
Lehulló fényünk néma szigete egyre nő csak.Kimondatlan szavak a fejem fölött összecsapnak.Kérik újra jobban, gyorsabban szaladjak.Hogy érezzem az illatod, lássak tüzet, nagy lángot.De úgy hiszem néha kicsi lett a világom börtöne.Nélküled összeroppannak a szavak, eltűnnek…..
Fújnak nagy szelek, ahogy csak lehet.Letépnek ruhát, büszkeséget, omlanak hegyek.Tűz a völgyben és a sötét mélyben, bőrömön érzem.Fattyú életet szül a világ, vérrel verejtékezem.Fény folyik a folyók medrében olyan szépen.Álmok álmokkal olvadnak egybe s felkúsznak az…..
Megfagyott pillanatok a kezembenS nézem könnyel a szemembenMást ült az arcomon azt hiszemSzerettem, akkor még igazánNézünk egymásra egy fotón némánMa pedig már a férfi a tükörbenAljas lett és annyira hitetlenMérgező és annyira nemtelenDe te sem vagy már ugyan azValami megölt…..
Utca rongya csábos mosolyaGyors léptekkel mindig előreHúzol engem a régi romlásbaUgyan az vagy ami voltálAnnyira csókolsz, megfulladokTested a legszennyesebb oltárOtt folyik el a múlt véreKét kézzel szétmart homályMi beleszülettünk a semmibe..
Csend a sírja minden szavunknakAblakot nyitottunk a pokolnakArany ömlik rajta be a lelkünkbeLelket ér az ördög minden filléreTartsd a markot még nem elégSosem lehet, nem is volt elégDe valami hamuvá vált és nincsLetépett fejekben a kevés kincsVéres lett a tükörben a képedNem fáj…..
Úgy érzem olyan egyedül vagyokLassan távolodik tőlem mindenA föld és az ég messze innenMaszkomon a mosoly is megkopottDe nem látja meg senki semNem is hiszed, hogy fáj nekemS én csak titkon irigykedemHogy minden ezen a világonKönnyű lehelet és édes álomNekem a csend jut és…..
Néha még mindig elképzelem.Itt vagy olyan közel, mellettem.De fel kell mindig ébredni.A valóság tud csak életben tartani.Túl a hegyeken is, messze innen.Ott ahol a minden farkas megpihen.Azt hiszem ott vársz majd engem.Ha eljön az idő megszorítod a kezem.És elmegyünk innen csak mi…..
Nézd, ahogy időt tör meg egy pillanat!Én pedig ízlelem az utolsó csókodat.Miért gyilkolja lelkem a két szemed?Mond miért hullajtottunk mind könnyeket?Mi öltük meg, nézd még véres a kezed!Elfelejtesz, én pedig téged nevetlek.Gyenge voltál, nézd, mé véres a kezed!..
Talán nem mondtam neked soha.Talán az Ég volt ki szám befogta.S tudom már nem is mondhatom.Az idő elmúlt, ez lett égő poklom.De most egyszer s utoljára még.A pokol akkor szép ha jobban ég.Kutya sosem öli meg saját kölkét. ..
Táncot jár a csillagos égen.Kezeivel fényét hinti éjjeleken.Míg sámánok tüzei égetik,tiszta talpait a végtelenben.S pajzsot készít lágy sejembőlféltékeny szeretője tekintete.Retteg, hogy kelő Napunk fényelefejezi s lehull az égből a varázslók bíbor tüzeibe.De le kell…..
Értem és te is érted.Hazudok és te elhiszed.Nem kérdezed, honnanjöttem s hová megyek.Én szeretlek te elveted.Az időnk elfogyott?Igen, az meglehet.Reggel mire felkelsz,Én már nem is leszek.Ezt adhatom csak neked. ..
Az angyalok elköltöztek.De az ágyuk még most is meleg.Az illatuk a négy fal közt rekedt,Ők pedig eltűntek, elmentek.Földön heverő tépett levelek.Gyűrött fotó az Isten asztalán.Pár egyszerű, kicsi nyom.Tudd nevek voltak a falon.Az angyalok elmentek, felejtenek.A férfi dühös, a…..
Ülünk a csodaszekéren.Egymással szemben.Ő a suhanó világot,Én pedig a földet nézem.Nem szólunk, mégegymásra sem nézünk.Indulni készülünk, deMég nem lehet.El-el mosolyodik hakis kezéhez érek.Nehéz szív és lélegzet.Én megyek, ha akarszakár velem is jöhetsz.Valami lesz akkor…..
Ugyan az a Nap melengeti arcomat.De most valami mégis más.A szél mi mossa tüzes arcomat.Az is ugyan az.De nem érzem ugyan annak.Fülembe súg régen hallott,neveket és furcsa szavakat.Ez nem lehet az.Mint a lány sem a lócánAki könyvet olvasgat. ..
Forró csók és hideg kézNéma szél, hangos reményÉs a vágy, hogy mindörökkéMessze és a távol veledDe csak egyedül a te szemedSimogat ha elszenderedek..
Rég volt, nem volt.Elfelejtett arcok.Ami akkor volt.Nézd, már el is múlt!Szél készít új dűnét.Minden homokszem.Az összes időtlen.De mi nem voltunk.Nem is leszünk sosem.Van óránk, de időnk?Időnk az már nincsen...
Akarod, félszegen nézegeted.Láttad, szégyenlősen megízleled.Édes, megérinted, hogy érezhesd.Elkészíted a saját vágyaid mocskát.A tested testének szép templomát.S ahogy elkészült, kifordult a világ.Szemében futnak össze a folyók.És ott festenek eget a színeik.Átrajzolja a…..
Sorokban, lélek nélkül.Sokan, mégis egyedül.Egyenesen, vissza soha.Félre vert harang zaja.Megkísértik a földeket.Megkísértik a hegyeket.A tömeg indul a pokolra.Egy a neve, egy a szava.A véres ég könnye a sora.Egyenesen de vissza soha.Nem hisz, nem gondolkodik.Csak menetelünk a…..
Farkosak tanyája, nagy a világ.Nem ismer a fenevad zabolát.Át rohan a tűzön és vízen át.Közben meggyilkolja minden társát.Szemében a hidegjég tűzbe csap át.Maga után hagyja véres nyomát.Dögeire csorgatott véres nyála.Koncokra tépett kondolatok halála.Ember lett embernek…..
Elengedted a kezem.Tudom nem tehettél másképp.De volt pár jó napunk.Volt ezer, ami olyan szép.Emlékezz rájuk!Idézd fel ha messze járok!Túl a nagy hegyeken.A föld és az ég között éltem.Nem mondtam semmit.De neked beszélt a szemem.Ahogy rád nevettem.Mikor veled elszenderedtem.Most…..
Nem bánt a fény csak beszél.Ma is felkelt a Nap és mesél.A szememébe nézek, hallgatom.Talpam alatt morajlik a betonhalom.Az ébredés nyers ízé a számban.Egy szippantásnyi méreg az árban.Cukor nélkül édesebb az élet.Míg tűzzel égeted a szögeidet.Nincs gondolat csak előre…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz