hamiska 2006.12.06 20:48:59

Hát igen, ez az elmélet, amit jogász írt, de a gyakorlat sajnos mást mutat. Közvetlen tapasztalatom, hogy az ügyfeleket nem a felkészültség vagy a befektetett munka hatja meg, hanem a méretes pofa. Csak egy saját élmény: ellenérdekű fél ügyvédje az egyik legsztárabb a az önjelölt sztárügyvédek népes táborában, jellemzéséül legyen elég annyi, hogy autójának rendszáma PTK-001. A szakmabeliek ebből úgyis rájönnek kiről van szó. A tárgyalásokon egyszer sem jelent meg, mindig a jelöltjeit küldte. Mivel zsebre tehetett már pár millát, a perbeszédre bejött, amikor sorra került, közölte, hogy az ellenfél bizonyítási módszerei a kommunizmus eljárásait idézik fel benne, majd amikor befejezte, viszontválaszra nem is várt és kirobogott a tárgyalóból, ismét a jelöltjére hagyva a sarat. Mondanom sem kell, ügyfele akkorát bukott mint egy ház. Gondolom, az ítélethirdetés után – már ha egyáltalán hajlandó volt fogadni ügyfelét – azt mondta neki, hogy a bíró is komcsi volt, de hát ez egy ilyen ország, mindig a jók buknak el. És ez az ügyvéd nagyon királyul megél, ahogy hasonszőrű társai is.

Ja igen. A bíró mint hivatalos személy akkor köteles feljelentést tenni, ha a bűncselekmény hivatali hatáskörében jutott tudomására. De ha a bíróság folyosóján vagy urambocsá’ az utcán sétálva látja a bűncselekményt, nincs feljelentési kötelezettsége. Nem árt ám időnként a Be-ben is utánanézni a dolgoknak.

hamiska 2006.12.02 22:31:55

Téma ezzel még nincs lezárva. Rosszqtya jól hallotta, a bíróság rendelhet el nyomozást:

1998. évi XIX. tv. a büntetőeljárásról:

XXII. fejezet - A magánvádas eljárás
...
498. § Ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg, a bíróság felhívhatja a feljelentőt, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, előkészítő ülést tarthat, nyomozást rendelhet el.

Nyomozás a magánvádas eljárásban

499. § (1) Nyomozást a bíróság vagy az ügyész rendelhet el.
(2) A bíróság nyomozást rendel el, ha a feljelentett cselekmény elkövetőjének személye, személyi adatai vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. A bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az iratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A nyomozást a rendőrség végzi.
(3) Az ügyész nyomozást rendelhet el, ha a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés [502. § (1) bek.] kibocsátása előtt átveszi.
500. § (1) A bíróság által elrendelt nyomozás elvégzése után az iratokat a bíróságnak vissza kell küldeni.
(2) Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, erről a nyomozást elrendelő bíróságot értesíteni kell.
(3) Ha a bíróság által elrendelt nyomozás során a feljelentő a feljelentést visszavonta, az addig keletkezett iratokat és a feljelentés visszavonására vonatkozó nyilatkozatot a bíróságnak vissza kell küldeni.
(4) A (2)-(3) bekezdés esetén a bíróság az eljárást megszünteti.

hamiska 2006.12.02 22:35:14

Ja bocs. Halál a kémekre hallotta jól.

hamiska 2006.12.06 09:14:15

Szóval lemarházta a tancit? Hát ez nem volt szép dolog, ráadásul a becsületsértés szempontjából tényállásszerű is: a tanerő munkakörének ellátásával összefüggésben, ráadásul még nagy nyilvánosság előtt is szellemi képességeit vonta kétségbe. Más dolog, hogy egy jó tanárnak nincs, nem lehet szüksége arra, hogy egy bár jogi értelemben büntethető (már ha elmúlt 14), egyébként azonban még nyilvánvalóan felelőtlenül viselkedő diákján jogi úton vegyen elégtételt, sőt arra sem lehet szüksége, hogy az osztály előtt nyilvánosan alázza meg a diákját. Egy jó tanárnak tudnia kell, hogy egy négyszemközti beszélgetéssel hogyan tegye helyre a beste kölkét. Szóval szerintem a történetben szereplő tanárok is leszerepeltek.

Buszos lemarházás: az attól függ, de szerintem ez nem becsületsértés. A becsületsértést két alternatív módon lehet elkövetni: a sértett munkakörével, közmegbízatásával kapcsolatban, vagy nagy nyilvánosság előtt. Nyilván amikor lemarházol a buszon valakit, nem munkakörével stb. összefüggésben teszed. Marad akkor a kérdés, hogy ha a marházás mondjuk a 7-es buszon csúcsidőben történik, az nagy nyilvánosság-e? A nagy nyilvánosság a bírói gyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha a helyszínen nagyobb vagy előre nem meghatározható számú személy szerezhet tudomást a marházásról. A jelenlévők számát akkor tekintik nagyobb létszámúnak, ha egyszeri ránézéssel nem állapítható meg, hányan vannak ott. Ez a tömött buszon nem áll fent. A szokásos hangerejű marházásról ilyenkor ugyanis csak az szerez tudomást, aki a marházó és a marházott közvetlen közelében nyomorog, ami max. 5-6. ember. Hangos marházás esetén lehet, hogy sokan hallják, annyian, hogy az akár a létszámfeltételnek meg is felel, de ez a sok ember nem látja, hogy a marházás kire vonatkozik, tehát a bűncselekményről, a konkrét személy lemarházásáról továbbra is csak kevés ember szerzett tudomást. De mivel az elején azt írtam, hogy attól függ: el tudom képzelni azt is, hogy emberünk a buszról leszállást követően, a buszmegállóban kezd el ordítozni a marházottal, ilyenkor már lehetséges a nagy nyilvánosság és a bűncselekmény megvalósulása.

hamiska 2006.10.25 21:02:03

Annyira talán nem is érdektelen, már ha azt nem tartjuk érdektelennek, hogy Révész Máriusz szerint megsértették a mentelmi jogát, amikor őt is oszlatták egy picit.
A mentelmi jog ugyanis – sok országgyűlési képviselő (mindegy melyik pártból) képzeteivel ellentétben – nem törvényen felettiséget jelent, hanem csak annyit, hogy a képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata miatt, büntető vagy szabálysértési eljárást csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet indítani ellene, őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet.
A jogszabályok ugyanúgy vonatkoznak a képviselőkre is és a fenti kivételekkel ugyanúgy kényszeríthetők betartásukra is, ahogy a mentelmi joggal nem rendelkezőkre.
Ha tehát a tömegoszlatás közigazgatási határozat, a rendőri felszólításnak az OGY képviselő is köteles engedelmeskedni, mentelmi jogra nem hivatkozhat. Ha nem engedelmeskedik, kényszerítőeszközt is lehet vele szemben használni a közigazgatási határozat teljesítése érdekében. Ugyanolyan ez, hogy a mentelmi jog az sem teszi lehetővé, hogy pl. házat építsen építési engedély nélkül.

hamiska 2006.10.26 09:00:48

Persze, ez egyáltalán nem vitás. Erre csak azért nem tértem ki, mert szigorúan a blog témájához akartam ragaszkodni. Révész Máriuszt nem mint képviselőt, hanem mint mezei állampolgárt megilleti a jog, hogy ha sérelmére bűncselekményt követtek el, a bűnöst felkutassák és megbüntessék.

hamiska 2006.09.29 10:03:49

Dankópesta!

Be kell valljam, én is voltam részeg egyetemista és nem buktam le. De ismerek olyan részeg egyetemistát, aki lebukott, megkapta érte a jutalmát, és mégsem nyomorodott meg tőle egy életre, mert nincs a homlokára írva, hogy egyszer előállították a rendőrök, 6 órát töltött egy fogdán (hajnali 2-től reggel 8-ig), majd az eljárás végén próbára bocsátották. (Nyilván olvassák ezt nem jogászok is, azok kedvéért elmondom, hogy ez nem büntetés, hanem ún. intézkedés, arról szól, hogy ha meghatározott ideig, 1-2-3 évig nem követsz el semmit, akkor elfelejtjük a kis hülyeségedet, továbbra is büntetlen előéletű maradsz.)

Az eseted ugyan nem a szakszerű intézkedés mintapéldája, mégsem bizonyítja azt, hogy az életeddel játszadoztak volna a rendőrállam mindenható csendőrei. Elhiszem, hogy megalázó helyzet volt, olyan szituációba kerültél, amikor valakik egyértelműen hatalmi pozícióban voltak hozzád képest, rövid távú nyugalmad (de nem az életed, a sorsod) attól függött, hogy hisznek-e neked. Vitatom azt is, hogy abban a példásan demokratikus államban, ahol most élsz, másként történnének a dolgok, mint itt, Magyarországon. Ahol ugyanis valaki gyanús helyzetbe kerül, és ezt látja a rendőr, akkor bizony minden országban odamegy, hogy tisztázza a helyzetet, és ilyenkor nem a szelíd meggyőzés eszközével él, mert ahhoz, hogy komolyan vegyék, muszáj neki a hatalmával fellépnie.

Hogy ezt én is egy esettel bizonyítsam:

Nem velem történt meg, hanem egy barátommal (de nem az ő barátjának a barátjának a volt osztálytársával). Londonban vezetett, közlekedési balesetet okozott, egyértelműen az ő hibájából. Az angol fél rendőrt hívott, akik a barátomat azonnal rendőrautóba ültették, vért vettek tőle, majd becsukták egy fogdába, ott töltötte az éjszakát. Másnap reggel gyorsított eljárásban bíróság elé állították, kapott kirendelt védőt, 30 font pénzbüntetésre ítélték és elengedték. Vajon az Egyesült Királyság rendőrállam, ahol a rendőrök és a bírók felelőtlenül játszanak az emberek életével?

Konkrétan a zavargásokra figyelemmel: kevés olyan bűncselekmény van, ami ilyen jól dokumentált, mint a múlt heti randalírozás, ott vannak a különböző hírcsatornák különféle szögekből készített felvételei + a rendőrök saját videói. Ha voltak túlkapások, azokról szinte biztosan készült felvétel, és én is azt mondom, ha volt túlkapás, vonják felelősségre a rendőröket. De akkor elő a farbával (meg a videóval), hogy itt ez meg ez történt, ne azon fanyalogjunk, hogy jaj, túl nagy ám a találati arány meg ártatlan emberek keveredhettek az éjszaka közepén a keménymag közé.

hamiska 2006.09.29 00:38:59

Udo + RGB!

Az általad (Udo) leírt eset némileg zavarba ejt, leírásod alapján rendőri túlkapás történhetett. Ugyanakkor nem tudok elsiklani afelett, ahogy bagatellizálod a történteket. Eddig nem gondoltam magamról, hogy rendpárti vagyok, de most mégis azt mondom, hogy az én szépérzékemet sérti, ha valaki Magyarország fővárosának egyik belső kerületében, olyan időben, amikor más mondjuk a Vígszínházból jön ki, hőzöng és kiabál, kukákat rugdos. Az ilyen embert csak vigyék el a rendőrök, legközelebb nem tesz ilyet. Hozzátenném, egy megállapodott demokráciában is így járt volna, Párizsban ugyanúgy bevitték volna, mint Londonban. Én is kihangsúlyoznám, hogy mikor történt a dolog, csak más előjellel. Tegnap éjszaka még tömegoszlatás volt a Nyugatinál, tegnapelőtt a tv és az újság azt harsogta, hogy hol volt a határozott rendőri fellépés a garázdák ellen, akkor most ki és miért csodálkozik azon, ha egy garázdát és társaságát beviszik?

Ami pedig ezután következik, színtiszta általánosítás, a fogda tele volt hasonló „huligánokkal”. Honnan tudja? Talán az ártatlan garázda mondta, akit bevittek? Persze hogy ezt mondja, hiszen ez az érdeke, így tudja saját felelősségét csökkenteni. Önök pedig leírtak egy esetet, amiből rögtön tendenciára következtettek.

Ami a festékanyagot illeti: az állam összes képviselője, közjogi méltósága szerint, azok az erőszakos cselekmények (tehát nem a békés tüntetések), amik eddig történtek, köztörvényes bűncselekmények voltak. Mégis, milyen emberi jogokat sért, ha a rendőrség a köztörvényes bűncselekmények elkövetőinek kézre kerítése érdekében megjelöli őket? Esetleg az is emberi jogokat sért, ha a pénzszállító-zsákba festékpatront tesznek? Miért? Talán nem sportszerű a bankrablóval szemben?

Vagy azért mert régen is használták ezt az eszközt? Felhívnám figyelmüket, hogy régen is használtak gumibotot, rendőrpajzsot, mégsem venném ki ezeket a mai rendőrök kezéből pusztán azért, mert mondjuk 1987-ben ezekkel kapott a fejére Demszky Gábor. Egyébként úgy tudom, a befestékezés hazai jogállami eszközét más jogállamokban is, pl. az Egyesült Államokban vagy Svájcban is használják a globalizációellenes zavargások szétverésekor.

Visszatérve az eredeti Népszabi cikkre: vitathatatlan a cikknek az az állítása, hogy a rendőrség elfogadottságát és szakmai színvonalát alapozná meg, ha a túlkapásokat kivizsgálnák, a bűnösöket eltávolítanák a testületből. A következményhez azonban az kell, hogy aki túlkapást lát, hajlandó legyen tanúskodni, vagy egyáltalán jelezni az esetet a rendőri elöljárónak. Ön, Udo, hajlandó erre, hogy változtasson a következmények nélküli ország helyzetén? Vagy csak arra hajlandó, hogy következmények nélkül irkáljon egy blogban? Beírásából az sem derül ki, hogy egyáltalán szemtanúja volt-e a túlkapásnak? Vagy csak hallotta valakitől, akinek a barátja a helyszínen volt és neki is úgy mesélték, hogy mi történt 5 perccel azelőtt?

hamiska 2006.09.29 09:00:05

Casejustcasebaby!
Tegnap este valóban némileg felindult állapotban írtam kommentjeimet, a dolgoknak valóban volt ellened irányuló éle, mégsem hinném, hogy acsarogtam vagy személyeskedtem volna. Te állítottál valamit, amivel én nem értettem egyet, és tényszerűen próbáltam megcáfolni, hogy
1. miért nem igaz a koszos rendőrségi fogdákról szóló állításod
2. miért nem tartom automatizmusnak a feltűnően nagy találati arányt.
Legutóbbi kommentedből nem derül ki, hogy mely érveimet tartod tévesnek, ha elmondanád, valószínűleg jól el tudnánk rajta vitatkozni. Te ezt azonban nem tetted meg, hanem acsargónak és politikusnál is rosszabbnak :) neveztél, kommentjeimet kirohanásnak minősítetted. Úgy tűnik, én is örökre a szívedbe loptam magam az „én megmondtam” hozzáállásodra adott kritikámmal. Részemről a flamelést ezzel befejeztem, a fenti két pontban írt kommentjeidre azonban a jövőben is szívesen válaszolok.
U.i. Véleménykülönbségek ezen a fórumon természetesek nem? És valakinek kell kisebbségben is lennie. Ja és szívesen venném azt is, ha idézettel támasztanád alá, hogy kinek mely kommentje volt politikai felhangú.

hamiska 2006.09.25 21:57:36

Tisztelt SZaVa!
Nagyszerű tanácsokat kapott az előttem szólóktól, kár hogy sz@rt sem érnek. Ezt Önnek mint jogalkalmazónak tudnia kellene, hiszen legalább a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat illene ismernie. A Ktv. – Ön bizonyára tudja, ez minek a rövidítése – részletesen szabályozza a köztisztviselők összeférhetetlenségét (21.§), itt választ találhat kérdéseire. A szakasz helyes értelmezéséből kiderül, hogy a köztisztviselők számára egyáltalán nem tilos a politikai állásfoglalás, ilyen életszerűtlen követelményt, ti. hogy ne legyen politikai véleménye és ezt bizonyos körben ne fejthesse ki, nem támasztanak egyetlen köztisztviselővel szemben sem. Az egyetlen korlát, hogy a köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, illetve párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Tehát akár politikai pártba is beléphet, feltéve hogy az egyszerű tagságon kívül más tisztségre nem vágyik. Sőt, még egy kivételt is ismer a törvény, választásokon indulhat a köztisztviselő is, ilyenkor aztán ország-világ elé tárhatja közvetlen pártkötödését.
Ez a szabály természetesen nem csak a főnökére vonatkozik, hanem Önre is, így mindketten nyugodtan kifejthetik nézeteiket munkahelyükön, emiatt sem Önt, sem főnökét nem érheti semmilyen következmény. Nincs tehát mód arra, hogy jogszabályokra hivatkozva megtiltsa akármelyik munkatársának politikai véleményének hangoztatását. Akkor lenne lehetősége jogi lépésre, ha főnöke politikai beállítódása miatt különböztetné meg Önt hátrányosan, ilyenről azonban nem írt. Ezért aztán ha az egyik okos tanács nyomán titkos hangfelvételt készítene főnöke politikai tartalmú kijelentéseiről, azt a gyakorlatban csak annak bizonyítására használhatná föl, hogy Ön nem ismeri a saját közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat.
Bár Ön nem említette, T. Zugügyvéd úgy konferálta föl az esetet, hogy ha visszaszól, kirúgják. Egy köztisztviselőnek vagy egy zugügyvédnek azt is illik tudnia, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntetése alapesetben (ha nem nyugdíjas vagy nem követett el bűncselekményt) igencsak bonyolult eljárás, még akkor is, ha valós okot szolgáltat rá, pl. tök alkalmatlan a feladatra. Minimum át kellene szervezni hozzá a polgármesteri hivatalt, kétséges azonban, hogy puszta politikai nézetkülönbség miatt ezt vállalná akárki is. A legrosszabb ami Önt érheti, hogy nem kap jutalmat köztisztviselők napján, kirúgni azonban nem fogják (nem tudják), 13 havi köztisztviselői illetményét pedig mindenképpen megkapja. Talán a szajoli köztisztviselőknek sem kellett volna beszámolni kopogtatócédulájuk sorsáról, ha saját hivatásuk szabályait ismerik és alkalmazzák.

hamiska 2006.08.06 23:11:12

Tisztelt Mr. Phe!
Bár eddig nem szóltam hozzá, folyamatosan olvasom a blogot. Én az igazságszolgáltatásban dolgozom, Önhöz képest a másik oldalon. Tény, hogy csak az tudhatja mi van ott bent, aki járt is ott, ezért is érdekelnek annyira írásai. Állítólag, amíg volt halálbüntetés, az ítélet meghozatalában részt vevő személyeknek, bírónak, ügyésznek a kivégzésen jelen kellett lennie, talán azért, hogy megtudják, mire ítéltek egy másik embert. Azt azonban nem tudhatom, mit él át az, aki hónapokat, éveket tölt börtönben, mert nincs semmilyen módom a megtapasztalására, legfeljebb az Ön vagy az Önhöz hasonló emberek írásaiból ismerhetem meg.
Viszont Ön sem tudhatja, hogy mit gondolnak Önről vagy a más gyanúsítottakról a másik oldalon, miért végzik úgy a dolgukat ahogy teszik, ezért néhány megjegyzése kicsit sem objektív és távol járnak az igazságtól. Ön vagy bárki más, aki a másik oldalon áll, azaz gyanúsított-vádlott-elítélt nyilván egyoldalúan éli meg a büntetőeljárást, hiszen meggyanúsítják, faggatják, szimatolnak Ön körül, mélyen belegázolnak mindennapi életébe, természetes, ha attól fél, hogy bedarálja a rendszer és ellenségnek tekinti a rendőrt, ügyészt. Azonban a rendőr nem azért nyomoz valaki ellen, mert örömet okoz neki, hogy sittre vághatja. Az ügyész nem azért emel vádat, mert ez a dolga. A bíró nem azért ítél el valakit, mert aznapra nincs más programja. Ugyanis nem vagyunk üldözési mániás pszchiopaták, akiknek csak az a jó, ha másnak rossz. Magam részéről leszarom a statisztikát, ha arról van szó, hogy valakinek az ártatlanságáról, börtönbe kerüléséről kell dönteni. Nem érzem azt, hogy úgy tudom munkám létjogosultságát igazolni, ha minél több embert rács mögé juttatok. Bár csak a saját nevemben beszélhetek, biztosra veszem, hogy ez követlen munkatársaimra is igaz és arra következtetek, nagy általánosságban a rendőrök, ügyészek, bírók is így vannak. Ön nem láthat a színfalak mögé, ezért elmondom, hogy néha több órás, esetleg napokon keresztül visszatérően folytatott vita, megbeszélés előz meg egy-egy vádemelést vagy ítéletet. Nyilván aki nem hallja a vitát, érezheti úgy, hogy rendőrségi meggyanúsítása után automatikusan került az ítéletre a bíróság pecsétje.
Sajnos, ahol emberek dolgoznak, mindig van selejt, ez az igazságszolgáltatásban is így van: néha olyanok kerülnek hosszú időre börtönbe, akiknek nem kellene (pl. az Ön által említett, 6 évre ítélt srác), néha ártatlanokat is elítélnek. Olyan rendszert azonban még senki nem állított fel, amelyik hibátlanul működik, az Ön által javasolt esküdtszéki bíráskodásról pedig már bebizonyosodott, hogy sokkal rosszabb mint a nálunk működő hivatásos bíráskodás. (Bocs, hogy a börtönviszonyokhoz képest offtopic voltam, de Ön mint vitaindító pár bejegyzéséhez ezeket hozzá kellett fűznöm.)

hamiska 2006.07.27 23:48:11

@casejustcasebaby:
Kb. a fele igaz. A Be. 135.§-a rendelkezik az előzetes letartóztatás végrehajtásáról, teljesen egyértelműen kimondva, hogy az előzetest bv intézetben KELL végrehajtani. Rendőrségi fogdán legfeljebb 30 napra lehet elhelyezni az embert, amit kétszer 15 napra lehet meghosszabbítani. Július 1-ig a bíró rendelhette el a fogdát és az ügyész hosszabbított, július 1-től megfordult a sorrend. Ezt a 60 napot leszámítva nincs törvényes lehetőség fogdára. Aki nem hiszi, üsse fel az 1998. évi XIX. tv-t.
Az igaz, hogy a fogda jóval keményebb a bv-nél, de nem azért, mert fegyházfokozatszerű a végrehajtás, hanem azért, mert az ellátás-elhelyezés körülményei sokkal mostohábbak, meg a fogdás rendőrök nem bratyiznak úgy a delikvensekkel mint a bv-őrök.
Az igaz, hogy a rendőrök szeretik (szeretnék) az előzetest nyomozati eszközként alkalmazni, és ha már előzetesben van az ember, vannak módszereik arra, hogy kihasználják a helyzetet, de az általad idézett indokokat alapesetben egy normális bíró vagy ügyész nem veszi be (nyilván ők is emberből vannak, ügyészek és bírók között is lehet olyan, aki elvtelenül kiszolgálja a rendőrök ilyen igényeit, de a háromszoros szűrő - ügyész, bíró, másodfokú tanács 3 bíróval - miatt ritkán sikeresek az ilyen próbálkozások).
Kétségtelen, hogy a bírók az ügyészi indtványok kb. 98%-ában elrendelik az előzetest, de ennek szerintem az az oka, hogy a bírók előtt az ügy már átment az ügyész szűrőjén, aki ugyanazt tanulta a jogi egyetemen, homlokegyenest ellenkező vélemények ezért ritkán adódnak. Viszont nem tudom, honnan veszed, hogy az ügyészek 99%-ban azt teszik, amit a rendőrök javasolnak. Erre szerintem nincs statisztika és az általad megjelölt értéket erősen eltúlzottnak tartom.
A "megalapozottan feltételezhető" kifejezés valóban sokszor fordul elő a bírói-ügyészi- rendőri zsargonban, talán azért, mert a Be. az előzetes feltételévé teszi, hogy megalapozottan feltehető legyen a szökés, a bűnismétlés, a bizonyítás meghiúsításának veszélye. Az eljárás ezen szakaszában ugyanis nem bizonyítani kell - mert erre lesz jó a bírósági tárgyalás - hanem az előzetes feltételeinek fennállását kell valószínűsíteni.

@hd:
Tényleg. Ezt nem gondoltam végig.

hamiska 2006.07.28 00:12:58

Nem tudom, honnan veszel olyat, hogy a bv-k "lendületből dobják vissza a rendőrség elhelyezésre tett javaslatait." A bv intézeti elhelyezésre ugyanis nem a rendőrök tesznek javaslatot, hanem az előzetes elrendelésekor az ügyész utasítja a bv intézet parancsnokát, hogy a gyanúsítottat fogadja be. Kétlem, hogy akármelyik fogda- vagy bv parancsnok megkockáztatná, hogy az ügyész utasítása ellenére vakit fogdára vegyen. Pláne, mert két héten belül kiderülne.
A testközeli tapasztalatot érdemes lenne precíz elméleti ismeretekkel kombinálni, a fogvatartottak állításait ellenőrizni, és csak utána megállapítani a jogsértést.

hamiska 2006.07.28 00:24:31

casejustcasebaby:
Igen, tisztában vagyok. És ahogy lehetnek törvénysértően eljáró bírók és ügyészek, nyilván lehetnek törvénysértően fogdán elhelyezett gyanúsítottak is. Csak szerintem (vagy csak remélem?) nem ez a jellemző, és egyes esetekből nem lehet a rendszer egészére általánosítani. Oké, részemről a láng kialudt.