Regisztráció Blogot indítok
Adatok
falugazdaasz

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A napokban kiadott egy közleményt a Baromfi Terméktanács, amiben cáfolja, hogy jelentősége lenne a tyúkok tartási módjának a minőség szempontjából: A Baromfi Termék Tanács közleményében egy amerikai kutatásra hivatkozva kijelenti, hogy a tojások minőségét nem…..
falugazdaasz 2010.09.18 23:30:39
@Avatar: 2-es és 3-as tartásban a tyúkok monodiétán vannak, azaz minden nap ugyanazt a takarmánykeveréket kapják.
Ezzel szemben a bio (0) és a SZABADtartásos (1) tyúkok, mivel kijárnak a SZABADBA, SZABADON eldönthetik, hogy mit csipegetnek még az etetőbe adagolt takarmánykeverék mellé: füvet, bogarat, kukacot, hullott gyümölcsöt, lószart, de nálam legtöbbször mindegyikből egy keveset. Tavasztól késő őszig a szabadtartásban nevel tyúkok a szükségletük akár 40-50% szedik össze kapirgálással, így egészítve ki a monodiétás étrendet.
Nos, tehát az okos amerikai tanulmány publikálói öngólt lőttek: le akarják darálni a bio- és a szabadtartásos tojás híveit, csupán érzelmi alapokra hivatkozva akarják zavarba hozni a tudatos fogyasztót, hogyaszongya hülye vagy te fiam, hát nem látod, hogy sárgább az a karotinoidos ketreces tojás, naponta adagoljuk..
Igaz, szóról szóra: a tojás minőségét a táplálék minősége határozza meg. De ez önmagában csak féligazság, amennyiben azt nem teszik hozzá, hogy a fentiekből fakadóan a táplálék minőségét pedig a tartásmód határozza meg, és itt a válik nagyon élesen kétfelé a 4 rendszer:
0 és 1 = finomabb, gazdagabb, egyedibb, változó színű és ízű,, attól függően hogy mit kapart ki aznap a tyúk
2 és 3= homogén, egyforma minőségű és összetételű tömegtermék
falugazdaasz 2010.09.19 16:44:17
@bogancs: Ebben egyetértek, érzelmi alapon dönthetünk: csonkolt madarak tojásait együk, akik A4-es lapnyi területen élik le az életüket napfényt sosem látva. Nekik valóban az év 365 napjában egyforma a tojásuk, kívül-belül egyaránt. Vagy bízzuk a természetre és adjunk az állatjólétre, vállalva a szezonalitás "kellemetlenségeit".
Párhuzamos példa, de a lényeg: az áruházak polcain kapható paradicsomok 97%-a nem valódi talajon termesztett, hanem ún. kőzetgyapot szőnyegen (hasonló az üveggyapothoz) és a növények "igényeinek megfelelő arányban" kapnak az öntözővízhez makro- és mikroelemeket, összesen a 3 makroelemet és 8-10, a fejlődéshez nélkülözhetetlen mikroelemet. Közben a több tucatnyi további nyomelem, amit a paradicsom egyébként a talajból felvenne, nem kerül bele a termésbe. Ez gáz, és épp erről szól a szabadtartás is: szakmai körökben már a 60-as évek végén nyilvánvaló volt, hogy az emberiség egyik legkomolyabb táplálkozás-egészségügyi kockázata a nyomelemhiány lesz, a kizárólag nagyüzemi növénytermesztés során ugyanis azokból nem pótolnak vissza a talajba, viszont iszonyat mennyiséget von ki a talajból a megtermelt növény. Ezek a nyomelemhiányos termények (búza, kukorica stb) kerülnek bele a takarmányokba és így a táplálékláncba. Mi tehát vagy esszük ezeket és mellette nyomjuk a mesterségesen előállított vitamin- és nyomelem kiegészítőket, vagy alapjaiban változtatjuk meg a táplálkozási szokásainkat, persze ha megtehetjük. Erre az egyik lehetőség tehát a szabadartásos tojás, hús, tejtermék stb. valamint a hagyományos kiskerti zöldségek fogyasztása.
falugazdaasz 2010.09.19 20:50:47
@bogancs: De kapnak, sohanapján kiskedden.