Adatok
gersom
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A bétsemesiek éppen búzát arattak a völgyben. Föltekintettek, meglátták a ládát, és örvendeztek a láttára. A léviták pedig levették az Úr ládáját és a mellette levő ládikót, amelyben az aranyholmi volt, és rátették a nagy kőre. A bétsemesi emberek égőáldozatokat és…..
gersom
2009.11.10 15:50:04
@Ursusss: @Czeglédi Péter Pál: Hm... lehet, hogy most paposan beszélek, de nekem ezt mindig a bizalomból táplálkozó őszinteség-hűség és a tudás próbája. Ha bízom abban, hogy Isten tényleg szólni akar rajtam keresztül, és a magam erejétől sosem tudnék beszélni róla, akkor már csak az van, hogy Isten tesz alkalmassá a szolgálatra, mert hűséges mind magához, mind hozzám. A tudás nekem arra jó, hogy tudjam, akkor éppen mit mondott Isten a címzetteknek, mit akart bennük előhozni, mert ahogy Isten, sajnos az ember sem változik. Ugyanazok maradnak a hűtlenségek és a csalások.
Egyetértek Ursuss-szal abban, hogy a középkori katolikus egyháznak mi voltunk az önkényes biblia(ki)forgatók, de szerintem ha őszinték vagyunk Istenhez és magunkhoz is, akkor meg tudjuk mondani, hogy az adott bibliaértelmezésben van-e önérdekünk. Kálvin például mindig az Igét védte a prédikációban, még ha el is üldözték Genfből. Szerintem ebbe még az is belefér, hogy egynémely szabadegyház olykor hűségesebb az Igéhez és Istenhez, mint egynémely "normális" keresztyén igemagyarázó, még ha ez meredeknek is tűnik. A változásokat mindig a Lélek szele hajtja.
A hosszúra nyúlt elmélkedésem zárásául: nekem az ige-értelmezésben mindig a bizalom-őszinteség-hűség-tudás tengelyei segítenek megtalálni a pontot, hol van az üzenet vagy mi lehet Isten szándéka, amit véghezvisz minden buzgóságom nélkül is.
No szép napot és várom a véleményeket!
Egyetértek Ursuss-szal abban, hogy a középkori katolikus egyháznak mi voltunk az önkényes biblia(ki)forgatók, de szerintem ha őszinték vagyunk Istenhez és magunkhoz is, akkor meg tudjuk mondani, hogy az adott bibliaértelmezésben van-e önérdekünk. Kálvin például mindig az Igét védte a prédikációban, még ha el is üldözték Genfből. Szerintem ebbe még az is belefér, hogy egynémely szabadegyház olykor hűségesebb az Igéhez és Istenhez, mint egynémely "normális" keresztyén igemagyarázó, még ha ez meredeknek is tűnik. A változásokat mindig a Lélek szele hajtja.
A hosszúra nyúlt elmélkedésem zárásául: nekem az ige-értelmezésben mindig a bizalom-őszinteség-hűség-tudás tengelyei segítenek megtalálni a pontot, hol van az üzenet vagy mi lehet Isten szándéka, amit véghezvisz minden buzgóságom nélkül is.
No szép napot és várom a véleményeket!
gersom
2009.11.10 18:14:35
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Eszembe jutott, hogy került el a láda Izraelből. Tudták, hogy Isten tulajdona, de rendelkeztek is felette, mert azt hitték, hogy ezzel Isten felett is rendelkeznek.
A kísértés abban rejlik számunkra is, hogy rendelkezünk Isten felett, mikor esetleg "szabadabban" magyarázzuk az Igét. Magunk igazoljuk vele, így már nem az üzenet, hanem a mi ügyünk a fontos. A reformáció ebből a sötétségből hozott ki és ebben a világosságban tart meg, ha Isten szavát tényleg Isten szavának tartjuk, és nemcsak használjuk, hanem hagyjuk, hogy Isten felhasználjon minket rajta keresztül.