Regisztráció Blogot indítok
Adatok
p.lac

0 bejegyzést írt és 38 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A fideszes politikus javaslatára az előzetes letartóztatás a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tartana. Ez elvi és gyakorlati oldalról is problémás: mert egyszerűen igazságtalan. Áder János EP-képviselő javaslatára a parlament elé kerülhet az a törvénymódosítás, mely…..
IMF-tárgyalás, Simor fizetése, az MKB Bank megvásárlása - egyelőre nem alakulnak jól a dolgok. Heti szavazásaink. (Fotó: az IMF székháza, imf.org) A héten a magyar kormány tárgyalásokat folytatott az IMF és az Európai Bizottság delegációjával, kiállt a bankadó, illetve…..
p.lac 2010.07.19 09:23:44
I. Mennyi is volt az államháztartási hiány 2001-ben? (3% körül) És az államadósság a GDP %-ában? (52% körül)

Hogy is állunk most? Az államháztartási hiány 3,8%-os tartásához is "korrekciók" kellenek, az államadósság 78% körüli.

Következtetések: MSZP-SZDSZ mint párt és mint támogató "értelmiség" szépen csendben marad és nézi a padlót. Elb*szta a pénzt, közben érdemi struktúrális változást nem csinált. Az államadósságot pedig MI fizetjük, a befizetett adónkból, amit az államadósság törlesztésére, nem pedig utak, járdák építésére, az iskolarendszerre stb. költünk.

A bankokat az általuk okozott pénzügyi válságban hagyni kellett volna tönkremenni. Miért is nem ezt tettük? Mert akkor az az egész gazdaságot magával ránthatta volna, ami végeredményben sokkal többe került volna, mint a kisegítés. De ha kisegítünk a közösség pénzéből (a közösség felhatalmazása nélkül), akkor legalább szerezzünk vele tulajdonrészt a bankokban a befizetett pénzünkért cserébe, amit majd később vagy kiveszünk, vagy részesülünk a nyereségből. De ha már ez sem történt (miért is nem?), akkor később, ha a bankok túlélték a krízist és nyereségesek, akkor annak egy részét kéri szépen vissza a közösség. Mi ezzel a baj? Hogy kevesebb profit marad a tulajdonosok kezében? (Állítólag szegények a profit egy részének visszavétele miatt nem lesznek képesek hitelezni...)

II. Otthon magas az energiaszámlám. Ülök és gondolkozok. Kellene hőszigetelni a falat, a födémet, cserélni kellene nyílászárót és a kazánt egy sokkal jobb energiahatékonyságú kondenzációsra cserélni. Igen, de ez pénzbe kerül. Megtakarításom nincs, mert magas az energiaszámlám. Mi legyen?

Az IMF-EU egyfelől azt mondja, csináljon Magyarország strukturális reformokat, hogy a jövőben alacsonyabbak legyenek a kiadások és ne "egyszeri" tételekkel csökkentsük a költségvetési hiányt. Igazuk van. De azt is mondják, hogy jövőre legyen 2,8%-os az államháztartási hiány, azaz vonjuk ki a rendszerből további kb. 400 milliárd forintot. De hát a strukturális átalakítások pénzbe kerülnek (ami aztán persze megtérül.) Itt viszont nagyon nincs igazuk: egyrészt strukturális reformok, másrészt forráskivonás.

Ja, és ráadásul a kormány az önkormányzati választások előtt mondja meg, hogy a fenti lehetetlen helyzetet (forráskivonás + struktúrális reformok) hogyan képzeli el napi bontásban? Mindezt úgy, hogy ez előző kormányok okozták a bajt, akiket az IMF-EU kisegített, nem kért azonnali strukturális reformot és éppen a kormányzati ciklus végéig adta a pénzt. Erre szólt be a kormány, hogy elmentek Ti a p*csába.
p.lac 2010.07.19 09:51:12
@VonPerez "kapus vagyok, nem csatár":

A devizahitel kockázatát azért lehetett előre tudni, mondta is mindenki, de a hitelfelvevők többsége ezt lesz*rta. Most egy kicsit szívják, de meglátásom szerint még mindig jobban jártak, mintha forint alapú hitelt vettek volna fel. Persze nem tudjuk, mit hoz a jövő, szóval még rosszabbul is járhatnak.

Ezért viszont nem ér sírni, ezt a kockázatot vállalták cserébe az alacsonyabb törlesztőrészletért!
Sokat gondolkoztam azon, hogy érdemes-e bármit írni az Orbán Viktor által kezdeményezett politikai nyilatkozat kihelyezéséről szóló rendeletről. Hiszen alapvetően igaza van Navracsics Tibornak, aki ma a parlamentben – láthatóan nem karrierje legkellemesebb és legszínvonalasabb…..
A Sólyom László tevékenységével kapcsolatos kritikák közül egy már biztosan tarthatatlan: aki eddig azt állította, hogy az államfő újraválasztása érdekében hajlandó engedményeket tenni, elveit feladva alkalmazkodni, az a köztársasági elnök mai döntése után kénytelen lesz…..
Azt már tudjuk, hogy összesen 57 egyéni választókerületben folytatódik a küzdelem, ebből 21 Budapesten található. A fővárosi nyitott körzetek nagyon más képet mutatnak, mint a vidékiek, itt ugyanis az LMP meglepően erős pozíciókkal rendelkezik, akár azt is mondhatnánk, hogy…..
p.lac 2010.04.13 09:23:22
Sziasztok!

Az LMP visszalépése a párt számára öngyilkosság lenne, az MSZP-s visszalépések nem rendkívül határozott elutasítása szintén. Ezek a lépések visszaigazolnák az LMP = SZDSZ-2 vádakat.

"A 21 választókerület (ezek részletes adatai itt megtalálhatók) közül 16-ban indult LMP-s jelölt, kapott szavazatarányuk átlaga 13,3 százalék, azaz valamivel magasabb, mint a párt budapesti listás eredménye (12,8)."

A fenti idézet magyarra lefordítva: voltak olyan szavazók az LMP táborában, akik pártszembontból kiszavaztak az LMP-től, de a nyerésre nyilván esélytelen egyéni jelöltet mégis támogatták.

Az origo LMP-székházas tudósításából egy részlet:

"23.48 Az LMP-szimpatizánsok tesznek Mesterházyra

Amikor az instantos kivetítőn Mesterházy Attila tűnt fel, a tömeg egy emberként fordult el a kivetítőtől. Felordított valaki, hogy "Attila, Attila, te vagy a nép!" de ezzel saját baráti körén kívül nem sikerült reakciókat kiváltania."

A fentiekből én azt következtetem, hogy az LMP vissza nem lépése esetén a szavazóik max. 1/3-a szavazhat át az MSZP jelöltjére.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a biztosan nem induló Jobbik-os jelöltre a szavazóik nem tudnak szavazni, de ha elmennek biztosan nem az MSZP-LMP táborát fogják gyarapítani, hanem kb. 1/3-uk a Fideszes jelöltet, akkor csak a fenti teljes MSZP+LMP-s összeborulást számoló tábla -10%-os tételei lehetnek a Fidesz számára veszélyben.

És akkor a győzteshez húzásról még nem is beszéltünk.

Összességében nagyon nem tartom valószínűnek sem az MSZP+LMP-s együttműködést, sem az MSZP "tarolását".

p.lac
Lehetne arról beszélni - és persze vitatni is rögtön -, hogy Gyurcsány Ferenc váratlan megjelenése az MSZP kampányában professzionálisan megtervezett, széles körben egyeztetett és a szavazatmaximalizáció céljainak megfelelő lépés. Most, hogy az MDF (már nem is olyan) lassan…..
p.lac 2010.03.10 09:02:11
@jjulie:

Nem, nem aggódom az MSZP-ért, csak megjegyeztem, hogy szerintem árt az MSZP-nek.

Gábortól hiányoltam, hogy erre a kérdésre nem tért ki, mármint hogy hogyan hat mindez az MSZP kampányára.

p.lac
p.lac 2010.03.10 09:16:03
@jjulie:

Olvastam. És én is írtam, hogy párton belül felrázhat. De egy elemzésbe ez kevés. Hogyan hat a bizonytalanokra, az ellentáborokra, hogyan hat a párt kampányára stb.

p.lac
p.lac 2010.03.10 09:26:59
@jjulie:

Gábor elemzéseinek többsége alapos és átgondolt szerintem. Amikor tegnap jelezte, hogy egy kis türelmet, este a Gyurcsányról akar írni, akkor ennél azért többre számítottam.

Leírtam, amit Gábor elemzéséből hiányoltam. Ennyi.

p.lac
Nem lehet azt állítani, hogy ezen a blogon ne foglalkoztunk volna eleget az MDF helyzetével. Január 12-én, amikor kiderült, hogy igaz a sokáig tagadott hír: az MDF valóban az SZDSZ-szel tárgyal, a következőt írtam: „Mi szüksége van az MDF-nek Retkes Attilára? Miért kell…..
p.lac 2010.03.10 08:29:43
@jjulie:

"@p.lac:

kurvára teszik amikor egy mszp ellendrukker a viktorra bizonyítottan veszélyes ellenfél gyurcsány fegyverkezési hírére elmondja, hogy milyen káros a gyurcsány mszpre

olvasd el mit írtál "

Olyan finoman, elegánsan fogalmazol...

Igen, azt írtam, hogy Gyurcsány káros az MSZP-re, nem kicsit, nagyon.

Az említteteken túl még megjegyzem, hogy a Fidesz mindent megtesz, hogy az MSZP ne tudjon a Gyurcsányi örökségből kibújni, nem véletlenül olyan képpel kampányolnak, amelyen Mesterházyt Gyurcsány mellett látható.

Gyurscány az MSZP egy részében valóban erős támogatással bírhat, de ha bővítjük a kört az MSZP szavazóira, akkor ez már nem igaz, nagy részük épp Gyurcsány miatt hagyta ott az MSZP-t, a bizonytalanok között még rosszabb Gyurcsány helyzete, a Fidesz szavazókat meg mással nem is lehet mással jobban aktivizálni.

A Fidesz egyik fő gondja éppen az volt, hogy egy lefutott meccsnek tétet adjon és elvigye a szavazóit az urnákhoz, ebbe most Gyurcsány remekül besegít. Ráadásul szétveri vele az MSZP kampányt, a megszólalását Orbán 15-ei, hétfői beszéde utánra, 19-ére, péntekre tette, így a kutyát se fog érdekelni, hogy az MSZP mit reagál a Fidesz kampánynyitójára, mert Gyurcsányra fognak várni.

Mondom, Gyurcsány az MSZP ellen dolgozik, mégha nem is ez a célja, hanem a saját helyzetének a stabilizálása.

p.lac
Előre szólok, ennek a bejegyzésnek csak áttételesen lesz köze a politikai elemzéshez. Akit tehát csak az érdekel, véletlenül se olvasson tovább, hiszen nincs rosszabb, mint a csalódott olvasó.Vallomással kezdem: a televíziós szereplések közül a választási műsorokat szeretem a…..
p.lac 2010.02.22 08:17:28
Kedves Gábor!

Amíg még néztem választási műsort, az zavart rettenetesen, hogy úgy éreztem, én a netről összevadászott adatokból sokkal jobban látnám a lényeget, míg "ezek" elvesznek a részletekben. Aztán jelenleg nincs tv-nk, a rádiót azért bekapcsolom, ott egy kicsit talán jobb a helyzet. Idén netre váltok.

Tanácsként: ne hagyd, hogy elvegyék a számítógéped :-)

Amire én figyelnék:

- hány helyen győz első körben a Fidesz?

- hány helyen van esélye egyéniben másnak győzni, kiknek, ha van rá idő: konkrétan hol és ezekben a kerületekben ezt megelőzően milyen eredmények születtek?

- hány helyen előzi meg a Jobbik az MSZP-t?

- az első körben el nem dőlt helyeken mik a 2. forduló matematikai esélyei? (ha van rá idő: és ha belevesszük a győzteshez húzást, hány helyen reális, hogy ne a Fidesz győzzön?)

- folyton figyelném, hogy a listás százalékok hogy állnak, és ez alapján mennyi az esély a Fideszes kétharmadra? (Azt mondtuk, 55% fölött nyílik meg az esély, ha nem buknak el 10-nél több egyénit. Figyelembe venném, hogy a megfigyelések szerint a Fidesz százalékai az idő előrehaladtával csökkennek, mivel először a kisebb, vidéki, Fideszesebb helyekről jönnek be az adatok és a nagyvárosokból később. Feltételezem, a Jobbik is így fog mozogni, kíváncsi vagyok, valóban így lesz-e?)

- érdekelnek még a pártok nyilatkozatai, mindegyiké; az elemzőtől hallani szertném, hogy szerinte mik a lényegi mondanivalók és hogy taktikázik az adott párt a 2. fordulóra.

- ami biztosan nem érdekel, hogy a fentieket figyelmen kívül hagyva, véletlenszerűen(!) kiválasztott egyénikben mi a helyzet; ez csak akkor érdekel, ha a nagy képet magyarázza... (Az zavart a leginkább, hogy a műsoridő fő részét így "elbarmolták". Jelenjenek meg ezek az adatok is, de könyörgöm, alul egy kis sávban fussanak folyamatosan, de ne ez vegye el az időt.)

p.lac
Bizonyára - velem együtt - sokakat meglep, hogy most már napok óta tartósan a Jobbik vezeti ennek a blognak a szavazását. Több ezer voks érkezett, s bár természetesen egy ilyen szavazás nem lehet reprezentatív, és közismert az is, hogy a Jobbik nagyon erős (felülreprezentált) az…..
Mindig élvezettel olvasom Lánczos Vera írásait, amelyeknek visszatérő témája a politikai elemzők butasága, felületessége és fájdalmas hozzájárulása a demokrácia minőségromlásához. Korábban az ÉS-ben, legújabban pedig a Galamus-csoport nevű formációban ostorozza időnként…..
p.lac 2010.02.16 09:09:17
Elolvastam Lánczos Vera írását, Gábor reakcióját és Vera viszontválaszát.

1; Vera írásából süt a Fidesz gyűlölet, ami nem különösebben probléma, de nem árt tényként megjegyezni.

2; Abban igaza van, hogy a választóknak joga van megtudni, mire szavazhat, de szerintem sajnos ez nem egyenlő azzal, ha minden párt kiáll a programjával, példa erre a 2006-os kampány, ahol lehet, hogy midnen párt "hazudott", de ez konkrétan az MSZP programjáról/választási igéreteiről derült ki mindennél világosabban. Kérdésem Verához, mit ér a program, ha hazugság?

3; Kerestem, de nem találtam, hogy hogyan reagált Vera, amikor nyivánvalóvált vált 2006-őszén, hogy az MSZP választási programja egyszerűen nem teljesíthető, előre megtervezett és kiszámított hazugság a hatalom megszerzése érdekében. Mit szól a kozmetikázott, a választások előtt nyilvánosságra nem hozott államháztartási adatokhoz?

Úgy látom, a Fidesz tanulva a 2002-es és a 2006-os tapasztalatokból - és persze a jelenlegi támogatottsági adatok ismeretében - inkább igyekszik keveset mondani a programjáról/tervezett lépéseiről, mintsem hogy hazudjon. Talán ez a kisebbik rossz.

Tényleg jobb lenne egy tisztességes, a valós és végrehajtható választási programon alapuló kampányt megélni/látni, de sajnos ettől egyre távolodunk. És ha ebben mindig csak az egyik szereplő hibáit látjuk, az vajon nem-e a választó szempontjainak figyelmen kívül hagyása?

p.lac
Egy korábbi bejegyzésben említettem, hogy elméletileg maradt még egy vezércsele az MSZP-nek, ez pedig valamilyen „magyar olajfa”, azaz egy baloldali választási együttműködés létrehozása. Akkor két fontos ellenérvet jeleztem: egyrészt az MSZP belső helyzetét, másrészt…..
p.lac 2009.12.29 11:57:38
@papika:

A kopogtatók leadási határideje a választás első fordulája előtti 23. nap, ha jól tudom. Persze a megfelelő ajánlót kell gyűjteni, tehát legkésőbb március elejéig van lehetőség ilyen játszmára, az meg még 2 hónap.

p.lac
p.lac 2009.12.29 12:18:23
@radala: "a "plebsz" szavaz a pénztárcája alapján és hosszú távon ez a legbölcsebb, amit tenni lehet. "

Csak ha a plebszet pl. nem érdekli, hogy hitelből finanszírozzák az életszínvonalát és később azt neki és unokáinak kamatostól kell visszafizetni...
p.lac 2009.12.29 13:39:13
@is:

"Orbán Kádár utódjaként a nihilben, népszerűen szeretné az országot vezetni, ha hitelből, hát hitelből (ezt tette 1998-2002 között is, csak akkor éppen nem sok hitel kellett hozzá, de vett fel). 2006-ban úgy tűnt, hogy Gyurcsányban meglesz ez a modern ember, és a gondolatai tényleg azok..."

Az Orbán-kormány az államadósságot a GDP kb. 61%-ánál vette át és a GDP 52%-ánál adta tovább. Tény, hogy az államadósság időközben emelkedett, de a GDP jóval nagyobb arányban nőtt, így az államadósság a GDP arányában 61%-ról 52%-ra csökkent.

Az MSZP-SZDSZ kormány tehát átvette a stafétabotot 2002-ben a GDP 52%-nál és most a GDP ~77%-nál tartunk.

p.lac
Az első két forgatókönyvben alapvetően a Fidesz és az MSZP választási szereplésére koncentráltam. A Fidesz kétharmad és az MSZP egyharmad kérdése mellett azonban még akadnak izgalmas témák: a kisebb pártok szereplése például jelentős hatással lehet a Fidesz és az MSZP…..
p.lac 2009.11.09 07:58:29
@1.szolo (B.A.):

Az Élőlánc - LMP témához:

"A rendszerváltás hajnalától napjainkig idézi fel a hazai környezetvédelmi mozgalmak történetét Porcelán az elefántboltban című új kötetében Lányi András. Miként a múlt héten, úgy most is részleteket közlünk az ökológus-írónak a Heti Válasz Kiadónál megjelent könyvéből.

Ha a politikai színtéren megjelensz, nyomban neked szegezik a kérdést, mint egy stukkert, hogy milyenoldali vagy? Hagyjuk az ökohantát, és térjünk a lényegre, bal vagy jobb? Ami Magyarországon nem politikai filozófiát jelent, kizárólag azt, hogy a világnézetileg zavaros, önazonosságuk hiányát ilyen vagy olyan lózungokkal leplező politikai nagyvállalkozások közül melyikhez húzol. Karátson Gábor frappáns válaszával többségünk egyetértett: "Minden párttól végtelenül távol állunk - de nem egyenlő távol." Az uralom rendje számunkra egészében elfogadhatatlan, de nem hagyhatunk figyelmen kívül bizonyos különbségeket. Ahogyan az MSZP a változások előtt és után ugyanazt a politikát folytatta a vízlépcsők ügyében, a Duna-mozgalmak örököseiként mi sem tehettünk úgy, mintha nem vennénk észre a személyek, a szellem, az érdekek és a politikai stílus folytonosságát ezen a térfélen.

Az is nyilvánvaló, hogy a globális szabadkereskedelmi rendszer ellen lázadó zöld mozgalmaknak nem lehet közük a piac mindenhatóságát hirdető, a közszolgáltatások privatizációját követelő neoliberális politikához, melynek hazai vezérképviselete, az SZDSZ egyre kevésbé emlékeztetett a néhai Demokratikus Ellenzékre. Szerencsére vagy sajnos, de tény, hogy az úgynevezett jobboldal politikája sem kísértette meg részrehajlatlanságunkat. Érzéketlenségük az ökológiai érdekek iránt, s a kisgazdáknak átengedett agrár- és környezetvédelmi tárcák szomorú sorsa arra intett, hogy egy esetleges jobboldali fordulattól sincs mit remélnünk. Ennek dacára a baloldali sajtó 1998 óta Karátsont és engem a politikai ellenfelek közé sorolt, és a Védegyletet is ennek megfelelően kezelte mindaddig, amíg ott a mi befolyásunk érvényesült. Ennél azonban több elutasításban volt részünk valódi - mondjuk így: ökológiai - elkötelezettségünk miatt, ezért a pártos előítéletekkel nem sokat törődtünk.

Egyik barátunk egyszer tévedésből rákerült egy levelezőlistára, ahol számunkra ismerős alternatív értelmiségiek éppen egy baloldali zöld párt esélyeiről vitatkoztak. A vélekedők egyetértettek abban, hogy a Védegylet nélkül ezt nem lehet megcsinálni, ott viszont, mint olvashattuk, az én személyem jelent súlyos akadályt. Nem ilyen választékosan fogalmaztak: Lányi a "pain in the ass", írta egyikük. Ezek után kerültük velük a kapcsolatot, de nem gondoltam volna, hogy a szavakat előbb-utóbb tett követi, és sor kerül a görcs eltávolítására.

Nekünk kifejezett ambíciónk volt, hogy egyaránt szót értsünk a hagyományos világnézeti besorolás szerint magukat jobb-, illetve baloldalinak valló emberekkel. Az ökopolitika céljai szocialista, liberális és konzervatív elvekből egyaránt levezethetők, hangoztattam. Le is vezettem háromféleképpen, például a jövő nemzedékek jogképességével kapcsolatos vitában, ami természetesen nem akadályozta meg a fenti logókkal dekorált hazai pártokat abban, hogy sokáig egységesen elzárkózzanak javaslatunk elől.

Örültem, amikor a Védegylethez olyan alternatív baloldali, illetve liberális fiatalemberek is csatlakoztak, mint Schiffer András és később Rauschenberger Péter. Nem csináltak titkot belőle, hogy őket nem a környezetvédelem, hanem a Védegylet politikai potenciálja érdekli, vagyis egy zöld párt megalakításának közeli lehetősége. Schiffert szinte gyerekkora óta ismertem, mozgalom-, illetve pártalapító ambícióival is tisztában voltam, hiszen évek óta rendszeresen felkeresett, hogy politikáról beszélgessünk. Az ökológiai politika iránti elfogultságomtól azonban sokáig idegenkedett, ezért barátságunk ellenére sokáig távol tartotta magát a Védegylettől. Rauschenbergert annak idején Balassa Péter dicsérte előttem, így őt is nyomban a bizalmamba fogadtam, bár tudtam, hogy a velünk nem éppen barátságos liberális párt vezetőivel ápol szoros viszonyt. Még azt is reméltem, hogy kapcsolataik segítenek majd a Védegylet méltányosabb megítélésében. Reményem teljesült - mihelyt ama bizonyos "pain in the ass"-ként nem álltam a folyamatok útjában.

2004 előszilveszterét a Védegylet Jávor Benedek garzonlakásában, képtelen zsúfoltságban ünnepelte. Nem tehettük meg, hogy pohárral a kezünkben ne beszéljünk komoly témákról: tisztáznunk kellett, ki mit gondol egy ökopárt megalakításáról. Az elmúlt év tanulságait (Zengő, Nádor termi viták stb.) és az elkövetkezendőket végiggondolva megkerülhetetlen volt a kérdés. Én a pártalapítás mellett érveltem, de úgy emlékszem, ezúttal is többen voltak, akik nem tudták volna összeegyeztetni a pártszerű politizálást tudományos vagy civil mozgalmi tevékenységükkel, habitusukkal.

(...)

A Védegylet kettészakadása mindjárt a kezdet kezdetén ellehetetlenítette pártalapítási kísérletünket, melynek a "zöld" köztársasági elnök megválasztása nyilván komoly lendületet adott volna. A zöld veszedelem eltávozása a 2006-os választások előtt mindenesetre megkönnyebbülést jelentett azoknak a kisebb parlamenti pártoknak, amelyek bekerülési esélyeit akár félszázaléknyi szavazatvesztés is kockáztatta volna.

A Lehet Más a Politika 2008-as zászlóbontása után a történet mindenesetre kerekebbnek tűnik. Adva volt két ambiciózus fiatalember, az egyik az SZDSZ vezetőinek közvetlen környezetéből érkezett, a másik a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) szóvivője. Politikai ízlésüknek megfelelő pártot akarnak alapítani, felismerve azt a politikai űrt, amely az SZDSZ hitelvesztése és korrumpálódása nyomán keletkezett a baloldalon. Céljukhoz megtalálják az egyetlen erre alkalmas állapotban lévő civil mozgalmat, a Védegyletet, bár politikai irányvonalával elégedetlenek. A beinduló szervezkedés súlyát, realitását növeli, hogy összekapcsolódik a Sólyom László megválasztásáért induló kampánnyal. Az SZDSZ váratlanul a Védegylet jelöltje mellé áll. A Védegylet váratlanul Schiffer és Rauschenberger mellé áll, akiknek viszont hirtelen elmegy a kedvük a pártalapítástól. A kenyértörés után a Védegylet nyilvánosan többször megtagadja a belőle támadt ökopártot, kompromittálva a kezdeményezést. Három évvel később azonos programmal ökopárt megalakulását jelentik be. "
p.lac 2009.11.09 15:18:33
@Karcolt lendület:

Igen, ez valóban Lányi értelmezése, azért is hagytam bent az elejét, hogy ez nyilvánvaló legyen. Ettől még lehet tényszerű és tartalmazhat valótlanságot is. Lányiról én is több forrásból hallottam, hogy nem túl jó szervező. Másrészt viszont az LMP demokratikusságát és főleg alakíthatóságát finoman szólva nem tapasztaltam meg.

p.lac
Bár a 2010-es választás, mint az előző írásból kiderült, megítélésem szerint a főhatalom tekintetében eldőlt, mindez nem jelenti azt, hogy a voksolás kapcsán ne beszélhetnénk jelentős tétről. Ha abban biztosak is lehetünk, hogy a legtöbb mandátumot (ami józan számítás…..
p.lac 2009.11.03 10:40:58
"Ha tehát a Fidesz egyéniben tarol, az országos listáról csak minimális mennyiségű mandátumra számíthat. Azt a 80 feletti mandátumot tehát alapvetően a területi listáról kellene megszerezni, ahol maximum 152 (de akár 120, mint 1990-ben) mandátum vár gazdára. Ha például 140 területi mandátummal számolunk, mint 2002-ben, akkor ennek több mint 55 százalékát kellene a Fidesznek elnyernie. Ha tehát a Fidesz országos támogatottsága meghaladja az 55 százalékot, a kétharmad szinte garantált."

A területi listás mandátumok kiosztása a Hagenbach-Bischoff formula és a 2/3-os szabály szerint történik, de ezt Te nálam jobban tudod. Azt is, hogy emiatt a nagypártok felülreprezentáltak, az 5% alattiak totális vesztesek és az 5-10% közöttiek is nagy vesztesek, ami rendkívül fontos, mert e környékére (kicsit fölé) várható a Jobbik és a még esetleg bejutó 1-2 kicsi (MDF, LMP).

Te írtad egy tanulmányodban (Vokscentrumon találtam): "1990-ben az MDF 40 (33,33%), az SZDSZ 34 (28,33%), 1994-ben az MSZP 53 (42,40%), az SZDSZ 28 (22,40%), 1998-ban az MSZP 50 (39,06%), a Fidesz pedig 48 (37,50%) területi listás mandátumot szerzett. Az első két helyezett tehát országos támogatottságánál arányosan magasabb területi listás mandátum arányt ért el, miközben a kettőjük közötti pozíció különbség megmaradt. Ugyanez igaz még a 10 százaléknál magasabb országos eredményt elérő harmadik vagy negyedik pártra is (1990: FKGP 13,33%, MSZP 11,07%; 1994: MDF 14,40%, FKGP 11,20%; 1998: FKGP 17,19%). Ezzel szemben az 5-10 százalékos kis pártokat aránytalanul sújtja a rendszer – nem is beszélve a mandátumot egyáltalán nem szerző 5 százalék alatt maradt pártokról. 1998-ban az SZDSZ mindössze 5 (3,91%), a MIÉP pedig 3 (2,34%) területi listás mandátumot kaphatott."

Megnéztem, hogy 1994-ben és 2006-ban a pártok mekkora országos támogatottsággal a területi listás mandátumok hány százalékát hozták el:

1994: MSZP 32,99%-os országos támogatottság 42,4%-nyi területi mandátumot hozott (az akkor kiosztott 125 területi mandátumból 53-at), SZDSZ 19,74% -> 22,4%, MDF 11,74% -> 14,4%, FKgP 8,82% -> 11,2%, KDNP 7,03% -> 4%, Fidesz 7,02% -> 5,6%.

2006: Fidesz 42,03% -> 47,3%, MSZP 43,21% -> 48,6%, SZDSZ 6,31% -> 2,7%, MDF 5,04% -> 1,4%.

Jól látszik, hogy 2 nagy párt esetén (2006) is torzít a rendszer a nagyok javára kb. 5%-ot, de ha csak 1 nagy van, mint 1994-ben, sőt, most erőteljesebbnek várható a dominancia, akkor a nagypárt felé a torzítás 9-10%, vagy még több is lehet.

Ha a 152 területi mandáumból kb. 140-et mondunk kioszthatónak ami az eddigi tapasztalatok szerint kb. reális lehet és ennek kb. 55%-át kellene a Fidesznek elérnie, akkor a fenti adatokat megnézve azt látjuk, hogy ehhez akár 45%-os támogatottság is elég lehet (tudom, a területi eloszlás, stb, de a fenti adatok is országos gyakorlati számok, amik ezt a hatást szerintem már tartalmazzák).

p.lac
p.lac 2009.11.03 11:36:33
@dzsucseharcos:

Szerintem nem érted, amit mondani akarok.

Mégegyszer: 386 fős parlamentben a 2/3-os határ 258 képviselő, a kérdés, ennyi hogy jön össsze. Gábor azt valószínűsíti, hogy jelentős Fidesz dominancia mellett a 176 egyéni gyakorlatilag mindegyikét megnyeri a Fidesz, a nagyobb részét már az első fordulóban, a kisebb részét csak a másodikban. Tehát van kb. 176 mandátumunk, a 258-hoz kell még 82 mandátum. Területi listás mandátumból van 152, országos listásból 58, de a területi listán ha nem sikerül mind a 152-t kiosztani, akkor onnan még mehet fel mandátum az országos listára, azt valószínűsíti Gábor, hogy ez most is így lesz és a területi listán marad a 152-ből kb. 140 mandátum. Na ebből kellene 82 a Fidesznek a 2/3-hoz. A 82 mandátum a 140-nek kb. 58,6%-a, mégis 55%-al számoltunk, mert a kettő különbsége mindössze 5 mandátum, ami az országos listán még a kevés Fideszes töredékszavazatokból is összejöhet (egyéniben nem lesz töredék, területi listán viszont biztosan igen).

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar választási rendszer főleg egy nagy, több leszakadó kicsi esetében a nagyot a területi listás mandátumelosztásnál legalább 10%-al felülreperzentálja, ezért írtam, hogy 45%-nál a Fidesznek meglehet a 2/3-a, hiszen az egyénieket ekkor is elhozza, területi listán pedig ezt kipótolhatja 82 mandátummal, így elérheti a 2/3-ot.

Annyit állítottam Gáborral szemben, hogy én 45%-nál még reális esélyét látom a 2/3-nak a fentiek miatt.

p.lac