Adatok
ArchiCheck
28 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A kis moha jól érzi magát a kis törmelék szigeten, ami talán vakolat volt valaha. A víz, ami a kis szigetet körülvette nemrég tűnt el, a nyoma még látható a kis sziget körül. Ez a nedvesség, ami a kis mohát élteti. Ha jön az eső, körülveszi és átnedvesíti a szigetet, ami…..
Ha már leesett a hó, akkor érdemes megfigyelni, mit mutat meg nekünk az épület titkaiból.Télen, hóesés után sok minden láthatóvá lesz, olyan dolgok is, amiket egyébként csak hőkamerával láthatnánk meg.A képen látható lábazat nincs hőszigetelve, és valószínűleg a…..
ArchiCheck
2013.09.20 13:37:50
Amennyiben a lábazat előtti járdaszakaszon azért olvad el a hó, mert a járdát alulról "fűtik" az épületből kijövő hőáramok, akkor a lábazat hőszigetelésének vastagítása erre nem fog megoldást adni. A hő, ami ezt a rész fűti, a belső padló alatti hőszigetelés hiánya, vagy nem elégséges vastagsága miatt tud kijutni, továbbá a függőleges falon lefelé áramolva. Ez utóbbi, meglévő épületnél nem akadályozható meg, de a belső padló alá elhelyezhető hőszigetelés általában megnövelhető, de csak a padlószerkezet megbontását követően, új, vastagabb hőszigetelést tartalmazó padlószerkezeti rétegrend kialakításával. Ez sem kis költség. Ami még megtehető, az a lábazati szigetelés kiegészítése lefelé. Ilyenkor a járda felbontását követően a lábazati hőszigetelés folytatják lefelé a talajszint alatt, az alaptest külső oldalára elhelyezve. Ez a megoldás is csökkenti valamennyivel az épület hőveszteségét, de nem pótolja a padló alatti hőszigetelés hiányát. (Az alaptest melletti munkaárok kiásása csak szakaszosan történhet, és nem közelítheti meg az alaptest alját, az alapozási síkot, nehogy véletlenül az alaptest kimozduljon. Emiatt az alaptest utólagos hőszigetelését megelőzően fel kell tárni az alaptestet (ha nem ismert annak mélysége) és a tervezett földkiemelés módját és mértékét statikus tervezővel kell egyeztetni!)
Ha nedvesedést látunk a terasz-, vagy erkélyajtó mellett, akkor jó okunk van arra, hogy feltételezzük: Az ajtótokra nem vezették fel a szigetelést a külső oldalon, vagy ha igen, akkor azt nem kötötték össze oldalt, a káván, a lábazati szigeteléssel. Ha a külső burkolat…..
Nem értem, hogy miért kerültek párakiszellőzők az attikalefedés tetejére:A fémlemez alá be tudok nyúlni, és ahová a kezem befér, onnan a pára is ki tud jönni. De a párának nem okozhat gondot az sem, ha a bitumenes lemez rá van hajtva az attika tetejére, mivel a külső oldal…..
Az egyik új, budapesti társasház felső erkélysor feletti előtetője látható a képen. Meglepő módon, az esővizet elvezető csatorna nem a fémlemezfedés pereménél lett elhelyezve, hanem az előtető felénél, a tetőfedés síkváltásánál. Így a tető külső felére érkező…..
Az előző bejegyzésemben említettem, hogy nem túl jó, ha az építés során túl sok víz jut be az épületbe. Ha már a vizes technológiák alkalmazása miatt elkerülhetetlen az amúgy sem kevés "építési nedvesség" tárolódása a szerkezetekben, legalább ne növeljük…..
Hallom a kiáltást odalentről, de a felső vasalást is csak részben látom, az alsóból meg semmi sem látszik a hó alatt...Télen nehezebbek a körülmények az építkezésen, jobban oda kell figyelni mindenre. Ez esetben is jó lett volna, ha a kész vasalást letakarták volna egy…..
Gondolataim felvezetéseként három szituációt mutatok be:1.) Ha a kivitelezéskor valami nem a tervek szerint kezd épülni, például az alaptestek kitűzése során elmérnek egy méretet, akkor a műszaki ellenőr -amennyiben a munkáját megfelelően végzi,- ezt észreveszi és jelzi,…..
(A cím szójátéka megszólítás és megállapítás is egyben. A sejtelmes címet mindjárt megmagyarázom, de a szójáték kedvéért maradok a levélformánál.)Drága Tervező!A minap találtam az alábbi rétegrendet egy 2005-ös építési engedélyezési terv rétegrendi…..
ArchiCheck
2010.09.25 20:56:35
@Peter.G: Elgondolkodtató a téma. Én a jogszabályok alapján kicsit másképp látom a dolgokat:
Az ÉTV 5. § (2) szerint az építésügyi hatóság az építményekkel ... kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. Tehát az ÉTV-ben és az OTÉK-ban leírtak teljesülését ellenőrizni kell.
A 31. § (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem,
i) az életvédelem és katasztrófavédelem
követelményeit.
Ennél konkrétabb a 36. § (1) bc), ami szerint az építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel (...) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló Engr. 16. § (5) szerint: Az építésügyi hatóság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás engedélyezéséről vagy megtagadásáról az OTÉK 111. §-ában foglaltak figyelembevételével az elvi építési, építési, egyszerűsített építési, fennmaradási engedélyezési eljárás, vagy az integrált építésügyi hatósági, integrált engedélyezési eljárás keretében dönt.
A fentiek, főleg az utóbbi kettő bekezdés alapján -szerintem- nem lehet kérdéses, hogy az építési hatóság is felelős azért, ha egy terv úgy kap építési engedélyt, hogy nem felel meg a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) előírásainak, vagy éppen nem megfelelő a szellőzés és a lakás penészedik. Mondom ezt annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy nem várható el, hogy egy hatóság mindennek utánaszámoljon, és mondom annak ellenére, hogy a 193/2009. (IX.15.) Korm rendelet ami az építésügyi hatósági eljárásokról is szól, pont azt nem szabályozza, hogy mi alapján kell dönteni az engedélyezéskor. Még szerencse, hogy benne van az OTÉK-ban és az ÉTV-ben.
Az építési hatóságtól elvárható lenne, és ez a lehetőségeibe is beleférne, hogy az alapszintű ismeretek mellett ismerje az ún. ökölszabályokat is, és ha valamiről úgy gondolja, hogy nem felel meg, akkor bekérje a tervezőtől azokat a dokumentumokat és számításokat, amikkel a tervezői nyilatkozatban leírtak alátámaszthatók...
Az ÉTV 5. § (2) szerint az építésügyi hatóság az építményekkel ... kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. Tehát az ÉTV-ben és az OTÉK-ban leírtak teljesülését ellenőrizni kell.
A 31. § (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem,
i) az életvédelem és katasztrófavédelem
követelményeit.
Ennél konkrétabb a 36. § (1) bc), ami szerint az építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel (...) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló Engr. 16. § (5) szerint: Az építésügyi hatóság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás engedélyezéséről vagy megtagadásáról az OTÉK 111. §-ában foglaltak figyelembevételével az elvi építési, építési, egyszerűsített építési, fennmaradási engedélyezési eljárás, vagy az integrált építésügyi hatósági, integrált engedélyezési eljárás keretében dönt.
A fentiek, főleg az utóbbi kettő bekezdés alapján -szerintem- nem lehet kérdéses, hogy az építési hatóság is felelős azért, ha egy terv úgy kap építési engedélyt, hogy nem felel meg a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról) előírásainak, vagy éppen nem megfelelő a szellőzés és a lakás penészedik. Mondom ezt annak ellenére, hogy nyilvánvaló, hogy nem várható el, hogy egy hatóság mindennek utánaszámoljon, és mondom annak ellenére, hogy a 193/2009. (IX.15.) Korm rendelet ami az építésügyi hatósági eljárásokról is szól, pont azt nem szabályozza, hogy mi alapján kell dönteni az engedélyezéskor. Még szerencse, hogy benne van az OTÉK-ban és az ÉTV-ben.
Az építési hatóságtól elvárható lenne, és ez a lehetőségeibe is beleférne, hogy az alapszintű ismeretek mellett ismerje az ún. ökölszabályokat is, és ha valamiről úgy gondolja, hogy nem felel meg, akkor bekérje a tervezőtől azokat a dokumentumokat és számításokat, amikkel a tervezői nyilatkozatban leírtak alátámaszthatók...
Mostanában arányában több az átalakítás, felújítás, mint az új építés. Míg egy új építésnél elkerülhetetlen, hogy készüljenek tervek, amik alapján a kivitelezési munkák is beárazhatók, a felújítások nagy része tervek nélkül készül. Hogyan készülnek ilyen…..
ArchiCheck
2010.09.17 21:41:45
@Mesterünk: Ahol az "olcsó" szót kiemeltem, ott pont azt akartam hangsúlyozni, hogy ha az építtető már a munka előkészítésén spórolni akar, akkor a kivitelezés a végére jóval többe kerülhet, mintha szakember segítségével megfelelően előkészíti, megversenyezteti. Azaz a megfelelő előkészítéssel az építtető magának spórolhat időt, pénzt, és egy csomó idegeskedést elkerülhet. Ennek fényében teljesen egyetértek a kommentekkel.
Köszönöm mindkettőt, örülök, hogy nem vagyok egyedül a gondolataimmal. Tény, hogy ez a műfaj nem alkalmas arra, hogy minden szempontot részletesen taglaljon az ember. Ezért is örülök a kiegészítésnek.
Köszönöm mindkettőt, örülök, hogy nem vagyok egyedül a gondolataimmal. Tény, hogy ez a műfaj nem alkalmas arra, hogy minden szempontot részletesen taglaljon az ember. Ezért is örülök a kiegészítésnek.
Gyakran előfordul (főleg régi épületek esetében), hogy az épület, vagy épületszerkezetek felújítása csak kompromisszumokkal oldható meg, azaz nincs tökéletes megoldás, vagy éppen két rossz közül kell a kevésbé rosszat választani. Erre is példa az alábbi képen bemutatott…..
Egy ház felmérésén dolgoztunk, amikor megláttam ezt a lámpát, így:Valami zavart a látványban, de aztán egy nagyon hirtelen nyakmozdulattal elfordítottam a fejem, és úgy a lámpa már rendben volt......csak nekem lett olyan érzetem, mintha a házon kívül kerültem…..
A '70-es '80-as évek egyik szimbóluma. Darabja 3 Ft volt, amiből bőven kijött egy zacskó Dunakavics, vagy két Sportszelet. Szóval nem volt olcsó, nem is nagyon jutottam hozzá. A golyórágóhoz hasonlóan 2-3-at összerágva óriási lufikat lehetett fújni belőle. Egy-egy ilyen rágót…..
Itt folytatom az előző bejegyzést:1.) Mi is történt a szerkezetben?Hiába volt vasalva az aljzatbeton, a burkolat nem vette tudomásul, hogy neki sem szabad a hőmozgás következtében mozognia. Így a burkolólapok hőmozgása következtében hajszálrepedések alakultak ki a fugaanyag és a…..
Feltártuk a legutóbbi bejegyzésben megemlegetett teraszt. Bár nem volt nagy meglepetés, hogy nem azt a rétegrendet találtuk, ami a terveken volt, az viszont már igen, hogy a felújítás előtt is meglévő, és megmaradó födémnek a vastagsága nagyon nem egyezett azzal,…..
A majdnem költői kérdésnek valós alapja van. A minap ugyanis egy új építésű, néhány éves lakóházban jártam, éppen felhőszakadás idején. A lépcsőházban állt a víz a lépcsőn is, és a közlekedő felületeken is. A lakók többsége átgyalogolt rajta, de aztán kialakult…..
Bár nem minden építési munkára sikerül (sajnos) szerződést tető alá hozni, van, amikor muszály. Ilyenek például az önkormányzati vagy energiatakarékossági, felújíási pályázatok, amik esetében az elnyert pénz kifizetésének a feltétele a pályázatra beadott árajánlat…..
Mostanában, hogy hidegebbre fordult az idő, egyre több helyen látom, hogy a konyha, vagy a fürdőszoba ablakán, esetenként az ablak tokszerkezetén is gyöngyöző vízcseppek jelennek meg, amik összeolvadnak és lefolynak. Folyik a víz az üvegen és az ablak könyöklőjén is. De mi…..
ArchiCheck
2010.07.18 22:52:28
@tthttl:
Nem olyan régen én is találkoztam egy hasonló esettel. Bár az korábban volt, pont a júniusi hideg és esős hetek után, a magyarázat lényegén nem változtat. Az interneten is megtalálható harmatpont táblázatokból könnyen megállapítható, hogy adott hőmérsékletű, és páratartalmú levegőnek mennyi a harmatpontja, azaz hány fokos hőmérsékletre kell lehűlnie, hogy a páralecsapódás meginduljon. A lehűlés okozója lehet hideg felület is, mint jelen esetben a pince padlója és fala, ami a nyár eleji hideg idő miatt talán hidegebb is a szokásosnál. Vegyünk egy példát: A 30 °C fokos, 50% páratartalmú levegőből egy 18,4 °C fokos felületettel való találkozás esetén megindul a páralecsapódás, 55% páratartalom esetén ehhez 20 °C fokos felület kell. A júniusi csapadékos időszakban, eső után 63-66% légpáratartalmat mértem. A leírt intenzív páralecsapódás tehát magyarázható a pince hideg határoló felületeivel, és a beáramló levegő magas hőmérsékletével, valamint nagy páratartalmával. A probléma megoldása érdekében javaslom, hogy -amennyiben lehetséges,- biztosítsák a helyiség intenzív átszellőztetését. A helyiségen átáramló levegő segít felmelegíteni a határoló szerkezeteket, és egyben elvezeti a lecsapódó párából felgyűlt nedvességet. Ha viszont meg akarják őrizni a helyiség hűvös hőmérsékletét, ami a ház klímája szempontjából előnyös lehet, akkor viszont ne engedjék be a kinti levegőt (vagy csak éjszaka, hűvösben szellőztessenek) és alkalmazzanak páranyelő berendezést.
A penész spórái mindenhol ott vannak a levegőben, de a felületek, anyagok csak akkor kezdenek el penészedni, ha kialakulnak a következő feltételek: megfelelő páratartalom, hőmérséklet és táptalaj. A ruhák között megül a levegő, főleg, ha szekrényben vannak tartva, és a szövetek között viszonylag állandó klíma alakul ki. Ha a szekrények a hideg fal mellett vannak, akkor még az sem kizárt, hogy a ruhák, spontán módon, mint belső oldali hőszigetelés funkcionálnak (legalábbis egyes időszakokban). És ugyanúgy, mint a helytelenül kialakított belső oldali hőszigetelések esetében is, itt is a ruhák tömegén belül kialakul egy harmatponti zóna, ahol megindul a páralecsapódás. Amennyiben ez tartós, a penész két napon belül kifejlődik, spórát termel, és növekedése intenzívvé válik.
A megoldás a penészedés ellen. Lehetőleg ne tartsanak ruhát nem szellőző helyen (zárt szekrényben), és a szekrényeket (mert a fabútor is be tud penészedni), ruhatároló bútorokat, polcokat húzzák el a pincefaltól, hogy ne a hőmérséklet változással érintett zónában legyenek.
A javasolt intézkedések előtt a penésztelepeket szüntessék meg. Amit átjárt a penész, dobják ki (a penészfolt amúgy sem mosható ki), ill. a penészes felületeket kezeljék megfelelő penészölő és -gátló folyadékkel.
Nem olyan régen én is találkoztam egy hasonló esettel. Bár az korábban volt, pont a júniusi hideg és esős hetek után, a magyarázat lényegén nem változtat. Az interneten is megtalálható harmatpont táblázatokból könnyen megállapítható, hogy adott hőmérsékletű, és páratartalmú levegőnek mennyi a harmatpontja, azaz hány fokos hőmérsékletre kell lehűlnie, hogy a páralecsapódás meginduljon. A lehűlés okozója lehet hideg felület is, mint jelen esetben a pince padlója és fala, ami a nyár eleji hideg idő miatt talán hidegebb is a szokásosnál. Vegyünk egy példát: A 30 °C fokos, 50% páratartalmú levegőből egy 18,4 °C fokos felületettel való találkozás esetén megindul a páralecsapódás, 55% páratartalom esetén ehhez 20 °C fokos felület kell. A júniusi csapadékos időszakban, eső után 63-66% légpáratartalmat mértem. A leírt intenzív páralecsapódás tehát magyarázható a pince hideg határoló felületeivel, és a beáramló levegő magas hőmérsékletével, valamint nagy páratartalmával. A probléma megoldása érdekében javaslom, hogy -amennyiben lehetséges,- biztosítsák a helyiség intenzív átszellőztetését. A helyiségen átáramló levegő segít felmelegíteni a határoló szerkezeteket, és egyben elvezeti a lecsapódó párából felgyűlt nedvességet. Ha viszont meg akarják őrizni a helyiség hűvös hőmérsékletét, ami a ház klímája szempontjából előnyös lehet, akkor viszont ne engedjék be a kinti levegőt (vagy csak éjszaka, hűvösben szellőztessenek) és alkalmazzanak páranyelő berendezést.
A penész spórái mindenhol ott vannak a levegőben, de a felületek, anyagok csak akkor kezdenek el penészedni, ha kialakulnak a következő feltételek: megfelelő páratartalom, hőmérséklet és táptalaj. A ruhák között megül a levegő, főleg, ha szekrényben vannak tartva, és a szövetek között viszonylag állandó klíma alakul ki. Ha a szekrények a hideg fal mellett vannak, akkor még az sem kizárt, hogy a ruhák, spontán módon, mint belső oldali hőszigetelés funkcionálnak (legalábbis egyes időszakokban). És ugyanúgy, mint a helytelenül kialakított belső oldali hőszigetelések esetében is, itt is a ruhák tömegén belül kialakul egy harmatponti zóna, ahol megindul a páralecsapódás. Amennyiben ez tartós, a penész két napon belül kifejlődik, spórát termel, és növekedése intenzívvé válik.
A megoldás a penészedés ellen. Lehetőleg ne tartsanak ruhát nem szellőző helyen (zárt szekrényben), és a szekrényeket (mert a fabútor is be tud penészedni), ruhatároló bútorokat, polcokat húzzák el a pincefaltól, hogy ne a hőmérséklet változással érintett zónában legyenek.
A javasolt intézkedések előtt a penésztelepeket szüntessék meg. Amit átjárt a penész, dobják ki (a penészfolt amúgy sem mosható ki), ill. a penészes felületeket kezeljék megfelelő penészölő és -gátló folyadékkel.
Egy vállalkozói szerződés előzetes átnézésekor az alábbi pontot találtam:
"A Megrendelők a kivitelezés teljes időtartama alatt - igény szerint - díjtalan tervezői művezetést biztosítanak. A Vállalkozónak a tervezői művezetésre vonatkozó igényét öt munkanappal…..
Elsőre süllyedésből fakadó kárnak tűnt, ahogy az épület lábazati téglaburkolata a fugák mentén szétnyílt, majd a szegélyét képező bádoglemezzel együtt a fölötte lévő homlokzati vakolatot meggyűrte. Gyanús csak az volt, hogy az épület belső oldalán nem jelentkeztek…..
Egy családi házat néztem meg, és ellenőrizni akartam, hogy a tetőtéri szobák feletti padlásfödém vízszintes hőszigetelése, -ami fölött már hideg padlástér volt,- a tervek szerinti vastagsággal készült-e el. Mielőtt lenyitottuk a tetőtérbe vezető…..
építésznotesz
Az olcsó szigetelés, avagy hogy rontsuk el azt, ami még el sem készült...
2009.11.14 01:02:00
Valahogy mindig ugyanúgy kezdődik: A tervező nem határozza meg pontosan, hogy milyen vízszigetelésre van szükség. Az építtető szeretné minél kedvezőbb áron megépíteni a házát. A kivitelező szeretne kedvezőbb ajánlati árat adni, vagy ha mástól nem kérnek ajánlatot, akkor…..
ArchiCheck
2010.02.19 19:15:16
Az a probléma, hogy szabvány csak az anyagminőségekre vonatkozóan van, de ez a felhasználás technológiájára nem vonatkozik. A felhasználásra, alkalmazástechnikára vonatkozóan csak az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok Magyarországi Szövetsége) által kiadott Tervezési és kivitelezési irányelvek tartalmaznak követelményeket. Ez azonban nem szabvány, jelenleg jogszabály sem írja elő alkalmazását, de a bírósági gyakorlatban szabvány-helyettesítőként szokták figyelembe venni. Sajnos -tapasztalataim szerint - a kivitelezők egy része nem ismeri és így nem is tartja be. Másik probléma, hogy a gyártók által kiadott alkalmazástechnikát sem olvassa el mindenki, sokan csak a saját tapasztalatukra hagyatkoznak, ami sok esetben nem elég ahhoz, hogy a vizet a házon kívül tartsa... Az ÉMSZ honlapja: www.emsz.hu
Néhány napot egy vidéki szállodában töltve elhatároztam, hogy megosztom tapasztalataimat szekrény ügyben. Felindultságomat egy háromrészes-tolóajtós okozta, miután lapjai rendre egymásba csapódva, dübörögve fékeződtek le, aztán lendületből sikerült leakasztani a sínről...…..
Ma az a gyanúm támadt, hogy az építőiparban, tervezésben és a hatóságok építési osztályán dolgozók számára egyértelmű mozaikszó jelentése sokak előtt nem ismert. Pedig aki építésbe kezd, az lépten-nyomon fogja hallani. Az OTÉK a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az…..
Egy lakás felújításának átadásakor vettem észre a fotón látható muslicát, a két ablaküveg között. Szerencsémre az ablaküveg nem képezte a felújítás részét, tehát nem mint minőségi probléma vetődött fel, hanem inkább úgy, mint érdekesség. Elgondolkoztam, hogy ha a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz