Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Reagan

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2009.11.10. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Üzleti gazdaságtan 1. kérdés 2010.02.09 10:07:00
Az előadáson elhangzottak alapján mi a véleménye arról, hogy a globalizáció miért fokozza a vállalatvezetők pszichés terhelését, és vajon mi lehet amögött, hogy állítólag a nők jobban képesek e helyzetet kezelni?..
Reagan 2010.02.09 16:50:51
A globalizáció korunkban egyre inkább az információáramlás felgyorsulását, és annak felértékelését jelenti. Leginkább ezzel fogalmazható meg a globalizáció fogalma, és a ma jellemző folyamatoknak ez a mozgatórugója.

Ennek következtében mind a lehetőségek, mind az aszimetriák megnőnek. Ezzel együtt piacnövekedés is létrejön, a vállalati vezetők tevékenységi köre kiszélesedik, feladataik megszaporodnak, vállalatuk veszélyeztetettsége halmozódik, a figyelmet igénylő területek száma megnő. ennek következtében nagyobb terhelés, nagyobb felelősség kerül a vezetők vállára, a versenypiac feltételei egyre inkább kiéleződnek.
Vagyis az előbb említetteket összefoglalva: a kockázati tényezők növekedése okozza ez a stresszhatást.

Akár még modellezhető is a folyamat, hiszen a földúton, forgalommentesen lovaskocsit vezető paraszt pszichikai és értelmi igénybevétele jóval alacsonyabb, mint a sokat kockáztató professzionális, órási lelki stresszt és fizikai nyomást elviselő forma 1-es pilóta igénybevétele.

A nők szellemi és pszichikai igénybevételének szívósságát azt hiszem leginkább biológiai okora lehetne visszavezetni. A nők patriarchális társadalomban elszenvedett másodrangúsága kifejlesztette a nők magasabb szintű tűrőképességét, és az anyaság, mint természeti és szellemi jelenség olyan tiszta fejet képes kölcsönözni társadalmunk hölgy tagjainak, amelyet még a finom női lélek problematika sem nyom el.
A kialakult férfi szerepek a férfit képessé teszik a hirtelen létrejövő feladatok megoldására, és a gyors reagálásra, de a hosszú távú nyomás elviselésére nem.
Vállgazd Blog ÉFM 2. kérdés 2009.11.23 11:03:00
 Az értékteremtő folyamatok térbeli átrendeződése, a munkaerő igényes ágazatok alacsony bérköltségű országokba történő telepítése felértékeli a logisztikai tevékenységet, hisz az alacsony bérköltséggel előállított termékek jó része a magasabb bérköltségű…..
Reagan 2009.11.24 15:15:28
Feltételezve, hogy lehetséges egy erőteljes gondolkodásbeli ill. politikai paradigmaváltás Magyarországon (és igyekezve elkerülni az utópisztikus jegyeket), órási gazdasági előrelépésre lenne képes az ország, hiszen az adottságai megvannak hozzá. Ehhez szükséges a megfelelő infranstuktúra létrehozása, melyhez természetesen szükség van áldozatokra, az áldozatokhoz pedig Európai gondolkodásra, hogy észrevegyük (a már nagy északi ember által is emíltett), nem csak a mi saját érdekeink léteznek, hanem az embertársaink, az országunk, és az eljövendő nemzedékek érdekei is, és nem túlzás összeurópai érdekekről sem beszélni ebben a kérdésben.
Mindezen feltételeket lefektetve, és a mai helyzettel számolva azt kell mondanunk, hogy egy nagyon lassú, ciklusoktól függő, és önérdekektől vezérelt fejlődésre van kilátásunk.

De minden előfeltételezés nélkül az esetleges hatásokat vizsgálva:
Magyarország elhelyezkedése Európán belül majdhogynem tökéletes, hiszen Nyugat-Európa felé Ausztrián keresztül, és annak az infrastruktúrájának segítségével abszolút nyitott, a Balkán, így a Földközi tenger felé ugyancsak nyitott, többek között Horvátországon keresztül is (Adriai tenger, Észak-Kelet Olaszország), de Észak-Európa felé is számos lehetőségünk van (lenne). Így csak azt tekintve, hogy színvonalas és sűrű autópálya hálózattal, és a vasúti fuvarozás újbóli felfuttatásával az európán belüli kereskedelem egyik legjelentősebb transzferországává válhatnánk, és ennek következtében, megbízható törvényi környezet mellett külföldi tőke szívó hatása is lenne az országnak, amely a jelentős munkanélküliségi rátának, és az ország gazdasági helyzetének is jelentős lendítő erőt adna.
Vállgazd Blog Tudás és információ 1. kérdés 2009 2009.11.16 11:59:00
 A tudásalapú gazdaságra vonatkozó egyik állítás, hogy a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodás folyamatos tanulást és a karrierpályán többször is szakmaváltást tesz/tehet szükségessé az egyének számára. Immár legalább 13. éve az iskolapadban ülőként mit gondol erről…..
Reagan 2009.11.18 17:09:40
Ha a tudásalapú gazdasági modellről beszélünk, akkor nem a már régóta meglévő szakmákról kell beszélnünk (középiskolai tanárok, asztalosok stb...), hisz azok az időben nem, vagy csak mérsékelten változnak. Ebben a kérdéskörben a változni képes, flexibilis ágazatokat kell kiemelnünk. Ilyenek a szolgáltatóipar ágazatai, ill. a vállalatvezetőségek köre (nagyon szűken, és laikusan határoztam meg itt ezt a kört).
Az említett ,,munkahely lehetőségeket” tekintve a feltevés igaznak bizonyul, hiszen az állandó innovációs kényszer, az állandóan marketing stratégiáját fejlesztő vállalaton belül nem lehet 10-20 évvel korábbi modellek alapján végezni sem a menedzsmentet, sem a vállalat vezetését. Ha jól körülnézünk a piacon, nem csak a termékek változnak és újulnak meg, hanem a reklámok is. De amennyiben mindez kevés lenne, 1-1,5 évente paradigmaváltás következik be a reklámiparban. A vállalatoknak az éleződő versenyhez, az új törvényekhez, az IT fejlődését követő vállalatátszervezést és munkaátszervezést követniük kell, hogy talpon maradhassanak, és megőrizhessék a helyüket a versenyben.
Emellett számtalan magyarországi vállalatnál is tapasztalhatjuk, hogy a dolgozók állandó továbbképzésen vesznek részt, és ekkor nem beszéltünk még a multikról, és a cég felső vezetéséről, csak az alkalmazotti körről.
Mindezen pontokat figyelembe véve, véleményem szerint a folyamatos tanulás, és az új irányvonalra való nyitottság szükséges feltétele a jövő közgazdászának ahhoz, hogy megfelelően láthassa el munkakörét.
A munkahely-szakmaváltás szükség szülte választás, de a célorientált munkavállalónak csak előnyére válhatnak ezek a váltások, ha nem nagy mennyiségben követik egymást, mivel felkészítik őt a végső munkakörének minél tökéletesebb ellátáshoz. Hiszen a széles körből – különféle munkahelyekről – származó tapasztalatai, és az ebből eredő széles világlátás nagy előny.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 2. kérdés (2009) 2009.11.09 11:29:00
 A vállalati kultúra alkalmazkodást követel meg az új belépőktől és az ott dolgozóktól is, és jelentős hatással van a munkahelyi légkörre. A vállalati kultúrához igazodóan elvárt magatartásminták vajon milyen területeken és mennyiben alakítják és alakíthatják a…..
Reagan 2009.11.10 15:31:52
Az előttem bejegyzést író metthew7 és Liana5 rengeteg olyan gondolatot vetett fel, melyek eszembe sem jutottak volna, de elgondolkoztatóak. A következőekben a gondolat fonalát szeretném folytatni és kiegészíteni.

A vállalati dolgozó életének meghatározó színtere a hely, a légkör, a szervezet, ahol végzi a munkáját, így az szükségszerűen hatással van mindennapjaira.
A 21. századi, a kapcsolattartásra, és kapcsolati tőkére építő, tengerentúli és nyugat-európai (fejlett régiókból származó) gyökerekkel és sémákkal rendelkező vállalatok ma nem csak a küldő érintettekkel való folyamatos kontaktusra figyelnek, hanem kialakítják a dolgozóval való érintkezés módját és gyakoriságát is. Hiszen rájöttek, hogy az elégedett, kötődő, boldog munkavállaló, aki a kötelék részének érzi magát, sokkal eredményesebben dolgozik, és valós reklámja a cégnek. Célja tehát a munkahelyi légkör pozitív irányba történő elmozdítása.
Ezeket végiggondolva szükségszerű a vállalti légkör magánéletre való kihatása.

A rossz élményekkel rendelkező alkalmazott a reklám imázsát rombolhatja, csökkentheti annak termelékenységét, és bomlaszthatja a vállalat fennálló egységét.

Az átlagember számára a vállalatban felvett magatartásminták gyökeres változást hozhatnak. Ez nem feltétlenül vállalatfüggő, de egy magasabb rangra kerülő, elismert és befolyásos helyet elfoglaló menedzser nagyon sokszor a magánéletben is magán hordozza a munkahelyén megszokott fontosságot.
De ezt hatványozhatja, vagy csökkentheti a vállalat tradíciója, különböző posztok felé mutatott viselkedési normái.

Rengeteg olyan viselkedési aktus van, melyeket az ember a munkahelyén ismer meg, vagy tapasztal először. Ez is kihathat az életére, hisz addigi egyedüli módszertani alternatívaként jelenik meg. Így a civil életeben előforduló kérdésekre a munkahelyén elsajátított normarendszerek segítségével fog válaszolni.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás 1. kérdés (2009) 2009.11.09 11:28:00
 A gazdasági válság hatására szűkülnek a munkaerő-piaci lehetőségek – statisztikai adatok és híradások is erről szólnak. Ugyanakkor a vállalatok között hihetetlen verseny folyik a felkészült szakemberekért. Mit gondol, hogyan lehet felkészülnie egyetemi tanulmányai…..
Reagan 2009.11.10 15:12:38
Elnézést kérek mindenkitől, ha a gondolataim ismétlik a korábban már leírtakat, de bár csak 5 bejegyzés van előttem, rengeteg fontos pontra kitértek az előttem szólók.

Elsőként is tisztázni szeretném, hogy a kérdést mindenképpen a közgazdászok táborára értem. Enyhe eufemizmussal, de azt hiszem mondhatom: ,,szakmánkban" óriási a túlképzés, és emellett a válság csökkenti a potenciális munkahelyek számát.

Így az elhelyezkedni kívánó közgazdász hallgató legfőbb erénye a szívósság/kitartás. A területén a legjobbnak kell lennie, így mind a tanulásban, mint a gyakorlati megnyilvánulásban, mind a munkában teljesítenie kell, akármilyen is az.

Ezután következik az önkifejezés mértéke. Az ember jó esetben élete nagy részében saját maga menedzsere, de az általánosságot tekintve egész életében. Így tehát kell tudnia érvényesítenie vágyait.

Az erényekről áttérve a képzettségre, úgy gondolom, szükség van arra, h a legjobbat préselje ki magából a hallgató, a lehető legtöbb lehetőségét kihasználja az egyetemnek, és ezekkel felvértezve lépjen ki az életbe.
Emellett a nyelvtudás ma elengedhetetlen sajátja az ambiciózus közgazdásznak. 1 idegen nyelvben való tökéletes tájékozódási képesség ma már csak kielégítő, és nem elégséges feltétel. Legalább 2 nyelvet kell beszélnie anyanyelvén kívül, legalább felsőfokú szaknyelvi szinten.

Úgy gondolom, az előttem szólóhoz kapcsolódva mindenképpen említést kell tennem a kapcsolati hálóról. Elcsépeltnek mondják sokan, én nem tartom annak. Beszélnek a 21.század társadalmáról, mint információs társadalomról.
Magyarországon hatványozottan érvényes a tétel, miszerint jó kapcsolatok nélkül csak az átlagból messze kiemelkedő egyének képesek állást találni, az ismeretségi kör ma fontosabb az egyetemen megszerzett tudásnál is.

Végül elhelyezkedési kritériumnál megjegyezném még a diplomában szereplő intézmény nevét, hiszen egy Corvinuson végzett közgazdászt mindenhol nagyobb mosollyal engednek be az ajtón, mint például egy Szent István Egyetemről jöttet...
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása